MG.technikus. MODUL: Környezet-, tűz- és munkavédelem KIDOLGOZOTT TÉTELSOR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MG.technikus. MODUL: 2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem KIDOLGOZOTT TÉTELSOR"

Átírás

1 MG.technikus MODUL: Környezet-, tűz- és munkavédelem KIDOLGOZOTT TÉTELSOR 1

2 1. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, feladatát a tevékenység szabályozóit, felügyeleti szerveit! I. A MUNKAVÉDELEM FOGALMA, CÉLJA, TERÜLETEI 1.1 A munkavédelem fogalma, területei Munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények, továbbá a munkát végzők egészsége, munkavégző képessége megóvásának, valamint a munkakörülmények humanizálásának, és ezzel a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésének megvalósítását szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere és mindezek végrehajtása. Két fő területe: a munkabiztonság és a foglalkozás-egészségügy 1.2 A munkavédelem célja A munkabiztonság a munkabalesetek megelőzése, elhárítása, a foglalkozás-egészségügy pedig a foglalkozási megbetegedések megelőzése, a munkahelyi ártalmak megszüntetése érdekében kifejtett tevékenységet fogja át. II. A munkavédelem szabályozása Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és a szabványok keretén belül - a munkáltató határozza meg. A munkáltatói döntések korlátait illetve a kötelezően végrehajtandó minimum feladatokat az állami szintű szabályozás jelenti (A. pont). A fentiek konkrét, gyakorlati megvalósítása, a munkáltatói szabályozás körébe tartozik (B. pont). A. Állami szintű szabályozás a. Alkotmány Alkotmány XX. tv. 66. (3), 70/D. (A Magyar Köztársság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 70/D. (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. ) b évi XCIII. törvény a munkavédelemről c. Miniszteri rendeletek (Munkaügyi, Népjóléti, Ipari és Keresk. stb. Minisztériumok) d. Biztonsági szabályzatok (Emelőgépek Bizt. Szabályzata, Hegesztési Bizt. Szab. stb.) e. Szabványok B. Nem állami szabályozás (munkáltató) a. munkáltatói belső szabályzatok, utasítások, irányelvek (MVSZ, Kézikönyvek stb.) b. munkaköri leírások c. különböző technológiai dokumentumok (tech., műveleti, kezelési, karb. stb.utasítások ) d. gépkönyvek, üzemeltetési dokumentációk; gyártási tervek, rendszerek műleírásai Az állami feladatok végrehajtásáért felelős szervek A foglalkoztatáspolitikáért, illetve a bányászati ügyekért felelős miniszter és a munkavédelmi hatóság saját jogkörükben látják el a munkavédelem nemzetgazdasági szintű irányításával kapcsolatos feladatokat. Külön jogszabály szerint a bányafelügyelet is ellát munkavédelmi hatósági feladatokat. A munkavédelem irányításában, hatósági tevékenységében jogkörrel rendelkező állami szervek feladataik ellátása során együttműködnek egymással, valamint a közigazgatási szervekkel, a munkáltatók és munkavállalók érdek-képviseleti szerveivel. A munkavédelem ágazati feladatait a feladatkörében érintett miniszter látja el. Balesetveszély Azok a veszélyhelyzetek, amelyek a személyek életét, testi épségét, biztonságát veszélyeztetik. A kockázatértékelés célja A kockázatértékelés célja a technológiából eredő azon veszélyforrások meghatározása, amelyek a technológiát működtető, karbantartó, ellenőrző személyekre egészségkárosodást, feltételező veszélyt jelenthetnek. Célja továbbá becsléses alapon a kockázat mértékének a meghatározása, továbbá javaslattétel a kockázat feltételezett hatásának csökkentésére, műszaki megoldással, vagy ahol ez nem lehetséges személyi védőeszközök biztosításával. Foglalkozás-egészségügyi szolgálat Foglalkozás-egészségügyi szolgálat: olyan, elsősorban preventív szolgálatot jelent, amelynek feladata egyrészt a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) felkutatása, folyamatos ellenőrzése. Másrészt javaslattétel ezek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire; harmadrészt a munka adaptálása a munkavállalók képességeihez testi, szellemi és lelki egészségi állapotuknak megfelelően; negyedrészt a munkavállalók egészségének ellenőrzése munkájukkal kapcsolatban. A munkáltatók munkavállalóik létszámát és tevékenységét, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosításának módját működésük megkezdését követő egy hónapon belül kötelesek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) telephely szerint illetékes városi, fővárosi kerületi bejelenteni. 2

3 Orvosi vizsgálatok rendje Előzetes orvosi alkalmassági vizsgálaton kell a dolgozónak részt vennie a munkaköri alkalmasság elbírálása érdekében a munkaviszony létesítése, továbbá a munkakör, munkahely megváltoztatása előtt. A munkavállalónak a munkaviszony fennállása alatt a munkaköri alkalmasság ismételt elbírálása érdekében időszakos alkalmassági vizsgálaton is meg kell jelennie abban az esetben, ha - fiatalkorú /fizikai munkakörben foglalkoztatott/, - egészségi ártalom veszélyével járó munkakörben dolgozik, - baleseti veszéllyel járó munkakörben dolgozik, - járványügyi érdekből kiemelt munkakörben dolgozik, - mérgező hatású anyaggal dolgozik. A munkáltató kötelezheti a munkavállalót, hogy soron kívüli orvosi vizsgálaton vegyen részt, de ezt a munkavállaló is kérheti, amit a munkáltató köteles teljesíteni. 3

4 2. Ismertesse a munkahelyek kialakításának szabályait, az egyéni védőfelszereléseket és a munkáltató munkavédelmi feladatait! Követelmények munkahely létesítésekor A munkahely kialakításának szabályai Az Mvt. részletesen rendelkezik a munkahely megfelelőségéről. A vonatkozó előírások szerint - munkahely céljára csak olyan építmény alkalmazható, amely megfelelő szerkezetű és szilárdságú. Ilyen építményben az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek és jellegének, az abból fakadó tisztítási feltételeknek megfelelő határolófelületeket, belmagasságot, légtérfogatot, mozgásteret, közlekedési útvonalakat kell kialakítani; - az ablakoknak, tetővilágításoknak és szellőzőberendezéseknek biztonságos módon nyithatónak, zárhatónak, beállíthatónak és rögzíthetőnek kell lenniük, nyitott állapotban nem lehetnek olyan helyzetben, ami veszélyt jelent a munkavállalókra nézve; - az átlátszó felületű ajtók, kapuk, falak kitörés elleni védelméről, a veszély felismerésére alkalmas megkülönböztető jelzéséről gondoskodni kell; - a lengőajtókat és lengőkapukat átlátszó anyagból kell készíteni, vagy szemmagasságban átlátszó betéttel ellátni; - a munkahely padlózatának és közlekedési útjainak meg kell felelniük a munkavégzés jellegének és az ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb igénybevételnek, felületüknek csúszásmentesnek, egyenletes, botlásés billenésmentesnek kell lenniük; - a közlekedési utak szélességének és a szabad magasságának lehetővé kell tennie a gyalogosok és járművek biztonságos közlekedését, valamint a közlekedési utak és pályák melletti biztonságos munkavégzést; - az olyan munka- és tárolóhelyiségekben, ahol gyalogos- és járműforgalom van, illetőleg rendszeresen anyagot szállítanak, a közlekedési, illetőleg az anyagmozgatási útvonalakat meg kell jelölni, vagy el kell választani egymástól; - az elsődlegesen gépjárműforgalom számára szolgáló kapu közvetlen közelében a gyalogosok számára külön ajtót kell biztosítani, ha a gyalogosok számára nem biztonságos az áthaladás; - a kijáratokat és vészkijáratokat, a kijelölt menekülési utakat szabadon kell tartani. Számuk, méretük, elhelyezésük és megvilágításuk tegye lehetővé a munkahely, a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyását. Vészkijárathoz tolóvagy forgóajtók használata tilos. Vészkijáratot lezárni csak úgy szabad, hogy vészhelyzetben bárki által nyitható legyen; - azokon a munkahelyeken, ahol az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés dohányzási tilalom elrendelését teszi szükségessé, külön dohányzóhelyet kell kijelölni. Anyagmozgatás biztonsági szabályai A megengedett legnagyobb szállítható tömeg Fiúk év, lányok éves korig sík talajon 15 kg, ketten 30 kg, 1 %-os emelkedőn 10 kg, 2 %-os emelkedőn 5 kg, Fiúk év, nők 18 év felett 20 kg, legfeljebb 60 méter távolságra Férfiak 18 év felett sík talajon 50 kg, 90 méter távolságra 10 %-os emelkedés esetén max.:30 méter, 50 kg-nál kisebb teher arányosan nagyobb távolságra szállítható. 200 kg és ennél súlyosabb, egy darabból álló (osztatlan) terhek emelését, szállítását, rakodását megfelelő szállító, illetve rakodóeszközzel szabad csak végezni. Teher mozgatása A kézi anyagmozgatás műveletei: teher megfogása, felemelés, szállítás, letevés. A mozgatás, emelés előtt meg kell vizsgálni a terhet, hogy felemelhető-e egyedül, segédeszköz nélkül? A súlynorma szerint egy személy felemelheti, szállíthatja-e a terhet, amennyiben nem társat kell segítségül hívni; Nincs-e rögzítve vagy lefagyva a teher? A teheremelést végző rendelkezik-e a szükséges egyéni védőeszközzel? 4

5 A teher emelésekor: Az emelendő tárggyal szemben, ahhoz a legközelebb terpeszállásban kell elhelyezkedni, Guggolóállást kell felvenni úgy, hogy a lábszár és a comb között a térd 90 o -nál nagyobb szöget zárjon be. Egyenes felső testtartással kell megfogni az emelendő terhet, A terhet egyenletes sebességgel kell megemelni, Emelésnél elfordulni nem szabad, A terhet biztonságos fogási ponton kell megemelni, hogy az emelés közben ne csússzon ki a kézből, Terjedelmes, nehezen fogható tárgyat több személy emelhet, A terhet a testhez közel kell fogni. A teher letétele: A letevés előtt ahová a terhet le kell tenni, először meg kell vizsgálni, hogy az megfelel-e ennek az igénybevételnek, (szükséges-e alátétfa, a talaj alkalmas-e az elhelyezésre) A terhet fokozatosan kell letenni, Nem szabad a lehelyezendő felület elérése előtt a terhet hirtelen elengedni, A terhet egyenes derékkal, guggolva lábunk közé kell lehelyezni, (ha van rá lehetőség magasított, előkészített helyre kell az anyagot letenni), Először egyik élére kell lehelyezni a terhet, majd ügyelni kell arra, hogy a kéz alatta ne maradjon. Szükség esetén a teher letevéséhez társ segítségét kell kérni. A teher szállítása: A szállítás előtt meg kell vizsgálni a mozgás útvonalát, hogy a közlekedés biztonságos-e? Az úton fekvő szétszórt, a közlekedést veszélyeztető tárgyakat el kell távolítani, Ügyelni kell arra, hogy a teher minél közelebb legyen a test vonalához, Szimmetrikus tehereloszlást kell biztosítani, A terhet testtel (comb, mell) alá kell támasztani, Lehetőleg a vállon, illetve háton kell az anyagot szállítani, Hosszabb távolság esetén meg kell állni, pihenni. Hosszú tárgy szállítása esetén az elejét enyhén meg kell emelni, ügyelve arra, hogy az valamilyen tárgyba bele ne akadjon. Ha kettő vagy több személy végez egyszerre anyagmozgatást, akkor a biztonságos munka érdekében irányítót kell kijelölni, aki jártas a rakodásban és a dolgozók az ő utasításait kötelesek végrehajtani. Segédeszközzel végzett anyagmozgatás Kézihorgok kisebb tárgyak rövid távon történő vonszolására alkalmas. Ügyelni kell a használatánál, hogy a hegye szúrásos sérülést ne okozzon, és akkor amikor nem történik vele munkavégzés tokba kell helyezni A szállítóhevedert súlyos terjedelmes anyagok mozgatására alkalmazzák. A hevedernek legalább 8 cm szélesnek kell lennie és ügyelni kell arra, hogy a vállon megfelelően felfeküdjön. Nedvességtől, fagytól vegyszeres anyagoktól mentes helyen kell tárolni. Emelőrúd a terhek megemelésére szolgál, segítségével helyezhetők el az emelendő teher alá a hevederek és görgők. Az emelőrúd hossza nem lehet kevesebb egy méternél és szilárdsága teherbíróképessége viselje el az igénybevételt. Emelés közben az emelőrúddal szemben állni, arra ráállni tilos. Emelés közben az emelendő teher alól ne ugorjon ki. A görgők sima egyenletes talajon használhatóak sík felületű tárgyak mozgatásához. A görgőnek legalább 20 cm-rel kell szélesebbnek lennie mint a teher szélessége. A mozgatandó anyag tömegközéppontja, súlypontja minél mélyebben legyen. A fogószerkezetek (alakos fogók) hosszú nehéz tárgyak szállítására használhatók. Több ember munkavégzésénél a tevékenységet össze kell hangolni. Csak megfelelő állapotú, sérülést nem okozó fogószerkezetet szabad alkalmazni. Kézi kocsi A kézi kocsi akkor megfelelő ha: A terheket biztonságosan lehet vele szállítani, Rendszeresen karban van tartva, alkalmas a szállítás végzésére, Kerekei megfelelőek, Jól fékezhető, A kézi kocsival akkor lehet biztonságosan szállítani ha: A szállítandó anyag a rakfelületen úgy van elhelyezve, hogy ne csússzon, ne essen le, A kézi kocsit minden esetben tolással kell mozgatni, A közlekedési utak megfelelő kialakításúak. Veszélyes anyagok szállítása Maró, mérgező vagy tűzveszélyes anyagot tartalmazó edényt csak biztonságosan lezárt állapotban, az aljánál alátámasztva szabad megfogni és emelni. Két liternél nagyobb űrtartalmú üveg, ballon szállítására, hordládát, kosarat vagy speciális ballonszállítót kell használni. Munkabiztonsági szaktevékenység Mvt A munkáltató a munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói 5

6 létszámhoz igazodóan, a rendeletben megjelölt időtartamra és képesítési feltételekkel köteles munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt foglalkoztatni, e személy részére valamennyi munkavédelemmel összefüggő információt megadni, és a szükséges tárgyi feltételeket biztosítani. 2. Az 1. pontban előírt foglalkoztatás nem mentesíti a munkáltatót az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért e törvényben meghatározott felelőssége alól. Munkabiztonsági szaktevékenységet (szakirányú végzettségű személyt) igénylő vizsgálatok, munkafolyamatok: 1. Veszélyes létesítmény, munkahely, technológia munkavédelmi üzembe helyezése, illetve újraindítása. 2. Soron kívüli vizsgálat, ha a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia a rendeltetésszerű használat, alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. 3. A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalókat, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse. 4. Veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése. 5. A hatásos védelmet zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem valósítható meg, akkor biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések szükség szerinti együttes alkalmazásával kell végrehajtani. 6. A munkahelyen jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munka szervezésének megfelelően biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit. 7. A munkavállaló munkára való alkalmasságának megállapítása. (Élettani adottságok, saját és mások életét, testi épségét, fiatalkorú egészséges fejlődését nem befolyásoló, utódokra veszélyt nem jelentő foglalkoztatás). 8. Rendszeres ellenőrzés, meggyőződés arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. 9. Egyéni védőeszközök juttatásának belső rendjének meghatározása. 10. Súlyos munkabaleset, valamint az olyan munkaeszköz, illetve technológia által okozott munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta. A munkáltatók tevékenységük alapján munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak A munkáltatókat a rendeletben felsorolt veszélyességi osztályon belül (I. legveszélyesebb, II. közepesen veszélyes, III. legkevésbé veszélyes) az általuk foglalkoztatott munkavállalók előző évi átlagos állományi ennek hiányában a besoroláskori átlagos állományi létszáma alapján kell csoportosítani: a) 1-9 munkavállaló között; b) munkavállaló között; c) munkavállaló között; d) munkavállaló között; e) 1000 munkavállaló felett. Munkavédelmi üzembe helyezés: az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli. Üzembe helyezési feltételek Előzetes vizsgálat A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek. Az előzetes vizsgálat során különösen azt kell vizsgálni, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, valamint az üzemeltetéshez szükséges utasítások. Tanúsítvány A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott egyes veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének feltétele továbbá az adott munkaeszköz vizsgálatán alapuló megfelelőségi tanúsítvány. Korlátozás Veszélyes munkaeszközt, technológiát, annak munkavédelmi üzembe helyezéséig az üzemeltető munkáltató próbavagy kísérleti jelleggel - kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában - legfeljebb 180 nap időtartamra üzemeltetheti. Egyéni védőeszköz Egyéni védőeszköz: minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz. Nem minősül védőeszköznek: a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak. A dolgozók életének egészségének és testi épségének megóvása érdekében a biztonsági berendezéseken túlmenően 6

7 a munkáltató a szükségleteknek megfelelően köteles védőeszközöket, védőruházatot a dolgozók rendelkezésére bocsátani. Az egyéni védőeszköz-juttatás és használat feltételeinek előírásakor a munkáltató meghatározza munkahelyenként, munkakörönként azokat a munkafolyamatokat, technológiát, munkaeszközöket, anyag (okat), ahol egyéni védőeszköz biztosítása szükséges, az előző pontban említett esetekben a veszélyforrások jellegét és mértékét is meghatározza, a veszélyforrások jellegének, mértékének meghatározására irányuló vizsgálatokat meg kell ismételni, ha a felsoroltak közül bármely tényező esetében változás következett be. A munkáltató munkavédelmi feladatai a) a veszélyek elkerülése; b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése; c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése; d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására; e) a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása; f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel; g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására; h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest; i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása. 7

8 3. Ismertesse a munkavállaló munkavédelmi jogait és kötelezettségeit! A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles a) a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; b) az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni; c) a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni; d) munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani; e) a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni; f) a részére előírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni; g) a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől; h) a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. (2) A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket. A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását; b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását; c) a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását. A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért. A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia. Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Munkabaleset fogalma: Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben ért, annak helyétől és időpontjától függetlenül. Munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozási körében végzett munkához kapcsolódó közlekedési, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. A munkába jövet-menet történt baleset nem munkabaleset, hanem az üzemi baleset egy fajtája (ezt a társadalombiztosítási jogszabályok értelmezik) Balesetek bejelentése A balesetek bejelentése kétirányú. Egyrészt minden dolgozónak a legkisebb sérülés esetén is kötelessége azt soron kívül jelenteni a munkahelyi vezetőjének, ill. az elsősegélynyújtást végzőnek. Erről a munkahelyen nyilvántartást vezetnek, ami igazolja a sérülés eredetét. Másrészt 3 napnál hosszabb keresőképtelenséggel járó v. azonnali jelentésköteles munkabalesetet jelenteni kell a munkavédelmi hatóságnak (OMMF) Vannak olyan úgynevezett súlyos balesetek, amelyeket soron kívül kell az illetékes hatóságoknak jelenteni. Ezek a következők: a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttjének halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozta; b) valamely érzékszerv (vagy érzékelő-képesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, ill. jelentős mértékű károsodását okozta; c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott; d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek) okozta; e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, ill. elmezavart okozott. Balesetek kivizsgálása A munkáltatónak minden keresőképtelenséget okozó munkabalesetet - ideértve a keresőképtelenséget nem okozó, de súlyos minősítésű baleseteket is - ki kell vizsgálni és a vizsgálatról a rendelet szerinti jegyzőkönyvet kell kiállítani. Kártérítés 8

9 A munkavállalók munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén kárigény bejelentésére felszólítást kapnak, amelynek értelmében az esetleges kárigényüket a munkáltató részére benyújthatják. A kárigény elbírálásáról határozatot kap a sérült. Az a munkavállaló, aki munkabalesetből vagy foglalkozási megbetegedésből kifolyólag vált keresőképtelenné, baleseti táppénzt kap. Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett, heveny és idült, valamint a foglakozás gyakorlását követően megjelenő, vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló: a) fizikai-kémiai, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza. b) illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. c) fokozott expozíció: a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben meghatározott biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en bármely fülön 30 db halláscsökkenés; A foglalkozási betegségek körét a Kormány állapítja meg. 9

