A. ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK. 1. Az iránymutatások hatálya és alkalmazása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A. ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK. 1. Az iránymutatások hatálya és alkalmazása"

Átírás

1 A Támogatásokat Vizsgáló Iroda válasza a környezetvédelem állami támogatásáról szóló iránymutatások felülvizsgálata során kiküldött bizottsági kérdőívre A. ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1. Az iránymutatások hatálya és alkalmazása Eddig az iránymutatások hatálya a környezetvédelmi támogatásra korlátozódott. Azonban számos olyan terület van, amely a környezetvédelmi támogatáshoz kapcsolódik, vagy ahhoz hasonlít, és jelentős párhuzamokat mutat vele a támogatásnyújtás indoklásában. Ezért az egyik kérdés az, hogy az iránymutatások jelenlegi hatályát meg kell-e tartani, vagy akár más területek is bevonhatók-e? - Biztonság és környezetvédelem: Be kell-e a civilek és környezetük biztonsága, az alkalmazottak biztonsága, a fogyasztói egészség és alkalmazotti egészség témaköröket vonni e hatály alá? Ha igen, szükség van-e speciális szabályokra, olyanokra, amelyek eltérnek a környezetvédelmi támogatás jelenlegi szabályaitól? Magyarországon a civilek és környezetük biztonsága és az alkalmazottak biztonsága témaköröket figyelembe kell venni az ipari létesítmények támogatásánál, ezért e témakörök bevonását az iránymutatások hatálya alá feleslegesnek tartjuk. A fogyasztói egészség témakör bevonása az iránymutatások hatálya alá azonban célszerűnek látszik, főleg a genetikailag módosított élelmiszerek kapcsán. Ez utóbbi esetben valószínűleg szükséges speciális szabályok összeállítása. A környezetvédelmi befektetési támogatás jelenlegi szabályai olyan befektetésekre nyújtott támogatásra terjednek ki, amelyek maga a kedvezményezett általi környezetszennyezés csökkentését segítik elő. A Bizottság világosan megmutatkozó igényt lát arra, hogy a környezetvédelmi befektetési támogatással kapcsolatos explicit szabályokat fektessen le a vállalatoknak azért, hogy a más vállalatok által okozott szennyezés problémája is kezelhető legyen. Lásd a B7 pont szerinti még specifikusabb kérdéseket. 1

2 Mindenképpen támogatandó, hogy a más vállalatok által okozott szennyezés kezelése is támogatható legyen. Támogatandónak tartjuk olyan támogatási jogcímek bevezetését, amelyek a kedvezményezett vállalkozás tevékenységén túlmutató pozitív környezetvédelmi hatással bírnak. Továbbá felhívjuk a figyelmet a volt szocialista, kelet-közép európai országok sajátos helyzetére, ahol még mindig szükség van olyan támogatásokra, amelyek a jogutód nélkül eltűnt, megszűnt volt szocialista vállalatok, illetve az orosz hadsereg működése nyomán keletkezett szennyezések megszűntetését és a területek kármentesítését szolgálják. Ezeknek a feladatoknak az elvégzése állami felelősségi körbe tartozik Magyarországon, mely környezetegészségügyi és felszín alatti vízvédelmi kérdés is egyben. A Strukturális alapok tárfinanszírozásával megvalósuló támogatásokat illetően megjegyezzük, hogy az intézkedések műszaki-technológiai szempontok miatt gyakran lassabb megoldásokkal (10-12 év) olcsóbban is megvalósíthatók lennének, ezért e témakör esetén átgondolandó ennek figyelembevétele. A kármentesítés, rehabilitáció, rekultiváció és ehhez kapcsolódó barnamezős beruházások esetében lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy az intézkedés miatti esetleges értéknövekedés a későbbi hasznosítás során jelentkező profitból legyen visszakövetelhető. Szintén a Strukturális alapokkal kapcsolatos szabályozást illetően megjegyezzük, hogy kiemelt fontosságú, hogy a kármentesítést ne csak későbbi gazdasági hasznosításhoz kössük, mivel e területek gyakran önkormányzati közösségi funkciót kapnak. 2. A finomított gazdasági szemléletű megközelítés Az állami támogatási cselekvési tervben az állami támogatási politikában használatos alábbi általános egyensúlyi feltételek szerepelnek: 4. a kijelölt célkitűzés jól körülírt és közérdekű (pl. kohézió, növekedés, foglalkoztatás, környezetvédelem) 5. a támogatási eszköz jól célozza meg a kijelölt közérdekű célkitűzést: - az állami támogatás a megfelelő politikai eszköz - a támogatási intézkedés ösztönző hatású - a támogatási intézkedés arányban áll a kezelni kívánt problémával 2

3 6. a támogatási intézkedés a versenyt csak kismértékben torzítja és a kereskedelmet csak kismértékben befolyásolja, így végső soron nem ellentétes a közös érdekkel. A jelenlegi iránymutatások többnyire megfelelnek ezen feltételeknek, de a környezetvédelmi állami támogatásokról szóló iránymutatások felülvizsgálata arra kell, hogy vezessen, hogy bevezetik az egyensúlyi feltételek alkalmazását, és a finomított gazdasági szemléletű megközelítés alapján jobban megindokolják a javasolt szabályokat. A Bizottság arra kíváncsi, hogy tapasztaltak-e korábban a piac működésében a környezetvédelemre kedvezőtlen hatással járó hiányosságokat, amelyeket állami támogatással orvosolni lehetne. Várja a más indoklás alapján nyújtott környezetvédelmi állami támogatásokkal kapcsolatos nézeteiket is. A felvevőpiac környezettudatosságának erősítésére, valamit kompenzációjára lenne szükség. Javasoljuk támogatásra a környezetkímélő termékek és szolgáltatások bevezetését és elterjesztését is. Ezeket a célokat leginkább működési költségek formájában nyújtott támogatásokkal (adókedvezmények, preferencia a közbeszerzési szabályoknál) lehet elérni illetve bizonyos termékek versenyelőnyének biztosításával, amelyek nem elsődleges nyersanyag felhasználásával, hulladék, gyártási melléktermékek felhasználásával drágábban készülnek. Szükség volna olyan szabályokra, amelyek a hosszabb élettartamú, fogyasztásban tovább használható termékek termelői részére nyújtanának olyan támogatást, amely biztosíthatja számukra a jövedelmezőséget. Támogathatónak látjuk olyan védjegyrendszer, minősítési rendszer európai szintű kiépítését, amely bármely tagállamban informálja a fogyasztót, hogy tartós és elsődleges nyersanyagot nem vagy csökkent mértékben tartalmazó termékkel van dolga, hasonlatosan a 80-as, 90- es években klórozott szénhidrogént nem tartalmazó termékeknél alkalmazott jelöléshez. Tágabb értelemben a Bizottság arra vonatkozó nézeteikre kíváncsi, hogy hogyan lehetne módosítani az iránymutatások jelenlegi megközelítését, például részletesebben megvizsgálva a 3

4 konkrét intézkedések versenytorzító és a kereskedelemre gyakorolt hatását, esetleg a szabályok gazdasági változók (pl. piacszerkezet, érintett piac, a támogatás kedvezményezettjének piaci részesedése stb.) szerinti megkülönböztetését bevezetve. Az Európai Unió a Lisszaboni Stratégiájával párhuzamosan elfogadta a Götheborgi Stratégiát is, mellyel a versenyképesség és foglalkoztatottság mellé harmadik célként a fenntartható fejlődés elérését tűzte ki. Ezzel összhangban Magyarország javasolja, hogy a környezetvédelmi állami támogatások nyújtásának eddigi lehetséges területei/esetei bővüljenek ki fenntarthatósági beruházásokkal. A kategória pontos elméleti megfogalmazást és módszertani kidolgozást igényel. Hazánk első körben a szélesebben értelmezett, ténylegesen megelőző jellegű, nem csővégi környezetvédelmi (end-of-pipe) megoldásokat sorolná ide, amelyek a versenyképesség és a profitszerzés elsődleges célja helyett/mellett a fenntartható fejlődés céljaival összhangban lévő működést, termelést, szolgáltatást végeznek. 3. A csoportmentességi rendelet lehetősége Az állami támogatási cselekvési terv szerint a környezetvédelmi támogatásra csoportmentességi rendeletet lehetne bevezetni. Milyen környezetvédelmi támogatási kategóriá(ka)t vonnának be egy ilyen jellegű csoportmentességbe? Az alábbi kategóriákat vonnánk be a csoportmentesség körébe: 1. Az öko-hatékonyság javítása Nagyfokú hulladékcsökkentés Hulladékmentes technológiákba való beruházás Korábban lerakott hulladékok újrahasználata vagy újrahasznosítása Komposztálás Illegális hulladéklerakók és öröklött ipari szennyezések felszámolása Mezőgazdasági mellék-termékek és hulladékok hasznosítása Energiahatékonyság nagyfokú növelése Távhőellátás korszerűsítése, hálózati veszteségek csökkentése Gáz- és villamosenergia-ellátás szolgáltató oldalának korszerűsítése Ésszerű vízhasználat és szennyezés-csökkentő technológiák 4

5 Települési szennyvíztisztító telepekről kikerülő iszap energetikai hasznosítása Ivóvíz kiváltása rosszabb minőségű vizet használó rendszerekkel Környezetbarát termékek Környezetbarát, megújuló, újrahasznált, -feldogozott anyagok Termékek anyag és energiafelhasználásának drasztikus csökkentése Megújuló energiahordozók hasznosítása Energetikai célú ültetvények létesítése Helyi biomassza erőművek kiépítése Települési bioszolár (hibrid biomassza és fototermikus) rendszerek kiépítése Tanyavillamosítás napelem-szélturbina hibrid rendszerekkel Fotovoltaikus rendszerek telepítése Napkollektoros rendszerek telepítése Vízerőművek felújítása és építése (már működő vízerőművek felújítása, kapacitásbővítése, hatékonyság-javítás) Biogáz hőerőművek és elektromos erőművek (regionális biogázüzemek kialakítása, kis biogázüzemek létesítése) Biológiai eredetű motorhajtóanyagok előállításának támogatása (nagy, regionális jelentőségű biodízel üzemek, közepes és kis biodízel üzemek, nagy finomszesz üzemek létesítése, kis, helyi finomszeszgyárak, helyi nyersszeszgyárak) Biomassza hőerőművek és elektromos erőművek (villamos-energia erőmű kapacitás kialakítása, közösségi fűtőművek kialakítása (csak hőtermelés), egyedi biomasszás rendszerek vállalkozásoknak, egyedi, több lakásra vonatkozó hőelőállító biomasszás rendszerek) Geotermális hőerőművek és elektromos erőművek kiépítése (elsősorban a hőtermelést célszerű támogatni) Szélerőművek létesítése Környezetközpontú irányítási rendszerek bevezetése (amennyiben mérhető környezeti teljesítményjavulást eredményeznek!) EMAS ISO Saját, nem tanúsított rendszerek 2. Ipari ökoszisztémák kialakítása Helyi hulladékbörzék, használt építési anyag lerakatok működtetésének támogatása Környezetkímélő ipari parkok kialakítása többletköltségeinek támogatása Környezetvédelmi háttéripar: innovatív megoldások támogatása 3. Kiemelt célterületek Gyökérzónás szennyvíztisztítók létesítése Társadalmilag felelős kisvállalatok munkahelyteremtése 5

6 Másért vállalkozók versenyképességének növelése Helyi fogyasztást kielégítő kis- és középvállalatok segítése Köz- és lakóépületek energia megtakarítást szolgáló korszerűsítése Gyökérzónás szennyvíztisztítók létesítése Felnőtt tudatformálási kampányok, versenyek Gyerekek és diákok tudatformálása 4. A.szennyező fizet" elve Szükség van-e a szennyező fizet elvének megerősítésére? Egyértelműen. Ez az irányelvek szigorúbb alkalmazását jelenthetné azt eredményezve, hogy a környezetet szennyező vállalatok számára kevesebb támogatást hagynának jóvá. (Milyen kihatással lehet ez például az adózási eltérésekre?) Az elv alkalmazásának szigorítását nem javasoljuk. A környezetvédelmi támogatások esetében megfelelő garanciák léteznek az elv érvényesítésére. 5. Meg kell-e tartani, növelni vagy csökkenteni kell-e a jelenlegi támogatási százalékokat? A jelenlegi iránymutatások egyik fő eleme, hogy olyan ösztönzőket lehet létrehozni, amelyek támogatják a közösségi környezetvédelmi előírásoknál magasabb szintű védelem megvalósítását. Tapasztalata alapján meg kell-e tartani, növelni vagy csökkenteni kell-e az iránymutatások egyes fejezeteiben a jelenlegi, elfogadott támogatási százalékokat? Véleményünk szerint támogatni szükséges a közösségi környezetvédelmi előírásoknál magasabb szintű védelem megvalósítását, tekintettel arra, hogy a közösségi előírásoknál magasabb szintű védelem elérése a vállalkozás szempontjából nem kötelező költség, ennek támogatása nem jelent valódi előnyt a vállalkozás részére, és így nem okoz versenytorzítást. KKV-k esetében feltétlenül támogatjuk a támogatási százalékok növelését. A megújuló energiaforrások innovatív alkalmazása terén szintén javasoljuk a támogatás mértékének növelését, mert ezzel két cél is támogatható: a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű használata, másrészt 6

7 környezeti innovációs technológia bevezetése. Javasoljuk a környezetvédelmi innovációk támogatásának a megemelését a közösségi szabványok túlteljesítésére való ösztönzőként is. 6. Megalapozottak-e a magasabb támogatási szintek a KKV-k és a támogatott régiók számára? A jelenlegi iránymutatások szerint a KKV-knek 10%-kal magasabb támogatási szint engedélyezett bizonyos esetekben, mint más vállalatoknak (35. pont). Habár a KKV-ket általában a piac elégtelen működése korlátozza, és korlátozott az információhoz és esetleg a kockázati tőkéhez való hozzáférésük is, vitatható, hogy a 10%-kal magasabb támogatási szint, amelyet a KKV-knek biztosítanak, pozitív hatást gyakorol-e a környezetre. A KKV-k tőkehiányosak, alacsonyabb fejlettségű technológiát alkalmaznak és a váltáshoz támogatásra van szükségük, máskülönben nem versenyképesek a nagyvállalatokkal szemben. A regionális iránymutatások szabályozási rendszeréhez hasonlóan javasolt a KKV bónusz differenciálása a kis és a középvállalkozások esetében (20 illetve 10%) Hasonló kérdéseket vet fel a támogatott régióknak nyújtott kiegészítő támogatás, amely hasonló többletjuttatatást (bonus.) tesz lehetővé ( pont), ez a KKV-többletjuttatással összesíthető. Pozitív hatása van-e ennek, és fent kell-e tartani ezt a rendszert? A magasabb támogatási intenzitásokat javasolt fenntartani. Tekintettel arra, hogy versenytorzító hatása elenyésző (+10% maximális intenzitás) a javasolt a támogatott régiók helyzetét ellensúlyozó kiegészítő támogatás fenntartása. A magasabb támogatási szintek a támogatott régiókban komoly ösztönző hatással járnak, használatuk mellett hatékonyabban biztosítható az új tagállamokban a hulladékhasznosítással, megújuló energiával, környezetbarát termékek és szolgáltatásokkal kapcsolatos rendszerek kiépülése, és a környezetbarát termelési és fogyasztási szokások elterjedése. 7

8 7. Lehetséges támogatás környezetvédelmi innovációra Az állami támogatási cselekvési terv megállapította, hogy a Bizottság a környezettechnológiai cselekvési tervvel (ETAP) összhangban törekedni fog az ökoinnováció és az ökohatékonyságnak köszönhető termelékenység-javítás ösztönzésére. Környezetvédelmi befektetési támogatás nyújtható akkor, amikor a vállalatok azért fektetnek be, hogy nagyobb mértékben csökkentsék a szennyezést, mint ahogy azt a közösségi normák megkövetelnék. A közösségi normák gyakran az elérhető legjobb technikákból vezethetők le, így aztán a környezetvédelmi befektetési támogatás várhatóan arra ösztönzi a vállalatokat, hogy környezetvédelmi innovációt vezessenek be termelési folyamataikba. A jelenlegi szabályok nem irányoznak elő befektetési vagy működési támogatást az innovatív termékekre, amelyek azáltal csökkentik a szennyezést, hogy közvetlen helyettesítői a szennyezőbb, hagyományos termékeknek. Támogatjuk a környezetbarát termékek és szolgáltatások bevezetésének és elterjesztésének támogatását (lásd javaslat a csoportmentességre): Környezetbarát, megújuló, újrahasznált, -feldogozott anyagok Termékek anyag és energiafelhasználásának drasztikus csökkentése Terméket kiváltó szolgáltatások a termék megvásárlása helyett több fogyasztó közösen használja a terméket szolgáltatás formájában (car-sharing) Véleményünk szerint az innováció támogatása mellett (ld. 5. pont) fontos lenne, hogy az innovatív megoldások elterjesztéséhez is valamilyen formában támogatást lehessen nyújtani. Véleményünk szerint, tekintettel arra, hogy a Bizottság külön szabályt kíván alkotni az innovációra vonatkozó támogatásokról, az öko-innováció támogatását ez utóbbi szabályban javasolt szabályozni. Öko-innovációs követelmények: Öko-innovációt jelentenek azon fejlesztések, amivel a technológia, illetve a termék környezeti terhelése csökken: 8

9 o a technológiák környezetvédelmi szempontú rekonstrukcióját, kiváltását környezetkímélőbb technológiával (kisebb kibocsátások, kisebb erőforrásigény, stb.), o olyan termékek gyártására való áttérést (technológiaváltást), melyek - a teljes életciklusukat figyelembe véve -, kisebb terhelést jelentenek a környezetre (kisebb erőforrásigény, kevesebb veszélyes anyagtartalom, kevesebb és kevésbé veszélyes hulladék, hulladékká válása után nagyobb mértékben hasznosítható, stb.) a környezetvédelmi technológiai beruházások: vízminőség-védelmi, levegőtisztaság-védelmi, hulladékkezelési, hasznosítási beruházásokat A támogatott projekteknél az egyik környezeti elem terhelésének csökkenése nem járhat a másik növekedésével. Az öko-innovációt tartjuk olyan területnek, ahol a KKV-k eséllyel indulnak a versenyben a nagyvállalatokkal szemben, főleg azokon a rugalmas, gyorsan változó és aránylag kis piacokon, ahol a nagyvállalati forma kiépülése nem lehetséges, a hulladékhasznosítás egyes részterületein. A KKV-k szerepe kiemelkedő lehet ezen a területen, az öko-innováció eredményeinek fogyasztók felé közvetítésében. Amennyiben a támogatás túlmutat a technika vívmányain, ez bizonyos esetekben új technológiai támogatásnak tekinthető. A környezeti támogatás sokszor kapcsolódik az innovációhoz, bár ez függ a kérdéses technológiafajtától is. Az öko-innovációs támogatás melyik kategóriáját tekintené Ön szükségesnek/ezzel összeegyeztethetőnek? Milyen szabályokra van szükség? Az öko-innováció egyik területe, az energiahatékonyság, megújuló energiák alkalmazása kellően kidolgozott terület, és szerepel benne a máshol nem vagy kivételesen alkalmazott működési támogatás. Az öko-innováció többi területén egyrészről az államilag garantált felvásárlási árakkal, adókedvezményekkel, egyéb 9

10 működési támogatásokkal érdemes foglalkozni egyik oldalról, másrészről a technológiák kísérleti bevezetésére, mintaprojektek, oktatási-szemléletformálási célú projektek beruházási részének magasabb mértékű támogatása lenne szükséges. (Támogatási példák: fiskális ösztönzők? Energiahatékonyság? Energia-megtakarítás? Egyebek?) 8. Egyéni bejelentési határértékek Kerüljenek-e felülvizsgálatra azok a 76. pontban szereplő határértékek, amelyek felett az engedélyezett rendszerek egyedi eseteit egyedileg be kell jelenteni? Szükség van-e különböző határértékekre a különböző esettípusok esetén? A hatályos iránymutatás 76. pontjában szereplő határértékek csökkentése nem javasolt, mivel az Állami Támogatási Cselekvési Tervben megfogalmazott elvekkel ellentétben növelné a tagállamok és a Bizottság adminisztratív munkaterhét. Mivel a szabályozás egyszerűsítése ellen hat, az egyéni bejelentési határértékek differenciálására csak igen indokolt esetben kerüljön sor. B. A jelenlegi iránymutatások speciális fejezetei 9. Befektetési támogatás Engedélyezzék-e a KKV-knek az átmeneti befektetési támogatást a támogatható költségek 15%- áig az új közösségi követelmények elfogadásától számított három évig? Általában semmilyen támogatásnak sem engedhető meg, hogy elérje a közösségi követelményeket - de a támogatható költségek 30%-áig ez engedélyezhető a közösségi követelményekhez való felzárkózáshoz. Van-e garancia arra, hogy az átmeneti befektetési támogatás, amely a támogatható költségek 15%-áig terjed a KKV-knél, hatékony vagy csökkenteni/növelni kell a százalékarányát. Véleményünk szerit ennél a támogatási formánál a hangsúlyt az új közösségi szabályozás által elérendő környezeti állapot javulásra kellene helyezni, azaz ilyen esetben a cél minél több KKV bevonása a támogatási rendszerbe. Ennek érdekében 10

11 a támogatási szint emelése egyértelműen járulna hozzá az átmeneti támogatást igénylők számának a növekedéséhez, és a kitűzött környezetvédelmi célok eléréséhez. A megújuló energia és kapcsolt energiatermelés esetén legfeljebb 40 % támogatható befektetési támogatás engedélyezhető, bizonyos speciális esetekben a megújuló energiaforrásoknál legfeljebb 100%. A megújuló energiaforrások mely területeit tartja a leginkább kísérletinek/legtávolabb állónak a piaci érettségtől ilyen magas intenzitás igazolására? Indokoltnak tartana-e akár 100%-os mértékűt is? Csökkenteni/növelni kell-e a szinteket? A megújuló energiaforrások támogatása a jelen gazdasági helyzetben szükséges és nélkülözhetetlen. A véges energiaforrásokhoz képest több szempont miatt versenyhátrányban van. 1. Az externális költségek: a véges energiahordozók ára nem tükrözi a társadalomra hárított környezeti károk mértékét. 2. Egyes véges energiahordozók lakossági használatához szociális alapon állami támogatás kapcsolódik. Ezek miatt a megújuló energiaforrások beruházási és működési költségei is magasabbak, mint a véges energiahordozók használatához kötődő költségek. A beruházási és működési támogatások mértékét külön kell meghatározni minden egyes megújuló energiaforrás estében, de a környezetvédelmi támogatásokon belül magasabb támogatási arányok indokoltak az energetika területén, így a 40%-os támogatást minimum 50%-ra javasoljuk növelni. A beruházás nagyságrendjétől függetlenül többihez képest kiemelten támogatás-igényes területek a következők (Ezek igazolt többletköltségeinek támogatására akár 50-80%-os támogatás is indokolt): Fotovoltaikus rendszerek Biogáz üzemek Az egész közösségeket ellátó megújuló energiaforrásokat alkalmazó létesítmények 11

12 Lehetséges-e a támogatható költségek szigorúbb meghatározása a nehézségek elkerülése végett? Véleményünk szerint az elszámolható költségek pontos meghatározása mindenképpen a szabályozás alkalmazásának egyszerűsödésével járna. Kerüljön engedélyezésre a támogatható költségek 100%-át, illetve a munkák költségének 15%-át kitevő, a szennyezett ipari területek rehabilitációjára szánt támogatás? Ez a szint túl magas/túl alacsony-e? A kérdésre a választ az 1. pontban adtuk meg. A támogatási jogcím és a támogatási intenzitások fenntartása indokolt. Az áthelyezési szabályok hatálya korlátozott, és környezetvédelmi alapokra korlátozódó. A hatályt kell-e szűkíteni vagy más kritériumokkal bővíteni, például a városi térségek biztonságát illetően? Az áthelyezési támogatások hatályának bővítését támogatjuk. Engedélyezzék-e a közösségi követelményeknél magasabb nemzeti követelmények betartására szolgáló támogatásokat? A közösségi követelményeknél magasabb nemzeti követelmények betartására szolgáló támogatásokat bevezetését támogatjuk. A technológiaátadásra költendő támogatásnál: Tükrözi-e a három feltétel a jelenlegi piaci viszonyokat, vagy meg kell-e ezeket változtatni? Ahogy az az előbbiekben már említésre került (A.1. pont), a Bizottság jól meghatározható igényt lát arra, hogy explicit szabályokat fektessen le a vállalati környezetvédelmi befektetési támogatásra azért, hogy foglalkozhassanak a más vállalatok által okozott környezetszennyezést. Ez az esetek széles körét érintheti, például a hulladékkezelésbe vagy az újrafeldolgozási kapacitásba történő befektetésre nyújtott támogatást, befektetést a szállítási infrastruktúrába, például csővezetékekbe, befektetést olyan termékek termelési kapacitásába, amelyek 12

13 környezetbarát helyettesítői a hagyományos termékeknek. Az új szabályoknak többek között azt is biztosítaniuk kell, hogy a szennyező fizet elvét nem játsszák ki, valamint a környezeti előnyök valósak. Milyen szabályokra van szükség, és mennyi támogatás legyen engedélyezhető? A támogatható költség kiszámítása - figyelembe véve az 5 éves nettó előnyöket - bizonyos esetekben meglehetősen bonyolult. Szükség van-e egyszerűbb számításra, illetve ez lehetséges-e (esetleg csak bizonyos méret alatti esetekre korlátozódjon)? 10. Működési támogatás - hulladékgazdálkodás, energia-megtakarítás, megújuló energiaforrások, kapcsolt hő- és villamos energia (CHP) és adócsökkentések/mentességek A működési támogatás szabályainak hatályát ki kell-e terjeszteni a hulladékgazdálkodás, energiamegtakarítás, megújuló energiaforrások, CHP és adócsökkentések/mentességek körén kívülre, vagy a hatályt csökkentsék-e vagy módosítsák-e? A működési támogatás hatályának kiterjesztését általánosságban nem javasoljuk, kivéve (amennyiben ez a jelenlegi szabályokból nem következik): A hulladékgazdálkodás azon esetét, amikor technikailag lehetőség van a hulladékkezelés magasabb szintjére (pl. újrahasznosítás), de a piaci árakban ezt nem lehet még érvényesíteni. Fontosnak tartjuk azonban, hogy (i) ebben az esetben innovációra ösztönző támogatással kombinálódjon lehetőleg, hogy a hulladékkezelés költségei csökkenthetők legyenek a későbbiekben; valamint (ii) a felhasználói oldalon ösztönözni tudjuk a környezeti költségeknek az árba való beépítésére. Tényleges környezeti teljesítményjavuláshoz kötött környezeti irányítási rendszerek bevezetésére (éves audit költségek KKV-knek ). Környezetkímélő termékek és szolgáltatások bevezetését és elterjesztését célzó támogatások (felvevői piac oldaláról való megközelítés). Terméket kiváltó szolgáltatások Megfelelő-e a degresszív és nem degresszív támogatások aránya ( pont), illetve megfelelőe az ötéves időszak? 13

14 Kell-e az adócsökkentési/mentességi szabályokat módosítani ahhoz, hogy hatékonyabban biztosítani lehessen a tisztességes versenyt az ilyen támogatás kedvezményezettei között a különböző tagállamokban? A társasági adóról szóló törvény értelmében a környezetvédelmi kötelezettségekre képzett céltartalék összege csökkenti a társasági adó alapját. Magyarországon a zöldadók kivetése helyett a környezetvédelmi célok megvalósítása érdekében közgazdasági szabályozóeszközök révén díjak, valamint járulékok bevezetésére került sor (termékdíj, betétdíj, környezetterhelési díj, vízkészletjárulék, bányajárulék). A díjak, járulékok alóli mentesség meghatározott környezetvédelmi feladatok elvégzésével folyamatosan szerezhető. Ezen támogatási módok alkalmazását a jövőben is szeretnénk fenntartani. A megújuló energiaforrások támogatására engedélyezett működési támogatással kapcsolatos választási lehetőségek meghatározása megfelelően felöleli-e a megújuló energiaforrások számára biztosított támogatástípusokat? A 0,05/kWh EUR szintű támogatásnyújtás a megújuló energiaforrásokra még mindig megfelelő-e (3. választási lehetőség)? Fogadtak-e el bármely döntést ezen az alapon - ha nem, tartsuk-e meg ezt a választási lehetőséget? A CHP- re elfogadandó támogatási lehetőségeket meghatározó szabályok túl korlátozóak-e vagy túl lazák-e? Megfelelnek-e ezek a legújabb közösségi jogalkotási kezdeményezéseknek? A megújuló energiaforrások működési támogatására javasoljuk, hogy hosszabb támogatási időszakot jelöljenek meg a többletköltségek megtérülése és a versenyképesség biztosítása érdekében. Általánosságban elmondható, hogy a magyarországi CHP-k hatásfoka nem éri el a nyugat-európai átlagot. Ezért amennyiben újabb CHP-k kiépítése akár támogatással akár anélkül nem megoldható, a hatékonysági követelmények lazítása szükséges. 14

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6.

www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. A projekt A megújuló energiaforrásokat alkalmazó technológiák ösztönzése és finanszírozási

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20.

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. KKV Energiahatékonysági Stratégiák Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. Áttekintés 1. Az energiahatékonyság fejlesztésének irányai 2. Energetikai rendszerek üzemeltetésének kiszervezése 3. Az ALTEO

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

III. MELLÉKLET. Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk

III. MELLÉKLET. Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk HU III. MELLÉKLET Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk I. RÉSZ A 12. cikknek megfelelően a bizottsági számítógépes alkalmazásban megjelenítendő adatok

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

1. Technológia és infrastrukturális beruházások

1. Technológia és infrastrukturális beruházások AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK NAGYVÁLLALATOKNAK A 2009-2010 ÉVEKBEN 1. Technológia és infrastrukturális beruházások Technológia fejlesztés I. Támogatás mértéke: max. 30% Támogatás összege:

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára Té Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára Résztvevők bemutatkozása és a képzés bemutatása Előadó bemutatkozása tk Résztvevők bemutatkozása A tréning tartalmának és cáljának bemutatása Előadás,

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. A minőségi javulás ígérete Változások az új tervezési időszakban NFT I. tapasztalatok ÚMFT Hosszú támogatási folyamat, ezen belül elhúzódó

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Energetikai célú beruházások megvalósítására igénybe vehető nemzetközi pályázati rendszerek. Vámosi Gábor igazgató

Energetikai célú beruházások megvalósítására igénybe vehető nemzetközi pályázati rendszerek. Vámosi Gábor igazgató Energetikai célú beruházások megvalósítására igénybe vehető nemzetközi pályázati rendszerek Vámosi Gábor igazgató Tartalom Nemzetközi pályázati rendszerek bemutatása 1. ELENA 2. JESSICA 3. LIFE + program

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések dr. Szöllősi László helyettes államtitkár 2011. október 26. Stratégiák,

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21.

Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21. Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21. Új Széchenyi Terv Kitörési pontok Gyógyító Magyarország Egészségipari Program Zöldgazdaság-fejlesztési Program Otthonteremtési

Részletesebben

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Tartalom 1. KEOP determinációk - Belső tényezők - EU-s és hazai fejlesztéspolitikán innen -Külső tényezők - a fejlesztéspolitikán túl (?)

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17.

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. 2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez, kérem,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04

KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04 KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04 SZE, KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK DR. TORMA ANDRÁS AUDI HUNGARIA MOTOR KFT. FELÜLVIZSGÁLAT SZÜKSÉGESSÉGE A RENDELET NEM FELHASZNÁLÓBARÁT NEM ELÉG VONZÓ A SZERVEZETEK SZÁMÁRA

Részletesebben

Az új energiahatékonysági irányelv

Az új energiahatékonysági irányelv Az új energiahatékonysági irányelv Dr. Hevesi Zsófia Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 3% 1,5% Energiahatékonysági munkacsoport ülés 2012. október 9., Budapest

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Úton a nulla hulladék felé

Úton a nulla hulladék felé Úton a nulla hulladék felé Földesi Dóra Humusz Szövetség 2011. május 13.. Problémák A legyártott tárgyak 99%-a fél éven belül szemétbe kerül. Az élelmiszerek 30%-a bontatlanul kerül a kukába. 1 kukányi

Részletesebben