A TANULMÁNYOK SZERZÔI

Átírás

1 A TANULMÁNYOK SZERZÔI BENCZIK VILMOS (1945) az ELTE Tanító- és Óvóképzô Fôiskolai Kara magyar nyelvi és irodalmi tanszékének docense. A rotterdami székhelyû Eszperantó Akadémia tagja. Kutatási érdeklôdése elsôsorban a kommunikációs technológiák és a nyelvfejlôdés, ezen belül mindenekelôtt az irodalmi nyelv fejlôdésének összefüggéseire irányul. Fôbb munkái: Studoj pri la Esperanta literaturo, Takasago: La Kritikanto, 1980; Szépirodalmi szövegek szintetikus olvasása idegen nyelven, Budapest: Trezor, 1995 (részleges elektronikus kiadás: /doktart.html); Nyelv, írás, irodalom kommunikációelméleti megközelítésben, Budapest: Trezor, 2001 (elektronikus kiadás: kmfil/kmkt/benczik_book/benczik_tart.htm). Honlap: trezorbt/szakmai.htm. trezor@axelero.hu. BUDA BÉLA DR. orvos, pszichiáter, pszichoterapeuta, addiktológus, 25 éven át vezette egy kórház pszichoterápiás osztályát, 1993 és 2001 között a SOTE Magatartástudományi Intézetének általános és klinikai igazgatóhelyettese és ambulanciavezetôje volt, az orvosi antropológia és a kommunikáció részleg vezetôje tól 2002-ig vezette a Károli Gáspár Református Egyetem BTK Kommunikáció tanszékét. Tudományos igazgató a Nemzeti Drogmegelôzési Intézetben és az Erasmus Közéleti Kommunikációs Intézetben. Több szaklap fôszerkesztôje (Pszichoterápia, Szenvedélybetegségek stb.). Fô szakterülete a kommunikációelmélet, kommunikációkutatás, fôleg a személyközi kommunikációs folyamatok érdeklik, ezek szerepe a kapcsolatok szervezôdésében, a személyiség funkciózavaraiban, és fôleg a pszichológiai zavarok és problémák pszichológiai és pszichoszociális segítésében és terápiájában, ill. foglalkozik a prevenció és az egészségpromóció kommunikációs vonatkozásaival. Fôbb publikációi közül néhány: Empátia a beleélés lélektana, 4., bôv. és átdolg. kiad., Bp.: Ego School, 1993; A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerûségei, 3., átdolg. kiad., Bp.: Animula, 1994; Elmélet és alkalmazás a mentálhigiénében: Újabb tanulmányok a lelki egészségvédelem és az elsôdleges megelôzés témakörébôl, Bp.: TÁMASZ OAI, 1998; A pszichoterápia alapkérdései: Kapcsolat és kommunikáció a pszichoterápiában, 2., bôv. kiad., Bp.: OAI TÁMASZ, 1999; A lélek közegészségtana, Budapest: Animula,

2 COY, WOLFGANG (1947) elektrotechnikát, matematikát és filozófiát tanult a darmstadti Mûszaki Fôiskolán. Számítástechnikából doktorált 1975-ben és 1996 között a számítástechnika professzora a brémai egyetemen, 1996 óta a mûvelôdés- és társadalomtudományi informatika professzora a berlini Humboldt Egyetemen. Könyvei: Industrieroboter: Zur Archäologie der Zweiten Schöpfung (Berlin: Rotbuch, 1985); Aufbau und Arbeitsweise von Rechenanlagen (Braunschweig Wiesbaden: Vieweg, 2. kiad., 1991); Lena Bonsiepen-nel: Erfahrung und Berechnung: Zur Kritik der Expertensystemtechnik (Berlin: Springer, 1989). Társszerkesztôje, M. Warnke-vel és Ch. Tholen-nel, a HyperKult Geschichte, Theorie und Kontext Digitaler Medien c. kötetnek (Basel Frankfurt: Stroemfeld, 1998). Számos közleményt publikált a számítástechnika szakmai, filozófiai és társadalmi kérdéseirôl, valamint a digitális médiumok elméletének körébôl. További információk: coy@informatik.hu-berlin.de. CSÉPE VALÉRIA pszichológus-kutató, az MTA doktora, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének fômunkatársa, a Fejlôdés-pszichofiziológiai Csoport vezetôje. Szakterületei a kognitív pszichofiziológia, kísérleti pszichológia, valamint a fejlôdésneuropszichológa. Néhány újabb publikációja: Csépe Valéria, Szûcs Dénes és Lukács Ágnes, Mindegy, hogy hogyan tanulunk olvasni? Eltérô tréning, eltérô összemérés, változó eltérési negativitás (EN) a Pléh Cs., László J. és Oláh A. által szerkesztett Tanulás, kezdeményezés, alkotás c. kötetben, Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2001; Valéria Csépe, Judit Osman-Sági, Márk Molnár, Mária Gósy, Impaired speech perception in aphasic patients: event-related potential and neuropsychological assessment, Neuropsychologia, 39. köt. 11. sz. (2001); Valéria Csépe (szerk.), Dyslexia: Different Brain, Different Behavior, Dordrecht: Kluwer Academic Publishers, 2002, sajtó alatt. csepe@cogpsyphy.hu. DÁNYI ENDRE (1978) az ELTE szociológia és kommunikáció szakán végzett ben. Az edemokrácia Hírlevél fôszerkesztôje, az edemokrácia Mûhely tagja, a Tilos Rádió mûsorkészítôje elején alapítója és 2001 júniusáig fôszerkesztôje volt a Politikafórum.hu online politikai magazinnak. Fô kutatási területe a politikai kommunikáció, a digitális egyenlôtlenségek, valamint az információs technológiák társadalmi-politikai hatása. Legutóbb megjelent publikációi: A faliújság visszaszól politikai kommunikáció és kampány az interneten, Médiakutató, 2002 nyár; e-dzsihád a szobádban Politikafórum.hu, szeptember; A teletext kialakulása, Hullámvadász, szeptemberétôl a Közép-Európai Egyetem Politikatudományi Tanszékének hallgatója. danyi.endre@axelero.hu. 296

3 DESSEWFFY TIBOR (1962) szociológus, az ELTE Szociológiai Intézetének docense. A World Internet Project egyik magyarországi vezetôje, az ELTE Szociológiai Intézetében 2002 ôsze óta mûködô Információs Társadalom és Hálózat Kutató Központjának (ITHAKA) alapítója. Fontosabb mûvei: A kocka el van veszve (Aula, 2002); Melan-Cola (Helikon 2002); Iskola a hegyoldalban (Új Mandátum, 1999); Kedélyes labirintus (Új Mandátum, 1997). DUNBAR, ROBIN, filozófiát és pszichológiát tanult az oxfordi egyetemen, majd a bristoli egyetemen doktorált a fôemlôsök viselkedése és ökológiája témakörben. Ezt követôen tudományos munkatárs volt a cambridge-i és a liverpooli egyetemen, majd a stockholmi egyetem és a londoni University College tanáraként dolgozott. Jelenleg a liverpooli egyetemen az evolúciós pszichológia professzora, ahol a fôemlôsök, a patások és az emberek viselkedésökológiájával és evolúciós pszichológiájával foglalkozó kutatócsoportot vezeti. GALÁCZ ANNA (1979) az ELTE BTK Szociológiai Intézetének végzôs hallgatója tavaszától a World Internet Project magyarországi kutatócsoportjának és az ELTE Szociológiai Intézetében 2002 ôszén alakult Információs Társadalom (ITHAKA) kutatócsoportjának tagja. Az információs társadalom témakörében született publikációk, tanulmányok: Galácz Anna Molnár Szilárd, A World Internet Project magyarországi megvalósíthatósági tanulmánya (TÁRKI ITTK, 2001); Dessewffy Tibor Galácz Anna Gayer Zoltán, Digitális forgószél Az info-kommunikációs technológiák (IKT) magyarországi terjedése (TÁRKI, 2002). GREEN, NICOLA, PhD, az új médiumok és új technológiák szociológiáját oktatja a surrey-i egyetemen. Korábbi kutatásai a virtuális valóság technológiáinak társadalmi termelésére és fogyasztására irányultak, ezeket a kutatásokat részben a University of California, Berkeley, szociológiai tanszékén folytatta. Újabban a mobiltechnológiák társadalmi hatásait vizsgálja. Néhány publikációja: Wireless World: Social and Interactional Aspects of the Mobile Age (társszerkesztôként, Barry Brown-nal és Richard Harper-rel, 2002); How Everday Life Became Virtual, Journal of Consumer Culture, 1. évf. 1. sz. (2001); Strange Yet Stylish Headgear : VR Consumption and the Construction of Gender, az Alison Adam és Eileen Green által szerkesztett Virtual Gender: Technology, Consumption and Identity Matters c. kötetben (2001). n.green@soc.surrey.ac.uk. GYÖRGY PÉTER (1954) egyetemi docens, az ELTE Mûvészetelméleti és Médiakutatási Intézet média szakának vezetôje, továbbá a Budapesti Mûszaki és Gazdasági Egyetem Médiakutató Központjának társigazgatója. Fô kutatási témái: a hagyományos és új médiák határterületei, olvasás a multimedialitás kontextusá- 297

4 ban, mûvészeti kánon és tömegkultúra. Néhány újabb publikációja: Between and After Essentialism and Institutionalism, The Journal of Aesthetics and Art Criticism, 57. évf. 4. sz. (1999); A néma hagyomány (Budapest: Magvetô, 2000); From Hollywood to Bollywod, Constellations, 2000/1 (sajtó alatt). HRACHOVEC, HERBERT, 1947-ben született Bécsben, a bécsi egyetem filozófiai intézetének professzora. Germanisztikát, történelmet, filozófiát és teológiát tanult Bécsben és Tübingenben. Oktatói és kutatói tevékenységének fôbb helyszínei: Oxford, Münster, Cambridge (MA), Berlin, Essen és Weimar. Kutatások az analitikus filozófia, a metafizika és az esztétika körében. Jelenlegi fô kutatási témája: az új médiumok. Néhány fontosabb publikációja: Drehorte. Arbeiten zu Filmen (Wien: 1997); Monist Interactive Issue, 80. évf. 3. sz. (1997. július, vendégszerkesztôként); Electronic Texts are Computations are Electronic Texts (az N. Blake és P. Standish által szerkesztett Enquiries at the Interface: Philosophical Problems of Online Education c. kötetben, Oxford: 2000). További információk: hrachoh3@univie.ac.at. KARÁCSONY ANDRÁS 1957-ben született Csurgón. A filozófiai tudomány kandidátusa. Tanszékvezetô egyetemi tanár az ELTE ÁJK Filozófia Tanszékén; oktatási dékánhelyettes. Széchenyi Professzori Ösztöndíjas 1999-tôl. Kutatási területe: társadalomelmélet, jogfilozófia. Külföldi tanulmányutak: Bielefeld, Antwerpen, Trier, Münster, Düsseldorf, Regensburg. Fontosabb publikációi: Bevezetés a tudásszociológiába, Budapest: Osiris Századvég, 1995; Bevezetés a társadalomelméletbe, Budapest: Rejtjel, 1997; Jogfilozófia és társadalomelmélet, Budapest: Pallas Stúdió Attraktor Kft., 2000; Német társadalomelméletek. Témák és trendek 1950-tôl napjainkig (társszerzô: Balogh István), Budapest: Balassi Kiadó, karan@ludens.elte.hu. KONDOR ZSUZSANNA 1990-ben végzett az ELTE filozófia és történelem szakán. Kandidátusi fokozatát 1999-ben nyerte el filozófiából. Értekezésében a kommunikációtechnológia változását a logosz hagyományának, ill. az objektiváció-elméletnek fényében vizsgálta. Jelenleg Bolyai ösztöndíjas, kutatásait az MTA Filozófiai Kutatóintézetében folytatja. Fôbb kutatási területei: kultúrfilozófia, a kommunikációtechnológia története, ill. változásának társadalmi és intellektuális következményei. Néhány fontosabb publikációja: Bevezetés a kultúrszociológiába, Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó, 1995; Objectivational Process or Spiritual Involvement?, a Peter Fleissner és Nyíri Kristóf által szerkesztett Philosophy of Culture and the Politics of Electronic Networking I. kötetében, Innsbruck Wien / Budapest: Studien Verlag /Áron Kiadó, 1999; The Tradition of Logos and a New 298

