Kun emlékhelyek a Kárpát-medencében

Átírás

1 1

2 2

3 PINTÉR ZOLTÁN ÁRPÁD Kun emlékhelyek a Kárpát-medencében Lektorálta: DR. HABIL. BARTA RÓBERT PHD. Tanszékvezető egyetemi docens Debreceni Egyetem Történelmi Intézet - Egyetemes Történeti Tanszék ISBN Karcag,

4 Tisztelt Olvasó! Az emlékezet olyan, mint egy mély kút, amelyből tiszta vizet meríthetünk mindennapjainkban, vagy messzire vezető utunk során. A kutakat, az emlékezetet tisztán kell tartanunk; óvnunk kell, hogy ne kerüljön bele szennyeződés, vize ne legyen zavaros. Ilyen tiszta pusztai kutak a kun emlékhelyek, amelyek az élő hagyomány és az írott történelmi források mellett felélénkítik emlékezetünket, felfrissítik lelkünket, megelevenítik múltunkat. A múltidéző kun emlékhelyek egyúttal a jövőbe is utat mutatnak. Életünkkel, személyes sorsunkkal, közösségeink kibontakozásával, gyarapodásával, boldogulásával, helyreállított és újonnan létrehozott értékeinkkel, dolgos hétköznapjainkkal mi magunk is kutakat ásunk, új forrásokra bukkanunk, amelyek mentén az utánunk jövők kútról-kútra járva egyre messzebb és messzebb juthatnak el az elődök munkájának köszönhetően. Jó szívvel ajánlom a tisztelt olvasó figyelmébe a Kun emlékhelyek a Kárpát-medencében című kiadványt. Köszönet mindazoknak, akik ezt az igényes művet a kezünkbe adták. A Kunszövetség hiánypótló műve segít minket, hogy emlékhelyről-emlékhelyre járva éltessük hagyományainkat, történelmi emlékezetünket, a kunok örökségét, amelyre minden magyar ember büszke lehet itt a Kárpát-medencében vagy bárhol a világban. Merítsenek bátran erőt e kutak forrásából, az emlékhelyek páratlan gazdagságából! Dr. Fazekas Sándor Földművelésügyi miniszter 4

5 Dear Reader! Memory is like a deep well from which one can draw clear water throughout one s everyday life and throughout one s journey to distant places. These wells must be kept clear, protected from contamination and their waters kept pure. Such pure wells are reminiscent of our historical Cumanian sites, bringing life to our traditions and our written history, as well as refreshing our memories, our soul and our glimpses into our past. These historical Cumanian sites also provide guidance for our future. With our lives, with our personal fate, with the development, growth and success of our communities, with our restored and freshly-created values, with our everyday hard work we also dig wells and find new springs, and those who come after us can progress still further by proceeding from well to well thanks to the work of their predecessors. I wholeheartedly recommend the publication titled The Cumanian Sites in The Carpathian Basin to the honourable Reader. Thanks go out to those, who provided us with writing of such a high standard. This subject has not been covered before, the writing of the Cumanian Association helps us, by guiding us from site to site, to cherish our traditions, refresh memories of our history, and the Cumanian heritage, to which every Hungarian in the Carpathian Basin and in the world can be proud. Take courage from these wells and from the unique wealth of the sites! Dr. Sándor Fazekas Minister of Agriculture 5

6 Уважаемый читатель! Приветственное слово Омут памяти можно сравнить с глубоким колодцем, из которого мы ежедневно черпаем живительную влагу на долгой дороге нашей жизни. Эти колодцы памяти мы должны держать в чистоте. Мы должны беречь их, защищая от различных загрязнений. Вода в колодцах памяти не должна быть мутной! Такими чистыми, незагрязненными колодцами считаются Куманские памятные места. Сохранившиеся живые традиции и исторические письменные источники оживляют нашу память, освежают человеческую душу, воссоздают наше прошлое. Куманские памятные места, одновременно с этим, указывают нам дорогу в будущее. В течение жизни, своей личной судьбой, развитием, ростом и преуспеванием нашего общества, восстановленными и затем вновь созданными нашими ценностями, своими трудолюбивыми буднями, мы сами копаем эти колодцы и случайно сталкиваемся с новыми источниками. Наши потомки, исходя из опыта предков, переходя от колодца к колодцу, смогут достигнуть новых высот, продвигаясь все дальше и дальше С замиранием сердца, предлагаю издание «Куманские памятные места в Карпатском бассейне» во внимание уважаемого читателя. Хочу выразить огромную благодарность, всем, кто дал нам возможность собрать материал для этого, крайне требовательного произведения. Посещая памятные места от места к месту, данное издание Куманского Союза, дает нам возможность поддерживать наши традиции, сохранить обычаи нашего народа. Издание поможет нам сохранить историческую память, наследство куманов которыми может гордиться каждый венгерский человек, как здесь, в Карпатском бассейне, так и в любой точке мира. Смело черпайте силы из источников памяти и беспримерного богатства Куманских памятных мест! Др. Фазекаш Шандор Министр сельского хозяйства 6

7 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS 9 2. CSATÁK HELYSZÍNEI ÉS TÖRTÉNELMI EMLÉKHELYEK Cserhalmi csata emlékműve Hód-tavi csata emlékműve A Radnai-hágó RÉGÉSZETI FELTÁRÁSOK A Karcag-orgondaszentmiklósi kun szállástemető Csengelei kun elkelő lovassírja KUNHALMOK Általános jellemzők A Kis- és Nagykunság nevezetesebb kunhalmai Gergely-halom Ágota-halom Árpád-halom KUNBABÁK Általános jellemzők A Kárpát-medence nevezetesebb kunbabái A Kun-emlékhely Az ópusztaszeri Őseink kun szoborpár Kaposvári kunkép Kun őseink emlékére szoborcsoport Kunhegyesi kunbaba Mezőtúri kunbaba Kunbaba Bácskossuthfalván A KUNSÁGHOZ KÖTŐDŐ EGYÉB KÉPZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK Nagykun Millenniumi Emlékmű Kun lovas szobor Kiskunhalasi Kun Madonna Kisújszállási Kun Madonna Kun Miatyánk márványtábla MÚZEUMOK, EMLÉKPARKOK Györffy István Nagykun Múzeum Kiskun Múzeum Kun emlékpark 50 7

8 8. RENDEZVÉNYEK Kunok Világtalálkozója Nagykunsági Kulturális Napok Karcagi Birkafőző Fesztivál Karcagi Lovasnapok A Kun Viadal FELHASZNÁLT IRODALOM Interneten hozzáférhető források és irodalmak listája Könyvészeti források Folyóiratban és digitális adathordozón megjelent források 62 Lázár deák (Bakócz Tamás esztergomi érsek titkárának) térképe, a Tabula Hungariae egy részlete. A térképszelvény középpontjában a Kun szállásterület (Campus Cumanorum) körül. 8

9 1. Bevezetés A kunok Kárpát-medencei betelepülése, majd beolvadása a késő Árpád-kori keresztény magyar társadalomba (vallási-, életmódbeli- és nyelvi asszimilációja) közel sem volt zökkenőmentes folyamat. A kollektív nemesi szabadság sajátos jogállásával felruházott kunok immár közel 800 éves jelenléte a Közép-Duna-medencében nem tekinthető az országos eseményeket alakító, formáló tényezőnek. A gyakran, mint politikai ütőkártyaként, avagy hatalmi harcok nyomásgyakorló eszközeként felhasznált kunok jelentősége azonban korántsem marginális. Kétségtelenül ezer szállal kötődik e nép a magyar nemzet történetéhez, történelmi koronként változó mértékben, eltérő súllyal hatnak az állami élet alakulására, és alkotnak materiális és szellemi értékeket, gyarapítják nemzetünk kulturális örökségét. Gondoljunk csak bele, határon innen és túl mennyi egyedi tájérték, mikrodomborzati elem viseli nevén, avagy hordozza eredetében a kun jelzőt, asszociál a Kis- és Nagykunság gazdag múltú népére, és teszi változatossá a külső szemlélő számára egyhangúnak tetsző pusztát. Mennyi történeti emlékhely, képzőművészeti alkotás áll mementóként a szélrózsa minden irányában, hogy politikai határainkon túlnyúlva a magyar élettér minden szegletében tudatosítsa a gyökereihez erősen és tudatosan kapaszkodó népünk sajátosan szoros kötődését a kun-magyar nemzettudat felé! Mindannyian ismerjük nemzeti fohászunk sorait, mely a Kunságra, mint az ért kalászt termő alföldi éléskamrára utal, s szintén felfedezhetjük az asszimilálódott kun társadalom szegényes viszonyok között is szárba szökkenő szellemi kincsét Ady Endre versében: Kúnfajta, nagyszemű legény volt, Kínzottja sok-sok méla vágynak, Csordát őrzött és nekivágott A híres magyar Hortobágynak. ( ) /A Hortobágy Poétája, Új versek, 1905./ A kun néptörténet kutatóinak becslése főre teszi az új hazát kereső kun betelepedők számát. Amint már előző szállásaikon, itt is elsődlegesen a folyók és tavak mellett, az Alföld gyéren lakott, uratlan területein telepedtek meg a Duna-Tisza közén, a Körös-Maros-Temes folyók vidékén és a Zagyva-völgyében. Hogy kik is költöztek Magyarországra? Hat kun törzs beköltözéséről tudunk, de név szerint csak négyet lehet azonosítani: Borcsol, Olas, Csertán, Kór, a hetedik törzs volt a jászok törzse (lásd a kiadvány hátulján látható térképen). 9

10 A kunok hányattatott sorsára számos történeti esemény utal augusztus 26-án Alsó-Ausztriában, a Dunába torkolló Morva mentén, Dürnkrut falu közelében elterülő Morvamezőn megvívott (második) morvamezei csatában még a késő-árpád kori külkapcsolatok pallosaként segítik IV. (Kun) László királyunkat II. (Přemysl) Ottokár seregei ellen győzelemre. Alig négy évvel ezután a nyugati keresztény érdekeknek engedve már ugyanez a IV. László fordul szembe a keresztény-feudális szokásokat átvenni nem kívánó kunok rebellis csoportjával a Hód-tavi csatában. A kunok Árpád-kor végén zajló nyelvi, életmódbeli, vallási asszimilációja, s ennek szokatlanul lassú folyamata alkotta az ún. kunkérdés problémakörét. Erre IV. (Kun) László alatt, 1282-ben született korántsem vértelen, de időtálló megoldás. A III. Miklós pápa által a Magyar Királyságba küldött Fülöp fermói püspök, pápai legátus által erőltetett gyors, épp ezért radikális asszimiláció megszüntette a kunok beilleszkedéséhez kedvezőbb pályát biztosító tulajdonképpeni evolúciós út (természetes beolvadás) lehetőségét. Az I. és II. kuntörvényt magukra nézve jogosan sérelmező kunok a mai Hódmezővásárhely táji környezetében lezajlott Hód-tavi csatában, 1282 őszén döntő vereséget szenvedtek IV. László hadaitól. IV. László udvari papja, Kézai Simon történeti munkájában így emlékezett meg a következményekről: Néhányan viszont, akik visszamaradtak, a király parancsai előtt úgy meghunyászkodtak, hogy szívük félelmében alig mertek a király szemébe nézni 1 E csata bár siettette őseink asszimilációját, mégis gátat szabva a kunokra alapozott királyi konszolidációnak, döntő mértékben befolyásolta a magyar nemzettörténet fősodrát. E büszke nép történeti öntudatában mégis az egyik legmélyebb barázdát a Redemptio ügye véste. A karlócai béke, és a törökök kiűzését követő belpolitikailag is zűrzavaros évek a Habsburg dinasztiát történetének egyik legköltségesebb nemzetközi konfliktusába sodorják ben a Napkirály Franciaországa ellen vívott spanyol örökösödési háború óriási tehertételeit csökkentendő, I. Lipót, a dunai- (osztrák) Habsburg Monarchia uralkodója (Csehország, Magyarország, Osztrák Örökös Tartományok királya, a Német-Római Császárság császára), a Kunság területét rénes forintnyi pénzösszegért, azaz a korszakban jó közvetítőpénznek számító rajnai aranyforintért eladta a Német Lovagrendnek. A kunok és jászok ezzel elveszítették a kései Árpád-kor óta bírt kollektív nemesi jogaikat (pl. adómentesség), és tulajdonképpen jobbágyi státuszba kerültek. A Rákóczi-szabadságharc sikereinek csúcsán, amikor a vezérlő fejedelem a Duna vonaláig az Alföldre is kiterjesztette uralmát, érthető okokból a kunok is lelkes támogatóivá váltak a kurucok szabadságharcának. A szatmári békét követően III. Károly uralma alatt megindult a kun és jász lakosság körében egy önszerveződő mozgalom önnön 1 Kézai Simon: Gesta Hungarorum ~ A magyarok viselt dolgai k., 75. c. 10

