SZIGETBECSE KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZIGETBECSE KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA"

Átírás

1 SZIGETBECSE KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA I. FÁZIS: ELSŐ MUNKAKÖZI EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ ISO 9001:2000 MSZT 503/0818(1)-730(1) Budapest, július

2 Projektszám: 1042 Szigetbecse Község településszerkezeti terve helyi építési szabályzata és szabályozási terve felülvizsgálatát Szigetbecse Község Önkormányzatának megbízásából készítette: Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. Műterem: 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. emelet Telefon: (+36-1) , Telefon/fax: (+36-1) Honlap: A TERV ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐK NÉVSORA: Településrendezés, irányító tervező és projekt menedzser: Településrendezés, tervlap szerkesztés, grafika: Zöldfelületek, környezetrendezés: Közlekedés: Közműellátás: Örökségvédelem építészeti része: Örökségvédelem régészeti része: Ügyvezető igazgató: Pekár Zoltán településtervezési vezető tervező Gertheis Mátyás tervező Mándi József vezető területrendező tervezővezető tájés kertépítész tervező Rhorer Ádám műszaki igazgató Hanczár Zsoltné (KÉSZ Kft.) vezetőtervező Bíró Attila (KÉSZ Kft.) vezetőtervező Dr Vásárhelyi Balázs (Archeo-Art Bt.) Szesztay Domokos (Archeo-Art Bt.) Türk Attila (Archeo-Art Bt.) Vágner Zsolt (Archeo-Art Bt.) szakképesítés: okl. városgazdasági üzemmérnök, okl. városépítési- városgazdasági szakmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: tervezői jogosultság: TT/1É szakképesítés: okl. településmérnök Oklevélszám: 2/2009 szakképesítés: okl. táj- és kertépítészmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: /12 tervezői jogosultság: TT/T, TK és TR-1 szakképesítés: okl. építőmérnök, okl. városépítés-városgazdasági szakmérnök mérnökkamarai névjegyzéki szám: tervezői jogosultság: K1d-1-Tell, KÉ-SZ, KÉ-T-Tell, KÖ-T szakképesítés: okl. gépészmérnök, okl. városépítési- városgazdasági szakmérnök mérnökkamarai névjegyzéki szám: tervezői jogosultság: TRe-T, TRh-T, TRv-T szakképesítés: okl. építőmérnök mérnökkamarai névjegyzéki szám: tervezői jogosultság: VZ-T vízimérnöki tervező szakképesítés: okl. építőmérnök, műemlék szakmérnök Oklevélszám: PTA00227, szakképesítés: okl. építészmérnök Oklevélszám: 117/1998, Kamara: É PhD régész szakértői szám2.3.1/575-6/2005 Oklevélszám: 459/2002 Schuchmann Péter FIGYELEM! Ez a mű szerzői jogvédelem alatt álló alkotás. Ezért a mű részben vagy egészben történő közlése, másolása vagy módosítása kizárólag a PESTTERV Kft. külön engedélyének birtokában lehetséges. Budapest, július 1 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

3 TARTALOMJEGYZÉK: BEZETÉS... 9 I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata OTrT Kiemelt térségi terv PMTrT A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek az adott település fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A település társadalma Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, egyházak stb.) A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) Esélyegyenlőség biztosítása A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás- és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 2

4 Energiagazdálkodás Településüzemeltetési szolgáltatások A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat Tájhasználat értékelése Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Ökológiai hálózat Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Zöldfelületi ellátottság értékelése A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Lakóterületek Vegyes területek Gazdasági területek Üdülőterületek Különleges (beépítésre szánt) területek Közlekedési területek Zöldterületek Erdőterületek Mezőgazdasági területek Vízgazdálkodási területek Természetközeli területek Különleges (beépítésre nem szánt) területek Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) Alulhasznosított barnamezős területek Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület A telekstruktúra vizsgálata Telekmorfológia és telekméret vizsgálat Tulajdonjogi vizsgálat Önkormányzati tulajdon kataszter file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

5 Tervezési alaptérkép, az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az építmények vizsgálata Funkció, kapacitás Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) Magasság, szintszám, tetőidom Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok Az épített környezet értékei Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Világörökségi és világörökségi várományos terület Műemlék, műemlék együttes Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Nemzeti emlékhely Helyi védelem Az épített környezet konfliktusai, problémái Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Közösségi közlekedés Kerékpáros és gyalogos közlekedés Parkolás Közművesítés Víziközművek Vízgazdálkodás és vízellátás Szennyvízelvezetés Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Energiaközművek Energiagazdálkodás és energiaellátás Villamosenergia ellátás Földgázellátás Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Elektronikus hírközlés Vezetékes hírközlési létesítmények Vezeték nélküli hírközlési létesítmények Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés hálózatának és létesítményeinek szerepeltetése a településrendezési tervben Környezetvédelem (és településüzemeltetés) Talaj Felszíni és a felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 4

6 Zaj- és rezgésterhelés Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Árvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) Építésföldtani korlátok Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Csúszás-, süllyedésveszélyes területek Földrengés veszélyeztetett területei Vízrajzi veszélyeztetettség Árvízveszélyes területek Belvízveszélyes területek Mély fekvésű területek Árvíz és belvízvédelem Egyéb Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) Mélységi, magassági korlátozások Tevékenységből adódó korlátozások Ásványi nyersanyag lelőhely Városi klíma HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A folyamatok értékelése A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata Probléma és értéktérkép Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) II. TERVI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK Javasolt településszerkezet, terület-felhasználási rendszer Beépítésre szánt területek (lakóterületek, üdülőterületek, vegyes területek, gazdasági területek, különleges területek) Lakóterületek, lakásállomány file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

7 Vegyes területek (településközpont területek és intézmény területek) Gazdasági területek Üdülőterületek Különleges - beépítésre szánt - területek Beépítésre nem szánt területek (közlekedési területek, zöldterületek, erdőterületek, mezőgazdasági területek, vízgazdálkodási területek, természetközeli területek, különleges területek) Közlekedési területek Zöldterületek Erdőterületek Mezőgazdasági területek Vízgazdálkodási területek Természetközeli területek Különleges - beépítésre nem szánt - területek Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek Védelmi és korlátozó elemek A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI A változások bemutatása A településszerkezeti változások bemutatása A helyi építési szabályzat változásának bemutatása Az övezeti/szabályozási terv változásának bemutatása A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása SZAKÁGI JAVASLATOK TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK Tájhasználat, tájszerkezet javaslata Természetvédelmi javaslatok Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok Biológiai aktivitásérték változása ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai Zöldfelületi ellátottság alakulása Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK Közúti hálózati kapcsolatok Főbb közlekedési csomópontok Belső úthálózat Közösségi közlekedés Kerékpáros közlekedés Főbb gyalogos közlekedés Gépjármű elhelyezés, parkolás KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK Viziközművek file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 6

8 4.2. Energiaellátás Hírközlés Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ BEÉPÍTÉSI TERV KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Egyéb kiegészítő munkarészek Népességprognózis A közintézmények méretezése Területi hatásvizsgálat III. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK IV. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVET JÓVÁHAGYÓ HATÁROZAT M-1 MELLÉKLET: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA A TERÜLET-FELHASZNÁLÁS A településszerkezet fő elemei A beépítésre szánt területek tagolódása A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határa A beépítésre nem szánt területek tagolódása A területfelhasználási elemek Lakóterületek Vegyes területek (településközpont területek és intézményi területek) Gazdasági területek Üdülőterületek Különleges - beépítésre szánt - területek Közlekedési és közműterületek Zöldterületek Erdőterületek Mezőgazdasági területek Vízgazdálkodási területek Természetközeli terület Különleges - beépítésre nem szánt - területek Közigazgatási határ, a bel- és külterületek határa A TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM A ZÖLDFELÜLETI RENDSZER AZ ÖRÖKSÉGVÉDELEM A település védelem alatt álló művi értékei: Művi értékvédelem alá vonandó létesítmények: A KÖZLEKEDÉS A KÖZMŰELLÁTÁS A KÖRNYEZETVÉDELEM A VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

9 9. A KORLÁTOZÁSOK M-2 MELLÉKLET: VÁLTOZÁSOK (BEAVATKOZÁSOK ÉS ÜTEMEZÉSEK) A TERVEZETT VÁLTOZÁSOK, BEAVATKOZÁSOK A VÁLTOZÁSOK, FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE M-3 MELLÉKLET: A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE M-4 MELLÉKLET: A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA OTRT ÖSSZHANG BATRT ÖSSZHANG PMTRT ÖSSZHANG M-5 MELLÉKLET: A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE RAJZI MELLÉKLET: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVLAP V. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT RAJZI MELLÉKLET: SZABÁLYOZÁSI TERVLAP RAJZI FÜGGELÉK SZÖVEGES FÜGGELÉKEK TERVIRATOK, MELLÉKLETEK ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK TERVLAPJAI TERVLAP JEGYZÉK: -Jóváhagyandó munkarészek- Rajzszám Rajz megnevezése Szerkesztési méretarány TSZT Településszerkezeti terv m=1: SZT/a,b Szabályozási terv m=1: Alátámasztó munkarészek- Rajzszám Rajz megnevezése Szerkesztési méretarány Vizsgálatok: AT Alaptérkép a módosítással érintett területek igazgatási területen belüli elhelyezkedésének jelölésével m=1: PÉT Probléma és értéktérkép m=1: TSZV Településszerkezeti és terület-felhasználási vizsgálat m=1: K-K Közműellátás korlátozó tényezői m=1: KV-E-1 Energiaközművek és elektronikus hírközlés m=1:8.000 KV-E-2 Energiaközművek és elektronikus hírközlés m=1: KV-V-1 Víziközművek m=1:8.000 KV-V-2 Víziközművek m=1: Tervjavaslatok: KF-V Vízellátási javaslat - később készül el - m=1: KF-SZ Szenny- és csapadékvíz elvezetési javaslat - később készül el - m=1: KF-G Gázellátási javaslat - később készül el - m=1: KF-E Elektromosenergia ellátási javaslat - később készül el - m=1: Budapest, július file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 8

10 BEZETÉS Szigetbecse Község településszerkezeti tervének, helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének felülvizsgálatát, a települési önkormányzat megbízásából cégünk a PESTTERV Kft., a első félévében kötött tervezési szerződés alapján és keretei között végzi. A településtervezési munka a szerződéskötést követően az adatbeszerzésekkel, illetve ez alapján a hatályos tervhez korábban elkészült szakági helyszíni vizsgálatok korszerűsítésével indult. A tervezési feladat lényegében a hatályos településszerkezeti terv (továbbiakban: TSZT), a helyi építési szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) és a szabályozási terv (továbbiakban: SZT) átfogó módosításának, korszerűsítésének elkészítése volt. Ezzel összhangban a terv elkészítésének elsődleges célja az volt, hogy a 2005-ben jóváhagyott és egy módosítással jelenleg is hatályos terv a megváltozott önkormányzati igényeknek és a január 1-e után hatályos jogszabályoknak megfelelően átfogó korszerűsítésre, a módosított jogszabályi jelkulcsnak megfelelően átszerkesztésre kerüljön, továbbá az időközben elkészült terv módosítások is beillesztésre kerüljenek, ennek révén pedig létrejöjjön egy új, korszerű egybeszerkesztett egységes tervanyag. E tervmódosítás tehát az előbb ismertetett célokat szolgálja, lényeges új -, a korábbi, hatályos tervi megoldásoktól gyökeresen eltérő- tervi megoldásokat jellemzően nem tartalmaz. A most dokumentált terv tehát a hatályos tervi megoldások továbbfinomított, korszerűsített változata. A tervezési szerződés részletesen tartalmazza az elvégzendő tervezési feladatokat. E feladatok elvégzése során a szerződésben rögzített feladatokon túlmenően nem volt szükséges több egyéb kiegészítő feladat elvégzése. A több szakaszból álló teljes tervezési folyamat első fázisában készült el ez az változat, mely az ún. első munkaközi egyeztetési dokumentáció. Ennek a most elkészült dokumentációnak az önkormányzati megvitatása után, valamint az esetleges módosítási javaslatok tervbeépítésével készül majd el a terv ún. véleményezési dokumentációja. Annak a dokumentációnak pedig majd a jogszabályokban rögzített módon lefolytatandó egyeztetését és többszöri korrigálását követően lesz mód a későbbiekben a tervmódosítás önkormányzati jóváhagyására január 1-ét követően már a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg az elkészítendő dokumentáció tartalmi követelményeit. A tervelőzmények figyelembe vételével mára kialakult tervezési helyzetre és a települési adottságokra való tekintettel, a fenti jogszabály által nyújtott eltérési lehetőségek keretei között, de a tervdokumentációt a következőkben ismertetett - az adottságokkal összhangban lévő, némileg eltérő és átalakított tartalomnak megfelelően, esetenként más fejezetcímekkel és más témaköri bontásban dolgoztuk ki. Szigetbecse Község hatályos településfejlesztési koncepciójának júniusi elfogadásával jogi szempontból megalapozott a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat hatályos változata és jelenlegi felülvizsgálata egyaránt. A településfejlesztési koncepció meghatározta a településszerkezeti terv elkészítéséhez szükséges főbb stratégiai irányokat, de a terv elkészítéséhez szükséges minden részletkérdésben értelemszerűen nem biztosít kellő támpontot. I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Szigetbecse Pest megyében a Ráckevei-Soroksári Duna-ág (RSD) mentén, a Csepel-szigeten helyezkedik el, Budapesttől mintegy 50 km-re D-i irányban, Ráckeve alatt található. A településről É-i irányban az j. ök úton Ráckeve felé elindulva mintegy 60 percen belül Budapest központi, belvárosi részei is elérhetőek. A községi rangú, mintegy fő lélekszámú település a Budapesti Agglomerációtól D-re terül el. 9 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

11 Szigetbecsével a következő települések igazgatási területei határosak közvetlenül: Ráckeve, Dömsöd, Makád és Lórév. Ezek közül Dömsöd csak más településeken keresztül közelíthető meg közúton. Szigetbecse Ráckeve felé meglévő jó közúti és tömegközlekedési kapcsolatai, a járásban (az RSD túloldalán Kiskunlacházán) áthaladó vasútvonal és a bankházi repülőtér relatív közelsége a távlatban még tovább erősíthetik Szigetbecse országon belüli és talán nemzetközi szerepét, kapcsolatait is. Szigetbecsének saját lakossága részére kell alapfokon a megfelelő életkörülményeket biztosítania. Ennek a követelménynek a település alapvetően megfelel. A Község saját szolgáltatásain túl közép, illetve felsőfokú intézményellátás szempontjából azonban egyértelműen a közeli nagyobb településekhez (Ráckeve, Kiskunlacháza), Szigetszentmiklóshoz, Dunaharasztihoz és Budapesthez kötődik. Budapesti kapcsolatok: Mint Budapest közeli, de a budapesti agglomerációba nem tartozó településen, Szigetbecsén is egyre erősödően érezhetőek az agglomeráció kiterjedésének hatásai. A település részére Budapest és agglomerációja biztosítja a felsőfokú ellátás (pl. kórházak, egyetemek, színházak stb.) döntő részét, de a középfokú ellátásban (pl. középiskolák) is jelentős szolgáltatásokat nyújt Szigetbecsének. A települési munkaerő felesleg foglalkoztatását is részben a főváros és agglomerációja biztosítja (ingázás). Szigetbecse a fővárosi népesség egyre kedveltebb kitelepülési célterületévé válik a nyári időszakban. Az RSD a rekreáció igényével fellépő budapesti népesség egy része számára is kedvelt célterületté teszi a települést. Az életszínvonal várható emelkedésével párhuzamosan bizonyosan számítani lehet a helyi népesség Budapest irányába fellépő igényeinek emelkedésével is. Kistérségi kapcsolatok Ezek a kistérségi kapcsolatok állnak a legnagyobb fejlődési lehetőség előtt. Szigetbecse a múltban és a jelenben is törekedett a szomszédos településekkel való minél jobb és szorosabb együttműködés megvalósítására, amely nem egyszerű feladat. A község közintézményei a saját népességén kívül a szomszédos települések lakói számára is elérhetőek. A község korábbi járási központjával való hagyományosan jó primer kapcsolatai hosszútávon is megmaradnak, mivel közvetlenül szomszédos a két település egymással. Szigetbecse lakosságának és szervezeteinek hivatalos ügyei döntő részét a járásközpont, Ráckeve intézi. Itt találhatóak a főbb középfokú közintézmények, például építéshatóság, földhivatal, szakorvosi rendelő intézet is. Ráckeve munkahelyteremtő, igazgatási, egészségügyi és egyéb intézményi jellegű szolgáltatásait távlatilag is igénybe fogja venni a szigetbecsei lakosság. A viszonosság elve alapján azonban szigetbecse rekreációs szolgáltatásait is igénybe vehetik a ráckeveiek. Kiemelendő, hogy szakközépiskolája révén Kiskunlacháza is nyújt szakközépiskolai szolgáltatást a településnek. Szigetbecse Lórévvel és Makáddal közösen működteti a polgármesteri hivatalt, Ráckevével együtt pedig a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgálatot. A közműellátó rendszerek közül a szennyvízelvezetés és kezelés megoldására kistérségi együttműködés alakult (Apaj, Dömsöd, Lórév Makád, Ráckeve és Szigetbecse közreműködésével). A szolgáltatást az ivóvízellátással együtt a dabasi DAKÖV Kft végzi, mely Ráckevén kirendeltséget működtet. Ugyancsak kistérségi együttműködés keretei között működik a hulladékgyűjtés és lerakás is (Dömsödi kistérségi lerakóra). Igazgatási területen belüli kapcsolatok: A központi belterület az RSD menti üdülőterületekre (amely a központi belterülettől távolabb K-i irányban helyezkednek el) egyértelmű vonzó hatást gyakorol. Ez vonatkozik a közintézményekre és a kereskedelmi-ellátó intézményekre egyaránt, mivel az üdülőterület önálló intézményi ellátással lényegében nem rendelkezik. A viszonosság alapján az üdülőterület strandja, és a szabad vízparti területei nyújtanak rekreációs lehetőséget a falu népességének. file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 10

12 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A település területét az alábbi területrendezési tervek érintik: - A évi (2008-ban, majd 2014-ben módosult) XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (továbbiakban: OTrT), - Az 5/2012 (V.10.) PM Kgy. sz. rendelet Pest megye Területrendezési Tervéről (továbbiakban PMTrT) A mostani tervezés során e jogszabályok kötelező elemeit, és előírásait be kell tartani. Kiemelt térségi terv, azaz a évi LXIV. (2011-ben módosított) törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről (továbbiakban: BATrT) nem érinti a települést, így nem képezi vizsgálat tárgyát OTrT A 2014-ben módosult OTrT a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló, 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal elfogadott koncepcióra épül, így az összhang vizsgálatánál elegendő a hatályos OTrT változat vizsgálata. A magasabb rendű hatályos tervek közül az OTrT kötelező előírásainak lényegesebb és Szigetbecse vonatkozásában különleges elemei a következők: - A település területének a települési térségen kívüli legnagyobb része a mezőgazdasági, kisebb része a vízgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási térségbe tartozik. A évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő szerkezeti tervlap kivonat (2.sz. melléklet: Az Ország Szerkezeti Terve): Az OTrT térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályai: 6. (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni; 11 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

13 f) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. (3) Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük. A évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/1.sz. melléklet: Országos ökológiai hálózat övezete): A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek az ökológiai hálózat övezetével. A évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/2.sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete): A fenti térkép alapján a település nem érintett a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetével. A évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/3.sz. melléklet: Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete): A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetével. file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 12

14 Az erre vonatkozó OTRT előírások: 13/B. A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. A évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/4.sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete): A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetével. Az erre vonatkozó OTRT előírások: 14. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/5.sz. melléklet: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete): A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével. Az erre vonatkozó OTRT előírások: 14/A. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. 13 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

15 A évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/6.sz. melléklet: Vilagörökségi es világörökségi várományos terület övezete): A fenti térkép alapján a település nem érintett a vilagörökségi es világörökségi várományos terület övezetével. A évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/7.sz. melléklet: Országos vízminőség-védelmi terület övezete): A fenti térkép alapján a település teljes területe érintett az országos vízminőség-védelmi terület övezete övezetével. Az erre vonatkozó OTRT előírások: 15. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. A évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/8.sz. melléklet: Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete): file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 14

16 A fenti térkép alapján a település nem érintett a nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetével. A évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/9.sz. melléklet: Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete): A fenti térkép alapján a település nem érintett kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetével. A fentieken túlmenően a tervezés során vizsgálni kell majd az OTrT 7 (1) bekezdésében rögzített követelmény érvényesülését. Ennek szövege a következő: 7. (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Ezzel összhangban az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő terület nagysága Szigetbecsén 173,64 ha, melynek legalább 95%-a (, azaz 164,958 ha) csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolható Kiemelt térségi terv A település területét kiemelt térségi terv (pl. a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény) nem érinti PMTrT A jelenleg hatályos PMTrT még a korábbi, az 1997-ben elfogadott megyei területfejlesztési koncepcióra épül. Időközben azonban már a Pest Megye Területfejlesztési Koncepciójáról szóló 12/2013. (XII.10.) önkormányzati rendelet a hatályos. A koncepció és az OTrT változásaiból fakadóan várhatóan a PMTrT is változni fog, de ennek ideje még nem ismert.. A hatályos PMTrT még nem a 2014-ben módosult OTrT előírásaira épült. Ezért eltérés esetén külön vizsgálni kellett, hogy az adott témakörben a 2014-es OTrT változat előírásai a mértékadóak-e, vagy a PMTrT-é? 15 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

17 A tervezés során az OTrT-n túlmenően a PMTrT előírásait is figyelembe kell venni. A következőkben bemutatjuk a hatályos PMTrT település területét érintő tervlap kivonatait: A hatályos PMTrT: kivonat a 2. sz mellékletből (térségi szerkezeti terv) A fenti PMTrT kivonat (és az számú szöveges melléklet) alapján a települést az alábbi területhasználati besorolások és besorolási értékek érintik: Térségi terület-felhasználási kategória területnagyság (ha) területi megoszlás (%) Hagyományosan vidéki települési térség 192,71 11,26 Erdőgazdálkodási térség 312,67 18,27 Mezőgazdasági térség 1077,31 62,95 Vízgazdálkodási térség 128,71 7,52 Számított terület összesen 1711, A fenti PMTrT kivonat alapján a települést az egyéb rajzi elemek közül a Ráckevei-Soroksári Duna melletti elsőrendű árvízvédelmi fővonal érinti. A fent említett területhasználati besorolásokon és szabályokon túlmenően a települést a PMTrT mellékletei alapján nevesített elem nem érinti. file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 16

18 A fentiek és az OTrT alapján a PMTrT előírásaiban a Szigetbecsére vonatkozó közvetlen átsorolási területnagyságbeli korlátok a következők: Átsorolható ilyen kategóriából Erdőgazdálkodási térségből Mezőgazdasági térségből Vegyes területfelhasználású térségből Vízgazdálkodási térségből Ilyen célra Lehetséges területnagyság - erdő területfelhasználási egységgé. legalább: (312,67x0,8=) 250,136 ha - bármely más települési területfelhasználási egységgé. legfeljebb: (312,67x0,2=) 62,534 ha - mezőgazdasági, beépítésre szánt különleges honvédelmi, beépítésre nem legalább: szánt különleges honvédelmi vagy természetközeli területfelhasználási (1077,31x0,85=) egységgé úgy, hogy a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes 915,7135 ha terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki. - bármely más települési területfelhasználási egységgé. legfeljebb: (1077,31x0,15=) 161,5965 ha - mezőgazdasági, erdő vagy természetközeli területfelhasználási egységgé. legalább: (0x0,85=) 0 ha - nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási legfeljebb: egységgé. (0x0,15=) 0 ha - vízgazdálkodási, vagy természetközeli területfelhasználási egységgé. legalább: (128,71x0,85=) 109,4035 ha - nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egységgé. legfeljebb: (128,71x0,15=) 19,3065 ha Az előzőeken kívül a települést a PMTrT rajzi mellékletei közül az alábbi mellékletek és elemek érintik: 3.1. sz. melléklet 3.1. sz. melléklet 3.1. sz. melléklet 3.2. sz. melléklet 3.3. sz. melléklet 3.3. sz. melléklet 3.4. sz. melléklet 3.5. sz. melléklet 3.5. sz. melléklet 3.6. sz. melléklet 3.7. sz. melléklet 3.8. sz. melléklet 3.9. sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet Magterület Ökológiai folyosó Pufferterület Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület Erdőtelepítésre alkalmas terület Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület Országos jelentőségű tájképvédelmi terület Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Világörökség és világörökség-várományos terület Történeti települési terület Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület Nagyvízi meder Rendszeresen belvízjárta terület Földtani veszélyforrás terület Vízeróziónak kitett terület Széleróziónak kitett terület Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület Honvédelmi terület 73. Szigetbecse x x - x x x x - x - - x x - - x - - x file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

19 A hatályos PMTrT: kivonat a 3.1. sz mellékletből (magterület övezete, ökológiai folyosó övezete, pufferterület övezete) Vonatkozó OTrT előírások: Magterület övezete 17. (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el. (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Ökológiai folyosó övezete 18. (1) Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Pufferterület övezete 19. Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 18

20 A hatályos PMTrT: kivonat a 3.2. sz mellékletből (kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete) Vonatkozó OTrT előírások: 13/A. (1) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. A hatályos PMTrT: kivonat a 3.3. sz mellékletből (kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, erdőtelepítésre alkalmas terület övezete) Vonatkozó OTrT előírások: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 14. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. Erdőtelepítésre (alkalmas) javasolt terület övezete: 19/A. A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. 19 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

21 A hatályos PMTrT: kivonat a 3.4. sz mellékletből (térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete) Ezt a megyei területrendezési tervi övezetet a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvény) megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. A hatályos PMTrT: kivonat a 3.5. sz mellékletből (térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete) Vonatkozó OTrT előírások: Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 21. (1) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 20

22 folytatni. (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. (5) A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településképvédelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza. A hatályos PMTrT: kivonat a 3.6. sz mellékletből (világörökség és világörökség-várományos terület övezete) Ezt a megyei területrendezési tervi övezetet a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvény) megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. A hatályos PMTrT: kivonat a 3.7. sz mellékletből (történeti települési terület övezete) Ezt a megyei területrendezési tervi övezetet a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvény) megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. 21 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

23 A hatályos PMTrT: kivonat a 3.8. sz mellékletből (kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete) Ezt a megyei területrendezési tervi övezetet a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvény) megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. A hatályos PMTrT: kivonat a 3.9. sz mellékletből (felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezete) Ezt a megyei területrendezési tervi övezetet a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvény) megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 22

24 A hatályos PMTrT: kivonat a sz mellékletből (ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete) Ezt a megyei területrendezési tervi övezetet a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvény) megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. A hatályos PMTrT: kivonat a sz mellékletből (rendszeresen belvízjárta terület övezete) Vonatkozó OTrT előírások: Rendszeresen belvízjárta terület övezete 23. A rendszeres belvízjárta terület övezetében új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul. 23 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

25 A hatályos PMTrT: kivonat a sz mellékletből (földtani veszélyforrás területének övezete) Vonatkozó OTrT előírások: Földtani veszélyforrás terület övezete 25. (1) A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni. (2) Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul. A hatályos PMTrT: kivonat a sz mellékletből (rendszeresen vízeróziónak kitett terület övezete) Ezt a megyei területrendezési tervi övezetet a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvény) megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 24

26 A hatályos PMTrT: kivonat a sz mellékletből (széleróziónak kitett terület övezete) Ezt a megyei területrendezési tervi övezetet a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvény) megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. A hatályos PMTrT: kivonat a sz mellékletből (kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete, honvédelmi terület övezete) Vonatkozó OTrT előírások: Honvédelmi terület övezete 27/A. 75 A honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek az adott település fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai Ráckeve, Dömsöd, Lórév és Makád településszerkezeti terveiben rögzített elképzelések a szigetbecsei terv készítésére nincsenek hatással. A csatlakozó településrészeken a meglévő közút- 25 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

27 és közműhálózati kapcsolatok adottak, fejlesztésük nem merült fel, a csatlakozó területfelhasználások egymással összhangban vannak, ellentét nem merült fel Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai A terviratok között csatolt 47/2002. (VI.03.) Kt. határozattal elfogadott hatályos településfejlesztési koncepció megállapításai a következők: A szigetbecsei településfejlesztés alapvetése a helyi sajátosságokra alapuló és a kialakult állapotot figyelembe vevő ÜDÜLŐFALU célú fejlesztés, a minőségi elemekre (a települési komfortérzet és az életminőség javítására koncentráló) urbanizáció. A település-szerkezet értékei képezzék a fejlesztés és rendezés alapját. Átfogó cél a hosszútávon - ökológiailag, gazdaságilag és társadalmilag egyaránt - fenntartható fejlődés, csak olyan mértékű (fejlesztés) urbanizáció, amely nem veszélyezteti sem a térség, sem a település egésze fenntarthatóságát sem a települési értékek és karakter megőrzését. Cél a község lakói számára teljes körű alapfokú szolgáltatást, az ide látogató és az itt pihenést keresők számára pedig a csendes, nyugodt pihenés, a sport, a rekreáció sokoldalú lehetőségeit biztosító üdülő-falusi szolgáltatásokat széleskörű biztosítása. Távlatban maximum 2 ezer fő lakónépesség és ezer fő üdülőnépességet szolgáló - élhető - település kialakítása. Cél a falu és az üdülőterület egységes fejlesztése, a szigetbecseiek életminőségének javítása, a minőségi fejlődés feltételeinek megteremtése, a települési komfortérzet javítása. A településfejlesztés kiemelt feladatai (fentiek érdekében): 1. A helyi gazdaság erősítése, a helyben foglalkoztatottság arányának növelése - a turizmusban és a sportban, a szabadidő iparban lévő lehetőségek fokozatos kihasználása az R/S/D-re, Ráckeve közelségére, illetve a helyi falusi turizmus lehetőségeire egyaránt alapozva - a környezetet semmilyen vonatkozásban nem terhelő mikro és kisvállalkozások területi és működési feltételeinek javítása a lakóterületen belül, - a lakóterületen jelenleg zavaró vállalkozók részére a működés és a fejlődés lehetőségeinek biztosítása és támogatása a lakóterületen kívül, (ezzel a vállalkozások helyben tartása), - új gazdasági területek (ipari-, szolgáltató vállalkozói zóna) óvatos kijelölése és a területek tényleges fejlesztésre való alkalmassá tétele (Lórév felé a gázátadó állomáson túl valamint a Makád felé vezető út mentén az AGRO Kft. telephely és a csatorna közötti sávban, valamint a csatornán túli területen új vállalkozási terület kijelölésével). A készülő településszerkezeti tervben meg kell vizsgálni hogy a vállalkozási területek kiterjesztése milyen feltételekkel egyezethető össze a rekreációs célú fejlesztésekkel. 2. Lakóterület fejlesztés. - Belső területi tartalékok feltárása. - A jelenlegi lakóterület kismértékű (Ny-i, illetve D-i irányú) bővítése, a Jókai utcában folyamatban lévő bővítéssel, illetve a Fazekas Mihály utca és a Móricz Zsigmond utca közötti zónában, valamint a Makádi út mellett a csatornáig, továbbá a volt zártkertek (Akácfa u. Ny-i oldalán, és a Fazekas M. u. D-i részén) területén a lakótelek állomány helyi igényeket kismértékben meghaladó, (mintegy 100 egységgel történő) bővítése. 3. Rekreációs területek, a pihenést, üdülést, sportolást szolgáló területek fejlesztése: Az egyes területek felhasználásának meghatározásánál mindenkor előnybe kell részesíteni a közösség egészét szolgáló megoldásokat. - Kiemelkedő jelentőségű feladat a védett és védendő táji-, természeti elemek hatékony védelme, a holtág revitalizálása, táji-, természeti értékeinek kímélő és értékőrző - hasznosítása. - A sziget területét a mezőgazdasági alapfunkció megtartásával a távlatban is be nem épített területként kell megőrizni, - A sport a rekreáció lehetőségeit a belterületen is bővíteni kell, többek között az iskolához kapcsolódó, valamint a sportpálya melletti területen, file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 26

28 - A jelenlegi üdülőterület (rekreációs igényeket is maradéktalanul kielégítő) továbbfejlődésének elősegítése. Ennek fejlesztést segítő intézkedései: = a területen a tulajdonosok együttműködésével (telekösszevonásokkal, telekrendezéssel) tovább javítandók a telekméretek és a telekgeometria, = az üdülőterületek kiszolgálására és a csendesített forgalom lebonyolítására nélkülözhetetlen közterületek fenntartása, fejlesztése, = a műszaki infrastruktúra továbbfejlesztése, = olyan beépítési százalék alkalmazása, amelynek betartásával biztosítható, hogy nem csökken a biológialag aktív zöldfelületek aránya, - A területen az üdülőterületi besoroláshoz kapcsolódó környezethasználati és környezetterhelési paraméterek maradnak érvényben. - Az R/S/D partja mellett még fel nem töltött, be nem épített terület egy részét (minimum 200 méter széles sávban) hosszú távon is közcélú zöldfelületként (mintegy 1/3-án nagy zöldfelület arányú intézményterületként) kell megtartani és ennek érdekében kell rendezni annak érdekében, hogy a község polgárai és a kirándulók a vízparton pihenhessenek, sportolhassanak. - Közhasználatú napozó és horgászstégek létesítése az R/S/D partján. - Az RSD holtág önkormányzati tulajdonba való visszaszerzése, a rehabilitáció mielőbbi megindítása érdekében. A belső tórendszer (4 db vízgyüjtő tó) rendezése, községközponthoz kapcsolódó Balassi téren a közterület-rendezés folytatásával rehabilitációval, az egyéb tavakat, amelyek a Fazekas Mihály utca és a Réti utca közötti sáv, Márton u. D-i végénél és a község elején lévő mélyfekvésű vizes területek revitalizációjával -vízrendezéssel, tereprendezéssel, valamint a terület adottságaihoz igazodó (háromszintű növénytakarót biztosító) növénytelepítéssel- kell tovább bővíteni és rendezni a közhasználatú területeket. - A település nem járul hozzá a kavicsbányászat megindításához a külterületen. - A község és az üdülőterület között olyan zöldsávot kell kialakítani, amely lehetőséget ad a gyalogos és kerékpáros utak kedvező elvezetésére, tájbaillesztésére. A Réti út mentén fekvő területet - a falu és az üdülőterület rekreációs funkciójának közelítésére sportot, szabadidőeltöltést szolgáló területként, valamint az ezt kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató funkciókra kívánatos fejleszteni. - A község egész területén (úgy a közterületeken, mint a magánterületeken) elő kell segíteni a zöldfelületek biológiai aktivitásának növelését, a helyi karaktert és egyben az üdülési pihenési célokat és a környezetvédelmi követelményeket is - erősítő megjelenését. Ennek részeként = a faluképnek karaktert adó fásítást és növénytelepítést kell kezdeményezni a lakókkal, az ingatlan- tulajdonosokkal egyeztetett egységes koncepció alapján = támogatni kell az erdősítést, az erdészeti módszerekkel végzett a pihenési-, rekreációs funkciót megalapozó fásítást, valamint a mezőgazdasági táblahatárok mentén - a környezetvédelmi, talajvédelmi és tájvédelmi célokat egyaránt szolgáló - mezővédő fasorok, erdősávok telepítését. A településfejlesztés és rendezés eredményeként Szigetbecse építészeti karaktere ne módosuljon, a községközpont (a Petőfi Sándor utca térsége illetve a Makádi út egy szakasza ) településszerkezeti helyi védelemben részesüljön. A lakóterületek karaktere családiházas (falusias, nagytelkes) beépítésű maradjon. 4. A környezetvédelem, a környezetfejlesztés. - Kistérségi összefogással a Ráckevei / Soroksári / Duna vízminőségének további javítása, a vízparti területek rendezése, a vízminőséget és a környezetminőséget veszélyeztető források csökkentése, az üdülőterületek csatornázása. - A zöldfelületi rendszer bővítése, biológiai és használati értékének együttes növelése. Tekintettel arra, hogy a II. részben lévő, az A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatás című fejezetében szereplő igazolásnak megfelelően a tervi változtatások a hatályos településfejlesztési koncepció jövőképpel és célokkal nem ellentétes, így a hatályos településfejlesztési koncepció felülvizsgálata és módosítása nem időszerű és nem szükséges! Szigetbecse jelenleg nem rendelkezik integrált településfejlesztési stratégiával. 27 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

29 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Szigetbecsének jelenleg nincs hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződése A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök A munka elkészítéséhez a következő jelenleg is érvényes közvetlen tervelőzményeket használtuk fel: - Szigetbecse TSZT: 30 /2005(IV.18) Ök. (PESTTERV Kft.); - Szigetbecse TSZT módosítása a Strand Büfé környéki területre: 125/2013. (X. 28.) Ök. (PESTTERV Kft.); - Szigetbecse HÉSZ: 5 /2005 (V.2) Ör. (PESTTERV Kft.); - Szigetbecse HÉSZ módosítása és SZT a Strand Büfé környéki területre: 12/2013. (XI. 4.) Ör. (PESTTERV Kft.) A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A hatályos es eredeti és 2013-ban részlegesen módosított - településszerkezeti terv tervezett elemei közül egyedül a Strand Büfé környéki területre vonatkozó módosításban elhatározott fejlesztések kezdtek részben megvalósulni. Az egyéb korábban tervezett elemek (lakó, különleges, gazdasági és erdőterületi fejlesztési elképzelések) még nem állnak megvalósulás alatt. Ezen - korábban tervezett - elemek aktualitását a felülvizsgálat során áttekintettük és a ma is helytálló elemeket megtartottuk A település társadalma Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség A települési népesség jellemzőinek (népességszám, korösszetétel, iskolázottság, foglalkoztatottság, családok) vizsgálata, értékelése során a évi népszámlálási (KSH publikációban szereplő) adatokat vettük alapul. A helyi társadalom vizsgálatánál helyszíni adatfelvételre, célzott települési szociológiai vizsgálatok elvégzésére nem volt mód. Ettől függetlenül azonban frissebb kiinduló adatokat is igyekeztünk ben az önkormányzattól beszerezni és az átadott adatokat alábbi elemzéseinkben felhasználtuk. A népességszám eddigi alakulása A település népességszáma a XIX. század végétől napjainkig lényegében folyamatosan növekedett (kivétel a 80-es évtized). A 2012-es ismert utolsó helyi adat szerint a lakónépesség száma fő volt. Az közti időszakra jellemző megyei (28,18 %) átlagos népességnövekedés helyett a településen kisebb népességnövekedés volt tapasztalható (1,4 %). Az utóbbi évtizedek népességszám változására (növekedésére) jellemző, hogy a korábban jelentős elvándorlás helyett már erős bevándorlás figyelhető meg, ugyanakkor a természetes szaporodás a mindig negatív egyenleget mutatott. A népesség számának alakulása (KSH adat 2011.) Évszám Jelenlévő népesség (fő) file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 28

30 Jelenlévő népesség (fő) (évszám) A népesség számának alakulása (KSH adat 2011.) Évszám Lakónépesség (fő) Lakónépesség (fő) (évszám) A népesség számának alakulása 2000-től 2012-ig (helyi adat) évszám lakónépesség száma (fő) file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

31 Népszaporodás (KSH adat 2011.) Évszám Lakónépesség összesen (fő) Élve születések száma (fő) Halálozások száma (fő) Természetes szaporodás (fő) Vándorlási különbözet (fő) Tényleges szaporulat (fő) A népesség nemek szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) összesen férfi nő 1000 férfira jutó nő Népesség száma (fő): ,2 A népesség korösszetétele A korcsoportok szerinti népességmegoszlás adatait figyelembe véve (az ún. korfa alakját vizsgálva) megállapítható, hogy a település népesség korösszetétele szerint öregedő volt 2011-ben, azaz viszonylag kevés a gyermekek, és ezzel párhuzamosan magas az időskorúak aránya a lakónépességen belül. Az egyes egymás utáni korosztályok létszámbeli változása sem egyenletes (nagy ugrások tapasztalhatóak), ami a korosztályonként eltérő igények kielégítésének tervezhetőségét, gazdaságosságát nagyban rontja. A népesség korcsoportok szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Lakónépesség összesen (fő) tól 4-ig (fő) 67 5-től 9-ig (fő) től 14-ig (fő) től 19-ig (fő) tól 24-ig (fő) től 29-ig (fő) tól 34-ig (fő) től 39-ig (fő) től 44-ig (fő) től 49-ig (fő) től 54-ig (fő) től 59-ig (fő) tól 64-ig (fő) től 69-ig (fő) től 74-ig (fő) től 79-ig (fő) tól 84-ig (fő) től (fő) 20 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 30

32 A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 85-től 80-tól 84-ig 75-től 79-ig 70-től 74-ig 65-től 69-ig 60-tól 64-ig 55-től 59-ig 50-től 54-ig 45-től 49-ig 40-től 44-ig 35-től 39-ig 30-tól 34-ig 25-től 29-ig 20-tól 24-ig 15-től 19-ig 10-től 14-ig 5-től 9-ig 0-tól 4-ig (fő) A népesség iskolázottsága 2011-ben a 7 évesnél idősebb korú népességen belül a felsőfokú végzettségűek aránya a megyei átlagot (15,87 %) nem érte el. A településen ez a mutatószám 10,51 % volt. A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Összesen (fő) (fő) 13 Általános iskolai osztály 1-7 (fő) (fő) 308 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel (fő) 277 Középiskola érettségivel (fő) 332 Egyetem, felsőfokú iskola oklevéllel (fő) file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

33 A népesség vallás és felekezet szerinti megoszlása A 2011-es népszámlálás adatai alapján a népesség 43,04 %-a római katolikus, de jelentős a református vallásúak (11,3 %) települési arányszáma is. Vallás és felekezet szerinti megoszlás (KSH adat 2011.) Római katolikus (fő) 560 Görög katolikus (fő) 8 Ortodox keresztény (fő) 5 Református (fő) 147 Evangélikus (fő) 4 Izraelita (fő) - Más vallási közösséghez, felekezethez tartozik (fő) 10 Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik (fő) 139 Ateista (fő) 10 Nem kívánt válaszolni, nincs válasz (fő) 418 Összesen (fő) 1301 A népesség nemzetiségi hovatartozás szerinti megoszlása Az alábbi táblázat szerint a 2011-es népszámlálás adatai alapján a nemzetiségi hovatartozását megjelölő lakosság 84,8 %-a tartja magát magyarnak. A kisebbségek közül a legnagyobb a német nemzetiség aránya (11,12 %). Nemzetiségi hovatartozás (KSH adat 2011.) magyar (fő) 1060 bolgár (fő) - cigány (fő) 28 görög (fő) 6 horvát (fő) - lengyel (fő) - német (fő) 139 örmény (fő) - román (fő) 3 ruszin (fő) - szerb (fő) - szlovák (fő) 4 szlovén (fő) - ukrán (fő) - hazai nemzetiségek együtt (fő) 182 arab (fő) - kínai (fő) - orosz (fő) - vietnami (fő) - egyéb (fő) 7 Összesen (fő) 1250 Foglalkoztatottsági adatok A népesség gazdasági aktivitás szerint (KSH adat 2011.) Évszám Megoszlási arány % Foglalkoztatott (fő) ,66 Munkanélküli (fő) 70 5,38 Inaktív kereső (fő) ,21 Eltartott (fő) ,75 Összesen (fő) ,00 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 32

34 A nem foglalkoztatottak száma és aránya a év közötti lakónépesség körében 2008-tól 2012-ig (helyi adat) Évszám Regisztrált álláskeresők száma (fő) Regisztrált álláskeresők aránya (%) , , , , ,8 Családok Az alábbi táblázatok alapján a településen is megfigyelhető jelenség az egy családból álló háztartások számának dominanciája, és a nem családháztartások igen magas aránya. Háztartások és családok főbb adatai (KSH adat 2011.) Évszám Háztartások száma (db) háztartásra jutó személy (fő) foglalkoztatott (fő) Családok száma (db) családra jutó családtag (fő) összes gyermek (fő) Háztartások, háztartás-összetétel szerint (KSH adat 2011.) Megoszlási arány % Egy családból álló háztartás (db) ,78 Két és több családból álló háztartás (db) 7 1,38 Család háztartás összesen (db) ,16 Nem családháztartás összesen (db) ,84 Összesen (db) ,00 A családok családösszetétel szerint (KSH adat 2011.) Házaspár és élettárs + 1gyerek (fő) 66 Házaspár és élettárs + 2gyerek (fő) 76 Házaspár és élettárs + 3, vagy több gyerek (fő) 32 Házaspár és élettárs + 0gyerek (fő) 123 Házaspár és élettárs összesen (fő) 297 Egy szülő + 1 gyerek (fő) 38 Egy szülő + 2 gyerek (fő) 18 Egy szülő + 3, vagy több gyerek (fő) 9 Összes család száma (db) Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel - elmarad Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, egyházak stb.) E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel - elmarad A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel - elmarad. 33 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

35 Esélyegyenlőség biztosítása E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel - elmarad A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel - elmarad A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel - elmarad A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel - elmarad A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel - elmarad Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel - elmarad Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel - elmarad Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel - elmarad Gazdaságfejlesztési tevékenység E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 34

36 helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel - elmarad Foglalkoztatáspolitika E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel - elmarad Lakás- és helyiséggazdálkodás E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel - elmarad Intézményfenntartás E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel - elmarad Energiagazdálkodás E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel - elmarad Településüzemeltetési szolgáltatások E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel - elmarad A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok A település a Csepeli-sík kistáj és azon belül a Csepel-sziget déli részén fekszik. Domborzatára, illetve felszínére jellemző, hogy a 94,5 és 100 m tszf-i magasságú, jórészt ártéri szintű, hordalékkúp síkság. Meghatározó vízfolyása a Ráckevei-Soroksári Duna, aminek a partján fekszik. Ahogy a RSD, úgy a többi csatorna vízjárása is mesterségesen befolyásolt. Éghajlatára jellemző, hogy mérsékelten meleg, száraz éghajlatú. Az eredeti vegetációk ebben a térségben az ártéri ligeterdők és mocsarak, a síkon homokpuszták, homoki tölgyesek, tatárjuharos lösztölgyesek. Az eredeti vegetációk helyén ma túlnyomórészt beépített területek, valamint intenzív mezőgazdasági területek találhatók Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat A Második Katonai Felmérés ( ) térképeit a mai állapotokkal összehasonlítva az alábbi rövid megállapítások tehetők: - A települések többségéhez hasonlóan a beépített területek jelentős növekedést mutatnak, elsősorban a korábbi településmag körül. - Az RSD mentén a parti sáv szinte folytonosan beépült és üdülőterületként hasznosított. - A mezőgazdasági területek esetében korábban a rét és legelő használat volt jellemző, mára túlsúlyba kerültek a szántó területek. 35 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

37 Tájhasználat értékelése A település viszonylag kevés, mintegy 10% erdőterülettel rendelkezik. Ezek többnyire a külterület északi és déli részén helyezkednek jel. Jellemző a védelmi és a gazdasági rendeltetés. A település területének közel 60%-át teszik ki a szántó területek, míg a gyep (rét, legelő) és nádas területek a 6,5%-át. Alacsony a gyümölcsös és kert művelési ágban lévő területek nagysága, 1,6%. A településen (illetve a térségben) nincsenek hagyományai a tanyás gazdálkodási formának. A szőlőtermesztés és a gyümölcstermesztés is megjelenik a tájhasználatban. Kevés a különböző művelésű táblákat, parcellákat határoló mezővédő erdősáv, fasor, valamint mezsgyehatároló fa- és cserjesáv. A tájhasználat egyik legmeghatározóbb eleme az RSD menti üdülősor, ami elvágja a vízparti területek a belső területektől Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek az Országos Területrendezési Tervről file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 36

38 szóló évi XXVI. törvény alapján kerültek kijelölésre. Általában olyan, a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult területek tartoznak ide, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek közé az RSD menti területek tartoznak Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Helyi jelentőségű védett természeti területek: A Természetvédelmi Információs Rendszer, illetve a Védett Természeti Területek Törzskönyv nyilvántartása alapján a település területén helyi jelentőségű védett természeti terület nem található. Ellenben a hatályos szabályozási terv és a HÉSZ melléklet két helyi védettségű területet is jelöl, melyeket a 2/2008. (I.30.) Önkormányzati rendelettel nyilvánítottak védetté. Egyiket az RSD Holtág területén, másikat a külterület déli részén lévő rét-legelő területeken. A nyilvántartások közti ellentmondás feltárása érdekében a védetté nyilvánítás felülvizsgálata szükséges. Országos jelentőségű védett természeti területek: A természet védelméről szóló évi LIII. tv. értelmében (ex-lege) országos jelentőségű védett területnek minősülő természetvédelmi területek találhatók a településen. Az érintett lápok területeinek felsorolását a következő jogszabály tartalmazza: 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató a természet védelméről szóló évi LIII. törvény erejénél fogva védett lápok jegyzékéről. Az érintett földrészletek: 0150/4; 067/1; 067/2. A tervben szereplő lehatárolás a Duna- Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján történt. Natura 2000, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek: A Natura 2000 területeket alkotó közösségi, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírásokat az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet állapította meg. A Natura 2000 hálózatot az Európai Uniós madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvek alapján lehatárolt területek alkotják. Kialakításuk célja, hogy az európai közösség számára jelentős élőhely típusok, egy összefüggő ökológiai hálózat részeként hosszútávon fennmaradjanak. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek felsorolását a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza. A Natura 2000 európai ökológiai hálózatnak, a településre eső részterületei közé tartozik, a HUDI20042 jelű Ráckevei Duna-ág - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Az érintett földrészletek: 067/1, 067/2, 068/1, 068/2, 068/3, 068/4, 068/5, 068/6, 068/7, 068/8, 068/9, 068/10, 068/11, 068/12, 068/13, 068/14, 068/15, 068/16, 068/17, 068/18, 068/19, 068/20, 068/21, 068/22, 068/23, 068/24, 068/25, 068/26, 068/27, 068/28, 068/29, 068/30, 068/31, 068/32, 068/33, 068/34, 068/35, 068/36, 068/37, 068/38, 068/39, 068/40, 068/41, 068/42, 068/43, 068/44, 068/45, 068/46, 068/47, 068/48, 068/49, 068/50, 068/51, 068/52, 068/53, 068/54, 068/55, 068/56, 068/57, 068/58, 068/59, 068/60, 068/61, 068/62, 068/63, 068/64, 068/65, 068/66, 068/67, 068/68, 068/69, 068/70, 068/71, 068/72, 068/73, 068/74, 068/75, 068/76, 068/77, 068/78, 068/79, 068/80, 068/81, 068/82, 068/83, 068/84, 068/85, 068/86, 068/87, 068/88, 068/89, 068/90, 068/91, 068/92, 068/93, 068/94, 068/95, 068/96, 068/97, 068/98, 068/99, 068/100, 068/101, 068/102, 068/103, 068/104, 068/105, 068/106, 068/107, 068/108, 068/109, 068/110, 068/111, 068/112, 068/113, 068/114, 068/115, 068/116, 068/117, 068/118, 068/119, 068/121, 0168/122, 0168/123, 068/124, 068/125, 068/126, 068/128, 068/129, 068/130, 068/131, 069, 070/2, 070/3, 070/4, 070/5, 070/6, 070/7, 070/8, 070/9, 070/10, 070/11, 070/12, 070/13, 070/14, 070/15, 070/16, 070/17, 070/18, 070/19, 070/20, 070/21, 070/22, 070/23, 070/24, 070/25, 070/26, 070/27, 070/28, 070/29, 070/30, 070/31, 070/32, 070/33, 070/34, 070/35, 070/36, 070/37, 070/38, 070/39, 070/40, 070/41, 070/42, 070/43, 070/44, 070/45, 070/46, 070/47, 070/48, 070/49, 070/50, 070/51, 070/52, 070/53, 070/54, 070/55, 070/56, 070/57, 070/58, 070/59, 070/60, 070/61, 070/62, 070/63, 070/64, 070/65, 070/66, 070/67, 070/68, 070/69, 070/70, 070/71, 070/72, 070/73, 070/74, 070/75, 070/76, 070/77, 070/78, 070/79, 070/80, 070/81, 070/82, 070/83, 070/84, 070/85, 070/86, 070/87, 070/88, 070/89, 070/90, 070/91, 070/92, 070/93, 070/94, 070/95, 070/96, 070/97, 070/98, 070/99, 070/100, 070/101, 070/102, 070/103, 070/104, 070/105, 070/106, 070/107, 070/108, 070/109, 070/110, 070/111, 070/112, 070/113, 070/114, 070/115, 070/116, 070/117, 070/118, 070/119, 070/120, 070/121, 070/122, 070/123, 070/124, 070/125, 070/126, 070/127, 070/128, 070/129, 070/130, 070/131, 070/132, 070/133, 070/134, 070/135, 070/136, 070/137, 070/138, 070/139, 070/140, 070/141, 070/142, 070/143, 070/144, 070/145, 070/146, 070/147, 070/148, 070/149, 070/150, 070/151, 071, 072, 073, 074, 075, 076, 077, 078, 079, 080, 081, 082, 083, 084, 085, 086, 087, 089/1, 089/2, 090, 091, 0109/3, 0112/6, 37 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

39 0113, 0114/1, 0114/2, 0115, 0116, 0117, 0118/1, 0118/2, 0118/3, 0119, 0125, 0126, 0127, 0128, 0129, 0130, 0131, 0132, 0133/1, 0133/2, 0133/3, 0133/4, 0133/5, 0133/6, 0134, 0135, 0136/1, 0136/2, 0136/3, 0136/4, 0137/1, 0137/2, 0138, 0139, 0141, 0142, 0143/1, 0143/2, 0144, 0145, 0146/1, 0146/2, 0146/3, 0146/4, 0147, 0148/2, 0150/4, 0151/1, 0151/2, 0152/1, 0153, 2310/5, 2310/6, 2310/7, 2310/8, 2310/9, 2310/10, 2310/11, 2310/12, 2310/13, 2310/14, 2310/15, 2310/25, 2959, 2961, 2969, 2970, 2971, 2972, 2973, 2974 A tervben szereplő lehatárolás a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján történt Ökológiai hálózat Az országos ökológiai hálózat területei az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény alapján kerültek kijelölésre, s céljuk a természetvédelmi szempontból jelentős területek közti ökológiai kapcsolatok biztosítása. Az országos ökológiai hálózat övezet részét képező magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület (al)övezetek közül magterület, és ökológiai folyosó érinti a település területét. Az országos ökológiai hálózatnak a településre eső részterületeit főként Az RSD menti területek, valamint a település déli és északi részén lévő rét, legelő és nádas területek alkotják. A tervben szereplő lehatárolás a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján történt Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A település tájhasználati konfliktusai jellemzően az RSD menti területeket érintik, ahol az üdülősor közvetlen elfoglalja a parti sávot, elzárva ezzel a parttól távolabbi területeket a víztől. Az évtizedek óta meglévő beépítések nem csak a parti területek közösségi használatát lehetetlenítik el, de az élővilág számára is megnehezítik a vízfelület és a belső területek közti átjárhatóságot Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Zöldfelületek alatt értendő minden olyan terület, amelyet részben, vagy egészben növényzet borít. A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek növényzettel fedett részei, amelyek együttesen település zöldfelületi hálózatát alkotják. Az erdőterületek egy része a belterületet északról és nyugatról határolja határolva viszonylag összefüggő területet alkot. Két kisebb, a belterületbe beékelődő erdőterület is található, valamint kondicionáló felületnek tekinthető az RSD holtág is. A nádas, rét, legelő területek elsősorban a szigeten, valamint a külterület déli részén helyezkednek el. A település jelentősebb közparkként is hasznosított területei: Balassi tér Zöldfelületi ellátottság értékelése A kisebb településeken általában jellemző, hogy közparkot viszonylag kis területen, vagy egyáltalán nem alakítanak ki. Ennek okai között megtalálható egyrészt az, hogy a fenntartásra nincs elegendő pénz, másrészt a lakosság a rekreációs igényeit, ha teheti akkor inkább megoldja a saját telkén, amire a kertes lakóterület többnyire lehetőséget is biztosít. Szigetbecse rekreációs célú zöldfelületi ellátottságán nagy mértékben javítanak az RSD holtág menti területek A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A település erdőterületeinek nagysága messze átlag alatti, de ezt leszámítva a települési szintű zöldfelületi rendszere, elsősorban vízparti zöldsávok miatt jónak mondható. file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 38

40 1.14. Az épített környezet vizsgálata Főbb területi adatok A településre jellemző főbb területi jellegű és azzal összefüggésben lévő népességi adatokat a következő táblázat tartalmazza. A település alapadatai (KSH és TAKARNET 2014.) Igazgatási terület (ha) -TAKARNET ,7510 Lakónépesség (fő) -KSH Átlagos népsűrűség (fő/km 2 ) -KSH Belterületek (ha) -TAKARNET ,3861 Külterület (ha) - TAKARNET Zártkert (ha) - TAKARNET , Területfelhasználás vizsgálata A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Szigetbecse település Pest megyében, a Csepeli-sík középső részén, a Ráckevei-Soroksári Dunaág (továbbiakban: RSD) mentén, domborzatilag gyakorlatilag tagolatlan területen helyezkedik el. Szigetbecse igazgatási területének alakja szabálytalan. A település központi belterülete az igazgatási terület súlypontjától ÉK-re, a Duna irányában helyezkedik el. A település szerkezetét tagoló fő elemek: - a természetföldrajzi elemek: az RSD és holtága, csatornák, erdők; - a közlekedéshálózati elemek: az jelű bekötő út és egyéb közúthálózati elemek nyomvonalai, - a különféle terület-felhasználási elemek. A domborzat síkvidéki, mély fekvésű területei belvízveszélyesek. A vízrajzi elemek közül kiemelkednek az RSD és holtágai, valamint a csatornák. Az RSD az igazgatási terület K-i szélén É-D irányban folyik. Az igazgatási terület K-i határa nagy hosszban a sodorvonalhoz igazodik. Az RSD holtágai a belterület K-i határán és belterület D-i részén találhatóak. A településképben ezeken a táji természeti adottságokon kívül meghatározó szerepe van még a kisebb-nagyobb összefüggő erdőknek is. Természetesen a tájhasználatot, a kül- és belterületek tényleges terület-felhasználását Szigetbecsén is alapvetően meghatározzák a természet-, közlekedés- és gazdaságföldrajzi, valamint a táji, történeti adottságok. A község közlekedési szempontból viszonylag kedvező helyzetben van, mely közlekedési adottságokat önálló szakági fejezet értékeli. A település elsősorban közúton közelíthető meg. Buszjáratok kötik össze Budapesttel, Ráckevével, valamint a Ráckeve vonzáskörzetébe tartozó Makád és Lórév településekkel. A település közúti megközelítésen kívül az RSD-n keresztül elvben vízi megközelítési lehetőséggel is rendelkezik. Szigetbecse az es út mentén Ráckevétől D-re található. Az es főútról lehet elérni a Szigetbecse szomszédságában lévő Ráckeve illetve Makád településeket. Lórévvel csak földutas, Dömsöddel pedig csak áttételes kapcsolatokkal bír Szigetbecse. A település szerkezetét tagoló fő közlekedéshálózati elemek az es út és egyéb alsóbbrendű közúthálózati elemek nyomvonala. Az es út azon túl, hogy feltárja és élteti a település belterületét, forgalmi adottságai miatt egyúttal el is választja a Ny-i és K-i részeket. A területfelhasználás főbb szerkezeti jellemzői az alábbiak: - Szigetbecse Község kis kiterjedésű igazgatási területének relatíve jelentéktelen része, mintegy 7 %-a a beépített (már belterületbe vont) és beépítésre szánt terület. - A település központi belterülete az igazgatási terület közepén, az es út mentén, az üdülőterületi belterülete pedig az RSD mentén hosszan elnyúlva terül el. A település mai belterületeinek legjelentősebb kiterjedésű beépítésre szánt területei a lakóterületek és az üdülőterületek. A két egymástól területi értelemben is jól elkülönülő belterületek közül a központi belterületen jellemzően a falusias lakóterületek, az RSD menti belterületen pedig hétvégiházas üdülőterületek alakultak ki. A településre elsődlegesen jellemző lakó, valamint üdülő funkcióknak a kiszolgálásra a központi belterületen elszórtan egyéb területhasználati funkciók (pl. intézményi, 39 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

41 gazdasági) is találhatóak. - Szigetbecse közintézményei a település kis méretei miatt kis területen koncentrálva kerületek telepítésre, a Makádi út menti térségben. A közintézményi ellátottság tehát a település egészére vetítve ugyan nem homogén, de a kis méretű központi belterület kompaktsága miatt kielégítő. A lakosságot ellátó kereskedelmi és szolgáltató egyéb létesítmények több-kevesebb egyenletességgel elszórva a lakóterületek egészén belül megtalálhatók. - Szigetbecse legjelentősebb ipari termelő tevékenységei a belterület szélein (a Makádi út és a holtág mentén) működnek. Fontos megemlíteni, hogy az es út (Makádi út) mellett, annak forgalomvonzó hatása miatt alakult ki egy települési szinten jelentősebb kereskedelmi-szolgáltató vállalkozási zóna. Ezen a területen viszonylag sok és összességében vegyes kereskedelmiszolgáltató profillal működő vállalkozás telepedett meg a település és az átutazók ellátására specializálódva. Az igazgatási területen elszórtan, de többnyire a központi belterület D-i határa mentén és a Király-réten találhatóak a korábbi TSZ majorok telephelyei, amelyek iparszerű mezőgazdasági termelő tevékenységeknek, vagy egyéb ipari-kereskedelmi vállalkozásoknak nyújthatnak otthont. Így ezeket a területeket vizsgálatunkban ipari gazdasági területként tüntettük fel. - Szigetbecse üdülőterülete a központi belterülettől távolabb, K-i irányban az RSD partján található. Az üdülőterület, amely egyetlen kiépített -, de az árvízvédelmi töltés területén, a nem mentetett oldalon lévő kiszabályozatlan(!) - úttal kapcsolódik a belterülethez alakja ugyancsak hosszúkás. Az üdülőterület lényegében a teljes Duna-parti szakaszra kiterjedt, teljes hossza 8,6 km. Az üdülőterületek intézményi infrastruktúrával ellátatlanok. Az üdülőterületekre jellemző, hogy a növekszik a korábbi üdülők lakó funkcióra történő igénybevétele. A település RSD menti sávjában kialakult üdülőterület telkei méretbeli és beépítési adottságaik, továbbá ben megszűnő - csatornázatlanságuk miatt kevéssé alkalmasak egészséges térarányú lakóterületi átalakulásra. - A központi belterületen belül a református és katolikus felekezeti temetők, az RSD mentén a strand, valamint a külterületen a sportpálya és felhagyott homokbánya területe mind a különleges terület-felhasználási kategóriába tartoznak. Ezek a sajátos különleges funkciók a tervezés során egyedi problémakezelést igényelnek. - A település közhasználatú zöldterülettel (közparkkal) közepesen ellátott. A zöldterületi, zöldfelületi adottságokat javítja, hogy a településre jellemző falusias családiházas és üdülő beépítés miatt az egyéni rekreációs igények nagyobb része saját telken belül is megoldható. - A külterület nagyobb hányadát mezőgazdasági területek teszik ki. Ezek egy része -, főként a nagyobb összefüggű gyep-nádas területek - természetvédelmi oltalom alatt állnak. - A külterületen erdőterületek nagyobb, összefüggő kiterjedésben a település központi belterületének nyugati és északi részein találhatók. Kisebb-nagyobb erdőfoltok találhatók még az RSD közeli területeken. - Szigetbecsén külterületi lakott hely (a majorokhoz kapcsolódóak kivételével) nem alakult ki. A település igazgatási területén a hagyományos értelembe vett zártkertek nem alakultak ki. Néhány volt zártkerti státuszú terület csatlakozik ugyan a belterülethez, de a jellegzetes zártkerties beépítés szerencsére sehol nem jelent meg a környéken. Ilyen volt zártkert státuszú terület a település ÉNy-i részén illetve a DK-i részén csatlakozik a beépített területekhez Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok E fejezet elkészítéséhez a földhivatali adatszolgáltatás (szöveges, rajzi) szükséges. Az adatszolgáltatást és az adatok értékelését követően a konkrét tervi megoldásokat szükség esetén ennek figyelembe vételével módosítani kell Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Lakóterületek Szigetbecse központi belterületének mintegy négyötödét a lakóterület alkotja, amely szerkezetének kialakulása több évszázados múltra tekinthet vissza. A településmag szerkezetileg, és némiképp a beépítésében is különbözik a később parcellázott településrészektől. Az lakóterületeket hatályos építésjogi státuszuk, beépítési jellegzetességük és telekállományuk adottsága alapján a falusias lakóterületi (jele: Lf) terület-felhasználási kategóriába soroltuk. Ezek a következők: - A legelőször kialakult, hagyományos telekstruktúrán létrejött falusias, fésűs beépítés a település Petőfi S. utca és Makádi út menti részein található. A faluközponti területeken az átlagos file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 40

42 méretűeken kívül kicsi (mintegy m 2 ) és nagy (mintegy m 2 ) területű telkek is találhatók. Ezekben a tömbökben nem egyszer szabálytalan alakú telkekkel is találkozhatunk. A nagyobb telkek a lakó, a kereskedelmi-szolgáltató és az alapintézményi funkciókon túl elvben a hagyományos gazdálkodói céloknak is megfelelnének. Szigetbecse településmagja a Makádi út É-i szakasza és a Petőfi S. utca környezetében alakult ki. A településmag nem túl sűrű beépítésű, a kialakult telkek méretei változatosak, az utcák keskenyek. A Makádi út Honvéd és Jókai út közötti szakaszán, valamint a Dunasor utcában a telkek fokozatos elaprózódásának nyomai figyelhetők meg. A nagyméretű lakótelek a Makádi és a Petőfi utca által határolt tömbben alakultak ki. E régi településrész területén a beépítés jellemzően laza, a telkek vagy nagyon kicsik, vagy igen nagyméretűek, az épületállomány részben régi építésű. A területre a hagyományosan kialakult falusias, fésűs családiházas beépítés a jellemző földszintes, ritkábban földszint és tetőtér beépítéses változatban. - A központi belterület egyéb részeit meghatározó falusias lakóterületeken jellemzően oldalhatáron álló, esetenként szabadon álló beépítésű családi házas beépítés valósult meg. Ezeken a területeken a szabályosabb alakú telkek, és raszteresebb telektömb hálózat a jellemző. A telekállományról megállapítható, hogy a kisebb méretű telkek általában mintegy m 2 közötti nagyságúak, a nagyobb méretűek pedig mintegy m 2 közötti nagyságúak. A kisebb telkek méretükből adódóan a lakó funkción túl legfeljebb a lakókörnyezetet nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató és kisipari funkciókra lehetnek alkalmasak. Ezeken a tervezetten létesült lakóterületeken az oldalhatáros beépítés, a közepes és jó állagú, általában földszintes, vagy földszint és tetőtér beépítéses lakóépületek a jellemzőek. A településrészen kialakult telkek alakja, mérete a vállalkozások számára is kedvező feltételeket biztosíthat. Szigetbecsén az átlagos belterületi laksűrűség (956 m 2 /fő) értéke, alacsony és ez igazolja a település ma még falusias jellegét Jelenleg nagyobb a belterületi lakótelek tartalék, mint a népesség igényeiből fakad. A település mai belterületén elszórtan még bárhol találhatók beépítetlen foghíj telkek és területek, de nagyobb számban összefüggő fejlesztési területet alkotva ezek a település ÉNy-i, D-i és DK-i részein fordulnak elő. Ezek a foghíjak az esetleges további lakó célú fejlesztési igényeket elvben még néhány évig még ki tudják szolgálni, de gond velük kapcsolatban, hogy döntő részben magántulajdonban vannak, ezért nehezen indítható meg fejlesztésbe vonásuk. Elsődleges településpolitikai cél kell legyen ezeknek a foghíjaknak, hasznosítatlan területeknek a beépülését szorgalmazni. A lakóterületi tartalékok számbavétele, becslése Terület azonosítása Területnagyság (ha) Elvi telekszám (db) Elszórtan a központi belterületen meglévő jelenlegi tartalékok Akácfa u ÉNy-i végénél 8,0 91 Fazekas Mihály és Móricz Zsigmond utcák között 8,4 96 Makádi út D-i végénél 4,6 52 Összesen: 21,0 379 A fenti telekszám becslésnél a következő képletet alkalmaztuk: a lakótelkek száma (db) = területnagyság (m 2 ) x 0,8 / 700 m 2. Az előzőeken túlmenően a nagymélységű még fel nem tárt telektömbökben tömbfeltárás révén elvileg újabb lakótelkek kialakulása is előirányozható, jelenleg nem számszerűsíthető mértékben. Ezt támasztja alá az is, hogy megjelent a lakosság részéről az igény a jelenleg kialakult telekterületeknél kisebb méretű telkek iránt. Az új településrészek telekosztása, valamint a történelmileg kialakult nagyméretű telkek elvileg lehetővé teszik a mezőgazdasági és egyéb jellegű vállalkozások konfliktusmentes kialakítását. A központi részek apró telkei azonban vállalkozási funkcióra csak meglehetős kompromisszumokkal, vagy egyáltalán nem felelnek meg Meg kell említeni, hogy a település üdülőterületeinek lakó célú hasznosítása is már megindult folyamat. A KSH 2011-es adatai szerint 39 már lakott üdülő volt a kb. 600 meglévő üdülőből. A lakásállomány statisztikai adatai és értékelése A település lakásállományának döntő része (98,87 %-a) volt magánszemélyek tulajdona, és mindössze 1,13 %-a volt önkormányzati és egyéb tulajdon. A nem lakott lakások aránya magas, 41 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

43 8,26 %. A lakásvagyon mindössze 16 %-a épült 1946 előtt, míg az 1970 óta épült lakások aránya 72 %. A lakásállomány 62 %-a három és több szobás. A lakásállomány 70,17 %-a alapterületre 80 m 2 -nél nagyobb. A lakóházak 98,07 %-a földszintes. A lakásállomány mindössze 55 %-a volt összkomfortos. A lakóegységek száma 2011-ben 533 db, a háztartások száma 506 db volt. Így az egy lakásra jutó háztartások száma 0,95, azaz gyakorlatilag 1 db. Ez azt jelenti, hogy egy háztartásra statisztikai értelemben kicsit több mint 1 lakás jut, így mennyiségi lakáshiány nincs (lényegében 100 %-os az ellátottság). Lakások rendeltetése (KSH adat 2011.) lakott (db) 450 Lakás nem lakott (db) 44 együtt (db) 494 Lakott üdülő (db) 39 Lakás és lakott üdülő együtt (db) 533 Lakott egyéb lakóegység (db) - lakásban (fő) 1239 Lakók üdülőben (fő) 62 egyéb lakóegységben (fő) lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakó (fő) 266 Lakások és lakott üdülők szobaszám szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Szobaszám (db) 1 szobás 40 2 szobás szobás és több szobás 154 Összesen 533 A lakások és lakott üdülők szobaszám szerinti megoszlása 3 szobás 33% 4 és több szobás 29% 1 szobás 7% 2 szobás 31% A lakások és lakott üdülők tulajdoni jellege és használati jogcíme szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) magánszemély tulajdona 527 Tulajdonjelleg önkormányzati tulajdon 4 más intézmény, szervezet 2 Összesen (db): 533 tulajdonosi 476 Lakott lakások használati jogcíme bérleti 9 más jogcímű 4 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 42

44 A lakások és lakott üdülők építési év szerint (KSH adat 2011.) Építési év (db) Megyei átlag (%) 1946 előtt 84 13, közötti 64 9, közötti 81 12, közötti , közötti 86 15, közötti 48 11, közötti 33 9, közötti 30 8,74 Összesen ,00 A lakások és a lakott üdülők építési év szerinti összetétele közötti 20% közötti 16% közötti 9% közötti 6% közötti 6% 1946 előtti 16% közötti 15% közötti 12% Lakások és lakott üdülők alapterülete (KSH adat 2011.) A lakás alapterülete (m 2 ) 29 alatt felett (db) (db) (db) (db) (db) (db) (db) (m 2 ) Összesen (db) Egy lakásra jutó alapterület Lakások és lakott üdülők felszereltség szerint (KSH adat 2011.) Hálózati (db) 498 Vízzel Házi (db) 15 Meleg folyóvízzel (db) 504 A lakások ellátása Vízöblítéses WC-vel (db) 505 Köz (db) 446 Csatornával Házi (db) 67 Összesen (db) 533 Lakások és lakott üdülők komfortosság szerint (KSH adat 2011.) Összkomfortos 295 Komfortos 198 Félkomfortos 14 Komfort nélküli 22 Szükség és egyéb lakás 4 Összesen (db): file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

45 A lakások és a lakott üdülők komfortosság szerint Komfortos 37% Félkomfortos 3% Komfort nélküli 4% Szükség és egyéb lakás 1% Összkomfortos 55% A lakó- és üdülőházak magassága és nagysága (KSH adat 2011.) Földszintes (db) 518 Emeletes (db) 0 Összesen (db) (db) 508 Lakóépületenkénti lakásszám: 2-3 (db) (db) 1 11-től (db) 0 Összes lakásszám 2001-től 2012-ig (helyi adat) Épített lakások száma 2001-től 2012-ig (helyi adat) Vegyes területek Szigetbecse rendelkezik a jelenleg érvényes OTÉK által meghatározott településközpont és intézményi vegyes területekkel is, noha a hatályos terv - a készítés időszakában érvényes OTÉK előírásai miatt - egységesen ún. településközpont vegyes területekről beszélt. A közintézmények elhelyezésére szolgáló építési telkeket, vizsgálatainkban az eltérő alapfunkció hangsúlyozására az intézményi vegyes terület-felhasználási kategóriába (Vi) soroltuk. Az önkormányzati ellátási kötelezettségbe tartozó közintézmények a település központi belterületén találhatóak. A település területének közintézményi ellátottsága a megközelítési távolságokat tekintve - a kis és kompakt központi belterületi méretnek köszönhetően - megfelelőnek tekinthető. (A gondot az üdülőterületek ellátása jelenti, mivel az üdülőterületek elhelyezkedése, alakja, megközelíthetősége, továbbá a meglévő közintézmények elhelyezkedése között megközelítési távolságbeli konfliktus tapasztalható.) A települési közintézmények épületállományáról megállapítható, hogy azok szerkezeti értelemben többnyire megfelelőnek mondhatók. Kialakításuk alapvetően a befogadott funkcióhoz igazodik. Építészeti arculatukat tekintve többnyire nem nevezhetők egyedi értékkel bírónak, jellemzően uniformizált kialakításúak. A település távlati fejlődése, fejleszthetősége érdekében szükséges, hogy külön is vizsgálat alá vonjuk a közintézmények jelenlegi kapacitását, az ellátás rendszerét is. A vizsgálat célja a település területén lévő közintézmények kapacitásának, jövőbeni használhatóságának megállapítása és értékelése. Ezek - az funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) című fejezetben található - vizsgálatok szolgáltatják majd a tervi munkarészek elkészítéséhez is a kiinduló adatokat. file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 44

46 Az ún. településközpont (Vt jelű) vegyes terület-felhasználási kategóriába soroltuk azokat az építési telkeket, melyeken alapvetően nem lakó célokra létesített főépületként kereskedelmi, szolgáltató épületek találhatóak. Ezen területek épületállományának adottságai vegyesek, valós használatukkal összhangban van. Azokat az elsősorban alapfokú kereskedelmi, szolgáltató intézményeket, amelyek lakótelkeken, lakóépületekben valósítottak meg és lokális ellátási jelentőséggel bírnak, lakóterületi területfelhasználási kategóriába soroltuk Gazdasági területek A korábbi rendszer helyi munkahelyeket biztosító vállalkozásainak egy része a rendszerváltás következtében megszűnt, vagy átalakult. A tisztán vállalkozási célú telephelyek kisebb részben a régi telephelyek hasznosításával, nagyobb részben új terület igénybevétellel valósultak meg. A korábbi időszak gazdasági célú vállalkozásainak korábbi telephelyei és épületállománya mára átalakulva új vagy megújult tevékenységeknek ad otthont. Mára már a régi -, de már nem, vagy csak részlegesen működő - telephelyeknek a funkcióval megtöltése révén a helyi munkahelyteremtés fokozása és a korábban igénybevett területek rehabilitációja is egyenrangú cél. A helyi ipari és kereskedelmi-szolgáltató munkahelyek mára részben a korábbi lakótelkeken, részben pedig önálló vállalkozási célú telkeken valósultak meg. Az egyéni kezdeményezés, az egyéni vállalkozások előtérbe kerülésével természetesen Szigetbecse teljes belterületén is megfigyelhető jelenség a korábbi évtizedekben megszokott mértéket jóval meghaladó mértékű lakóterületi iparűzés. Ez pedig a kellő szabályozás hiányában könnyen szomszédsági környezeti konfliktusok forrása lehet. Az ipari jellegű tevékenységek többnyire a település belterületén és annak közelében folynak, egy-két kivételtől eltekintve viszonylag nem túl nagy termelési volumennel. Ennek következtében és a többnyire relatíve kedvező telepítési helyeiknek köszönhetően kevéssé zavaróak még a lakosságra nézve ig Szigetbecse mezőgazdasági és ipari tevékenységében is a TSZ és az Állami Gazdaság játszották a fő szerepét. Az ipari jellegű mezőgazdasági termelő és feldolgozó tevékenységek a termelőszövetkezetek megszűnése után is megmaradtak, átalakultak. A korábbi majorok többségének a területén részleges átalakulás mellett az eredeti termelő, feldolgozó tevékenységek folynak ma is. Külterületen a Királyrét puszta, valamint a Makádi út mellett találhatók gazdasági (mezőgazdasági major) területek. A településen pillanatnyilag a legjelentősebb (a kisvállalkozási szintet jelentősen meghaladó termelési volumenű) termelő (IG) vagy kereskedelmi-szolgáltató (KG) vállalkozások a következők: AGRO Kft. (mg-i termény előállítás, gépműhely); DRASPO TEMPO Kft. (autóalkatrész gyártás, kereskedelem, autószerviz); MIKROTHERM Kft. (mg-i szárítógép gyártás); MOHOSZ (haltenyésztés); SZABÓ Bt (szerszámkészítés); UNIVERZÁL Kft. (mg-i termény előállítás, gépműhely) A gazdasági telephelyek közül a DRASPO TEMPO Kft. autójavító telephelye a Petőfi u. mentén városrendezési szempontból kedvezőtlen helyen található. Célszerű lenne ezt a telephelyet kedvezőbb közlekedési adottságú helyre áthelyezni, mivel a telep forgalmi igényei és a Petőfi u. adottságai indokolják. A meglévő gazdasági célú létesítmények vonatkozásában megállapítható, hogy azok épületszerkezeti értelemben többnyire jónak, vagy legalább megfelelőnek mondhatók (bár bizonyos esetekben a karbantartatlanság jeleivel is találkozhatunk), kialakításuk (megjelenésük, kubatúrájuk) a befogadott funkciókhoz igazodik. Építészeti arculatukat tekintve nem bírnak egyedi értékkel Üdülőterületek Szigetbecse belterületével nem egybefüggően a Ráckevei-Soroksári Duna-parton a teljes közigazgatási határ hosszán 8,6 km-en folyamatosan beépült hétvégiházas üdülőterület található. Az üdülőterület feltáró útjával együtt az árvízvédelmi töltés és az RSD közötti változó szélességű, de igen keskeny parti sávban épült ki. Fentiek következtében ennek az üdülőterületi sávnak a sajátossága, hogy a telekmélységek ritkán 45 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

47 haladják meg a m-t, sőt jellemzően ennél rövidebbek. Emiatt és mivel a telkek szélességi méretei is igen kicsik (8-10 m) az üdülőtelkek területe nagyon kicsi ( m 2 alatti), a beépítés emiatt pedig igen zsúfolt. A telkek döntő része már beépült. A kis telekméreteknek, a zsúfolt beépítésnek és a keskeny utaknak köszönhetően az üdülőterület lakóterületi átalakulásra lényegében nem alkalmas. Az üdülő épületek mérete, stílusa, állaga vegyes, kirívóan jó állagú és nagyméretű épületekkel is találkozhatunk az üdülőterületeken. A parti sáv a közösség számára már csak kis szakaszokon áll rendelkezésére. Az üdülőtelek-tömbök között változó távolságonként lejárókat alakítottak ki Különleges (beépítésre szánt) területek A hatályos terv készítése során még csak egyféle, azaz az ún. beépítésre szánt különleges területi besorolás volt alkalmazható. Ezért, és mivel időközben az OTÉK változása folytán lehetségessé vált a különleges területek beépítésre szánt, továbbá beépítésre nem szánt kategóriákba való szétbontása, a vizsgálatok során is ezt a kettős felosztási rendszert alkalmaztuk. Eszerint e fejezetben az OTÉK-nak megfelelően az ún. beépítésre szánt különleges területek közé soroltuk a következő különleges funkcióknak otthont adó létesítményeket: - A sportpálya (Ksp), mint önálló jó minőségű sportpálya a külterületen található a központi belterület DNy-i részéhez csatlakozva. A pálya további bővítéséhez szükséges területeket a sportpálya szomszédságában már megszerezte az önkormányzat. - A strand (Kst) területe a Duna mentén a belterülethez tartozó üdülőterületen található. A strand megközelíthetősége jó, mivel a belterületi bekötőút és az üdülőterületi utak találkozásánál található. A hatályos településszerkezeti terven jelölt különleges sport, rekreációs területek (jelük Ksr) nem valósultak meg Közlekedési területek Ebbe a terület-felhasználási kategóriába tartoznak a közutak, közterek (jelük KÖu) által igénybevett területek. Ezeknek a területeknek a rendezettsége arányban áll használtságukkal és tulajdonosuk anyagi lehetőségeivel Zöldterületek A település zöldterületi szempontból közepesen ellátott. A település közparkjának és (részben) játszóterének funkcióját a Balassi tér tölti be, emellett az Erdősor utcán is található egy nagyobb park és játszótér. A belterületen több helyen elszórtan, a közterületek más célra nem hasznosított hulladék területein, kisebb zöldfelületek (parkosított és parlagterületek) találhatók Erdőterületek A település az országos átlagnál jóval kevesebb erdőterülettel rendelkezik, melyek a közigazgatási területen elszórva több kisebb foltban találhatók Mezőgazdasági területek Az általános mezőgazdasági területek döntő hányadát a szántó területek alkotják. Az utóbbi évtizedben csökkent a kert, gyümölcsös területek nagysága. Mivel a térségben nincsenek hagyományai a tanya típusú gazdálkodásnak, ezért a külterületen elvétve találhatók, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó lakó funkciójú beépítések. A belterület nyugati és déli részéhez kapcsolódnak a volt zártkerti területek. A területek beépítetlenek. A településen rét legelő területei délen, a töltés mögötti mély fekvésű, nedves területeken, valamint a szigeti részeken találhatók. A rét-legelők és nádasok ökológiailag legértékesebb területei természeti értékvédelem alatt állnak. file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 46

48 Vízgazdálkodási területek A település legjelentősebb felszíni vízfolyása a Ráckevei-Soroksári Duna (RSD), valamint ennek holtágai vízgazdálkodási területek. Ezen kívül számos belvízlevezető csatorna található a település külterületén, a jelentősebbek: Makádi (III.) főcsatorna, III/4. és III/5. csatorna Természetközeli területek Természetközeli terület jelenleg nincs a település területén kijelölve. Elsősorban a település déli részén lévő természeti értékvédelem alatt álló gyep, rét és nádas művelésű területek lennének alkalmasak ezen területfelhasználás kijelölésére Különleges (beépítésre nem szánt) területek A hatályos terv készítése során még csak egyféle, azaz az ún. beépítésre szánt különleges területi besorolás volt alkalmazható. Ezért, és mivel időközben az OTÉK változása folytán lehetségessé vált a különleges területek beépítésre szánt, továbbá beépítésre nem szánt kategóriákba való szétbontása, a vizsgálatok során is ezt a kettős felosztási rendszert alkalmaztuk. Eszerint e fejezetben az OTÉK-nak megfelelően az ún. beépítésre nem szánt különleges területek közé soroltuk a következő különleges funkcióknak otthont adó létesítményeket: - A település központi belterületén két (a Református, és a Római Katolikus) felekezeti temető (Kt) található. A nagy területű, használatban lévő Római Katolikus temető és a kisebb Református temető egymás szomszédságában helyezkedik el a központi belterület Ny-i határán. A temetők egyházi fenntartásúak. - A felhagyott homokbánya gödrök bányaterületei (Kb), mely jelenleg sport rekreációs területfelhasználásba vannak besorolva (Ksr) a belterület nyugati oldalán találhatók. A területek rekultivációja szükséges Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) A közintézmény-hálózat kapacitásvizsgálatánál a év végén meglévő mintegy fő feltételezett lakos számot, és a nagyságrendileg mintegy 540 meglévő lakást vettük figyelembe. Szigetbecse alapfokú közintézményeinek felsorolása és a településrendezési tervezésnél alkalmazott normatív értékelése a következő: - Igazgatási intézmény: A Szigetbecsei Közös Önkormányzati Hivatal (Szigetbecse - Makád - Lórév) elhelyezkedése, kialakítása, kapacitása megfelelő. - Egészségügyi és szociális intézmények: = Bölcsőde nincs. A szolgáltatási igény mintegy 23,4 férőhely lenne. A település kis méretéből fakadóan nem oldható meg helyben gazdaságosan, emiatt e szolgáltatás hiánya nem tekinthető kritikusnak. = Házi orvosi rendelő összes kapacitása 2 fő körzeti orvosi munkahely. Az intézmény elhelyezkedése, minősége megfelelő. A szolgáltatás a szükséges 0,65 munkahelynél nagyobb kapacitással rendelkezik. = Fogorvosi rendelő nincs. A szolgáltatási igény 0,43 munkahelynyi lenne. A település kis méretéből fakadóan nem oldható meg helyben gazdaságosan, emiatt e szolgáltatás hiánya nem tekinthető kritikusnak. = Gyermek szakorvosi rendelő nincs. A szolgáltatási igény 0,23 lenne. A település kis méretéből fakadóan nem oldható meg helyben gazdaságosan, emiatt e szolgáltatás hiánya nem tekinthető kritikusnak. = Idősek otthona nincs, de már most is mintegy 7,8 fő kapacitásigénnyel számolhatunk a településen. A település kis méretéből fakadóan nem oldható meg helyben gazdaságosan, emiatt e szolgáltatás hiánya nem tekinthető kritikusnak. - Oktatási és művelődési intézmények: = A 2db óvoda összes kapacitását tekintve 75 férőhelyes. Az intézmények kapacitása elégséges (kb. 75,6 férőhelyre lenne szükség). Az óvodák elhelyezkedése alapvetően megfelelő. Az engedéllyel rendelkező új 75 férőhelyes óvoda a jelenlegi minőségi gondok miatt égetően szükséges. = Az 1 db általános iskola összes kapacitása 8+3 tanterem. Ez nagyobb érték, mit a szükséges 6,8 tanteremszám. Az iskola elhelyezkedése, kialakítása, kapacitása megfelelő. = A Művelődési Ház kapacitását tekintve 100 fő befogadására alkalmas. A települési 47 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

49 igényeket jól kielégíti. Kialakítása, elhelyezkedése megfelelő. = A községi könyvtár (az iskola épületében) kapacitása kötet, ami a szükséges kötetnél lényegesen nagyobb, így megfelelő, kialakítása, elhelyezkedése megfelelő. = André Kertész Fotó Múzeum és Emlékház elhelyezkedése, kialakítása megfelelő. A múzeum helyi originalitás. - Zöldterületi jellegű intézmények: = A jelenleg működő temetők (katolikus és református) területnagysága illetve m 2. Tehát a temetők területe összesen m 2. A temetők további bővítése a környező szabad területeken nagytávon is bőven megoldható. A jelenleg szükséges összes területnagyság mintegy m 2 lenne. Így a meglévő kapacitás adat tehát bőven megfelelő. A mai és közeljövőben várható temetkezési szokásoktól függően területigény akár a számítottnál kisebb is lehet. = Szigetbecse legjelentősebb sportpályája külterületen közvetlenül a belterület mellett kedvező helyen található. Kialakítása, elhelyezkedése megfelelő, megközelíthetősége problémamentes. A csúcsidőben történő parkolás gondot okozhat a pálya környezetében. Ellátási és szolgáltatási intézmények: A települési alapfokú kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltatási intézmények település szerte megtalálhatók, és a piacgazdasági viszonyok között értelemszerűen igyekeznek minden helyi fizetőképes keresetet kielégíteni, így a település is nagyságrendjéhez képest jól ellátottnak tekinthető. Szigetbecse alapfokú közintézményi ellátása tehát a jelenlegi népességi viszonyok mellett, lényegében biztosítottnak tekinthető, bár hiányok vannak. Nyilvánvalóan a lakossági elvárások növekedésével párhuzamosan bizonyos intézmények esetében a hiányok növekedhetnek, a feszültségek egyre erősödhetnek. Az önkormányzati fenntartású alapfokú közintézmények minőségi kialakításának javítása illetve a szolgáltatási kapacitások további bővítése nyilvánvalóan anyagi kérdés, amelynek megválaszolása a települési önkormányzat feladata. Ezért az egyes intézmények értékelésénél csak a legfőbb adatok egyszerűsített értékelésére vállalkozhattunk. Szigetbecse közintézményeit tekintve önálló (települési önkormányzati fenntartású) alapfokú ellátással bíró település. A középfokú illetve felsőfokú ellátást más települések (Ráckeve, Budapest, Szigetszentmiklós, Kiskunlacháza, Dunaharaszti) nyújtják Szigetbecsének. A szakorvosi és kórházi betegellátás tekintetében a ráckevei szakorvosi rendelőintézet illetve a Budapest nyújt szolgáltatást a település lakosságának Alulhasznosított barnamezős területek Nincs ilyen területe Szigetbecsének Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület Nincs ilyen területe Szigetbecsének A telekstruktúra vizsgálata Telekmorfológia és telekméret vizsgálat Telekmorfológia és telekméret vizsgálatunk alapját a lenti telekméret vizsgálati térképünk adja. Az ezen a térképen megjelenített ábrázolás jó kirajzolódóan plasztikusan bemutatja a jelenlegi adottságokat a bel- és a külterületek, az úthálózatok és a telekstruktúra jellemzőinek vonatkozásában. file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 48

50 Telekméret vizsgálat Tulajdonjogi vizsgálat Tulajdonjogi vizsgálatunk eredményét az alábbi vizsgálati térképünk mutatja be. Ennek alapadatait az Önkormányzati tulajdon kataszter adta, melyet személyes egyeztetésekkel finomítottunk és egészítettünk ki. 49 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

51 Tulajdonjogi vizsgálat Önkormányzati tulajdon kataszter Az előző fejezetben említett vizsgálatok elkészítéséhez szükséges tulajdoni adatok az önkormányzati vagyonkataszteri kimutatásból származnak. Ennek releváns adatait munkánkhoz felhasználtuk Tervezési alaptérkép, az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A tervezési alaptérkép alapját földhivatali eredetű hivatalos alaptérkép (DAT) digitális állománya képezi. Ez a térkép (, amely eredendően az NKP-tól származik) további információként tartalmazza az EOV ma-ú térkép (FÖMI) rétegvonalait, továbbá az RSD D-i végénél a tervezett üdülőterületi fejlesztések területén helyszíni geodéziai felmérést is. Tervezési alaptérképként tehát ez az önkormányzattól származó összedolgozott digitális városrendezési alaptérkép szolgált. A digitális alaptérkép ún. DAT rétegei a 2014 év eleji állapotot, az RSD menti mérés pedig év végi állapotot ábrázolnak. A terepi méréseket és a különféle térképek a tartalmi egységesítést a FOR-MAP Kft. készítette el 2014 elején. A tervezési alaptérkép az állami alapadatok felhasználásával készültek, kizárólag településrendezési célra használhatók! file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 50

52 Az építmények vizsgálata E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel - elmarad, de a munka jellegének megfelelő mélységű adatokat a vonatkozó szakági vizsgálati fejezetek tartalmaznak Funkció, kapacitás E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel - elmarad Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel - lényegében elmarad. E munka jellegének megfelelő mélységű adatokat, azaz a részletes, mindenre kiterjedő vizsgálat helyett a meglévő beépítettséget értékelő vizsgálatunk eredményét a következő vizsgálati térkép mutatja be. Beépítettségi vizsgálat 51 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

53 A fenti térkép a földnyilvántartásban szereplő beépítettség mértékét mutatja, ami nem minden esetben azonos a valós helyzettel! A fenti térkép adatai alapján a túlépítettség a település területén elszórtan több helyen is kimutatható, ennek aránya és mértéke övezettípusonként változó, összességében kis mértékűnek tekinthető. A túlépített telkek leginkább -, bár itt is kis számban - a lakó- és az üdülőövezetekben jellemzőek. Jellegzetességük, csoportosulásuk, vagy mintázatuk azonban nem ad értékelhető jellegzetességet. Külterületen és beépítésre nem szánt övezetekben a rendelkezésre álló adatok alapján egyáltalán nincs túlépített telek Magasság, szintszám, tetőidom E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel - elmarad Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg Az épített környezet értékei A község művi étékeit, adottságait a külön kötetben dokumentált ún. örökségvédelmi hatástanulmány sorolja fel részletesen, továbbá elemzi ezen értékek és a tervi megoldások közötti kapcsolatot, összhangot. Az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti részét Türk Attila és Vágner Zsolt, művi értékvédelmi részét Dr Vásárhelyi Balázs és Szesztay Domokos az ARCHEO-ART Bt. munkatársai állították össze. Az alábbi fejezeteket ennek a tanulmánynak az alapján készítettük el. Az örökségvédelmi hatástanulmány megállapításaiból következik, hogy a község területén több területen régészeti és helyi védelem alatt álló építészeti értékek is találhatók. A településen országos műemléki, védelem alatt álló építészeti értékek nincs. A helyi védelem alatt álló építészeti értékek köre és a védelem módja felülvizsgálatra szorul, amelyet az új örökségvédelmi hatástanulmány megállapításai alapoznak meg. A művi értékek és a településkép helyi védelmét elsősorban az önálló helyi értékvédelmi rendeletben javasoltuk érvényesíteni. A HÉSZ-nek ezzel az önálló rendelettel a szükséges végrehajtási kapcsolatát a régészeti lelőhelyek megfelelő védelmét biztosítottuk Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg Világörökségi és világörökségi várományos terület A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg. A község világörökségi és világörökségi várományos területtel nem rendelkezik. file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 52

54 Műemlék, műemlék együttes A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg. A község műemlékkel, műemlék együttessel nem rendelkezik Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg. A község történeti kerttel, temetővel és temetkezési emlékhellyel nem rendelkezik Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg. A község történeti táj, műemléki jelentőségű terület besorolású területekkel, és műemléki környezetekkel nem rendelkezik Nemzeti emlékhely A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg. A község nem rendelkezik nemzeti emlékhellyel Helyi védelem A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg Az épített környezet konfliktusai, problémái Szigetbecse ismert épített környezeti konfliktusai, problémái nem jelentősek. Ezek is elsősorban leginkább arculati jellegűek, kevéssé funkcionális, vagy szerkezeti jelentőségűek. A funkcionális és szerkezeti jelentőségű problémák közül két említésre méltó elemet emelünk ki. Az egyik az RSD partján kialakult üdülőterület és épületállomány községközponttól elkülönült helyzete és hosszúkás vízpart menti geometriai kialakítása, továbbá épületállományi adottságai. Nyilvánvalóan ezen komolyabban változtatni belátható időtávon belül lényegében nem lehet. A másik az önkormányzattal szemben kialakult autójavító telephely kedvezőtlen elhelyezkedése, a potenciális funkciókonfliktus a közlekedési adottságok következtében. Ezen a tulajdonosok egyező értelmű szándékai esetén az önkormányzat támogatása mellett lehetne változtatni. A település viszonylagosan nagyobb súlyú arculati problémáinak megoldása is csak hosszabb távon lesz lehetséges és ez is csak kisebb részben hatósági, nagyobb részben egyértelműen gazdaságipénzügyi okokból. Az arculati problémák rendezésében az önkormányzati közintézmények, közterületek fejlesztése, rendezése jó példával jár elől. Amennyiben az önkormányzat képes rá, akkor felvilágosítási, szakmai iránymutatással és esetleg sajátos pénzügyi-támogatási lehetőségekkel is tudja elősegíteni a magántulajdonban lévő területek, létesítmények arculati megújulását, a meglévő arculati konfliktusok (romos, avult építmények, beépítés, lepusztult homlokzatok) kezelését Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Szigetbecse országos közúti hálózati kapcsolatait az jelű bekötő út biztosítja Ráckevén csatlakozva az 5501 jelű ök. úthoz. Főúti kapcsolata az 51. sz. főút felé az 5101 jelű úton van, a Dunától nyugatra húzódó M6 autópálya és 6. sz. főút van, a Dunától nyugatra húzódó M6 autópálya és 6. sz. főút felé a Lórév Adony komppal lehetséges az átkelés. Vasúti kapcsolata nincs, a legközelebbi kötöttpályás vonal a Budapest Ráckeve HÉV vonal, a közösségi közlekedést helyközi autóbuszjárat bonyolítja le. A Ráckevei (Soroksári) Duna-ágon nincs 53 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

55 menetrendszerű vízi közlekedés Közúti közlekedés Országos közutak A Szigetbecse közúti forgalmát lebonyolító jelű Ráckeve Makád bekötő út Ráckeve határától belterületi, déli szakasza külterületi jellegű. A 2x1 sávos keresztmetszet a forgalmi igényeknek megfelel, átlagos napi forgalma 2600 E/nap. Az út tervezési osztálya külterületen K.V.A., belterületen B.IV.c.B. A külterületi szakaszon az úttengelytől mért m védőtávolságon belül kerítés méterre, építmény m-re helyezhető el. Települési utak A települési utak közül hálózati jelentőségű a Duna-ág menti üdülőterület megközelítését biztosító Réti utca (tervezési osztálya B.V.d.B.). A többi közút kiszolgáló út (B.VI.d.B.) A Duna-parton lévő üdülőterület kiszolgáló útja jelenlegi közterületi szélessége megtartandó Közösségi közlekedés A település utasforgalmát a VOLÁNBUSZ 697 számú Ráckeve Szigetbecse Makád Lórév a 675. sz. Budapest Szigetszentmiklós Szigethalom Makád és a 661. sz. Budapest Áporka Ráckeve Makád járatai bonyolítják le. A településen 3 megállójuk van, ez megfelelő ellátottságot biztosít Kerékpáros és gyalogos közlekedés A településen kiépített kerékpárút nincs, a kis közúti forgalom miatt ilyen igény nincsen. Gyalogos létesítmény a közutak járdáin kívül nincs Parkolás A közösségi intézmények parkolási igénye nem jelentős, a parkolás közterületen sem okoz forgalmi problémát. A tervezett létesítményekhez szükséges parkolók, az OTÉK előírások szerint, telken belül helyezhetők el Közművesítés A település jelenlegi közművesítéséről Szigetbecse Pest megyében, a Ráckevei kistérségben, a Csepel szigeten, közvetlen szomszédosan Ráckevével, a Ráckevei-Soroksári-Duna ág (RSD) mellett fekszik. A település közműellátása folyamatos fejlődés eredménye, ma már a jól közművesített települések közé tartozik. Közműellátására a vízellátás, a szennyvízelvezetés-kezelés, a villamosenergia ellátás, a földgázellátás és az elektronikus hírközlés hálózati rendszere kiépült. Közművek vonatkozásában a csapadékvíz elvezetés tekinthető a legkevésbé rendezettnek. A településre jellemző a nyílt árkos rendszerű csapadékvíz elvezetés illetve szikkasztás, ahol kialakított az árok, ott sem mindenhol biztosítja a megfelelő vízelvezetést. A felszíni vizek befogadója az RSD holtága, a Balassi téri tó és egyéb mélyfekvésű területek, de a végbefogadó a település nyugati szélén végighaladó Ráckevei- Soroksári-Duna. (Az RSD a település keleti határán halad és csak zsilippel lezárt kapcsolatban áll a külterületi belvízlevezető csatornákkal.) A település az RSD mentén fekszik, amelynek vízminőség védelmére a talaj, talajvíz védelme kiemelt feladat. A szükséges védelmet a település, település szintű csatornázásnak a megoldása biztosítaná. A nem közcsatornával összegyűjtött szennyvíz gyűjtése házi egyedi, többnyire szikkasztó medencékkel történik, amelyekből a talajba szikkadó szennyvíz szennyezi a talajt, a talajvizet, közvetve pedig az RSD-t. A település jelenlegi közművesítettségéről pontos információk a statisztikai nyilvántartásból állnak rendelkezésre. A legutolsóként rendelkezésre álló adatsor 2012-es, amely közművek vonatkozásában a január 1.-ei állapotot rögzíti. A település közműellátottságát ezekkel az adatokkal lehet jellemezni, megjegyezve, hogy ebben azóta lényeges változás nem történt. A part mentén húzódó üdülősoron (egyéb belterületen) eddig a hálózat nem volt kiépítve. Az RSD Projekt keretében, annak file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 54

56 IV. projektelemeként, a Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból (RSD parti sáv projekt) augusztusában kezdik meg a szigetbecsei üdülősor területén, mintegy 8,6 km hosszan a csatornahálózat kiépítését. A statisztikai adatokat elemezve megállapítható, hogy a település lakásállományának 100 %-a (illetve számszerűen több mint 100 %-a) rendelkezik villamosenergia ellátással. Természetesen ez a statisztikai nyilvántartásban szereplő adat a fogyasztók számát jelöli, beleértve az üdülőket is, így e vonatkozásban a szolgáltató tájékoztatása a mértékadó, mely szerint teljes körű az ellátottság. A vezetékes ivóvíz elosztóhálózat a beépített belterület utcáiban 20,9 km hosszban épült ki, a vízvezeték kiépítettsége teljes körűnek tekinthető. Az ivóvízzel ellátott lakások száma 539 volt, ez a település lakásállományának január 1.-én 100 %-a volt. Ez azt mutatja, hogy jelenleg a településen élők teljes körűen ellátottak. Az üdülő sor ellátására is kiépítették a vezetékes ivóvíz ellátást. A közüzemi ivóvízhálózaton jelenleg 7 közkifolyó üzemel. A vízbekötéssel nem rendelkező külterületi ingatlanban élők a vízigényüket részben házi kutakból vételezik, részben a közkifolyókról tudják kielégíteni. Továbbá a kirándulók ivóvízellátását biztosítják a közkifolyókról. A vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlanoknál is jellemző a házi kutak használata, melyet jellemzően locsolásra használnak. Mivel a házi kutak vize talajvízből, az első vízadó rétegből nyert víz, ezért ivóvízként való használata már bizonytalan. A házi kutakról nyilvántartás nem áll rendelkezésre. A településen a közcsatornás szennyvízelvezetés kiépítése, a település közvetlen RSD menti fekvése ellenére csak 2001-ben kezdődött ben a lakásállomány 46,4 %-a csatlakozott a közüzemi hálózatra, ma már 13,4 km kiépített közcsatorna hálózatra 461 lakás, a lakásállomány 85,5 %-a csatlakozik. A szolgáltató a hálózat kiépítettségét a belterületen teljesnek tartja, ez azt jelzi, hogy a kiépített hálózat mentén sem mindegyik ingatlan csatlakozik a közhálózatra. Az üdülő sor már vezetékes vízellátással, sőt gázellátással is rendelkező telkeinek csatornázását még nem oldották meg. Tervek már elkészültek, várhatóan a közeljövőben megvalósításra is kerül. A szennyvízcsatornával elvezetett szennyvizeket a Ráckevei regionális szerepkörű szennyvíztisztító telepén kezelik. A fentiekkel összefüggésben megismételjük és kiemeljük, hogy a part mentén húzódó üdülősoron a hálózat kiépítését augusztusában kezdik meg. A közcsatorna hálózatra nem csatlakozó ingatlanoknál keletkező szennyvizeket saját egyedi házi szennyvízgyűjtő medencékben gyűjtik, amelyek - noha évtizedek óta csak zárt szennyvíztárolót engedélyeznek - a hazai gyakorlatnak megfelelően minden bizonnyal legnagyobb részben szikkasztóként üzemelnek. Ez a település egyik szennyező forrása. Ma is naponta átlagosan a belterületen m 3 szennyvizet szikkasztanak a talajba, továbbá az üdülő soron további min 30 m 3 - t, amely a Ráckevei-Soroksári Duna-ág ma is jelentős szennyező forrásának tekinthető. 55 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

57 A felszíni vízelvezetés vonatkozásában, a településre általánosan jellemző a nyílt árkos vízelvezetés. A nyílt árkok döntő hányada szikkasztó árokként üzemel, a nagyobb vízgyűjtőjű árkokkal összegyűjtött felszíni vizek befogadója az RSD holtága, a Balassi téri tó és egyéb mélyfekvésű területek, végbefogadója az RSD. A jellemző nyílt árkos vízelvezetés mellett meg kell említeni, hogy majdnem minden telekre a nyílt árkos csatornát keresztező, aktív kocsi behajtót építettek, hiszen egyebek mellett a jelenleg nyilván tartott 487 személygépkocsit is a telkeken el kell tudni helyezni. A településen az automatikus üzemvitelre is alkalmas termikus célú energiaellátásra a földgázellátást építették ki. A település belterületén 29,2 km földgázelosztó hálózat üzemel, a belterület számára teljes körű kiépítettséget biztosítva és az üdülő sor ellátását is megoldva. A gázhálózat kiépítettségének eredményeként január 1-én 677 lakás és üdülő csatlakozott a földgázelosztó hálózatra. Fűtési célú energiaellátásra is ugyanennyi ingatlan hasznosította a földgázt, amely a komfortos életkörülmény lehetőségét teszi lehetővé. A földgázhálózatra nem csatlakozó ingatlanok döntő hányadában a termikus célú energiaigényt nem vezetékes energiahordozó (jellemzően szén, fa) hasznosításával elégítik ki. Főzési célra a szintén nem vezetékes PB gáz használata a jellemző. A statisztikai nyilvántartás a közműfogyasztásokkal kapcsolatos értékelésekre is lehetőséget nyújt. A település közüzemi ivóvízhálózatával 52,7 ezer m 3 vizet szolgáltattak 2012-ben, a lakosság és az üdülők számára. Ez alapján a vízellátást igénybevevő lakókörnyezetben az egy főre eső vízfogyasztás éves átlagban 100 l/fő,nap volt. A tapasztalatok szerint a távlatban elvárható komfortos életvitel hatására, a lakossági, illetve a kommunális szektor napi ivóvíz fogyasztása ennél magasabb l/fő, nap érték körül várható. A jelenlegi átlagos vízfogyasztási adatok figyelembe vételével, a meglevő fogyasztóknál a víztakarékosságra való törekvés ellenére is, számolni kell a vízigény növekedésével. A település lakossági villamosenergia fogyasztása 2235 MWh volt 2012-ben. Az egy lakásra jutó havi file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 56

58 átlagos villamosenergia fogyasztása 198 kwh volt. Ez az érték jelzi, hogy a lakások felszereltségének még fejlesztése várható, s vele a háztartások további villamosenergia igény növekedése is prognosztizálható, különös tekintettel a klímaváltozás hatásait kompenzáló klímaberendezések alkalmazásának terjedésére. A település lakossági gázfogyasztása 452,2 ezer m 3 volt 2012-ben. A gázfogyasztók közül egy háztartásra jutó átlagos havi földgázfogyasztás mindössze 55,6 nm 3 /hó, amelyből számolt csúcsigény átlagosan 0,28 nm 3 /h. Ez a mutató azt jelzi, hogy nem mindegyik gázfogyasztó háztartásban hasznosítják a gázt komplexen és ahol fűtésre is hasznosítják, ott is legfeljebb egy-egy gázkonvektort üzemeltetnek. Várható a gázfogyasztó ingatlanoknál a komfortigény növekedése, a cirko rendszerű központi fűtések kiépítési igénye, terjedése és ez a földgáz fajlagos igénynövekedését fogja eredményezni. A statisztikai adatok nem térnek ki rá, de a helyszíni vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a település közvilágítása jellemzően ugyan az előírásoknak, a közlekedésbiztonságnak megfelelő szinten megoldott, de műszaki megoldása, a kisfeszültségű elosztóhálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejekkel, már se nem korszerű, se nem esztétikus Víziközművek Vízgazdálkodás és vízellátás Szigetbecsén a komfortos közműellátás legfontosabb eleme, a vezetékes ivóvíz ellátás megoldott, a vízellátó hálózat 100 %-os szintre kiépítettnek tekinthető, az ivóvíz vezeték minden utcában megépült. A hálózat a Szigetbecsei Önkormányzat tulajdonában van, a vízellátó hálózat kezelője és üzemeltetője korábban a szintén 100%-os önkormányzati tulajdonú Szigetbecse Község Önkormányzat Ivóvíz ellátó Intézménye volt. A évi CCIX. számú víziközmű szolgáltatásról szóló törvény teljesítése érdekében csatlakoztak a Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt.-hez (DPMV Zrt.) tól a település vízellátásának szolgáltatója a DAKÖV Zrt.-hez tartozó Ráckevei Üzemigazgatóság. A vízellátó rendszer vízbázisa a település területén található 3 db vízmű kút, amelyek összes vízadó kapacitása a Vízjogi Üzemelési Engedélyek szerint 890 m 3 /d. A valós vízfogyasztás ennél azonban kevesebb, a vízmű jelentős szabad kapacitással rendelkezik. A vízmű kutak kapacitásai egyenként: I. számú kút, mélysége 200,8 m (Balassi téren): 130 l/perc II. számú kút, mélysége 196 m (Makádi út 43): 130 l/perc III. számú kút, mélysége 320 m (Makádi-Móricz u sarok): 260 l/perc A vízellátó hálózatba a kutakból kitermelt vizet közvetlenül, tisztítás nélkül juttatják nyomásfokozó szivattyúkkal. A vízellátó hálózati rendszeren a víznyomást az ellennyomó tározóként működő, 200 m 3 -es térfogatú víztorony biztosítja, magassága 30 m (tfsz: 134,43 mbf.). A hálózatban víznyomás problémák nincsenek. A hálózaton néhány nagyobb átmérőjű gerincvezeték üzemel, a Balassi téri és az Akácfa utcai 57 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

59 nyomvonalú NÁ 200-as átmérőjű vezeték, valamint a Makádi úti és a Réti utcai NÁ 150-es vezetékek. A többi ellátó vezeték mérete NÁ 100-as, a település kedvező jellemzője, hogy ennél kisebb méretű vezetékek nem üzemelnek a hálózaton. A hálózatra föld feletti tüzivíz csapok vannak felszerelve. A vezetékek anyaga egységesen KMPVC. A település hálózati rendszere alapvetően körvezetékes módon épült ki, de sajnálatos módon a külterület felé kifutó utcákban még igen sok ágvezeték is található. Ezeknél a vezetékeknél a gyakori kis vízfogyasztás miatt gyakran pangó vizes állapotok alakulhatnak ki, valamint itt könnyebben lerakódhatnak a magas vastartalom miatt az üledékek. Az ágvezetékek további problémája, hogy azokban a rekonstrukciós munkáknál és a csőtöréseknél sok ingatlan maradhat vízellátás nélkül. A település Ráckevei Duna-ág melletti üdülőterületén a vízellátó hálózat a településen belüli ellátó hálózatnál későbben épült ki. Ez a rendszer szintén 100%-os szintre kiépítettnek tekinthető Szennyvízelvezetés Szigetbecsén elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel, az általa összegyűjtött szennyvizeket a település észak-nyugati részén üzemelő vákuum gépház és szennyvíz végátemelő fogadja, ahonnan nyomóvezetékkel szállítják tovább a szennyvizet a befogadó Ráckevei Szennyvíztisztító Telepre. A vízellátáshoz hasonlóan a évi CCIX. víziközmű szolgáltatási törvény kötelezésének megfelelően csatlakoztak a DAKÖV Zrt.-hez szeptember 18-tól a település szennyvízhálózatának üzemeltetője és a szennyvízkezelés biztosítója a DAKÖV Zrt.-hez tartozó Ráckevei Üzemigazgatóság. A Ráckevei regionális szennyvíztisztító telepen Ráckeve, Dömsöd, Apaj, Makád, Szigetbecse és Lórév területein keletkező szennyvizeket tisztítják meg. A szennyvíztisztító telep Nairam rendszerű mechanikai és biológiai technológiával épült ki. A telepen a szennyvizek először mechanikai előtisztításon esnek át, majd a kombinált mélylevegőztetős biológiai fokozatra kerülnek. A tisztítás utolsó fázisa a Dorr típusú utóülepítő, amely után a tisztított szennyvizeket nyomóvezetéken keresztül a Nagy-Dunába, sodorvonali bevezetéssel juttatják. A tisztító telep kapacitása 4000 m 3 /nap, jelentős szabad kapacitással rendelkezik. A szennyvízátemelő műtárgyak jelenlegi védőtávolság igénye, mivel megfelelő zajvédelemmel és bűzzárral nem rendelkeznek 150 m Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Szigetbecse kül- és belterületein a felszíni vízrendezés nyílt árkos rendszerrel történik, a talajadottságok miatt a csapadékvizek legnagyobb részben elszikkadnak, illetve árkok-csatornák segítségével mint végbefogadóba- a vizeket az RSD-be vezetik. A településen áthalad a Moraszti III./5 csatorna, amelybe a Szigetbecsei halastó vízleeresztő csatornája is torkollik, ezek a csatornák fogadják be és vezetik tovább a település árokrendszerével összegyűjtött felszíni vizeket. A Moraszti csatorna a Makádi (III.) főcsatornába torkollik, amely az összegyűjtött vizeket Makád területén vezeti a Nagy Dunába. A település keleti oldalán észak-dél irányba haladó Ráckeve-Soroksári Dunaág vízszintjét zsilipekkel szabályozzák, így árvízveszély keleti irányból nem várható, noha az RSD mentén is van gát. A település közigazgatási területe a nagy Dunával nem érintkezik. A nagy Duna mellett kiépített gát, mint elsőrendű árvízvédelmi vonal védi Csepel sziget területét az árvízi elöntéstől. Az árvízvédelmet a KÖVIZIG biztosítja. A településen egyes utcákban, utcaszakaszokon kétoldali, általánosan jellemzően egyoldali nyílt árkot alakítottak ki, de több utcában semmilyen elvezetési vagy szikkasztási mód nem épült meg, ezekben az utcákban nagyobb záporok után vízállásos területek kialakulásának veszélye fennáll. A településen a nyílt árkok karbantartása nem rendszeres és nem általános. file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 58

60 Energiaközművek Energiagazdálkodás és energiaellátás A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes, hagyományos energiahordozók használata is jelentős mértékű a település energiaellátásában. A két vezetékes energiahordozó rendelkezésre állása a település gazdaságos, takarékos, korszerű, környezetbarát energiaellátását lehetővé teszi. A villamosenergia, mint vezetékes energiahordozó elsődlegesen világításra és erőátviteli célú, vagy technológiai célú energiaigények kielégítésére használják. A földgáz közvetlen hasznosításával komplex módon a termikus energiaigények teljes körűen kielégíthetők. A nem vezetékes energiahordozók igénybevétele korábban a vezetékes energiahordozóval el nem látott területeken volt jellemző, ma már költségtakarékosság érdekében használata szétszórtan, a vezetékes ellátással rendelkező területeken is számottevő. A megújuló energiahordozók hasznosítása nem jellemző. Szórványosan látható a napenergia hasznosításának lehetőségét biztosító napkollektor alkalmazása, erről nyilvántartás nem áll rendelkezésre. Megújuló energiahordozó hasznosításának mértéke energiagazdálkodási szempontból jelenleg még nem jelentős Villamosenergia ellátás A település villamosenergia ellátásának szolgáltatója az ELMŰ-ÉMÁSZ Zrt. Az ellátás bázisa a térségben üzemelő 132/22 kv-os alállomás. A településhez legközelebb eső alállomások a Ráckevei 132/22 kv-os alállomás és a Felsőbabádi 132/22 kv-os alállomás, mindkettőnek a betáplálása a Dunaújváros-Soroksár között üzemelő 132 kv-os nagyfeszültségű gerinchálózati rendszerről kiépített kétrendszerű 132 kv-os bekötéssel biztosított. Közeli alállomás még a Szigethalom 132/22 kv-os alállomás, amelynek betáplálása a Soroksár-Százhalombatta között üzemelő kétrendszerű 132 kv-os hálózatról kiépített kétrendszerű bekötéssel megoldott. A térségben üzemelő alállomásokról induló 22 kv-os szabadvezeték hálózat táplálja Szigetbecse település fogyasztói transzformátor állomásait. A település ellátását szolgáló transzformátor állomások jellemzően oszlopállomások. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, jellemzően szabadvezetékes formában. A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. A településre jellemző, hogy a kiépített közvilágítás csak a közlekedés biztonságát szolgálja Földgázellátás A település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ DSO Kft. Szigetbecse gázellátásának bázisa a településen üzemelő gázfogadó és gáznyomáscsökkentő állomás, amelynek nagyközép-nyomású betáplálása a térséget kiszolgáló, Makád felöl megépített nagyközép-nyomású gerincvezetékről épült ki. Erről a nagyközép-nyomású gerincvezetékről látják el Ráckevét és Lórévet is. Szigetbecse gázfogadója 1994-ben épült. A település gázfogadójától, a nagyközép/középnyomású nyomáscsökkentőtől induló, a Lőrinc utcában haladó NÁ 90-es KPE középnyomású vezeték a település gázelosztó hálózatának a gerince. NÁ 90-es vezeték épült a Lőrinc utcában a Márton utcáig és a Zöldfa utcában a Makádi közútig. Az erről táplált elosztóhálózat NÁ 63-as mérettel épült meg. A Duna parti üdülő-sor számára is épült gázelosztó vezeték, szintén NÁ 63-as mérettel. Ezzel biztosították a Duna parti üdülők téliesítési lehetőségét. A középnyomású gerinc-, illetve elosztóhálózatról épített bekötésekkel oldották meg az egyes ingatlanok gázellátását. 59 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

61 A fogyasztói igényeket közvetlen kielégítő kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal megoldott. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen az igényeket kielégíteni Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Meg kell említeni a megújuló energiaforrások használatát is. A település természeti adottsága a napenergia hasznosítás lehetősége, amely évi napos óra hasznosítás lehetőségét kínálja. A településen a nap energiájának hasznosítása különösen az üdülő soron az ősi berendezéssel, a festett hordóval szinte általánosan jellemző, helyszíni bejáráson több napkollektort, napelemet is lehetett látni. Erről nyilvántartás nem áll rendelkezésre Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Az önkormányzati intézmények energiaellátása vezetékes energiahordozók hasznosításával megoldott. Energiahatékonyságának javítására még konkrét üzemelő megoldásról nincs információ Elektronikus hírközlés Vezetékes hírközlési létesítmények A település vezetékes távközlési ellátását jelenleg az INVITEL Zrt. biztosítja. A Budapest szekunder központhoz tartozó 37-es körzetszámú Szigetszentmiklós primer központ Szigetbecse vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A település 24-es távhívó számon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A település távközlési hálózatának kiépítése a múlt század utolsó éveiben történt, addig a lakások nem rendelkeztek távbeszélő fővonallal. A kiépítés eredményeként a 2000-ben már 491 egyéni lakásfővonal üzemelt, részben a lakások, részben az üdülők ellátására. A vezeték nélküli szolgáltatás terjedésével a vezetékes vonalas telefon iránti érdeklődés csökkent. Jelenleg 213 egyéni lakásvonal üzemel, az ellátottság ezzel 39,5 %-os, de ezzel is az ellátottság teljes körűnek tekinthető, mivel valamennyi vezetékes távközlési igény a belterületen és az üdülő soron is kielégített. A statisztikai nyilvántartás szerint a településen 2 nyilvános távbeszélő állomás üzemel. A településen általánosan a vezetékes távközlési hálózat föld feletti elhelyezésű, a település nagyobb területi hányadán jellemzően külön oszlopokra szerelten épült. Ezekben az utcákban az utcafásítás lehetőségét nehezítik az oszlopsorok. A kedvező műsorvétel számára a kábel TV szolgáltatás csak 2005-ben indult. A kiépített hálózatára jelenleg 222 lakás csatlakozik, ezzel a lakásállomány 41,2 %-ában biztosított a vezetékes műsorvétel. A vezeték nélküli műsorvétel terjedésével a vezetékes műsorelosztás iránti igény számottevő növekedése nem is várható. Szigetbecsén jelenleg két távközlési (internet+tv+telefon) hálózat van kiépítve. Az Invitelé földfelszín file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 60

62 alatt, az UPC-é- villanyoszlopokra szerelve Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A távközlési ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. Ennek elméletileg területi korlátja nincs. Valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Telenor, Vodafone) és műsorelosztó szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés hálózatának és létesítményeinek szerepeltetése a településrendezési tervben A településrendezési eszközök keretében készülő tervek elektronikus hírközlési fejezetére vonatkozó alátámasztó munkarészek elkészítésének tartalmi követelményeit az ágazat a közelmúltban elfogadott 14/2013 (IX.25.) NMHH rendeletben rögzítette. Ennek alapján a hálózatengedélyes szolgáltatók hálózati rendszereit rögzíteni kellene a településrendezési eszközök keretében készített infrastruktúra alátámasztó tervében, hogy a fennálló, illetve a tervezés hatására várhatóan keletkező konfliktusok feltárhatók legyenek. A szolgáltatókról az NMHH nyilvántartást vezet, nagy számuk a teljes körű közvetlen elérést tervezői oldalról nem teszi lehetővé. A szolgáltatási jogosultsággal rendelkezők köre lényegesen bővebb, mint ahány szolgáltató tényleges szolgáltatást végez, de a piaci verseny a szolgáltató szabad kiválasztására biztosított, tekintettel arra, hogy az elektronikus hírközlés alanyi jogú szolgáltatás. Szigetbecse területén 71 vezetékes távközlési szolgáltató áll rendelkezésre az ágazati nyilvántartás szerint: Ágazati Tényleges Megszűnés Sorsz. Szolgáltató neve sorsz. kezdés dátuma 1 1 ACN Communications Hungary Kft AMTEL Hang és Internet Kommunikáció Magyarország Kft ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt BORSODWEB Internet Szolgáltató Kft Bsystems Telekom Kft BT Limited Magyarországi Fióktelepe BTM 2003 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Business Telecom Távközlési Nyrt Calltivation Ltd Comtest Technikai és Ügyvitelszervezési Kft Corvus Telecom Informatikai és Távközlési Kft Corvus Telecom Informatikai és Távközlési Kft Cost Consulting Szolgáltató Kft DRÁVANET Internet Szolgáltató Zrt Ephone Magyarország Távközlési, Kivitelező és Szolgáltató Kft Ephone Magyarország Távközlési, Kivitelező és Szolgáltató Kft EuroCable Magyarország Kábeltelevíziós, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Flexikom Tanácsadó és Szolgáltató Kft Fone Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft GYŐR.NET Internetszolgáltató Kft HFC Network Kivitelező és Szolgáltató Kft Hungária Informatikai Kft H1 Telekom Távközlési és Kereskedelmi Kft IKRON Fejlesztő és Szolgáltató Kft Invitel Távközlési Zrt Invitel Távközlési Zrt Invitel Technocom Távközlési Kft IP-Telekom Informatikai és Távközlési Kft isave Informatika Kft file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

63 30 32 ITSource Informatikai és Telekommunikációs Szolgáltató Kft Juhász Ervin KÁBELSAT-2000 Kábeltelevízió Építő- és Szolgáltató Kft KFL-NETWORKING Telekommunikációs és Informatikai Kft Kölcsön-Eszköz Vagyon- és Eszközkezelő Kft Last-Mile Telekommunikációs Kereskedelmi és Szolgáltató Kft LCCK Számítástechnikai és Informatikai Bt Magyar Telefontársaság Távközlési és Tanácsadó Kft Magyar Telekommunikációs és Informatikai Kft Magyarországi CPS Távközlési és Kereskedelmi Kft Media Exchange Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Microsystem Kecskemét Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Mikroháló Távközlési, Szolgáltató Kft M70 Group Korlátolt Felelősségű Társaság Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt Netfone Távközlési Szolgáltató Kft NetGen Infokommunikációs Kft Net-Portal Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft "OKSZI" Oktatói, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft On Line System Informatikai és Tanácsadó Kft Opennetworks Kereskedelmi és Szolgáltató Kft P & P Team 2000 Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Polanor Telekommunikáció Szolgáltató Kft PRIM TELEKOM Kft Printer-fair Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft ReKo Systems Informatikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Rendszerinformatika Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt R-Voice Hungary Kft Sághy-Sat Szolgáltató és Kereskedelmi Kft SKAWA Informatikai Kft Symlink Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft Tarr Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft UPC Magyarország Telekommunikációs Kft Venien Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft Vidékháló Telekommunikációs Korlátolt Felelősségű Társaság Virtual Call Center Telekommunikációs és Szolgáltató Kft VNM Zrt Xyton Kft Zalaszám Informatika Kft ZNET-MIKRONET Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Telekom Gazdasági Szolgáltató Kft VOICE Távközlési Kft A vezetékes távközlési szolgáltatás legkorábbi elkezdője az Invitel Távközlési Zrt., volt, amely a szolgáltatást a térségben 1995-ben kezdte el. A kiépített hálózat is az ő kezelésében van. Településrendezési terv készítése szempontjából tehát a meghatározó szolgáltató az Invitel Távközlési Zrt., mivel elsődleges szempont a szolgáltatáshoz szükséges hálózat helyfoglalása, annak helybiztosítási igénye. Szigetbecse területén a kedvező műsorvételezésre kábel TV hálózatot is kiépítettek. A távközléshez hasonlóan műsorelosztásra is több szolgáltató áll rendelkezésre. Az ágazat 7 vezetékes műsorelosztó szolgáltatót tart nyilván, mint szolgáltatásra jogosult. Természetesen közülük is van olyan, amelyik bár rendelkezésre áll, tényleges szolgáltatást nem végez. file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 62

64 Ágazati nyilvántartásban szereplő vezetékes műsorelosztó szolgáltatók: Sorsz. Ágazati sorsz. Szolgáltató neve Tényleges kezdés 1 1 ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt Bsystems Telekom Kft Externet Telekommunikációs és Internet Szolgáltató Nyrt Invitel Távközlési Zrt M70 Group Korlátolt Felelősségű Társaság UPC Magyarország Telekommunikációs Kft Telekom Gazdasági Szolgáltató Kft A vezetékes szolgáltatást a vezeték nélküli szolgáltatók egészítik ki. Jelenleg az ágazat által vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatóként a térségben 7 szolgáltatót tartanak nyilván. Természetesen ezek bár rendelkezésre állnak, nem biztos, hogy igénybe veszik szolgáltatásukat. Ágazati nyilvántartásban szereplő vezeték nélküli szolgáltatók: Ágazati Sorsz. sorsz. Szolgáltató neve 1 1 Agnátus-Pont 2004 Távközlési Szolgáltató Kereskedelmi és Ipari Kft. 2 2 Bsystems Telekom Kft. 3 3 Magyar Telekom Távközlési Nyrt. 4 5 PORTFOLIO TRADE SOLUTIONS Zrt. 5 6 Telenor Magyarország Zrt. 6 7 Tesco MBL Távközlési Zrt. 7 8 Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. A létesítménnyel rendelkező vezeték nélküli szolgáltatók közül a Magyar Telekom Távközlési Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt. és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. létesítményeik koordinátáit és magasságát készséggel és díjmentesen a rendezési terv készítéséhez átadták, így létesítményeik feltüntethetők, biztosítva számukra a helyfenntartást. Egyben jelezték a már elhatározott fejlesztési szándékaikat, hogy az is feltüntetésre kerüljön Környezetvédelem (és településüzemeltetés) Talaj A település mezőgazdasági területeinek talajminőségi vizsgálata elsősorban talajvédelmi szempontok figyelembe vételével készült. A mezőgazdasági területekre jellemző, hogy közepes heterogenitású területek, ahol gyengén közepes szervesanyag tartalmú ( t/ha), átlagosan semleges, de foltonként kisebb területi kiterjedésben gyengén savanyú kémhatású homokos vályog, vályog talajok találhatók. A talajminőséget rontó talajhibák közül legjelentősebb a defláció és a helyenkénti 25% feletti mészfelhalmozódás. Környezetvédelmi, talajvédelmi szempontból áltanosságban elmondható, hogy többnyire közepesen gyenge minőségű homokos vályog, vályog talajok, ahol a termőréteg csökkentő talajhibák közül meghatározó a defláció, ami tovább fokozódhat helytelen talajhasznosítás következtében. A településnek a saját mezőgazdasági területeire vonatkozó adatai alapján a mezőgazdasági területek mintegy 1/3 részt jó, 1/3 részt közepes és 1/3 részt gyenge minőségűek Felszíni és a felszín alatti vizek Szigetbecse és közvetlen térségére jellemző, hogy pannóniai képződményeknél idősebb rétegek sehol sem találhatók a felszínen. Egyébként az egész területet negyedkori képződmények takarják be. Hidrogeológiai szempontból a terület földtani képződményei közül ivóvízbeszerzésre főként a m közötti felső pannon vízadó képződmények alkalmasak. A vízáteresztő felszín és a rossz lefolyási viszonyok miatt a talajvíz általában a felszín közelében helyezkedik el. A talajvízjárást a Duna vízjárása jelentősen befolyásolja. 63 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

65 A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelettel összhangban Szigetbecse az érzékeny területi kategóriába tartozik. A település központi belterületén a csatornahálózat mindenhol kiépített és a rákötöttség is közel teljeskörű. A szennyvizet a Ráckevei szennyvíztisztító telepre juttatják el. A part mentén húzódó üdülősoron (egyéb belterületen) eddig a hálózat nem volt kiépítve. Az RSD Projekt keretében, annak IV. projektelemeként, a Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból (RSD parti sáv projekt) augusztusában kezdik meg a szigetbecsei üdülősor területén, mintegy 8,6 km hosszan a csatornahálózat kiépítését Levegőtisztaság és védelme A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete alapján, a település az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok tekintetében az alábbi zónacsoportokba tartozik: szennyezőanyag zónacsoport szennyezőanyag zónacsoport Kén- dioxid F /PM10/ Arzén (As) F Nitrogén- dioxid F /PM10/ Kadmium (Cd) F Szén- monoxid F /PM10/ Nikkel (Ni) F /PM10/ szilárd E /PM10/ Ólom (Pb) F Benzol F /PM10/ benz(a)-pirén (BaP) D Talaj-közeli ózon O-I A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete alapján a zónák típusai következők: A csoport: agglomeráció: olyan légszennyezettségi zóna, ahol a népesség száma meghaladja a lakost, vagy ahol a népesség száma lakos vagy annál kevesebb, de a népsűrűség legalább 500 fő/km. További előírások a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján. B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. Az alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározását a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet tartalmazza. A település területén számottevő légszennyezéssel járó ipari tevékenységet nem folytatnak. A helyhez kötött légszennyező forrásokon légtérbe jutó szennyező anyagok zömmel a hőenergia termelésből erednek, ezek mennyisége nem haladja meg a területi kibocsátási határértéket és nem okoznak jelentős légszennyezést. A gázellátási program gyorsütemű megvalósításának eredményeként a településen a hőenergia termelés során jelentős mértékben csökkent a kén-dioxid és a szilárd légszennyező anyag kibocsátás. file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 64

66 Mivel Szigetbecse a Csepel-sziget déli részén fekszik, a településen áthaladó közlekedési útvonalak nem bonyolítanak le akkora forgalmat, hogy az számottevő légszennyezés terhelés okozna Zaj- és rezgésterhelés A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet, a zajtól védendő területeken alapvetően háromféle tevékenységi körhöz, illetve zajterhelési forráshoz kapcsolódóan állapítja meg a különböző zaj terhelési határértékeket. Ezek a következők: - üzemi vagy szabadidős zajforrástól származó zajterhelés, - építési kivitelezési tevékenységből származó zajterhelés, - közlekedéstől származó zajterhelés. Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet 1. melléklete) Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (db) Sorszám Zajtól védendő terület 1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület nappal óra éjjel óra Gazdasági terület Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet 2. melléklete) Sorszám Zajtól védendő terület Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (db) ha az építési munka időtartama 1 hónap vagy kevesebb 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több nappal óra éjjel óra nappal óra éjjel óra nappal óra 1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Gazdasági terület éjjel óra 65 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

67 A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet 3. melléklete) Határérték (LTH) az LAM kö megítélési szintre* (db) Sorszám Zajtól védendő terület 1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zajra nappal óra éjjel óra az országos közúthálózat-ba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtő-utaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől** származó zajra nappal óra éjjel óra az országos közúthálózat-ba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól, az autóbusz-pályaudvartól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelytől*** származó zajra nappal óra éjjel óra Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület 4. Gazdasági terület A település belterületén az átmenő közúti forgalom, valamint a belső forgalom által okozott zajterhelés nem jelentős. Lakóterületen, illetve a közelében jelentős zajkibocsátású telephely, szórakozóhely nem működik Sugárzás védelem A település területén, vagy tágabb környezetében nincs olyan ismert objektum, ami sugárzásterhelés, illetve sugárzásvédelem szempontjából intézkedést igényel Hulladékkezelés A település belterületén és az üdülősoron a kommunális hulladékok gyűjtése és elszállítása szervezett formában történik. A hulladékot a Dömsödi lerakóra szállítják, mely a rendezési terv távlatán belül nem fog betelni, így település kommunális hulladék elhelyezése távlatilag megoldott Vizuális környezetterhelés A település területén területi védelmet, vagy intézkedést igénykő vizuális környezetterhelés nem ismert Árvízvédelem Szigetbecse és térsége árvízvédelmi szempontból mentesített ártérnek tekinthető. A Duna és az Ráckevei-Soroksári-Duna (RSD) két oldalát védgátak kísérik. A település az RSD mentén fekszik, habár belterületi részei inkább a holtág mellett találhatók, s a part menti rész elsősorban üdülési hasznosítású. Az RSD a Duna fő medrétől zsilipekkel leválasztott, file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 66

68 szabályozott vízszintű mellékág, mely tószerűen van kialakítva. Az RSD jelenlegi hasznosítási módjai közül a legfontosabbak: üdülés, vízisport, természetvédelem, víztározás, belvizek befogadása, mezőgazdasági vízellátás (vízkivétel), szennyvíz befogadás és "feldolgozás", horgászat. A sokféle hasznosítási iránynak nagyon nehéz megfelelni, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a RSD hidraulikai és ökológiai korlátait Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák A környezetvédelmi konfliktusok között kiemelendő a partmenti üdülőterületek csatornázatlansága és az ebből eredő, évtizedek óta fennálló talaj- és vízszennyezés. E súlyos az RSD mentén több helyen meglévő problémakör komplex rendezése kiemelt projekt keretében a közeljövőben kezdődik, az RSD Projekten belül IV. Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból, Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) Építésföldtani korlátok Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének Csúszás-, süllyedésveszélyes területek Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének Földrengés veszélyeztetett területei Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének Vízrajzi veszélyeztetettség Árvízveszélyes területek Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének Belvízveszélyes területek Ismereteink szerint nincs ilyen nyilvántartott területe Szigetbecsének, de a központi belterületen belül egyes területrészeken azok mély fekvése miatt időszakos vízállások alakulhatnak ki. E területek beépítetlenek és beépítésük sem tervezett Mély fekvésű területek Szigetbecse helyenként rendelkezik mély fekvésű területekkel, melyek beépítetlen területek. Emiatt és a kedvező talajadottságok (homok) miatt nincs tudomásunk konfliktusról Árvíz és belvízvédelem Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének Egyéb Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének. 67 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

69 Mélységi, magassági korlátozások Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének Tevékenységből adódó korlátozások Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének Ásványi nyersanyag lelőhely Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének Városi klíma Szigetbecse a Csepeli-sík földrajzi kistáj déli részén helyezkedik el. A település éghajlatára jellemző, hogy mérsékelten meleg, száraz éghajlatú. Az évi napfénytartam kb óra, míg az évi középhőmérséklet 10,3 o C, az abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,5 o C és az abszolút hőmérsékleti minimumok átlaga 16,0 o C körül van. A csapadék évi összege mm. Az uralkodó szélirány É, ÉNy-i és az átlagsebessége meghaladja a 2,5-3 m/s. 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése A jelenlegi közúti közlekedéshálózati elemek a település és az átmenő forgalom igényeit alapvetően kielégítik, kapcsolati hiányok nincsenek. Minőségük az anyagi lehetőségek függvényében fejleszthető. Az úthálózat és ez egyéb területhasználatok összhangban vannak egymással. Új, vízi és légközlekedési kapcsolatok és területek kialakítása nem szükséges. A meglévő falusias lakóterületek a meglévő igényeknek lényegében megfelelnek, újabb területek kijelölése nem szükséges. A lakosság fokozatos életmódváltásával párhuzamosan előtérbe kerül a kisebb méretű telkek iránti igény, azaz a meglévő telekállomány felaprózódásának elősegítése. A község közintézményi és egyéb vegyes területei a meglévő igényeknek nagyjából megfelelnek. A kisebb mennyiségi és minőségi hiányok várhatóan az anyagi lehetőségek függvényében fokozatosan megszüntethetőek. Az életminőség szinten tartása és fokozatos javítása érdekében fontos feladat a mennyiségi és minőségi igényváltozások monitorozása. Szigetbecse kereskedelmi szolgáltató, valamint ipari gazdasági területei és a lakó, továbbá az üdülőfunkciók között - a belterületi autószerviz kivételével - lényegében nem ismert érdemi konfliktus. A gazdasági területek használati és beépítési minőségének további javítása, továbbá a már korábban kijelölt, de még beépítetlen területek hasznosítása a község érdeke. A Duna-parti hétvégiházas üdülőterületek jelentősebb területi értelmű belső fejlesztési tartalékkal már nem bírnak. E területeken a fő cél érdemben már csak a beépítés minőségének fokozatos javítása lehet. A község beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges területei (sportpálya, rekreációs terület, strand, temető, bánya) zömmel a jelentkező igényeknek megfelelően alakultak ki. A bányaterület rekultivációja, és a rekreációs területek használatba vétele községi prioritás. A település zöldfelületi ellátottsága összességében jónak mondható, habár a zöldfelületi rendszer elemei közül az erdőterületek nagysága erősen átlag alatti, viszont ezt kompenzálják a vizes élőhelyekhez köthető változatos zöldfelületek. A mezőgazdasági területek használata a termőhelyi adottságokkal összhangban van. A természeti értékkel bíró területek védelme megfelelően biztosított. Az RSD, mint vizes élőhely és egyben közösségi célú rekreációs terület viszonylagos elszigeteltsége a parttól távolabbi területektől - az üdülősor által - kedvezőtlen, de kialakult állapotnak tekintendő. file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 68

70 Szigetbecse esetében az egyes kialakult területhasználatok és a különféle infrastrukturális elemek nagyjából összhangban vannak egymással. Érdemi feszültségek hiányában a kialakult területhasználatok jelentősebb változtatása nem indokolt, legfeljebb a hiányzó infrastrukturális elemek pótlása (pl. az RSD menti közműves szennyvízelvezetés hiányosságának megszüntetése) indokolt. 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A folyamatok értékelése A Szigetbecsén zajló társadalmi, gazdasági, pénzügyi folyamatok eredményeképpen az épített környezet elemei, minőségük és értékük fokozatosan, de csak kis lépésekben nőnek, javulnak. E folyamat erősítése elsősorban nem településfejlesztési, -rendezési kérdés. A község jelentősebb épített, vagy természeti környezeti problémákkal nem küzd, de javításra váló elemek azért természetesen vannak. Amennyiben az országos és helyi társadalmi, gazdasági, pénzügyi környezet a későbbikben kedvezőbb lehetőségekkel rendelkezik majd, úgy felgyorsulhat az utóbbi években lelassult településfejlődési, -fejlesztési folyamat is A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A hatályos településfejlesztési koncepcióval összhangban az alábbi főbb településfejlesztést befolyásoló értékek emelhetők ki: - Szigetbecse földrajzi potenciálja, a szigeti fekvésből adódó hosszútávú előnyök, a kedvező természeti-, táji adottságok: Az RSD menti fekvés, az RSD alsó harmadának kedvező vízminősége, az üdülési potenciál, a holtág és környezete, a belső tavak, vizes élőhelyek és a környezetükben kialakult - és revitalizálható - környezet. - A középfokú szolgáltatásokat, foglalkoztatási lehetőségeket, nyújtó Ráckeve közelsége, - A főváros viszonylagos közelsége, ezzel az üdülési-, rekreációs potenciálban rejlő lehetőségek kihasználásának esélye, - Megfelelő közúti (és tömegközlekedési) kapcsolat Ráckevével, (Ráckevén keresztül a régió távolabbi településeivel) a fővárosi-, főváros közeli munkahelyek, szolgáltatások elérését lehetővé tevő HÉV végállomásával. Ezzel a foglalkoztatási és munkalehetőségek, szolgáltatási és szabadidő eltöltési kínálat - még társadalmilag elfogadható - idő alatti elérési lehetősége - Szigetbecse karaktere, településszerkezetének egyedisége, belső - régi - településmagjának karaktere, hangulata, a lakóterületek tágassága, kertes, családi házas jellege, ahol a beépített és a zöld területek harmónikusan egészítik ki egymást, - A közlekedési utak csak kis felületen érintik a lakóterületet. A község és az RSD melletti üdülőterületeknek nyugalma biztosított, így kedvező Szigetbecsén környezet minősége. A csend és a nyugalom kedvező táji természeti környezettel párosulva a településfejlesztés egyik legfőbb erőforrása. - Szigetbecse társadalmának növekvő nyitottsága, amely lehetővé teszi az üdülőterületen nyaralók és élők mind erőteljesebb integrálását a község közéletébe, társadalmi életébe. - A helyi hagyományok, mint közösség összetartó és település-fejlesztő erő, - A község véleményformáló polgárainak - lakosainak - település-fejlesztés szempontjából stabil értékválasztása, elkötelezettsége a helyi sajátosságokat figyelembevevő, értékőrző, kiegyensúlyozott fejlesztés, a hosszútávon is kedvező megoldások mellett, - A szigetbecsei családok, háztartások (mint gazdasági egységek) értéktermelő képessége, megtakarítási hajlama, a megtakarítások jelentős részének megjelenése a település épített környezetében (építési jellegű beruházások, közműfejlesztések). - A helyi beruházások értékőrző, értéknövelő volta. - A település meglévő épület- és létesítményállománya. (Alapvetően és jellemzően megfelelő minőségben biztosítottak mindazok a közintézmények, amelyek a lakosság színvonalas alapfokú ellátásához szükségesek) - A kiépült műszaki infrastruktúra. - Az intézményhálózatot működtető szellemi - humán - infrastruktúra. Ezen a területen kiemelkedően fontos az itt dolgozó értelmiségiek igényessége, szakmai elkötelezettsége. Szintén a hatályos településfejlesztési koncepcióval összhangban az alábbi főbb településfejlesztési 69 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

71 és -rendezési problémák emelhetők ki: - A tulajdonváltozás, a mezőgazdasági földterületek magántulajdonba kerülése időről időre ismételten felvetheti a község hosszú-távú céljaitól eltérő más célú földhasználatnak és a beépítésnek további - jelentős - (magán és csoportérdekből történő) kiterjesztésének igényét: egyrészt a szigeten, másrészt a gát mögötti területeken. - Szigetbecse településszerkezetének kedvezőtlen elemei: = Az üdülőterület és a falu teljes fizikai elkülönülése, az üdülőterületen az ellátó létesítmények szinte teljes hiánya. = A kialakult üdülőterületek beszorulása a gát és a víz közé, e sáv keskenysége, a háttérterületek alacsonyabb potenciálja és értéke, = A vízparti területek részbeni elzártsága a közhasználat elől, a zöldterületek, pihenőterületek, közösségi területek hiánya, = A Duna parti üdülőterület kialakult telekállománya kedvezőtlen, kis méretű - funkcióváltásra nem alkalmas telkekből áll, a vízparti közterületek korlátozott kiterjedése, a csatornázatlanságból adódóan a felszín alatti és felszíni vizek minőségének veszélyeztetése jellemző. - A hatályos településrendezési tervben rögzített fejlesztési elképzelések csak kisebb részben valósultak meg. Az utóbbi években a válság és a hazai társadalmi, gazdasági, pénzügyi folyamatok hatásaként és az általános tőkehiány következtében csak ütemezetten és hosszabb távon van esély a korábbi fejlesztési elképzelések megvalósulására A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata A jelen tervfelülvizsgálat és tervmódosítás során a tervezett módosítások a hatályos településfejlesztési koncepcióban megfogalmazottakkal összhangban vannak, attól eltérő elemeket nem tartalmaznak. A településrendezés során a koncepcióban rögzítetteken túlmenően a településen érvényesülő jelenlegi gazdasági, társadalmi folyamatok hatásait egyaránt figyelembe vettük Probléma és értéktérkép A település problémáinak és értékeinek összefoglalóját térképi formában -, a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolását - a tervlapok között található PÉT jelű térképpel szemléltetjük. A térkép az alábbiakat ábrázolja: - A mély fekvésű területeket a belterületen. - A feltárási igény (megközelítési probléma) esetén vizsgálandó rendezetlen telekstruktúrájú tömbbelsőt. - A nagy, beépítetlen belső részekkel rendelkező, feltárási igény esetén vizsgálandó tömbök területét. - A nem megfelelő megközelítéssel rendelkező gazdasági célú területet. - A korábbi bányaterületeket - A valós erdőterületek, az erdészetei nyilvántartásban erdőként szereplő és a valóságban erdősült területek eltéréseit több kategóriában. - A közlekedési és vízügyi műtárgy közötti konfliktuszónát (a gát telkén megvalósult, nem bővíthető közutak területét). - A kialakítható Lórévi kapcsolat lehetőségét. - A potenciális jelentősebb beépítetlen lakó, gazdasági, üdülő és különleges fejlesztési területeket. - A farmgazdálkodásra alkalmas területeket. - A jelentősebb meglevő erdőterületeket és vízfelületeket Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Az egyes településrészek kijelölése, pontos lehatárolása Szigetbecse adottságai miatt nem indokolt Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének. file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 70

72 Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) A valamiféle beavatkozást igénylő fontosabb területek a PÉT jelű probléma és értéktérképen léthatóak. Az előbbi 3.2. számú fejezetben részletezett tartalmi elemek közül a fontosabb beavatkozást igénylő elemek a következők: - A korábbi bányaterület. - A valós erdőterületek, az erdészetei nyilvántartásban erdőként szereplő és a valóságban erdősült területek eltérései több kategóriában. - A nem megfelelő megközelítéssel rendelkező gazdasági célú terület a Petőfi Sándor utcában. Az előzőeken túlmenően kisebb lokális korrekciókra is szükség lehet majd, melyek a PÉT jelű térképen nem, vagy csak nehezen lennének ábrázolhatóak. Ezek: - A Petőfi Sándor utcában lévő óvoda (62/2) telke. - A temető ravatalozójának közvetlen környezete. 71 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

73 II. TERVI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE 1.1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK A tervmódosítás során a hatályos TSZT (tervlap és leírás) megváltoztatásra került. E változások a település egészéhez viszonyítva ugyan nem jelentősek, de tartalmilag, formailag és területi értelemben is az érvényes tervek több elemét érintik. A lényegesebb területi típusú rajzi változásokat egy áttekintő térképen (az AT jelű lapon) ábrázoltuk annak érdekében, hogy a hatályos tervekhez képest történő változások jól összevethetők legyenek az előzményi állapottal Javasolt településszerkezet, terület-felhasználási rendszer A község településszerkezete a jelenleg kialakult állapothoz képest lényegileg nem változik meg. Egy közúthálózati elem és néhány kisebb-nagyobb terület-felhasználási elem azonban megváltozik. Ezek részletes leírása a későbbi fejezetekben található. A közúthálózati elemek bővülésének nyomvonali változásának fő indoka a kedvezőbb településen településközi kapcsolati rendszer kialakításának igénye. A kisebb-nagyobb mértékben megváltozó terület-felhasználások indoka a korábbi terv hatálybalépése óta letelt időszak gazdasági, társadalmi, jogi környezetének megváltozásából fakadó kihívásoknak való megfelelés kényszerének figyelembe vétele. Az alább alfejezetekben az OTÉK-nak megfelelő terület-felhasználási kategóriák alkalmazásával ismertetjük Szigetbecse igazgatási területének tényleges mai terület-felhasználását, és a tervezett állapotot is. A község (OTÉK megfogalmazás szerint) beépített, és beépítésre szánt területe lényegileg megegyezik a mai belterülettel, míg a beépítésre nem szánt területe pedig nagyjából a mai külterülettel. (A beépített és beépítésre szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a meglévő belterületek. A beépítésre nem szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a külterületek.) Beépítésre szánt területek (lakóterületek, üdülőterületek, vegyes területek, gazdasági területek, különleges területek) Lakóterületek, lakásállomány A lakáslétesítési igényeknek lényegében a telkes, családiházas beépítési forma felel meg a településen. Tervünkben a telkes, családiházas lakáslétesítési formát javasoltuk alkalmazni a településen. A település jelenlegi belterületein lévő lakóterületein a fizetőképes igények növekedésével párhuzamosan ugyan egyre csökken a lakásépítési tartalék, de még mindig sok terület, telek vár beépítésre. Az önkormányzati igényeknek megfelelően újabb lakóterületek kijelöléséről nem kellett gondoskodnunk. A távlatban várható lehetséges legnagyobb lakásszám, becslésünk szerint a terv távlatán belül (kb ig) az alábbiaknak megfelelően alakul. A lakásszám számítási metódus: Ebben az anyagrészben azt számítjuk ki, hogy a HÉSZ szabályaival összhangban a TSZT-ben rögzített meglévő és tervezett terület-felhasználási besorolások nagyságát is figyelembe véve mekkora lehet az a potenciálisan legnagyobb lakásszám, amellyel számolnunk kell a későbbiekben. Nyilván ezek az értékek jóval nagyobb számot eredményeznek akár annál is, amely a meglévő területeken ma valójában kialakult, de a HÉSZ szabályai elvben a ma kialakult területeken a kialakult állapotnál is nagyobb lakásszám kialakulását is megengedik. (Nyilvánvalóan nem minden telket építenek, építettek úgy be a tulajdonosaik, hogy azokon az elvben lehetséges legnagyobb lakásszám file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 72

74 jöjjön létre.) A számított, lehetséges legnagyobb telek- és lakásszám becsléseknél az adott terület-felhasználási kategóriákra vonatkozóan kiadódó területnagyságokat figyelembe véve a következő képleteket alkalmaztuk azoknál a terület-felhasználási kategóriáknál amelyeknél szóba jöhet akár legálisan, akár fél-/vagy illegálisan lakófunkció kialakítása: - Falusias lakóterületeknél a lakótelkek száma (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m 2 ) x 0,8 / 700. A lakásszám maximuma = a lakótelkek száma x 2 lakás/telek. - Településközpont területeknél a lakófunkció befogadására is alkalmas telkek száma átlagosan (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m 2 ) x 0,8 / 900. A lakásszám maximuma = a telkek száma x 900 m 2 (telekterület) x 0,35 (beépítési %) x 3 (szintszám) / 70 m 2 (lakás alapterület). - Intézményi területeknél általában a lakófunkció befogadására is alkalmas telkek száma átlagosan (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m 2 ) x 0,8 / 900. A lakásszám maximuma = a telkek száma x 1,5 (telkenkénti szolgálati lakások száma). - Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeknél a lakásszám maximuma (db) = területfelhasználási kategória összes területe (m 2 ) x 0,8 /1.500 x 2 (telkenkénti szolgálati lakások száma). - Ipari gazdasági területeknél a lakásszám maximuma (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m 2 ) x 0,8 / x 2 (telkenkénti szolgálati lakások száma). - Hétvégi házas üdülőterületeknél a lakófunkció befogadására is alkalmas telkek száma átlagosan (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m 2 ) x 0,8 / 350. A lakásszám maximuma = a telkek száma x 1 lakás/telek. A fenti számításoknál szereplő értékeket, a biztonság irányába tévedve az átlagos jellemzők alapján a legsűrűbb beépítést eredményező változatához igazodó értékekkel határoztuk meg. Várható lakásszám: Terület-felhasználási kategória Terület-felhasználás területnagysága (m 2 ) Számított lehetséges legnagyobb lakásszám (db) Meglévő megmaradó, már ilyen funkciókra beépült területek Falusias lakóterületek Településközpont területek Intézményi területek Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek Ipari gazdasági területek Hétvégi házas üdülőterület Meglévő összesen: Tervezett újonnan kialakított, vagy funkcióváltó területek Falusias lakóterületek Intézményi területek általában Hétvégi házas üdülőterület Tervezett összesen: A fentiek szerint a meglévő területre számított lehetséges legnagyobb lakásszám db-os értéke Szigetbecsén a jelenleg reális lakáslétesítési igények függvényében nyilván erősen túlbecsült adat, ezért ebben a vonatkozásban a kiadódó db lakásnak csak 20%-át, azaz 978 db lakást veszünk figyelembe. Ehhez jön még a tervezett területeken várható 24 db lakás. Ez így összesen lakást jelent. A fentiek alapján a terv távlatán belül (kb ig) a tervmódosítás alapján mindösszesen db új lakás létesülhet majd. Ez az érték a 2011-ben már meglévő 533 db összes lakóegység számhoz képest 2025-ig kb. 188 %-os, kiemelkedően magas lakásszám növekedést jelenthet. Ezért javasoljuk, hogy a település a valós népesedési folyamatok figyelemmel kísérésével párhuzamosan egy prioritási sorrend meghatározásával a későbbiekben mindenképpen ütemezze a lehetséges fejlesztéseket, vagy/és a HÉSZ szabályait szigorítsa tovább, ha a lakásszámot és ezen keresztül a népességszámot is szigorú keretek között kívánja majd tartani. (Az ütemezést már csak ezért is javasoljuk, mert a fenti lakásszám összesítési táblázatban nem is annyira a tervezett újonnan kialakított, vagy funkcióváltó területek lakásszám értéke a jelentős, hanem a meglévő, megmaradó beépített és beépítésre kijelölt területek potenciális belső lakásszám tartaléka. Ez a tartalék a 2011-es 533 db lakás helyett kedvezőtlen esetben, elvben további kb. kétszeres, összességében nagyjából 450 db új lakás 73 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx

75 kialakítását is lehetővé tenné a jelenleg már hatályosan átsorolt területeken.) A lakásszám várható változása ben meglévő 2025-ig tervezett A lakásszám és a lakóterületek lakónépesség alakulása ben meglévő 2025-ig tervezett 100 lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakó (fő) Lakott és nem lakott lakóegység összesen (db) Lakónépesség (fő) A fentiek szerint becsült lakásszám változásból származó népességnövekedésből adódó közmű- és közintézményi infrastruktúrával szembeni elvárások megnőnek. Ezért ezt a becsült lakónépesség növekedést a népesség távlati alakulásának számításánál (, illetve a közintézményi és közmű infrastruktúra hálózatok méretezésénél is) figyelembe vettük. A terv szerint a meglévő lakóterületek jellemzően a korábbi időszakban kialakult állapotra szervesen ráépülve, drasztikus változások nélkül, szabályozott keretek között fejlődnek tovább fokozatos szerves urbanizáció révén Lf jelű falusias beépítésű lakóterületként. Ennek érdekében a meglévő lakóterületeket eltérő adottságaiknak megfelelően eltérő lakó terület-felhasználási kategóriákba soroltuk Vegyes területek (településközpont területek és intézmény területek) A mostani tervezés során az egyik legfontosabb feladat az OTÉK változásával lehetőség kihasználása, mely szerint a korábbi homogén településközpont vegyes terület-felhasználási kategóriát két részre lehetett osztani. Ennek megfelelően a község közintézményeit a Vi jelű intézményi terület-felhasználásba, az egyéb korábbi településközpont vegyes besorolású területeit a Vt jelű településközpont terület-felhasználásba soroltuk be. Ez az átstrukturálási feladat érdemi új területkijelölésnek nem minősül, de több részterületet is érintett. A tervmódosítás során új intézményterületet és új településközpont területet nem jelöltünk ki Gazdasági területek A tervezési feladat részben a meglévő gazdasági területek megfelelő -, szükség esetén pontosítottszabályozása volt, új gazdasági területe nem jelöltünk ki Üdülőterületek A tervben újonnan tervezett üdülőterületek kialakítására egy helyen tettünk javaslatot. A már a hatályos tervben is rögzített hétvégiházas üdülőterületeken túlmenően kizárólag a Duna-part D- végénél lévő korábbi erdő területek helyén néhány teleknyi területen új hétvégiházas üdülőterület kialakítását rögzítettük (jele Üh) tervezett elemként. file: Szigetbecse_TSZTHESZ_ docx 74

SZIGETBECSE KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA

SZIGETBECSE KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA SZIGETBECSE KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA II. FÁZIS: MÁSODIK MUNKAKÖZI EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ Budapest, 2015. augusztus Projektszám:

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA SZERKEZETI TERV LEÍRÁS a 251 sz. főút és a 2502 j. ök. út építési területére megnevezésű Szerkezeti tervlaphoz 1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. 1. A területfelhasználás Beépítésre nem szánt területek KÖu

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

C E G L É D TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA. 2015. március

C E G L É D TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA. 2015. március C E G L É D TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA KÉPVISELŐTESTÜLETI ELŐTERJESZTÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. március PEST MEGYEI TERÜLET, TELEPÜLÉS, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST

Részletesebben

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3.

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3. 3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3. Környezetalakítás 3.4. Közlekedés 3.5. Közművesítés 3.6. Hírközlés

Részletesebben

VERESEGYHÁZ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

VERESEGYHÁZ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA MUNKAKÖZI VÁLTOZAT! VERESEGYHÁZ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA VÉGSŐ SZAKMAI VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ A TÁRGYALÁSOS EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ Budapest, 2015. április Projektszám:

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Módosítási helyszín 3.1. Településtervezés, tájrendezés 3.2. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.3.

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Módosítási helyszín 3.1. Településtervezés, tájrendezés 3.2. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.3. 3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Módosítási helyszín 3.1. Településtervezés, tájrendezés 3.2. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.3. Közlekedés 3.4. Környezetalakítás 3.5. Közművesítés 3.6. Hírközlés

Részletesebben

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA A KözOP-3.2/C-08-11 pályázattal épülő VESZPRÉM-MÁRKÓ-BÁND HIVATÁSFORGALMI ÉS KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI KERÉKPÁRÚT ENGEDÉLYEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

A rendezés és fejlesztés viszonya Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény felülvizsgálata

A rendezés és fejlesztés viszonya Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény felülvizsgálata A rendezés és fejlesztés viszonya Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény felülvizsgálata Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. október 8. A fejlesztés vagy rendezés dilemmája

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

C E G L É D V Á R O S

C E G L É D V Á R O S C E G L É D V Á R O S TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA A 03/24, 03/43 ÉS 0334/6 HRSZ. TERÜLETEKRE VONATKOZÓAN JÓVÁHAGYOTT

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE Véleményezési dokumentáció ISO 9001:2000 MSZT 503/0818(1)-730(1) Budapest, 2014. július Projektszám: 2-08-556 Törökbálint Város településszerkezeti tervét Törökbálint

Részletesebben

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 BAKONYSZENTLÁSZLÓ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 2 Bakonyszentlászló településrendezési terv módosítás Véleményezési dokumentáció

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ V. évfolyam 8. szám 1575 Ft 2008. augusztus 29. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Oldal Törvény 2008. évi L. tv. az Országos Területrendezési

Részletesebben

ERCSI VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, TOVÁBBÁ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE EGYSZERŰSÍTETT, RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

ERCSI VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, TOVÁBBÁ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE EGYSZERŰSÍTETT, RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ERCSI VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, TOVÁBBÁ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE EGYSZERŰSÍTETT, RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA IV. FÁZIS: VÉGLEGESÍTETT DOKUMENTÁCIÓ ISO 9001:2000 MSZT 503/0818(1)-730(1)

Részletesebben

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

A TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLETEKRE VONATKOZÓAN EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ EGYSZERŰSÍTETT EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSHOZ. 2015. június

A TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLETEKRE VONATKOZÓAN EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ EGYSZERŰSÍTETT EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSHOZ. 2015. június DÖMSÖD NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA A TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLETEKRE VONATKOZÓAN EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ EGYSZERŰSÍTETT EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSHOZ 2015. június PEST

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Készült a Baranya Megyei Önkormányzat megbízásából BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE JAVASLATTEVŐ TERVFÁZIS EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ I. KÖTET ELFOGADÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK 2011. JÚNIUS 1085 Budapest

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK JÁSZBERÉNY KÖZPONT 2014-2015-2 MSC ÉPÍTÉSZ BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK BEADANDÓ TARTALOM 2.KONZULTÁCIÓ/2015.02.25. 1. LAP / BORÍTÓ FELIRAT hallgató neve / neptun-kód tantárgy megnevezése terv címe

Részletesebben

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 FEKETEERDŐ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 2 Feketeerdő településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

ARCHITEX É p í t é s z K f t JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA ALAPDOKUMENTUMOK. tsz.: 213/15

ARCHITEX É p í t é s z K f t JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA ALAPDOKUMENTUMOK. tsz.: 213/15 ARCHITEX É p í t é s z K f t S z o l n o k, Verseghy park 8. telefon: 56/789-307 telefax: 56/789-327 e-mail: architex@architexkft.hu JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA ALAPDOKUMENTUMOK

Részletesebben

TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE VÉGSŐ SZAKMAI VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ. Budapest, 2015. július

TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE VÉGSŐ SZAKMAI VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ. Budapest, 2015. július TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE VÉGSŐ SZAKMAI VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ Budapest, 2015. július Projektszám: 2-08-556 Törökbálint Város településszerkezeti tervét Törökbálint Város Önkormányzatának

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Urbanisztika I. m á s o d i k e l ő a d á s. A terület-, és településrendezés dokumentumai, kapcsolata, a tervek rendszere, szerkezeti terv

Urbanisztika I. m á s o d i k e l ő a d á s. A terület-, és településrendezés dokumentumai, kapcsolata, a tervek rendszere, szerkezeti terv Urbanisztika I. m á s o d i k e l ő a d á s A terület-, és településrendezés dokumentumai, kapcsolata, a tervek rendszere, szerkezeti terv dr. Kovács Péter A terület-, és településrendezés dokumentumai

Részletesebben

Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 57/2009. (IX. 17.) KT. HATÁROZATA. 2009.

Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 57/2009. (IX. 17.) KT. HATÁROZATA. 2009. Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 57/2009. (IX. 17.) KT. HATÁROZATA A 64/2005.(XI. 29.) ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Részletesebben

KEREPES VÁROS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT. 1. kötet. 2014. június hó KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.

KEREPES VÁROS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT. 1. kötet. 2014. június hó KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. MEGBÍZÓ: TERVEZŐ: TSZ.: 1868 Kerepes Város Önkormányzat 2144 Kerepes, Vörösmarty u. 2. KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. 1183 Budapest, Üllői út 455. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA 1 KEREPES VÁROS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

https://maps.google.hu/maps BEREK TÁJÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 2015. szeptember

https://maps.google.hu/maps BEREK TÁJÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 2015. szeptember 314//2012.. ((XI I.. 8..)) KORM.. RENDELLET.. 32 ((1)) b)) ÉS 41.. ((3)) SZERINTII EGYSZERŰSÍTETT ELLJJÁRÁS VÉLLEMÉNYEZÉSI I SZAKASZ EGYEZTETÉSII DOKUMENTÁCIÓJJA NAGYLÓK HÉSZ,, SZT MÓDOSÍÍTÁS SZAKÁGII

Részletesebben

TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ELFOGADÁSRA ELŐKÉSZÍTETT DOKUMENTÁCIÓ. Budapest, 2015. szeptember

TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ELFOGADÁSRA ELŐKÉSZÍTETT DOKUMENTÁCIÓ. Budapest, 2015. szeptember TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ELFOGADÁSRA ELŐKÉSZÍTETT DOKUMENTÁCIÓ Budapest, 2015. szeptember Projektszám: 2-08-556 Törökbálint Város településszerkezeti tervét Törökbálint Város Önkormányzatának

Részletesebben

EGERVÁR. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV módosítása. 2011. november

EGERVÁR. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV módosítása. 2011. november EGERVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV módosítása 2011. november

Részletesebben

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Településszerkezeti terv (módosítás 2005.) Megállapította

Részletesebben

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014 P-ART Stúdió Kft 4400 Nyíregyháza, Legyező út 78/3 E-mail: veresis55@gmailcom Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV Törzsszám: /2014

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u 52 Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy- Zsilinszky út I/2 Tel/Fax: 46/356-345, Mobil:06/530-6676 E-mail: provinciaterv@gmailcom

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ 1 Sz: 5/2015. ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ (314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 37. szerinti dokumentáció) Tervező: Kiszelovics

Részletesebben

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 7/2013.(II.12.), 12/2013.(III.12.) ÉS A 16/2015.(II.11.) SZ.ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK ALAPJÁN 314 / 2012.

Részletesebben

Településrendezési terv módosítása

Településrendezési terv módosítása 255/2013. (XII. 30.) számú Kt. határozattal és 26/2013.(XII.30) Önk. rendelettel Jóváhagyott anyag 2013. Megbízó: Tervező Nagymaros város Önkormányzat 2626 Nagymaros Fő tér 5. Pro Arch. Építész Stúdió

Részletesebben

ZALA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA

ZALA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA Készült Zala megye Önkormányzata megbízásából ZALA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA I. KÖTET 2010. NOVEMBER 1085 Budapest Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: pestterv@pestterv.hu

Részletesebben

KESZÜ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

KESZÜ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 DARNÓZSELI Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 2 Darnózseli Településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása /2015.( ) önkormányzati

Részletesebben

M E N D E. 2014. január

M E N D E. 2014. január M E N D E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A 0126/17 HRSZ. TERÜLETRE VONATKOZÓAN MENDE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 22/2013. (XII. 20.) KT. RENDELETE A 11/2002. (X. 8.) KT. RENDELETTEL

Részletesebben

T P. Dunakiliti Településrendezési eszközök módosítása JÓVÁHAGYOTT TERVDOKUMENTÁCIÓ

T P. Dunakiliti Településrendezési eszközök módosítása JÓVÁHAGYOTT TERVDOKUMENTÁCIÓ T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11. ; Tel: 96/418 373 Fa: 96/418 699, E mail: talent_plan@arrabonet.hu www.talent plan.hu Dunakiliti Településrendezési

Részletesebben

Iktatószám: 601/442-2/2015. Ügyintéző: B. Máthé Ildikó Telefon: +36-30-488-2786 e-mail: ildiko.mathe@forsterkozpont.hu Hiv.szám: 26-12/2015. Vasas Ágostonné Tárgy: Ostoros Község településrendezési eszközei

Részletesebben

2008. évi L. törvény. az Országos Területrendezési Tervrõl szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról

2008. évi L. törvény. az Országos Területrendezési Tervrõl szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról 2008. évi L. törvény az Országos Területrendezési Tervrõl szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról 1. Az Országos Területrendezési Tervrõl szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT.) 2. -a

Részletesebben

FÜRGED TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

FÜRGED TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FÜRGED TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 48/2009. (VI.17.) határozattal elfogadott Településszerkezeti terv 8/2009. (VI.22.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat MÓDOSÍTÁSA Megbízó Fürged

Részletesebben

LUGOSI ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ BT 7625 PÉCS, ANTÓNIA U 5. TEL: 72/216898, 20/3651260 KÁRÁSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA (EGYEZTETÉSI ANYAG)

LUGOSI ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ BT 7625 PÉCS, ANTÓNIA U 5. TEL: 72/216898, 20/3651260 KÁRÁSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA (EGYEZTETÉSI ANYAG) LUGOSI ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ BT 7625 PÉCS, ANTÓNIA U 5. TEL: 72/216898, 20/3651260 KÁRÁSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA (EGYEZTETÉSI ANYAG) TERVEZŐ LUGOSI ÁGNES TT1-02-0141 PÉCS, 2013. JÚNIUS 30.

Részletesebben

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2015.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2015.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel Helyi építési szabályzat

Részletesebben

SUKORÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

SUKORÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA SUKORÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA a 034/11, 034/12 és 034/28-as hrsz-ú ingatlanokra vonatkozóan 2015. május A településfejlesztési koncepcióról,

Részletesebben

DOMBIRATOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK. 20/2007. (XII.20.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat MÓDOSÍTÁSA

DOMBIRATOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK. 20/2007. (XII.20.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat MÓDOSÍTÁSA DOMBIRATOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 20/2007. (XII.20.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat MÓDOSÍTÁSA Megbízó Dombiratos község Önkormányzata Bojczán Endre Péter polgármester

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet. a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről. Általános rendelkezések

283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet. a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről. Általános rendelkezések 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat

Részletesebben

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 100/2013.(IX.17.) SZ. ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉS ALAPJÁN 314 / 2012. (XI.8.) KORM. RENDELET 41. SZERINTI EGYSZERŰSÍTETT

Részletesebben

község Településfejlesztési koncepció A 60/2002. (XII. 11.) számú határozattal elfogadva, amelyet a 64/2014.(VI.10.) sz. határozattal módosítottak

község Településfejlesztési koncepció A 60/2002. (XII. 11.) számú határozattal elfogadva, amelyet a 64/2014.(VI.10.) sz. határozattal módosítottak LSNCTOMAJ község Településfejlesztési koncepció A 60/2002. (XII. 11.) számú határozattal elfogadva, amelyet a 64/2014.(VI.10.) sz. határozattal módosítottak Megrendelő: Lesencetomaji Község Önkormányzata

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról

E l ő t e r j e s z t é s. Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. Készítette: Oláh Károly E l ő t e r j e s z t é s Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA ÉS AKTUALIZÁLÁSA

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA ÉS AKTUALIZÁLÁSA PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 9. I/2 Tel/Fax: /46/ 356-345, /46/ 313-476 E-mail: provinciaterv@gmail.com

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata

Részletesebben

A területrendezés alapjai

A területrendezés alapjai A területrendezés alapjai Urbánné Malomsoki Mónika SZIE GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet 2009/2010. tanév őszi félév, levelező képzés Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Tantárgy tematika

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó LENGYEL ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 21. 1/2. Telefon / fax: (52) 425 428, (52) 532 896 E-mail: lengyel @ lengyelepitesz.t-online.hu Debrecen, 41. számú vrk. Debrecen-Nagykereki vasútvonal

Részletesebben

TERVEZÉSI AJÁNLAT BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA

TERVEZÉSI AJÁNLAT BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA TERVEZÉSI AJÁNLAT BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT FELÜLVIZSGÁLATÁRA Balatonboglár Külterület Belterület Zártkert 2576ha 547ha

Részletesebben

Önkormányzatának Közlönye

Önkormányzatának Közlönye 2010. május 7. XX. évfolyam 3. szám HEVES MEGYE Önkormányzatának Közlönye I. Személyi rész 2 II. Önkormányzati rendeletek 2 III. Közgyűlési határozatok 15 IV. Közlemények, hirdetmények 16 2 I. Személyi

Részletesebben

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN Megbízó Pilisvörösvár város Önkormányzata Gromon István polgármester 2085 Pilisvörösvár,

Részletesebben

REGIOPLAN KECSKÉD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS

REGIOPLAN KECSKÉD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS Gyır, 2011.09. HÓ Msz.:Rp.I.189-2 Munkaszám: Rp.I.189-2 Pekkerné Szabó Piroska Felelıs tervezık: Településrendezés Tájrendezés, környezetalakítás okl. táj- és kertépítész okl. táj- és környezetrendezési

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE MÓDOSÍTÁSA A TÜKÖRHEGY 4. ÜTEM TERÜLETÉRE VONATKOZÓAN

TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE MÓDOSÍTÁSA A TÜKÖRHEGY 4. ÜTEM TERÜLETÉRE VONATKOZÓAN TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE MÓDOSÍTÁSA A TÜKÖRHEGY 4. ÜTEM TERÜLETÉRE VONATKOZÓAN I. fázis: Véleményezési dokumentáció ISO 9001:2000 MSZT

Részletesebben

BÁBOLNA. Településrendezési tervmódosítás Véleményezési dokumentáció 2015. március TH-14-02-08

BÁBOLNA. Településrendezési tervmódosítás Véleményezési dokumentáció 2015. március TH-14-02-08 BÁBOLNA Településrendezési tervmódosítás Véleményezési dokumentáció 2015. március TH-14-02-08 2 BábolnaTelepülésrendezési tervmódosítás 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szerinti teljes eljárás Aláírólap

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

SOLTVADKERT S z a b á l y o z á s i t e r v é n e k m ó d o s í t á s a (Elírás javítása)

SOLTVADKERT S z a b á l y o z á s i t e r v é n e k m ó d o s í t á s a (Elírás javítása) ÉPÍTÉSZMŰHELY Kft. Kecskemét, 6000 Wesselényi utca 1. Tervező: Szilberhorn Erzsébet TT1/É 03 0105 Tel.,fax.:76/482-916 06/30-349-68-74 SOLTVADKERT S z a b á l y o z á s i t e r v é n e k m ó d o s í t

Részletesebben

RAVAZD. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. ÁPRILIS TH-15-02-08

RAVAZD. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. ÁPRILIS TH-15-02-08 RAVAZD Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. ÁPRILIS TH-15-02-08 2 Ravazd Község Településrendezési tervének módosítása Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére. Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére. Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala 1686-2/2014 E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala Előterjesztő: Dr.

Részletesebben

DUNAVARSÁNY VÁROS. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS az 969/32, 115, 117/1 és 152 hrsz-ú ingatlanokra

DUNAVARSÁNY VÁROS. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS az 969/32, 115, 117/1 és 152 hrsz-ú ingatlanokra DUNAVARSÁNY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS az 969/32, 115, 117/1 és 152 hrsz-ú ingatlanokra MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT és ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT [Partnerségi egyeztetésre] MEGBÍZÓ: Dunavarsány Város Önkormányzata

Részletesebben

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v Településszerkezeti tervi leírás 97/2010. Kt.sz. határozat 103/2011. Kt. sz. határozat 2/2013.Kt. határozat 4/2015.

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

PILISVÖRÖSVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

PILISVÖRÖSVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA PILISVÖRÖSVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA A BUDAPEST-ESZTERGOM VASÚTVONAL REKONSTRUKCIÓJA NEMZETGAZDÁSÁGI SZEMPONTBÓL KIEMELT JELENTŐSÉGŰ BERUHÁZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓAN TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Részletesebben

T P. T P TALENT-PLAN Kft. 9023 Győr, Richter J.u.11. Tel: 96/418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: talent_plan@arrabonet.hu - 2 -

T P. T P TALENT-PLAN Kft. 9023 Győr, Richter J.u.11. Tel: 96/418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: talent_plan@arrabonet.hu - 2 - T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11. Tel: 96/418 373; Fax: 96/418 699; E mail: talent_plan@arrabonet.hu VÉRTESKETHELY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

Részletesebben

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2016.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2016.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2016.(..) határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel Helyi építési szabályzat

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS:

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat Vecsés Város Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciójának

Részletesebben

A településfejlesztés és a településrendezés változásai

A településfejlesztés és a településrendezés változásai A településfejlesztés és a településrendezés változásai dr. Hajnóczi Péter főosztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály Az Építési törvény változásai az új önkormányzati

Részletesebben

Auer Jolán TÁJOLÓ-TERV Kft. 2014. március 13.

Auer Jolán TÁJOLÓ-TERV Kft. 2014. március 13. Auer Jolán TÁJOLÓ-TERV Kft. 2014. március 13. Európai Táj Egyezmény (2007. évi CXI. törvény ) 1.cikk f. a táj tervezése olyan céltudatos tevékenységet jelent, amelynek célja a táj fejlesztése, helyreállítása,

Részletesebben

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A közbenső véleményezési eljárás során 8 államigazgatási szerv tett véleményezési

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK Encsencs településrendezési tervéhez IV. üte SZABÁLYOZÁSI TERVEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT IV. RAJZI MUNKARÉSZEK: IV. SZÖVEGES MUNKARÉSZEK: IV./1 ENCSENCS Településrendezési Terv Helyi

Részletesebben

REMETESZŐLŐS 1. KÖTET MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE MEGBÍZÓ: REMETESZŐLŐS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

REMETESZŐLŐS 1. KÖTET MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE MEGBÍZÓ: REMETESZŐLŐS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÓ: REMETESZŐLŐS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA TERVEZŐ: TSZ: 1413 REMETESZŐLŐS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 1.

Részletesebben

DUNAHARASZTI. II. kötet TSZT módosítás. HÉSZ, szabályozási terv és TSZT módosítása. Alátámasztó és jóváhagyandó munkarészek

DUNAHARASZTI. II. kötet TSZT módosítás. HÉSZ, szabályozási terv és TSZT módosítása. Alátámasztó és jóváhagyandó munkarészek BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT. 1061 BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 10. TEL.: 3175-318, FAX: 3173-296 DUNAHARASZTI HÉSZ, szabályozási terv és TSZT módosítása II. kötet TSZT módosítás Alátámasztó és jóváhagyandó

Részletesebben

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga BME Közgazdaságtudományi Kar: TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS szakirányt választott IV. éves hallgatók MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA szaktárgya keretében, a: TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS és ENERGIAELLÁTÁS és HÍRKÖZLÉS

Részletesebben

ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ

ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ TÁJOLÓ-TERV Területrendezési, Környezetvédelmi és Közigazgatásfejlesztési Kft. Mosonmagyaróvár Város Településrendezési eszközök módosítása 0121 hrsz.-ú út 0120 hrsz.-ú út 0123/2 hrsz.-ú út 0132 hrsz.-ú

Részletesebben

Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról

Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel /2015.( ) határozat Településszerkezeti terv módosítása

Részletesebben