A Taktaköz Érzékeny Természeti Terület bevezetését megalapozó vizsgálatok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Taktaköz Érzékeny Természeti Terület bevezetését megalapozó vizsgálatok"

Átírás

1 Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet A Taktaköz Érzékeny Természeti Terület bevezetését megalapozó vizsgálatok Témavezetők: Dr. Ángyán József Dr. Podmaniczky László Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának megbízása alapján Szakmai felelős: Dr. Vajna Tamásné Dr. Madarassy Anikó Gödöllő 2004

2 Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet A Taktaköz Érzékeny Természeti Terület bevezetését megalapozó vizsgálatok Készítették: Balázs Bálint Baranyi Attila Barnáné Belényesi Márta Bela Györgyi Bodorkós Barbara Bodnár Mihály Fülöp Gyula Góg Tibor Gógné Liszkai Judit Kristóf Dániel Magyari Julianna Neidert Dóra Podmaniczky László Gödöllő

3 TARTALOM 1. BEVEZETÉS 6 ELŐZMÉNYEK 8 2. AZ EU KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA (CAP) ÉS A KÖRNYEZETILEG ÉRZÉKENY TERÜLETEK (ESA) RENDSZERE Az 1992 előtti szabályozás és az ESA rendszer Az Európai Közösség 2078/92 EEC szabályozása és az ESA rendszer Az AGENDA 2000 és a 1257/1999. EU Tanácsi rendelet Az ESA rendszer működésének alapismérvei az EU országaiban Az ESA rendszer működése Angliában Általános szabályok Ösztönző rendszer Az összegek meghatározása Angliában Ellenőrzés, szankciók Monitoring AZ ÉRZÉKENY TERMÉSZETI TERÜLETEK (ÉTT) RENDSZERE AZ AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSON BELÜL A programok bevezetésének hazai jogi háttere A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) A program szerkezete A támogatások mértéke A pályáztatás rendszere A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) és célprogramjai A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) és az NVT kapcsolata Az NVT céljai és intézkedései Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés A Magyarországi Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszere Az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) magyarországi lehatárolása Az ÉTT intézkedések ismertetése A programban való részvétel alapfeltételei Ellenőrzés és jogkövetkezmények Kifizetési összegek és számításuk Az ÉTT pályázatok értékelése Az NVT intézkedések végrehajtásának folyamata Intézményi háttér: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Pályáztatás, ellenőrzés, szankcionálás Az ellenőrzés alapja: Az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer A monitorozás és értékelés rendszerének kialakítása 45 3

4 A TAKTAKÖZ ÉTT MINTATERÜLET A TAKTAKÖZ ÉTT MINTATERÜLET BEMUTATÁSA A tervezett Taktaköz ÉTT kijelölésének indokai A mintaterület jellemzői A terület elhelyezkedése, lehatárolása Az élettelen környezeti tényezők bemutatása A terület felszínborítása Természeti értékek bemutatása A mezőgazdaság általános jellemzése, birtokviszonyok Elhelyezkedés a földhasználati zóna-rendszerben Mezőgazdasági alkalmasság Környezeti érzékenység Földhasználati meghatározottság A Taktaköz ÉTT kialakításának társadalmi feltételei A terepi vizsgálatok módszertana Történeti áttekintés Népesség jelzőszámokban Gazdálkodás általános jellemzése Növénytermesztés Állattenyésztés, gyepgazdálkodás Erdőgazdálkodás, gyümölcstermesztés, turizmus A gazdálkodás mikéntje a vizsgált gazdálkodók körében Környezeti tudatosság Értékesítés, feldolgozás Gazdálkodók közötti együttműködés Gépesítettség Vízelvezető árkok Együttműködés a Nemzeti Parkkal: Agrár-környezetgazdálkodási pályázási tapasztalatok ÉTT kommunikációs stratégia ÉTT fórum tapasztalatai Az ÉTT program kapcsolódása más helyi programokhoz: A TAKTAKÖZ ÉTT JAVASOLT PROGRAMCSOMAGJAI Gyepgazdálkodás élőhely fejlesztési előírásokkal célprogram Gyeptelepítés Érzékeny Természeti Területeken célprogram Szántóföld átalakítása vizes élőhellyé célprogram Nedves gyepterületek, zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása célprogram Nádgazdálkodási célprogram Szántóföli művelés felszíni vizek védelmét szolgáló előírásokkal célprogram Általános szántó előírások 109 4

5 MELLÉKLETEK Irodalom A 2253/1999. (X. 7.) Kormányhatározat a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekről /2002. (I. 23.) KÖM-FVM együttes rendelet az Érzékeny Természeti Területekre vonatkozó szabályokról Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot, illetve a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat feltételrendszere Az egyes intézkedések rövid leírása Az ÉTT-k programjaira beérkezett igénylések A Taktaköz ÉTT mintaterület képei Térképmellékletek 139 5

6 1. BEVEZETÉS A mezőgazdasági termelésnek, területhasználatnak meg kell találnia azokat az eszközöket, amelyek segítségével úgy állíthat elő értékes, szermaradványmentes és biztonságos élelmiszereket és egyéb nyersanyagokat, hogy közben megőrzi a tájat, az élővilágot, annak sokszínűségét, s benne az embert és közösségeit. Ezt szolgálja az Európai Unióban az agrárium területén az a többfunkciós mezőgazdasági modellt szem előtt tartó agrárpolitika, mely a mezőgazdaság termelési, környezeti és regionális, szociális feladatait egyenrangúan fontosnak tartja. E politika kialakulása egy olyan hosszú folyamat, amely során a Közösség arra törekszik, hogy zömében leépítse a termelési típusú támogatásokat, és azokat áthelyezze a mezőgazdálkodás egyéb, nem termelési környezet- és tájgazdálkodási valamint vidékfejlesztési funkcióira. Ezt az is jelzi, hogy az EU agrárreformjára vonatkozó részletes javaslatban Közös Agrárpolitika (Common Agricultural Policy [CAP]) helyett Európai Közös Agrár és Vidékfejlesztési Politika (Common Agricultural and Rural Policy for Europe[CARPE]) elnevezés szerepel. A CARPE javaslat lényege, hogy a mezőgazdasági politikának tovább kell haladnia abban, hogy ne csak szektorális politika legyen, amely a gazdálkodókat segíti a termékpiacokon, hanem egy területileg meghatározott, sokkal inkább integrált politika, amely az állami politika más elemeivel együtt hozzájárul a vidéki térségek fejlődéséhez. Ehhez a CAP-ot úgy kell átalakítani, hogy a piaci ártámogatások helyett több közvetlen kifizetést adjon a kulturális, környezeti és területi feladatokért. A CARPE célja, hogy lehetővé tegye a gazdaságilag hatékony és környezeti szempontból fenntartható mezőgazdaságot, miközben serkenti az Unió vidéki területeinek integrált fejlődését. Ennek egyik fontos eleme a Környezetileg Érzékeny Területek mint területi kategória és támogatási rendszer is. A támogatásokkal és kifizetésekkel kapcsolatos fogadókészség megteremtése érdekében megalapozott elemzésekre támaszkodva meghatározásra kerültek a rendszer magyarországi célterületei is. A harmonizációs és csatlakozási folyamat előkészítését szolgálta az FVM Agrár-környezetgazdálkodási EU-harmonizációs Munkabizottságának os létrehozása, melyben a kérdéskörben érintett társminisztériumok (KvVM, KHVM) is képviseltették magukat. A bizottság kidolgozta Magyarország földhasználati zónarendszerét, amely programot az FVM-en, a KvVM-en és a KHVM-en kívül az említett programok keretében az MTA is támogatta. Ennek során megtörtént a területek mezőgazdasági alkalmasságának valamint környezeti érzékenységének alapfelmérése, és nagyléptékű földhasználati zónarendszerének kialakítása (I. térkép). A földhasználati zónarendszer nyújtotta az alapot a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program, azon belül pedig az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszer célterületeinek lehatárolásához (Ángyán-Tardy-Vajnáné, 2003). Az Érzékeny Természeti Területek mint a természetvédelmi kifizetések célterületei fontos szerepet játszanak az extenzív gazdálkodási módokhoz kötődő természeti, táji és kultúrtörténeti értékek megőrzésében. Az extenzív gazdálkodású területek ugyanis sokkal inkább veszélyeztetettek a társadalmi változások hatásai által, mint a természetes területek. Ennek a látszólagos ellentmondásnak az a magyarázata, hogy az extenzív gazdálkodású területek ökológiai rendszere kevésbé stabil, mint a természetes, vagy természetközeli állapotú területeké. Ugyanakkor az extenzív gazdálkodású területek esetében a természeti, táji és kultúrtörténeti értékek megőrzéséhez szükség van bizonyos emberi beavatkozásra (pl. rendszeres kaszálásra, legeltetésre). Természeti értékeik fennmaradását egyaránt veszélyeztetheti a művelés intenzívebbé válása (intenzív fajták, alanyok telepítése, öntözéses gazdálkodás bevezetése, vegyszerezés), vagy a terület művelésének felhagyása, a földhasználati mód megváltoztatása (pl. erdősítés). Ebből következik, hogy az extenzív gazdálkodású területek természeti értékeinek megőrzése csak jogi szabályozással, büntető jellegű gazdasági eszközökkel nem lehetséges. 6

7 A rendszer lényege, hogy pozitív gazdasági ösztönzőkkel is elősegíti a versenyből enélkül kiszoruló gazdasági értelemben kevésbé hatékony gazdálkodási módok fennmaradását, amelyek a természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékek megőrzését biztosítják. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrár-környezetgazdálkodási intézkedéseiben a gazdálkodóknak jelenleg 13 kijelölt Érzékeny Természeti Területen (ÉTT) pályázhatnak. A mintaterületek nyertes pályázói olyan gazdálkodási tevékenységet végeznek, mely illeszkedik a táji adottságokhoz, környezetkímélő és biztosítja a természeti értékek fenntartását. A pályázó a kötöttségeket tartalmazó gazdálkodási csomag teljesítéséért támogatásban részesül, ezáltal érdekeltté tehető a természetközpontú gazdálkodás kivitelezésében. Az ÉTT program pályázható területeinek növelése tehát kiemelt fontosságot érdemel mind az agrárium, mind a természetvédelem oldaláról. A 2/2002 (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet - Az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról-5. (1) bekezdése alapján, az ÉTT létesítésének előkészítésekor megvalósíthatósági vizsgálat készítése kötelező. Jelen tanulmány célja a Taktaköz ÉTT kijelölésével és indításával kapcsolatos területlehatárolási és programelőkészítési feladatok elvégzése. 7

8 I. ELŐZMÉNYEK 8

9 2. AZ EU KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA (CAP) ÉS A KÖRNYEZETILEG ÉRZÉKENY TERÜLETEK (ESA) RENDSZERE A Környezetileg Érzékeny Területek (Environmentally Sensitive Areas, ESA) mint területi kategória és támogatási rendszer kialakulása viszonylag hosszú folyamat eredménye Európában. Létrejötte nem csak a környezeti problémák előtérbe kerülésének köszönhető, hanem a piaci helyzet alakulásának is, ezért fontos megvizsgálni az EU agrárpolitikájának változását. A Közös Agrárpolitika (Common Agricultural Policy, CAP) az EU egyik legátfogóbb közös politikája, amely nem csak a mezőgazdasági termelés viszonyait szabályozza, hanem hat a vidék egészére, annak szociális és környezeti állapotára jelentős fordulópont, választóvonal a közös agrár-, vidék- és környezetpolitikában, és az ESA rendszer elterjedésében is, ezért az 1992 előtti és utáni korszakot külön is célszerű megvizsgálni AZ 1992 ELŐTTI SZABÁLYOZÁS ÉS AZ ESA RENDSZER Az Európai Közösségben 1985-ben a birtokszerkezet javításáról szóló 797/85 EC rendelet 19. szakasza tette lehetővé a Környezetileg Érzékeny Területek rendszerének bevezetését. A törvény szerint az ESA rendszer jellemzője az, hogy: egyrészt a természetes élőhelyek megőrzésével összhangban álló mezőgazdasági gyakorlat bevezetését vagy fenntartását, másrészt, a gazdálkodók jövedelemszintjének megőrzését segíti; ESA-nak olyan területek jelölhetők ki, amelyek ökológiai és/vagy tájképi szempontból fontosak; a gazdálkodók jövedelem-színvonalának megőrzése érdekében díjazást kell biztosítani azoknak a gazdálkodóknak, akik vállalják, hogy úgy művelik az ESA területen levő földjeiket, hogy megőrizzék, illetve javítsák azok környezeti állapotát; ennek érdekében nem kezdenek intenzívebb termelésbe, az állatállomány sűrűsége illetve a mezőgazdasági termelés összhangban áll a terület ökológiai adottságaival valamint terhelhetőségével. Újabb szabályozást jelentett 1991-ben a 2328/91 (EC) rendelet, amelynek a 21. szakasza foglalkozott a Környezetileg Érzékeny Területekkel. E rendelet értelmében a területek kijelölése már több kritériumon alapult, mint a 797/85-ös (EC) esetében. Fontos változás volt, hogy az új szabályozás lehetővé tette a Környezetileg Érzékeny Területek rendszerének alkalmazását abban az esetben is, amikor az nem járt termeléscsökkenéssel, sőt az élőhelyek fenntartása érdekében a termelés bizonyos növekedéséről is szó lehetett (pl. extenzív legeltetés újraindítása felhagyott legelőkön). E rendelet végrehajtása során azonban olykor nagyobb figyelmet szenteltek a tájképi érték védelmének, mint a természetvédelmi céloknak AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG 2078/92 EEC SZABÁLYOZÁSA ÉS AZ ESA RENDSZER A CAP 1992-es reformja keretében a Környezetileg Érzékeny Területekkel kapcsolatos szabályok az ún. kísérőmechanizmusok részét képző szabályok egyikébe, a környezetkímélő és a vidék fenntartását célzó mezőgazdasági termelési módszerek támogatásáról szóló 2078/92 EEC rendeletbe épültek be. A szabályozás célja olyan gazdálkodási módok támogatása, amelyek megfelelnek a környezet és természetvédelem követelményeinek. Kidolgozói azt várták a rendelettől, hogy elősegíti a 9

10 piaci egyensúly kialakítását, valamint a természet és a tájképvédelmet. Mindezt úgy, hogy a programban résztvevő farmerek kompenzációban részesülnek. Az 1. cikkely szerint olyan részletes célok elérését akarja elősegíteni a rendelet, mint például a mezőgazdaság szennyező hatásait csökkentő gazdálkodási gyakorlat alkalmazása, amely hozzájárul a termelés csökkentéséhez és a piaci egyensúly javításához (pl. külterjesítés), a mezőgazdasági területek elnéptelenedésével járó veszélyek megelőzése, vagy a környezet, a táj, a tájkép, a természeti erőforrások, a talaj és a genetikai sokféleség védelmével és javításával összeegyeztethető földhasználati módok alkalmazása. A célok közé tartozik továbbá az elhagyott mezőgazdasági földterület és erdőterület fenntartása, vagy például a mezőgazdasági földterület hosszú távú ugaroltatása a környezetvédelemmel kapcsolatos okokból, stb. Ezen általános célok részletesen kidolgozott támogatási formában jelennek meg. Ez lényegében a környezeti és tájmegőrzési intézkedések menülistája, amelyből a tagállamok kialakíthatják saját agrár-környezetvédelmi programjukat az ország sajátosságainak megfelelően. A tagországok így a regionális adottságoknak, a vidék jellegének és a környezetvédelmi helyzetnek megfelelően illesztik be a különböző támogatási formákat. A 2078/92. EU tanácsi rendelet 2. cikkelye alapján a következő tevékenységek részesülhettek támogatásban: természetkímélő gazdálkodás: a környezet és a természeti erőforrások védelmével összhangban lévő gazdálkodási módszerek alkalmazása, a tájjelleg és a tájképi értékek fenntartása, valamint a kipusztulás által veszélyeztetett helyi állatfajták in situ fenntartása; extenzifikáció: ezen belül a műtrágya és növényvédőszer felhasználás csökkentése, vagy az alacsony szint fenntartása, illetve az organikus gazdálkodásra vagy az extenzívebb kultúrák termesztésére való áttérés, illetve annak folytatása, szántó extenzív gyeppé alakítása, az egységnyi takarmánytermő-területre jutó juh- és szarvasmarha állomány csökkentése; a felhagyott szántó, gyep és erdő területek kezelése; a mezőgazdasági művelés hosszú távú felhagyása környezetvédelmi célok érdekében: különösen élőhelyek vagy természeti parkok létrehozása vagy a hidrológiai rendszerek védelme érdekében; a közösségi célokat és pihenést szolgáló területek fenntartása, továbbá a fenti programokhoz kapcsolódó továbbképzések a gazdálkodók számára. A rendelet 3. cikkelye értelmében a tagállamoknak többéves (legalább 5 éves) úgynevezett zonális (pl. Környezetileg Érzékeny Terület) programot kell megvalósítaniuk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy környezeti adottságaik és tájjellegük alapján homogén területeket, úgynevezett zónákat kell kijelölni, ahol az adott térség környezeti viszonyainak, természeti állapotának valamint mezőgazdasági szerkezetének és gyakorlatának megfelelő támogatási programot kell kialakítani. A támogatási programoknak lehetőség szerint valamennyi, az előbb felsorolt tevékenységet ösztönözniük kell. A helyi speciális szükségleteknek megfelelően a támogatás vonatkozhat azokra a tevékenységekre is, amelyek összhangban vannak a terület jellegével. A szabályzat 4. cikkelye meghatározza az egyes tevékenységek ellenében adható maximális kompenzációs összegeket. A finanszírozás e területeken a szubszidiaritás elvének megfelelően kiegészítő jellegű, vagyis a támogatott területeken a saját nemzeti hozzájárulást egészítiki az EU az első célcsoporthoz tartozó területeken (ahova Magyarország egész területe is tartozik) az összköltség 75 %-áig, egyéb területeken annak 50 %-áig AZ AGENDA 2000 ÉS A 1257/1999. EU TANÁCSI RENDELET Az Agenda 2000 az Európai Unió Bizottsága által július 16-án nyilvánosságra hozott dokumentum, amely felvázolja a Közös Agrárpolitika (CAP) és a Struktúrális Politika 10

11 közötti várható változásait, a fejlesztések irányait és az ezekhez kapcsolódó költségvetés irányszámait. A dokumentumban megfogalmazottak alapján az agrárkörnyezetvédelmi intézkedések szerepe a Közös Agrárpolitikában jelentősen megnövekszik, a vidékfejlesztés egyik jelentős eszközrendszerévé válik. A dokumentumot több, mint másfél éves vitákat és egyeztetéseket követően az EU tagállamok kormányfőinek Berlinben megtartott tanácskozása március 26-án jóváhagyta, s az január 1-jével életbe lépett. A dokumentum által megfogalmazott hétéves költségvetési ciklusnak az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból (EMOGA) történő kifizetéseinek irányelveit a 1257/1999. számú a vidékfejlesztés támogatási formáiról és módszereiről szóló EU tanácsi rendelet, végrehajtását pedig a 445/2002/EK rendelet tartalmazza. A 1257/1999 rendelet a 2078/92-es szabályozás tartalmát és módszereit teljes egészében átvette, magába emelte, azt komplex vidékfejlesztési közegbe ágyazta azt. Az Unió ezzel a rendelettel definiálta a vidékfejlesztés eszközeit, intézkedéseit (a rendelet összesen 22 intézkedést sorol fel), amelyek fő csoportjai a következők: Az EMOGA Garancia részlegéből támogatott intézkedések: agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási támogatások; kedvezőtlen adottságú területek (Less Favourable Areas / LFA) normatív támogatása; idős gazdálkodók korai nyugdíjazásának támogatása; erdőtelepítési támogatások; Az EMOGA Orientációs részlegéből támogatott intézkedések: mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének támogatása; mezőgazdasági beruházások támogatása (diverzifikáció, állatjóléti körülmények javítása, minőségjavítás, termelés átalakítás, termelési költség csökkentése) vidéki térségek alkalmazkodásának és fejlődésének elősegítése (falumegújítás, infrastruktúra fejlesztése, életkörülmények javítása, falusi turizmus, kézműves tevékenységek, birtokrendezés) fiatal gazdálkodók támogatása; gazdálkodók oktatása, képzése. A felsorolt intézkedések menülistájáról a tagországok maguk választhatnak, közülük azonban az agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási támogatások alkalmazása kötelező elem. Ennek részeként indítható az Érzékeny Természeti Területek programja is, melynek kijelölési metódusát a 2078/1999-es rendelet tartalmazza. Az egyes tagállamoknak ki kell dolgozni továbbá a Jó gazdálkodási gyakorlat kódexét is, mivel az agrárkörnyezetvédelmi vállalásoknak mindenképpen többletszolgáltatást kell nyújtaniuk a kódex előírásaihoz képest. A rendelet értelmében minden tagállamnak ki kell alakítania továbbá a terület-alapú kérelmek adminisztrálását szolgáló informatikai rendszert (Integrated Administration and Control System, IACS; Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer, IIER). Magyarországon ennek a rendszernek kidolgozása került elfogadásra. A támogatási kérelmek regisztrálása, nyilvántartása, ellenőrzése ma már hazánkban is ebben a rendszerben történik AZ ESA RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK ALAPISMÉRVEI AZ EU ORSZÁGAIBAN A rendszer működésének legfontosabb közös ismérvei az EU tagállamaiban a következőkben foglalhatók össze. A területek kijelölését a mezőgazdasági és a környezetvédelemi tárca közösen végzi, közös miniszteri rendelet illetve az azt megelőző parlamenti döntés alapján. 11

12 A környezetkímélő gazdálkodás szakmai útmutatását a mezőgazdasági, a környezetvédelmi és természetvédelmi kormányzat közösen dolgozza ki, és ezt a termelőkkel szerződésben rögzíti. A kijelölt érzékeny területek gazdálkodásának koordinálója és felügyelője a mezőgazdálkodásért felelős tárca. A környezetkímélő gazdálkodással járó kieséseket a központi valamint a két tárca által létrehozott alapból kompenzálják a létrejött szerződések szerint. Az EU tagországok esetében a kompenzálásban százalékban a közös mezőgazdasági költségvetés is részt vállal. A kijelölt területek nagysága - az adott környezettől vagy a már meglévő védett területektől függően - változó. Ez utóbbi nem előfeltétel, de az ESA a védett területek ütköző övezeteiként, illetve a védett mozaikok összekötőiként kap kiemelt szerepet. Az ESA működtethető egy-egy gazdálkodási elem szabályozásának korlátozásával (pl. műtrágya-felhasználás, felülvetés, művelési ág változtatása, korlátozott állatlétszám, szabályozott fajtaválasztás, stb.), azonban a többfunkciós, komplex megközelítés az általános. Tipikusnak mondható, hogy minden ESA-ra a gazdálkodással kapcsolatos elvárások sorozatát, azaz különféle szintű feltételrendszert dolgoznak ki, amiből a gazdálkodók választhatnak. Mindezek alapján megállapítható, hogy az ESA rendszer komplexen hat a természetvédelemre, a mezőgazdaságra és a területfejlesztésre AZ ESA RENDSZER MŰKÖDÉSE ANGLIÁBAN Az ESA rendszer létrehozására irányuló intézkedések bölcsőjének Anglia tekinthető. Ma az országban 22 ESA terület működik, amelyeket 4 szakaszban hozták létre: az első hatot 1987-ben, a többit 1988, 1993 és 1994-ben. Angliában az ESA-k összterülete 1,1 millió ha. Az angliai ESA területek lehatárolásának szempontjait az Európai Közösség szabályzáson kívül az 1986-ban elfogadott mezőgazdasági törvény (Agriculture Act) határozza meg. E szerint ESA-nak jelölhetők azok a területek, ahol: megőrzik és javítják a természeti környezet állapotát megőrzik az adott terület növénytani, állattani és geológiai értékeit megőrzik a táj arculatát és óvják a kultúrtörténeti és régészeti emlékeket. Az ESA területek kijelölésével együtt megtörtént azon gazdálkodási útmutatók kidolgozása is, amelyek alapján a rendszer működik. Azok a gazdák, akik belépnek az ESA rendszerbe egy kezelési megállapodást írnak alá. Ebben rögzítik azokat az előírásokat, amelyek betartása esetén a farmer támogatást kap. Az egyes ESA területek útmutatóinak tartalma nem teljesen azonos, hiszen különböző tájtípusokra más típusú gazdálkodási módszert kell alkalmazni, viszont az alábbi általános szabályok minden ESA-ra érvényesek: védeni és kezelni kell a természetvédelmi és történelmi emlékeket; támogatják a szántók gyepesítését; a rétek, legelők hagyományos kezelését; a vizes élőhelyek vízszintjének fenntartását; a szántóföldi szegélyek kialakítását és kezelését; sövények, hagyományos kerítések kialakítását és kezelését; a terület átjárhatóságának biztosítását; 12

13 tiltott a gyepterületek felszántása; csökkenteni kell a műtrágya és növényvédőszer felhasználásának mennyiségét. A farmerekkel való kapcsolattartás érdekében létrehoztak egy tanácsadó hálózatot. Minden egyes ESA területnek van egy un. project vezetője (project officer), akihez fordulhat bárki, aki pályázni szeretne, illetve aki napi kapcsolatban van azokkal a gazdálkodókkal, akik már beléptek a rendszerbe, és minden a rendszer működésével kapcsolatos kérdésükre válaszol Általános szabályok Az ESA rendszerbe önkéntes a belépés. A rendszerbe földtulajdonos vagy bérlő egyaránt beléphet, ha az általa kezelt terület ESA-n helyezkedik el, mezőgazdasági művelés alatt áll, és ha képes teljesíteni a kezelési megállapodásban leírtakat. Ha valaki igénybe szeretné venni a támogatást, akkor ki kell töltenie egy jelentkezési lapot és egy térképet. Az adatlapon közölnie kell a földhasználóra, a bevitt földterületre és a korábbi földhasználatra vonatkozó adatokat. A térképen jelezni kell az egyedi tájértékeket, valamint azt, hogy milyen előíráscsomag teljesítését vállalja a gazda, és azt a területe melyik részén végzi el. Aki kitölti ezt a csatlakozási adatlapot, mellékeli a térképet és a pályázatát elfogadják, az 10 éves időtartamra szóló szerződést ír alá, amelyet többször meg lehet hosszabbítani. A farmer a szerződés alapján a vállalt kötelezettségek megtartása esetén a rendszerbe bevitt terület alapján évente egyszer fizetést kap. Öt év eltelte után a szerződő feleknek lehetőségük van a megállapodás felülvizsgálatára. Minden egyes ESA-ra jellemző az, hogy különböző szintű feltételrendszert dolgoznak ki rá. Egyes fokozatokhoz mindig más gazdálkodási iránymutatás tartozik. Minél magasabb fokozatba lép be a gazdálkodó, annál jobban szigorodnak az előírások, viszont arányosan nő a kifizetés összege is. Az ESA kezelési megállapodásán felül egy természetvédelmi tervet is el lehet készíteni. A természetvédelmi terv célja az, hogy a kezelési megállapodásokon felül elősegítse a táj és az élővilág állapotának javítását, valamint a történelmi emlékek megőrzését. Minden egyes ESA-ra megadják, hogy a fent említett célok megvalósításának érdekében milyen feladatokat teljesíthet a gazda. Ezek általában élőhelyfejlesztési intézkedések, például fák ültetése, sövény, fasorok telepítése, ápolása, vizesárok és csatornák kezelése, hagyományos épületek renoválása. Ilyen és ehhez hasonló munka egyenként vagy akár kombinálva is választható. Minden egyes teljesítésért költségtérítést és ezen felül a költség százaléka közötti ösztönző járulékot kap a farmer. A támogatás alsó és felső határa egyaránt meg van szabva. Így próbálják elérni azt, hogy a terv hatékony legyen, de a minél nagyobb támogatási összeg elnyerése érdekében ne vállalja túl magát a gazdálkodó. Angliában több agrár-környezetvédelmi program működik. A hasonló célkitűzésű programok között átjárhatóság csak akkor engedélyezett, ha egy szigorúbb feltételeket előíróba lép be a gazda Ösztönző rendszer A brit tapasztalatok szerint (Márkus-Nagy, 1995) az ESA rendszer fő vonzereje az, hogy lényegesen egyszerűbb, mint a védett területeken alkalmazott kártérítési vagy kompenzációs megoldások, mert az ESA rendszer területegységhez kötött fix összegű támogatást ajánl a gazdálkodónak. Ebben az esetben a kötelezettségek illetve ezek betartásáért ajánlott díjazás jobban átlátható. Az önkéntesség miatt fontos követelmény a támogatási összegek helyes meghatározása. Előfordulhat, hogy a gazdák területüknek csak kis részére vállalják az előírásokat. Az, hogy egy farmer csatlakozik-e egy önkéntes támogatási rendszerhez, elsősorban annak gazdasági vonzerején múlik, és háttérbe szorul a gazdálkodó viszonya a környezeti problémákhoz. A támogatás összegének mindenképpen versenyképesnek kell lennie az intenzív termelést elősegítő szubvenciókkal. 13

14 Az alacsony részvételi arány veszélyezteti az ESA rendszer természetvédelmi céljait. Az nem megfelelő, ha több gazda a területének csak egy részén vállalja az előírásokat. Ilyenkor megeshet az, hogy a fennmaradó területeken sokkal intenzívebb termelésbe kezdenek. Ezen okokból kifolyólag egy ESA terület létjogosultságát és várható költségeit jobban lehet előre jelezni, ha előzetes közvélemény-kutatást végeznek, ami kiterjed: a csatlakozás minimálisan elvárható arányára; a gazdálkodók hozzáállására, a javasolt előírások népszerűségére ; valamint arra, hogy az ajánlott támogatás segítségével elérhető jövedelem mennyire vonzó a gazdáknak. A támogatási összegeket évente vizsgálják felül. Az egyes ESA területeken általános vizsgálatot 5 évente végeznek Az összegek meghatározása Angliában A brit megközelítés a tevékenységek FH (fedezeti hozzájárulás) számításán alapul. A fedezeti hozzájárulás egy elsődleges irányszámot ad az egyes növények vagy állatok nyereségességére vonatkozóan. Fontos hangsúlyozni, hogy minden adat, amit a fedezeti hozzájárulás számításához használnak, egy adott területen folyó gazdálkodásra jellemző. Ha például egy másik területen az őszi búza jellemző (szokásos) termése csak 6 t/ha, akkor a fedezeti hozzájárulást ezzel az értékkel újra kell számolni. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy a tájak, termőhelyek eltéréseit a számításokban figyelembe kell venni. A kifizetések szintjének megállapításánál központi kérdés az adott programban részt vevő gazdálkodók bevételei változásának (bevétel csökkenésének) kiszámítása. A részleges költségvetés módszere (partial budgeting method), összegzi azoknak az elemeknek a hatását, amelyek a programban való részvétel következtében megváltoztak. Minden változó bevételi- és költségtételt figyelembe vesznek. A számítás szempontjából alapvetően fontos, hogy nagyon jól ismerjük a jelenlegi gazdálkodási rendszert és azt a gazdálkodási rendszert is, amelyet a gazdálkodók alkalmazni fognak azért, hogy megfeleljenek a program szabályainak. A művelet során a ráfordítások trágya, traktor, üzemanyag költségét kivonják a termelési értékből (a mezőgazdasági termékek hozamának és azok egységárának a szorzata). Az így figyelembe vett ráfordítások a változó (vagy közvetlen) költségek körébe tartoznak. Vannak ugyanakkor hosszú távon érvényesülő költségek, amelyeket a gazdának figyelembe kell vennie, mint például a föld bérleti díja, a bérköltség, biztosítási költségek, stb. Ezek az állandó költségek. A számítás menete megfelel a hagyományos közgazdasági költséghaszon elemzésnek a különböző vetésszerkezetekre és/vagy gyepgazdálkodásra vonatkoztatva. Amikor művelésváltás történik, (pl. gabonatermő területen gyepgazdálkodásra térnek át) értelemszerűen változnak várhatóan csökkennek - a jövedelmek. A jövedelemváltozás egyenlő azzal a kompenzációs összeggel, amit a gazdának kapnia kell, hogy ne kerüljön az addiginál rosszabb helyzetbe. Minden jövedelem változás számításakor ezt a sémát használják, mivel ez a szerkezet a többinél világosabban átlátható. A jövedelemváltozás egyenlő azzal a kompenzációs összeggel, amit a gazdának kapnia kell, hogy ne kerüljön az addiginál rosszabb helyzetbe. Minden jövedelem változás számításakor ezt a sémát használják, mivel ez a szerkezet a többinél világosabban átlátható. A fentiekben kiszámolt bevételváltozáson túl, sok agrár-környezeti program kínál ösztönzéseket a farmereknek arra, hogy csatlakozzanak a programhoz (lásd Hollandia példáját). A teljes kifizetési szintek meghatározásakor ezt is figyelembe kell venni Ellenőrzés, szankciók Az egyes Környezetileg Érzékeny Területek ellenőrzése az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer működésére alapszik. A rendszer blokkonkénti ellenőrzést tesz lehetővé, légi- és/vagy űrfelvételek alapján, amelyre rávetítik a blokktérképet. Ez a rendszer 14

15 elsősorban a földhasználati változásokra vonatkozóan szolgáltat információkat. Ezt kiegészítve földi vizsgálatokat végeznek, ami kiterjed: a védelmi előírások célját jelentő fajok, élőhelyek állapotának vizsgálatára, beleértve a madarak, növények szaporodásának sikerét, illetve élőhelyek esetében a túllegeltetést, tápanyag-felhalmozódást jelző gyomok mennyiségének változását is; a kezelési előírásokban meghatározott munkálatok ellenőrzésére; a támogatási rendszerhez kapcsolódó gazdaságok ökonómiai helyzetének vizsgálatára. Ha a farmer nem tudja teljesíteni a szerződésben foglaltakat, akkor a támogatási összeget köteles visszafizetni, vagy bírósághoz fordulhat. Ha önhibáján kívüli események miatt nem tudja betartani a megállapodást, akkor egyéni elbírálásban részesül. Ha a szerződés megkötése után vagy esetleg közvetlenül előtte a gazdálkodó az ESA rendszer céljaival ellenkező tevékenységet folytat, akkor kizárja magát az ESA rendszerből. Amennyiben a támogatás kedvezményezettje eladja a földjét, akkor a vásárló köteles folytatni a vállalt tevékenységét. Ennek hiányában a támogatási összeget vissza kell fizetni Monitoring A természetbarát gazdálkodási módok hatását a területek földhasználatának alakulására, élővilágára, a tájképre és a gazdálkodók megélhetésére rendszeresen megfigyelik, értékelik. Ennek érdekében pl. Angliában Nemzeti Monitoring Stratégia kidolgozására került sor, amelynek helyi viszonyokra adaptált változatát használják a különböző területeken. Az egyes ESA-k monitorozása bár hordoz közös elemeket nem egységes. Előfordul pl. hogy a terepi mintavételek metodikája ugyanaz két terület esetében, de az értékelési módszerek eltérőek, vagy a vizsgálatok objektumai eltérőek, és így a kapott eredmények nem hasonlíthatók össze más területek mutatóival. Természetesen ennek oka van, hiszen minden Érzékeny Természeti Terület más és más sajátságokat hordoz, a meghatározott célok elérésének hatékonyságát más-és más indikátor faj, környezetei, tájképi elem vizsgálata tudja megmutatni. A megfigyelések nem csak az ESA rendszerbe lépett gazdálkodók birtokain történnek, hanem a környező, nem szerződött gazdaságok területén is vizsgálják a környezeti állapotok változását. Így tulajdonképpen kétféle viszonyítási alap is a monitoring tevékenység rendelkezésére áll. A monitoring tevékenységet a Mezőgazdasági Minisztérium finanszírozza. A rendszer kidolgozását a természetvédelmi szervezetekkel konzultálva az ADAS végezte, amely Angliában és a tengerentúlon vezető kutató tanácsadó iroda mezőgazdaság, élelmiszer, vidékfejlesztés és környezetei kérdésekben (www.adas.co.uk). Az angol Mezőgazdasági Minisztérium 5 évente kér összefoglaló jelentést a megfigyelésekről. Ezek a jelentések két részből állnak melyek a következők: áttekintő jelentés a területről az ESA-n alkalmazott gazdálkodási módok hatásvizsgálata a területet jellemző természeti, környezeti és tájképi sajátosságokra (activity reports). Ilyenek lehetnek pl.: tájkép monitoring- felszínborítás változása, pl: cserjések terjedésének megfigyelése, élőhely monitoring, botanikai monitoring, pl: gyepek monitorozása, árkok, csatornák és környezetük monitorozása, faunisztikai monitorozás, pl.: 15

16 fészkelő gázlómadarak monitoringja talajnedvesség monitoring történelmi/építészeti emlékek monitoringja, stb. Az activity jelentések száma és témaköre mindig az aktuális Érzékeny Természeti Terület sajátságaitól függ, elkészítésének nincsenek szigorú szabályai vagy előírásai. 16

17 3. AZ ÉRZÉKENY TERMÉSZETI TERÜLETEK (ÉTT) RENDSZERE AZ AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSON BELÜL május elsejével országunk tagja lett az Európai Uniónak. A csatlakozási tárgyalások tavaszán kezdődtek meg, a jogharmonizációs munkával és a közösségi vívmányok átvételéhez kapcsolódó elemző és előkészítő tevékenységgel együtt. Az előző fejezetekből kiderül, hogy a harmonizációs munka tekintetében kiemelt fontosságú az EU 2078/92 számú agrár-környezeti, és 1257/1999 sz. vidékfejlesztési rendeletének hazai átvétele és alkalmazása, tehát a hazai viszonyoknak megfelelő agrár-környezeti program koncepciójának és gyakorlatának kialakítása. E rendelet alapján a tagországoknak kötelező saját agrár-környezeti programot kialakítani és bevezetni, amelynek feladata a környezet, a természet védelmét, a táj fenntartását és megőrzését célzó mezőgazdasági termelési módszerek kialakulásának és elterjedésének elősegítése. A különböző előírások és a szempontok szerint Magyarország is elkészítette programját Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program néven, melynek zonális célprogramjaként jelent meg az Érzékeny Természeti Területek programja. A tagországoknak továbbá Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében kell kidolgozniuk fejlesztési célkitűzéseiket és prioritásaikat ahhoz, hogy igénybe vehessék a Strukturális Alapok támogatásait. Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terve öt Operatív Programot tartalmaz, melyek egyike a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) től EU csatlakozásunktól az NAKP módosított programjai (így az ÉTT program is) a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven keresztül váltak elérhetővé A PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HAZAI JOGI HÁTTERE Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló évi CXIV. törvény bekezdése az agrárgazdaságban a fő célkitűzések között jelöli meg az alábbiakat: "(e) a termelőtevékenység összhangba hozása a természeti környezet megőrzéséhez fűződő össztársadalmi érdekkel, az agrárgazdaság fenntartható fejlődésével". A bekezdése szerint: "az agrártermelés jogi és gazdasági feltételeinek kialakításakor a Kormánynak biztosítania kell, hogy: [ ] (d) a földtulajdoni és használati viszonyok alakulása a termőföld jobb hasznosítását eredményezze". Az 5. a Kormány által kialakítandó agrártámogatási rendszerrel kapcsolatban megállapítja, hogy az elsősorban a következő elemekre épül: "[ ] (g) a termőföld minőségének megőrzése, illetve javítása, az erdővagyon fenntartásának, növelésének, védelmének, az agrár-környezetgazdálkodás minőségi javításának támogatása". A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló évi XCIII. törvény alapján folyamatban van a természetvédelmi szempontból legértékesebb földek állami tulajdonba és a természetvédelmi szervek vagyonkezelésébe vétele. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény alapján fokozatosan alakul ki a környezet és a természet védelmét szolgáló gazdasági eszközrendszer (bányajáradék, környezeti termékdíj, betétdíj). Az évi LIII. a természet védelméről szóló törvény az EU agrárkörnyezetvédelmi kifizetési rendszere (2078/92 EC rendelet) mintájára, a jogharmonizáció jegyében vezeti be az ESA rendszerhez hasonló Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) fogalmát. A törvény 53/3/c pontja szerint "érzékeny természeti terület az olyan extenzív művelés alatt álló terület, amely a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását, ezáltal az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvását szolgálja". A törvény 71. (2) a) pontja értelmében támogatást kell biztosítani a természetkímélő gazdálkodást folytatóknak. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekről szóló 2253/1999. (X. 7.) határozatában döntött a Kormány (mellékletek közt 17

18 elhelyezve), melynek mint területi kategória és kifizetési rendszer fontos térségi (zonális) eleme az ÉTT rendszer. Az Érzékeny Természeti Területekre vonatkozó hazai szabályokat a 2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet tartalmazza (mellékletek közt elhelyezve). Ez a rendelet kiterjed az ÉTT-k tervezésének lépéseire, kijelölési és létesítési eljárásának rendjére, a kijelölt területeken folytatott természetkímélő gazdálkodás támogatásának módjára és megnevezi az ÉTT-k térségeit kategóriánként. A rendelet megadja az ÉTT szerződésekre vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségek és információk körét is. Amint fentebb említettük, 2004-től az NAKP célprogramjai bizonyos módosításokkal beépültek az NVT agrár-környezetgazdálkodási intézkedésébe. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályait a 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet, és annak két módosítása (11/2005. (II. 28.) FVM rendelet, 34/2005. (IV. 15.) FVM rendelet,) írja elő. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból finanszírozott egyszerűsített területalapú támogatások, valamint az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programban, valamint a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglalt vidékfejlesztési támogatások igénybevételének előfeltételeként szükséges, egyes nemzeti és európai uniós jogszabályokban előírt minimális gazdálkodási és környezetvédelmi követelmények feltételrendszereinek betartása a programokhoz csatlakozó gazdálkodók részéről. E követelmények listáját a 4/2004. (I. 23.) FVM rendelet valamint annak módosítása (16/2005. (III. 8.) FVM rendelet) tartalmazza (rendelet az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszerének meghatározásáról) (mellékletek közt elhelyezve). A Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásai az alábbi 12 szempont szerint foglalhatók össze: 1. A szántóföldi növénytermesztés előírásai. 2. A gyepgazdálkodás előírásai. 3. A tápanyag-gazdálkodás előírásai. 4. A növényvédelem előírásai. 5. A természet- és tájvédelem előírásai. 6. Az állattartás előírásai. 7. A talajerózió előírásai. 8. A talaj szervesanyag-tartalmának előírásai. 9. A talajszerkezet előírásai. 10. A művelés minimális szintjének előírásai. 11. A gazdaság területének rendben tartása. 12. A kötelező nyilvántartások. A lista hatályban lévő környezetvédelmi jogszabályok előírásaira alapszik (pl. nitrátrendelet, felszíni- és felszín alatti vizek védelme, stb.), tehát az előírások egyébként is kötelezően betartandóak lennének törvényi erejüknél fogva. Fontos eleme a rendeletnek, hogy a mezőgazdasági termelő a helyes gazdálkodási gyakorlatra vonatkozó előírások teljesítésének ellenőrzése érdekében a mezőgazdasági parcellán végzett tevékenységekről gazdálkodási naplót köteles vezetni. A Helyes Gazdálkodási Gyakorlat alkalmazása olyan feltételrendszer, amelynek teljesítéséért a gazdálkodók nem kapnak külön térítést. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás, valamint a Kedvezőtlen Adottságú Területek támogatása esetében a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat 18

19 előírásai a gazdálkodási előírások részét képezik, melyeket a gazdálkodó a támogatási időszak alatt gazdasága teljes területén köteles betartani. Az előírások betartását helyszínen is ellenőrzik. Ha a támogatott az előírásokat részben vagy teljes egészében nem tartja be, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az előírások megsértésének alapján szankciókat alkalmaz. 19

20 3.2. A NEMZETI AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (NAKP) A program szerkezete 2002-ben a 102/2001. (XI. 16) FVM rendelet alapján kezdődött meg a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) területalapú támogatásainak bevezetése. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program 2002-ben indult el, elsődleges törekvése olyan mezőgazdasági gyakorlat kialakítása volt, amely a természeti erőforrások fenntartható használatán, a természeti értékek, a biodiverzitás megőrzésén, a táj értékeinek megóvásán valamint egészséges termékek előállításán és élhető vidék, az embereknek munkát és megélhetést biztosító gazdálkodási rendszer megteremtésén alapszik. Ennek megfelelően nem egyes termelési ágazatokat, hanem a felsorolt igényeknek egyaránt megfelelő gazdálkodási rendszereket támogatott. Az NAKP intézkedései célprogramok formájában kerültek megfogalmazásra, amelyek az alábbiak voltak: agrár-környezetgazdálkodási alapprogram, integrált gazdálkodási célprogram, ökológiai gazdálkodási célprogram, extenzív gyephasznosítási célprogram, vizes élőhely-hasznosítási célprogram, érzékeny természeti területek célprogramja, képzési, kutatási-fejlesztési, szaktanácsadási és demonstrációs programok. A felsorolt célprogramokat két fő típusba sorolták, melyek jellemzői az NVT célprogramjainak is megfelelnek. Az első fő típust az úgynevezett horizontális vagy országos célprogramok alkotják, amelyek a hazai mezőgazdasági földhasználat teljes területére kiterjednek. Ezen programok célkitűzése, hogy támogatást nyújtsanak a különféle földhasználati ágakban a környezetbarát termelési, gazdálkodási eljárásoknak, így elősegítsék a magyar agrárgazdaság új, hosszú távon is fenntartható és versenyképes fejlődési modelljének kialakulását. Ennek érdekében különböző támogatási programok révén segítetik a környezeti szempontokat is figyelembe vevő gazdálkodás elterjedését, az integrált növény-, zöldség- ill. gyümölcstermesztés, az ökológiai gazdálkodás terjedését, a gyepterületek és vizes élőhelyek megfelelő hasznosítását, valamint a környezetbarát állattartás kialakulását. A célprogramok másik fő típusát az úgynevezett zonális vagy térségi célprogramok adták, amelyek az adott térség környezet- és természetvédelmi szempontú mezőgazdasági földhasználatát segítik, hozzájárulva az egyes térségek adottságaikhoz illeszkedő gazdálkodási formák elterjedéséhez, a tájgazdálkodás kialakulásához, a terület környezeti, természeti értékeinek megőrzéséhez és fejlesztéséhez. A célterületek közé olyan térségek tartoznak, amelyek természetvédelmi, talajvédelmi vagy vízvédelmi szempontok miatt valamilyen speciális mezőgazdasági hasznosítást és gazdálkodási módszereket igényelnek. Az említett térségi célprogramok hálózatot alkotnak, így kialakulhatott az ún. Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) hálózata A támogatások mértéke A program támogatására a évi agrártámogatási keretből az agrártárca önálló soron 2,2 milliárd Ft-ot, a környezetvédelmi tárca pedig 0,3 milliárd Ft-ot különített el ban a támogatásra elkülönített összeg 4,5 milliárd forintot tett ki. A 2002-es és 2003-as pályázati eredményeket az 1. táblázat tartalmazza. 20

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Budapest, 2015. február 11. Balczó Bertalan Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A Magas Természeti

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás Agrárkörnyezetgazdálkodási és vidékfejlesztési programok Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Az agrár-környezetgazdálkodás céljai A mezőgazdasági termelésnek,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank A kulturális térségek szerepe a regionális fejlesztésben. Válogatás a II. Székelyföld Konferencia előadásaiból PÉTER PÁL

Erdélyi Magyar Adatbank A kulturális térségek szerepe a regionális fejlesztésben. Válogatás a II. Székelyföld Konferencia előadásaiból PÉTER PÁL PÉTER PÁL AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS AZ ÉRZÉKENY TERMÉSZETI TERÜLETEK 1 RENDSZERE Az EU mezőgazdasági reformja Románia ugyan nem teljes jogú tagja, csupán társult tagja az Európai Uniónak, mégis nagyon

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET

Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET Felhívás azonosító tervezett ideje VP4-10.1.1-15 Agrárkörnyezetgazdálkodási kifizetés 158.6 egyszerűsített október VP4-11.1.1-11.2.1-15

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Az élőhelyvédelmi irányelv és a LIFE program 20. évfordulója Budapest, 2012. május 17. Balczó Bertalan, VM Nemzeti Parki és Tájvédelmi

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdaság és a természetvédelem kapcsolata az ÉTT területeken. 109.lecke

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Tájvédelem. A táj fogalma

Tájvédelem. A táj fogalma Tájvédelem A táj fogalma A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes tájalkotó tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet

Részletesebben

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../... (..) FVM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott.

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZANYAG A MONITROING BIZOTTSÁG RÉSZÉRE A 2007-2013 KÖZÖTTI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM EGYES INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ IDŐSZAKA: 2012. JANUÁR 1-31. I. tengely 111.

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Javaslatok az állami költségvetés mezõgazdaságra vonatkozó fejezeteihez

Javaslatok az állami költségvetés mezõgazdaságra vonatkozó fejezeteihez 3. melléklet Javaslatok az állami költségvetés mezõgazdaságra vonatkozó fejezeteihez Az agrár- és vidékpolitika második (ökoszociális) pillére 1. Bevezetés A mezõgazdaság mindig is több volt, mint egyszerû

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK AZ EU CSATLAKOZÁS UTÁN (2004-2006) ÖSSZEFOGLALÁS

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK AZ EU CSATLAKOZÁS UTÁN (2004-2006) ÖSSZEFOGLALÁS VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK AZ EU CSATLAKOZÁS UTÁN (2004-2006) MOHÁCSY GABRIELLA dr. ÖSSZEFOGLALÁS Napjaink közérdeklődésre számot tartó kérdése a 2004-2006 közötti időszak vidékfejlesztési támogatása.

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

Agrár-környezetvédelelem

Agrár-környezetvédelelem Az EU agrár-környezetvédelmi rendelkezéseinek alkalmazása Magyarországon: a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program bevezetése Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár-környezetvédelelem Bevezetés

Részletesebben

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m A pályázatok benyújtása 2015. május 18-tól lehetséges! Támogatás célja Cél a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságalapításának és a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

2007. évi beszámolója

2007. évi beszámolója Homokhátsági Mintagazdaság Kht. 6041 Kerekegyháza, Fő u. 47/a HOMOKHÁTSÁGI MINTAGAZDASÁG KEREKEGYHÁZA KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG (6041 Kerekegyháza Fő u. 47/a) 2007. évi beszámolója Tartalom: 2007. évi közhasznú

Részletesebben

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember Megvalósítási határidő hosszabbítás A LEADER HACS közreműködésével megvalósuló, 2012-2014. években benyújtott támogatásban részesült kérelmek esetében meghosszabbításra került a megvalósítási határidő.

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás

Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás Wayda Imre vezető főtanácsos Agrárfejlesztési Főosztály Kaposvár, 2012. szeptember 21-22. Előzmények A 2007-2013. vidékfejlesztési program (ÚMVP

Részletesebben

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő támogatása Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Földművelésügyi Minisztérium AGRYA KONFERENCIA 2015. február 27. - Budapest Az EU 7 éves pénzügyi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás múltja, jelene, folytatásának lehetőségei

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás múltja, jelene, folytatásának lehetőségei Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás múltja, jelene, folytatásának lehetőségei Hegymegi Péter Miniszterelnökség Agrár- vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság EMVA Stratégiai Főosztály 2014. november

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés és kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes

Részletesebben

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Arnóczi Rozália tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály 2011. február 16. Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról A főbb probléma

Részletesebben

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS. Pál Gábor

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS. Pál Gábor KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS Pál Gábor A kölcsönös megfeleltetés alapelvei, célja A KAP reform a közvetlen támogatások területén feloldotta a termelési kötelezettséget, ugyanakkor bevezetett egy új feltételrendszert,

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020

MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 Összefoglló Prioritások A prioritás z lábbi hzi problémák megoldásár irányul: A prioritáshoz kpcsolódó tervezett intézkedések Mely EU temtikus célkitűzéshez

Részletesebben

az agrárkörnyezetgazdálkodási

az agrárkörnyezetgazdálkodási Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató az agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedésbôl támogatást igénylôk részére (segédlet a 11/2005. (II. 28.) FVM rendelettel, a 34/2005. (IV. 15.) FVM rendelettel, 71/2005.

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Környezet-tudatos gazdálkodás. A termelő, mint aktív környezetvédő

Környezet-tudatos gazdálkodás. A termelő, mint aktív környezetvédő Környezet-tudatos gazdálkodás A termelő, mint aktív környezetvédő Oktatási segédanyag felnőtt hallgatók részére Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával Nyugat-Magyarországi

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI

A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI Fiatal Gazda Konferencia Budapest, 2011.02.25. Dr. Sebestyén Róbert NFA NEMZETI FÖLADALAPLKEZELŐ SZERVEZET (NFA) A Nemzeti Földalap (visszatekintés) A Nemzeti Földalapkezelő

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 8. melléklet A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által meghirdetett nyilvános termőföld-haszonbérleti pályázat keretében benyújtott ajánlatok részét képező

Részletesebben

Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19.

Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19. Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19. Agrár-környezetgazdálkodás célja: az agrár-környezetgazdálkodási célok elérések érdekében többlet tevékenységek önkéntes alapon való elvégzése kedvezményezett:

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika várható változásai és hatásuk az agrár-környezetgazdálkodásra

A Közös Agrárpolitika várható változásai és hatásuk az agrár-környezetgazdálkodásra Virágzó Vidékünk Európa Nap Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? A Közös Agrárpolitika várható változásai és hatásuk az agrár-környezetgazdálkodásra Podmaniczky László elnökségi tag Magyar Nemzeti

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

3. Célok, prioritások és stratégia (2004-2006)

3. Célok, prioritások és stratégia (2004-2006) 3. Célok, prioritások és stratégia (2004-2006) Ez a fejezet meghatározza az NVT megvalósításával elérendő célokat, a figyelembe veendő prioritásokat és a stratégiát a 2004 2006-os programozási időszakra

Részletesebben

11. számú előterjesztés Egyszerű többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 28-i rendes ülésére

11. számú előterjesztés Egyszerű többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 28-i rendes ülésére 11. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 28-i rendes ülésére Tárgy: Állami földek hasznosításba adása közfoglalkoztatási célra

Részletesebben