5 Intellectual Attitude, a Jeff Bernard által szerkesztett Semiotische Berichte 2000/1 4. számában. kondor@phil-inst.hu. KOVÁCS KRISTÓF 1979-ben született. A Szegedi Egyetem pszichológia szakos hallgatója, valamint a Láthatatlan Kollégium diákja. Az intelligencia és a megismerés egyéni különbségeivel, valamint annak evolúciós megközelítésével foglalkozik. Közleményei jelentek meg a Magyar Pszichológia Szemlében, a Budapesti Könyvszemlében, a Psycoloquy-ben, illetve kognitív tudományi tanulmánykötetekben. KRAJCSI ATTILA 1998-ban végzett az ELTÉ-n, kognitív kísérleti pszichológusként. A Szegedi Tudományegyetemen tanársegéd, kísérleti pszichológiát és módszertant tanít. Szakterülete az intuitív matematika, a következtetés pszichológiája és az internet pszichológiája. Az ELTE doktori iskola doktorandusza. A Pszichológia Online alapítója, szerkesztôje. Fôbb közleményei: Velünkszületett csalásdetektor?, a Pléh Cs., Csányi V. és Bereczkei T. által szerkesztett Lélek és evolúció c. kötetben (Budapest: Osiris, 2001); Feltételes állítások megértésének vizsgálata Wason szelekciós feladatában (megjelenés alatt); Az internettel kapcsolatos régi problémák, Jel-kép, 2000/3. krajcsi@pszichologia.hu. NYÍRI KRISTÓF (1944), egyetemi tanár (ELTE), az MTA tagja, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének igazgatója. Vendégprofesszúrák: Helsinki, Graz, Innsbruck, Santa Barbara (University of California), Buffalo (SUNY). Néhány fontosabb publikációja: The Picture Theory of Reason, a Berit Brogaard és Barry Smith által szerkesztett Rationality and Irrationality c. kötetben (Vienna: öbv-hpt, 2001, o.); A hagyomány filozófiája (1994); Tradition and Individuality: Essays (Dordrecht: Kluwer, 1992); Keresztút (1989); Európa szélén: eszmetörténeti vázlatok (1986, német kiadás: Am Rande Europas: Studien zur österreichisch-ungarischen Philosophiegeschichte, Wien: Böhlau, 1988); Gefühl und Gefüge: Studien zum Entstehen der Philosophie Wittgensteins (Amsterdam: Rodopi, 1986); Ludwig Wittgenstein (1983); A Monarchia szellemi életérôl: Filozófiatörténeti tanulmányok (1980, orosz kiadás: Moszkva: Müszl, 1987). nyiri@phil-inst.hu. PLÉH CSABA tanszékvezetô egyetemi tanár, az MTA l. tagja. A BME Információ és Tudásmenedzsment Tanszék és a BME Kognitív Tudományi Központ vezetôje. Fô kutatási területe a kognitív pszichológia és a kognitív tudomány, ezen belül a nyelv és a megismerés kapcsolata. Újabban a megismerési és idegrendszeri fejlôdés kapcsolatával foglalkozik, speciális sérült populációknál (Williams-szindrómásoknál). Fontosabb vendégkutatói és professzori meghívásai: Center for Advanced Sudies in the Behavioral Sciences, Stanford, CA (1986); Universität Wien 299

6 ( ); Collegium Budapest (2001/2002). A Magyar Pszichológiai Szemle fôszerkesztôje. A Magyar Filozófiai Társaság volt elnöke ( ). Néhány újabb munkája: Bevezetés a megismeréstudományba (Budapest: Typotex, 1998); Ernst Mach and Daniel Dennett: Two Evolutionary Models of Cognition, a Peter Fleissner és Nyíri Kristóf által szerkesztett Philosophy of Culture and the Politics of Electronic Networking I. kötetében, Innsbruck Wien/Budapest: Studien Verlag/Áron Kiadó, 1999; Modularity and Pragmatics, Pragmatics, 10, 2000; A lélektan története (Budapest: Osiris, 2001). pleh@itm.bme.hu. SÁNDOR KLÁRA a nyelvtudomány kandidátusa (1996), fôiskolai tanár (Szegedi Tudományegyetem). Kutatási területe az evolúciós nyelvelmélet, a nyelvi értékítéletek biológiai és kulturális vonatkozásai; valamint nyelvszociológiai kérdésekkel is foglalkozik ben a From Stigmatization to Tolerance c. nemzetközi kutatás vezetôje, jelenleg is több kutatása van folyamatban az említett témákban. Néhány fontosabb publikációja: Amiért a szinkrón elemzés foszladozik, az általa szerkesztett Nyelvi változó nyelvi változás c. kötetben, Szeged: JGyF Kiadó, 1998; National Feeling or Responsibility: The Case of the Csángó Language Revitalization, Multilingua, 19/1 2, 2000; A nyelv gyenge pontjai, a Károly L. és Kincses Nagy É. által szerkesztett Néptörténet nyelvtörténet c. kötetben, Szeged: SzTE BTK Altajisztikai Tanszék, További információk: sandor@jgytf.u-szeged.hu. SÜKÖSD MIKLÓS (1960) politológus, szociológus, médiakutató, a Közép-Európai Egyetem (Central European University) Politikatudományi Tanszékének docense. Az ELTE szociológia népmûvelés szakán végzett 1985-ben. A politikatudomány kandidátusa (1992). A Harvard Egyetem Szociológia Tanszékén szerzett M.A. fokozatot (1994) és tanított óta a Közép-Európai Egyetem Politikatudományi Tanszékének oktatója. Kutatási területei: médiapolitika, politikai kommunikáció, e-demokrácia, környezetvédelem és zöld politika. Publikációiból: Anarchizmus (társszerk., Budapest: Századvég, 1991); Liberty and Socialism. The Writings of Libertarian Socialists in Hungary (társszerk., Savage, MD: Rowman & Littlefield, 1991); Democratic Transformation and the Mass Media in Hungary: from Stalinism to Democratic Consolidation (a Richard Gunther és Anthony Moughan által szerkesztett Democracy and the Media: A Comparative Perspective c. kötetben, Cambridge: Cambridge University Press, 2000); A hír értékei. Etika és professzionalizmus a mai magyar médiában (társszerk., Budapest: Média Hungária Könyvek, 2001). sukosdm@ceu.hu. SZEKFû BALÁZS (1972) PhD hallgató (PTE BTK Kommunikáció doktori iskola), tudományos munkatárs (BKÁE E-business Kutatóközpont), alapító és elnök (Carna- 300

7 tion Internet Consulting Rt.), elnökségi tag (Informatikai Vállalkozások Szövetsége, International Federation of Multimedia Associations), mûsorkészítô (Tilos Rádió). Fô szakmai érdeklôdési területei a virtuális közösségek, az emergencia és a digitális evolúció, illetve az infokommunikációs technológiák hatása a vállalati kommunikációra, a vállalati stratégiára és a társadalmi viszonyokra. Közremûködik a Kornai János professzor vezette Trust and Honesty kutatásban. Rendszeresen ad elô konferenciákon és egyetemeken az internetgazdaságról és az információs társadalomról, cikkei jelennek meg a sajtóban, fontosabb szakmai publikációja a magyar Harvard Business Managerben Z. Karvalics Lászlóval együtt írt Hálózati közösségek az új gazdaságban. TVERSKY, BARBARA, a pszichológia professzora a Stanford Egyetemen, Stanford, CA. Kutatási területei: térbeli gondolkodás és nyelv; emlékezet, különosen az egyéni élet eseményeinek újbóli narrációi; esemény-észlelés és -megismerés; tudás-struktúrák és -kategóriák, különösen a következtetésekben; diagrammatikus érvelés. Néhány fontosabb publikációja: B. Tversky és E. Marsh, Biased Retellings of Events Yield Biased Memories, Cognitive Psychology, 40 (2000); B. Tversky, J. B. Morrison és J. Zacks, On Bodies and Events, az A. Meltzoff és W. Prinz által szerkesztett The Imitative Mind: Development, Evolution and Brain Bases c. kötetben (Cambridge: Cambridge University Press, 2002); B. Tversky, Functional Significance of Visuospatial Representations, a P. Shah és A. Miyake által szerkesztett Handbook of Higher-level Visuospatial Thinking c. kötetben, Cambridge: Cambridge University Press (sajtó alatt). bt@psych.stanford.edu. Z. KARVALICS LÁSZLÓ (1961) információstársadalom kutató, a történettudományok kandidátusa. A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Információmenedzsment Tanszékének docense és az ITTK (Információs Társadalom-és Trendkutató Központ) igazgatója. Az 1992 óta létezô Információtörténelem Mûhelykurzus vezetôje, az Információs Társadalom c. negyedéves folyóirat fôszerkesztôje. Kar Kiváló Oktatója (1999), Széchenyi-ösztöndíjas (2000-tôl). Számos, információs társadalommal foglalkozó kurzus kidolgozója, szakkönyv és tanulmány szerzôje, a témával foglalkozó hazai és nemzetközi konferenciák rendszeres meghívottja és elôadója. Legfrissebb könyvei: Az információs társadalom keresése (AULA, 2002); Fogpiszkáló a hálózaton. Írások az Internetrôl (PRÍM, 2000). Fontosabb tanulmányai az elmúlt egy évbôl: The Security of Information Society as a Global Biocultural System, a Klaus Brunnstein és Jacques Berleur által szerkesztett Human Choice and Computers. Issues of Choice and Quality of Life in the Information Society c. kötetben (Kluwer, 2002); Bevezetô az információs társadalom tudománytörténetéhez, Információs Társadalom, 2001/1. 301

8 302