11 helyzetük megváltására, mely végül 1745-ben az osztrák örökösödési háború fokozódó anyagi és katonai szükségében megszorult Habsburg-Lotharingiai uralkodónő, Mária Terézia által szentesített redemptio-hoz, azaz megváltáshoz, önmegváltáshoz vezetett. A XVIII. századi fiaskó érzésem szerint mindennél tisztábban érzékelteti a jász-kun népcsoport helyzetét a nemzettörténet tekintetében, ahol pl. a hajdú, vagy székely néphez hasonlíthatóan gyakran politikai nyomásgyakorló eszközként, afféle ultima ratio regum-ként funkcionált. Szintén említésre méltó vonatkozása a Nagykunság történetének a török kort követő, s a XVIII. századi felvilágosult abszolút uralkodóink alatt zajlott udvari telepítési politika lokális vonatkozásainak emlékezete. A nem csekély mértékben az ellenreformáció és germanizáció céljait szolgáló, elsősorban szervezett, de ettől függetlenül spontán módon is zajló belső és külső migráció célja az egykori Hódoltság és az azt övező, elpusztásodott konfliktus zónák újranépesítése. Ezzel lehetővé vált e térségek visszakapcsolása az ország gazdasági vérkeringésébe mind adóztatási, mind tájhasználati és mezőgazdasági értelemben. A hegységkeretről és azon túlról érkező számos nemzetiség erősen felhígította az ország nemzetiségi arányait, a korábbi abszolút magyar többséget relatívvá változtatva. Ezért is kiemelendő, és üdvös röviden szót ejteni a Nagykunságiak, elsősorban is karcagiak, kisújszállásiak, kunhegyesiek, kunmadarasiak évi kitelepüléséről a Bácskába. E belső migrációs folyamat ugyanis egyrészt a protestáns nagykun öntudat térbeli határait tolta ki a Dél-Alföld termékeny és a korszakban üres térségei felé, másrészt a korszakban svábokkal, rácokkal és más népelemekkel feltöltött Délvidék magyar kötődését, magyar kultúráját is erősítették, és képviselték. A hosszú XIX. század viharos, mégis oly dicső emlékezetű időszakába belépő nagykun társadalomra óriási súllyal hatott az 1786-os kitelepülés ama áldásos hatása, hogy a térségben kibontakozó túlnépesedési folyamatot konfliktusmentesen vezethette le. S legvégül, utalva az asszimilálódott és modernizálódott kun-magyar népesség sorsára a rövid XX. században, kiemelésre méltó Karczag város regionális szerepének bővülése, s így a Nagykunság fővárosa cím kivívásának történeti gyökere. A büszkén vállalt, és féltő gonddal ápolt nagykun eredet és református öntudat harmonikus ötvöződése, a szabad jászkun Hármas Kerület által biztosított jogi különállás akarva-akaratlanul városunk, Karcag paraszti, majd fokozatosan kiformálódó polgári társadalmát táji környezetéből való kiemelkedésre, regionális érvényesülésre sarkallták. Várostörténeti fejlődésünkben az addigi hagyományos rend, és jogállás teljes megváltozását hozta el az Osztrák-Magyar Monarchia központosítási törekvése, amely a régi, Mohács előtt megszerzett területi autonómiák felszámolására irányult. Ez Karcagot saját szerepének átértékelésére késztette a Nagykunságon belül betöltött státuszáról. A városvezetés az 1870-es évek során 11

12 lépéseket tett egy önálló nagykun városok alkotta vármegye létrehozása esetén vármegyeközponti szerep megszerzésére. Jelentős összegeket invesztált a szükséges infrastruktúra megteremtésébe ben a kormányzó Deák Párt, és a mérsékelt balközép ellenzék egyesüléséből létrejövő, Tisza Kálmán vezetésével kormányra jutó Szabadelvű Párt a karcagiak jogos reményeit megtorpedózta e szerepkör betöltésében ban a létrejövő Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatási központjává a helyi és helyzeti energiák szempontjából kedvezőbb Szolnok városát tették meg. E lépés kedvezőtlenül érintette a Kelet-Nagykunság településeit a modernizáció számos aspektusa felől, mert olyan helyi perifériává vált saját megyéjén belül, mely földrajzilag nagyobb távolságra szakadt természetes központjától, mint a tiszántúli modernizáció élén álló Debrecentől. Ettől függetlenül a történelmi Magyarország koncentrikus vasúthálózatába bekapcsolódó Nagykun települések a mezőgazdasági feldolgozóiparban és élelmiszeriparban kibontakozó konjunktúra haszonélvezőivé válva a boldog békeidőkben levetkőzték feudális maradványaikat, és vagyoni, társadalmi, urbanisztikai sikerek hátán érkeztek a rövid huszadik századba. E vagyon felhalmozódás teszi lehetővé pl. Karcag város méltóságteljes városházájának kiépülését is a korszakban uralkodó szecessziós stílus jegyében. Nem csoda hát, hogy a Nagy Háború szerb-, keleti-, olasz- és román frontjain a bátor jász-kun bakák ezerszámra áldoztak életükkel és vérükkel birodalmi érdekek oltárán a 68. K.u.K. (közös) Jász-Kun gyalogezred, a 13. K.u.K. (közös) Jász-Kun huszárezred, s sok más honvéd és népfölkelő alakulat kötelékében. A kunok történeti öntudatát később a második világháború, majd az államszocialista időszak évtizedei sem tudták megtörni, amit ékesen bizonyít, hogy határon innen és túl napjainkban is pezsgő szellemi élet szerveződik a nagykun-, kiskun-, és jász történeti tudat köré. E munkának nem célja a Kárpát-medencén kívül eső, és a kun néptörténet XIII. századot megelőző (betelepülés előtti) nyomainak feltérképezése, bemutatása. Mivel 2014-ben kerek jubileumát, 775. emlékévét ünnepeltük a kunok (első) magyarországi betelepedésének, olyan emblematikus évforduló áll mögöttünk, mely eredendően fontos célként e közel 800 év emlékezetének összegzését kívánja közreadni. Elsődlegesen a magyar kultúra organikus elemévé vált kun kulturális hatások, teremtett emlékek bemutatása, és az asszimiláció során kialakult kun magyar együttélés sokszázéves nyomainak azonosítása képezte e munka tárgyát. Dinamikusan változó (globalizált) világunkban elemi erővel kell törekednünk a népi kultúra megőrzésére, elemeinek ápolására, hiszen a számos forrásból adódó, életünket ezer szálon átszövő, gyakran az európai kultúrkörtől idegen szokások komoly kihívást jelentenek a hagyományokkal törődő, azokat őrző magánszemélyek, egyesületek, szervezetek számára. 12

13 Bármerre barangolva az országban, a történelmi országterület magyarok lakta, jelenleg is vagy egykor nemzetünk által uralt vidékein, lépten-nyomon belebotlunk az épített környezet olyan objektumaiba, amiről jó, és szükséges volna tudnunk, ki és miért készítette! Vajon mely események ösztönözték az alkotókat, és vezettek oda, hogy energiát és időt nem kímélve alkossanak? Milyen szellemiség inspirálta eleinket, hogy létrehozzanak olyan emlékeket, melyek az emberemlékezet generációról generációra való öröklődése útján ércnél is maradóbb emléket állítanak alkotóik számára? Miért mutat oly sok egyedi vonást a kunok teremtette tárgy- és ábrázolás kultúra? E kérdések, és mögöttük gyakran nyilvánvalóan meglévő, olykor azonban csak nehezen megfejthető válaszok a Kunság végeláthatatlan rónáin felcseperedett gondolkodók, lokálpatrióták egész sorát késztették már eddig is cselekvésre, kutatásra, s értékes ismereteik lejegyzésére. E nagy múltú nép dicsőségének rögzítése céljából a Kis- és Nagykunság településeinek szinte mindegyikében létezik valamilyen hagyományt őrző, népszerűsítő vagy az ősök előtti tiszteletnek magán- vagy intézményes formában helyet és lehetőséget biztosító szervezet, egyesület. Ezek között talán legismertebb a Kunság kultúrájának öszszefogását célul kitűző Kunszövetség. A Kedves Olvasó, ki most épp e sorokat olvassa, a Kunszövetség és annak elnöke által kezdeményezett kiadványt tarthatja a kezében. Miképp maga a Kunszövetség is egymással párhuzamos tevékenységek és kezdeményezések során keresztül fogja át a kunok emlékezetének ápolását, úgy jelen kiadvány is e nemes célnak megfelelve próbál ismertséget biztosítani nemcsak lokális emlékhelyeknek, de intézményeknek és rendezvényeknek egyaránt. Mindezen a kunokhoz köthető emlékhelyek, történeti-földrajzi emlékek, régészeti és kultúrtörténeti reliktumok, néprajzi színfoltok megismeréséhez kívánunk hozzájárulni e kiadvánnyal. Jelen munka adott címénél többre vállalkozva nem csak emlékhelyek és kézzel fogható, megszemlélhető tárgyi emlékek, hanem a kun hagyományok ápolásával foglalkozó szervezetek, rendezvények sorát összeállítva, s azokat röviden bemutatva egészíti ki a hagyományőrzés hasznos és szükséges elemeit. E kiadvány célja a kun népiségtörténet épített és örökölt emlékeit egy kötetben röviden bemutatva egy földrajzi mankót nyújtani, s hiánypótló céllal a Kunság sokszázéves történeti-földrajzi lenyomatának összegzését közre adni. A kunok, mint etnikai és társadalmi népcsoport mentalitástörténeti, kulturális antropológiai jellemzőiből adódó, és következetesen a kunokhoz köthető emlékhelyek útikalauz szerű bemutatása reményeim szerint kedvet és lehetőséget teremt számos kevésbé ismert emlékhely meglátogatásához. Eközben törekedve a korunk nyújtotta új igények és lehetőségek kielégítésére, a kiadvány tartalmazza a vonatkozó tárgyi 13

14 emlék, emlékhely földrajzi koordinátáit, lokális megközelíthetőségét, s ahol lehet, webes elérhetőségét is különös tekintettel a geoinformatika fejlődéséből adódó új követelményekre. A túrázók, természetjárók körében elterjedt GPS alapú Geocaching-re 2 éppúgy lehetőséget teremt a kiadvány, mint az okostelefonok, tabletek kínálta QR-kód 3 alapú internetes információ hozzáférésre. A katalógusszerű összeállítást az alábbi módszertan szerint készítettem el: a. Emlékhely, kulturális alkotás, hagyományőrző társulás, rendezvény neve b. Autós / kerékpáros / gyalogos megközelíthetősége c. GPS koordináta, tengerszint feletti magasság d. Ki az alkotója, kikhez köthető az emlékhely, kik a szervezői a rendezvénynek e. Kit/mit ábrázol, minek az emlékére állították, rendezték, szervezték f. Mikor, hogyan készült g. Egyéb információk (anyaga, mérete, hozzá kötődő érdekesség) h. A kulturális emlékhez, rendezvényhez kötődő QR-kód hivatkozás i. Vonatkozó kép, ábra, fénykép Minthogy a kiadvány témahálója igen sokrétű, térben, időben nagy fluktuációt, jellegében nagy eltéréseket mutat, így minden igyekezet ellenére előfordulhatnak csekély pontatlanságok. Határainkon innen és túl is történhet a leközölteknek ellentmondó forgalmi rend változás a megközelíthetőség tekintetében, s a teljesség igényére való törekvés ellenére bizonyos hiányosságok. Remélem, hogy mindennek ellenére hasznos, informatív és értékes kiadványként szolgál ezen összefoglalás. A Kunszövetség s Magam nevében is kívánok sok örömet, maradandó élményeket a Kárpát-medencei kun emlékhelyek felfedezéséhez és megismeréséhez! Pintér Zoltán Árpád A Karcagi Nagykun Református Gimnázium történelem földrajz szakos tanára, a Debreceni Egyetem Történelmi Doktori Programjának PhD. doktorandusz hallgatója január 2 A Geocaching GPS készülékkel rendelkező természetjárók, túrázók szabadidős tevékenysége. A geocaching lényege, hogy valamilyen szempont szerint megismerésre, felfedezésre érdemesnek ítélt helyen, és egy erre alkalmas GPS készülékkel megadható egy ott fellehető tárgy, emlékmű, domborzati elem, etc pontos koordinátája. Ezeket az adatokat használva és letöltve azokat GPS készülékükre, más érdeklődők a felfedezés örömén keresztül kereshetik fel a helyszínt. 3 A QR kóddal könnyen lehet online információkhoz hozzáférni az okostelefonokon és más mobil eszközökön keresztül. Elindítva az okostelefonra telepített QR kód olvasó alkalmazást, csak oda kell tartani a telefont a kódhoz, és megvárni, hogy felismerje azt. Ezt követően jóváhagyva a kód által tárolt weboldalra történő átirányítást, billentyűzet és gépelés nélkül is többletinformációk, kiegészítés nyerhető az aktuális témáról. 14

15 A Duna Tv Pannon Expressz című műsorának Nagykunságot bemutató adása Benne: Nagykunság története, Kuncsorgó Citera Együttes, kunhalom, Nagykun Látogatóközpont, Sz. Nagy István fazekasmester, Túrkeve - Gyöngyösház, Nagyné Sallai Erzsébet, Vadvirág Népdalkör, topogó, Finta Múzeum - Korda testvérek, Túrkevei Gyógy- és Strandfürdő, Kisújszállás, Hortobágyi Nemzeti Park, bíbicek, rizsföldek, stb. Nyissuk meg a kódolvasó szoftvert a mobilunkon. Ez a program aktiválni fogja a telefonunk fényképezőjét. Tartsuk a kamerát a vonalkód fölé, és a négy sarokban lévő fehér rubrika közé illesszük be a QR képet. A mobiltelefonnal fókuszáljunk a leolvasni kívánt kódra, amely pár másodperc után élesen láthatóvá fog válni, és vagy magától beolvassa a kódot, vagy meg kell nyomnunk a fényképezés gombot. 2. Csaták helyszínei és történelmi emlékhelyek 2.1. Cserhalmi csata emlékműve Helye: Cegőtelke (Tigau) Kerlés (Chirales) települések között (Románia, Beszterce-Naszód megye) GPS koordináták: É , K , tengerszint feletti magasság: 328 m Megközelíthetőség: Autós: Biharkeresztes/Bors határátkelőn keresztül a Bihar Szilágysomlyó - Dés irányban a 19E-19B-17-es úton. Kerékpáros, gyalogos: Kerlés - Cegőtelke falu külterületén található az emlékmű, az optimális megközelíthetőségről célszerű a helyieket kérdezni. A csata emlékét szoborkompozíció őrzi, amelyhez 68 lépcső vezet. 15

16 Rövid leírás: Noha a magyarság a kunokkal elsősorban azok XIII. századi Kárpát-medencei betelepülésétől kezdve kerül szoros kapcsolatba, már azt megelőzően, a korai Árpád-kor idején járnak kunok a történelmi országterületen. Céljuk a konszolidációban lévő keresztény Magyar Királyság keleti gyepűvidékeinek feldúlása, fosztogatása. Salamon király uralkodása idején, 1068-ban László herceg, a későbbi lovagkirály ütközik meg Észak-Erdély területén a fosztogató kunokkal, s arat győzelmet, miközben ezzel saját későbbi legendakörének megteremtésébe kezd a híres leányrablási jelenetben játszott szerepével. A magyar lovagkorra I. László életéből a cserhalmi csata jelenetei gyakorolták a legmélyebb hatást. A csatához kapcsolódik a fentebb említett leányrablási jelenet, azaz az elrabolt magyar lány megszabadítása a kun vitéz kezei közül, amely az I. László király életéről fennmaradt legendák egyik legjelentősebb eleme. Ezt az ütközetet Vörösmarty is megénekelte Cserhalom című hőskölteményében, eposzában: Cserhalom! a te tetőd, diadalnak büszke tetője. Az augusztus 15-én felavatott kilenc méteres impozáns emlékmű, mely Kolozsi Tibor kolozsvári szobrász alkotása, a megmaradás szimbóluma a szórványmagyarság számára! Beder Tibor író, a Julianus Alapítvány elnöke 16

17 Az emlékművet néhai Csiha Kálmán erdélyi- és Tőkés László akkori királyhágómelléki református püspök részvételével avatták fel. Cserhalom az erdélyi mezőség keleti peremén, az egykori Szolnok-Doboka vármegyében van, a történelmi Kerlés falu mellett, nem messze az egykori Beszterce vármegyei határtól, a ma is létező Cegőtelke falu határában. Minden év júniusában kerül sor Cegőtelkén a Lármafa-találkozóra, a Cserhalom Művelődési Egyesület szervezésében. Ekkor ünnepség keretében helyi fiatalok játsszák el a híres leányrablási és szabadítási jelenetet. A kunok ellen vívott cserhalmi csata emlékműve Kerlés - Cegőtelke határában. A cserhalmi csata a magyar kultúrtörténetben: A Kárpát-medencében 48 olyan település van, ahol Árpád-kori templomunk falán ott van vagy volt a Szent László-legenda valamelyik jelenete, freskóban megörökítve. A teljesség igénye nélkül: freskók vannak Zsigrán (Szepesség, Szlovákia), Gelenczén (Háromszék) és több más székely templomban, Marosvásárhelyen, Székelyderzsen, Bögözben, Szebenben, Tereskén, és Bibarcfalván. 17

18 Szent László harca a kun vitézzel a Thuróczy-krónikában. A szerző saját készítésű fényképe, a gelenczei templom XIV. századi falfreskóját ábrázolja a Szent László legendáról. Bővebben az emlékmű állításról Lármafa-találkozó Cegőtelkén, a Cserhalom Művelődési Egyesület szervezésében. Nyissuk meg a kódolvasó szoftvert a mobilunkon. Ez a program aktiválni fogja a telefonunk fényképezőjét. Tartsuk a kamerát a vonalkód fölé, és a négy sarokban lévő fehér rubrika közé illesszük be a QR képet. A mobiltelefonnal fókuszáljunk a leolvasni kívánt kódra, amely pár másodperc után élesen láthatóvá fog válni, és vagy magától beolvassa a kódot, vagy meg kell nyomnunk a fényképezés gombot Hód-tavi csata emlékműve Helye: Hódmezővásárhely GPS koordináták: É , K , tengerszint feletti magasság: 77 m 18

19 Megközelíthetőség: Autós: A 47-es útról kell lekanyarodni a motocross pálya irányába. Parkolni rögtön a lekanyarodás után érdemes, mivel az emlékműhöz vezető út magánút. Kerékpáros, gyalogos: A 47-es útról érdemes átmenni a laktanya bejáratához, ahonnan járda, majd aszfaltút vezet az emlékműhöz. Rövid leírás: Ezután az Úr 1282-ik évében Oldamér kun vezér összeszedte a kunok seregét, és a Hód nevű tónál ellenség módjára tört Magyarországra, hogy uralma alá hajtsa 4 Az emlékmű Hódmezővásárhely külterületén, a motocross pályát körülvevő kerítésen belül található. Közeli megtekintésre csak a pálya nyitvatartási idejében van lehetőség, viszont az emlékműbe bemenni nem lehet. Az emlékmű belsejét egykor festmények díszítették, de vandalizmus áldozatai lettek, ezért lemeszelték őket. Az emlékmű piros, hagyma alakú kupolaszerű, jurtára emlékeztető építmény. A történelmi írások szerint a város területén zajlott a Hód-tavi csata augusztus 18-án. A tatárjárás után IV. Béla kunokat telepített a néptelen Alföldre, akik sok alkalommal győzelemhez segítették őt és utódait. A keresztény magyarságba történő beolvadásuk azonban egy hosszabb, konfliktusokkal teli folyamat eredménye volt. IV. Béla unokája, a kun anyától született IV. (Kun) László magyar főurak nyomására ben a Hód-tavi csatában legyőzte az ellene fellázadt, pogányként élő kun sereget (amiben segítette a csata közben megeredt eső, mely használhatatlanná tette a kunok íjait) és ezzel megszilárdította hatalmát. A Hód-tavi csata helyszínén felállított emlékmű átadás utáni, és jelenlegi állapota. 4 Képes Krónika. Hasonmás kiadás, Magyar Helikon Könyvkiadó. Bp I-II., II

20 Hagyományőrzők által életre keltett emlékcsata Videó a Hód-tavi csata emlékére rendezett hagyományőrző harci bemutatóról. Nyissuk meg a kódolvasó szoftvert a mobilunkon. Ez a program aktiválni fogja a telefonunk fényképezőjét. Tartsuk a kamerát a vonalkód fölé, és a négy sarokban lévő fehér rubrika közé illesszük be a QR képet. A mobiltelefonnal fókuszáljunk a leolvasni kívánt kódra, amely pár másodperc után élesen láthatóvá fog válni, és vagy magától beolvassa a kódot, vagy meg kell nyomnunk a fényképezés gombot A Radnai-hágó Helye: Óradna és Újradna között, Beszterce-Naszód megye, Románia GPS koordináták: É , K , tengerszint feletti magasság: 1271 m Megközelíthetőség: Autós: Biharkeresztes/Bors határátkelőn keresztül a Bihar Szilágysomlyó Dés Naszód - Óradna irányban a 19E-19B-17-17D úton. Rövid leírás: A Keleti-Kárpátok festői áttörésén, a Radnai-hágó csodálatos vidékén nem mehetünk úgy tovább, hogy meg ne emlékezzünk arról, hogy Kötöny kun vezér immár közel 775 éve, itt vezette be népét (mintegy negyvenezer családot) a Kárpát-medencébe ben Kötöny kán menedéket és bebocsáttatást kért IV. Béla királytól, ugyanis a kétszáz évig virágzó Közép-ázsiai Cumania-nak (Kunország, Kun birodalmi szállásterület), a terjeszkedő Mongol-Birodalom véget vetett. A kunok a Radnai-hágónál várták IV. Béla király döntését, ami 1239-ben, húsvét másnapján történt meg. A második honalapítóként is tisztelt uralkodó Kötöny 20