A KÖRNYEZETVÉDELEM MAGYARORSZÁGI HELYZETE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KÖRNYEZETVÉDELEM MAGYARORSZÁGI HELYZETE"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Esti tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJA ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM MAGYARORSZÁGI HELYZETE Budapest, 2003 Polocz Beatrix

2 Amikor a civilizált emberiség az őt körülvevő és éltető élő természetet elvakult és vandál módon pusztítja, ökológiai összeomlással fenyegeti önmagát. Amikor ezt majd gazdaságilag is megérzi, valószínűleg felismeri hibáját, de megeshet, hogy akkor már késő lesz. /Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne/ 1

3 Tartalom BEVEZETÉS 5 KÖRNYEZET ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM ALAPFOGALMAI...8 A környezet... 8 A környezeti elemek... 9 A környezeti hatások és a környezet minősége... 9 Környezetvédelem és területei AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA...13 Az Európai Unió Környezetvédelmi Politikája Horizontális jogalkotás - Integratív környezetjog Európai Környezeti Ügynökség Az Európai Unió környezetvédelmi akcióprogramjainak bemutatása Az Európai Unió 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja Az éghajlatváltozás kezelése Természet és biodiverzitás egy különleges erőforrás védelme Környezet és egészség A természeti erőforrások fenntartható használata és a hulladékgazdálkodás Az Európai Unió egy szélesebb világban A részvételen és a megbízható tudáson alapuló szakmapolitika-készítés A HAZAI KÖRNYEZETVÉDELEM HELYZETE...37 A környezetvédelem hazai története A hazai környezetvédelem helyzete és a környezeti szabályozás A levegő állapota A felszíni és a felszín alatti vizek minősége Ivóvízellátás és szennyvízkezelés Árvízvédelem A talaj állapota Természeti és táji értékek állapota Hulladékok kezelése Zajterhelés A közeljövő környezetvédelmi feladatai és kilátásai BEFEJEZÉS...52 IRODALOMJEGYZÉK...54

4 BEVEZETÉS A második évezred fordulóját ünnepeltük két éve, és ahogy az egyes ember életének kerek évfordulóin is szokás összegezni az eredményeket, és kijelölni a jövő feladatait és az elérendő célokat, ugyanígy tettek a világ országainak vezetői is. A számadási listájukra olyan kifejezések kerültek, mint a népesség egyenlőtlen eloszlása; a meg nem újuló erőforrások kimerülésének, a megújulók fokozódó szennyezettségének veszélye; a termőföld eróziója; a környezteti menekültek problémái; a veszélyeztetett és kihaló növény- és állatfajok; a gazdag és szegény népek között egyre mélyülő szakadék; az ózonréteg vékonyodása; az éghajlat megváltozása; a bioszféra hulladék-befogadó képességének korlátozottsága; az iskoláztatás hiánya A nemrég elbúcsúztatott század ugyanis eddig nem tapasztalt gazdasági fejlődéssel és népességnövekedéssel párhuzamosan ezekkel a globális problémákkal is szembeállította a Föld lakóit. Az emberiségnek az egész világunkra kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti gondokat kellett felismerni és mindannyiunk jövőjét fenyegető katasztrófák megelőzése, kezelése érdekében a teljes népesség számára összehangolt, közösen kivitelezett cselekvési programokat kellett kidolgozni. Nem elég ma már a regionális vagy országos összefogás, a humán és az ökológiai világkrízis csak nemzetközi együttműködés eredményeként küzdhető le. A globális társadalmi problémák, mint a túlnépesedés, a szegénység, az éhezés és az analfabetizmus, közvetlenül nem veszélyeztetik Európa, Magyarország lakosságát, mégsem feledkezhetünk meg azokról, akik elszenvedői ezeknek, mert a népesség növekedése miatt az egész világon csökken az egy főre jutó természeti erőforrások mennyisége. Bolygónk túlélése érdekében elengedhetetlenül szükséges a népesség növekedésének megállítása és a gazdálkodás jellegének megváltoztatása is. A környezeti elemek egyre növekvő mértékű szennyezése, a meg nem újuló természeti erőforrások kimerülésének veszélye, az édesvíz készletek korlátozottsága, a savas esők, a sivatagosodás és a globális ökológiai problémák egész hosszú sora, mind arra hívják fel a figyelmet, hogy a problémák szoros összefüggésben vannak és ezért megoldásuk is összetett, együttes erőfeszítést igényel. Az ENSZ 5

5 Közgyűlésének felkérésére 1987-ben elkészült Közös Jövőnk címmel az a jelentés, amelyben a fenntartható fejlődés kilenc alapelvét rögzítették. Ezek szerint a jelen szükségleteinek kielégítése mellett azt is szem előtt kell tartani, hogy ez nem veszélyeztetheti a jövő generációk szükségleteinek kielégítését, vagyis nem rendelkezhet a ma élő ember az összes rendelkezésre álló erőforrás felett, a bennünket követő nemzedékekért is felelősséggel tartozunk. A fejlődés és a környezet védelme elválaszthatatlanok egymástól. Ha nincs fejlődés nincs környezetvédelem sem, hiszen a kutatások eredményei felhasználhatók a környezetkímélő technológiák alkalmazásakor, vagy éppen az általuk elért megtakarítások biztosítják a pénzügyi hátteret a környezetvédelmi beruházásokhoz. A fenntartható fejlődés fogalma alatt a világ fejlett országaiban nem a szükségletek korlátozását, az igények alacsonyabb szintre helyezését, hanem a kevesebb nyersanyag, illetve energia felhasználásával és minimalizált szennyezés mellett történő gazdasági növekedést értik. A fejlődő országok polgárai csak a fejlettek életszínvonalának közelébe szeretnének érni, de nem a fejlettek gyakorlata szerinti, környezetkárosítással kövezett úton akarnak haladni, hanem azt várják el a fejlettebb országoktól, hogy segítsék őket a környezetet kevésbé terhelő fejlődésben. A fenntartható fejlődés elveinek hatására tiszta technológiát alkalmazva környezetbarát termékek kerülnek a piacra, új fogyasztási szokások alakulnak ki és remélhető, hogy a mennyiségi helyébe a minőségi növekedés kerül. Az Európai Unióban a hetvenes évek elején a környezeti elemek szennyezését még csak a csővégi problémamegoldással próbálták kezelni, mára pedig már kialakították a Közösségi integrált környezetpolitikát, hiszen környezetpolitika önmagában semmit sem ér, be kellett azt építeni az ágazati politikákba ahhoz, hogy hatékony lehessen. Magyarország kevesebb, mint egy év múlva az Európai Unió tagja lesz. Van még tehát alig több mint tizenegy hónap arra, hogy a szigorú uniós környezetvédelmi előírások szerinti környezeti szabályozást teljes rendszerét kiépítsük. 6

6 Ez a dolgozat áttekinti a környezet és környezetvédelem alapfogalmait, bemutatja az Európai Unió környezetpolitikáját és a magyarországi környezet és környezetvédelem helyzetét. 7

7 KÖRNYEZET ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM ALAPFOGALMAI A környezet A környezet fogalmán a különböző szakterületek képviselői, a természet- és társadalomtudósok mást és mást értenek. Az ökológus, és a szociológus ökoszisztémával és az emberi környezettel, míg ezek kölcsönhatásaival és az üzleti környezet természetre gyakorolt hatásaival az új szakterületnek számító környezetgazdaságtan tudományában és környezeti menedzsmentben jártas közgazdász, valamint a környezetjogász foglalkozik. A Környezetvédelmi Lexikon alábbi négy meghatározása adja meg a környezet komplex definícióját 1 : 1. az élő szervezeteket körülvevő fizikai, kémiai és biológiai körülmények összessége; 2. a valakit körülvevő személyek összessége; 3. a biológiai környezet, perisztázis (az élőlény vagy társulás életfeltételeit megszabó külső tényezők, amik az élőlényre, társulásra hatnak); 4. az a tér, terület, amelyben az ember és kisebb közösségeinek élete zajlik. A hazai környezetvédelemről szóló évi LIII. törvény 4. b) pontja szerint: A környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete. közvetlenebb, hasznosíthatóbb és általánosabb az a megfogalmazás, amit az Európa Tanács a környezetre veszélyes tevékenységekkel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló egyezménye tartalmaz (Lugano, 1993): A környezet magában foglalja a természetes erőforrásokat, legyenek azok élők vagy élettelenek, mint amilyen a levegő, a víz, a talaj, a flóra és a fauna és mindezek közötti kölcsönhatások; ugyancsak ide tartoznak mindazok a vagyontárgyak, amelyek a kulturális örökség részeit alkotják; illetve a tájkép meghatározó jellemzői. 2 1 Környezetvédelmi Lexikon I-II. Budapest, 1993, Akadémiai Kiadó 2 Bándi Gyula: Környezetjog, Budapest, 2000 Osiris Kiadó 8

8 A környezeti elemek Az emberi élet létrejöttéhez, fenntartásához, egyáltalán létezésünkhöz szükséges elemeket vegyük most sorra rangsorba állítás nélkül. A levegő, melyet belélegzünk fontos alkotóeleme a környezetnek. A légkör összetétele az élet létrejöttével kölcsönhatásban alakult ki, s ezt az összetételt ma is a bioszféra szabályozza. Az éghajlat meghatározója, a Nap élőlényekre veszélyes sugarainak szűrője is a bennünket láthatatlanul körülölelő légkör. A levegő tartalmazza a mindennemű élethez elengedhetetlen édesvíz készleteink 0,12 %-át, míg a többit a felszíni és a felszín alatti vizek rejtik. A rendelkezésünkre álló teljes vízmennyiségnek ez azonban csak a 2,5%-a, az óceánok és tengerek vize, ami nem alkalmas emberi fogyasztásra, adja a nagyobbik hányadot. A következő környezeti elem a talaj, melyet a földkéreg felszínét borító bonyolult és állandóan változó összetételű képződményként definiálhatunk. Az eddig felsorolt élettelen alkotórészek által meghatározott környezetben találhatók élő természeti értékeink: a növények és az állatok, valamint a tájból, mint alapból átalakított épített környezetben él maga az ember is. Így az utolsó elemhez is eljutottunk, a kultúrtörténeti értékek csoportjához, ahová az emberi alkotások és azok természetes környezete tartozik A környezeti hatások és a környezet minősége A környezeti hatások általános értelmezésben az emberi egészségre, a növény- és állatvilág állapotára vagy az erőforrások rendelkezésre állására kifejtett következményeket, a környezeti elemek és együtteseik között lejátszódó folyamatok változást előidéző képességét, a folyamatok következményeit jelentik, amelyek attól függenek, hogy a hatáselviselőknek mekkora a valódi tűrőképessége, és hogy a hatások milyen kölcsönhatásban (összegződés, felerősítés, gyengítés, kioltás) állnak egymással. Ez a 9

9 környezeti faktoroktól, az élőlényekre és az élettelen környezetre gyakorolt fizikai, kémiai és biológiai tényezőktől függ. 3 A környezeti hatások közül a hulladékokkal, a zajokkal és rezgésekkel, valamint a sugárzásokkal kell foglalkozni. A környezetvédelmi törvény szerint a hulladékok azok az anyagok és termékek, csomagoló- és burkolóanyagok, amelyeket tulajdonosuk eredeti rendeltetésüknek megfelelően már nem tud, vagy nem akar használni. A zajok és rezgések pedig olyan mesterségesen keltett energiakibocsátások, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak. A környezeti terheléseknek egy része elviselhető, engedélyezhető. Ezeknek a szennyezésnek a mértéke mennyiségi mutatókkal (határértékekkel), valamint előírásokkal és listákkal határozható meg. A mértékrendelkezéseket általában jogszabályi formában fogadtatják el. A határértékek környezetminőségi értékek és kibocsátási vagy teljesítményértékek lehetnek. A környezeti hatások; zajok és rezgések, valamint a sugárzások környezetünkbe kibocsátását folyamatos mérésekkel ellenőrzik, és a megfelelő határértékkel hasonlítják össze. A határértékek túllépése esetén meghatározzák a szennyezés mértékével arányos bírságot és a terhelés megszüntetésére irányuló munka lépéseit. Ezek a környezeti hatások szinte csak emberi tevékenységek melléktermékei, és a környezetminőséget változtatják meg. Környezetvédelem és területei A környezetvédelem az előzőekben felsorolt környezeti elemek természetes tisztaságának, egészségének és szépségének megóvására, a környezeti hatások káros következményeinek felszámolására irányuló munkát jelenti, vagyis a környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, 3 Dr. Kun-Szabó Tibor: A környezetvédelem minőségmedzsmentje, Budapest, 1999, Műszaki 10

10 károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása. 4 A környezetvédelem területei: A környezetjog különös része foglakozik a környezeti elemek védelmi szabályozásával. 1. A levegőtisztaság védelme a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára is kiterjed. A levegőt meg kell védeni minden sugárzó, folyékony, légnemű, vagy szilárd anyag által okozott terheléstől, amely a levegőt és a többi környezeti elemet is szennyezheti. A már működő szennyező források esetében a légszennyező anyagok kibocsátásának mértékét folyamatos mérésekkel ellenőrizni, és ha káros légszennyezést észlelnek bírságolni kell a kibocsátót. Az újonnan létesülő légszennyező források tervezésénél pedig már olyan technológiát, berendezéseket és eljárást kell bevezetni, amely káros légszennyezést nem okoz. 2. A vizek védelme a felszíni és a felszín alatti vizek (azon belül a gyógyés ásványi vizek) mennyiségi és minőségi védelmét, valamint a medrek és partok természetes állapotának megóvását jelenti. 3. A talaj védelme a föld felszínére és a felszíne alatti rétegekre, a kőzetekre és ásványokra, valamint a föld termőképességére, és a földben található élővilágra vonatkozik. A föld használata nem járhat szennyezéssel és a természetes folyamatokat sem zavarhatja. A föld mezőgazdasági megművelése, építkezésre, vagy bányászati célokra való felhasználása is szigorúan szabályozott keretek között folyhat. 4. A hulladékgazdálkodás a hulladékokkal történő mindennemű tevékenységet ideértve, kezdve a keletkezésüknek megelőzésével, folytatva a mennyiségük csökkenetésére, feldolgozására, veszélytelenítésére irányuló munkával, és a szaktanácsadással és oktatással bezárva. A hulladékgazdálkodás a megelőzés, az elővigyázatosság, a gyártói és a Könyvkiadó 4 Környezetvédelmi törvény, évi LIII. törvény 4. z) pont 11

11 megosztott felelősség, az elérhető legjobb eljárás, a szennyező fizet, a közelség, a regionalitás, az önellátás, a fokozatosság, a példamutatás, és a költséghatékonyság alapelvei mentén működik. 5. A zajok és rezgések, a sugárzások és veszélyes anyagok elleni védelem célja az ezeket kibocsátók által okozott terhelések mérése, ezek által okozott károk csökkentése, megakadályozása. 6. A természet- és tájvédelem a nemzeti vagyon részeként nyilvántartott természeti értékek, területek, tájak sokféleségének, a természetvédelem hagyományainak megismerésére, megőrzésére irányuló szabályozást jelenti. Ez a fejezet Bándi Gyula: Környezetjog (Budapest, 2000, Osiris Kiadó) című munkája alapján készült. 12

12 AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA Az Európai Unió Környezetvédelmi Politikája A Római Szerződés elkészítésekor, 1957-ben a közösségi szintű környezetvédelmi politika kialakítását még nem tartották fontosnak. Az ekkor megalakult Európai Gazdasági Közösség tagállamai az intenzív gazdasági integrációt, egy közös piac létrehozását határozták meg legfontosabb célként. A Római Szerződés a közös piac létrehozása érdekében közös kereskedelmi, szállítási és agrárpolitika kialakítását, piaci verseny eltorzítását megakadályozó rendszer intézményesítését is előirányozta. Ebben az időszakban nem csak a környezeti politika, hanem a gazdasági integrációhoz szorosabban kapcsolódó ágazatok politikáit, mint például az ipar- vagy az energiapolitikát, a tudományos kutatást és technológiai fejlesztést sem vonták még be a közös cselekvési programokba. A következő évtizedben a környezet állapotának romlásával helyi, nemzeti problémaként kezdtek el a tagállamokban a közvélemény nyomásának engedve foglalkozni. A növekvő iparosodás és energiafelhasználás következtében a gazdaság intenzív fejlődése mellett a környezet állapotában negatív változások váltak egyre szembetűnőbbé a hetvenes évek elejére. A súlyos és a határokat nem tisztelő környezeti károk terjedése felhívta a figyelmet arra, hogy a környezet védelmét is a közösségi együttműködés kiemelt területeként kell kezelni. Az 1972-es párizsi csúcstalálkozón az állam- és kormányfők Közösségi Környezetvédelmi Politika kidolgozását, valamint Közös Környezetvédelmi Akcióprogramok elindítását határozták el. Az első Környezeti Akcióprogram 1973-ban, a következő 1977-ben kezdődött. Ezeknek hatása, kiterjesztése még nem volt nagymértékű. A harmadik Akcióprogram, melyet 1983-ban hirdettek meg, már megfogalmazta az orvoslás helyett megelőzés alapelvét. A Római Szerződést módosító Egységes Európai Okmány 1986-ban intézményesítette a Közös Környezetvédelmi Politikát, annak céljait, amelyeknek középpontjában természetesen az egységes piac kiépítésének 13

13 feladatai mellett - a közös környezeti szabályozók, normák és határértékek megalkotása került. Az Egységes Európai Okmány környezetvédelmi nézőpontból legfontosabb rendelkezése az volt, hogy alapelvvé tette fenntartható fejlődés környezeti szempontok figyelembe vételén alapuló koncepcióját. Eszerint minden szakpolitika kialakításakor szem előtt kell tartani a környezeti hatásokat. Az Európai Közösség Környezeti Politikájának az első Akcióprogramban megfogalmazott alapelvei a következők voltak: 1. A szennyezés, illetve a környezeti ártalmak megelőzése, azok forrásánál történő megakadályozása. 2. A környezeti hatások figyelembevétele minden technikai tervezési és döntéshozatali folyamatban, azok legkorábbi szakaszában. A környezeti hatásvizsgálatok intézményének bevezetése ezen alapelv nyomán vált kötelezővé. 3. A természeti erőforrások ésszerű hasznosítása az ökológiai egyensúly megőrzése mellett. 4. A tudomány és a technika környezetvédelmi célú fejlesztése. 5. A szennyező fizet alapelve szerint a környezeti károk megszüntetésének költségeit annak kell viselnie, aki azokat előidézte. 6. Egyik állam sem okozhat környezeti kárt a másiknak. 7. A fejlődő országok érdekeinek figyelembevétele, a veszélyes hulladékok exportjának és a szennyező iparágak fejlődő országokba telepítésének kapcsán. 8. Az Európai Közösség és a Tagállamok regionális és nemzetközi együttműködése pl. a globális környezeti kutatásokban és a regionális problémák megoldásában. 9. A környezetvédelem a Közösségben mindenki ügye, amelyet minden szinten oktatni kell annak érdekében, hogy a népesség minden rétege, a Közösség minden társadalmi ereje segítse a környezet védelmét és felelősséget vállaljon a jövő nemzedéke iránt. 10. A környezeti cselekvés megfelelő szintjének meghatározása, a szennyezés típusa szerint helyi, regionális, nemzeti, Közösségi, nemzetközi szintű környezetvédelmi programok végrehajtásához. Ez 14

14 a szubszidiaritás alapelve, ami az Unió minden tevékenységi területén általános elvvé emelkedett. 11. A Tagállamok környezeti politikáinak összehangolása és harmonizálása a Közösségben. Mivel ezek már nem tervezhetők és hajthatók végre egymástól függetlenül. A nemzeti politikákat harmonizálni kell a Közösségiekkel. Ezeknek a politikáknak a gazdasági növekedés mellett az életminőség javítását is szem előtt kell tartaniuk. A későbbi Akcióprogramokban ezeket az alapelveket megerősítették, a Közösségi Környezeti Politika fejlődésével ezek tovább mélyültek és újabb alapelvekkel bővültek. Új alapelvként fogalmazódtak meg a következők: a környezeti követelmények más politikai területekbe való integrációja, a környezetvédelem magas szintje, a megosztott felelősség, a fenntartható és kiegyensúlyozott fejlődés, és szubszidiaritásként, az előzőek 10. pontjában már megfogalmazott elv. A Maastrichti Szerződés a tagállamok számára lehetővé tette a közösségi szabályozásnál is szigorúbb környezetvédelmi jogszabályok alkalmazását. Az Amszterdami Szerződés a flexibilitás vagy fokozott együttműködés koncepciójának bevezetésével számos garanciát beépítve lehetővé tette a mélyebb integrációt óhajtó Tagállamoknak a többinél szorosabb együttműködését. 5 A Közös Környezetvédelmi Politika megvalósításához szükséges eszközök egyike a jogalkotás, amely elsősorban irányelvekre épül. A környezetvédelmi irányelvek környezeti határértékeket és termékszabványokat határoznak meg a levegő- és vízszennyezés, a hulladékok kezelése, a zajvédelem, a nukleáris biztonság, az állat- és 5 Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, Budapest, 1999, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 15

15 növényvilág védelme, valamint a vegyi anyagok szakterületére vonatkozóan. A Közösségi környezetvédelem legfontosabb eszközei az akcióprogramok, melyekben meghatározzák az ezek idejére kiemelt jelentőségű, megvalósítandó célokat és feladatokat és a közös természet- és környezetvédelmi projektek végrehajtásának is keretül szolgálnak. Az akcióprogramok által meghatározott célok megvalósítását közösségi pénzügyi forrásokból támogatják. A környezetvédelmi fejlesztésekre, beruházásokra a strukturális alapok, az Európai Beruházási Bank hitelei és a Kohéziós Alap nyújtotta források is igénybe vehetők. Horizontális jogalkotás - Integratív környezetjog A horizontális jogalkotás az Európai Unió környezetvédelmi jogi szabályozásának általános részét jelenti. Akkor nevezhető egy jogszabály horizontálisnak, ha az általános környezetgazdálkodás kérdéseire vonatkozik, nem pedig az egyes szektorok, termékek vagy kibocsátási típusok alkotják a lényegét. A környezetjog a környezetvédelem joga. Az Európai Unió Környezetvédelmi Politikájának egyik eszköze az integratív környezetjog. Az integratív környezetvédelem lényege, hogy a környezethasználatokat és azok hatásait nem az egyes környezeti elemekre elkülönülten, hanem a környezetre, mint rendszerre, mint egységre tekintettel kell értékelni. 6 Az integratív környezetjogon belül négy részterület, jogintézmény található: 1. a környezeti hatásvizsgálat 2. a környezeti információ szabadsága 3. a környezeti menedzsment és auditálási rendszerek (EMAS) 4. a környezetbarát termékminősítés 6 Fodor László: Integratív környezetjog, Miskolc, 2000, Bíbor Kiadó 16

16 A környezeti hatásvizsgálat A környezeti hatásvizsgálat az Európai Unióban egy sajátos eljárás, mely 1985 óta van hatályban, így a többi európai, és például az 1990-es évek közepétől nálunk is bevezetett magyar hatásvizsgálat (hatástanulmány) ősforrása is. A környezeti hatásvizsgálatok jelentőségét az adja, hogy átfogja a környezeti elemek szinte teljes körét sőt még a környezetvédelmen kívüli, de ahhoz kapcsolódó kérdésekre is kitér. (Ezen tényezők közé tartozik az ember, flóra, fauna; talaj, víz, levegő, éghajlat és tájkép; anyagi javak és kulturális örökség; és az előzőek közötti kölcsönhatás). Az Európai Unió szabályozásában személyi hatályként az uniós szóhasználat szerinti fejlesztő, a környezeti hatásvizsgálatot kezdeményező hatóság, közigazgatási szerv jelenik meg. A tárgyi hatály a projektekre terjed ki. A projektek közül kilencet az uniós direktíva szerint kötelező vizsgálatnak kell alávetni. Ezek közül fontos kiemelni az olajfinomítók, hő- és atomerőművek, radioaktív hulladéklerakók létesítését, autópályák, gyorsforgalmi utak és vasútvonalak építését. A környezeti hatásvizsgálatok elvégzésénél az Európai Unió által meghatározott eljárási lépéseket követni, és a tartalmi követelményeket kell szem előtt tartani. A környezeti hatásvizsgálatok elkészítése után fejlesztési hozzájárulást, engedélyt adnak ki. A környezeti információ szabadsága A környezeti információ szabadsága nem önmagáért való, hanem a szélesebb körű társadalmi részvételnek feltétele, mint ahogyan azt a Riói Nyilatkozat 10. elve is kifejti: A környezeti ügyeket a legjobban az összes érdekelt állampolgár részvételével a megfelelő szinten lehet kezelni. Nemzeti szinten minden egyénnek biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a környezetre vonatkozó információkhoz, melyekkel a közhivatalok és a hatóságok rendelkeznek; beleértve a veszélyes anyagokra és az állampolgárok közösségeit érintő tevékenységekre vonatkozó információt; és lehetővé kell tenni a 17

17 döntéshozatalban való részvételt. Az államok segítsék elő és bátorítsák a lakosság tudatosságát és részvételét azzal, hogy széles körben hozzáférhetővé teszik az információkat. Hatékony hozzáférést kell biztosítani a bírósági és igazgatási eljárásokhoz, beleértve a jóvátételt és helyreállítást. A környezeti információk szabadsága tehát az információk hozzáférhetőségét és terjesztését, a közigazgatási szervek számára történő kötelezővé tételét és ezen feltételeknek a meghatározását kell, hogy jelentse. A környezetre vonatkozó információ lehet: írásbeli, képi, szóbeli vagy más adathordozó formában megjelenő adat, tény, amely a környezeti elemek állapotára, azokat károsan befolyásoló tevékenységekre, intézkedésekre vagy azok védelmére vonatkoznak. A polgári információ-kérésre a választ két hónapon belül kell megadni az Európai Unióban, még akkor is ha a kérelmet visszautasítják, mert például az nem tartozik a kiadható adatok közé. Ebben az esetben azonban biztosítani kell a kérelmezőnek a jogorvoslat lehetőségét. Környezeti menedzsment és auditálási rendszerek (EMAS) A környezeti menedzsment és auditálási rendszert az Európai Unió rendeleti formában vezette be azzal a céllal, hogy a környezethasználók önszabályozási törekvéseinek teret engedjen, azokat ösztönözze. A környezeti menedzsment rendszer egy átfogó menedzsment részeként határozható meg. Ez magában foglalja a szervezeti felépítést, a feladatok elosztásának gyakorlatát és a környezetvédelmi politika kialakításának, végrehajtásának forrásait és gyakorlatát. Egy vállalatnak az EMAS-listára történő felvételhez a következő feltételeket kell teljesítenie: ki kell alakítani a vállalat környezetpolitikáját; le kell folytatnia környezetvédelmi felülvizsgálatot; ki kell alakítani a környezeti programot; le kell folytatni a környezetvédelmi auditálást; a legmagasabb döntéshozatali szinten kell a környezetvédelemmel kapcsolatos célokat elfogadtatni; 18

18 környezetvédelmi nyilatkozatot kell elkészítenie; a környezetpolitikának, a környezeti programnak, a menedzsment rendszer működésének, a felülvizsgálat vagy auditálás eljárásának, a környezetvédelmi nyilatkozat megvizsgáltatásának meg kell felelnie a Szabályozó vonatkozó követelményeinek; a jóváhagyott környezetvédelmi nyilatkozatot el kell juttatni a telephely szerinti EMAS hatósághoz. Ez a teljes vállalati menedzsment rendszer, amelyet auditálás, az arról készült írásos auditálási jelentés és környezetvédelmi nyilatkozat kiállítása után független, az állam által akkreditált felülvizsgálókkal kell elfogadtatni. A felülvizsgálatkor elfogulatlanul ellenőrzik, hogy a környezetvédelmi nyilatkozat adatai helyesek és megbízhatók, a Rendelet minden követelményének megfelelnek. Az EMAS-rendszerben a környezeti nyilatkozattal rendelkező cégeket bárki kérésére hozzáférhető nyilvántartásba veszik. A rendszer nyilvántartásában való megjelenésnek a jóváhagyott nyilatkozaton kívül éves tagsági díj megfizetése is feltétele. A közösségi környezetvédelmi menedzsment rendszerben való részvétel a vállalatok számára nem kötelező, de az uniós tagállamok tájékoztatók terjesztésével és gazdasági eszközökben vagy közigazgatási eljárásokban adott kedvezményekkel ösztönzik erre a vállalatokat. A környezetbarát termékjelzés Az Európai Unió Tagállamokban Tanácsi Rendelet teszi kötelezővé egységes európai uniós ökocímke, az úgynevezett Európai Virág odaítélési rendszerének felállítását annak érdekében, hogy olyan termékek tervezését, gyártását, forgalmazását és használatát, illetve esetleg szolgáltatások alkalmazását segítse elő, amelyek gyártásuktól felhasználásuk végéig (beleértve a hulladékként való megjelenést is) a többi hasonló termékhez vagy szolgáltatáshoz képest kisebb veszélyt jelentenek a környezetre, valamint biztosítsa a fogyasztóknak a termékek környezetre való hatásáról alaposabb tájékoztatását. 7 7 Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, Budapest, 1999, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 19

19 Az ökocímkét független szakértői testület ítélheti oda az érte pályázó termékek gyártóinak és forgalmazóinak. A Bizottság, miután konzultációs fórumon tárgyalt a Közösségi szintű ipari, kereskedelmi, fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi szervezetekkel, termékcsoportokat alakít ki. Ezeket a termékcsoportokat részletesen kidolgozott, egyértelmű, pontosan körülírt és objektív ökológiai kritériumok alapján határozzák meg, hogy a szakértő szervek egységesen alkalmazhassák őket. A bölcsőtől a sírig szemlélet szerint egy termék élettartama a gyártástól kezdve, beleértve a nyersanyagok összetételét, a forgalmazást és a felhasználását, valamint a használat utáni tárolását, illetve megsemmisítését. 8 Ezt a szempontot is figyelembe veszik az ökológia kritériumok között. A mosó- és mosogatógépek, az izzók, a termőföldjavítók és a konyhai papírtekercsek ökológiai kritériumait már megalkották, de más termékcsoportok meghatározásán is dolgoznak. A termékcsoportokra meghatározott érvényességi idő 3 év, ezután az ökocímke továbbra is alkalmazható, ha az esetleg szükséges feltételeket felfrissítik. Az környezetbarát termékjelzés célja, hogy tájékoztassa a fogyasztókat, reklámozását szintén uniós rendelet szabályozza. Európai Környezeti Ügynökség Az Európai Környezeti Ügynökséget a Tanács 1990-ben a környezeti információgyűjtés, -szolgáltatás és fejlesztés céljából, valamint a Közösség által között végzett CORINE kísérleti program folytatójaként hozta létre. Az Európai Környezeti Ügynökség 1993-ban kezdte meg hivatalos működését. Feladata a Közösség és a Tagállamok objektív, megbízható és összehasonlítható adatokkal történő ellátása és a Tagállamokkal együttműködve megalakítsa és koordinálja az európai információs és megfigyelő hálózatot. A Tagállamokban e hálózat elemeit három különböző feladatokat ellátó szerv végzi. A hálózat alapegységei a Tagállamokban már működő 8 Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, Budapest, 1999, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 20

20 környezeti információs hálózatoknak az európai hálózatba bekapcsolódni képes intézményei. A következő elemek a Tagállamokban összegyűjtött információk koordinálását végző úgynevezett Nemzeti Központok. A harmadik elemként kell megemlíteni az Európai Környezeti Ügynökség által kiválasztott szerveket, az úgynevezett Témaközpontokat, amelyek speciális témákkal kapcsolatos feladatok ellátásában az Ügynökséggel együttműködő kutatóközpontok. Az Európai Környezeti Ügynökség a Bizottságtól független, jogi személyiséggel rendelkező önálló szervezet. Legfőbb döntéshozatali szerve az Igazgatótanács, mely saját eljárási szabályzata szerint működik. Az Európai Környezeti Ügynökség Igazgatója készíti el az Ügynökség többéves munkaprogramját, amelyet a Tudományos Bizottságnak és a Közösség Bizottságának véleményezése alapján az Igazgatótanács fogad el. Az Európai Környezeti Ügynökség kötelezettsége a környezet állapotáról háromévente készített jelentésnek a közzététele. A Ügynökség ezen tevékenysége összhangban áll a környezeti információhoz való hozzájutás szabadságának közösségi szabályozásával. Az Európai Környezeti Ügynökség a Közösség más intézményei mellett környezetvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetekkel is együttműködik. Az Európai Környezeti Ügynökség hatáskörének kiterjedése még csak kezdeti szakaszában van, jövőbeni bővítése a felügyeleti-ellenőrző és szabályozói funkciókkal történő felruházására irányul. Az Európai Unió környezetvédelmi akcióprogramjainak bemutatása Az első Környezeti Akcióprogram A Tanács és a Tagállamok kormányfői 1973-ban kiemelkedő fontosságú Nyilatkozatot fogadtak el, melyben az Európai Közösség céljait és feladatait a környezetvédelem területére is kiterjesztették. Ez az közötti periódusra vonatkozó program az élet- és munkakörülmények és az életminőség javítása érdekében Közösségi szintű tevékenységek 21

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ

Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ Környezetgazdálkodás környezetpolitika Az utóbbi évtizedekben kénytelenek voltunk belátni, hogy a környezetvédelem nem választható külön

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Klíma Gazdaságpolitika_II. Dr. Zsarnóczai J. Sándor egyetemi docens SZIE, GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

Klíma Gazdaságpolitika_II. Dr. Zsarnóczai J. Sándor egyetemi docens SZIE, GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Klíma Gazdaságpolitika_II. Dr. Zsarnóczai J. Sándor egyetemi docens SZIE, GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet 2. Környezet politika Elvi keretek. Az Európai Unió környezet politikájának

Részletesebben

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok IV. LIFE Klímapolitikai Tréning 2017. február 16. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó I. A LIFE program

Részletesebben

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6.

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6. A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak dr. Gajdics Ágnes 2016. szeptember 6. A környezetjog rendszere, szabályozási módszerei A környezetjog sajátosságai,

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.2. COM(2015) 614 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

- A környezetvédelem alapjai -

- A környezetvédelem alapjai - Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

A LIFE Éghajlat-politika Alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása

A LIFE Éghajlat-politika Alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása A LIFE Éghajlat-politika Alprogram 2016. évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása II. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. június 30. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete. Varga Attila

A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete. Varga Attila A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete Varga Attila varga.attila@ofi.hu Fenntartható Fejlődési Célok Az ENSZ 193 tagállama 2015. augusztus 2-án megállapodott a Fenntartható Fejlődési Célokban.

Részletesebben

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A rendelet célja és hatálya 1.

A rendelet célja és hatálya 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 22/2003. (IV.23.) önkormányzati rendelete a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése

Részletesebben

A környezetvédelem alapelvei

A környezetvédelem alapelvei A környezetvédelem alapelvei Alapelvek funkciói Kettős: - iránymutatás a jogalkotás számára - eligazítás a jogi dokumentumok gyakorlati alkalmazásában Az egzakt megismerés elve A környezet állapotának,

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 1. előadás. A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 1. előadás. A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Környezetgazdálkodás 1. előadás A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Ajánlott irodalom Sántha Attila: Környezetgazdálkodás Akadémia Kiadó Bp. Fodor István:

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK 2013/14. tanév I. félév A következőkben felsorolt jogszabályok a felkészülést kívánják elősegíteni azzal a megjegyzéssel, hogy a fontos jogszabályokként megjelölt

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM 122-06 Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései

A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései FAVA 2012. konferencia, Siófok dr. Balásházy László balashaz@enternet.hu A konfliktus lényege Kavicsbányászatra

Részletesebben

LIFE Környezetvédelmi irányítás és tájékoztatás (GIE) környezetvédelemi, természetvédelmi tématerületek

LIFE Környezetvédelmi irányítás és tájékoztatás (GIE) környezetvédelemi, természetvédelmi tématerületek LIFE 14/CAP/HU/000010 LIFE Környezetvédelmi irányítás és tájékoztatás (GIE) környezetvédelemi, természetvédelmi tématerületek Bokor Veronika, Novák Judit LIFE nemzeti kapcsolattartók LIFE KÖRNYEZETVÉDELMI

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

A LIFE Program és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram bemutatása

A LIFE Program és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram bemutatása A LIFE Program és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram bemutatása Olti Máté osztályvezető I. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. április 28. I. A LIFE Program A LIFE az Európai Unió pénzügyi finanszírozási

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás. megelőzése és csökkentése érdekében. NÉB)( Maradék nélkül konferencia

Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás. megelőzése és csökkentése érdekében. NÉB)( Maradék nélkül konferencia Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás megelőzése és csökkentése érdekében NÉB)( Maradék nélkül konferencia 2016. november 18. Szöllősi Réka Élelmiszer-feldolgozók Országos

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete. 14/2005.(VI.10) rendelete. az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete. 14/2005.(VI.10) rendelete. az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 14/2005.(VI.10) rendelete az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete ( továbbiakban: képviselőtestület )

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

A globalizáció fogalma

A globalizáció fogalma Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan

Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

Pak s Váro s Önkormányzatán ak 8/1996.(III.31.) számú rendelete. a települési önkormányzati környezetvédelmi alapról * (Egys é g e s szerkezetben)

Pak s Váro s Önkormányzatán ak 8/1996.(III.31.) számú rendelete. a települési önkormányzati környezetvédelmi alapról * (Egys é g e s szerkezetben) Pak s Váro s Önkormányzatán ak 8/1996.(III.31.) számú rendelete a települési önkormányzati környezetvédelmi alapról * (Egys é g e s szerkezetben) 1. A környezet védelmének általános szabályairól szóló

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 11/1997.(III.1.) számú r e n d e l e t e Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlésének Környezetvédelmi Alapjáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlése a környezt

Részletesebben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

A Generali Csoport Beszállítói Etikai Kódexe

A Generali Csoport Beszállítói Etikai Kódexe A Generali Csoport Beszállítói Etikai Kódexe Szerkesztette Grafikai koordináció Vállalati Kommunikáció Jóváhagyta Assicurazioni Generali S.p.A. Igazgatósága Milánó, 2011. december 16. Bevezető Az elmúlt

Részletesebben

Összefoglaló a környezetvédelmi törvényről

Összefoglaló a környezetvédelmi törvényről A környezetvédelmi törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása.

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Budakalász Város Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület február 24-ei rendes ülésére

Budakalász Város Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület február 24-ei rendes ülésére Budakalász Város Polgármestere 34/2011.(II.24.) számú előterjesztés E L ŐT E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2011. február 24-ei rendes ülésére Tárgy: Javaslat Környezetvédelmi Alapról szóló önkormányzati

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben