Mecseki Környezetvédelmi és Kutató Bázis (MKKB)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mecseki Környezetvédelmi és Kutató Bázis (MKKB)"

Átírás

1 Mecseki Környezetvédelmi és Kutató Bázis (MKKB)

2 Tisztelt Olvasó! Ön Társaságunk legújabb telephelyének, a Mecseki Környezetvédelmi és Kutató Bázisnak a bemutatkozó kiadványát tartja a kezében. A MKKB Baranya megyében, Pécs központjától 10 kilométerre Nyugatra, Kővágószőlős közelében található. Visszatérni a természethez, megőrizni a természetet talán így foglalható össze leginkább a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK Kft.) legújabb telephelyének munkája. Az MKKB 2014 áprilisa óta tartozik hozzánk, tevékenységének középpontjában az uránipar okozta környezeti károk végleges felszámolása áll - az elszennyezett felszíni és felszín alatti vizek tisztítása, a környezeti károkat szenvedett területek helyreállítása, valamint a felszabadult területek újrahasznosítása. A Mecsek-hegységben 42 évig folyt uránércbányászat és -feldolgozás. Az ezzel okozott környezeti károk helyrehozatala a munkálatok befejezését követően szinte azonnal megindult. A hatósági előírásoknak megfelelően végzett rekultivációs munkálatok nyomán 2008 végére a közvetlen környezeti veszélyeztetettség megszűnt, a környezetvédelmi határértékek betarthatóak lettek. Ám a hátramaradt zagytározók, meddőhányók további feladatokat jelentenek, és folytatni kell a felszín alatti vizek kármentesítését, az uránnal szennyezett bányavíz kiemelését, tisztítását. Ugyanis e nélkül rövid időn belül elszennyeződne Pécs ivóvízbázisa. Az ivóvízbázis védelme, a rendszer üzemeltetése folyamatos, 24 órás készenlétet igényel még várhatóan évig. A környezetellenőrzést pedig további 50 évig biztosítani kell, hogy szükség esetén azonnal meg lehessen kezdeni a beavatkozást. Mik is azok az előzmények, amik ezt a sokrétű, felelősségteljes munkát indokolják? A Mecsek-hegységben az uránércbányászat és -feldolgozás 1955-ben indult, szigorú szovjet ellenőrzés mellett. Az első években a kibányászott ércet a Szovjetunióban (a mai Észtország területén) dolgozták fel, majd később az uránkoncentrátumot is oda exportálták. Az uránérc hazai vegyi feldolgozása 1964-ben kezdődött Pécsett. Az uránércbányászat 1997-ben szűnt meg a Mecsekben, a lelőhely érckészletének közel felét lefejtették. A munka során 46 millió tonna (18 millió köbméter) kőzetet termeltek ki, ebből közel 26 millió tonnát dolgoztak föl hazánkban. Összesen több mint 82 hektárnyi területű meddőhányó, az ércfeldolgozás nyomán pedig összesen 160 hektár területű zagytározó keletkezett. Az összes kitermelt ércmennyiségből mintegy 23 ezer tonna fémuránt vontak ki. Az uránércbányászat befejezését követően ban elkészült a bányászat hatásának állapotfelmérése, a környezeti hatástanulmány, majd a bányabezárási tájrendezési tervek, így ezek alapján 1998-ban elkezdődhetett az uránbányászat felhagyásának és rekultivációjának beruházási programja november 26-án egy kormányhatározatban (amelyet később néhány pontban módosítottak) kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítették ezt a programot, jóváhagyták a magyarországi uránérc-bányászat megszűnését követő rekultivációs feladatokról készült beruházási javaslatot. A környezeti károk helyreállításának irányításával megbízott vállalat Mecsekérc Környezetvédelmi Rt. néven kezdte meg működését. A Mecsekérc Rt évi szétválását követően az újonnan megalakított MECSEK- ÖKO Zrt. lett a rekultivációs tevékenység gazdája, míg a környezetvédelmi károk felszámolásának finanszírozása a magyar államra, mint tulajdonosra hárult. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. döntésének megfelelően a hosszú távú környezeti kárelhárítás április 23-át követően a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. felelősségi körébe tartozik. Így lettünk mi ennek a sokrétű munkának a gazdája. Tevékenységünk során hosszú távon, felelősen és biztonsággal gondoskodnunk kell - az egységes vízelvezető rendszer működtetéséről, - a radioaktív szennyezettségű vizek uránmentesítéséről, - a zagytéri kármentesítő rendszer és kémiai vízkezelő üzemeltetéséről, - a rendszerek karbantartásáról, - a rekultivált területek, létesítmények utógondozásáról, - a környezetellenőrzési monitoringról. Ez a tevékenység társaságunk új fióktelepén, a Mecseki Környezetvédelmi és Kutató Bázison folyik, 41 munkatársunk segítségével. Ők mindannyian speciális szakértők is, nagy gyakorlattal, hiszen 2014 áprilisát megelőzően a bázis elődjénél dolgoztak. Dr. Kereki Ferenc

3 Kármentesítés Az ércdúsító üzemben az uránérc aprítása és a kémiai feldolgozás, valamint az e tevékenységhez szükséges technológia alkalmazása nem csupán radiológiai, de vegyi, szénhidrogén- illetve nehézfémszennyezéssel is járt. A károk felmérését követően, a megfelelő engedélyek beszerzése után több százezer köbméter szennyezett talaj cseréjére, a feleslegessé vált munkagépek kiszerelésére, az épületek lebontására volt szükség. A zagytározók, amelyeket az uránérc-feldolgozás melléktermékeinek befogadására építettek, annak idején aljzatszigetelés nélkül készültek. Emiatt később a szervetlen sókkal szennyezett oldatok egy része elszivárgott a tározók környezetébe, így félni lehetett attól, hogy a talaj- és rétegvizek komolyan elszennyeződnek. Ennek megakadályozására aktív vízvédelmi rendszert kellett kialakítani, amely úgynevezett termelő kutakból és drénrendszerből áll. Ennek működését követően a magas oldott anyag tartalmú szennyvizek csak tisztítás után kerülhetnek ki a felszíni befogadóba. Ugyanakkor az uránércbányászat hatásterületén, a felszíni vízfolyásokban is jelentős radioaktív és nehézfém-szennyezettséget mértek. Itt a műszaki beavatkozás során több tízezer köbméter szenynyezett iszapot kellett eltávolítani. A kisebb felszín alatti vizeket érintő szennyezettség felszámolására egyedi kármentesítési eljárásokra volt szükség. A talajvízbe jutott urán kinyerését gyakran kombinált módszerrel - aktív vízkiemelő rendszer és anioncserélő gyantaoszlopok telepítésével - lehetett/lehet megoldani. A meddőhányók tájrendezése Az uránércbányászat során változó radioaktívanyag-tartalmú meddőkőzetet szállítottak a meddőhányókra. A talaj minőségét helyreállítani nem lehetett, ám a megfelelő morfológia kialakításával helyrehozhatók voltak a tájsebek, meg lehetett teremteni az életfeltételeket a növény- és állatvilág számára. A rekultiváció célja a bányameddődombok hosszú idejű stabilizálása, a csapadékinfiltráció, a fizikai, kémiai és radioaktív szennyezők környezetbe kerülésének minimalizálása, ellenőrzése, valamint a meddőhányók tájba illesztése. Az uránérc-kitermelés befejezését követően rögtön megkezdődött az alacsony uránérctartalmú kőzeteket tartalmazó meddőhányók rekultivációja. A kisebb 100 ezer köbméter térfogatú meddőhányók megszűntek, tartalmukat a központi meddőhányóra szállították. Erre, az előírásoknak megfelelő morfológia kialakítását követően, 1 méter vastag földtakaró került, hogy a radioaktív sugárzás előírt paraméterei betarthatóak legyenek, és a szivárgást minimalizálni lehessen. Ugyanakkor az erózió megakadályozására ültetett erdők is megkövetelték ezt a talajvastagságot. A meddőhányók alól kifolyó szennyezett vizeket övárokrendszer gyűjti össze, ezek tisztítása a bányavízkezelő üzemben történik.

4 A perkolációs területek tájrendezése A perkolációs uránkinyerési eljárást az alacsony urántartalmú, gyenge minőségű uránércek hasznosítására fejlesztették ki az ércfeldolgozás időszakában. Az alacsony urántartalmú, összetört ércet fóliával szigetelt medencékben m magas prizmákba építették. A prizmák tetejére lúgos oldatot öntöttek, így oldották ki az urántartalmat. Ezek az úgynevezett perkolációs dombok a pécsi ivóvízbázis közvetlen környezetében helyezkedtek el, így az aljzatszigetelő fólia esetleges sérülése miatt elszennyeződhettek a talajvizek. Ezért a mintegy 3,5 millió köbméter perkolációs meddőkőzetet is a központi meddőhányóra kellett szállítani. Ez úgy helyezkedik el, hogy a kioldódó, szennyezett vizek el tudnak szivárogni a bányaüregekbe, ahonnan a vízkiemelő rendszer a tisztítás helyszínére szállítja. A zagytározók tájrendezése Az ércfeldolgozás után maradó meddőzagy (a szervetlen sókkal szennyezett oldatok) számára 160 hektáron két zagytározó létesült. Az egyikre 15 millió tonna, a másikra 4 millió tonna ércdúsítási meddőt szállítottak. A második zagytér 155 hektárnyi üzemi területéből csak 60 hektárt borít meddőzagy. A leltári adatok szerint az elszivárgott oldatok mennyisége 19,7 millió köbméter. A pécsi ivóvízbázisok közelében lévő tározók annak idején aljzatszigetelés nélkül épültek, így a technológiai oldatok egy része, illetve a lehullott, elszennyeződött csapadék továbbszivárgott az alattuk elhelyezkedő természetes víztározó képződményekbe. A zagyterekhez tartozó, illetve azokat övező területek, kiszolgáló útszakaszok, zagyvezetékek nyomvonalaihoz közeli földsávok egyes helyeken szintén elszennyeződtek. Ezek a zagytározók semmiképp sem hagyhatók magukra, elsősorban a fokozódó radonkiáramlás és a térségbe kikerült jelentős mennyiségű szennyezett vizek miatt. A megfelelő morfológia kialakítását követően a zagyterek teljes felületére - folyamatos műszaki ellenőrzés mellett - több rétegben agyag, homok, lösz került, legalább másfél méter vastagságban. Ez a takaróréteg megakadályozza a radongáz kiáramlását, a zagyhomok kiporzását, illetve azt, hogy a meddőből a szennyező anyagok kioldódhassanak. A takarófelületre olyan növényzetet kellett telepíteni, ami meggátolja az eróziót, ugyanakkor sekély gyökérzónája révén nem bontja meg annak szerkezetét.

5 A föld alatti bányatérségek bezárása Bányászatra és ércfeldolgozásra 1967-ben hat bányatelket alakított ki a bányaműszaki felügyelőség. Összesen 65 négyzetkilométeren létesültek az üzemek, meddőhányók, perkolációs prizmák, zagytározók, a bányafeltárást és szellőztetést szolgáló függőleges aknák, légaknák, tárók és léggurítók, a robbanóanyag-raktárak valamint egyéb kiegészítő, illetve szociális létesítmények. A bányaművelés során 18 millió köbméter térfogatú föld alatti üreget alakítottak ki, amelyekbe különböző berendezéseket, műszereket telepítettek. A hazai uránércbányászat 42 éve alatt 5 bányaüzem létesült. A bányatörvény előírásai szerint föld alatti bányatérségek felhagyása sem a környezetre, sem a felszínre veszélyt nem jelenthet. Ezért a bányatérségekben olajjal, savval, lúggal szennyezett talajt fel kellett szedni és ártalmatlanítás céljából a felszínre szállítani, az olajjal, zsírral szennyezett gépi berendezéseket pedig elszállítani. A törvényi előírásoknak megfelelően a külszínre nyíló függőleges aknákat teljes hosszban le kellett zárni, ezt követően került sor a bányaüzemek külszíni területének tájrendezésére. A II., III., IV. és V. üzemek különböző műveleti szinteken, de végső soron összeköttetésben álltak egymással, az ún. északi tárón keresztül. Ezen került a külszínre a kitermelt érc, valamint a bányákból kiemelt víz. Az északi táró kedvező térbeli elhelyezkedése miatt a bányaüregek feltöltődését követő vízkivezetés, valamint a még meglévő tárószint feletti fakadó vizek végleges kivezetésére szolgál. A keleti és az északi táró felhagyása után a külszínen rákötötték a vízkivezetéseket arra a csőhálózatra, amelyen keresztül a szennyezett vizek a tisztítóba jutnak. A folyamatosan végzett mérések szerint a drenázsrendszerek megfelelően működnek.

6 Víztisztítás Az uránércbányászat idején az öt mélyművelésű bányából több mint 69 millió köbméter bányavizet emeltek ki. Ennek jelentős részét különböző technológiai célokra használták fel (pl. ércfeldolgozás, perkoláció, bányafúrás, zagyszállítás), a felesleget felszíni befogadókba bocsátották. A bányavizekben az oldott radioaktív anyag koncentrációja a művelés előrehaladtával fokozatosan a megengedett határérték fölé emelkedett. Így, mielőtt a befogadóba vezették ezeket a vizeket, gondoskodni kellett tisztításukról. Vagyis az érctermeléssel párhuzamosan, fokozatosan alakult ki a vízkezelési technológia. Egységes vízkormányzó rendszer üzemeltetése Az uránércbányászat és -feldolgozás befejezése után a szennyezett és tisztított vizek gyűjtésére, elvezetésére egységes vízelvezető rendszert építettek ki, még között. A felszíni befogadó tárolóba átemelt víz veszélyesanyag koncentrációját határérték alatt kellett tartani, hogy a pécsi vízbázist ne veszélyeztesse. A rekonstrukció keretében megépült a különböző objektumokból származó vizek gyűjtő és tisztító rendszere, azóta a felszíni befogadóba bocsátás is, egy pontra korlátozódik. A bányabezárás koncepciótervét megalapozó vizsgálatok egyik lényeges megállapítása szerint hosszú ideig számolni kell a szennyezett vizek megjelenésével, amelyeket a hatósági előírások értelmében tisztítani szükséges. Ugyanakkor az uránércbányászat felhagyására vonatkozó környezetvédelmi engedély előírta, hogy a rekultiváció kezdetétől valamennyi vizet egy ponton, szabályozott és ellenőrzött módon szabad a felszíni befogadóba vezetni. A különböző szennyezett vizek egységes és ellenőrzött rendszerben történő kezelése, kormányzása biztosítja, hogy az összegyűjtött vizek csak tisztítás után, határérték alatti szennyezőanyagtartalommal kerülhetnek a felszíni befogadóba. A hatóságok a rekultivációs időszakra egyedi határértéket határoztak meg a rendszer minden elemére. Az ellenőrzés és részben a vezérlése is számítógépes folyamatirányítással történik, ez egyben biztosítja a hatósági ellenőrzéshez és adatszolgáltatáshoz szükséges információk tárolását is. Mindez részben új eljárások kifejlesztését, részben a meglévő műszaki létesítmények rekonstrukcióját tette szükségessé. A bányabezárást követően hosszú távon fel kellett készülni arra, hogy a felszíni és a felszín alatti vizeket évtizedekig tisztítani kell, azt is figyelembe véve, hogy a bányavíz és a meddőhányók alól szivárgó vizek elsősorban uránnal szennyezettek.

7 A zagytározók környezetében lévő szennyezett vizek kezelése Az uránérc feldolgozásához az ércdúsító üzemben nagy mennyiségű vegyi anyagot használtak fel. Ezek egy része a feldolgozás során új vegyületekké alakult. A nagy mennyiségű, vízben oldható vegyület (legnagyobb mennyiségben magnézium-szulfát) a feldolgozás szilárd maradékaival együtt a zagytározókra került. A meddők, a perkolációs prizmák és a zagytározók elszennyezték a felszín alatti és felszíni vizeket, az alóluk elszivárgó szennyezett vizek miatt. A szennyezés továbbterjedésének megakadályozása és az ivóvízbázis védelme elkerülhetetlenné tette az elszennyeződött talaj- és rétegvizek egy részének eltávolítását. Aktív kármentesítő rendszert kellett kialakítani, termelő és drénkutakkal. A szervetlen sókkal szennyezett talaj- és rétegvizek oldottanyag-tartalma jelentősen lecsökken a kémiai vízkezelő üzemben a mésztejes kezelés során. Hulladékként magnézium-hidroxid és gipsz keletkezik.

8 Bányavízkezelés A bezárt I. sz. bányaüzem föld alatti térségeiben a mára feltelő bányavíz uránt old ki a kőzetekből. Hogy ez ne veszélyeztesse az ivóvízbázist, az a bányavíz újbóli kiemelésével és uránmentesítésével, a vízszint állandó szinten tartásával oldható meg. Évente mintegy fél millió köbméter magas urántartalmú víz tisztítását végzi a Bányavízkezelő Üzem. Ide kerülnek egyrészt a bányaüregeket kitöltő ún. öregségi vizek, másrészt a meddőhányók szivárgó árkain összegyűjtött vizek. Ez az üzem tisztítja továbbá az egyes és a kettes meddőhányó alól fakadó, az I. sz. bányaüzem üregrendszerébe lejuttatott és a bányavízzel együtt kiemelt, valamint a hármas meddőhányó alól fakadó, magas oldott urántartalmú vizeket. A Frici-tárói meddőhányón kialakított vízkezelő létesítményben a Frici-tárói meddőhányó alól kifolyt magas urán-szennyezettségű víz mentesítéséből származó, ioncserélő gyantán megkötött urán is keletkezik ban a volt ércdúsító üzem érctárolója környezetében épült egy a talajvíz kármentesítésére szolgáló rendszer is, és ugyancsak az üzemhez tartozik a volt II. perkolációs területen kiépített talajvíz-kármentesítő rendszer. Környezetellenőrzési monitoring tevékenység Hidrogeológiai monitoring A volt uránipari hatásterületen a kialakított vízföldtani monitoring-rendszer ellenőrzései során a megfigyelő kutak, községi ásott kutak, felszíni vízfolyások és állóvizek rendszeres mintázását kell végezni. A minták elemzése alapján dönthető el, szükség van-e bármilyen műszaki beavatkozásra. A hidrogeológiai ellenőrzés során vízszint- és vízhozam-ellenőrzési, illetve vízminőség-védelmi feladatokat kell végrehajtani. Ezen felül a megfigyelőrendszer üzemeltetését és állandó korszerűsítését, tervezési, valamint ipari vízgazdálkodással kapcsolatos feladatokat, illetve különféle, hatóságilag előírt adatszolgáltatást is végeznie kell a telephely munkatársainak. A bezárt uránbánya északi bányaüzemei természetes feltelés alatt állnak, ezekből várhatóan ugyancsak uránnal szennyezett vizek jutnak majd a felszínre az északi tárón keresztül, keveredve az egyébként jelenleg is kifolyó, alacsony urántartalmú fakadó vízzel. Valószínűleg a mélyszinti bányaüzemekből várható bányavíz jelentős mennyiségű lesz, ezért elkerülhetetlen megteremteni ennek a lényegesen nagyobb térfogatú, uránnal szennyezett víztömegnek a tisztítási feltételeit. A feltelések üteme alapján a III. bányaüzem térségéből 2015-től mintegy 230 ezer köbméter évi vízhozammal kell számolni, míg a II.-IV.-V. bányaüzemek felől tól évi 500 ezer köbméter bányavíz várható. A jelenlegi egységes vízkormányozó rendszer és az uránmentesítést végző Bányavízkezelő Üzem kapacitása nem elegendő ennek kezelésére, a rendszert alkalmassá kell tenni a megfelelő üzemeltetés biztosítására. A leírt bővítés tervezési munkái nagyrészt megtörténtek, a kivitelezés 2014-ben megkezdődött.

9 Radiológiai monitoring A radiológiai monitoring a tájrendezés, a rekultiváció előtt, alatt és utána is megfelelő hatékonysággal biztosította, biztosítja, hogy a környezet, a lakosság és a dolgozók esetleges radioaktív sugárterhelését figyelemmel kísérjék, hogy a műszaki-sugárvédelmi követelmények teljesüljenek, igazolja a rekultiváció eredményességét, megvalósítja annak hosszú távú kontrollját. A radiológiai monitoring az alábbi feladatokat foglalja magában: A szennyezettségi állapotfelmérés a radiológiai szennyezettség felmérése, annak területi és mélységi lehatárolása. A kiértékelés alapján készülnek a rekultiváció beruházási és kivitelezési műszaki tervek. Az operatív mérések a rekultivációs munkálatok technikai irányításához szükséges mindennapi tevékenység és adatszolgáltatás. A környezeti monitoring a rekultivációs munkálatok környezetterhelésének felmérése az adott tevékenység területére és időtartamára korlátozódva. Munkahelyi sugárvédelmi mérésekre ott kerül sor, ahol ez indokolt (pl. radioaktív meddőanyag szállítása, bontási munkálatok stb.). A radiológiai ellenőrző rendszer legkorszerűbb elemei a telepített mérőállomások. Ezekkel folyamatosan mérhetők a lakosság környezetének sugárzási viszonyai, bizonyítható az esetleges korábbi sugárterhelést követő beavatkozások hatékonysága. Ilyen állomás üzemel a zagytározók térségében, Pellérden, valamint Kővágószőlős közigazgatási területén, a Bányavíz-kezelő Üzemben. Geodinamikai monitoring A kőzetmozgási (kőzetmechanikai, geodinamikai, geodéziai) monitoringra azért van szükség, mert a bányászat során keletkezett mintegy 18 millió köbméteres üregrendszert a legtöbb helyen tömedékelés, illetve biztosítás nélkül hagyták el. Azokon a területeken, ahol kisebb volt a fejtési mélység ( méter), és a felszínen védendő objektumok találhatók, hosszú távon nem kizárható, hogy az üregek összezáródnak, vagy felszakadoznak, és ez veszélyeztetheti a felszíni építmények stabilitását, rendeltetésszerű működését. Az uránérc-bányászattal és feldolgozással összefüggésben az öt bányaüzemben, valamint a vegyi feldolgozóüzem körül jött létre bányatelek. Ezeknek törlésére mindaddig nem kerülhet sor, amíg nem igazolható, hogy a korábbi tevékenység kapcsán már nem várhatóak káros mértékben és módon ható folyamatok. Így az összes környezeti elem ellenőrzésére létrehozott komplex monitoring részeként a felszínmozgási megfigyelőrendszer kialakításának és működtetésének alapvető célja, hogy a bányatelkek törlésére irányuló kérelmet szakmailag megalapozza. A geotechnikai vizsgálatoknak konkrét objektumokhoz kötődően a rekultiváció során kiemelt jelentősége van. A zagytározók tájrendezési munkálatai során a fedő, terhelő réteg elhelyezéséhez például napi mérésekre volt szükség a további munkálatok előtt, a zagytározó és környezetének rekultivációjához pedig a víztelenítés hatásának geoelektromos ellenőrzése is kapcsolódik. A monitoring keretében a Nyugat-Mecsekben 60 négyzetkilométeren 122 pontból álló ún. szabatos szintezési hálózat üzemel. Jelenleg műholdas mérési technikán alapuló felszínmozgás-megfigyelő rendszer bevezetése van soron.

10 Nemzetközi együttműködés Mint korábban szó volt róla, az RHK Kft. új fióktelepeként létrejött Mecseki Környezetvédelmi és Kutató Bázis munkatársai különböző speciális szakterületeken is képzettek, és nagy gyakorlattal rendelkeznek, hiszen legtöbben 2014 áprilisát megelőzően a bázis elődjénél dolgoztak. A munkatársak az uránipar rekultivációjának során rendkívül jó kapcsolatot építettek ki a hazai szakvállalkozások, kutatóintézetek legtöbbjével, illetve az egyetemekkel. Ezen túl egyre bővül a nemzetközi kapcsolatrendszer is. Az itteni szakemberek évek óta aktív résztvevői az UMREG (Uranium Mining Remediation Exchange Group) munkájának, dolgoznak a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az OECD égisze alatt kiadott ún. Red Book, a világ uránkutatási és -termelési adatait összefoglaló kiadvány Magyarországra vonatkozó adatainak összeállításán. Ezen kívül a kollégák több nemzetközi konferencián is beszámoltak a hazai uránipari rekultiváció eredményeiről. Folytatva a korábbi évek együttműködését, 2010-ben a magyar szakemberek és a WISMUT GmbH Európában a legnagyobb uránipari rekultivációt kivitelező cég együttműködési megállapodást kötöttek, melynek alapján magyar és német szakemberek együtt elemezték a két ország uránipari rekultivációs tevékenységének műszaki-gazdasági részleteit. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2010-ben felülvizsgáltatta a magyarországi rekultivációs tevékenységet, majd javaslatokat fogalmazott meg. A vizsgálati jelentés megállapította, hogy a Mecsekben végzett rekultivációs és környezetvédelmi tevékenység szignifikánsan csökkentette a felszíni, valamint a felszín alatti vizek elszennyeződésének kockázatát, mindenben megfelel a nemzetközi előírásoknak, vagyis Magyarország teljesíti a NAÜ biztonsági ajánlásait.

11 Mindezen túl több nemzetközi tudományos projektekben vettünk részt: Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) által koordinált kutatási projekt (IAEA, Contract N 9114, Treatment of liquid effluent from uranium mines and mills) A nemzetközi együttműködés keretében megoldódott a nehézfémekkel szennyezett vizek tisztítása, az úgynevezett sűrűiszap-technológia segítségével. Az eljárás lényege, hogy a tisztítás során levált szennyező anyagokat nagy szárazanyag-tartalmú iszap formájában koncentráljuk. Ezzel a módszerrel nemcsak az urán-tartalmú talajvizek, de akár a cinkkel, vagy arzénnel szennyezett bányavizek is tisztíthatók. E nemzetközi együttműködés eredményeinek rendkívül jó haszna volt 2000-ben, a Bányavízkezelő Üzem kialakítása során. PEREBAR projekt (EVIKI-CT , Long-term Performance of Permeable Reactive Barriers) A bányászati tevékenység nyomán létrejött meddőhányók potenciális veszélyt jelentenek a felszín alatti vizekre. Az elszivárgás megakadályozására az egyik legkritikusabb területen ún. permeábilis reaktív gát passzív víztisztítási technológia készült. Ezek a műszaki létesítmények a talajban, vagy kőzetben elszivárgó szennyezett vizek helyben történő tisztítására alkalmasak. A víz áramlásának irányára merőleges gátba olyan anyagot építenek be, amely a kivonni kívánt alkotóelemmel kémiai kölcsönhatásba lépve semlegesíti azt. Az urán és más nehézfémek esetében erre például a nagy fajlagos felületű vasreszeléket, finom vastöretet érdemes használni. Ahogy a szennyezett víz átszivárog a nagy felületű reaktív vasat tartalmazó gáton, az urán a gáttestben oldhatatlan formában leválik. TAILSAFE projekt (EU-projekt, EVG1-CT ; Sustainable Improvement in Safety of Tailings Facilities) A zagytározók biztonságos üzemeltetéséhez és hosszú távú stabilitásának biztosításához elengedhetetlen a zagytest homogenitásának, víztartalmának ismerete. A Társaság általában a leggyakrabban alkalmazott geofizikai módszereket használja erre, valamint a szervetlen vegyületekkel való szennyezettség megállapítására. A technológiát az EU által támogatott TAILSAFE projekt keretében itthon is tesztelték, majd tovább is fejlesztették.

12 Mecseki Környezetvédelmi és Kutató Bázis Kővágószőlős Postacím: Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft Paks, Pf. 12. Telefon: (36) 72/ Fax: (36) 72/

13 FELELŐSSÉGGEL b i z to n s á g g a l garanciákkal Felelős kiadó: Dr. Kereki Ferenc Szerkesztő: Honti Gabriella Grafika: bátec Nyomda: Páskum Nyomda Kft. Szekszárd

A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02.

A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02. A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02. Programjaink RHFT Püspökszilágy Paks KKÁT NRHT MKKB Kutatási helyszín Boda Kővágószőlős

Részletesebben

30 ÉVES STRATÉGIAI TERV

30 ÉVES STRATÉGIAI TERV 30 ÉVES STRATÉGIAI TERV URÁNIPARI HOSSZÚ TÁVÚ KÁRMENTESÍTÉS FELADATAIRA MECSEK-ÖKO Zrt. 2012. február 30 éves terv az uránipar hosszú távú kármentesítésre Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 1.1

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

Szabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter

Szabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter PURAM Dr. Kereki Ferenc Ügyvezető igazgató RHK Kft. Szabályozás Az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. Tv. határozza meg a feladatokat: 1. Radioaktív hulladékok elhelyezése 2. Kiégett fűtőelemek tárolása

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

MH ÓCSAI ÜZEMANYAGRAKTÁR TERÜLETÉN FELTÁRT SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZETTSÉG KÁRMENTESÍTÉSE

MH ÓCSAI ÜZEMANYAGRAKTÁR TERÜLETÉN FELTÁRT SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZETTSÉG KÁRMENTESÍTÉSE MH ÓCSAI ÜZEMANYAGRAKTÁR TERÜLETÉN FELTÁRT SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZETTSÉG KÁRMENTESÍTÉSE Intézményi háttér Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) KEOP Környezet és Energia Operatív Program (Irányító Hatóság

Részletesebben

Nagy aktivitású kutatás

Nagy aktivitású kutatás B AF Nagy aktivitású kutatás Milyen hulladék elhelyezését kell megoldani? Az atomenergia alkalmazásának legismertebb és legjelentősebb területe a villamosenergia-termelés. A négy, egyenként 500 MW névleges

Részletesebben

Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése

Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése Intézményi háttér ÚJ SZÉCHENYI TERV KEOP Környezet és Energia Operatív Program Szennyezett területek kármentesítése Irányító Hatóság (Nemzeti

Részletesebben

A Budapesti Vegyiművek Bp. IX. ker. Illatos úti telephelyén folyó talajvíztisztítási. monitoring tapasztalatainak bemutatása

A Budapesti Vegyiművek Bp. IX. ker. Illatos úti telephelyén folyó talajvíztisztítási. monitoring tapasztalatainak bemutatása ELGOSCAR-2000 Környezettechnológiai és Vízgazdálkodási Kft. 1134 Budapest, Klapka utca 1-3. Tel.: +36/1/363-7231, Fax: +36/1/467-0188 E-mail: iroda@elgoscar.eu ISO9001:2000 ISO14001:2005 A Budapesti Vegyiművek

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Pécs, 2012. szeptember 29.

Pécs, 2012. szeptember 29. AZ URÁNBÁNYÁSZAT ÖRÖKSÉGE ÉS A VÍZBÁZISOK Pécs, 2012. szeptember 29. Alig 15 éve zárták be a Pécs melletti uránércbányákat. A tevékenységet kísérő, a várost és lakosságát érintő járulékos pozitív hatások

Részletesebben

SÁRMELLÉK ZALAVÁR VOLT SZOVJET KATONAI REPÜLŐTÉR KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSE

SÁRMELLÉK ZALAVÁR VOLT SZOVJET KATONAI REPÜLŐTÉR KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSE SÁRMELLÉK ZALAVÁR VOLT SZOVJET KATONAI REPÜLŐTÉR KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSE KEOP-2.4.0/2F/09-2010-0006 KEDVES ÉRDEKLŐDŐ! A Sármellék és Zalavár közvetlen szomszédságában található repülőtér kármentesítésével

Részletesebben

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás

Részletesebben

Zobák bánya bezáráshoz kapcsolódó vizsgálatok és megfigyelések

Zobák bánya bezáráshoz kapcsolódó vizsgálatok és megfigyelések Zobák bánya bezáráshoz kapcsolódó vizsgálatok és megfigyelések DR. NYERS JÓZSEF okl. bányamérnök, okl. munkavédelmi szakmérnök, biztonságtechnikai fõmérnök, (PANNON- POWER Rt. Bányászati Divízió, Pécs)

Részletesebben

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati

Részletesebben

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR):

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): a környezeti alapnyilvántartás informatikai rendszere, azaz a környezetvédelmi ágazat által egységesen használt országos számítógépes alapnyilvántartási

Részletesebben

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési

Részletesebben

Radioaktív. Hulladékokat. Feldolgozó. és Tároló Kft.

Radioaktív. Hulladékokat. Feldolgozó. és Tároló Kft. Radioaktív Hulladékokat Feldolgozó és Tároló Kft. Tisztelt Olvasó! Az intézményi radioaktív hulladékok kezelését és tárolását végző RHFT - jelen szakmai kiadványunk tárgya társaságunk megalakulásakor került

Részletesebben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben Radioaktív kezelése az atomerőműben 1 Elter Enikő, Feil Ferenc MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tartalom Célok, feladatmegosztás Hulladékkezelési koncepciók Koncepció megvalósítás folyamata A kis és közepes aktivitású

Részletesebben

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ Nagy Gábor 1, Zsille Ottó 1, Csurgai József 1, Pintér István 1, Bujtás Tibor 2, Bacskó Gábor 3, Nős Bálint 3, Kerekes Andor 4, Solymosi József 1 1 SOMOS Kft., Budapest 2 Sugár- és Környezetvédelmi Főosztály,

Részletesebben

Az NRHT kutatása és építése gondolatok és tapasztalatok a mérések, adatgyűjtés és értékelés területéről Hámos Gábor, Szebényi Géza, Szongoth Gábor

Az NRHT kutatása és építése gondolatok és tapasztalatok a mérések, adatgyűjtés és értékelés területéről Hámos Gábor, Szebényi Géza, Szongoth Gábor Az NRHT kutatása és építése gondolatok és tapasztalatok a mérések, adatgyűjtés és értékelés területéről Hámos Gábor, Szebényi Géza, Szongoth Gábor NRHT Konferencia, RHK Kft., Budapest, 2013. szeptember

Részletesebben

FÚRÁS. Varga Károly RAG Hungary Kft

FÚRÁS. Varga Károly RAG Hungary Kft FÚRÁS Varga Károly RAG Hungary Kft Miről lesz szó Mi is az a fúróberendezés A fúrás célja a kút Amiről sosem feledkezünk meg Biztonság Környezetvédelem Mi is az a fúró berendezés Alapokból az egész Mi

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Az uránérc bányászata

Az uránérc bányászata Az uránérc bányászata Az urán különböző koncentrációban ugyan, de a világ minden pontján megtalálható. A talajban az átlagos koncentráció 3-5 gramm/tonna, és a tengerek és óceánok vizének minden köbméterében

Részletesebben

Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló Mott MacDonald Magyarország Kft.

Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló Mott MacDonald Magyarország Kft. Sándor Csaba Hegedűs Tamás Váró Ágnes Kandi Előd Hogyor Zoltán Mott MacDonald Mo. Kft. tervezői művezetés Mecsekérc Zrt. geodéziai irányítás Az I-K1 és I-K2 tárolókamra építése során végzett optikai konvergencia-mérések

Részletesebben

Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló engedélyezési eljárása

Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló engedélyezési eljárása Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló engedélyezési eljárása Volentné Daróczi Beáta, Bertalan Csaba Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Sugáregészségügyi Decentrum ELFT

Részletesebben

VOLT EGYSZER EGY KAROTÁZS

VOLT EGYSZER EGY KAROTÁZS VOLT EGYSZER EGY KAROTÁZS Copyright, 2000 Karotázs Tudományos Műszaki és Kereskedelmi KFT & DIAL Szolgáltató Bt.. Köszönet Köszönet mindenkinek, akik a nagyszerű munkákat véghezvitték és azoknak akik a

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf A sugárvédelmi hatósági feladatok átvételével kapcsolatos feladatok és kihívások Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf Országos Atomenergia Hivatal 2015.04.21. Sugárvédelmi hatósági feladatok átvétele 1 Tartalom

Részletesebben

Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete 3/2005. (II.23.) sz. önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL

Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete 3/2005. (II.23.) sz. önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete 3/2005. (II.23.) sz. önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Eck József projektmenedzsment igazgató MVM Paks II. Zrt. Paks, 2014. május 5. Tartalom Törvényi háttér Telephely bemutatása Telephely

Részletesebben

Ipari hulladék: 2 milliárd m 3 / év. Toxikus hulladék: 36 millió t/év (EU-15, 2000.) Radioaktív hulladék: 40 000 m 3 /év

Ipari hulladék: 2 milliárd m 3 / év. Toxikus hulladék: 36 millió t/év (EU-15, 2000.) Radioaktív hulladék: 40 000 m 3 /év Ipari hulladék: 2 milliárd m 3 / év Toxikus hulladék: 36 millió t/év (EU-15, 2000.) Radioaktív hulladék: 40 000 m 3 /év Nagy aktivitású hulladék: 240 m 3 /év Európai Unióban keletkezı radioaktív hulladékok

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról A Kormány

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS Kérdőív Kelt: Kitöltötte: Beosztás, telefon, telefax: 1. Biztosított neve címe: 2. Tevékenység ismertetése: Mutassa be a telephelyen végzett tevékenységet Kérjük,

Részletesebben

Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése

Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése H-1134 Budapest, Váci út 23-27. Postacím: 1325 Bp., Pf.: 355. Telefon: (36-1) 465 2429 Fax: (36-1) 349 1990 www.vizmuvek.hu vizvonal@vizmuvek.hu Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete. a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete. a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Sajókápolna Község Önkormányzata Képviselő -testületének

Részletesebben

Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20.

Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20. Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20. Május 18. Szakmai kirándulásunkat a modřice-i szennyvíztisztító telepen (Chrlická 552, 664 42 Modřice) kezdtük el. A szennyvíztisztító telep Brno és környékének

Részletesebben

Szolnok, Kilián György úti laktanya MH 86. SZHB központi üzemanyagtelep szénhidrogén szennyezettségének kármentesítése KEOP-2.4.

Szolnok, Kilián György úti laktanya MH 86. SZHB központi üzemanyagtelep szénhidrogén szennyezettségének kármentesítése KEOP-2.4. Szolnok, Kilián György úti laktanya MH 86. SZHB központi üzemanyagtelep szénhidrogén szennyezettségének kármentesítése KEOP-2.4.0/2F/09-2010-0004 Jeszenői Gábor témavezető ELGOSCAR-2000 Kft. Szolnok, MH

Részletesebben

BONTÁSI MUNKÁK BEMUTATÓ

BONTÁSI MUNKÁK BEMUTATÓ BONTÁSI MUNKÁK BEMUTATÓ Csapatunk irányítói és gépkezelõi több mint tíz éves bontási tapasztalattal rendelkeznek. A bontási törmelék elhelyezése mindig a lerakóhelyi befogadó nyilatkozat és a bontási hulladékterv

Részletesebben

Zalai Baromfifeldolgozó Kft. Pacsai feldolgozó üzeme

Zalai Baromfifeldolgozó Kft. Pacsai feldolgozó üzeme Zalai Baromfifeldolgozó Kft. Pacsai feldolgozó üzeme 2013. május A Zalai Baromfifeldolgozó bemutatása A Zalai Baromfifeldolgozó üzem építése a Pacsa ipari parkban zöldmezős beruházással MVH és munkahelyteremtő

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

A hazai vízművek NORM-os felmérése

A hazai vízművek NORM-os felmérése A hazai vízművek NORM-os felmérése Juhász László, Motoc Anna Mária, Ugron Ágota OSSKI Boguslaw Michalik GIG, Katowice Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Értelmezés NORM: Naturally Occurring Radioactive

Részletesebben

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestületének 9/2004.(VI.29.) Önkormányzati Rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. A rendelet hatálya 2.

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestületének 9/2004.(VI.29.) Önkormányzati Rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. A rendelet hatálya 2. Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestületének 9/2004.(VI.29.) Önkormányzati Rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestülete (továbbiakban: képviselőtestület)

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben)

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben) Apátistvánfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014.(I.23.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Módosította:

Részletesebben

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE KŐVÁGÓTÖTTÖS. KŐVÁGÓTÖTTÖS A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Németh Gábor, Ulrich Károly BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE KŐVÁGÓTÖTTÖS. KŐVÁGÓTÖTTÖS A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Németh Gábor, Ulrich Károly BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ KŐVÁGÓTÖTTÖS KŐVÁGÓTÖTTÖS A szöveget írta: Sallay Árpád TársszerzŐk: Németh Gábor, Ulrich Károly 173 10/A térkép, KŐvágótöttös, V. sz. Bányaüzem 10.2. 10.1. Kővágótöttös

Részletesebben

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Előadó: Lengyel Attila, általános igazgatóhelyettes, ZHK Kft. Szombathely, 2008. április 22. A bodrogkeresztúri

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés Hulladék / melléktermék felmérés Adatszolgáltató 1. Adatszolgáltató neve Weprot Kft. 2. Kapcsolattartó neve Elérhetıség 3. Település Dabas 4. Utca, házszám Kör utca 6/A 5. Irányítószám 2372 6. Telefon/fax

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 12 /2004.(VIII.26.) rendelete a talajterhelési díjról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladék lerakók rekultivációja. Kódszám: KMOP-2007-3.3.2.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladék lerakók rekultivációja. Kódszám: KMOP-2007-3.3.2. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Települési hulladék lerakók rekultivációja Kódszám: KMOP-2007-3.3.2. A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális

Részletesebben

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén Vízügyi szervezet felépítése BELÜGYMINISZTÉRIUM Vízügyi Helyettes Államtitkársága Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Igazgatóságok Országos Vízügyi Hatóság Területi Vízügyi Hatóságok OVF és VIZIGEK

Részletesebben

KŐVÁGÓSZŐLŐS BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ PÉCS ÉS KÖRNYÉKE. KŐVÁGÓSZŐLŐS A szöveget írta: Sallay Árpád

KŐVÁGÓSZŐLŐS BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ PÉCS ÉS KÖRNYÉKE. KŐVÁGÓSZŐLŐS A szöveget írta: Sallay Árpád PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ KŐVÁGÓSZŐLŐS KŐVÁGÓSZŐLŐS A szöveget írta: Sallay Árpád TársszerzŐk: Berta Zsolt, Keresztény Zsolt, Kulcsár László, Varga Mihály 145 Zrínyi u. Dózsa György u. Mór u a

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Országos Környezeti Kármentesítési Program 51.lecke Célja A felszín alatti víz,

Részletesebben

Újudvar község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004.(XII.1.) számú rendelete Talajterhelési díjról

Újudvar község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004.(XII.1.) számú rendelete Talajterhelési díjról Újudvar község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004.(XII.1.) számú rendelete Talajterhelési díjról Újudvar község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX.

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt.

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. Az atomenergia jövője Magyarországon Új blokkok a paksi telephelyen Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. 2015. Szeptember 24. Háttér: A hazai villamosenergia-fogyasztás 2014: Teljes villamosenergia-felhasználás:

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Általános rendelkezések 1..

Általános rendelkezések 1.. Vasszécseny Község Képviselő-testületének 10/2002. (XII.20.) számú rendelete a települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás igénybevételéről Vasszécseny Község Képviselő-testülete a település

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről

20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. (2) bekezdése

Részletesebben

HULLADÉKLERAKÓK HULLADÉKBÓL ENERGIA

HULLADÉKLERAKÓK HULLADÉKBÓL ENERGIA HULLADÉKLERAKÓK HULLADÉKBÓL ENERGIA A TEDOM HUNGARY RÖVID BEMUTATÁSA Alapítva 2005-ben, Magyarorságon; alapítók: NRG Agent Alapítva 2002-ben; 450 mill. Ft éves forgalom; 25 alkalmazott Tedom magyarországi

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

A rendelet hatálya. Átalány megállapításának szempontjai. Kedvezmény, mentesség. A díj bevallása, befizetése

A rendelet hatálya. Átalány megállapításának szempontjai. Kedvezmény, mentesség. A díj bevallása, befizetése Püspökmolnári Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (III.21.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Püspökmolnári Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

30/2013. (XI. 27.) önkormányzati rendelete

30/2013. (XI. 27.) önkormányzati rendelete MÁRTÉLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLET a települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatásról és annak díjáról szóló 2/2014. (II. 05.) önkormányzati rendelettel módosított 30/2013. (XI. 27.)

Részletesebben

Tárgy: Tiszagyenda II.- homok védnevű bányatelek bányabezárása, tájrendezése HATÁROZAT

Tárgy: Tiszagyenda II.- homok védnevű bányatelek bányabezárása, tájrendezése HATÁROZAT MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG Ikt. szám: SZBK/2806-11/2013. Ügyintéző: Szeifert Konrád : 06-56-512-314 : 06-56-512-337 E-mail: konrad.szeifert@mbfh.hu Jogerős: 2013. 12.

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Közérthető összefoglaló. a KKÁT üzemeltetési engedélyének módosításáról. Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója

Közérthető összefoglaló. a KKÁT üzemeltetési engedélyének módosításáról. Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója Közérthető összefoglaló a KKÁT üzemeltetési engedélyének módosításáról Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója Bevezetés A világ iparilag fejlett országaihoz hasonlóan a nukleáris technológiát Magyarországon

Részletesebben

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért A környezetvédelem minden területén

Részletesebben

Hydro BG. green. Bioszféra Montreál/Kanada. Fenntarthatóság a tökéletességben. Szűrőágyas vízelvezető rendszer.

Hydro BG. green. Bioszféra Montreál/Kanada. Fenntarthatóság a tökéletességben. Szűrőágyas vízelvezető rendszer. Hydro BG Bioszféra Montreál/Kanada Fenntarthatóság a tökéletességben green Szűrőágyas vízelvezető rendszer. Szűrőágyas folyóka green A FILCOTEN green kiszűri a szerves és szervetlen szennyeződéseket a

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

AZ ÁSVÁNYI NYERSANYAGTERMELÉS FŐBB KÖRNYEZETI HATÁSAI

AZ ÁSVÁNYI NYERSANYAGTERMELÉS FŐBB KÖRNYEZETI HATÁSAI A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 66. kötet, (2004) p. 103-108 AZ ÁSVÁNYI NYERSANYAGTERMELÉS FŐBB KÖRNYEZETI HATÁSAI Dr. Mang Béla egyetemi docens Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas

Részletesebben

SAUBERMACHER MAGYARORSZÁG KFT. CSR - KOLONTÁR VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA

SAUBERMACHER MAGYARORSZÁG KFT. CSR - KOLONTÁR VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA PD 71685 A környezettudatosság összetevői és mérési lehetőségeik 2008-2011 Kutatásvezető: Dr. Berényi László SAUBERMACHER MAGYARORSZÁG KFT. CSR - KOLONTÁR VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA Dr. Szabó Attila esettanulmány

Részletesebben

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Víz Keretirányelv Munkacsoport SZENNYVÍZISZAP 2013 - HALADUNK, DE MERRE? című konferenciája Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web:

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben