TETT TEHETSÉG, ELKÖTELEZETTSÉG, TUDÁS, TRADÍCIÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TETT TEHETSÉG, ELKÖTELEZETTSÉG, TUDÁS, TRADÍCIÓ"

Átírás

1 TETT TEHETSÉG, ELKÖTELEZETTSÉG, TUDÁS, TRADÍCIÓ

2

3 TETT TEHETSÉG, ELKÖTELEZETTSÉG, TUDÁS, TRADÍCIÓ II. kötet Válogatás a ZSKF Nemzetközi és Politikai Tanulmányok Intézetének hallgatói dolgozataiból Szerkesztette: Dr. Szatmári Péter és Dr. Schottner Krisztina ZSKF Budapest 2011

4 A kötet szerzői: Domonkos Levente Farkas Lilla Györfi István Hegedűs Márk Hochbaum Dániel Kiss Örs Szabó Ildikó Katalin Szokodi Szabolcs A szövegeket válogatta: Dr. Schottner Krisztina Dr. Szatmári Péter Szakmai lektor: Szűcs Katalin Ágnes Sorozatszerkesztő: Dr. Schottner Krisztina A szerkesztésben közreműködött: Kabainé Tóth Klára Vili Vera Layout: Dr. Schottner Krisztina Sulyok Tamás A kötet a TÁMOP /2/KMR PEGAZUS A diplomás pályakövetés, az alumni, komplex hallgatói humán szolgáltatások és tehetséggondozás az ANNYE, az AVFK, a WJLF és a ZSKF alkotta konzorcium intézményeiben, valamint vezetői információs rendszer kiépítése a ZSKF-en című projekt Tehetséggondozás programelem keretében készült. ISBN

5 Tartalomjegyzék KÖSZÖNTŐ INTÉZETVEZETŐI KÖSZÖNTŐ DOMONKOS LEVENTE: A KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK INTEGRÁCIÓJA AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIBA BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A környezetpolitika fejlődése A környezetvédelmi politika eszközrendszere Az Európai Uniós intézmények szerepe A környezetvédelmi szempontok integrációjának jelentősége A KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK INTEGRÁCIÓJÁNAK MEGJELENÉSE A SZAKPOLITIKÁBAN Energiapolitika Közös agrárpolitika ÖSSZEGZÉS IRODALOMJEGYZÉK, FORRÁSOK FARKAS LILLA: A SPANYOLORSZÁGI ROMÁK INTEGRÁCIÓS NEHÉZSÉGEINEK OKAI BEVEZETÉS TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS INDIÁTÓL NYUGAT-EURÓPÁIG A ROMÁK BEILLESZKEDÉSÉNEK FOLYAMATA A SPANYOL TÁRSADALOMBA A XV. SZÁZADTÓL NAPJAINKIG Az idilli időszak ( ) A kiűzés időszaka ( ) Az erőszakos asszimiláció időszaka ( ) Az inkorporáció és a jogi egyenlőség időszaka (1783-tól napjainkig) A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS Oktatás Foglalkoztatás

6 4.3. Lakhatás KONKLÚZIÓ IRODALOMJEGYZÉK GYŐRFI ISTVÁN: PEARL HARBOR MEGJELENÉSE A KORABELI MAGYAR SAJTÓBAN BEVEZETÉS A MAGYAR SAJTÓ 1941-BEN A HAWAII PEARL HARBOR CSATA BEMUTATÁSA ÉS A VESZTESÉGEK ISMERTETÉSE MAGYAR REAKCIÓK PEARL HARBORRAL KAPCSOLAOSAN JAPÁN REAKCIÓK MEGJELENÉSE A MAGYAR SAJTÓBAN AMERIKAI REAGÁLÁSOK, AMELYEK A MAGYAR SAJTÓBAN IS MEGJELENTEK TOVÁBBI ÁLLAMOK SAJTÓINAK REAKCIÓI KONKLÚZIÓ IRODALOMJEGYZÉK HEGEDŰS MÁRK: A FRANCIA KORMÁNYZATI KOHABITÁCIÓ SAJÁTOSSÁGAI MŰKÖDÉSKÉPTELEN RENDSZER VAGY IDEÁLIS KORMÁNYZATI SZISZTÉMA? BEVEZETÉS AZ V. KÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE Az V. Köztársaság létrejöttének körülményei De Gaulle és Pompidou elnöksége az elnöki hatalom szempontjából Giscard és a gazdasági válság Kormányrúdnál a baloldal Kohabitációk kialakulása és története FRANCIAORSZÁG HATALMI ÁGAINAK BEMUTATÁSA Végrehajtó hatalom Törvényhozó hatalom Alkotmánytanács A KORMÁNYZATI KOHABITÁCIÓK JELLEGE Köztársasági elnök és miniszterelnök kapcsolata nem kohabitációs időszakokban

7 4.2. A köztársasági elnök hatáskörei kohabitációs időszakokban Ellenjegyzéshez nem kötött jogok Ellenjegyzéshez kötött jogok A fenntartott hatáskörök Konfliktusok kohabitációkban Érdekek és hatalmi megoszlás EPILÓGUS Valóban félelnöki rendszer? Működésképtelen vagy ideális? Lezárás FELHASZNÁLT IRODALOM HOCHBAUM DÁNIEL: A CIPRUSI KONFLIKTUS ALAKULÁSA ÉS ANNAK MEGOLDÁSI ALTERNATÍVÁI A KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG, A NAGYHATALMI SZEMBENÁLLÁS ÉS A REGIONÁLIS ÉRDEKEK ALAKULÁSÁNAK FÜGGVÉNYÉBEN BEVEZETÉS CIPRUS TÖRTÉNELME A FÜGGETLENSÉGIG A görög és a török népcsoport eredete Cipruson A görög nacionalizmus megszületésétől az I. világháborúig Az I. világháborútól a brit koronagyarmatig A gyarmati státusztól a II. világháborúig Ciprus történelme a regionális és nagyhatalmi érdekek függvényében a II. világháborútól a függetlenségi háborúig CIPRUS AZ ALKOTMÁNYTÓL NAPJAINKIG A Ciprusi Köztársaság tündöklése és bukása A krízis között A nagyhatalmak és az anyaállamok Ciprus-politikája az 1967-es krízissel bezárólag Ciprus 1967-től a török intervencióig től az Európai Unióba lépésig A csatlakozástól napjainkig A KONFLIKTUS MEGOLDÁSÁRA LÉTREHOZOTT MÚLTBELI JAVASLATOK ÉS JÖVŐBELI ALTERNATÍVÁK

8 4.1. Az 1960-as alkotmány Az Acheson-terv Az Annan-terv A konfliktus értelmezése, a jelenlegi opciók felkutatása ZÁRSZÓ FELHASZNÁLT IRODALOM MELLÉKLETEK Az 1960-as alkotmány, a Garanciális Szerződés és a Szövetségi Szerződés Az Akritas-terv lehetséges szövege (elfogult forrás) Makarios 1974-es levele Gizikis görög elnöknek KISS ÖRS: A TURNU SEVERIN-I TÁRGYALÁSOK BEVEZETŐ ELŐZMÉNYEK A magyar román viszony alakulása a Turnu Severin-i tárgyalások előtt A müncheni megbeszélések A berchtesgadeni és a római találkozók A BERCHTESGADENI TALÁLKOZÓ UTÁN TURNU SEVERIN KAPUJÁBAN A TURNU SEVERIN-I TÁRGYALÁSOK A tárgyalások lefolyása A tárgyalások berekesztése TURNU SEVERIN KUDARCA TURNU SEVERIN A KORABELI MAGYAR SAJTÓBAN ÖSSZEGZÉS IRODALOMJEGYZÉK FÜGGELÉK SZABÓ ILDIKÓ KATALIN: MAGYARORSZÁG ENERGETIKAI HELYZETE A FÖLDGÁZ VONATKOZÁSÁBAN BEVEZETÉS A FÖLDGÁZIPARÁG ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

9 3. MAGYARORSZÁG ENERGETIKAI HELYZETE A FÖLDGÁZ VONATKOZÁSÁBAN MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA Földgáztárolók MAGYARORSZÁG ÉS OROSZORSZÁG ENERGETIKAI (FÖLDGÁZ) KAPCSOLATAI Gazprom MAGYARORSZÁG MINT AZ EURÓPAI UNIÓ RÉSZE Az Európai Unió és Magyarország közös érdekei Úton az egységes energiapolitika megvalósítása felé OROSZ-UKRÁN GÁZÁRVITA Nabucco Déli Áramlat A KÖLCSÖNÖS FÜGGÉS ELMÉLETE KONKLÚZIÓ FELHASZNÁLT IRODALOM SZOKODI SZABOLCS: MAGYARORSZÁG SZEREPE AZ 1989-ES KELETNÉMET MENEKÜLTÜGYI VÁLSÁGBAN ELŐSZÓ A VÁLSÁG HÁTTERE Nemzetközi háttér MNK a válságos 80-as évek Magyar külpolitika a hídszerep / MNK NSZK kapcsolatok A kettéosztott Németország A magyarországi vasfüggöny lebontása / az NDK felismeri a helyzetet A MENEKÜLTÜGYI VÁLSÁG ENSZ menekültügyi konvenció kontra MNK NDK utasforgalmi megállapodás A válság eszkalációja A határnyitás előtti sikeres főpróba a Páneurópai Piknik A kulisszák mögött

10 3.5. A magyar kormányra óriási nyomás nehezedik egyeztetés Bonnal és Kelet- Berlinnel A gymnichi titkos megállapodás Horn Gyula augusztus 31-ei látogatása Kelet-Berlinben A határnyitás megtervezése harc egy dátumért A visszaszámlálás megkezdődik szeptember :00 Magyarország rést üt a berlini falon KONKLÚZIÓ IRODALOMJEGYZÉK

11 Köszöntő Tisztelt Olvasónk! A Zsigmond Király Főiskola diákkötetét tarja a kezében, mely a hallgatóink munkáiból (szakdolgozat és Tudományos Diákköri dolgozat) összeállított sorozat első része. Főiskolánk egyre nagyobb hangsúlyt fordít a tehetséggondozásra, az érdeklődő hallgatók támogatására. A többletteljesítményre képes hallgatók felismerését, kibontakoztatásuk és érvényesülésük támogatását, előmenetelük követését minden eszközzel segíteni kívánjuk. A Főiskola ezen törekvését segítette, hogy 2009-től a PEGAZUS projekt (A projekt azonosítója: TÁMOP /2/KMR ) keretén belül a pályázat által finanszírozott tevékenységek közé tartozik a tehetséggondozás is. A pályázat az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Ennek segítségével sikerült a tehetséggondozás legkiemelkedőbb rendezvényét, a XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferenciát lebonyolítanunk, melyen 300 hallgató mutathatta be TDK munkáját. A legkiválóbb szakdolgozatok és TDK-munkák diákkötetben való megjelentetése szintén a Pegazus projektnek köszönhető. Az utóbbi években minden intézetünk a diplomaátadó ünnepségeken szakonként kiemelte, díjazta a legjobb szakdolgozatokat. Most lehetőségünk nyílt arra is, hogy a legtehetségesebb hallgatóink szakdolgozatait, TDK dolgozatait nyomtatott formában is megjelentessük. Három kötetből álló sorozatot készítettünk a hallgatók munkáiból. Mindhárom intézetünk külön diákkötetet készíthetett az általuk gondozott szakok dolgozataiból. Jelen kötet a Kommunikáció- és Művelődéstudományi Intézet hallgatónak munkáját tartalmazza. A sorozat következő részét a Nemzetközi és Politikai Tanulmányok Intézetének hallgatói munkáiból állítjuk össze. A záró kötetében pedig a Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézet legkiválóbb dolgozatai kerülnek bemutatásra. Gratulálok azoknak a hallgatóknak, akiknek a dolgozatát az intézetek publikálásra alkalmasnak tartották! Köszönöm azon kollégáim munkáját, akik segítették a hallgatókat a szakmailag elismerésre méltó anyagok elkészítésében! Dr. Schottner Krisztina főiskolai docens A ZSKF TÁMOP Pegazus projekt Tehetséggondozási program vezetője 11

12

13 Intézetvezetői köszöntő A Nemzetközi és Politikai Tanulmányok Intézet a Főiskola alapítása óta, megkülönböztetett figyelmet fordít a tehetséges és érdeklődő hallgatók segítésére. A nemzetközi tanulmányok és politológia szakos diákok curricullumát, alapvetően meghatározzák azok az ismeretek, melyek különösen képessé teszik őket a nemzetközi és politikai folyamatok, válságok, civilizációs és regionális konfliktusok értelmezésére. A tutorálás heti rendszerességéből emelkednek és emelkedtek ki azok a hallgatók, akik az ismeretek befogadása mellett az értelmezés és értékelés képességét is egyesíteni tudják. A politika, a nemzetközi rendszer és a nemzetközi kapcsolatok színes világának megértése nem egyszerű feladat pont a multidiszciplinális adottságok sokfélesége követel igazi tudást. Az elvont fogalmak mellett a gyakorlati szituációk, és élethelyzetek szimulálása teszi igazán felkészülté a diákjainkat, akik pontosan tudják, hogy a munkaerőpiac nem szakbarbárokat vár, hanem több nyelven beszélő, dönteni, elemezni és professzionálisan válságot kezelni képes munkaerőre számít. A kötetben szereplő hallgatók az előbb felsorolt kompetenciákon túl magas színtű írás készséget is birtokolnak, valamint kitűnő a szóbeli előadásmódjuk is. Minden esélyük megvan, arra hogy kiváló szakember, kutató, vagy döntés előkészítő váljon belőlük. Az olvasmányos, tudományos igényű és szórakoztató tanulmányok igazi kalandozásra invitálják az olvasót. Dr. Szatmári Péter főiskolai tanár, rektorhelyettes, intézetvezető 13

14

15 A környezetvédelmi szempontok integrációja az Európai Unió szakpolitikáiba XXX. Jubileumi OTDK 2011 Társadalomtudományi szekció Nemzetközi tanulmányok I. (Az Európai Unió aktuális kérdései) tagozat Készítette Domonkos Levente Nemzetközi tanulmányok BA szak Konzulens Vasali Zoltán főiskolai adjunktus 2011

16

17 A világ, amit teremtettünk, a gondolkodásunk eredménye, nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. (Albert Einstein) 1. Bevezetés A 20. század második felétől kezdődően a fejlett országokban a korábbi időkhöz képest teljesen újfajta gazdasági, társadalmi, kulturális folyamatok szabadultak el, melyek mára már globális méreteket öltöttek. Ennek következtében kikerülhetetlen velejáróként megmutatkoztak a környezet romlásának első jelei is. Az 1970-es évekig viszont a környezet védelmét nem tartották fontosnak közpolitikai kérdéssé emelni. Miután a tudományos körökben is felismerték a probléma valódiságát, a hetvenes évektől egyre nagyobb hangsúlyt kapott a környezetvédelmi kérdések megoldása mind nemzetállami, mind nemzetközi szinten. Az egyes országokban intézményesült a környezetvédelem, nemzetközi konferenciák, bizottságok sora alakult, nemzetközi egyezmények köttettek, intézkedések születtek a környezeti problémák orvoslására. Ennek ellenére a környezet állapotának romlása a következő években tovább folytatódott. Egyre inkább elterjedt az a szemlélet, hogy a környezet védelmének egy újfajta megközelítésére van szükség. Egyre világosabbá vált, hogy a környezetvédelmi szempontokat ugyanúgy integrálni szükséges az EU hosszú távú hatékony működése érdekében, mint ahogy más uniós politikáknál ez már megtörtént (belső piac, gazdaságpolitika). Ez történt az Európai Gazdasági Közösség környezetvédelmi politikáját illetően is. Kezdetben itt is még a környezeti problémák szektorális kezelésén volt a hangsúly, vagyis a probléma megelőzése helyett a következmények orvoslásán. (Bándi, 2004). Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy számos ágazati politikának vannak gyakran előre nem látható káros környezeti következményei (odafigyelés vagy előzetes hatásvizsgálat hiánya miatt). Valamint az is világosabbá vált, hogy a környezeti szektor nem képes önmagában céljainak teljesülését biztosítani. Ezért vált szükségessé az egyes ágazatoknak a környezetvédelmi politika követelményeit mint horizontális szempontokat érvényesíteniük és ilyen célokat kitűzniük (Savoia, 2007). Ez a gondolat valójában nem is olyan új keletű, hiszen már a nyolcvanas években elfogadott Harmadik Környezetvédelmi Akcióprogram konkrétan javasolta a környezeti 17

18 szempontok beépítését a közösségi politikákba. 1 Mégis, kiemelt célkitűzéssé először csak a Maastrichti, majd ténylegesen az Amsterdami Szerződés 6. cikkével válik: A környezetvédelmi követelményeket különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel be kell illeszteni a 3. cikkben említett közösségi politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába. 2 Ez a Cardiffi néven ismerté vált folyamathoz, vagyis az egyes szakpolitikák környezetvédelmi politikai integrációs stratégiák kidolgozásának elindulásához vezetett. 3 Ezek pedig az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégia célkitűzésévé váltak. 4 Megfigyelhető ezek alapján, hogy a környezetpolitika integrációs szerepe, a környezetvédelmi szempontok ágazati beépülésének követelménye egyre jelentősebb az Európai Unióban (Savoia, 2007). A probléma aktualitása a 21. század hajnalán, úgy gondolom, nem vitatott. A kérdés már csak az, hogy mi valósult meg a környezeti szempontok szakpolitikai integrációjából az Európai Közösség létrehozása óta. Milyen fontosabb tényezők befolyásolták a folyamat kialakulását, és szükségesek még az integráció további elmélyítéséhez? Milyen konkrét változtatásokat eredményezett az Európai Unió szakpolitikáinak fejlődésében, valamint a politikáknál milyen konkrét esetekben érhető tetten az integráltság vagy éppen annak hiánya? A szerző ezekre a kérdésekre próbálja keresni a választ a továbbiakban. Jelen dolgozat célja egyrészről, hogy bemutassa a környezetvédelmi szempontok integrációjának kialakulását, elméleti hátterét, és rávilágítson annak jelentőségére. Másrészről, hogy megkísérelje bemutatni az Európai Unió energia- és agrárpolitikáján keresztül a környezetvédelmi szempontok ágazati integrációjának folyamatát és a vizsgált szakpolitikák fejlődését a környezetvédelem tükrében. A dolgozat nem kíván foglalkozni külön az ipar, a halászat, a közlekedés, az idegenforgalom és a kereskedelem területével, de fontos megemlíteni, hogy ezek a területek is meghatározók a környezet szempontjából. A szerző tervei szerint a dolgozat e területek tanulmányozására fog irányulni a későbbiekben. A vizsgált szakpolitikák választásának indoka, hogy a környezetvédelemi szempontok integrációjának folyamata igazán a környezetre Harmadik Környezetvédelmi Akcióprogram (1983) EKHK C 46/1. Szerződés az Európai Közösség létrehozásáról 6. cikk. A Bizottság közleménye az Európai Tanácsnak: A strategy for integrating the environment into EU policies COM(1998) 333 A Bizottság Közleménye: A Sustainable Europe for a BetterWorld: A European Union Strategy for Sustainable Development COM (2001)

19 közvetlenül hatást gyakorló politikákon keresztül tapasztalható. Ezek után fontos elhelyezni a fent említett szakpolitikákat az Európai Unió viszonyai között. A szakpolitikák szabályozásának jogalapja, a Lisszaboni Szerződés harmadik része Az Unió belső politikái és tevékenységei címet viseli, amely a korábbi EK-szerződés Közösségi politikák címének helyébe lépett. 5 Korábban az Európai Közösséget létrehozó szerződés nem tett különbséget a politikáknál abban a tekintetben, hogy melyiknél milyen erős a közösségi hatáskör. Bár a szakirodalomban a tagállamok és az EU intézményei közötti hatáskörgyakorlás eloszlás szerint van kategorizálva, bizonyos esetekben ez a fogalomrendszer sem egyértelmű (Horváth, 2007). Ennek alapján megkülönböztethetünk közös (ahol a közösség döntési kompetenciája kizárólagos: közös mezőgazdasági vagy kereskedelmi politika) és közösségi politikákat (azokat a közösségi tevékenységeket jelölik, amelyek a tagállamok fellépésével párhuzamosan működnek, a döntési hatáskörök megosztottak. Előbbibe sorolható az energiapolitika, közlekedéspolitika vagy környezeti politika). Létezik egy másik csoportosítás is, amely jól alkalmazható az Európai Unió politikáit illetően (Lowi, 1964). Eszerint a politikák négy fajtája különböztethető meg: alkotmányozó, elosztó, újraelosztó és szabályozó. Az elsőhöz a közösség legfontosabb kérdései, magas szintű kormányzati együttműködést igénylő politikák tartoznak (kül- és biztonságpolitika). A második tipikus esete a közös agrárpolitika. A tagállamok által befizetett összegek elosztása a közös költségvetésből, a közös alapelvek alapján történik. A harmadik az előzőhöz hasonlóan működik, de megjelenik a támogatások elosztása a fejlettebb régióktól a fejletlenebb régiók felé (regionális és strukturális politika). A negyedik kategóriánál egy-egy terület közösségi szabályozása és harmonizálása a cél. Ide tartozik többek között a környezetvédelmi politika. A Lisszaboni szerződés hatályba lépésével, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (volt EKSz) 2. cikke már meghatározza az Unió hatásköreinek típusait és területeit. 6 Így áttekinthetőbbé válik a politikák rendszere és egyértelművé az Unió hatásköre. E szerint az Európai Unió működéséről szóló szerződés a következő fontosabb területeket határozza meg az Unió hatáskörét illetően: az Unió kizárólagos hatásköre szerint (pl.: közös kereskedelempolitika, vámunió); a tagállamok között megosztott hatáskör alkalmazásának területei (pl.: közlekedés, környezetvédelem, 5 6 Lisszaboni Szerződés harmadik rész címsora Lisszaboni Szerződés 2. cikkének címe: az Unió Hatásköreinek típusai és területei 19

20 energiaügy); a közös kül- és biztonságpolitika; a gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák összehangolása; valamint az Uniónak a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedéseket érintő területei szerint (pl.: ipar, idegenforgalom) (Horváth, 2007). Az Európai Unió szakpolitikái nem egyszerre és nem egyformán fejlődtek. A fejlődésben döntő szerepet játszanak az adott közösség érdekét közvetlenül érintő tényezők, folyamatok. Az EGK megalakulásánál is elsősorban azokon a területeken hoztak közös intézkedéseket, amelyeken a gazdasági együttműködés elősegítését célozták. A környezetvédelmet az egységes piacnak alárendelt területként tekintették (Kiss, 2005). A hatvanas évek tudományos felismerései és a környezet romlásának kezdeti jelei rávilágítottak arra, hogy az ember életminősége, az emberi tevékenység a környezettől függ és nem fordítva. A környezet figyelmen kívül hagyása a gazdasági és szociális kérdések tervezésénél főleg hosszú távon új konfliktusokat teremtve hat vissza a társadalomra. Az integráció elmélyülésével a környezetvédelmi politika kezdeti gyenge szerepe fokozatosan felértékelődött, szabályozási tevékenységének eszköztára fokozatosan bővült (Savoia, 2007). A környezetvédelmi politika tevékenysége, szabályozása és elvrendszere nemcsak a környezeti elemekre (levegő, víz, talaj, természet) és a környezetre hatást gyakorló tevékenységekre (hulladékkezelés) terjed ki, hanem a majdnem minden szakpolitikai terület közvetett vagy közvetlen környezetre gyakorolt hatásából adódóan horizontális jellegű politika (Bándi, 2004). Vannak olyan területek, amelyek termelési és/vagy energiafelhasználási ágazati jellegükből fakadóan kifejezetten káros hatással lehetnek a környezet állapotára. Ezek: energia, közlekedés, mezőgazdaság, halászat, ipar. Tevékenységük általában egyszerre több környezeti ágazatot (levegővédelem, hulladékok kezelése stb.) érint. Nehezíti a helyzetet a gazdasági érdekek erős befolyása a döntéshozatalra. Továbbá ezek az ágazatok a társadalmi igények növekedése miatt a termelés tekintetében egyre nagyobbak, az energiafelhasználásuk folyamatosan növekszik, és ezáltal a szennyezés, a hulladék is nagyobb mértékű. Nem véletlen, hogy az ezen ágazatok által okozott problémák jelentik a legnagyobb kihívást, és igénylik a legsürgősebb cselekvést a globális környezeti változások megelőzősére. Következésképp ezeknél a politikáknál fokozottan figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat, és tevékenységüket 20

21 a tervezéstől a végrehajtásig össze kell hangolni a környezetvédelmi politikával (Savoia, 2007). A környezetvédelmi politika hatékonysága szempontjából olyan politikák, területek bevonása is szükséges, mint például az oktatás zöldítése, a strukturális és regionális politika támogatása vagy a kutatási-fejlesztési politika környezetbarát innovációi, melyek mind a szennyező ágazatok zöldítését segítik elő, és ezzel a környezetvédelmi politikai célok elérésének eszközéül szolgálnak. Ez a társadalomra is kedvezően hat, mivel a fejlesztések és a beruházások, a hatékonyság növelése elősegíti a versenyképesség javulását, ami hozzájárul a foglalkoztatás növekedéséhez, a környezet figyelembe vételéhez az iparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban. Másrészről a közegészség javulását eredményezi (Savoia, 2007). Ezek alapján látható, hogy a környezet komplexitásából adódó problémák hosszú távú megoldása, az ágazatok egymásra gyakorolt káros környezeti hatásainak kiküszöbölése miért követel meg egy holisztikusabb szemléletet a szakpolitikák tervezésénél és döntések meghozatalánál. A dolgozat szerkezetét tekintve két részre bontható: Az első fejezet az Európai Unió környezetvédelmi politikáját befolyásoló tényezők szerepét tekinti át, beleértve a közösségi környezetvédelmi politika kialakulását, fejlődését, eszközrendszerét, intézményi hátterét. Ebben a részben kerül kifejtésre a környezetvédelmi szempontok integrációjának jelentősége és kapcsolata a fenntartható fejlődés elvével, valamint e fejezet elméleti alapvetése alapján mutatja be a második fejezet konkrét eseteit. A második fejezet az Európai Unió energia- és agrárpolitikáján keresztül mutatja be a környezetvédelmi szempontok ágazati integrációjának folyamatát, annak eredményeit és hiányosságait konkrét példákon keresztül, valamint a vizsgált szakpolitikák kialakulását, fejlődését a környezetvédelem tükrében. 21