10 4. Ismertesse a munkabiztonságot alapvetően befolyásoló tényezőket! Általános, valamennyi munkaeszközre vonatkozó követelmény A munkáltató köteles a munkavállalók munkavégzéséhez olyan munkaeszközt rendelkezésükre bocsátani, amely kialakításában, felépítésében és az alkalmazott védelmi megoldások tekintetében megfelel a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, és alkalmas az adott munkahelyi körülmények közötti - a biztonságot és egészséget nem veszélyeztető - használatra. A munkaeszközt úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a) a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat meg lehessen védeni a munkaeszköz kigyulladásától vagy túlhevülésétől, illetve a munkaeszközben keletkező, használt vagy tárolt gáz; por, folyadék, gőz vagy egyéb anyag munkakörnyezetbe történő kijutásától; b) alkalmas legyen a benne keletkező, használt vagy tárolt anyagok robbanásveszélyének megelőzésére; c) mind az üzemszerű körülmények, mind meghibásodás esetén biztosítható legyen a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme az áramütés ellen. A munkaeszközt indítani csak az indító berendezés szándékos működtetésével lehet. Ez vonatkozik - az üzemszünet utáni újraindítás műveletére is, függetlenül attól, hogy az üzemszünet milyen okból következett be; - az üzemállapotok (p1. sebesség, nyomás) jelentős változására is akkor, ha az újraindítás vagy az üzemállapotoknak a jelentős változása az érintett személyekre nézve veszélyt jelent. Műszaki megoldással kell biztosítani, hogy berendezés leállító rendelkezésének (kapcsolójának) elsőbbsége legyen az indító rendelkezéssel (kapcsolóval) szemben. A vészkikapcsoló berendezés kezelőelemeit úgy kell elhelyezni, hogy azt a kezelő (kezelők), továbbá más, a veszély bekövetkezését észlelő személyek könnyen elérhessék és veszélytelenül működtethessék. A leeső vagy kivágódó tárgyak veszélyével járómunkaeszközt el kell látni a veszély jellegének megfelelő védőberendezéssel. A gáz, gőz, aeroszol, folyadék vagy por kibocsátásával veszélyt okozó munkaeszközt el kell látni megfelelő felfogó, elvezető, illetve elszívó berendezéssel a keletkezési helyen. Általános magatartási szabályok A dolgozó egészségügyi panaszait, az esetleg fogyasztott gyógyszereket munkakezdés előtt köteles közvetlen munkahelyi vezetője tudomására hozni, munka közben előálló rosszullétet, sérülését azonnal jelenteni. A közvetlen munkahelyi vezető /műszakvezető, csoportvezető stb./ műszakkezdéskor ellenőrizni köteles, hogy a közvetlen hozzá tartozó dolgozók biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban jelentek-e meg, ruházatuk, védőfelszerelésük kielégíti-e a biztonságos munkavégzés feltételeit. Tilos az gazdálkodó szervezetben olyan magatartást tanúsítani, ami a biztonságos munkavégzést zavarja. Tilos a munkahelyen a játék, az indokolatlan kiabálás, szeszesital fogyasztás, engedély nélküli saját célú munkavégzés. A munkahelyeket elhagyni, idegen munkahelyen tartózkodni csak munkavégzés céljából az illetékes vezető engedélyével lehet. Munkába érkező dolgozók csak a bejáráshoz feltétlen szükséges tárgyakat hozhatják magukkal, melyet ha munka közben viselése nem megengedett, az öltöző szekrényben kell elhelyezni. Anyagmozgatási, szállítási, rakodási munkavégzés közben gyűrűt, nyakláncot, karkötőt viselni tilos! Azokba a helyiségekbe, ahol különösen veszélyes műveleteket folytatnak, illetéktelenek nem léphetnek be. A helyiségben csak a beosztott dolgozók és a veszélyt jól ismerő /kioktatott/ személyek tartózkodhatnak ellenőrzés, vagy munkavégzés céljából. A kívülálló személyeknek tartózkodásáról a beosztott dolgozóknak tudomást kell szerezni, hogy váratlan veszély esetén riasztani, vagy menteni tudják őket. Amennyiben a különösen veszélyes művelet egy dolgozó végzi, gondoskodni kell róla, hogy tőle látó, halló távolságban - a művelet veszélyeit hasonlóan jól ismerő - másik dolgozó is jelen legyen. A veszélyes helyen dolgozók egymás figyelését úgy kötelesek megoldani, hogy társuk esetleges rosszullétét is észlelni tudják és a legrövidebb időn belül segítségére tudjanak lenni. Minden munkahelyen, ahol kettő, vagy több dolgozó együttműködése szükséges, ki kell jelölni - és társai tudomására kell hozni - azt a dolgozót /munkavezetőt/, aki elsősorban felelős a szabályszerű munkavégzésért, az előírások betartásáért és betarttatásáért. Azokon a munkahelyeken, ahol egészségre ártalmas anyagokat tárolnak, vagy használnak fel, tilos étkezni, dohányozni, vagy a munkahelyre élelmiszert bevinni. Ezeken a munkahelyeken - kézmosási és ételmelegítési lehetőséggel - étkező-, dohányzó helyiséget kell kialakítani. Az engedélyezett magánmunkavégzés során az engedéllyel rendelkező dolgozók kötelesek betartani a munkavégzésre vonatkozó technológiai és munkavédelmi szabályokat. Biztonsági berendezések, védőburkolatok A munkabiztonság a veszélyes és ártalmas termelési tényezők munkavállalóktól való elhatárolása, illetve a veszélyzónában tartózkodókra gyakorolt hatásának elviselhető mértékre korlátozása. A megvalósítás lehetőségei: 10

11 1. veszélytelen technológia alkalmazása, 2. védőberendezések alkalmazása: - védőburkolatok - biztonsági berendezések - távolságtartó berendezések, egy térbeli akadály, mely amely a veszélyzónába való bejutás teljes megakadályozása nélkül a veszélyforrás érintését megakadályozza: o távoltartók: végtagvédelemre (védőkorlát), egésztest védelemre (elkerítés), o bekapcsoló: taposó bekapcsoló (csak akkor lehet bekapcsolni a gépek, ha a kezelő rajta áll). 3. egyéni védőeszközök alkalmazása A biztonsági berendezés a munkaeszközhöz alkalmazott olyan berendezés, amelynek feladata: - veszélyhelyzet létrejöttének megakadályozása, - veszélyforrás hatóképességének korlátozása - veszélyhelyzetben a célszerű védőintézkedések gyors és hatékony megtételének elősegítése. Fajtái: Reteszelő berendezés egy gépelem működését meghatározott feltételek mellett megakadályozza: - Nem zárható - Zárható: feltétel nélkül kioldó feltételhez kötött: pl. időkésleltetéssel, a veszély megszűnésének felismerésével Összehangoló berendezés, Önműködő visszakapcsolóval ellátott berendezés: önműködően kikapcsol, ha nem nyomjuk Kétkezes vezérlés: - alkalmazás feltételei: meghatározott időn belül megbízhatóan működő leállító szerkezettel van ellátva, beindítás után csak egy munkaciklust végez kulccsal zárható üzemmód-kapcsolóval van ellátva, - kialakítás alapelve: egy testrésszel ne lehessen működtetni!!! Közelítésre működésbe lépő bizt. berendezés: a védőburkolattal azonos feladatú, de más elven működik: a veszélyzónát letiltja, ha valami a veszélyzónába kerül (biztonsági távolságok betartása kötelező): - mechanikus: taposó megszakítók, eltávolító védőberendezések - nem mechanikus, érintés nélküli védőberendezések Léptető kapcsolás (ismétlésgátló) kizárja a löketismétlést Alakzárral működő biztonsági berendezések: mechanikai akadály segítségével akadályozza meg a nem tervezett veszélyes mozgást. A határoló berendezések (folyamatkorlátozók) a termelés, üzemeltetés során valamilyen fizikai folyamat változását figyelik, és a beállított érték (veszélyes határ) elérésekor jeleznek, szükség esetén közbeavatkoznak, tehát megakadályozzák, hogy a folyamatok egy előre meghatározott paramétert meghaladjanak. Alkalmazási területei: Folyamatkorlátozó típusa Határolóberendezés, pl. Alkalmazási hely, pl. Mozgáshatároló végálláskapcsoló: el nem forgó anya a főorsón felül 2 alul 1 emelőszerkezetek, toronydaruk Sebességhatároló, zuhanás gátló áramlásszabályozó szelep hidraulikus berendezések emelőszerkezetei Megfutásgátló visszafutásgátló anyagmozgató, teheremelő berendezések, pl.függőkonvejor Lazulásgátló lazulásgátló, melynél végálláskapcsolót tart a kötél acélsodrony kötél rögzítők fékek, sínfogók toronydaru sínfogója, gépjárművek fékberendezései fogókészülékek fogókészülék horogszerkezet terheléshatároló törőlap présgép nyomáshatároló, túlterhelésgátló hidraulikus nyomáshatároló biztonsági szelep targoncák, hidr. emelőgépek, lift nyomatékhatároló hidraulikus nyomatékhatároló autódaru szinthatároló folyadékszint határoló folyadék tartályok hőmérséklethatároló olvadótárcsa villamos berendezések, fritőz, aut, vasaló kopáshatároló kopáshatároló dobfék A védőburkolatok a veszélyforrások térbeli, időbeli elszigetelésére szolgáló védőberendezések, melyeknek feladata megakadályozni, hogy a veszélyforrás a munkavállalóval bármilyen módon érintkezésbe kerüljön, s veszélyes hatását kifejtse. A védőburkolat kedvezőtlen esetben, lehatárolja a veszélyzónát. Fajtái: - A rögzített védőburkolat szilárdan a helyén kell maradjon. Ezt olyan módon kell rögzíteni, amelyet csak valamilyen szerszám használatával lehet kioldani. - nyitható (mechanikusan kapcsolódik a gépvázhoz és segédeszköz nélkül nyitható): o amennyiben lehetséges, a géppel kapcsolatban maradjon, ha felnyitják, o legyen reteszeléssel ellátva úgy, hogy az elmozduló szerkezeti elemet nem lehet mozgásba hozni mindaddig, amíg ennek a részegységnek a hozzáférhetősége biztosított, és a mozgása leáll, mihelyt a védőburkolat elhagyja a lezárt helyzetét. 11

12 - az állítható szabályozható védőburkolat, amely a mozgó szerkezeti elem feltétlenül indokolt hozzáférését korlátozza: o legyen az elvégzendő munka jellegétől függően kézzel vagy automatikusan állítható, o legyen könnyen és szerszám használata nélkül állítható, o a kirepülő tárgyak által előidézett veszélyt a lehető legkisebbre korlátozza - reteszelt: o mechanikus reteszelés o villamos reteszelés, o kényszerzár, valóban csak álló helyzetben nyitható. o kényszerzár pótló -időkésleltetéses- zajkeltő - zárhatóan reteszelt, - vezérlő 12

13 5. Ismertesse a kollektív védőeszközöket és a biztonsági szín- és alakjeleket! Kollektív védőeszközök a; Védőburkolatok: ha a veszélyes térhez nem kell hozzáférni rögzített védőburkolat / reteszelő védőburkolat, automatikus, távolságtartó, állítható / b; Biztonsági kikapcsoló készülék c; Kétkezes vezérlőkészülékek / védőburkolat körülményes / d; Túlfutásgátló e; Mechanikus reteszelő készülékek / kiegészítő / f; Védőasztal g; Adagoló és továbbító készülékek Biztonsági szín- és alakjelek A biztonsági szín- és alakjelek színe és alakja a jelzés fajtájára, a bennük található ábra, a jelzés tartalmára utal. Fajtájuk szerint lehetnek: tiltó, utasító, veszélyre figyelmeztető vagy felvilágosítást adó jelek. Tiltó jel: alakja kör, színe fehér, a szélén piros szegéllyel, ferde piros áthúzással, az ábra benne fekete. Utasító jel: alakja kör, színe kék, fekete ábrával. Veszélyre figyelmeztető jel: alakja az alapján álló háromszög, színe sárga, a szélén fekete szegéllyel, az ábra fekete. Felvilágosító jel: alakja fekvő téglalap, színe zöld, fehér ábrával vagy felirattal. A felirat azért lehet szükséges, mert ezeknél a jeleknél nem mindig egyértelmű, hogy mire vonatkoznak. (Például a kereszt lehet orvosi rendelő, elsősegélynyújtó hely akár a mentőláda elhelyezése). A biztonsági szín- és alakjelek alkalmazhatók felirattal vagy anélkül is. Piktogramok A mindennapi életben egyre több helyen lehet találkozni különféle tájékoztató ábrákkal, úgynevezett piktogramokkal. Ezek olyan leegyszerűsített képek, amelyek valamilyen felvilágosítást hordoznak és adnak az adott helyen tartózkodóknak. Melyek a piktogramok előnyei? Mindenekelőtt az, hogy a jelrendszer nem igényel kiegészítő magyarázatot, ezért az is megérti, aki nem tud az adott ország nyelvén. Továbbá előnye, hogy gyorsan felismerhető, így az általa közvetített információ rövidebb idő alatt jut az érdekelt személy tudomására. 13

14 6. Ismertesse a balesetvédelmi szempontok figyelembevételével a gépi berendezések üzemeltetés közbeni ellenőrzését, felügyeletét, karbantartását és a tartályokban, aknákban, valamint a magasban való munkavégzés szabályait! Gépi berendezés üzemeltetésre vonatkozó személyi feltételek Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi feltételei: A munkavállaló csak olyan munkára alkalmazható: amelynek ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, fiatalkorú fejlődését károsan nem befolyásolja, utódaira veszélyt nem jelent, - mások egészségét és testi épségét nem veszélyezteti és a munka ellátására alkalmasnak bizonyul. eü. alkalmassági vizsgálaton megfelelt. Munkavédelmi ismeretek: Alapoktatás: munkába álláskor, munkahely, vagy munkakör megváltozásakor, munkaeszköz átalakításakor, új gép, új technológia bevezetésekor ha megváltoznak a foglakozásra vonatkozóan a munkavédelmi szabályok. Ismétlődő oktatás: nem csak a közvetlen tevékenységgel kapcsolatos veszélyekre, hanem a munkáltató tevékenységi körébe tartozó veszélyekre is ki kell oktatni a munkavállalót, szélesebb körű ismeretekkel kell felruházni. Nincs kötelezően meghatározva az oktatás rendjének az írásba foglalása, a munkáltatóra van bízva! Szakmai ismeretek: Szakmai feltételek: A munka elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítani, aki rendelkezik a munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, jártassággal Azokban a munkakörökben, ahol szakmai képesítés a feltétel, ott bizonyítani kell ennek a meglétét. Országos képzési jegyzék tartalmazza, hogy milyen munkakörökben milyen végzettség szükséges. Életkor: fiatalkorúak védelme, tiltott munkakörök, amelyekben nem foglalkoztathatók valamely kiemelt munkakörben meghatározott (más) életkori lépcsők, pl. kohókban 21 évesen daruvezető, 50 év felett fizikai munkakörben foglalkoztatottak, Átmeneti tilalom: A munkavállaló ne álljon alkohol, gyógyszer, esetleg kábítószer hatása alatt. Szervezési feltételek: - Ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad. - Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomására kell hozni. - Ha a munka a munkavállaló testi épségére veszéllyel járhat, egyes esetekben (munkaügyi miniszter) csak meghatározott szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező személy végezheti. Gépi berendezések indításának szabályai Működő gépi berendezések felügyelete, ellenőrzése Üzem közbeni karbantartás, hibaelhárítás A gépek indításának szabályait, felügyeletét, ellenőrzését, karbantartását, hibaelhárítását a technológiai, kezelési, karbantartási utasításban kell leszabályozni. Technológiai, kezelési és karbantartási utasítás: Technológiai, kezelési és karbantartási utasítást kell készíteni az intézménynél a veszélyes munkák végzéséhez, valamint a gépek, eszközök kezeléséhez, karbantartásához. A kiadott utasításokat évenként felül kell vizsgálni és a szükséges korszerűsítéseket el kell végezni. Az utasításokat a dolgozókkal meg kell ismertetni. A munkaeszköz indítása csak egy erre a célra szolgáló kezelőelem szándékos működtetésével legyen lehetséges, véletlen indítás ne következhessen be, ezért csak szándékosan, erő hatására működhet. Süllyesztett kivitelű, nekidőlés, leeső tárgytól nem kapcsolhat.(30 mm-es gömb). A biztonságos használat egyik legfontosabb előfeltétele, hogy a kezelőszemélyzet veszélyes térben tartózkodása alatt a munkaeszköznek kikapcsolt állapotban kell lennie. - Ha a gép több indításvezérlővel rendelkezik, akkor a veszélyeztetés elkerülése érdekében kiegészítő eszközöket kell felszerelni, pl. választókapcsoló. Indító gomb színe: mindig zöld 14

15 Leállás: a gép üzemi funkcióinak vezérelt megszüntetése úgy, hogy Az indítóelemeken az energia fennmarad (üzemszerű leállás). Az indítóelemeken az energia csak a leállás befejeződéséig marad fenn.(vészkikapcsolás), Üzemi leállítás: olyan kapcsolóval, amely lehetővé teszi a gép teljes biztonságos leállítását. A veszélytől függően, az összes, vagy meghatározott mozgó alkatrészeit le kell hogy állítsa, hogy a gépet biztonságos nyugalmi helyzetbe hozza. A leállító rendelkezésnek elsőbbsége van az indító rendelkezéssel szemben. Üzemi leállítók, általában az indítóval együtt párban szerelik, színe piros. Leválasztó kapcsoló, a gép mellett közvetlenül a főáramkört kapcsolja ki, ezért a vezérlőpulton nem jelez vissza. Minden új gépnél kikapcsolt helyzetében lezárható (tisztítás, javítás, olaj, csere esetére). Vészkikapcsolás olyan funkció: - amely a fellépő sérülésveszélyeket, gép, vagy anyagkárosodásokat elhárítani, vagy csökkenteni képes, - amit egy személy egyetlen cselekedetével működésbe hozhat, ha az üzemszerű leállítás már nem megfelelő erre a célra. Ezeket úgy kell elhelyezni, hogy bárki könnyen elérje, és veszélytelenül működtethesse, kezelőeleme vörös színű, ha háttér van mögötte, akkor az sárga. A vészleállító feloldása nem indíthatja a gépet, csupán csak az újraindítást teszi lehetővé. Ha vészleállítás történt, intézkedni kell, hogy az okát megszüntessék, lehetőleg ne álljon elő vészhelyzet legközelebb. Munkavégzés szűk munkatérben Az aknákban, a csatornákban és az árkokban munkát végezni csak akkor lehet, ha a munkavégzés megkezdése előtt a munkavégzés irányítója meggyőződött arról, hogy ott gázok vagy egyéb veszélyes anyagok nem képződtek; vagy képződnek, de ezek a munka során felhasznált anyagokkal vagy eszközökkel reakcióba lépve nem veszélyeztetik a munkavállalók egészségét. A csatornákban és az aknákban végzendő munka esetén a munkavégzés irányítójának meg kell határoznia, és a munkát végzőkkel ismertetnie kell a helyi adottságoktól függő, szükséges biztonsági előírásokat. A csatorna, illetve akna lejáratánál biztosítani kell figyelő személyek jelentélét, akik a bent tartózkodókkal kapcsolatot tartanak. A kapcsolattartás történhet rádió, vagy erre alkalmas egyéb elektronikai berendezés útján. A kapcsolattartás történhet közvetlen beszéddel is abban az esetben, ha a munkát végzők nem távolodnak el olyan távolságra a figyelő személytől, hogy a kommunikáció lehetetlenné válna beszéd, illetve fényjelzések útján. A figyelő személy nem hagyhatja el azt a helyet, amelyet számára kijelöltek. A szükséges búvónyílások száma és mérete Általános zárt tér 3 m-nél kisebb belmagasságú helyiség A szükséges nyílások száma legalább 2, lehetőleg mindkét végén legalább 1 Zárt tároló vagy bunker legalább 1 Zárt tároló vagy bunker, ha a legalább 1 és legalább 1 térfogata kisebb mint 10 m 3 szellőztető nyílás A nyílás legkisebb mérete legalább 0,30 m 2 egy szélesség legalább 400 mm 0,50 m 2, egy szélesség legalább 500 mm 0,50 m 2, egy szélesség legalább 600 mm legalább 400 és 500 mm legalább 100 és 200 mm A bebúvó nyílások környékét eltorlaszolni tilos! Azokban a munkaterekben, ahol ismeretlen gáz jelenlétével kell számolni, a helyiségeket át kell szellőztetni, vagy levegő befúvással a gázkoncentrációt a megengedett érték alá kell csökkenteni. Leeső tárgyak A munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat a leeső tárgyakkal szemben kollektív műszaki védelemmel kell megvédeni, ott ahol ez műszakilag megoldható. Az anyagokat és a berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy összedőlésük vagy felborulásuk elkerülhető legyen. Ahol szükséges, az építési helyen fedett átjárókat kell kialakítani, vagy lehetetlenné kell tenni a veszélyes helyekhez való hozzáférést. Magasból leesés A magasból leesést megfelelő védelemmel kialakított állványszerkezet alkalmazásával kell megakadályozni. Az állványoknak szilárdnak, elegendően magasnak kell lenniük, és legalább egy lábdeszkával, egy középdeszkával és egy korláttal vagy azzal egyenértékű megoldással kell rendelkezniük. Magasban munkát csak megfelelő és alkalmas berendezéssel, illetve kollektív műszaki védelem biztosításával (pl. emelő-plató, védőháló, védőrács, mobil szerelőállvány) szabad végezni. 15

16 A leesés elleni védelem méretezett és megfelelően rögzített lefedéssel, vagy 1 méter magas, háromsoros, 0,3 m-nél nem nagyobb osztásközű, lábdeszkával, középdeszkával, valamint korláttal, illetve ezekkel egyenértékű védelmet nyújtó megoldással biztosítható. Védőháló, illetve védőrács alkalmazása esetén annak lyukmérete a 10 cm x 10 cm-t nem haladhatja meg. 16

17 7. Ismertesse az elektromosság biztonságtechnikáját és a villámvédelmet! Szívkamraremegés jön létre, ha a szervezeten meghatározott ideig, meghatározott nagyságú áram halad át. Ennek következménye végső esetben a szív leállása halál. Emellett a be és kilépő oldalon hámsérülés, súlyosabb esetekben égés következik be. Hogy jön létre áramütés: a; fázis-föld érintés b; fázis-fázis érintés c; hibafeszültség áthidalása d; lépésfeszültség áthidalása A balesetet szenvedett személy mentése, a sérültet másodperceken belül ki kell szabadítani az áramkörből és 4-5 percen belül elsősegélyben kell részesíteni. Kiszabadítás közben ügyelni kell arra is, hogy a segélynyújtó ne kerüljön az áramkörbe, ne szenvedjen maga is villamos balesetet. Ha a baleset kisfeszültségű áramkörben következik be, a sérültet bárkinek tudnia kell kiszabadítani. Az áramtalanítást kell a leggyorsabban elvégezni, kikapcsolással vagy a csatlakozódugó kihúzásával. Ha kikapcsolásra nincs mód, akkor valamilyen szigetelő rúddal vagy a vezetéket vagy a sérültet kell eltávolítani az áramkörből. Nagyfeszültségű áram sérültjét szakembernek kell kiszabadítani. A legfontosabb ilyen esetben is a kikapcsolás, ha erre nincs lehetőség gumikesztyűben, gumicsizmában, szigetelőzsámolyra állva meg kell kísérelni kapcsolórúddal kiszabadítani a sérültet. Mentés után legfontosabb a sérültet elsősegélynyújtásban részesíteni. Ha eszméletén van, akkor nyugodt, vízszintes helyzetben kell hagyni és orvost illetve mentőket kell értesíteni. Ájult állapotban, ha nincs légzés és szívműködés meg kell kezdeni az újraélesztést mesterséges légzéssel, illetve a mellkas szeri percenkénti lenyomásával, a szívműködés, a keringés megindításával. Az elektromos berendezések létesítésének szabályai MSZ 1600 sorozat érvényben lévő szabványai Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú berendezések számára. *MSZ :1986 MSZ :1982 MSZ :1982 MSZ :1983 MSZ :1992 *- Időszakosan nedves helyiségek (Visszavonva!) - Villamos kezelőterek és laboratóriumok - Színházak és hasonló kulturális létesítmények - Közterület - Helyhezkötött akkumulátorok telepítése, akkumulátorhelyiségek és - töltőállomások létesítése MSZ 1610 sorozat Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. MSZ : Általános előírások és száraz helyiségre vonatkozó előírások - Poros, időszakosan nedves, nedves, marópárás vagy meleg helyiségek MSZ :1970 illetve szabadtér - Tűzveszélyes helyiségek és szabadterek MSZ : Villamos kezelőterek és laboratóriumok MSZ : Kis zárlati áramú berendezések MSZ : Színházak és hasonló kulturális létesítmények MSZ : Közterület MSZ :1970 MSZ 2040:1995 Egészségügyi intézmények villamos berendezéseinek létesítése SZ 2364/MSZ HD sorozat szabványai: Épületek villamos berendezéseinek létesítése KÜLÖNÖSEN: MSZ : Alkalmazási terület, tárgy, és alapelvek MSZ : 2002 MSZ : 1995 MSZ : M: 2004 MSZ :1998 MSZ : 2002 MSZ : 2002 MSZ : 1995 MSZ : Nemzetközi elektrotechnika szótár. Épületek villamos berendezéseinek létesítése - Általános jellemzők elemzése - Áramütés elleni védelem - Túlfeszültségvédelem. A kisfeszültségű villamos berendezések védelme a nagyfeszültségű rendszerek földzárlata esetén. - A védelmi módok alkalmazása. Általános előírások. Áramütés elleni védelmi módok. - A kábel- és vezetékrendszerek megengedett áramai - Földelő berendezések és védővezetők - Ellenőrzés. Első ellenőrzés 17

18 Az érintésvédelem fogalma, feladata, osztályai Érintésvédelem: üzemszerűen feszültség alatt nem álló, meghibásodott villamos vezetőjű részének érintéséből származtatható áramütés megakadályozására tett műszaki intézkedés. Az érintésvédelem célja, hogy a testzárlat, szigetelési hiba következtében létrejövő veszélyek ellen is megvédje a villamos berendezés használóját, így az érintésvédelem lényegében a műszaki megelőzés eszközrendszerébe tartozik. A kisfeszültségű villamos gyártmányokat 4 érintésvédelmi osztályba sorolják: 0. ÉVO-ba tartozik az a gyártmány, amelyben az áramütés elleni védelem az alapszigetelésen alapul és a gyártmányon nincs olyan szerkezet, amelyhez védővezetőt lehetne csatlakoztatni. Ha az alapszigetelés meghibásodik, a védelem a környezetre hárul. I. ÉVO-ba tartozik az a gyártmányoknál az alapvédelmet az alapszigetelés biztosítja, de járulékos védelemként a test el van látva védőkapoccsal és bekötéskor védőeret is tartalmazó csatlakozóvezetéket alkalmaznak, amelynek az egyik vége a védőkapocshoz, a másik a hálózat védővezetőjéhez van csatlakoztatva. II. ÉVO-ú gyártmányoknál az alapszigetelés kiegészítéseként, független kiegészítő szigetelést is alkalmaznak, tehát a gyártmány kettős szigetelésű kivitelben készül, vagy egyetlen olyan megerősített szigetelőrendszert alkalmaznak, amely a kettős szigeteléssel egyenértéket nyújt. Az ilyen gyártmányon nincs védőcsatlakozó, így a védelem független a villamos hálózattól. Az ilyen gyártmányok kivitele 2-féle lehet: - a gyártmánynak ugyan fémburkolata van, de ezt kiegészítő szigetelés választja el a testnek minősülő fémrészektől, - a gyártmány, szigetelőanyagú burkolattal készül, megérinthető fémrésze nincs. A II. ÉVO-ú kivitel elsősorban a háztartási és kéziszerszám jellegű villamos gépek általános megoldása. III. ÉVO-ba tartoznak a törpefeszültségű táplálásra készült gyártmányok, amelyeknél az áramütés elleni védelem az érintésvédelmi törpefeszültségű tápláláson alapul, illetve nem állítanak elő bennük ennél nagyobb feszültséget. A III. ÉVO-n belül 3 csoportot különböztetünk meg, A, B, C jelöléssel: - III.A.ÉVO-ú az a gyártmány, amelyben nincs 50 V váltakozó-, illetve 120 V egyenfeszültségnél nagyobb névleges feszültség, - III.B.ÉVO-ú az a gyártmány, amelyikben a feszültségek nem nagyobbak 25 V váltakozó-, illetve 60 V egyenfeszültségnél, - III.C.ÉVO-ú az a gyártmány, amelyikben a feszültségek nem nagyobbak 12 V-os váltakozó-, illetve 30 V egyenfeszültségnél. Érintésvédelmi módok Védővezetős érintésvédelmi módok: (védelem: a táplálás önműködő lekapcsolásával) - nullázás TN - védőföldelés közvetlenül földelt rendszerben TT - védőföldelés közvetlenül földelt és közvetve földelt rendszerben IT Védővezető nélküli érintésvédelmek: - érintésvédelmi törpefeszültség - villamos szerkezet elszigetelése - környezet elszigetelése - földeletlen egypotenciálra hozás - védőelválasztás - korlátozott zárlati áramú, teljesítményű áramkör Érintésvédelmi felülvizsgálat A villamosság biztonságtechnikai vizsgálatok és mérések a villamosság biztonságtechnikájának elválaszthatatlan, szerves részei. A felülvizsgálatra vonatkozó jogszabályok, jobbára szabványok a felülvizsgálatoknak két fajtáját különböztetik meg: - az első (üzembe helyezés előtti) felülvizsgálatot, - és az időszakos felülvizsgálatot. Az első felülvizsgálatot feladata annak eldöntése, hogy az adott berendezés a biztonsági követelményeknek megfelel-e. Ezt a vizsgálatot a szerelés folyamán vagy befejezése után, de még a berendezés üzembe helyezése előtt kell elvégezni. E felülvizsgálattal egy időben el kell végezni a közvetett érintés elleni védelem (érintésvédelem) vizsgálatát is. Az időszakos felülvizsgálatok olyan, a villamos berendezések huzamosabb használata során, időszakonként elvégzett felülvizsgálatok, amelynek célja annak eldöntése, hogy a berendezés állapota a felülvizsgálat idején is megfelelő-e és teljesíti-e az akkori vagy a létesítés idején érvényben volt előírásokat. Érintésvédelem időszakos ellenőrzése és felülvizsgálata: A villamos berendezés szerelői ellenőrzését a következő alkalmakkor kell elvégezni: - a villamos berendezés, vagy az érintésvédelem létesítése, bővítése, átalakítása, javítása után a szerelés befejező műveleteként, - az érintésvédelem hibájára, vagy hiányosságára visszavezethető rendellenesség észlelése esetén, - minden érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat alkalmával annak bevezető részeként, - rendszeresen legalább a következő időszakonként: 18

19 a) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évenként, b) áram-védőkapcsolókon és korábbi szabványok alapján létesített feszültség-védőkapcsolókon havonta, c) munkahelyek villamos berendezésein, ha belső szabályzat intézkedik az ott előírt gyakorisággal, d) a KLÉSZ hatálya alá tartozó helyek villamos berendezésein legalább 6 évenként. A villamos berendezések érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatát a következő alkalomkor kell elvégezni: - új villamos berendezés, vagy új érintésvédelmi berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt, - a villamos berendezés, vagy az érintésvédelmi berendezés bővítése, vagy átalakítása alkalmával, - az érintésvédelem hibájára, vagy hiányosságára visszavezethető olyan rendellenesség észlelése esetén, amelynél a hiba okának meghatározása szerelői ellenőrzéssel nem volt elvégezhető, - munkahelynek minősülő helyeken a KLÉSZ hatály alá tartozók kivételével rendszeresen, legalább háromévenként. A felülvizsgálatokat csak olyan erősáramú szakképesítéssel rendelkező személyek végezhetik, akik a felülvizsgálatok tárgyköreiből illetékes vizsgabizottság előtt eredményes vizsgát tettek és erről vizsgabizonyítvánnyal rendelkeznek. Elektromos berendezések üzemeltetési szabályai Gyári körülmények között (általában a rájuk vonatkozó termékszabványok alapján) kidolgozott részletes műszaki dokumentáció és technológiai utasítás alapján előállított termék (pl.: villamos motor, készülék, szerelvény), amelynek biztonságát próbatermi vizsgálatokkal ellenőrzik és ezek felett a gyártó garanciát vállal. A villamos berendezés ezzel szemben különböző villamos gyártmányból a helyszínen összeállított működőképes együttes, amelynek használati biztonságát alapvetően a helyszíni létesítés megfelelősége, a létesítést végző személy szaktudása határozza meg. Villámcsapás elleni védekezési módok A villámvédelem feladata, hogy a védendő tárgyat megóvja a villám káros hatásaitól. Ez megfelelően kialakított műszaki megoldással, a villámhárító berendezéssel valósítható meg. A villámvédelem alapelve az, hogy a becsapás a védendő tárgy helyett a villámhárító berendezést érje, mely a villám áram részére kisebb ellenállású utat biztosítson a föld felé, mintha a védendő tárgyon keresztül vezető út. A villámhárító berendezés részei: felfogó (jele: V), levezető (jele: L és vizsgáló összekötő), földelő (jele: F és földelő vezető) Felfogó: feladata a villám becsapódását felfogni a védendő tárgy és a tetőszerkezet helyett. Anyaga 1 -os 3-4 mm-es falvastagságú acélcső vagy legalább 12 mm átmérőjű köracél, vagy bármilyen 3-4 mm-es falvastagságú idomacél. Levezető: számukat az épület kerülete határozza meg. Feladata a felfogó és földelő összeköttetése és a felfogót ért villámcsapás levezetése a földbe. Anyaga: köracél. alumínium sodrat. Lehet esőcsatorna is, ha a 0,5 mm vastag és legalább 100 mm 2. Szerelése: távolságtartó elemekre történik. Földelés: az áram földbe folyását közvetítő vezető. Védőburkolattal kell ellátni. Rúd és csőföldelések kézzel leverve vagy fúrással helyezhető be. 19

20 8.Ismertesse a munkalélektan és ergonómia szerepét, feladatát! A munka felosztása Az emberi munka jellegét tekintve két nagy csoportra osztható: Fizikai munkára és szellemi munkára. A fizikai munka az erőkifejtés mértéke szerint lehet: Könnyű Közepes Nehéz A fizikai munka- és energiaszükséglete Az ember a szervezetének fenntartásához és a munkavégzéshez energiát igényel. A szükséges energiát az élelmiszerek fogyasztásakor a bennük lévő tápláló anyagokból, és a levegő oxigénjéből nyeri a szervezet. Az energiaigényt, az energiaforgalmat joule-ban fejezzük ki, jele: J Az ember energiaszükséglete sok tényezőtől függ. Ezek közül a következők játszanak fontos szerepet: Alapenergia, munkára fordított energia, szabadidő-tevékenységi energia. Az alapenergiaszükséglet férfiaknál átlagosan 7120 KJ, nőknél 5860 KJ. Az alapenergia a pihenő szervezet energiaigényét foglalja magába, 20 CO-os helyiségben, a szervezet nyugalmi szintjének megőrzése mellett. A munkaenergia a fizikai és szellemi munkavégzéstől függő energiafelhasználás. Ennek megállapítására az ún. munkaenergia-táblázatokat használjuk. A táblázatokban közölt értékadatok rendszerint azt fejezik ki, hogy egy adott fizikai munkatevékenység egy perces időtartamára mennyi energia szükséges. A következőkben néhány tevékenység energiaszükségletét közöljük: Tevékenység Gyaloglás sima úton 4 km/h-s sebességgel: Gyaloglás sima úton 6 km=h-s sebességgel: Gyaloglás 30 kg-os teherrel, 4 km/h-s sebességgel: Lapátolás 8 kg tömeg, 2 m távolság, 1 m magasság mellett, percenként 10 dobás: Emelés 20 kg, cm-ig, 10 emelés percenként: Vasreszelés 60 húzás percenként: Kalapácsütés, 6,8 kg tömeg, 12 ütés percenként: Kaszálás, kézzel lucernát, 30 vágás percenként: Kaszálás, géppel: Kézi fejés 6-7 l tej percenként: Energiaigény 216 J/s 370 J/s 370 J/s 537 J/s 753 J/s 174 J/s 516 J/s 697 J/s 404 J/s 223 J/s A munkaenergia szükséglet azonban nem csak a végzett munkától, hanem testhelyzettől is függ. Az állás, az ülés, stb. szintén energiafelhasználással jár. Különböző testhelyzetek a különböző energiamennyiséget igénylik: Testhelyzet Ülés Térdelés Guggolás Állás Hajlottan állás Energiaigény 21 J/s 35 J/s 35 J/s 42 J/s 56 J/s A következő adatok azt mutatják, hogy az emberi szervezet különböző időszakok alatt mennyi megterhelést bír ki: Egész évben Egy hónap alatt Egy hét alatt Egy nap alatt Egyszer egy óra alatt Egyszer tíz perc alatt Egy perc alatt átlag 360 J/s átlag 400 J/s átlag 440 J/s átlag 510 J/s átlag 700 J/s átlag 1050 J/s átlag 1750 J/s Ennél nagyobb megterhelés az emberi szervezetre káros lehet. A pihenőidő helyes beiktatásával az energetika kiegyenlítődik. Az idegi-szellemi munka energiaszükséglete A környezeti tényezőkről érzékszerveink útján szerzünk tudomást. Az érzékszervek által felfogott ingerek bonyolult idegi-szellemi tevékenységek eredményeként jönnek létre. Az ember érzékszervein keresztül kapott információk feldolgozását és a feldolgozás eredményét tükröző reakció eredményét nevezzük idegi-szellemi tevékenységnek. Az idegi-szellemi tevékenységnek három csoportját különböztetjük meg: Megismerés folyamatait (érzékelés, észlelés, figyelem, gondolkodás, képzelet, stb.) Érzelem folyamatait (a környezethez és a különböző eseményekhez fűződő szubjektív viszony) Akarati folyamatokat (elhatározás, annak megvalósítása, cselekvés) A szellemi munka az agyvelő munkája. A tudományok fejlődése következtében ma már tudjuk, hogy az idegsejtek munkájához, az idegrendszer tevékenységéhez éppen úgy szükséges tápanyag, és oxigén, mint az izmok működéséhez. Az agyvelő működésében szellemi igénybevételkor tehát ugyanolyan jelenségek játszódnak le, és figyelhetők meg, mint 20

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI II.

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI II. AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI II. A munkavégzés tárgyi feltételei I. A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá

Részletesebben

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Tv. Szabályozza az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok Nesztinger Péter munkavédelmi főreferens Munkavédelmi

Részletesebben

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség

Részletesebben

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Munkavédelmi oktatási tematika Összeállította: Lantos 72 Kft. Lantos György 2145 Szilasliget, Lázár Vilmos u. 27. Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkavállalói részére A munkavédelem A munkavédelem a szervezett

Részletesebben

Munkavédelmi Szabályzat

Munkavédelmi Szabályzat ... (társaság neve)... (adószám) Munkavédelmi Szabályzat Érvényes:... -tól Érvénybe helyezte:... Tartalomjegyzék 1. Munkavédelmi szabályzat célja...3 2. Társaság bemutatása...4 3. Munkavédelmi szabályzat

Részletesebben

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes A közfoglalkoztatottak körében előforduló balesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és minősítése" ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály

Részletesebben

MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN

MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN Készítette: Szabó László Global Safety Kft. A MUNKAVÉDELEM ALAPJAI A MUNKAVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet

Részletesebben

A munkavédelem szabályozási rendszere Terjék László MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1949: XX.Tv.70/D. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLİKNEK JOGUK VAN A LEHETİ LEGMAGASABB SZINTŐ TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGHEZ.

Részletesebben

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

1949. évi XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D.

1949. évi XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D. 1949. évi XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés a kereskedelmi egységekben Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény: a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI IV.

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI IV. AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI IV. munkavégzés személyi feltételei I. A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani

Részletesebben

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének

Részletesebben

A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI

A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI Dr. Koch Mária az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottsága munkaadói oldalának tagja, a MUFOSZ Munkabiztonsági és Foglalkozásegészségügyi Szövetség elnöke,

Részletesebben

Érintésvédelem alapfogalmak

Érintésvédelem alapfogalmak Érintésvédelem alapfogalmak Horváth Zoltán Villamos üzemmérnök T: 06 20 9 284 299, E mail: horvath.z@clh.hu Miért fontos az ÉV ellenőrzése? Munkánk során felelősek vagyunk azért, amit teszünk DE: felelősek

Részletesebben

A MU KAVÉDELEMRŐL [1993. ÉVI XCIII TÖRVÉ Y ÉS 5/1993. (XII. 26.) RE DELET egységes szerkezetben]

A MU KAVÉDELEMRŐL [1993. ÉVI XCIII TÖRVÉ Y ÉS 5/1993. (XII. 26.) RE DELET egységes szerkezetben] A MU KAVÉDELEMRŐL [1993. ÉVI XCIII TÖRVÉ Y ÉS 5/1993. (XII. 26.) RE DELET egységes szerkezetben] A munkavédelmi jogszabályok célja, hogy szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkvégzés

Részletesebben

- MSZ EN 50110-1:2005 Villamos berendezések üzemeltetése. - MSZ 447:1998+1M:2002 Közcélú kisfeszültségű hálózatra kapcsolás

- MSZ EN 50110-1:2005 Villamos berendezések üzemeltetése. - MSZ 447:1998+1M:2002 Közcélú kisfeszültségű hálózatra kapcsolás Az alábbiakban összefoglaltuk a fontosabb szabványokat, amelyek szükségesek lehetnek a mindennapi munkáink során. Igyekszünk minden változást naprakészen vezetni ezen az oldalon. Minden ezzel kapcsolatos

Részletesebben

2206-06 modul. Környezet, tűz,- és munkavédelem (OKTATÓ: Nagy Sándor) o szóbeli: környezet, tűz,- és munkavédelem elméleti ismeretek

2206-06 modul. Környezet, tűz,- és munkavédelem (OKTATÓ: Nagy Sándor) o szóbeli: környezet, tűz,- és munkavédelem elméleti ismeretek 2206-06 modul Környezet, tűz,- és munkavédelem (OKTATÓ: Nagy Sándor) o szóbeli: környezet, tűz,- és munkavédelem elméleti ismeretek 1 1. Ismertesse a termelés szervezésének alapjait, szükségességét! Vázolja

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Minden társadalomban különleges

Részletesebben

Tárgyalásra kerülő témakörök: Témakört érintő legfontosabb előírások:

Tárgyalásra kerülő témakörök: Témakört érintő legfontosabb előírások: TANTÁRGY:LÉTESÍTÉS ÉS LÉTESÍTMÉNYEKMUNKABIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYE II. FÉLÉV Tárgyalásra kerülő témakörök: Építési munkahelyeken az építési folyamatok során megvalósítandó minimális egészségvédelmi és biztonsági

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI. Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI. Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Magyarországon a versenyszféra

Részletesebben

54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus

54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A nemzetgazdasági miniszter 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelete a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

Részletesebben

Készítette: Galla Gyula

Készítette: Galla Gyula I. A munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása. II. A munkáltatók kötelezettségei és feladatai az új munkabaleseti jegyzőkönyv. III. A munkavédelmi képviselők jogai és kötelezettségei a munkabalesetek kivizsgálásának

Részletesebben

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérés megnevezése: A laboratórium rendje, munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás, villamos biztonságtechnika, szabványismeret

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérés megnevezése: A laboratórium rendje, munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás, villamos biztonságtechnika, szabványismeret MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV A mérés megnevezése: A laboratórium rendje, munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás, villamos biztonságtechnika, szabványismeret A mérés helye: Irinyi János Szakközépiskola és Kollégium 156-os

Részletesebben

Teendők munkabaleset esetén

Teendők munkabaleset esetén Teendők munkabaleset esetén a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely

Részletesebben

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről A munkavédelmi tevékenységet és munkavédelmi szaktevékenységet átalány díjas szerződés alapján - PAD-KÁR Kft. részéről

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK. Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK. Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Azokon a munkahelyeken,

Részletesebben

Épületvillamosság. Robbanásbiztos villamos gyártmányok. Gyújtószikramentes védelem "i" MSZ EN 50020:2003

Épületvillamosság. Robbanásbiztos villamos gyártmányok. Gyújtószikramentes védelem i MSZ EN 50020:2003 Épületvillamosság Robbanásbiztos villamos gyártmányok. I-es alkalmazási csoport. Gyújtószikramentes rendszerek. 1. rész: Szerkezet és vizsgálatok MSZ EN 50394-1:2004* Villamos gyártmányok robbanóképes

Részletesebben

Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelem helyzete hazánkban. Az NMH MMI tevékenysége a szabályozásban és a célellenőrzések megszervezésében, figyelembe véve az e területen bekövetkezendő változásokra. MUNKAVÉDELMI

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

Részletesebben

A MUNKAVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE. 1949. XX.tv. 66.. (3), 70/D.. 1993. XCIII. tv. a munkavédelemről (Mvt.) Kötelező alkalmazású nemzeti szabványok

A MUNKAVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE. 1949. XX.tv. 66.. (3), 70/D.. 1993. XCIII. tv. a munkavédelemről (Mvt.) Kötelező alkalmazású nemzeti szabványok A MUNKAVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE TÖRVÉNYI SZINT ALKOTMÁNY 1949. XX.tv. 66.. (3), 70/D.. 1993. XCIII. tv. a munkavédelemről (Mvt.) KORMÁNYRENDELETI SZINT MINISZTERI RENDELETI Munkaügyi Népjóléti (eü.-i)

Részletesebben

munkabaleseti jegyzőkönyv.

munkabaleseti jegyzőkönyv. MUNKAVÉDELEM Új munkabaleseti jegyzőkönyv A tavalyi évben kiadott módosítás után 2005. január 1-jétől ismét változott a munkabalesetek kivizsgálását és bejelentését szolgáló Munkabaleseti jegyzőkönyv.

Részletesebben

Országos Idegtudományi Intézet

Országos Idegtudományi Intézet 1. oldal: összesen: 64 Iktatási szám: Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT Jóváhagyom: Budapest, 2010. január 06... Főigazgató Főigazgató gazdasági helyettese 2 2. oldal: összesen: 64

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata

A foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata 1 A foglalkozás-egészségügy A foglalkozás-egészségügyi szolgálat A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata Foglalkozási ártalmak

Részletesebben

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

Villamosság biztonságtechnikája I. rész

Villamosság biztonságtechnikája I. rész Villamosság biztonságtechnikája I. rész Villamos alapfogalmak 1. Ismertesse az áramforrás és az áramkör fogalmát (áramkör rajza)! Az áramkör elemei? 2. Mi a villamos áram, feszültség és az ellenállás?

Részletesebben

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások Az építőipari tevékenységekre vonatkozó követelményeket, szervezett munkavégzés esetén alapvetően a 4/2002.

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat I MUNKAVÉDELMI ÜGYREND

Szervezeti és Működési Szabályzat I MUNKAVÉDELMI ÜGYREND Az iskola biztonságos munkakörülményei és az alkalmazottak egészsége érdekében az alábbi igazgatói utasítást adom ki a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként. I MUNKAVÉDELMI ÜGYREND 1. A munkavédelmi

Részletesebben

ÉRINTÉSVÉDELEM SZABVÁNYOSSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT DOKUMENTÁCIÓJA

ÉRINTÉSVÉDELEM SZABVÁNYOSSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT DOKUMENTÁCIÓJA ÉRINTÉSVÉDELEM SZABVÁNYOSSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT DOKUMENTÁCIÓJA Új berendezés érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálata (Használatba vétel előtti felülvizsgálat, vagy más elnevezéssel első felülvizsgálat)

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel [Vastag betűvel az 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.), vékony betűvel

Részletesebben

Gyakorlati munkavédelem, a kivitelezés gyakorlati munkavédelmi ismeretei

Gyakorlati munkavédelem, a kivitelezés gyakorlati munkavédelmi ismeretei Gyakorlati munkavédelem, a kivitelezés gyakorlati munkavédelmi ismeretei Órabeosztás 13,30 óra Regisztráció 14,00 óra Jogi alapfogalmak, a témakörhöz tartozó jogszabályok A munkavédelmi jogszabályok rendszere

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1 a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1 a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1 a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben [A vastag betűs szedés az 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) szövege, a normál

Részletesebben

1 / 56 2013.07.02. 14:08

1 / 56 2013.07.02. 14:08 1 / 56 2013.07.02. 14:08 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 2013.07.01 44 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel A törvénynek (Mvt.) és a MüM rendeletnek az EU csatlakozáskor hatályos szövege.

Részletesebben

E Vizsgakérdések és válaszok a Paksi Atomerőmű Zrt. munkavédelmi szabályozásából vállalkozás beosztott munkavállalói részére

E Vizsgakérdések és válaszok a Paksi Atomerőmű Zrt. munkavédelmi szabályozásából vállalkozás beosztott munkavállalói részére E Vizsgakérdések és válaszok a Paksi Atomerőmű Zrt. munkavédelmi szabályozásából vállalkozás beosztott munkavállalói részére Kérdések 1. Kiknek kell betartani a Paksi Atomerőmű Zrt. munkavédelmi előírásait?

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti

Részletesebben

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT Csanytelek Önkormányzat.Munkavédelmi Szabályzat CSANYTELEK KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATAL Csanytelek Volentér János tér 2 Csanyteleki Napköziotthonos Óvoda, Csanytelek Kossuth u. 12. Csanytelek Önkormányzat,

Részletesebben

Orosz Ádám. Munkavédelmi szabályzat

Orosz Ádám. Munkavédelmi szabályzat Orosz Ádám Munkavédelmi szabályzat TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...1 A SZABÁLYZAT HATÁLYA...3 SZABÁLYZAT CÉLJA...3 TERÜLETI HATÁLYA...3 SZEMÉLYI HATÁLYA...3 IDŐBENI HATÁLYA...4 ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK, BESOROLÁSOK...4

Részletesebben

KÖSZÖNTÖM A RENDEZVÉNYEN MEGJELENTEKET

KÖSZÖNTÖM A RENDEZVÉNYEN MEGJELENTEKET KÖSZÖNTÖM A RENDEZVÉNYEN MEGJELENTEKET Munkavédelem a mindennapokban Komárom-Esztergom megye munkavédelmi helyzetének alakulása 2014. december 1. KEMKH Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve Szervezeti

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben 1 / 43 2012.05.30. 16:58 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben [A vastag betűs szedés az 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.)

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: I. 0673-06/1 Tűz, munka- és balesetvédelmi valamint környezetvédelmi előírások alkalmazása

Részletesebben

HALLGATÓI BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÉS BEKÖVETKEZETT BALESETEK ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁSOK

HALLGATÓI BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÉS BEKÖVETKEZETT BALESETEK ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁSOK Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 5/G. melléklete HALLGATÓI BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÉS BEKÖVETKEZETT BALESETEK ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁSOK

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

OKTATÁSI TEMATIKA- KONYHAI KISEGÍTŐ

OKTATÁSI TEMATIKA- KONYHAI KISEGÍTŐ OKTATÁSI TEMATIKA- KONYHAI KISEGÍTŐ MUNKAVÉDELEM 1. A munkába állás feltételei: Előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat A munkába állás napján, a munkakezdés előtt munka- és tűzvédelmi oktatás 2. A munkavállalók

Részletesebben

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA Főiskolai Tanács 48-2002/2003. sz. határozatával 2003. március 18. napján elfogadta. 2003. Dunaújváros 1. kiadás 0. módosítás 1(29). oldal TARTALOM I. A MVSZ hatálya II. Ügyrend III.

Részletesebben

ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT F-01. 1. A felvonók műszaki biztonságtechnikai vizsgálatának fajtái és terjedelme:

ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT F-01. 1. A felvonók műszaki biztonságtechnikai vizsgálatának fajtái és terjedelme: Oldal: 1/5 1. A felvonók műszaki biztonságtechnikai vizsgálatának fajtái és terjedelme: 1.1 Üzembe helyezési vizsgálat: 1.1.1 Az ellenőrzés hatálya: Ezen vizsgálatot minden olyan a 113/1998. (VI.10.) Kormányrendelet

Részletesebben

ÁLTALÁNOS MUNKAVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ. Képfeldolgozás laboratórium

ÁLTALÁNOS MUNKAVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ. Képfeldolgozás laboratórium ÁLTALÁNOS MUNKAVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ Képfeldolgozás laboratórium 2012-02-09 Előírás, hogy a hallgatók is megismerjék azokat a tűzvédelmi, munkavédelmi biztonsági előírásokat, valamint magatartási szabályokat,

Részletesebben

Szóbeli vizsgatevékenység

Szóbeli vizsgatevékenység Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 3141-10 Emelőgép kezelők speciális feladatai Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 3141-10/2 dott emelőgép szerkezeti felépítése,

Részletesebben

A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről

A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 1 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 2 A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről 2012.VII.1. - 2013.VI.30. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről 2012.VII.1. - 2013.VI.30. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek 1. oldal 1993. évi XCIII. törvény 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 2012.VII.1. - 2013.VI.30. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit

Részletesebben

54 582 03 1000 00 00 Magasépítő technikus Magasépítő technikus 54 582 04 1000 00 00 Mélyépítő technikus Mélyépítő technikus

54 582 03 1000 00 00 Magasépítő technikus Magasépítő technikus 54 582 04 1000 00 00 Mélyépítő technikus Mélyépítő technikus Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/20. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének

Részletesebben

Targoncavezető tanfolyam. Segédanyag

Targoncavezető tanfolyam. Segédanyag Targoncavezető tanfolyam Segédanyag 1 Tétel Fogalmazza meg a munkavédelem célját, fogalmát és feladatát! Sorolja fel területeit! Kulcsszavak, fogalmak: 1, A munkavédelem célja A balesetek, foglalkozási

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA KESZTHELY MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT

KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA KESZTHELY MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA KESZTHELY MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT 2008. 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET - hatálya... 3. 1. Területi hatály... 3. 2. Személyi hatály... 3. II. FEJEZET - A munkavédelmi ügyrend...

Részletesebben

Balesetek előfordulási adatai (gyakoriság tényállás) bejelentése, nyilvántartása, kivizsgálása, dokumentációk

Balesetek előfordulási adatai (gyakoriság tényállás) bejelentése, nyilvántartása, kivizsgálása, dokumentációk Balesetek előfordulási adatai (gyakoriság tényállás) bejelentése, nyilvántartása, kivizsgálása, dokumentációk Társadalmi oldal Korszerűbb jogi szabályozás Multinacionális cégek biztonsági politikája Biztonságosabb

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről 1

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről 1 Hatály: 2011.I.1. - 1. oldal 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1 E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés

Részletesebben

Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola. 1134 Budapest, Dózsa György út 136.

Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola. 1134 Budapest, Dózsa György út 136. Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola 1134 Budapest, Dózsa György út 136. A munkavédelmi szabályozások egységes rendje 2013. 08. 01 KÉSZÍTETTE: Keszthelyi Zoltán s.k. Munkavédelmi Technikus MVT/BP/2007/41

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1 OptiJus Opten Kft. 1. 1993. évi XCIII. törvény 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1 A 2013.1.1. és 2013.2.28. között hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet tel

Részletesebben

3. LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

3. LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 3. LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM 2004. A LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI, KEZELÉSE ÉS ALKALMAZÁSTECHNIKÁJA

Részletesebben

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 23. -ának (3) bekezdésében

Részletesebben

Munkavédelem és képviselet a kereskedelemben. Kégl Judit - Spar 2013. március/április

Munkavédelem és képviselet a kereskedelemben. Kégl Judit - Spar 2013. március/április Év Szeletelő Csont-fűrész Késsel vágás Anyagmozgatás rossz mozdulat Rolli kocsi, hűtőkonténer Rossz lépés Törött áru Ajtónak nekiment, ajtóhoz csukta Polc éle megvágta Egyéb Össz. Munkavédelem és képviselet

Részletesebben

A bíróság jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi.

A bíróság jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi. Közigazgatási határozatok felülvizsgálata A munkaügyi jogvitákon kívül a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik a munkaügyi ellenőrzés, a munkavédelem keretében hozott közigazgatási határozat, a munkaügyi

Részletesebben

9. CSEREFELÉPÍTMÉNY-HORDOZÓ JÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

9. CSEREFELÉPÍTMÉNY-HORDOZÓ JÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 9. CSEREFELÉPÍTMÉNY-HORDOZÓ JÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM 2004. CSEREFELÉPÍTMÉNY-HORDOZÓJÁRMŰ MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI,

Részletesebben

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY MUNKA-, TŰZ- ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPISMERETEK 2015 TÁMOP-2.2.7-B-2-13/1-2014 0004 Békés Megyei Képzési Klaszter, avagy gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések

Részletesebben

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Sok esetben nem csak jogos gazdasági érdeke diktálja a munkáltatónak, hogy munkavállalói tiszta fejjel, alkoholos befolyásoltságtól

Részletesebben

A MUNKA- ÉS FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY FOGALMA, FELADATAI

A MUNKA- ÉS FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY FOGALMA, FELADATAI 20. Egy szabadban megtartott, főzőversennyel egybekötött rendezvényükön az egyik csapat ásványvizes műanyagpalackban tárolta a folyékony mosogatószert, amiből az egyik csapattag véletlenül ivott. A hirtelen

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről1 a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben. (Hatályos:2011.08.01.

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről1 a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben. (Hatályos:2011.08.01. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről1 a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben (Hatályos:2011.08.01.) [ vastag betűs szedés az 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.)

Részletesebben

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA Medgyesegyháza Nagyközség Önkormányzata és intézményei MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA Munkavédelmi Szabályzat I. fejezet 1.0. A Medgyesegyházi Önkormányzatnál a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

4. sz. melléklet. 2011. december 10.-i módosításokkal egységes szerkezetben

4. sz. melléklet. 2011. december 10.-i módosításokkal egységes szerkezetben Szervezeti és Működési Szabályzat 4. sz. melléklet Munkavédelmi szabályzat 2011. december 10.-i módosításokkal egységes szerkezetben 1 1.1. Területi hatálya 1.1.1. Jelen Munkavédelmi Szabályzat (továbbiakban:

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT 2 Tartalomjegyzék I. FEJEZET... 4 Hatályba léptetés... 4 Munkavédelmi szabályzat célja, feladata... 4 A Munkavédelmi szabályzat hatálya... 4 II. FEJEZET...

Részletesebben

Ismertesse a munkavédelem fogalmát, feladatát a tevékenység szabályozóit, felügyeleti szerveit!

Ismertesse a munkavédelem fogalmát, feladatát a tevékenység szabályozóit, felügyeleti szerveit! 1. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, feladatát a tevékenység szabályozóit, felügyeleti szerveit! Információtartalom vázlata: Munkavédelem fogalma, célja, szerepe Munkavédelmi szabályozás jogi hátterének

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

3140-10. Általános műszaki és munkavédelemi feladatok. Szóbeli

3140-10. Általános műszaki és munkavédelemi feladatok. Szóbeli 3140-10 Általános műszaki és munkavédelemi feladatok Szóbeli 10. november 1. Ön egy cég alkalmazásában áll. A munkavédelmi törvény egyértelműen meghatározza a munkáltató és a munkavállaló munkavédelemmel

Részletesebben

2006. évi CXXIX. törvény. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról

2006. évi CXXIX. törvény. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról 2006. évi CXXIX. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról 1. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 7. -ának második mondata helyébe a következő

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Villanyszerelő szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 522 04 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai

Részletesebben

21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet. a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról. Általános rendelkezések

21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet. a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról. Általános rendelkezések 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. -ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre i napló a 20 /20. tanévre Villanyszerelő szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 522 04 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai és értékelése

Részletesebben

Munka- és tűzvédelmi oktatás. hallgatók részére

Munka- és tűzvédelmi oktatás. hallgatók részére Munka- és tűzvédelmi oktatás hallgatók részére A munkavédelem mindenki feladata! A munkavédelem nem egy külön tevékenység, azt a tanulás közben kell csinálni! 2 A munkavédelem feladata: megvédeni a veszélyektől

Részletesebben

8/1.6 Munkatéri megvilágítás szerelési munkálatai közben bekövetkezett halálos munkabaleset

8/1.6 Munkatéri megvilágítás szerelési munkálatai közben bekövetkezett halálos munkabaleset 8/1 40 Munkavédelem és munkabiztonság CD 8/1.6 Munkatéri megvilágítás szerelési munkálatai közben bekövetkezett halálos munkabaleset Elsőfokú eljárás A megállapított tényállás szerint az áramszolgáltató

Részletesebben

Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium Szombathely, Szent László király u. 10. T Ű ZVÉDELMI SZABÁLYZAT 2007.

Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium Szombathely, Szent László király u. 10. T Ű ZVÉDELMI SZABÁLYZAT 2007. Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium Szombathely, Szent László király u. 10. T Ű ZVÉDELMI SZABÁLYZAT 2007. --- 2 --- Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 2 A szabályzat

Részletesebben

S z o l n o k i F ő i s k o l a. Munkavédelmi Szabályzat

S z o l n o k i F ő i s k o l a. Munkavédelmi Szabályzat S z o l n o k i F ő i s k o l a Munkavédelmi Szabályzat 1 PREAMBULUM A Szolnoki Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) Szenátusa a Főiskola munkavédelmi feladatellátásához a munkavédelemről szóló 1993. évi

Részletesebben