Férfi belső nemi szervek

Átírás

1 Genitális apparátus A genitális apparátus anatómi miája Feladata Ivarsejtek (spermium, petesejt) előáll llítása Nemi hormonok előáll llítása Felosztásuk suk Belső nemi szervek: a hasüregben, a kismedencében elhelyezkedő nemi szervi rzletek. r Külső nemi szervek: a hasüregen kívül k l elhelyezkedő,, láthatl tható nemi szervi rzletek r Férfi belső nemi szervek Here: kb. galambtojás s nagyságú s alakú szerv hasüregen kívül, k a herezacskóban helyezkednek el fejlődük k a hasüregben megy végbe v a magzati élet utolsó hónapjában innen szállnak le a lágyl gyékcsatornán át t a herezacskóba rejtettheréjűség esetén n a hasüregben rekednek hím m ivarsejteket (spermiumokat) a termelik Férfi belső nemi szervek Here spermiumok képze a pubertást stól l a kői k i időskorig tart here bonyolult csatornarendszerből, s közti k kötőszk szöveti állományból áll spermiumok a csatornák k falának hámjh mjából l fejlődnek, a csatornarendszeren át t jutnak a mellékher kherébe. csatornák k közti k állomány egyes sejtjei (Leydig( féle sejtek) a másodlagos m nemi jelleg kialakításáé áért felelős s hormont (androg( androgének) ) termelik 1

2 Férfi belső nemi szervek Mellékhere: herék k hátsh tsó felszínén n helyezkedik el spermium-tárol roló -elvezető rendszerhez tartozik. Ondóvezet vezeték s ondózsin zsinór: ondóvezet vezeték k a mellékhere khere-csatorna közvetlenk folytatása cm hosszú vezeték, amely a lágyl gyékcsatornán át t belép p a kismedencébe, a húgyhh gyhólyag hátsh tsó-alsó felszínéhez fut átfúrja a dülmirigyet, d s a úgycsőbe nyílik közvetlen benyílása előtt felveszi az ondóhólyag kivezetőcs csövét is. Férfi belső nemi szervek Ondóhólyag: húgyhólyag hátsh tsó felszínén n elhelyezkedő páros szerv, járulékos nemi mirigy nyálkah lkahártya mirigyei a spermához keveredő nyúlós s váladv ladékot termelnek kivezető csövei az ondóvezet vezetékkel egyesülve a húgycsh gycső felső szakaszába nyílnak. Férfi belső nemi szervek Dülmirigy (prostata( prostata): húgyhólyag alatt fekszik; felső felszíne a hólyagfenh lyagfenékkel összenőtt, alsó rze a gát g t izomzatán n nyugszik tokkal körülvett k gesztenye alakú s nagyságú mirigy váladéka adja a hím h m nemi váladv ladék k (sperma v. ondó) folyékony rzr szének jelentős mennyiségét prosztatát t kb. 3 cm hosszúságban a húgycső felső szakasza fúrja f át itt nyílik bele az ondóvezet vezeték s az ondóhólyag közösk vezetéke. 2

3 Férfi külsk lső nemi szervek Herezacskó: herezacskó a hasfal bőrének b kétoldali k kitüremked remkede rétegződe a hasfalénak felel meg bőre erősen pigmentált herék k működéhez m szüks kséges optimális hőmérsékletet biztosítja. tja. Férfi külsk lső nemi szervek Hímvessző: teljes hosszában átfúrja a húgycsh gycső, vizelet, a nemi váladv ladék k kiürítére re szolgál felépíte kötőszöveti kötegek, k simaizomzat elasztikus hálózat h által átszőtt tt szivacsszerű két barlangostest (corpus cavernosum penis). Férfi külsk lső nemi szervek hímvessző rzei szár, test makk kívülről l vékony, v idegvégz gződekben gazdag bőr b r veszi körül, k fitymafék k a makkra kettőzet alakjában rá boruló bőrkettőzet Férfi külsk lső nemi szervek hímvessző erekció penis merevede barlangos testek nemi izgalom esetén n a beléjük k nyíló artéri riák k kitágul gulása folytán vérrel telődnek ejaculáci ció sperma üríte Női i belső nemi szervek Petefzek: mandula nagyságú s alakú páros szerv nagy- s kismedence határán n találhat lható,, a közös k csípőver verőér r oszlási si szögében. kéregállomány különböző stádiumban levő tüszők k (follikulusok( follikulusok) figyelhetők k meg. tüszők k között k bizonyos ciklusos időszakokban sárgatest (corpus( luteum), már r az előzőkben lezajlott tüszt szőrepedek visszamaradó nyomaiként nt hegestest (corpus( albicans) ) is láthatók. velőállom llomány erekben gazdag kötőszk szövetből áll 3

4 Női i belső nemi szervek Petevezetek vagy méhkm hkürt: kb. 12 cm hosszú,, páros, p hullámos lefutású csatorna, feladata a petesejt tovább bbítása méh üregébe nyíló rze keskenyebb petefzek felé eső rze tölcsérszerűen en kitágul, szabadon nyílik a hasüregbe rojtozott rojtok ráfekszenek r a petefzek felszínére Női i belső nemi szervek Méh: fordított körte k alakú,, páratlan, p üreges szerv, kismedencében középen, k a hólyag h s a végbél l között k fekszik két t főf rze méhtest felső,, vaskosabb, szabad vége v a méhfenm hfenék (fundus),hasfalon keresztül l jól j l tapintható két t oldalát t fúrjf rják át t a petevezetékek méhnyak legalsó rzét t a hüvely h felső vége (hüvelyboltozat) szorosan fogja körül k l (portio( vaginalis uteri ) 4

5 Női i belső nemi szervek fala három h rétegr tegű külső méh h testét s nyakának nak felső rzét t borító hashártya (perimetrium) középső a fal legvastagabb rétege r izomzat (myometrium( myometrium) vérerekben, különösen k vénákban, v rendkívül l gazdag. Terhesség alatt mind a myometrium,, mind a benne levő erek tetemesen megnagyobbodnak. belső nyálkah lkahártya (endometrium( endometrium), amelynek mélyebb m rétege r az izomrétegbe is benyomul nyálkah lkahártyát t csillósz szőrös s hengerhám m borítja csillósz szőrök k a méhszm hszáj j felé csapkodnak megtermékeny kenyített petesejt a méh m h nyálkah lkahártyájában tapad meg. Női i belső nemi szervek Hüvely: kb. 10 cm hosszú izmos falú cső közösülkor skor a hím h m ivarsejteknek a belső nemi szervekbe vezető kapuja, szülkor skor a szülőcsatorna alsó szakaszát t képezi. k ürege elölr lről-hátra lelapított. felső vége szorosan körülveszi k a méh m h nyakát, boltozatos (hüvelyboltozat), alsó vége szabadon nyílik a gáton. Női i külsk lső nemi szervek Szeméremdomb: szemérem remízület fölött f elhelyezkedő,, szőrrel fedett zsírp rpárna. rna. Szeméremtest Rzei: nagyajkak kisajkak csikló Hüvely bemenet: kisajkak által határolt terület. Rzei: húgycső külső nyílása szűzh zhártya Bartholin mirigy kivezető csöve A belső elválaszt rendszere Azon összessége, amelyek váladékukat ( közvetlenk zvetlenül l a véráramba ramba juttatják. hormonok szervezet kémiai k hírvivh rvivő anyagai, távollévő sejtek, szövetek működét m serkentik, vagy gátoljg tolják szabályoz lyozás s pozitív, vagy negatív visszacsatolás s (feedback( feedback) útján n valósul meg. 5

6 A belső elválaszt rendszere Centrális belső elválaszt mirigy Agyalapi mirigy Pajzsmirigy Mellékpajzsmirigy Mellékvese Csecsemőmirigy mirigy Tobozmirigy Hasnyálmirigy Here s petefzek Centrális belső elválaszt mirigy Agyalapi mirigy bab alakú s nagyságú mirigy koponyaalapon, az ékcsont árkában (sella( turcica; töröknyereg) elüls lső lebeny mirigysejtekből áll (adenohypophysis( adenohypophysis) hátsó lebeny idegszövet alkotja (neurohypophysis( neurohypophysis) keskeny kocsányon át t (hypophysisny( hypophysisnyél) ) a köztiaggyal áll összeköttetben. két t lebeny határán n az emberben kevb sbé jelentős s köztilebeny k (pars( intermedia) ) helyezkedik el Centrális belső elválaszt mirigy Elüls lső lebeny hormonjai a periféri működét t befolyásolj solják k (ún.( trophormonok): Növekedt befolyásol soló (somatotrop Mellékves kvesét t befolyásol soló (adrenocorticotrop Pajzsmirigy működét m t befolyásol soló (thyreotrop Nemi működét m t befolyásol soló (tüsz szőérlelő, luteinisalo, luteotrop Centrális belső elválaszt mirigy Közti lebeny hormonjai: Pigmentáci ciót t befolyásol soló (melanocyta stimuláló Hátsó lebeny hormonjai: idegszövetb vetből épül l fel, itt hormonképz pz s nem történik, a központi k idegrendszer bizonyos területei által termelt hormonok raktároz rozása. méh h simaizomzatot összehúzó (oxitocin) vesecsatornácsk cskák vízvisszaszívását t befolyásol soló (antidiureticus 6

7 Pajzsmirigy: nyak alsó elüls lső rzén n helyezkedik el két t lebenyből s az őket összekötő középrzből áll, működét t szabályozza agyalapi mirigy TSH (thyroidea( thyroidea,, stimuláló hormonja vérben aktuálisan jelenlevő thyroxinszint belső vissza-jelent jelente útján (feedback mechanizmus). hypothalamus rzben idegi, rzbenr ugyancsak hormonhatással ssal. Pajzsmirigy hormonjai: thyroxin anyagcserefokozó hatással rendelkezik jód építi fel csecsemők k idegrendszeri fejlőséhez kell kalcitonin a vér kálciumszintjét csökkenti kálcium csontokban maradását t végziv Mellékpajzsmirigy: négy darab lencsényi nyi mirigy a pajzsmirigy lebenyeinek hátsh tsó felszínén. n. Hormonja: parathormon csontbontó sejteket serkenti a vér kálciumszintjét emeli Mellékvese: páros, piramis alakú szervek, a vesék k felső csúcs csán, a vese zsíros tokjába ágyazottan helyezkednek el metszi si lapján n külsk lső kéregállomány belső velőállom llomány különül k l el 7

8 Kéregállomány által termelt hormonok: Ásványi anyag s vízhv zháztartást befolyásol soló (mineralokortikosteroidok) Szénhidr nhidrát t anyagcserét t befolyásol soló (glukokortikosteroidok) Szexuálsteroidok (nemi hormonok) Velőállom llomány által termelt hormon: Simpatikus idegrendszeri stimuláló hormon (adrenalin, noradrenalin) stresszhelyzet esetén n kerülnek a vérbev növelik a szívfrekvenci vfrekvenciát növelik a légzl gzszámot emelik a vérnyomv rnyomást pupillákat tágítjt tják emelik a várcukorszintetv Tobozmirigy: alacsonyabb rendű emlősökben az agyvelő felszínén, n, közvetlenk zvetlenül l a falcsonti régir gióban helyezkedik el (ún.( parietalis szerv), emberben az agyereszték k hátsh tsó rzétől takartan a III. agykamra tetejéről l nyúlik hátrafelh trafelé. agyállom llománnyal csupán n keskeny nyéllel közlekedik. nyélben idegrostok futnak hormonja gátolja g a nemi szervek idő előtti kifejlődét. Hasnyálmirigy Belső elválaszt működéért a Langerhans-szigetek szigetek felelősek, amelyek sejtcsoportosulásai sai a következk vetkező hormonokat termelik. A-sejtek (25%) glukagont,, amely a vércukorszintet v emeli B-sejtek (60%) insulint,, amely a vércukorszintet v csökkenti C-sejtek (10%) somatostatin,, amely az előző két hormon elválaszt lasztását t gátoljag 8

9 Here s petefzek: nemi szervek működét, m illetve a másodlagos m nemi jelleg kialakulását t biztosító hormonokat termel. Nők k esetén n felelős s a menstruáci cióért, s a terhesség g fenntartásáé áért. Hormonjai: Androgének nek, testosteron (férfi nemi Östrogének, progesteronok (női i nemi Az idegrendszer felépíte működe Feladata környezetből s belső szervek felől érkező ingerek ingerülett letté történő átalakítása megfelelő válasz adása gondolkodás s a tudati működ. m összehangoltan irány nyítja a szerveket Az idegrendszer felépíte működe Idegsejt (neuron): az idegrendszer szerkezeti, s működi m alapegysége. ge. Dúcok: idegsejtekből álló,, kötőszk szöveti tokkal körülvett k sejtek halmaza Szürke rkeállomány: idegsejtek tömegt megének csoportosulása sa Idegmagvak: idegsejtek kisebb csoportosulásai. sai. Idegsejtek kisebb csoportosulásai. sai. Az idegrendszer felépíte működe Idegsejt típusok: t Érző: az ingereket felveszi, s ingerülett letté alakítja át. Mozgató: a központi k idegrendszer felől érkező utasítást st végrehajtja. v Asszociáci ciós: az érző, s a mozgató idegsejt közék iktatott. Idegrost: az ingerületvezet letvezet s elemi egysége, ge, az idegsejtek nyúlv lványai alkotják,feh k,fehér állományt alkotják Típusai: Érző Mozgató Asszociáci ciós Az idegrendszer felépíte működe Ideg: a központokon k kívül k l futó idegrost csoportok érzőidegek a központi k idegrendszerbe, mozgatók k a központi k idegrendszerből l vezetnek idegimpulzusokat. kevert idegről l beszélünk, ha ugyanabban az idegben két t rostféles leség g fordul elő. Neuroglia: a központi k idegrendszer fehér s szürke rkeállományának nak szilárd rdító,, támasztt masztó szövete. Az idegrendszer felépíte működe Anatómiai felosztása sa Központi idegrendszer Agyvelő Gerincvelő riás s idegrendszer Agyidegek (12 pár) p Gerincvelői i idegek (31 pár) p 9

10 Az idegrendszer felépíte működe Működ s szerinti felosztás: s: Szomatikus idegrendszer: akaratunktól l függf ggő tevékenys kenységeket irány nyít. Vegetatív v idegrendszer akaratunktól l független f tevékenys kenységeket irány nyít, két t egymással ellentétes tes működűm rzből áll: Szimpatikus Paraszimpatikus Az idegrendszer felépíte működe Reflex Az idegrendszer alapvető működi egysége. ge. Reflexív v rzei: r Receptor: az inger érzékele, s ingerülett letté alakítása. Afferens szár: az ingerületet érző neuron tovább bbítja a központba. Reflexközpont: a központban k neuronok közötti k átkapcsolódás s törtt rténik, Efferens szár: az ingerre kidolgozott válasz v a központi k idegrendszerből l kilépő motoros neuron közvetk zvetítével vel jut el a célszervhez. c Effektor: : a célszerv, c amelyen a válasz v végrehajtv grehajtódik, példp ldául izom, mirigy stb Az idegrendszer felépíte működe Reflexek csoportosítása sa Központ alapján: gerincvelői, i, nyúltvel ltvelői, agytörzsi, agykérgi Élettani szerep alapján: gátló, serkentő 10

11 Az idegrendszer felépíte működe Hatóter terület alapján: szomatikus (küls lső ingerekre alkalmazkodás), vegetatív v (belső ingerekre alkalmazkodás) Receptor effektor helye szerint: Proprioceptív (saját t reflex): a receptor s az effektor egy szervben van Pl. ínreflex Exteroceptív (idegen reflex): a receptor s az effektor külön szervben van Pl. hasbőr reflex Feltétlen tlen reflex: veleszületett letett tevékenys kenység Feltételes teles reflex: tanulási folyamat szüks kséges a kiépítéhez (Pavlov kutyakísérletei 11