22 2. Az Európai Unió környezetvédelmi politikáját befolyásoló tényezők 2.1. A környezetpolitika fejlődése Az Európai Unió környezetpolitikájának mai fejlettségi szintje több mint három évtizedes fejlődési folyamat eredménye. Kezdetben az Európai Gazdasági Közösséget alapító Római szerződésben nem található utalás a környezetvédelemre, mivel ekkor még a környezetvédelmi problémák nem jelentek meg közvetlenül. Valójában a nyugateurópai államok sokkal inkább a Közösség gazdasági integrációjának megvalósítására és a franciażnémet ellentétből fakadó lehetséges konfliktus megoldására fókuszáltak. Ez az oka annak, hogy nem látták szükségét és aktualitását egy közösségi szintű környezetvédelmi politika kialakításának (Bándi, 2004) A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején mind európai, mind pedig világszinten felismerték, hogy a környezet további romlásának megakadályozásához a környezeti kérdésekben való együttműködés a környezet védelme érdekében elengedhetetlen. Az 1972-ben készült, A növekedés határai című jelentést követően rendezett stockholmi konferencián a világ vezetői először szembesültek a globális környezeti problémák lehetséges veszélyével (Meadows, 1972). Ezt követően került előtérbe a környezetvédelmi politika igazán az Európai Unióban. A szintén 1972-ben, Párizsban megrendezett tagállamok kormányközi találkozóján elfogadtak egy nyilatkozatot, amely a Közösség környezetpolitikai célkitűzéseit és az első akcióprogram kidolgozásának javaslatát foglalta magában (Bándi, 2004). Előbbi és az utána következő öt akcióprogram a Közösség környezeti céljainak és elveinek alapját képezi. Jelenleg a Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogram van érvényben. Mivel az akcióprogramok a Maastrichti Szerződésig nem voltak kötelező erejűek a tagállamokra nézve, a közösségi környezeti jogalkotás jogalapját a Közösség általános céljaira történő hivatkozás, továbbá a Római Szerződés 94. cikke (ex 100.) és a 308. (ex 235.) cikke adta (Bándi, 2001). A Közösség környezetvédelmi politikájának időrendi szakaszolása tekintetében általában egyetértés van a szakértők között. Eszerint a Közösség környezetvédelmi politikája négy fő szakaszra osztható fel (Pomázi, 1998). Az első 1971-től, a tagállamok párizsi csúcstalálkozójától 1987-ig tart: ekkor ismerte fel a Közösség, hogy közös környezetvédelmi intézkedéseket kell tenni, mert a 22

23 környezeti problémák elleni közös fellépés hiánya már a Közösség gazdasági integrációját akadályozta (Bándi, 2004). Az eltérő környezetvédelmi szabályozás mármár akadályozó tényezővé vált a szabad kereskedelem szempontjából, és gyengítette a Közösség iparának világpiaci versenyképességét (Bándi, 2004). Ezek után születtek meg az első környezetvédelmi célú közösségi jogszabályok a tagállami szabályozás harmonizációja érdekében, 7 ami jelentős lépésnek tekinthető a Közösség környezetpolitikájának kialakítása irányában. Jelentős szemléletváltozás történt a nyolcvanas évek környezeti incidensei következtében, egyrészt a környezetvédelmi szempontok közösségi politikákba történő beépítésének hangsúlyozása szempontjából, 8 másrészt a környezetromlás globális szemlélete és kezelése szükségességének felismerése tekintetében (Bándi, 2004). Ekkor az ENSZ-közgyűlés felkérésére a Környezet és Fejlődés Világbizottsága közre adta jelentését Közös Jövőnk címmel, amelynek központi gondolata a nyolcvanas évek elején a nemzetközi szakirodalomban elterjedt fenntartható fejlődés koncepciója. 9 Ez majd a Maastrichti szerződéssel válik konkrétan Közösségi célkitűzéssé, valamint bekerül az Amsterdami szerződés preambulumába. 10 A második szakasz 1987-től, az Egységes Európai Okmánytól a 1992-ig terjed: a Római Szerződést kiegészítő Egységes Európai Okmányba beemelt külön környezetvédelmi fejezettel válik konkrétan a környezetvédelem közösségi politikává, megteremtve ezzel a Közösség környezeti kompetenciáját és a jogalapot a közös környezeti jogalkotás számára (Bándi, 2008). Az 1992-től kezdődő harmadik szakasznak a Maastrichti Szerződés utáni időszakot tekintjük 1997-ig, az Amszterdami szerződésig. Ekkor jelenik meg kiemelt célként nemcsak a szerződések preambulumában, hanem az alapelvek között is a környezetvédelmi politika megerősítése, annak integrációs szerepe, valamint különösen az Amszterdami szerződéssel még hangsúlyosabbá válik a fenntartható fejlődés elve. Ennek végrehajtására és a folyamat előmozdítására az 1998-ban Cardiffban tartott Első Környezetvédelmi Irányelv 67/548/EEC: Veszélyes anyagok csomagolásának és címkézésénekosztályozása, 70/220EEC Irányelv: A motorral hajtott járművek levegőszennyezésének szabályozása. Lásd Seveso irányelv 82/501/EEC az ipari balesetek országhatáron túli hatásairól Brown, I. R.: (1981) Building a Sustainable Society műve nyomán Szerződés az Európai Közösség létrehozásáról 2. cikk 23

24 tanácskozáson elfogadott új integrációs stratégia (ismertebb nevén cardiffi folyamat) lett a legfőbb eszköz (Savoia, 2007). Továbbá ekkor már nem volt kérdés a környezetromlás globális jellege, ezért ez az időszak, amikor az Európai Unió elkötelezte magát, hogy kezdeményezőként kiemelkedő szerepet vállal a környezetvédelemben. A negyedik szakasznak tehát a cardiffi folyamat megvalósulását, a környezetvédelem egy újfajta megközelítését tekinthetjük, ami a 2001-ben Göteborgban elfogadott, szemléletében egy teljesen új stratégia, az EU fenntartható stratégiájának elkészítéséhez vezetett (Savoia, 2007). Ennek révén a 2000-ben elfogadott Lisszaboni stratégia gazdasági növekedéssel és társadalmi kohézióval foglalkozó dimenziója kiegészült egy környezeti dimenzióval, melynek pillére a 6. Környezetvédelmi akcióprogram (Gordos Árpád & Bartha Péter, 2002) A környezetvédelmi politika eszközrendszere Az Európai Unió környezetpolitikájának alapjait a nemzetközi környezetvédelmi egyezmények jelentik. Ezek formálásában az EU-nak óriási szerepe van, de egyben a környezetpolitikájának minőségi fejlődését is folyamatosan elősegíti (Gyulai, 2006). A közösségi környezetvédelem elsődleges jogforrásai az alapszerződések és azok módosításai, valamint ezen felül a nemzetközi környezetvédelmi egyezmények, környezetvédelmi elvek, stratégiák és az akcióprogramok. A másodlagos jogforrások alapját az EU intézményeinek jogalkotó tevékenysége révén a több mint 300 jogszabályból álló rendeletek, irányelvek, határozatok és ajánlások adják. Az első három kötelező érvényű minden tagállam számára, az ajánlás nem (Bándi, 2006). A Közösség a rendelet alkalmazását általában a nemzetközi szerződések végrehajtására veszi igénybe, vagy például olyan esetekben is előfordult, mint az öko-címke vagy környezeti management és audit rendszer kialakítása. A határozat egy-egy tagállamra vagy programok végrehajtási feltételére vonatkozik, mint például a környezeti cselekvési programok elfogadása (Bándi, 2006). A leggyakrabban használt eszköz az irányelvek, amelyeknek célja, hogy a tagállamok egy bizonyos jogi kereten belül a környezeti jogszabályokat, célkitűzéseket a belső jogrendszerükbe átültessék. Ugyanakkor a Közösség rugalmasan kezeli az irányelvek megvalósítását, mert figyelembe veszi a tagállamok sajátos körülményeit, és rájuk bízza a szabályozás végrehajtásának módját 24

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2010. február 1. Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Mutassa be az ESZAK által létrehozott intézményeket és azok feladatait! Mutassa

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok IV. LIFE Klímapolitikai Tréning 2017. február 16. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó I. A LIFE program

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.

Részletesebben

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ

Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ Környezetgazdálkodás környezetpolitika Az utóbbi évtizedekben kénytelenek voltunk belátni, hogy a környezetvédelem nem választható külön

Részletesebben

Az Európai Unión belüli megújuló energiagazdálkodás és a fenntarthatóság kérdése

Az Európai Unión belüli megújuló energiagazdálkodás és a fenntarthatóság kérdése Az Európai Unión belüli megújuló energiagazdálkodás és a fenntarthatóság kérdése Készítette: Bálint Réka Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Kerekes Sándor Egyetemi tanár Bevezetés, célkitűzés Kiindulás:

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Energiapolitika Magyarországon

Energiapolitika Magyarországon Energiapolitika Magyarországon Dr. Aradszki András államtitkár Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Zugló, 2016. június 9. Nemzeti Energiastratégia Célok Ellátásbiztonság Fenntarthatóság Versenyképesség

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási pályázatok LIFE Climate Governance and Information (GIC) projects

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási pályázatok LIFE Climate Governance and Information (GIC) projects LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási pályázatok LIFE Climate Governance and Information (GIC) projects Kovács Barbara, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály I. LIFE

Részletesebben

A LIFE Éghajlat-politika Alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása

A LIFE Éghajlat-politika Alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása A LIFE Éghajlat-politika Alprogram 2016. évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása II. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. június 30. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! 2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar

Részletesebben

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6.

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6. A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak dr. Gajdics Ágnes 2016. szeptember 6. A környezetjog rendszere, szabályozási módszerei A környezetjog sajátosságai,

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Környezeti fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra Felkészülés a 2014-2020-as EU-s tervezési időszakra Towards an Effective Regional Resource Allocation TERRA Nyitó konferencia Szeged, 2012. augusztus 9. Tóth Róbert, fejlesztési szakértő Tartalom A 2014-2020-as

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben