TÁPIÓ MENTI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÁPIÓ MENTI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA"

Átírás

1 Készült a Tápiómenti Önkormányzati Területfejlesztési Társulás megbízásából TÁPIÓ MENTI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA szeptember hó PESTTERV Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft Budapest, Október 6. utca. 8 Telefon: , , Telefax:

2 TÁPIÓ MENTE KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM TARTALOMJEGYZÉK: A PROGRAMKÉSZÍTÉSBEN KÖZREMŰKÖDŐK NÉVSORA: A TÁPIÓMENTE KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA BEVEZETÉS A TÁPIÓMENTE KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA ÖSSZEFOGLALÓ HELYZETÉRTÉKELÉS TÉRSZERKEZETI ADOTTSÁGOK A KISTÉRSÉG KÖRNYEZETMINŐSÉGI JELLEMZÉSE - természetföldrajzi és kommunális infrastruktúra adottságai alapján TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK A SZENNYEZŐDÉS-ÉRZÉKENYSÉGI ADOTTSÁGOK ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI FÖLDVÉDELEM,- AZ ÉRINTETT KISTÁJAK FÖLDTANI KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉGI ADOTTSÁGAINAK ÖSSZEFOGLALÁSA, A VÍZRAJZI ADOTTSÁGOK ÖSSZEFOGALÁSA A VÍZKÉSZLET MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VÉDELME ÁRVÉDELEM HULLADÉK ÁRTALMATLANÍTÁS TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM: A TERMÉSZETSZERŰ-, ÉS KULTÚR- ÖKOSZISZTÉMÁK JELLEMZÉSE Bevezetés, - a térség természetvédelmének előzményei Országos jelentőségű védett természeti területek Ex lege védett területek Helyi jelentőségű védett természeti területek Természeti területek Ökológiai hálózat, ökológiai folyosók Az élővilág helyzete A táj védelmének helyzete A táj- és természetvédelmi fejezet függeléke: EGYÉB KÖRNYEZETI ÉS MŰVI ELEMEK, HATÓTÉNYEZŐK VIZSGÁLATA LEVEGŐTISZTASÁGI ÁLLAPOT TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET, - ÉPÍTETT KÖRNYEZET- ÉS EMBERI EGÉSZSÉGVÉDELEM ZAJ- ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM A VIZEK VÉDELME: A RÉGIÓ VIZIKÖZMŰ HELYZETE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSRA A FELSZÍNI VIZEK MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE, KÖZMŰVESÍTETTSÉG A SZENNYVÍZÁRTALMATLANÍTÁS TÉRSÉGI HELYZETE TELEPÜLÉSI ESETTANULMÁNYOK ALAPJÁN A KÖRNYEZETVÉDELEM KISTÉRSÉGI SZINTŰ PRIORITÁSAI A TÁPIÓMENTE SAJÁTOSSÁGAINAK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL Környezetvédelmi feladatok: Környezetvédelmi megoldási, cselekvési szintek: AZ ELÉRNI KÍVÁNT KÖRNYEZETI CÉLOK, CÉLÁLLAPOTOK MEGHATÁROZÁSA ELŐZMÉNYI ALAPOK: CÉLMEGHATÁROZÁS: A TÁPIÓMENTI KISTÉRSÉG KÖRNYEZET- TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI PROGRAMJA PROGRAM A TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM, AZ ÉLŐVILÁGVÉDELEM BIZTOSÍTÁSÁRA Országos jelentőségű védett természeti területek Ex lege védett területek Helyi jelentőségű védett természeti területek Természeti területek Ökológiai hálózat, ökológiai folyosók Az élővilág védelmében javasolt intézkedések Javaslatok a táj védelmére PESTTERV

3 TÁPIÓ MENTE KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 5. A KISTÉRSÉGBEN KELETKEZŐ FOLYÉKONY ÉS SZILÁRD HULLADÉKOK ÁRTALMATLANÍTÁSÁNAK PROGRAMJA SZENNYVÍZKEZELÉS, SZENNYVÍZISZAP ELHELYEZÉS BEVEZETÉS AZ ELÉRENDŐ CÉLOK ÖSSZEFOGLALÁS ÉS ELVI KONCEPCIÓ A SZENNYVÍZKEZELÉS MEGOLDÁSÁHOZ Összefoglalás Elvi koncepció a szennyvízkezelés megoldásához SZENNYVÍZISZAP KEZELÉS, HASZNOSÍTÁS A TÁPIÓMENTE KISTÉRSÉG SZENNYVÍZÁRTALMATLANÍTÁSI PROGRAMJA, - FIGYELEMBEVÉVE AZ "ELSŐ TÁPIÓTÉRSÉGI CSATORNAMŰ KFT" MEGALAKULÁSÁT A különböző változatok összehasonlítása A különböző csatornázási, szennyvíztisztítási változatok várható környezeti hatásai A vízfolyások vízminőségi célállapotának meghatározása A tisztított szennyvízzel szemben támasztott követelmények Elvi koncepció a szennyvízkezelés megoldásához Csatornázás, szennyvízkezelés A megvalósítás ütemezése Egyéb szempontok JAVASLATOK F VÁLTOZAT: A KISTÉRSÉGI KÖZPONTOSÍTOTT SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI RENDSZER JAVASLATA ELŐZMÉNYEK, ALAPADATOK SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP HELYÉNEK KIVÁLASZTÁSA A TISZTÍTOTT SZENNYVÍZ ELHELYEZÉSI LEHETŐSÉGEI A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A RÉGIÓBAN ÉS KÖRNYEZETÉBEN A TERVEZETT MŰSZAKI MEGOLDÁS ELVE ÉS ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE A TERVEZETT TÁPIÓSÁGI SZENNYVÍZCSATORNÁZÁS REGIONÁLIS SZENNYVÍZELVEZETŐ ALRENDSZEREK ISMERTETÉSE AZ EGY KÖZPONTI ÉS KÉT REGIONÁLIS FŐ- ÉS ALRENDSZERBŐL ÁLLÓ MEGOLDÁSI FŐVÁLTOZATOK ISMERTETÉSE SZENNYVÍZGYŰJTŐ SZENNYVÍZELVEZETŐ HIDRAULIKAI RENDSZER MÉRETEZÉSI ALAPELVEI, RENDSZERTANI FELÉPÍTÉSE A REGIONÁLIS SZENNYVÍZGYŰJTŐ RENDSZER FELÉPÍTÉSE A SZENNYVÍZELVEZETŐ ÉS GYŰJTŐRENDSZER HIDRAULIKAI MÉRETEZÉS ALAPELVEI A SZIPPANTOTT TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZ FOGADÁSA A CSATORNÁZÁS ELKÉSZÜLTE UTÁN A TISZTÍTÁS KIVÁLASZTÁSA ÉS A TECHNOLÓGIAI MÉRETEZÉS ALAPJAI A REGIONÁLIS SZENNYVÍZELVEZETŐ CSATORNA ÉS NYOMÓCSŐ VEZETÉKES ÁTEMELŐS RENDSZER MEGOLDÁSÁNAK ISMERTETÉSE, A REGIONÁLIS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS TECHNOLÓGIÁJA A REGIONÁLIS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ LÉTESÍTMÉNYEI A REGIONÁLIS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERTETÉSE--90 TECHNOLÓGIAI GARANCIÁK, HAVÁRIA ÁLLAPOTOK KEZELÉSE TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK ÁRTALMATLANÍTÁSI PROGRAM AZ EGYÉB KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATOK KISTÉRSÉGI VONATKOZÁSAI A LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM KISTÉRSÉGI FELADATAI A ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM KISTÉRSÉGI FELADATAI A FÖLD ÉS A VIZEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VÉDELMÉNEK KISTÉRSÉGI FELADATAI AZ ÉPÍTETT ÉS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELEM KISTÉRSÉGI SZINTŰ FELADATAI A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM ENERGIAGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Geotermál és bioenergia hasznosítás A PROGRAM ÖSSZEFOGLALÓ ÜTEMEZÉSI JAVASLATA A kiemelt programelemek (I-III.) feladatmegoldásának előkészítettsége PESTTERV

4 TÁPIÓ MENTE KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM Az egyes programelemek alprogramjai és ütemezési javaslata I. Táj- és természetvédelem II. Kommunális szennyvízártalmatlanítás III. Kommunális hulladékártalmatlanítás MELLÉKLETEK JEGYZÉKE: I-II. SZENNYVÍZÁRTALMATLANÍTÁS HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS RÉSZLETES JAVASLAT /UKWA KFT TANULMÁNYA / III. TÉRSÉGI HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÓ TELEP GEOTECHNIKAI SZAKVÉLEMÉNY IV. FORRÁSMUNKÁK, SZAKIRODALOM, MELLÉKLETEK JEGYZÉKE IV. A KISTÉRSÉG TERMÉSZETFÖLDRAJZI VISZONYANAK ÁTTEKINTÉSE A PROGRAMKÉSZÍTÉSBEN KÖZREMŰKÖDŐK NÉVSORA: Generáltervező: PESTTERV KFT: Burányi Endre, Schuchmann Péter Szennyvízártalmatlanítás altervező: UKWA KFT: dr Klencs Ildikó, dr Lengyel Zoltán László Táj- természet- és élővilágvédelem: dr Füri András Energetikai szakértő: PYLON KFT dr Unk Jánosné Geotechnikai altervező: MERCATUS KFT dr Félegyházy M. László, GEO-TERRA KFT Kovács György Geográfus szakértő dr Dusek László A TANFIELD KFT megbízásából Szeleczky György, Szennyvíztervező: AQUA CONSTRUCT RT: Piukovics Attila Konzultáció: Urbán Sándor, elnök Dr Konvalinka László, ügyvezető Dr Polgár Judit főorvos Bodrogi Györgyné polgármester Dr Samu János polgármester Budapest, szeptember hó 3 PESTTERV

5 TÁPIÓ MENTE KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM A TÁPIÓMENTE KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA BEVEZETÉS A Tápiómente környezeti állapotával, a környezetvédelem térségi összefüggéseivel foglalkozott az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának őszi kihelyezett ülése. Az 1996-ban hatályba lépett új környezetvédelmi törvény előírja és meghatározza környezetvédelmi programok készítését (46. ), tartalmát (47. ), településekre, települések meghatározott csoportjaira, térségekre. A térségi környezetvédelmi programnak összhangban kell lennie a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a Pest megyei Környezet- és természetvédelmi Koncepcióban megfogalmazott célokkal, valamint a párhuzamosan készült megyei területrendezési tervvel és kistérségi fejlesztési koncepcióval. A környezetvédelmi program kidolgozása párhuzamosan zajlott a Tápiómente Kistérség Területfejlesztési Koncepciójának kialakításával a TÁPIÓMENTI KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS megbízásából, a Pest megyei Területfejlesztési Tanács pályázaton elnyert támogatásával. A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM készítését támogatta a környezetvédelmi szaktárca (KTM, jelenleg KöM) a környezetvédelmi alaphoz benyújtott kistérségi pályázat kedvező elbírálásával. A környezetvédelmi program egyik pillérét képező fejlesztési koncepció hangsúlyos része a táj- természet- és környezet védelem, illetve az ezt feltételező és ezen alapuló térségfejlesztés. A koncepció a kistérségi problémák megoldásának egyik kulcskérdéseként tekinti a környezeti állapot általános javítását, a térség arculatának, minőségi lakóhelyet és turisztikai fogadókészséget nyújtó lehetőségek megteremtésének érdekében. Ugyancsak jelentős környezeti összefüggései vannak a koncepció másik hangsúlyos elemének, az agrárkörnyezet-gazdálkodás fejlesztésének, mind földvédelmi, vízvédelmi, mind táj- és természetvédelmi szempontból. A környezetvédelmi program alapvető feladata kettős: egyrészt meg kell határoznia a térségben meglevő és lehetséges környezetszennyezések és egyéb környezeti veszélyek elhárításának vagy megelőzésének módját, másrészt meg kell határoznia a térségben meglevő környezeti értékek körét és ezek megőrzésének módját. A térségfejlesztési koncepció feladatmeghatározása, valamint a kistérség környezeti állapotát feltáró vizsgálatok alapján fogalmazódtak meg a környezetvédelmi program prioritásai: A meglevő és potenciális szennyeződések, ill. károsodások elhárítása szempontjából kistérségi szinten mindenek előtt a szilárd és folyékony kommunális hulladékok ártalmatlanítását kell megoldani. A meglevő környezeti értékek védelme szempontjából az általánosan kedvező környezeti (levegőtisztasági, zaj- és rezgésvédelmi) állapot fenntartása mellett a gazdag táji természeti örökség megőrzése és értékességének tudatosítása az elsődleges cél. A minden környezeti elemre és környezetvédelmi szakágra kiterjedő részletes vizsgálatokat és helyzetértékelést követően megtörtént a környezetvédelmi feladatok megoldási szintjeinek meghatározása, a helyi (települési) és kistérségi szintű javaslatok csoportosítása, valamint a kistérségi szintű súlyponti környezet- és természetvédelmi javaslatok részletes kidolgozása. 4 PESTTERV

6 TÁPIÓ MENTE KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM A program jogi alapja A környezet védelméről szóló évi LIII. sz. törvény különösen ennek 40. -a, mely a nemzeti környezetvédelmi programmal is összefüggésben határozza meg a megyei és regionális környezetvédelmi programok készítését. A törvény 53. -ában előírt Nemzeti Környezetvédelmi Programot (NKvP) az Országgyűlés 83/1997.(IX.26.) sz. határozatával fogadta el, ez átfogó területfejlesztési programok keretében irányozza elő a térségi (és települési) programok készítésének állami támogatását. A területfejlesztésről és rendezésről szóló évi XXI. törvény alapján létrejött kistérségi társulások is alanyai a regionális környezetvédelmi programok kidolgozásának, és a nemzeti környezetvédelmi program megfogalmazása szerint ehhez a szinthez is rendelhetők regionális környezetvédelmi feladatok, illetve ezek megoldásai. A kistérségi környezetvédelmi program műfajnak nincs részletes metodikai szabályozása, de készítése során mérvadónak tekinthető a térség sajátosságainak, környezeti állapotának és konkrét problémáinak súlya és jellege. Elsődlegesen a helyzetértékelés alapján szükséges meghatározni a kistérségi szinten megoldható és megoldandó környezetvédelmi feladatokat, elkülönítve az ennél átfogóbb, illetve a kistérséginél lokálisabb cselekvési szintek feladatköreit. Ennek figyelembe vételével, konkrétan a kistérségi sajátosságai, környezeti adottságai határozzák meg a program tartalmát. A program kidolgozása során alapul veendők a magasabbszintű környezetvédelmi koncepcionális, kutatási és tervelőzmények. A NKvP-on túl itt elsősorban Pest megye környezet- és természetvédelmi koncepciója (PESTTERV, 1993.), Pest megye környezeti jellemzői (KDV KöFe, 1991.) és Pest megye zöldfelületgazdálkodási koncepciója (PESTTERV KFT 1995.) vehető figyelembe. 1. A TÁPIÓMENTE KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA ÖSSZEFOGLALÓ HELYZETÉRTÉKELÉS 1.1. TÉRSZERKEZETI ADOTTSÁGOK A bevezetőben felsorolt- megyei szintű előzmények a kistérséget a nem súlyosan szennyezett illetve veszélyeztetett részterületei, illetve a táji környezet fejlesztésének kiemelt térségei közé sorolják. A Tápiómente kistérség környezeti állapotának sajátosságai a kistérség földrajzi fekvéséből, tájhasználati módjainak alakulásából és arányaiból adódnak. A kistérség Pest megye keleti perifériáján fekszik, keletről a Jászsággal, északról a Gödöllői dombvidékkel, nyugati és déli oldalról további alföldi térségekkel (Gerje Perje sík, Pilis Alpári homokhát) határos. Térszerkezeti szempontból meghatározó, hogy valamennyi határoló térség rurális jellegű, tipikus vidékfejlesztési célterület (a Pest megyei Gödöllői, Monori, Ceglédi és a Jász- Nagykun megyei Jászsági kistérségek), urbanizált térséggel csak északnyugati sarkán érintkezik, a Budapesti Agglomeráció délkeleti szektora révén (Pécel, Maglód, Gyömrő településekkel). A kistérség környezeti jellemzőit alapvetően maghatározzák természetföldrajzi adottságai, melyeket Magyarország Kistájainak Katasztere (MTA Földrajztudományi KI ) alapján foglalunk össze A KISTÉRSÉG KÖRNYEZETMINŐSÉGI JELLEMZÉSE - természetföldrajzi és kommunális infrastruktúra adottságai alapján Az bevezetőben felsorolt tanulmányok, tervek, koncepciók, határozatok felhasználásával, valamint az érdekelt önkormányzatok illetékeseivel folytatott helyszíni megbeszélések, és terepbejárás alapján, kistájanként, majd településenként elvégzett vizsgálatok felhasználásával jellemezhetők a térség területfejlesztését alapvetően meghatározó természeti, földrajzi adottságai, jellemzői, melyeket az alábbiakban kivonatosan ismertetünk. 5 PESTTERV

7 TÁPIÓ MENTE KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK A kistérség (a földrajzi adottságokat összefoglaló Magyarország Kistájainak katasztere I. II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, 1990.) szerint hat kistájba tartozik: Az Alföld (1.) nagytáj, Észak-alföldi hordalékkúp-síkság (1.9.) középtájából: - Hatvani-sík ( ) - Tápióvidék ( ) Duna-Tisza közi síkvidék (1.2.) középtájából: - Gerje-Perje sík ( ) Közép-Tiszavidék (1.7.) középtájából: - Jászság ( ) Az Észak-magyarországi középhegység 6.) nagytáj Cserhátvidék (6.3.) középtájából: - Gödöllői Dombság ( ) - Monor- Irsai Dombság ( ).* *A számsor a kistájak hivatalos MTA-számjele. Tekintettel arra, hogy a Kataszterben a Kistáj elsődlegesen földrajzi fogalom, és viszonylag olyan homogén téregység, amelyben meghatározó tájökológiai egyveretűség van jelen, helyzetelemzési munkánk során, e csoportosításban mutatjuk be a földrajzi adottságokat. A Hatvani-sík ( ): (a Tápiómentén: Farmos, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tóalmás, települések területét foglalja magában) A kistáj 99 és 209 m. közötti tszf-i magasságú teraszos hordalékkúp-síkság. Hatvan- Hort vonalában tereplépcsővel különül el a hegyvidéki területek hegylábfelszínétől. Az átlagos relatív relief 5m./km 2, Ny-on és É-on ennél magasabb értékek jellemzik. A kistáj középső és DK-i része a hullámos síkság, ill. az alacsonyabb fekvésű, enyhén tagolt síkság, Ny-i része az alacsony domblábi hátak és lejtők, É-i része a közepes magasságú tagolt síkság orográfiai domborzattípusba sorolható. Felszíne enyhén D felé lejt. Mérsékelten meleg, száraz éghajlatával összefüggésben a kistájnak jelentős vízhiánya van. A kistáj Ny-i és középső része, kb. 2/3-a, lösszel fedett medenceperemi hordalékkúp-síkság, közepes talajvízállással. Talajai Ny-on barnaföldek és csernozjom barna erdőtalajok, K-en pedig csernozjom féleségek, amelyek között a mélyben sós réti csernozjom is előfordul. Nagyobb részük szántóföld, kisebb részük rét és legelő. A hajdani tatárjuharos lösztölgyeseknek kevés hírmondójuk maradt a telepített akácosok között. A folyóvölgyektől eltekintve határozott kultúrsztyepp jellege van. A vízfolyások fő befogadója a Zagyva-folyó, amely ezen a kistájon lép sík területre. A Hajta-patak a Tápió vízrendszerébe csatlakozik, amely később a Zagyva jobb oldalán köt be. A lefolyási értékek alacsonyak, a lefolyási tényező értéke 6%. Az összes tófelület megközelíti a 600 ha-t, amelyből a Farmosi I-II. számú tározó felülete kb. 300 ha. A mesterséges tavak közül a Farmosi-tározó öntözési ill. természetvédelmi célú, míg a többi tározó öntözési ill. árvízcsúcs csökkentési célokból készült. A Tápióvidék ( ) és a Jászság ( ): (a Tápiómentén: Nagykáta, Sülysáp, Tápióbicske, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele valamint Tápiógyörgye települések területe) A Tápióvidék kistáj 94 és 214 m. közötti tszf-i magasságú, DK-i irányba húzódó, mintegy 25 km hosszú, általában 7 km széles hordalékkúp-síkság. A Gödöllőidombságtól jól elkülönül, a Zagyva-Galga hordalékkúpsík felé a határ elmosódott. Átlag relatív relief 10 m/km 2. Az enyhén DK felé lejtő felszín ÉNy-i része az alacsony domblábi hátak és lejtők, egyébként a hullámos síkság orográfiai domborzattípusba sorolható. Az eléggé egyveretű felszínen változatosságot a széles, lapos, sekély völgyet kialakító 6 PESTTERV

8 TÁPIÓ MENTE KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM Tápió és a korábbi szárazulati térszínek ÉNy-Dk irányba rendeződött garmadabuckái jelentenek. Mérsékelten meleg, száraz éghajlatával összefüggésben jelentős a vízhiány. A Felső-Tápió-völgytől É-ra homokos-löszös takarós, mély talajvizű hordalékkúp-síkság húzódik, amelyet főleg barnaföld és csernozjomos barna erdőtalaj borít, de kevés csernozjom is előfordul. Talajai savanyodásra kevésbé hajlamosak. Az erózió és a defláció egyaránt veszélyezteti a talajokat és elhordott talajrészekkel terheli a környezetet. A nem erodált csernozjom talajok terhelhetők legjobban a környezeti hatásokkal, míg a rozsdabarna humuszos és homoktalajok, valamint a futóhomok és a magas vízállású réti talajok kevésbé terhelhetők. Nagyobbrészt szántóföldek, de terjedelmes szőlők és lösztölgyes akácerdők ligetek is hasznosítják. A két Tápió széles völgyét löszös iszapon keletkezett réti talajok fedik. Magas talajvízállás mellett itt sok a rét és az ártéri liget- és láperdő. A magasabb felszíneket szántóföldek uralják. A két Tápió völgye közötti hát homokos hordalékkúpanyagát csernozjom jellegű homok, futóhomok és humuszos homoktalajok fedik. Rajtuk szőlők, homoki tölgyesek és telepített akácosok váltakoznak. A Tápióvidék fő vízfolyása a Felső-Tápió-patak, amely egyre szélesedő DK-i irányú völgyben folyik, Tápiószentmártonnál egyesül az Alsó-Tápióval és Egyesült-Tápió néven folyik tovább. Az Alsó-Tápió vízrendszerét dombvidéki jellegű vízfolyások, a nagyvizek gyors levonulása és a kis esésű szakaszok feliszapolódása jellemzi. Az Alsó-Tápión tározók nem létesültek. A tápiószecsői halastavakat elsődlegesen árvízcsúcs csökkentő céllal létesítették, 1982-ben. A kistáj száraz, gyenge, lefolyású terület. Árvizek hóolvadáskor, ritka nagy esők alkalmával keletkeznek. Az év második felében a vízfolyások ki is száradhatnak. A felszíni vizek kihasználtsága megközelíti a 100%-ot. A térség nem kiemelt vízminőségvédelmi terület. Vízfolyása a Tápió-patak és mellékágai (Hajta-, Pándi-, Gombás-, Sári-, Alsó-Tápió, Felső-Tápió-patak) jelenleg I-II. osztályú felszíni víznek minősül, közvetlen terhelése nem jelentős. A Tápióvidékkel határos Jászság kistájhoz tartozik Tápiógyörgye település, melynek domborzati, vízrajzi meteorológiai, florisztikai, tájhasználati és talajviszonyai a szomszédos Tápiószeléhez hasonlatosak. Gerje-Perje sík ( (a Tápiómentén: Tápiószentmárton, település területe) A kistáj a Gödöllői dombság és a Tisza völgye között elhelyezkedő, 85 és 189 m közötti tszf-i magasságú, lösszel és futóhomokkal fedett, alacsony, ármentes sík területekkel. A kistáj Tápióvidékhez tartozó részént egy kultursztyepp jellegű, mély talajvizű, löszös síkság képezi, melyet jellemzően alföldi mészlepedékes csernozjom talaj takar, jellemzően szántóföldi hasznosítással, kertk, szőlők csak a településekhez csatlakoznak. Száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. A belvíz levezetésre kiépült Gerje- Perje csatornák átlagos vízhozama csekély, vízminőségük II.o. A talajvíz 2-4 m mélyen érhető el, mennyisége nem jelentős. A rétegvíz mennisége nem éri el az 1 l/sec.km 2 t, az artézi kutak vízhozama ingadozó. A Gödöllői Dombság ( ): (a Tápiómentén: Mende és Úri települések területe) A kistáj 130 és 344 m. közti tszf-i magasságú, É-on közepes (300 m-es tetőszintű, D-en alacsony (200 m átlagmagasságú), enyhén Dk felé lejtő önálló dombvidék. Az átlagos relatív relief 60 m/km 2, - D-DK-en m/km 2 közti értékű. A középső és a DK-i rész átlag 2,5 km/km 2 feletti vízfolyás-sűrűségű. A Gödöllőtől K-re és a Mendétől DNy-ra eső felszíneken nagymértékű a talajerózió veszélye. 7 PESTTERV

9 TÁPIÓ MENTE KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM A kistáj a Duna bal parti, a Galga jobb oldali vízfolyások, valamint a Felső-Tápió forrásvidéke vízgyűjtőjére terjed ki. Elég száraz terület. A vízfolyások vízjárása és vízhozama nagy szélsőségek között ingadozik. A gyorsan lefutó árvizek alkalmával időnként a völgytalpak víz alá kerülnek. Így ott helyenként mérsékelt feltöltődés jellemző. A kistáj vízhiányát számos kis tározóval, mesterséges állóvízzel igyekeznek pótolni; (összesen 15 kis tó található itt, elsősorban e kistérségen kívül). Az általában szennyezett vízfolyásokon a vízminőség megőrzése komoly gondot okoz. A talajvíz csak a völgyekben és a kistáj peremén összefüggő, ahol kb. 5-6 m. mélyen helyezkedik el. A dombságok mélyen fekvő talajvize már a rétegvíznek tekinthető. A talajvíz mennyisége fajlagosan csekély, de mégis kitesz 100 l./s-ot. A DK-i irányban hosszan elnyúló kistájban, a lejtésnek megfelelően, barnaföldek és csernozjom barna erdőtalajok együttesen a terület 96%-át borítják. A barnaföldek nagyobb hányada homokon képződött, emiatt vízgazdálkodási tulajdonságaik, kisebb humusztartalmuk miatt termékenységük is kedvezőtlenebb, mint a löszön kialakult barnaföldeké. Míg a barnaföldek mintegy fele erdőterület, addig a kizárólag löszön képződött, vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású csernozjom barna erdőtalajok 82%-ban szántóként hasznosulnak. Termékenységük a löszön képződött barnaföldekével azonos kategóriába esik, sőt a nagyobb humusztartalmú változatok esetében annál kedvezőbb. Szubkontinentális éghajlatú mérsékelten meleg és mérsékelten száraz, mély talajvizű kistáj. Ny-i pereme, a Pesti-síkság felé lejt, 1/4-e akácos és tatárjuharos tölgyes erdőmozaikos. A homokos-agyagos-löszös üledéken képződött barna erdőtalajú medenceperemi hordalékkúp-síkság, fele részben szántóföldi, 1/3-ában erdőgazdasági és 6-7%-ban kertészeti szőlészeti hasznosítással. Nagyjából a Maglód-Sülysáp vonalától D-re fekvő 1/4-nyi tájrész eróziós-deráziós völgyekkel mérsékelten tagolt, tatárjuharos tölgyes erdőmaradványos, lejtőlöszön képződött csernozjom barna erdőtalajú, kultúrsztyepp jellegű alacsony dombság, túlnyomóan mezőgazdasági (szántóföldi) hasznosítással. A Monor-Irsai-Dombság ( ): (a Tápiómentén: Gomba, Bénye, Káva, Pánd települések területe) A kistáj 110 és 225 m. közötti, átlagosan 150 m. tszf-i magasságú, DK felé hullámos síkságba átmenő alacsony, az Alföldbe mélyen benyúló dombság. A Ny-DNy felé meredek, ÉK felé lankás lejtésű felszínt az ÉNy-DK-i irányú konzekvens, szimmetrikus eróziós-derázós völgyek és az ÉK-DNy-i csapású aszimmetrikus völgyek sakktáblaszerűen tovább tagolták. Az átlagos vízfolyássűrűség 2,3 km/km 2, a Monor-Gomba közötti területen 4-6 km/km 2, a középső részen 2 km/km 2 körüli. Az átlagos relatív relief 30 m/km 2, a középső (Gomba- Bénye) részén m./km 2, a DK-i részen m/km 2 -es értékek jellemzőek. A Pánd- Pilis vonaltól É-ra a löszös és a deráziós formakincs, a DK-i szegélyen félig kötött futóhomok formák általánosak. A kistáj Ny-i pereme közepes mértékben erózióveszélyes. A kistáj a két Tápió felső vízgyűjtőjére és a Gerje-Perje forrásvidékére terjed ki. Eléggé száraz, gyenge lefolyású vidék. Lefolyása jobbára csak a vastag löszös takaró jó tározóhatása miatt van. A Felső-Tápió (Kókánál) és az Alsó-Tápió (Tápiósülynél) kistájon kívüli vízhozamingadozása is megközelítette ill. túllépte már a 2 m-t. Völgyfeltöltés csak az Alsó-Tápió-völgyben tapasztalható. A vízhiányt tározókkal igyekeznek pótolni, némelyiküket halastóként is hasznosítják. A talajvíz összefüggő, a völgyekben 2-4 m., a hátakon 4-6 m. között érhető el. Mennyisége kb. 1 l./s.km 2. A rétegvizek mennyisége is kb. 1 l./s.km 2 -nyi. A kistáj az Alföld felé a Jászságba simuló széles DK-i löszös dombhátain csernozjom barna erdőtalajok és mészlepedékes csernozjomok képződtek. E két talajtípus területi részaránya 79%. 8 PESTTERV

10 TÁPIÓ MENTE KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM A csernozjom barna erdőtalajok mechanikai összetétele elsősorban vályog közepes vízvezető képességgel. A mészlepedékes csernozjomok a dombhátak K-i peremén övezik a csernozjom barna erdőtalajokat. Szintén löszön képződtek és vályog mechanikai összetételűek. Kifejezetten kedvező vízgazdálkodású, felszíntől karbonátos, igen jó termékenységű talajok. Viszonylag jelentős a réti talajok részaránya (11%). A löszdombok peremén néhány foltban humuszos homokok jöttek létre. Területi részarányuk 6%, termékenységük kedvezőtlen. A kistáj szubkontinentális, mérsékelten meleg, száraz, eróziós-deráziós völgyekkel mérsékelten tagolt, tatárjuharos-tölgyes erdőmaradványos, lejtőlöszös, kötött homokos üledéken kialakult csernozjom barna erdőtalajú, alacsony dombság, kultúrsztyepp jelleggel, túlnyomórészt szántóföldi, a települések környékén mintegy 10%-os területi részarányban kertészeti-szőlészeti hasznosítással. A két Tápió széles völgye kb. 10%- os területi részesedéssel fiatal öntésanyagokon kifejlődött réti talajú ártér, főleg rétlegelő, de helyenként szántóföldi hasznosítással. Duzzasztott kis tavai némelyikét üdülési céllal is hasznosíthatnák. A kistérség jelenlegi területhasználati viszonyait a Corine LandCover adatbázis Gödöllői Agrártudományi Egyetemen történt kiértékelése alapján készített alábbi táblázat szemlélteti (összehasonlítóként közölve a Budapesti Agglomeráció, a Pest megyei és az országos adatokat is): Területhasználati arányok jellemzése a Tápió mente kistérségben (%) /táblázat/ RÉGIÓ SZÁN- TÓ GYEP SZŐ- LŐ GYÜ- MÖLCS. NÁ- DAS ER- DŐ E- GYÉB MG. E- GYÉB RÉSZ- BEN MG. VÍZ- FE- LÜ- LET MEST. /KI- VETT/ TÁPIÓMENTE 59,53 11,53 1,41 0,21 0,63 5,21 1,93 12,26 0,2 7,08 BP.AGGLO. 41,9 4,1 0,7 2,1 0,4 6,0 1,5 24,4 2,4 16,4 PEST M. 49,6 7,5 0,9 1,4 0,3 4,6 3,0 21,9 1,3 9,6 ORSZÁG 57,2 7,9 1,3 0,7 0,7 4,5 2,5 17,9 1,6 5,7 Jelmagyarázat: Kiemelve: a Tápió térségi összesített átlaghoz legközelebb álló régiós értékek A Tápió térségi összesített átlaghoz legközelebb álló régiós értékeket minősítve megállapítható, hogy a legnagyobb kiterjedésű felszínborítási jellemzőket (szántó, erdő) tekintve a Tápió térség az országos átlaghoz áll legközelebb, -ami a térség rurális jellegére mutat-, a mesterséges felszínek /kivett területek/ kivételével, ahol a megyei és az agglomerációs átlag értékszámai között helyezkedik el a kistérségi mutató, -ami a kistérség átmeneti, rurális\szubagglomerációs jellegére utal. A kistérségi szélsőséges értékek közül figyelemre méltó az összehasonlító átlagok másfélszeresét dupláját kitevő gyepfelületi érték, ami ökológiai szempontból kedvező, viszont a minden átlagot alulmúló vízfelületi és erdőterületi mutató igen kedvezőtlen adottság a környezeti állapot minőségét tekintve A SZENNYEZŐDÉS-ÉRZÉKENYSÉGI ADOTTSÁGOK ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI A Pest megye Környezet- és Természetvédelmi Koncepciójában ismertetett földtani környezetérzékenység, mint - környezetterhelési szempontú - talajminősítés figyelembe vétele elősegítheti a szennyvíz- és hulladékelhelyezés ártalommentes megoldását: A felszín alá behatoló vízben oldott és a vízzel nem elegyedő folyékony szennyezők elsődlegesen a képződményekben tárolt felszínalatti vizet veszélyeztetik. 9 PESTTERV

11 TÁPIÓ MENTE KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM A felszínhez legközelebb fekvő szabadtükrű víztartókban tárolt víz a legérzékenyebb, ezért a vizsgálat alapját a felszínhez legközelebb eső regionális elterjedésű víztartók képzik. Ennek megfelelően, a felszínalatti vízbázisok minőségvédelme érdekében az érzékenységi értékelés célja a földtani közeg felszíni szennyezők behatolásával szemben tanúsított természetes ellenállóképességének területi differenciálása. Az érzékenységet befolyásoló szempontok súlyát és hatását mérlegelve 5 érzékenységi kategóriát alakított ki a módszer. A nagyon erősen érzékeny (1-es) kategória azt jelenti, hogy a felszín alatti első vízadó réteg elszennyeződése, felszíni szennyezőkibocsátás esetén, a kibocsátást követő rövid időn belül valószínűsíthető. A fedőrétegek és a telítetlen zóna nem képesek a szennyeződés víztartóba jutását meggátolni. Ezek a területek hulladék-elhelyezésre földtanilag teljesen alkalmatlanok. A másik szélsőérték a nem érzékeny (5-ös) kategória. Itt a kedvező földtani viszonyok: -a mély fekvésű talajvízszint, a finomszemcsés fedőrétegek, ill. a telítetlen zóna,- nagy valószínűséggel nem teszik lehetővé a felszíni eredetű szennyezők vízszíntig történő hatolását. Ennek megfelelően, -archív földtani információk feldolgozása alapján- a biztonságos hulladék elhelyezésre ezek a területek tűnnek a legmegfelelőbbnek. A közbülső 2-es, 3-as, 4-es kategóriák az érzékenységi szélsőértékek között átmenetet képeznek. A teljes körű védelmet nem nyújtó földtani környezetek (4-es, 3-as, 2-es kategória) műszaki megoldásokkal hulladék-elhelyezésre alkalmassá tehetők. Ezeken a területeken a szennyeződés kijutása esetén a legfelső víztartó réteg károsodása, az érzékenységi fokozatnak megfelelő mértékben valószínűsíthető. Az archív adatokon alapuló érzékenységi értékelés nem pótolja a hulladék-elhelyezést megelőző részletes terepi észlelésen alapuló feldolgozást FÖLDVÉDELEM,- AZ ÉRINTETT KISTÁJAK FÖLDTANI KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉGI ADOTTSÁGAINAK ÖSSZEFOGLALÁSA, a.) A "Hatvani-sík ( ) A terület a folyóvizek és a szél által lerakott üledékekkel jellemezhető. A laza üledékek jó vízáteresztő képességűek, ez a migrációnak kedvez. A talajok kialakulását erősen befolyásolta a felszínhez közel található talajvíz. A talajvíz, mivel közel esik a felszínhez, nagyon gyorsan és nagy területen elszennyezhető. A dombvidéki területek talajai az erózió-defláció, a homok talajú területek pedig a defláció miatt terhelhetik a környezetet. A mélyebb fekvésű területek rossz vízgazdálkodású réti és szikes talajain a belvíz okozza az érzékenységet. A jó adszorpciós kapacitású csernozjom talajok jól tűrik a környezeti terhelést. b.) A "Tápió-vidék" ( ) és a Gerje-Perje sík ( ) A Gödöllői-dombság peremén közepesen mély (4-8 m), a Tisza felé magasabb a talajvíz. A patakok, folyók által szabdalt dombperemi részeken az érzékenység változatos. Itt azonban a domborzat kizáró tényező lehet hulladéklerakás szempontjából. A síksági területeken fokozott érzékenység a jellemző, elsősorban a felszín alatti vízkészlet veszélyeztetettsége nagymértékű. A magasabban fekvő, mélyebb talajvízadottságú területek is érzékenyek, mivel a felszín és az üledékes altalaj nincs tagolva vízzáró rétegekkel. A felszín alatti vizek minőségének romlását leginkább előidéző tényezők: - szennyvizek nagy hányadát szikkasztják, a szippantott szennyvizeket és a csatornázott területekről összegyűjtött szennyvizeket nagyon sokszor tisztítatlanul vagy rossz hatásfokkal tisztítva vezetik a felszíni vízfolyásokba, - a mezőgazdaság kemizálása (az utóbbi időben csökken, de kevésbé kontrollált) - továbbá a pontszerű szennyezőforrások által okozott szennyeződések. 10 PESTTERV

12 TÁPIÓ MENTE KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM c.) A "Gödöllői-Dombság" ( ) Az Alföldtől É-ra a harmadidőszaki üledékes kőzetek a felszínközelben és a felszínen is megjelennek, melyek fedője talajvíztároló pliocén és negyedidőszaki törmelékes kőzetekből áll. Ezek értékelésénél a talajvízmélység és a talajvíz felett levő rétegek szorpciós kapacitása a mérvadó. A területen gyakori az 5-ös kategória, amely a talajvíz nélküli és a mélyfekvésű (8--10 m) talajvizes területeken fordul elő. Sekély talajvíz csak a folyók és a patakok medre környezetében jellemző, amelyek 1-es, ill. 2-es érzékenységi besorolást kaptak. Az Alföldtől élesen elhatárolódott területet változatos térszín jellemzik, melyek hulladéklerakók létesítésére nem kedvezők. d.) A "Monor-Irsai-Dombság ( ) A talajvíz összefüggő: a völgyekben 2-4 m, a hátakon 4-6 m. között érhető el. Hulladékés szennyvízelhelyezés tekintetében összefoglalóan megállapítható, hogy: - A térség fiatal - negyedidőszaki - fejlődéstörténetéből fakadóan a felszíni és a felszínközeli rétegek csaknem mindenütt uralkodóan porózus (lösz, kavics) kifejlődésűek. Ezek vastagsága, ill. a bennük tárolt víz (talajvíz) mélysége igen változó. Elsősorban a magasabb térszínű részeken - a vízgyűjtő É-i, ÉNy-i részén a fiatal törések által magasra emelt helyzetű pannóniai hátságok (Gödöllő-Irsai halomvidék, Kiskunságidombság) felszíni képződményei leginkább löszös, homokos megjelenésűek. - Ennek következtében ezeken a területeken a talajvíz sokszor a 20 m-t is meghaladó mélységben található. Ez a már meglévő és az ezúton kialakítandó hulladéklerakóhelyek szempontjából igen előnyös, részben a talajvízzel való kommunikáció lehetőségének csekély volta, részben a lösz agyag és mésztartalmából fakadó szennyeződés megkötőképességéből fakadóan (pl. Gombai-lerakó). Ezen kívül ezek a rétegek - a paleográfiai viszonyoknak köszönhetően, csaknem mindenhol - általában lencsés kifejlődésű, agyagos, gyengén áteresztő közberétegződéseket tartalmaznak A VÍZRAJZI ADOTTSÁGOK ÖSSZEFOGALÁSA A térség vízgyűjtőire az alábbiak jellemzők: A térség vízgyűjtő alakja egy ÉNy-DK-i irányban megnyúló ellipszissel közelíthető. Ez a vízgyűjtő alak a morfológia következménye, hiszen a terület vízfolyásai és az őket közrefogó domborulatok jellegzetesen ÉNy-DK-i futásúak, a hosszanti tektonikus törésirányok haladását követve. Erre merőlegesen keresztirányú törések is jelentkeznek a területen, melyek a dombsorokat részekre szabdalják. Ilyen törésen halad az Alsó-Tápió Mende és Sülysáp között, de tőle D-re a Gombaipatak is. Ezen kívül még egy É-D-i merev szerkezeti vonal nyomozható a területen a Zagyva felső folyásainak irányát követve. A vízgyűjtő DK-i részén a szerkezeti töréseket már elfedik a fiatal üledékek és a dombsor belesimul az Alföld síkjába. A vízgyűjtő legmagasabb pontja a Gödöllő határában lévő szárítópusztai Juharos-hegy, mely 307 m tengerszint fölötti magasságú. Ezzel szemben DK-en Tápiószentgyörgynél a terep már csak mindössze 90 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. A vízgyűjtőterületet É-on a vízállásos hajlatokkal sűrűn szabdalt Hajta-vidék határolja. A terület lecsapolására a két világháború között történtek kezdeményezések, átfogó rendszerezése az 1960-as évek elején valósult meg, ekkor készültek el a Farmos I-II. tározók is. A Tápió-Hajta vízrendszer vízfolyásainak átfogó vízrendezése az 1960-as évek elején kezdődött, a munkák az 1970-es évek végén fejeződtek be. Az 1980-as évek elején megkezdődött az Alsó-Tápió, a Felső-Tápió felújítása, ill. a Hajta, Bíbicfészeki-ág, a Horgas-ér rendezése. Napjainkig a vízfolyások mederrendezése kizárólag vízgazdálkodási szemléletű; a rendezések célja a vizek minél rövidebb idő alatti, kártétel nélküli levezetése. A vízgyüjtőrendszerben ugyanezen időszak alatt 11 db tározó létesült, elsősorban mezőgazdasági célú hasznosítással. 11 PESTTERV

13 TÁPIÓ MENTE KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM A Tápió-Hajta vízrendszer kisebb területei egyes meteorológiai helyzetekben vízkár veszélyessé válnak. Ezeken a területeken általában magas a talajvíz, és a felszíni vízelvezető hálózat fenntartása nem folyamatos, így az összegyűlt vizek elvezetésére nem alkalmasak. Ezért a mélyebb fekvésű területeken (Gomba, Bénye, Káva, Nagykáta.) viszonylag gyakori a helyi vízkár. Az Alsó- és Felső-Tápió térségében főleg a vízfolyások parti sávja, ill. a lefolyástalan, mély fekvésű területek veszélyeztetettek. Ennek nagysága összesen 1630 ha. A Hajta vízrendszerében a helyi vízkár veszélye gyakorlatilag az egész szétterülő, lapos völgyet összesen 4300 ha. területen érinti. Ennek 15%-a elmocsarasodott, nádas terület. Az Egyesült-Tápió vízgyűjtőterületéből 3770 ha. veszélyeztetett. A Gerje-Perje vízrendszer csak perifériálisan érinti a kistérséget, a belvízlevezetési célra kiépült csatornarendszer az év nagyrészében alig szállít vizet, térségünkben szerepük csak a ritka árvizes időszakokban van. Az egész vízrendszerre jellemző, hogy a vízfolyások rövid idő alatt feliszapolódnak, amit a helyi talajadottság, a területet jellemző erózió és defláció, valamint az ezekhez társuló nem megfelelő mezőgazdasági talajművelés okoz. A vízgyűjtőterület településeit és vízfolyásait az alábbi táblázat foglalja össze, a Tápiómente kistérséget is magában foglaló- Tápió - Hajta vízrendszer nagyobb térségére. Település Lakosság/fő Érintett vízfolyás Bénye 1078 Bényei-p., Gombai-p. Dány 4009 Dány-ág, Hajta Farmos 3257 Öreg Hajta, Hajta Gomba 2433 Gombai-p. Gyömrő Alsó-Tápió Káva 614 Kávai-ág, Gombai-p Kóka 3994 Kókai-ág, Dányi-ág, Hajta /Felső-Tápió Maglód 7866 Alsó-Tápió Mende 3719 Also-Tápió Nagykáta Kerektói-ág /Hajta/, Felső-Tápió, Horgas ér Pánd 1664 Pándi-ág, Gombai-ág Sülysáp 6511 Sápi-p., Alsó-Tápió Szentlőrinckáta 1817 Hajta Szentmártonkáta 4018 Kekektói-ág, Bibicfészek-ág, Csincsa Tápióbicske 2923 Gombai-p., Alsó-Tápió Tápiószecső 5874 Alsó-Tápió, Felső-Tápió Tápióság 2308 Alsó-Tápió Tápiószele 5387 Egyesült Tápió Tápiószentmárton 5235 Alsó-Tápió, Egyesült-Tápió Tóalmás 2915 Hajta Úri 2458 Úri p., Gombai-p. Valkó 2087 Valkói-ág, Hajta Vácszentlászló 1797 Hajta Zsámbok 2160 Hajta Tónussal kiemelve a TÁPIÓMENTE KISTÉRSÉG-hez tartozó települések! A VÍZKÉSZLET MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VÉDELME A természetföldrajzi-vízrajzi ismertető nem lehet teljes a főként a Duna-Tisza közére jellemző, de területünkön is megfigyelhető talaj- és rétegvízszint süllyedési, valamint a vízminőségvédelmi problémák említése nélkül. A vízminőséget leggyakrabban negatívan befolyásoló nitráttartalom a sekélyebb kutakban megközelíti /vagy meghaladja/ a határértéket, de épp a vízzáró rétegek területi, általános jelenlétének hiánya miatt számítani kell annak a mélység felé történő fokozatos továbbterjedésére is. 12 PESTTERV

14 TÁPIÓ MENTE KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM A regionális vízszintsüllyedés első oknyomozó vizsgálata a VITUKI vezetésével tavaszán fejeződött be. A vizsgálatok szerint a jelenség okául: Mintegy 50%-ban a csapadékszegény időjárás, 25%-ban a rétegvízkitermelés, 6%-ban a talajvíztermelés, 10%-ban a földhasználatban bekövetkezett változások 7%-ban a vízrendezés, és végül 2%-ban egyéb tényezők jelölhetők meg. A vízszintsüllyedés ténye és a vizsgálatok eredménye arra hívja fel a figyelmet, hogy a területen a felszín alatti vízkészletekkel takarékosan kell gazdálkodni! ÁRVÉDELEM A Tápió vízrendszer vízfolyásait kisvízi periódus jellemzi. Ennek oka, hogy a júliustól októberig lehulló csapadék nagy része beszivárog a vizet áteresztő talajba. A tavaszi és késő őszi esőzések csak kisebb áradásokat idéznek elő. A tél végi hóolvadások által okozott nagyobb árvizek levonulási ideje 4-10 nap. Kisebb, dombvidéki jellegű vízgyűjtőkön a nyári felhőszakadások okoznak komolyabb árvizeket. Az Alsó- és Felső-Tápió árvizei általában időben eltolódnak, nem okozva veszélyt az árhullámok egybeesésével. Ennek oka az, hogy a Felső-Tápió kisebb, keskeny vízgyűjtőterületéről a vizek lényegesen hamarabb lefutnak, mint az Alsó-Tápió vízgyűjtojéről. A Tápió vízrendszerében a jég zajlása nem okoz problémát, a téli jegesedés csekély mértékű. A jégréteg átlagos vastagsága 4-12 cm HULLADÉK ÁRTALMATLANÍTÁS A földtani-környezetföldtani szempontok alapvetőek a szilárd és folyékony települési hulladékok elhelyezésének megoldásához. A szennyvízelhelyezés tárgykörében is ismertek olyan megoldások /gyökérmezős tisztítás különböző formái, mezőgazdasági hasznosítás/, amelyek mindenképpen támogatandók. Költségei miatt a földtani-környezetvédelmi meggondolások mellett, a regionális nagyságrendű kezelőtelepek megvalósítása megfontolandó, - ilyenek létesítése esetén számolni kell a tisztítás hulladékaként keletkező szennyvíziszap ártalmatlanításának gondjaival, ami többnyire nem oldható meg kezelés nélküli elhelyezéssel. A természetközeli tisztítási eljárásokkal szemben a nagy tisztítórendszerekből kikerülő tisztított víz elvezetésére is különös gondot kell fordítani az amúgy is vízhiányos térségben, a kelleténél gyorsabb elvezetés elkerülése érdekében. A nagyrendszerek kiépítését gátolták és jelenleg is gátolják (magas költségigénye mellett) a geográfiai viszonyok: a domborzat, a településhálózati struktúra és a potenciális befogadók hidrológiai jellemzői. Regionális rendszer idáig ezért sem épült ki a térségben, de jelentősebb (települési szintű) helyi tisztítómű is csak Nagykátán üzemel. A szennyvizek szippantással való gyűjtése és engedélyezett lerakóra való szállítása sem jellemző kezelési mód, a számítható szennyvízmennyiség 1 2 %-át teszi ki. Jelenleg a térségben a szennyvízprobléma kezelésének legkörnyezetszennyezőbb módja, a többnyire szabálytalanul kiépített ill. üzemeltett házi közműpótlók (szikkasztók, tárolók) alkalmazása a jellemző, ami gyakorlatilag a szennyvizek kontroll és kezelés nélküli talajba jutását jelenti, közvetlenül szennyezve a talajt és a felszín alatti vizeket, közvetve a felszíni vízkészletet, a települési és humán környezetet. Jelenleg - elsősorban gazdasági okokra hivatkozva - engedélyezettek helyi megoldások a települési szilárd hulladék válogatás nélküli lerakásában, amelyek földtanilag általában alkalmasak, kiskapacitású-rövidtávú megoldást jelentő lerakóhelyek üzemeltetésére, - a jövőben mindenképpen a nagyobb méretű, megfelelő kialakítással rendelkező regionális lerakók, tényleges hulladékgazdálkodást lehetővé tévő megoldások szorgalmazása szükséges, ahol esetleg egy helyen megoldható mind a folyékony hulladékok iszapmaradványának, mind a szilárd hulladékok ártalmatlanítása. A jelenleg jellemző egy 13 PESTTERV

15 TÁPIÓ MENTE KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM falu egy szeméttelep szisztéma nem csak a regionális és környezetvédő szemlélet, valamint a környezet védelmére fordítható források hiányát mutatja, de lehetetlenné teszi a hulladéktól való megszabadulás ma már elfogadhatatlan stratégiája helyett a hulladékkal való gazdálkodás stratégiáján alapuló haszonanyag visszanyerést, újrahasznosítást és valóságos ártalmatlanítást. Jelenleg nem beszélhetünk a kistérségben hulladékgazdálkodásról, még a helyben keletkezett hulladékok ártalommentes elhelyezéséről sem, a hulladékhasznosítás kérdése pedig fel sem merülhet. Az egyedi elhelyezés következtében térségi gyűjtő- szállítórendszer kialakulásáról sem beszélhetünk. A térségben üzemelő helyi kommunális lerakók csak elvétve rendelkeznek megfelelő környezetvédelmi megalapozottsággal és engedélyekkel, többnyire közegészségügyi szempontból csak kényszerű, megtűrt állapotként fogadhatók el. Különösen kritikus helyzetben van a védőtávolság hiánya, a telep helyzete és állapota miatt - a tóalmási, a tápiószentmártoni és a tápiószecsői szeméttelep, de nem sokkal kedvezőbb a többi, régebbi helykijelölésű telep Szentlőrinckáta, Nagykáta, Tápiószele, továbbá a kevésbé szemelőtt lévő tápiógyörgyei, tápiósági,pándi, tápióbicskei és farmosi telep állapota és perspektívája sem. Új, korszerűbb kiképzésű, de ugyancsak helyi teleppel rendelkezik Kóka és Káva (építés alatt), új helyi telepre készített tervet Tápiószecső. A viszonylag jelentős (mintegy m 3 /év) lakossági hulladékkeletkezéshez képest a térségben a termelési eredetű veszélyes hulladékok kis mennyiségben keletkeznek, Nagykáta, Gomba, Uri, Sülysáp, Mende, Kóka, Pánd Tápiógyörgye, -szecső, -szele és szentmárton összesen 16 telephelyén, mintegy t/év tömegben. Ennek nagyrésze a térségből kiszállításra és ártalmatlanításra kerül, a helyben újrafelhasználásra és ártalmatlanításra kerülő termelési hulladékok aránya minimális. A korszerűtlen és nem kellően ellenőrzött kommunális hulladékelhelyezési rendszer magában hordja azt a veszélyt is, hogy illegálisan veszélyes hulladékok is bekerülhetnek a szeméttelepekre, ennek jelenleg felmérhetetlen környezeti veszélyei miatt is szükséges a környezetvédelmi szempontoknak megfelelő, ellenőrzött térségi hulladékgazdálkodási rendszer mielőbbi megteremtése. E végső cél eléréséig is minden olyan megoldást, kezelési eljárást támogatni szükséges, amelyek korszerűsíteni tudják a jelenleg uralkodó állapotokat, szemléletet és környezetvédelmi szempontból megfelelő módon tudják feladatukat ellátni TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM: A TERMÉSZETSZERŰ-, ÉS KULTÚR- ÖKOSZISZTÉMÁK JELLEMZÉSE Bevezetés, - a térség természetvédelmének előzményei A Tápiómenti térség természeti értékeinek kutatásairól szóló tudományos közleményeket áttekintve látható, hogy a feltáró munka az 1900-as évek első felében kezdődött meg. Az első botanikai publikáció Boross Ádám nevéhez fűződik. A Botanikai Közlemények évi XXIV. kötetében Farmos jellegzetes alföldi flórájáról számol be. A zoológiai kutatásokról, megfigyelésekről beszámoló első cikkek szintén az 1920-as évektől datálódnak. Elsősorban ornitológusok keresik fel a területet (pl. Radetzky Dezső, Pátkai Imre). A rendszeres madártani megfigyelések az MME megfigyelői hálózatának bővülése folytán az 1970-es évektől kezdve sűrűsödnek, főként Tápiószecső és Farmos környékéről. Az első védett természeti területek kijelölése ugyancsak a 1970-es években kezdődik ben a Tóalmási Gyermeküdülő parkja kap helyi védettséget. A Pest megyei Tanács 1978-ban létrehozta a Farmosi nádas, szikes legelő és homokbuckás TT-t. Az MME Jászkun Szervezetének javaslata alapján 1990-ben újabb helyi jelentőségű természetvédelmi területekkel gazdagodott a térség. Előbb a Nagykátai II-es tározó TT, majd a Tápió-Hajta vidéke TT került kialakításra. Ugyanebben az évben létesült a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet, melynek egy része a Tápió-Hajta vízgyűjtő térségében található ban egyrészt a helyi védett területeket átminősítésével, másrészt újabb területek védetté nyilvánításával kijelölésre került a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet. 14 PESTTERV

16 TÁPIÓ MENTE KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM Megjegyzendő, hogy bár nem tartozik a tervezési területhez, de ökológiai szempontból feltétlenül itt kell megemlíteni a Jászberény határában lévő Hajta-mocsarat, amely 1987 óta áll helyi védelem alatt. Országos jelentőségű védett természeti területek Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet Rendelet száma: 4/1990 (VI.18.)KöM Érintett közigazgatási határok jelenleg: Szada, Veresegyház, Domony, Vácegres, Dány, Valkó, Gödöllő, Vácszentlászló, Isaszeg, Pécel Kiterjedése: ,2 ha. Ebből a Tápió-Hajta vízrendszerhez kb ha tartozik, ebből a Tápióvidék kistérségben csupán a bővítésre tervezett területek találhatók Fontosabb értékei: Az ember keze nyomát nagymértékben magánviselő tájon a megmaradt természetes növényzet különböző erdőtársulások tarka mozaikjából tevődik össze, amelyet több helyütt gyeptársulások tesznek még színesebbé. Egyedülálló erdőtársulásai az É-ÉNy-i domboldalakon kialakult kislevelű hársas-tölgyes és az egyes dombtetőkön található juharos-gyertyánostölgyes. Az itt élő ritka növények közül figyelemre méltó a Janka-tarsóka, a homoki gémorr, a piros kígyószisz, a sömörös kosbor és a Szent László tárnics előfordulása. A dombvidék kevésbé ismert faunájából a madárvilág gazdasága emelhető ki. Az itt fészkelő közel 100 fajból különösen jelentős a fokozottan védett gyurgyalag nagyszámú fészkelése, valamint az e tájon ritkának mondható darázsölyv, jégmadár, holló költése is. Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet Rendelet száma: 19/1998. (VI.25) KTM Érintett közig. határok: Farmos, Gomba, Nagykáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápióság, Tápiószentmárton, Tápiógyörgye, Tápiószecső, (valamint Szolnok megyében Újszász) Kiterjedése: 4515,8 ha Fokozottan védett: 182,4 ha A Tájvédelmi Körzet három nagyobb és hét kisebb tömbben helyezkedik el az Alsó- és Felső-Tápió-patakok, valamint a Hajta-patak mentén. A TK fontosabb értékei részterületenként: 1) Gomba, Káva, Tápióság, Patakvölgyek. Az Alsó-Tápió-pataknak és mellékágainak - Farkasdpusztai és Gombai pataknak - a völgyrendszere a fenti települések külterületén. Ezen a területen a Monor-Irsai dombvidéken eredő patakok érik el az Alsó-Tápió-patakot. A löszdombok és a patakok menti rétek találkozása itt különösen jól tanulmányozható. Tájképileg is harmonikus része ez a TK-nak. A domboldali legelők élővilága merőben eltér a térség többi részén található füves pusztáktól. A kiszáradó és nedves láprétek, sásrétek, fűzligetek, homoki legelő foltok alföldi, a vízfolyásokra lefutó domboldalak legelői dombvidéki jelleget őriznek. A részterület többek között tavaszi hérics, kosborfélék, érdes csüdfű, szibériai- és fátyolos nőszirom, kornis tárnics termőhelye. Állattani értékei közül a nagy póling, a haris, a réti tücsökmadár, a hamvas rétihéja és néhány kisebb ürgekolónia emelhető ki. 2) Farmos-Nagykáta-Tápiószentmárton A Hajta-patak melléki rétség. Nagy-nádas, Nyík-rétje, I-II. Tározó 15 PESTTERV

17 TÁPIÓ MENTE KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM A 31. számú műút Jászberény-Nagykáta közötti szakaszától délkeleti irányba Farmos községig tartó rétség a TK legnagyobb összefüggő egysége. Az alföldi füves puszták tipikusan szép darabja, az Alföld hajdani vízjárta rétvidékeinek hírmondója. Az alsószakasz jellegű vízfolyások rendkívül kanyargós darabkája is itt található. Az Öreg Hajta-patak szabályozatlan ősi medre Farmos határában szerencsésen átvészelte a vízszabályozásokat. A Hajta-patakot kisérő vizes élőhelyek (mocsarak, mocsárrétek, sztyeppesedő láprétek stb.) gazdag élővilágnak adnak otthont. Botanikai értékei közül a tündérrózsa hínár, lápi csalán, mocsári páfrány, nádi boglárka, mocsári kosbor, fátyolos nőszirom, míg zoológiai értékei közül a réti csík, lápi póc, tarajos gőte, mocsári teknős, nagy kócsag, vörösgém, bölömbika, cigányréce, kis vízicsibe, kékbegy, barna rétihéja, hermelin és vidra emelhető ki. 3) Nagykáta - Szentmártonkáta - Tápiószecső, Tápióbicske, Tápióság, Szentmártonkáta: A Felső-Tápió-patak völgye. A kistáj legjelentősebb és névadó vízfolyásának a Felső-Tápió-pataknak a völgye a (Duna- Tisza közére jellemzően) Északnyugati-délkeleti irányú. A hosszan elnyúló völgy északnyugati részénél található halastó a TK jelenlegi legnagyobb állandó vizű élőhelye. A patakot kísérő homokbuckavidék a Duna-Tisza közi buckavidék legészakibb, tipikus része. A részterületen több élőhelytípus lelhető fel. A mesterséges vízfelületek, nedves és kiszáradó láprétek, bokorfüzesek, ligeterdő és égeres láperdő maradványok, homokpusztagyep foltok komoly botanikai és zoológiai értékeket rejtenek, pl. kosborfélék, széles- és keskenylevelű gyapjúsás, mocsári nőszőfű, homoki szegfű, homoki vértő, fényes poloskamag, fekete kökörcsin, homoki nőszirom. Védett halfajaink közül előfordul a kövi csík, a halványfoltú és a felpillantó küllő. A homoki területek hüllőfaunáját a homoki gyík és a zöld gyík színezi. Gyakoriak a récefélék, partimadarak, a jégmadár, vonulásakor a halászsas. Földtani értéket képviselnek a helyenként 5-10 méter magas buckák. A Felső-Tápió völgyben régészeti lelőhelyek ismertek, és ehhez a részterülethez köthető az es forradalom és szabadságharc híres csatájának helye (Tápióbicskei csata). 4) - 5) Szentmártonkáta Székes-rekeszi legelő, Gyulaji-tó és környéke A Hajta-patak bíbicfészkei ága mentén az ún. Gyulaji-tó mesterséges vízfelülete melletti erdőfoltban a térségre jellemző fafajokon kívül a gyertyán és a bükk is megtalálható. Aljnövényzetében a hegy- és dombvidéki erdők jellegzetes, de itt kuriózumnak számító növényfajai is tenyésznek, pl. szagos müge, fehér és kardos madársisak. Az erdő a darázsölyv alkalmi költőhelye. A erdőtől lejjebb az időszakos vízfolyás kétoldalán vakszikes foltokkal váltakozó szikes gyep található, amely partimadarak élőhelye (goda, piroslábő cankó). 6) - 7) Egreskáta szikes-tavak Fehér-tó, Rühes-tó, Sós-tó. A 31. számú műúttól északra az Öreg-Hajta patak mentén található. Rendkívül változatos élővilágú része a TK--nak. A Duna-Tisza közére jellemző homoki élőhelyek, szikes tavak, szikes gyepek találhatók meg itt egymás mellett. A mélyebb helyeken nádas mocsarak húzódnak. Botanikai értékei közül az agákosbor emelhető ki. Jelentős a madárvilága. Többek között szalakóta és gyurgyalag is fészkel, de partimadarak költő- és vonulóhelyeként is ismeretes. 8) Farmos, Rekettyés A farmosi Rekettyés-ér mellett, - amely az Ős-Zagyva hajdani vízivilágának emlékét őrzi - megmaradt lápréti és fűvespusztai élőhely. Botanikai értékei figyelemre méltóak. A kosborfélék mellett a szibériai nőszirom, a buglyos szegfű és a kornis tárnics jelentős állománya tenyészik itt. 16 PESTTERV

18 TÁPIÓ MENTE KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 9) - 10) Tápiógyörgye, Ujszász Nagy-Megyeri-legelő A térség keleti részén található természetközeli szikes puszták a Tápió-patak mentén. Ezek a területek már egyértelműen a tiszántúli szikespuszták részei növénytani és állattani szempontból is. A viszonylag nagy összefüggő, füves puszták lefolyástalan részei fontos vizes élőhelyek. Az elszórt fákkal, Eleagnus (ezüstfa) csoportokkal "tűzdelt" szikes pusztagyepek növénytani értékei közül a réti őszirózsa, sziki kocsord érdemel említést. A legelő fészkelő madárvilága gazdag pl. goda, piroslábú cankó, szalakóta, kék vércse költ a területen. A TK fokozottan védett területei: A) Farmos határában: az Öreg Hajta patak mocsarainak, hajdani meandereinek egy része B) Nagykáta határában: a Felső-Tápiótól északra levő homokbuckák, valamint az Egreskátai Sós-tavak egy része C) Szentmártomkáta határában: a Felső-Tápió patak mentén levő erdők által közrefogott kaszáló, továbbá az Újerdei homokbuckás egy része. Ex lege védett területek Az évi LIII: tv. 23. (2) bekezdése értelmében a törvény erejénél fogva ( ex lege ) védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Ezen területek egyben országos jelentőségűnek minősülnek. A fent említett jogszabályi hely hatálya alá tartozó lápok, szikes tavak, kunhalmok és földvárak jegyzékét a törvény hatályába lépésétől (1997. jan. 1.) számított 3 éven belül kell közzé tenni. A jegyzék megjelenése az évben várható, azonban az ex lege védett objektumok kataszterezése már folyamatban van, újonnan induló államigazgatási ügyekben már figyelembe veendők, mivel a miniszter által közzéteendő jegyzék nem érinti ezen objektumoknak a törvény hatálybalépésével bekövetkező védelmét. A tervezési területen található ex lege védett területek jelen ismeretek szerinti körét az alábbiakban jellemezzük. Források A felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, amennyiben vízhozama tartósan meghaladja az 5 l / perc mennyiséget - még ha időszakosan el is apad - ex lege védett forrásnak tekintendő. Természetszerűleg a forrást megfelelő védőövezettel együtt szükséges kijelölni. A kistérség forrásai döntően a Gödöllői-dombság, illetve a Monor-Irsai halomvidék peremén erednek. A síkvidéki területek forrásai (pl. Bíbicfészeki ág, Nyíkréti-ág, Kerektói-ág forrásai) mára teljesen elapadtak, beszántásra kerültek a környezetükkel együtt. Állandóan vagy időszakosan működő források: Sülysáp: Alsó-Tápió patak két baloldali mellékágánál Uri-patak Sűrűpusztai mellékága Uri: Uri-patak forrása Tó-völgyi patak forrása Farkasdpusztai-ág forrása Gomba: Gomba-patak forrása Bényei-patak forrása Bénye: Bényei-patak két jobboldali ágánál Káva: Kávai-patak forrása Pánd: Pándi-patak forrása Tápiószentmárton: Felső-Gerje forrása 17 PESTTERV

19 TÁPIÓ MENTE KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM Megjegyzendő, hogy a Sápi-patak és a Felső-Tápió forrásai (Locsodpuszta, ill. Isaszegi vadátjáró térsége) a Gödöllői Dombvidék TK területén találhatók. Lápok, láp-maradványok: A kistérség a lápképződés szempontjából szintén átmeneti jellegű területnek tekinthető. A patakvölgyek vízjárta területei kivételével lápképződés másutt nem volt tapasztalható. A képződött tőzeget több helyen kibányászták, ma helyükön egyrészt a szukcesszió különböző fokát mutató vízfelületek vannak, vagy a másrészt a szárazodás következtében a talajképződés folyamata felgyorsult. Jelenleg inkább potenciális lápterületnek tekinthetők Láp-maradványok: Alsó-Tápió-patak völgye: - Tápiószecsőtől D-re a Jégeres legelő mellett keskeny sávban (potenciális) - Tápióság Nagyréti zsombékos Felső-Tápió-patak völgye: -Tápiószecső a település és a vasútvonal között, ill. a horgásztó É-i csücske (keskeny sávban), -Tápiószentmárton, a pataktól D-re a volt tőzegbánya területe (pot.) Hajta-patak völgye: -Tápiószentmárton-Göbölyjárás a vasútvonal és a település közötti keskeny sávban (pot.) és -Kókai ág mentén a településtől Ny-ra lévő égeres láperdő Szikes tavak A kistérség K-i részén, a Jászsági-síkkal határos területek szikes pusztái, szántóföldjei között kisebb-nagyobb szikes tavak helyezkednek el (Nagykáta, Egreskáta, Tápiógyörgye települések határain belül). Az utóbbi évek aszályos időjárásának következtében a Duna- Tisza-közi szikes tavakhoz hasonlóan kiszáradtak, medrük benövényesedett, csupán tavasszal figyelhető meg vízborítás rajtuk. Ennek ellenére ex lege védettségük indokolt kedvezőbb hidrológiai helyzet esetén újra szikes tóként funkcionálnak. Megjegyzendő, hogy Egreskáta határában lévő szikes tavak 1990 óta védelem alatt állnak. Nagykáta-Sós-tó Egreskátától DK-re található mélyedés. Körülötte intenzíven művelt területek (dinnye, paprika) és egy erdőfolt helyezkednek el. K-i részén töltés épült. Tápiógyörgye Vámos-széki tavak Szántóföldek között, e településtől É-ra az ún. Gazsi-széki dűlőben található három tómeder. Parti madarak fészkelőhelye, békapetézőhely. Tápiógyörgye-Újszilvás Görbe-széki és Szakajtó-széki tavak. A két település között található több tó, szikes mocsár, amely kétéltűek és parti madarak élőhelye Földvárak A tervezési területen kilenc őskori földvárat ismernek a régészek (Miklós Zsuzsa 1982.: A Gödöllői dombvidék várai) Gomba - Várhegy A földvár a falutól Ny-DNy-ra húzódó, ÉNy-DK-i irányú keskeny, hosszú hegyháton található. Káva - Várhegy A vár a falutól É-ra, a Hosszúvölgy K-i oldalán húzódó dombhát ÉNy-i végén található. Területe jelenleg erdő és szántóföld. Kóka - Várhegy A földvár Tóalmástól DNy-ra 1,5 km-re, a Hajta-patak K-i partján egy ÉNy-DK-i irányú dombvonulat végén helyezkedik el. Területe erdősítve van. 18 PESTTERV

20 TÁPIÓ MENTE KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM Mende - Lányvár A Leányvár a falutól ÉNy-ra található egy dombhát ÉNy-i végében, az erődített telep területén erdő van. Tápióbicske - Kalaposhegy és Várhegy A falutól Ny-ra, az Alsó-Tápió jobbpartján húzódó dombvonulat ÉK-i szélén található. Egy részén jelenleg a motocross pálya működik, többi része szántó, füves bozótos terület. Tápiósüly - Leányvár A földvár a falutól DNy-ra emelkedő dombvonulat ÉNy-i végén található, nagy részét erdő borítja. Tápiószentmárton - Hatvani hegy A földvár a falu ÉNy-i részén az Alsó-Tápió jobb partján, a patak fölé nyúló meredek teraszon helyezkedik el. Tápióság - Földvár A falutól ÉNy-ra, az Alsó-Tápió jobb partján emelkedő dombvonulaton helyezkedik el. Jelenleg füves-bozótos agyagbánya, illetve szeméttelep található területén. Helyi jelentőségű védett természeti területek Tóalmási gyermeküdülő parkja TT Rendelet (határozat) száma: 18/1974 (I.30.) Pest megyei Tanács VB Érintett közig. határ: Tóalmás, Kiterjedése: 31 ha Fontosabb értékei: A Hajta-patak melletti parkot 1894-ben, a parkban lévő kastély építésével egyidőben kezdték kialakítani. A patak hajdani árterében létesült, melyben a térségre jellemző fafajok idős példányai mellett sok egyéb honos fafaj is megtalálható. A park esztétikai értékét egzóták - pl. kaukázusi jegenyefenyő, keleti gyertyán, mocsárciprus - is fokozzák. A park énekesmadár világa említésre méltó. Az idős, odvas fák macskabaglyok és denevérek számára is biztosítanak élőhelyet. Sajnos az utóbbi években több idős (de látszólag egészséges) fát kivágtak és néhol a cserjéket is teljesen kiirtották. Jászberényi Hajta-mocsár TT A bevezetőben említett okok miatt röviden tárgyaljuk. Rendelet (határozat) száma: 1/1987. Szolnok m. Tanács VB Érintett közig. határ: Jászberény Kiterjedése: 117 ha Fontosabb értékei: Az Ős-Zagyva "kalandozásainak" emlékét őrzi. Az egykori tavat teljesen benőtte a növényzet, de az egyes zónái - mocsárrét, sásrét, zsombéksásos, nádas - még jól felismerhetők. A kétéltűek és hüllők számára fontos szaporodóhely. Vízimadarak és nádi énekesmadarak fészkelőhelye a terület. A mocsárszél nedves rétjei is értékes élőhelyek. Több védett növényfaj előkerült innét, pl. mocsári kosbor, tőzegpáfrány. Átminősített helyi védettségű területek A teljesség kedvéért itt említhetők meg azon helyi jelentőségű védett természeti területek, amelyek átminősítésre kerültek és a TK részeként védelem alatt állnak. A) Farmosi nádas, szikes legelő és homokbuckás TT. Rendelet száma: 8/1978 PmT VB Terület: 350 ha B) Nagykátai II-es tározó TT Rendelet száma: 1/1990 (I.5.) PmT VB Területe: 129 ha C) Tápió-Hajta vidéke TT Rendelet száma: 7/1990 (IX. 7.) PmT VB Területe: 1539 ha 19 PESTTERV

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM

SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2009-2014 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETİ... 4 I.1. A program célja... 4 I.2. Stratégiai keretek környezetvédelem az EU-ban... 4 I.2.1. Az EU környezetvédelmi

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési

Részletesebben

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról A Kormány

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Magyarország tájföldrajza

Magyarország tájföldrajza Magyarország tájföldrajza Tájtípusok és tájak A tájtípus genetikailag egymáshoz szorosan kapcsolódó, homológ ökológiai fáciesekből, ill. ezek csoportjaiból tevődik össze általánosított, fiktív fogalmi

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

. Szelvényszám Szélesség TÖLTÉS BEVÁGÁS Egyes Összes A töltés A leásás Szelvény szelvény közép Szelvény szelvény Térfogat közép fené magassága felül mélysége Térfogat -ken távolság területe területe méterben

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2007 ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Ónod Község Önkormányzata KÉSZÍTETTE: JÓVÁHAGYTA: TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 A települési környezetvédelmi

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével.

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével. NAGYBÖRZSÖNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ PEST MEGYEI TERÜLET-, TELEPÜLÉS-, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. em. Tel.:

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások 1 VIZSGÁLATOK 1 A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a paramétereknek (természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb.) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása Natura Somogyiensis 5 7-12 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület a Dunántúli-dombságon, Külsõ-Somogy

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Észak-Alföld 1.2. Víztest nemzeti kódja: pt.2.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG)

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október

Részletesebben

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK NAGYCENK KÖZSÉG - 14 - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA 2014 4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 4.1 Biológiai aktivitásérték számítása Megnevezés 3/A 4 5 7 11 12 14 15 17 18 20 Területhasználat ha megszűnik

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

BAKONYBÁNK KÖZSÉG BÁNKI DONÁTIPARTERÜLET ÉS KÖRNYEZETE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVMÓDOSÍTÁS, HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA

BAKONYBÁNK KÖZSÉG BÁNKI DONÁTIPARTERÜLET ÉS KÖRNYEZETE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVMÓDOSÍTÁS, HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA BAKONYBÁNK KÖZSÉG BÁNKI DONÁTIPARTERÜLET ÉS KÖRNYEZETE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVMÓDOSÍTÁS, HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSIDOKUMENTÁCIÓ (A 314/2012. (IX. 8.) Korm. rendelet 32. (3) bekezdése

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

Továbbképzéshez kötött szakértői jogosultságok változása. Parragh Dénes Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozat

Továbbképzéshez kötött szakértői jogosultságok változása. Parragh Dénes Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozat Továbbképzéshez kötött szakértői jogosultságok változása Parragh Dénes Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozat Építésüggyel összefüggő tervezés-szakértés 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi

Részletesebben

A beszéd célú telefonellátottság jónak mondható, az ISDN és értéknövelt adatszolgáltatás biztosítható a hálózaton.

A beszéd célú telefonellátottság jónak mondható, az ISDN és értéknövelt adatszolgáltatás biztosítható a hálózaton. KÖZLEKEDÉS A tervezési terület a község keleti részén fekszik, az 5605 j. összekötõ út északi oldali teleksora fölött. Megközelítése az Árpád utcából nyíló földúton nehézkes lenne, ezért új, megfelelõ

Részletesebben

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata.

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata. Farkas Geotechnikai Szakértői és Laboratóriumi KFT Farkas Geotechnikai Kft. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról Megbízó: Készítette: Geotechnikai vezető tervező, szakértő

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet)

Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet) Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet) PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.. számú önkormányzati határozata a Pilis város Településszerkezeti Tervének jóváhagyásáról

Részletesebben

2. J e g y z ő k ö n y v

2. J e g y z ő k ö n y v Farmos Község 1. Önkormányzat 2. J e g y z ő k ö n y v 2. Készült: Farmos Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. november 20-án 17.00 órai kezdettel tartott rendkívüli ülésén. Jelen vannak: Boros

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész Készült: Kecskéd község szerkezeti és szabályozási tervének módosításához Megrendelő: REGIOPLAN Kft. Készítette: László János 2011. március

Részletesebben

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján 1/a. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai Név: Székhely: KSH-szám:

Részletesebben

Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14

Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14 Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT/1É 08/0065/08 Leitner Attila É3-08-0386/2005

Részletesebben

T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 4. VÍZRENDEZÉS...6

T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 4. VÍZRENDEZÉS...6 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. ELŐZMÉNYEK...1 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 2.1. Napfénytartam...1 2.2. Léghőmérséklet...1 2.3. Csapadék- és hóviszonyok...1 2.4. Párolgás...2 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 3.1. Alapadatok...2

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz

Részletesebben

PÁRI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 4/2009. EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁRI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 4/2009. EGYEZTETÉSI ANYAG 1 PÁRI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 4/2009. EGYEZTETÉSI ANYAG VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT PAGONY KFT KÉSZ KFT HECKENAST&HECKENAST BT 2010. FEBRUÁR 2 ALÁÍRÓLAP

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS 3. KÖTET KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE 2/2005.(I.11.) KORM. RENDELET ALAPJÁN

MAGLÓD VÁROS 3. KÖTET KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE 2/2005.(I.11.) KORM. RENDELET ALAPJÁN MEGBÍZÓ: MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERVEZŐ: TSZ: 1951 MAGLÓD VÁROS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 3. KÖTET

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 11/1997.(III.1.) számú r e n d e l e t e Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlésének Környezetvédelmi Alapjáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlése a környezt

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE

A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE Helyzetfeltárás Stratégiai Program Operatív Program Siófok Budapest 2005. november 2006. július Megrendelő: Siófok és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben