Tartalom 2007/6. A lap alapítója: A lap kiadója:

Átírás

1 Tartalom I M P R E S S Z U M Hírhullám - Épületgépeszeti szaklap - ISSN A lap alapítója: DUNAFERR Épületgépészeti és Kereskedelmi Rt. A lap kiadója: D-ÉG Dunaújváros Kft. Fôszerkesztô: Diczházi Attila Felelôs szerkesztô: Rivnyák József, D-ÉG Zrt. vezérigazgató Tervezõi rovat: dr. Csoknyai István, egyetemi docens, BMGE EU rovat: L. dr. Rédei Mária, egyetemi docens, ELTE Jogi rovat: dr. Kerekes Anikó, MAKSZOE elnök Tördelõ szerkesztõ: Mátis Bálint Nyomdai munkák: Prospektus Nyomda, Veszprém Felelõs vezetõ: Szentendrei Zoltán Megjelenik havonta példányban A lapkiadó szerkesztôségének címe: 2400 Dunaújváros, Szilágyi Erzsébet út hrsz. 1566/52 Tel.: (25) , Fax: (25) A D-ÉG Zrt. honlapja a címen érhetõ el. Információ: 06/ I M P R E S S Z U M Hírhullám - Kereskedelmi információk Vállalkozás szerviz XVI. 6 D-ÉG tréning 6 Armafix AF - új mikrocellás habosított szerkezettel 12 Nincs megállás, avagy folyamatos fejlõdés és fejlesztés a Junkers kínálatában 24 Szerelõknek Annak, aki komolyan gondolja 2 D-ÉG zuhanykabinok 3 MOFÉM FLEXUM gömbcsap család 4 Kétcsöves fûtési hálózatok hidraulikája 7 D-ÉG CM707 szobatermosztát 10 Tervezõi rovat Infravörös termográfia alkalmazásai 14 Macskásy emlékünnepség Csurgón 17 EU rovat Változó perspektívák az egész világra kiterjedõ képességek kérdésében Jogi rovat Közösségen belüli termékértékesítés a jelenlegi és az új áfatörvényben 20 Szórakozás, kultúra Filmajánló/Könyvajánló 22 A filmtörténet gyöngyszemei/rejtvény 23 A D-Ég Pont Épületgépészeti üzletlánc tagjai ADONY KELLNER MIHÁLYNÉ 2457 BAJCSY-ZSILINSZKY U / AJKA É-BER ÉPÜLETGÉPÉSZETI SZAKÜZLET 8400 VÖRÖSMARTY ÚT / NÉMETH ÉPÍTÕIPARI KFT GYÁR U / ALBERTIRSA KOMBI-KER. KFT ISKOLA U / BAKTALÓRÁNTHÁZA SZIGETI ÉS TÁRSA BT SZENT ISTVÁN U / BALASAGYARMAT KARANCS ÉPKER. KFT KÕVÁRI ÚT 2. 35/ TÓTH VÍZ-GÁZ-FÛTÉS SZERELVÉNY BOLT 2660 ARANY JÁNOS U / BALATONALMÁDI SZÁMFIRA ISTVÁN 8220 RÁKÓCZI U / BALATONFÜRED H-THERM KFT FÜRDÕ U / BALATONKENESE NOVÉPSZER 97 BT BALATONI U / BALATONLELLE LELLE ÁRUHÁZ 8638 KOSSUTH U / BARCS NETTÓ 2 BT KÖZTÁRSASÁG ÚT / BÉKÉSCSABA D-ÉG THERMO-STAR KFT TESSEDIK U / BERETTYÓÚJFALÚ FA- GÁZ KFT DÓZSA GY. U / BÓLY GÁBRIS KFT JHÕSÖK TERE 14/C. 69/ BUDAPEST AQUA-KONTAKT KFT GUBACSI U / AQUA-MAXIMA KFT ADY ENDRE U / D-ÉG PEST KFT HUNYADI J. U. 4. 1/ D-ÉG PEST KFT PESTI U. 237/I. 1/ KAPUY KFT GYÖMRÕI ÚT / L-D-T HERMO BT TINÓDI U. 1. 1/ LHB KFT ZÖLDLOMB U / MM ÉPSZOLG. BT KAROLINA ÚT 17/A. 1/ NÉBER 2000 KFT SZENTENDREI ÚT / ÓZNER ÉS TÁRSA BT FELSÕERDÕSOR U. 4. 1/ RÁCZIÓ+2001 KFT SZLOVÁK U / TERMONOVA KFT BAJÁKI F. U / CELLDÖMÖRK V ÉS G KFT SZENTHÁROMSÁG TÉR 7. 95/ CSORNA KWALIBRA KFT KORONA UDVAR 96/ NÉMETH SZERELVÉNYGYÁRTÓ ÉS KER. KFT SOPRONI ÚT / CSÖMÖR FITYUS ÉS TSA KFT HÉV VÉGÁLLOMÁS 28/ DEBRECEN D-ÉG NYÍRSÉG ÉPÜLETGÉPÉSZETI KFT FÜREDI ÚT / GÁZSZER KFT MONOSTORPÁLYI U. 9/B. 52/ KELET SZERELVÉNY KFT ÕRMESTER U / SZABÓ ATTILA 4028 ÁRPÁD TÉR / DEVECSER BRUNNER ÉS TÁRSA KFT JÓKAI U / DIÓSD FUGA KFT BALATONI U / DOMBÓVÁR MC THERM KFT TÓTH EDE U 2. 74/ DOROG REAL-KER KFT SZENT E. U / DUNAÚJVÁROS D-ÉG ZRT SZILÁGYI ERZSÉBET ÚT, HRSZ. 1566/52. 25/ DUNAVARSÁNY AQUA-MAXIMA KFT ÕSZ U / ECSER AVHOR HUNGARY KFT RÁKÓCZI ÚT / EGER CSIKÓS KER. BT KIRÁLY ÚT 5. 36/ EMÕD VAS-MÛSZAKI KER KOSSUTH L. U / ÉRD TUTI CSÕSZER KFT ELVIRA ÚT / ESZTERGOM REAL-KER KFT PETÕFI SANDOR U / FEHÉRGYARMAT BALOGH ÜZLETHÁZ 4900 KOSSUTH TÉR / FELSÕPÁHOK HOMPÓK TIBOR 8380 HRSZ. 05/22 83/ GÖDÖLLÕ COMFORT 2005 KFT KÖZTÁRSASÁG ÚT / ÉPGÉPKOR BT JÓZSEF A. U. 32/A 28/ GALGAÉPSZER KFT BAJCSY-ZSILINSZKY U. 34/A. 28/ GYENESDIÁS MÉSZÁROS KER-37 KFT KOSSUTH L. U / GYÕR AR-THERM KFT MÉRFÖLDKÕ U / GYÕRÚJBARÁT VARGA ZOLTÁN 9081 ISTVÁN KIRÁLY U / HAJDÚHADHÁZ SALI-KER KFT FÖLDI J. U / HAJDÚSZOBOSZLÓ EUROZÓNA KFT ADY E. U / HÉVIZGYÖRK CSOMA ISTVÁN 3300 ADY ENDRE U / GALGAÉPSZER KFT ADY ENDRE U / KALOCSA KOVÁCS GYULÁNÉ 6300 SZÉCHENYI ÚT 4. 78/ KÁPOLNÁSNYÉK SUKORÓ 2000 BT ORSZÁG U / KAPOSVÁR D-ÉG ZRT KOND VEZÉR U / KAPUVÁR BÖDECS ÉS BALÁZS KFT DEÁK F. U / KECSKEMÉT D-ÉG THERMO-STAR KFT BAJNOK U / KESZTHELY CSERÉP MIKLÓS VASKER KFT REZI U / FARKAS RÓBERT 8360 BÁSTYA U / HOM-SZER KFT KÜLSÕ-ZSIDI U / STEKE KFT CSAPÁS ÚT 83/ KISKUNFÉLEGYHÁZA CSAVARGÁZ BT ALPÁRI U. 38. KISTARCSA D-ÉG PEST KFT SZÉCHENYI ÚT / KISÚJSZÁLLÁS BOR-SZA BT DEÁK F. U. 89/A. 59/ KISVÁRDA D-ÉG NYÍRSÉG ÉPÜLETGÉPÉSZETI KFT VÁRADY I. U / KOMÁROM NÉMETH ÉS TÁRSA KFT IGMÁNDI U / KÖRMEND FE-PU KER. BT RÁKÓCZI U / FITTING 848 KFT RÁKÓCZI U / MAGLOD FERRUM VAS-MÛSZAKI SZAKÜZLET 2192 KATONA J. U / MARCALI MÉSZÁROS KFT PETÕFI U / MÁTÉSZALKA SZALKA SPED KFT DÓZSA GY. U / MEZÕKÖVESD KORALL LAKÁSKERÁMIA KFT DOHÁNY U / MISKOLC D-ÉG NYÍRSÉG ÉPÜLETGÉPÉSZETI KFT BLASSKOVICS ÚT 7. 46/ SZERKER PLUS KFT ANDRÁSSY U / MOHÁCS BOLY-GO KFT KOSSUTH L. U / MÓR FLIP-KÉFER KFT VEKERLE U / MOSONMAGYARÓVÁR FÛTÉSTECHNIKAI SZAKBOLT 9200 BAUER R. U / NAGYKANIZSA D-ÉG NAGYKANIZSA KFT CSENGERY U / NYÍREGYHÁZA D-ÉG NYÍRSÉG ÉPÜLETGÉPÉSZETI KFT TÜNDE U / DU & DU KFT CSALÁD U / OROSHÁZA FÛT- KER KFT CSORVÁSI ÚT / OROSZLÁNY XÉNIA-KER. KFT DÓZSA GY. ÚT / PÁPA GÁZ-CENTRUM KFT BATTHYÁNY U / PÁSZTÓ TÓTH SZERELVÉNYBOLT 98 KFT FÕ ÚT / PÉCEL HIDVÉGHY JÁNOS GUSZTÁVNÉ 2119 RÁKOS U / PÉCS D-ÉG ZRT KÖZRAKTÁR U / PÜSPÖK- LADÁNY HAJZER TIBOR 4150 RÁKÓCZI U / RÁCALMÁS GACSÁLYI GÁBORNÉ 2459 NÉPFRONT U / RÁCKEVE ARMAKONT KFT DÖMSÖDI ÚT / RÉTSÁG LOMEN ÉS TÁRSA KFT ZRÍNYI ÚT 3. 35/ RÉVFÜLÖP CSÉPCSÕ GÁZ KFT FÜREDI ÚT / SALGÓTARJÁN KARANCS ÉPKER KFT FÜLEKI ÚT / SÁROSPATAK VÁR-KER KFT SZABÓ GY. U / SÁRVÁR STROF-FER VASUDVAR KFT SÁRSZIGET U / SÁTORALJAÚJHELY ALBATROSZ KFT RÁKÓCZI U / SIKLÓS SPIEGEL KFT DÓZSA GY. U / SIÓFOK TRG KFT VAK BOTTYÁN U / SOLYMÁR FÜVES KFT FÜVES U / SOPRON FÜZI ISTVÁN 9400 SOMFALVI U / SÜMEG HÉLIOSZ FÛTÉSTECHNIKA 8330 PETÕFI S. U / SZAKONY IFJ. NÉMETH JENÕ 9474 FÕ U / SZÁZHALOMBATTA FUGA KFT DUBAFÜREDI ÚT 2. 23/ SZÉCSÉNY KARANCS ÉPKER. KFT RÁKÓCZI ÚT / SZEGED ÁK 2000 BT PETÕFI SGT / BERTA-THERM RT SÁNDOR U / D-ÉG THERMO-STAR KFT KÁLVÁRIA SGT / FÉGTHERM-PARTNER KFT SZT. MIKLÓS U / GOBOKER KFT KÁLVÁRIA SGT / SZÉKESFEHÉRVÁR GÁZ-VÁR BT BALATONI U / KANDI SZERELVÉNY 8000 HAVRANEK U / SUKORÓ 2000 BT MÁRTROK ÚT / SZEKSZÁRD D-ÉG ZRT SPORT U / SZENTES MÜVIKER 97 KFT JÓZSEF A. U / SZENTGOTTHÁRD VASTHERM BT KOSSUTH L. U / SZIGETHALOM AQUA-MAXIMA KFT SZABADKAI ÚT 99/B. 24/ SZIGETSZENTMIKLÓS AQUA-MAXIMA KFT BERCSÉNYI U / SZIGETVÁR CSÖKLI ÉS TÁRSA BT SZÉCHENYI U / SZOLNOK D-ÉG THERMO-STAR KFT PÁLFFY J. U / SZOMBATHELY D-ÉG THERMOSET KFT PUSKÁS TIVADAR U / VASI RÁJA KFT ZANATI U / TAMÁSI PECK EZERMESTER ÜZLETHÁZ 7090 RÁKÓCZI ÚT / TAPOLCA GÁZ-CENTRUM 8300 KOSSUTH U / PERLAKY MÛSZAKI BOLT 8300 DEÁK F. U / TÁT VASS ÉS TÁRSA KERESKEDELMI KFT BÉCSI ÚT 31/B. 33/ TATA DOMJÁN KFT SOMOGYI U / XÉNIA-KER KFT FÉNYES FASOR 6. 34/ TATABÁNYA JENEI KFT. ÉPÍTÕK ÁRUHÁZA 2800 DEÁK F. U / T-ÉG THERMOPONT KFT ERDÉSZ U / TISZAFÜRED SZERELVÉNY ÜZLET, POLYÁK JÓZSEF 5350 MORGÓ U / TISZAVASVÁRI ZEP KFT ADY ENDRE U / ÜLLÉS CSÓTI FÛTÉSTECHNIKA 6794 PETÕFI U / VÁC VER-KER KFT FEKETE U / VÁCRÁTÓT LEG-SZER BT SZÉCHENYI U / VÁRPALOTA HARNOS KFT ÁRPÁD U / VÁSÁROSNAMÉNY NAMÉNY-GÁZ KFT KOSSUTH U / VECSÉS HEGEDÛS ÉS TSA. BT FÕ ÚT / VERESEGYHÁZ ÓNODI ÉPÜLETGÉPÉSZETI KFT FÕ ÚT 152/B. 28/ VESZPRÉM D-ÉG THERMOSET KFT CSILLAG ÚT / THERMINÁL BT DÉLI INTÉZMÉNYKÖZPONT, TARTU U / VEMÉV-SZER KFT PILLÉR U / VILLÁNY ALBERT ROLAND 7773 DÓZSA U / ZALAEGERSZEG RUZSICSKA KFT SPORT U / SZA-THERM KFT HOCK J. ÚT / ZSÁMBÉK FÜVES KFT DIÓFA U /

2 ANNAK, AKI KOMOLYAN GONDOLJA Az energiahordozók árának folyamatos emelkedése, az állami szerepvállalás csökkenése sokakat elgondolkodtat, vajon hogyan csökkenthetné fûtési költségeit. A többféle megoldás közül gyakran felmerül szilárdtüzelésû kazán üzembe állítása. A növekvõ igényeket felismerve számos épületgépészeti kereskedés ajánl különbözõ típusú kazánokat. Ezek többsége valóban alkalmas kiegészítõ vagy fõ fûtõ berendezésként. Azonban azoknak, akik komolyan gondolják a szilárdtüzelésû kazán használatát, figyelmébe ajánlunk néhány megfontolandó körülményt. Elõször is: milyen mennyiségû és minõségû tüzelõanyag áll rendelkezésre? A ház körül keletkezõ tüzelõanyag mennyisége általában nem elegendõ a kazán tartós üzemeléséhez. Amennyiben fát kell vásárolni, fontos kérdés, mekkora darabokban adagolható a kazánba. A nagy tûztérajtó és tûztér fontos követelmény. Ellenkezõ esetben számolni kell jelentõs további munkával vagy a darabolás többletköltségével. A kazánok mûszaki tulajdonságai között sem egyszerû eligazodni. A teljesítmény adatok megadása nem egységes. Az egyforma vetítési alap hiánya miatt gyakran nehezen összehasonlíthatóak. Elõfordul, hogy a különbözõ tüzelõanyagok közül a legnagyobb fûtõértékûre vonatkozó teljesítmény érték szerepel a gépkönyvben, ami természetesen nem áll rendelkezésre. Érdemes összehasonlítani a tûzterek felületét, valamint a víztér méretét is. A nagy tömegû, nagy vízterû kazánok alkalmasabbak a folyamatos tüzelésre. Sokan fontosnak tartják az öntvény tûzteret, mint a tartósság egyetlen zálogát. Azonban figyelembe kell venni a kazán tömegét, mert az olcsó, könnyített öntöttvas tûzterek tartósságával felveszi a versenyt a megfelelõ vastagságú kazánlemez fûtõtest. A kazánok hatásfoka Jelentõsen befolyásolja a kazán hatásfokát a hûtött rostély, ami azt jelenti, hogy a rostélyban is kering a fûtõvíz, csökkentve a sugárzási veszteséget. Fontos a füstjárat kialakítása, a huzamok száma. Minél hosszabb a füstgáz útja, annál több hõ hasznosul a kazánban. A nagyobb huzamszámú kazán hatásfoka magasabb, viszont a begyújtás után hosszabb ideig lép fel a füstgáz kondenzációjának veszélye. A kondenzátumban lévõ agresszív anyagok jelentõsen károsítják a kazán belsõ felületét. A problémát megoldja egy csappantyú, melyet begyújtás után kell a tûztérajtó mögé beakasztani, ami a tûztérajtó zárása után megnöveli a huzamok számát. A csappantyú megakadályozza üzem közben a tûztérajtó nyitása után a füst és láng kicsapódását (lásd a rajzon). Annak, aki komolyan gondolja a szilárdtüzelésû kazán használatát, mindenképpen megfontolandó, hogy az ár mellett milyen további körülmények alapján hozza meg vásárlási döntését. Róth Ervin 2

3 D-ÉG ZUHANYKABINOK A D-ÉG Zrt. palettáján igen régóta szerepelnek olyan, saját név alatt forgalmazott, kiváló minõségû szerelvények, amelyeket a Zrt. a falon belüli szerelésekhez ajánl. Nemrégiben jelentek meg a cég profilbõvítésének jegyében a falon kívüli szerelvények: a WC-k, a mosdók és a csaptelepek. Most újabb, igen látványos fürdõszobai termék bevezetésére kerül sor: a kiváló minõségû, elegáns D-ÉG zuhanykabinok elérhetõ áron kaphatók a D-ÉG Pont hálózat boltjaiban. 1 TS-623 Köríves zuhanykabin és zuhanytálca Íves tolóajtóval készült, megbízható kétcikkes, negyed-köríves sarok zuhanykabin. A termék különlegessége a tágas belsõ tér mellett a minimális helyigény. Méretek: 2000x900x900 mm. TS-5159 Négyzetes zuhanykabin és zuhanytálca Nagyobb helyigény mellett, kényelmesebb elhelyezést biztosító, klasszikus modell. A zuhanykabin különleges, egyedi kialakítású akrilltálcával kapható. Méretek: 2000x900x900 mm. TS-5158 Négyzetes zuhanykabin és zuhanytálca 2 A Magyarországon évtizedek óta forgalmazott zuhanykabinokkal megegyezõ méretû, klasszikus modell, ezért nem csak új beépítéshez, hanem a fürdõszoba-felújításkor esedékes cseréhez is ajánljuk. A zuhanykabin különleges, szögletes mintával kialakított tálcával kapható. Méretek: 2000x800x800 mm. Közös jellemzõk: az ajtók és a fix részek merev alumínium profilból készültek vastag akrillréteggel bevont zuhanytálca tisztítható lefolyószifon (tartozék) 6 mm vastag biztonsági üveg csapágyazott, görgõs ajtók ajtózáró mágnescsík 3 3

4 MOFÉM FLEXUM GÖMBCSAP CSALÁD ÉPÜLETEK GÁZVEZETÉK-SZERELÉSÉHEZ A család tagjai: Gömbcsap 1/2 fix KB hõhatásra záró szeleppel (csökkentett átömlés - O 12,5 mm) Gömbcsap 1/2" fix KB (csökkentett átömlés - O 12,5 mm) Gömbcsap 1/2" BB (csökkentett átömlés - O 12,5 mm) Gömbcsap 1/2" BB (teljes átömlés - O 15 mm) Gömbcsap 1/2" KB (teljes átömlés - O 15 mm) Gömbcsap 3/4" BB (teljes átömlés - O 20 mm) Gömbcsap 3/4" KB (teljes átömlés - O 20 mm) Gömbcsap 1" BB (teljes átömlés - O 25 mm) Gömbcsap 1" KB (teljes átömlés - O 25 mm) A FLEXUM gömbcsap mûködési elvét tekintve megegyezik a világon több 100 millió legyártott gömbcsapéval egy nagy pontossággal megmunkált gömböt fordítunk el tömítõk között. Egy szerelvény használatát a részletekben rejlõ apró szolgáltatások teszik megbízhatóvá. A MOFÉM ZRt. több mint 35 éve gyárt golyóscsapokat. Az eltelt évtizedek alatt rengeteg gyakorlati tapasztalat halmozódott fel, amit az új konstrukció kifejlesztésénél hasznosítottak. Az import golyóscsapok jelentõs részénél az egyszerû hengeres forma csábít, hogy a falvastagságokat a szilárdságilag kritikus érték alá csökkentsék, ami szerelési deformációkhoz, tömítetenségekhez vezethet. A FLEXUM gömbcsap házakon a magyar tervezõk a szilárdságot növelõ merevítõ bordákat helyeztek el. Ami nem csak hasznos, de még tetszetõs megoldás is. Ezzel jól megkülönböztethetõvé teszi a magyar FLEXUM gömbcsapot a silány importtól. A merevítõ bordáknak köszönhetõen akár csõfogóval történõ szerelés során sem fordulhat elõ, hogy a menetes rész deformációja miatt a menetes kötés tömörtelenné válik. Az import golyóscsapoknál a ház két darabból készül. A két alkatrész összeillesztése menettel, a rögzítése ragasztóval történik. Mivel az illesztés pont a szereléssel azonos sugáron történik, gyakori hiba, hogy beszerelésekor a ragasztott kötés meglazul, a szerelvény tömörtelenné válik, ami sok esetben csak a rendszer üzembe helyezése (nyomáspróba) után derül ki. Ezt a gyakori hibát küszöböli ki a FLEXUM gömbcsapnál alkalmazott megoldás, ahol a ház egy darabból, sajtolással készül, szilárdságilag egységet képez. A hazai gyártás során a ház teljes keresztmetszetében homogén átkristályosodás megy végbe, ami a magas fokú szilárdság záloga. Az import termékek 4

5 esetében a golyó és a golyómozgató szár két darabból készül. Ennél a konstrukciónál gyakori, hogy a két alkatrész közötti illesztési hézag a használat közben fokozatosan nõ, és elõfordul hogy a golyó szár lemaradása olyan mértékû, hogy a szerelvény nem zár le tökéletesen. A FLEXUM konstrukciónál ez a hiba nem fordulhat elõ, mert a golyó és a golyószár egy egységet képez. A golyószár négyszög végzõdése kerül nagy erõvel besajtolásra a golyó négyszög üregébe, ami így szilárdan rögzített. A FLEXUM gömbcsap kapcsán a magyar tervezõk a gázipari körülmények között legjobb tömítési tulajdonságokkal rendelkezõ NBR tömítõ anyagot részesítették elõnyben. Ezek az anyagok rugalmasságuk folytán kis nyomásokon is biztonságosan tömítenek. Akkor biztonságos a tömörzárás, ha a tömítõk a golyót hosszú idõn keresztül, a szerelésnél biztosított rugalmas elõfeszítéssel veszik körül. A golyó és a tömítõ közötti tömítõ felület úgy van megválasztva, hogy a két alkatrész közötti súrlódási erõ még hosszú állás után sem nõ meg jelentõsen. A gömbcsap felülrõl történõ lezárását egy fedél végzi. A szabvány elõírásait (MSZ EN 331:2000) figyelembe véve, mely szerint a tömítés a szerelvény károsodása vagy a beavatkozás látható nyoma nélkül ne legyen eltávolítható, a konstrukció a fedél szilárd rögzítését fém ragasztó alkalmazásával oldja meg. A szilád rögzítés biztosítja, hogy a gázos kivitel fedelét oldani nem lehet. A konstrukció így biztosítja az illegális gázvétel elleni védelmet. A gömbcsap az óramutató járásával egyezõ irányba zárható, ellentétes irányba nyitható. A nyitási-zárási szög 90. A szilárd ütközést a gömbcsap házon elhelyezett szemek és a fém fogantyún lévõ ütközõ lábak végzik. Ha a fogantyú a közeg áramlási irányával egyezõ irányba áll, a csap nyitott, ha merõlegesen, zárt. A fogantyú sárga színe a gázipari felhasználásra utal. A kültéri alkalmazás miatt a gömbcsap feszültség korrózió elleni védõ nikkel bevonatot kap. A fogantyút speciális biztonsági csavar rögzíti. Ma már szabvány kötelezi a gyártókat, hogy a gömbcsapokon jól olvasható módon a fogyasztók tájékoztatására feliratokat helyezzenek el. A MOFÉM FLEXUM gömbcsap család több import termékkel ellentétben maradéktalanul kielégíti ezt a szabvány elõírást. A következõ jelzések olvashatók a gömbcsap házon: Gyártó jele: MOFÉM Gyártási év: pl Szabvány megfelelõség: EN 331 (MSZ EN 331:2000 sz. szabvány Kézi mûködtetésû gömbcsapok és zárt házú csapok épületek gázvezeték-szereléséhez. Nyomás osztály: MOP5-20 (legnagyobb üzemi nyomás: 20 bar) A gömbcsapokat felhasználásuk szerint hõmérséklet osztályokba sorolják: -20 C (hõmérséklet tartomány: -20 C-tól +60 C-ig Ha körbenézünk, környezetünkben formatervezett, esztétikus tárgyak vesznek körül. Az elmúlt évtizedek rohamos technikai fejlõdése szemmel látható eszközeinken. A 3D tervezõ szoftverek és a szerszámgyártásban alkalmazott CNC technológia már korlátlan lehetõséget biztosít a tervezõknek. A MOFÉM ZRt. szakemberei is a legmodernebb technikai lehetõségeket alkalmazták a FLEXUM gömbcsap család kifejlesztésénél. Az eredmény pedig önmagáért beszél! A termék a Magyar Termék Nagydíj" díjazottja. 5

6 VÁLLALKOZÁS SZERVIZ XVI. STRATÉGIA IV. Elérkeztünk a Vállalkozás Szerviz stratégiaalkotás sorozatának egyik legfontosabb, legösszetettebb részéhez. A mindennapokban éppúgy, mint a vállalkozók, vállalkozások életében is, kulcskérdés az átgondolt, hosszú távú stratégia. A stratégiát azonban csak akkor lehet megalkotni, ha világos a cél, ha van jövõkép, megvalósításra váró álom, természetesen a realitásokat figyelembe véve. A sorozat korábbi részeiben megbeszéltük a jövõkép szerepét, nélkülözhetetlenségét, majd a megvalósítást gátoló tényezõk közül a vállalkozók által legkevésbé figyelembe vett környezeti tényezõ, az érintettek szerepének fontosságát. Amennyiben van jövõképünk, és megismertük az elérését befolyásoló érintettek érdekeit, kiépítettük a velük folytatott kommunikáció csatornáit, belefoghatunk a stratégiaalkotásba. A stratégia kidolgozásához elengedhetetlen a külsõ és belsõ környezet elemzése, a versenyelõnyök és a megkülönböztetõ kompetenciák feltárása. A szûkebb környezet elemzésének elsõ lépése a versenytársak, a konkurencia megismerése. A következõ feladat a helyettesítõ szolgáltatások és termékek feltárása. Az elemzés további tényezõi a szállítók és vevõk viszonyai, majd végül az újabb versenytársak megjelenésének lehetõségeit kell feltárni. A versenytársak megismerése rendkívül nehéz és összetett feladat. Nem elegendõ csupán a konkurencia termékeinek, szolgáltatásainak megismerése, célszerû magát a vállalkozást is feltérképezni, kapcsolatrendszerét megismerni. A piaci versenyben a versenytársak ismerete alapvetõ fontosságú. A következõ lépés a termék vagy szolgáltatás piaci helyzetének megismerése. Tudni kell, termékünk, szolgáltatásunk eladhatóságát veszélyezteti-e más hasonló, helyettesítésre alkalmas termék. A piaci helyzet megismeréséhez elengedhetetlen az itt tevékenykedõ szállítói és vevõi kapcsolatok megismerése. A termék elemzése mellett fontos megismerni az elõállításához kapcsolódó beszállítókat is. Az optimális ellátáshoz hosszú távú, megbízható kapcsolatra van szükség. A vevõk, vevõi szokások elemzése a termékek, szolgáltatások piacra jutását biztosítja. Az értékesítéshez tudnunk kell, miért sikerült eladni, vagy éppen miért nem. A szállítók és vevõk megismerése teszi teljessé a termékek piaci sikerét. Az utolsó vizsgálandó szempont a további versenytársak megjelenésének lehetõsége. Amennyiben egy sikeres termék kerül a piacra, kereslet lesz rá, könnyen eladható, az más vállalkozók, vállalkozások érdeklõdését is felkeltheti, amik a gyors haszon reményében belépve a piacra újabb konkurenciát jelentenek. Az elemzés során fel kell tárni a piacra lépés korlátait, költségeit, mert a legjobb ötlet megvalósítására fordított költségek sem térülnek meg, ha más cégek aratják le a siker gyümölcseit. A szûkebb környezet elemzése után a külsõ tényezõk és a belsõ adottságok összekapcsolt elemzésével fogunk foglalkozni a következõ részben. Róth Ervin D-ÉG TRÉNING A D-ÉG életében rendszeresek az üzletkötõi megbeszélések, és idõnként ennek rendhagyó változatára is találhatunk példát. Az Alcsútdobozon megtartott, kétnapos tréningen például nem csak a szokásos, aktuális problémákat beszélték meg a résztvevõk, hanem eladástechnikával, a kommunikáció különbözõ fajtáival, tárgyalástechnikával, marketinggel is foglalkoztak, illetve a gyakorlatban is kipróbáltak szituációs gyakorlat kereteiben egyes kommunikációs technikákat. 6

7 KÉTCSÖVES FÛTÉSI HÁLÓZATOK HIDRAULIKÁJA A fûtéstechnikával foglalkozó szakemberek munkájának köszönhetõen terjed az energiatakarékos megoldást nyújtó, optimális komfortérzetet biztosító termosztatikus radiátorszelepek alkalmazása. Fõleg jól szabályozható, kétcsöves fûtési rendszerek készülnek. Azonban még mindig csak kevesen veszik tudomásul azt a tényt, hogy ezek a szerelvények mûködésük során (folyamatos nyitás-zárás), a változó vízmennyiségek következtében folytonosan módosuló nyomásviszonyokat hoznak létre, ezért gondoskodni kell a fûtési rendszerek megfelelõ hidraulikai kiegyensúlyozásáról. A fûtési rendszer akkor mûködik tökéletesen, ha mindig a helyiség hõigényének megfelelõ hõmérsékletû és mennyiségû fûtõvizet juttattunk a radiátorokba. A megfelelõ vízhõmérsékletrõl gondoskodhatunk idõjáráskövetõ szabályozók alkalmazásával. Legalább ilyen fontos azonban, hogy a szükséges vízmennyiség eljusson minden egyes fogyasztóhoz, módosuló üzemviszonyok, azaz változó térfogatáram mellett is! Tehát végponti mennyiségkorlátozásra van szükség, ami azt jelenti, hogy a fojtást állandó nyomáskülönbség tartása mellett a fûtõtesteknél kell beállítani! Általános helyzet Sok fûtési rendszer ma még elõbeállítási lehetõség nélküli termosztatikus szeleppel készül. Ebben az esetben (1. ábra) a kedvezõ helyzetben lévõ fûtõtest szelepére (rövid kör) a kívántnál nagyobb nyomáskülönbség hat, több víz áramlik át, túlfûtött lesz a helyiség. A kedvezõtlen helyzetû, nagy ellenállású körön lévõ radiátoron, a kisebb nyomáskülönbség hatására átáramló kevesebb fûtõvíz következtében alulfûtés tapasztalható. Elterjedt nézet, miszerint a vízmennyiség a visszatérõ csavarzaton is beállítható, nincs szükség elõbeállítható szelepre. A korábbi, gravitációs rendszerek esetén, a nagy átmérõjû csövek és nagyméretû fûtõtestek mellett, megoldást jelentett a visszatérõ csavarzatok használata. A manapság alkalmazott kétcsöves, szivattyús rendszereknél azonban, a szokásos 0,1 bar nyomáskülönbség esetén, egy 1/2" méretû csavarzaton csupán 1/4 fordulat nyitásakor is túlságosan sok víz áramlik a fûtõtestbe, ezért a vízmennyiség pontos beállítására ez a szerelvény nem felel meg, tehát mindig elõbeállítással rendelkezõ szelepet kell alkalmazni! Elõbeállítás A fûtési rendszer egyes hõleadóin, már méretezési állapotban is, különbözõ hõigény jelentkezik, és az elhelyezkedés, szivattyútól való távolság, csõvezeték ellenállás stb. következtében a radiátorszelepen más-más nyomáskülönbség alakul ki. Ez azt jelenti, hogy különféle kv-értékû szelep beépítésére volna szükség. A minõségi radiátorszelepek gyártói készítenek változtatható kv-értékû, ún. elõbeállítható szelepet. A fûtési rendszer hidraulikai beszabályozása azt jelenti, hogy be kell állítani a megfelelõ kv-értéket, vagyis ki kell választani a szükséges elõbeállítást a szelepen. 1. ábra 2. ábra 7

8 3. ábra 4. ábra Kisebb fûtési hálózatok Családi házaknál, kisebb társasházaknál, egyszerûbb fûtési rendszereknél szükséges fordulatszám-szabályozós szivattyúkat alkalmazni. Ebben az esetben a szivattyú, részterhelésnél is, gondoskodik a megfelelõ nyomáskülönbségrõl. Amennyiben nem áll rendelkezésre fordulatszám-szabályozós szivattyú, a megoldás túláramszelep használata, amellyel az elõzõhöz hasonló eredményt lehet elérni. Azonban az egyre népszerûbb kondenzációs készülékek beépítése esetén ne alkalmazzuk, hiszen a szelep rövidzárat képez az elõremenõ és visszatérõ között, így az elõremenõ magasabb hõmérsékletû vizét közvetlenül a visszatérõ ágba vezetjük, amellyel lerontjuk a fûtõkészülék hatásfokát! Szerencsére, talán a kedvezõ árfekvés miatt, mind a fordulatszám-szabályozós szivattyúk, mind a túláramszelepek alkalmazásával gyakran találkozhatunk, fõleg új szereléseknél, de meglévõ hálózatok felújításánál is! Az 2. sz. ábrán látható ferde egyenesek az elõbeállítási értékek. Minden egyes elõbeállítási érték egy meghatározott kv-értéket jelent. A fûtõtest által igényelt vízmennyiségértéknél függõlegest húzva, több kv-érték egyenest metszünk el. Amennyiben egy elõbeállítási értéket (kv-érték) meghatározunk, és azt beállítjuk, a szelep mindig az így kijelölt, ferde egyenes mentén dolgozik. Nagyobb nyomáskülönbség esetén több, míg kisebb nyomáskülönbségnél kevesebb vizet enged át. Tehát nem elég csupán az elõbeállítás értékét megválasztani, biztosítani kell az állandó nyomáskülönbséget is a szelepen. A termosztatikus szelepek 0,25-0,3 bar nyomáskülönbség fölött zajosodhatnak, ezért a javasolt nyomáskülönbség 0,1 bar. Abban az esetben, ha pontosan beállítjuk az elõbeállítás értékeit, és a nyomáskülönbséget állandó értéken tartjuk a szelepeken, akkor és csakis akkor, hidraulikailag kiegyensúlyozott, jól mûködõ fûtési rendszert kapunk (3. ábra). A megfelelõ nyomáskülönbség tartására különbözõ módszerek terjedtek el. Nagy kiterjedésû fûtési hálózatok Vajon milyen szabályozás vezet célra kiterjedt, bonyolult fûtési hálózatok esetén, amikor egy közös alapvezetékrõl látjuk el a strangok radiátorait fûtõvízzel? Kézi fojtószelepes beállítás Nagyon gyakori, hogy az elõbeállítható termosztatikus fûtõtestszelepek mellett kézi fojtószelepes beállítást alkalmaznak a strangok közötti vízelosztásra (4. ábra)! Ezeknek a szelepeknek a beállítását a tervezõ úgy határozza meg, hogy a rendszer stabil mûködése és a káros zajhatások elkerülése érdekében a munkapontban a szelepre jutó nyomáskülönbség 0,1 bar legyen. Mivel zárás közelben 0,25 bar nyomáskülönbség érték fölött a termosztatikus fûtõtestszelepek zajosodhatnak, ezt az állapotot el kell kerülni. A termosztatikus radiátorszelepek minden idõpillanatban a helyiség hõmérsékletének megfelelõ vízmennyiséget engednek a fûtõtestbe. Zárásuk esetén, részterhelésnél, az M munkapont M' helyzetbe vándorol (5. ábra). Könnyen belátható, hogy az új M' munkapontban a termosztatikus fûtõtestszelepekre jutó nyomáskülönbség ( p') elérheti, sõt meghaladhatja azt a határt, amikor a szelepek zárás közeli állapotban zajosodhatnak. Ezt a jelenséget a kézi mûködtetésû fojtószele- 5. ábra 6. ábra 8

9 pekkel elkerülni nem lehet, még a napjainkban igen elterjedt mûszeres beállítás alkalmazásával sem. Ráadásul ezek a szerelvények nagyon könnyen elállíthatóak, amikor is a hálózat hidraulikai egyensúlya, még méretezési állapotban is, felbomlik. Dinamikus nyomáskülönbség-szabályozás Egyetlen jó megoldás a dinamikus, membrános strangszabályozók alkalmazása (6. ábra). Termosztatikus fûtõtestszelepek használata, vagyis energiatakarékos fûtési rendszerek kialakítása esetén nem szabad megelégednünk a kézi üzemû strangszabályozók beépítésével, hiszen alkalmazásukkal nem kapunk zavarásoktól mentes, hidraulikailag kiegyensúlyozott rendszert. A kétcsöves rendszerek esetén automatikus üzemû, dinamikus strang-szabályozók beépítése a megfelelõ megoldás. A nyomáskülönbség-szabályozó a rendszer radiátor-szelepeinek bármely állása mellett (teljes zárás esetén is) 0,1 bar értéken tartja a strangon a nyomáskülönbséget (7. ábra), így zárás közeli állapotban sem lépnek föl zajhatások. Igény esetén alkalmazhatóak ettõl eltérõ (0,05-0,25 bar), de mindig állandó nyomáskülönbséget tartó szabályozók is. Az elõbeállítással rendelkezõ termosztatikus szelepek pedig arról gondoskodnak, hogy minden radiátoron, így az egyes strangokon is, csak a feltétlenül szükséges vízmennyiség haladjon át. Fordulatszám-szabályozós szivattyúk Gyakori tervezõi vélemény, hogy, az elõbeállítható termosztatikus fûtõtest-szelepek használata esetén, kiterjedt hálózatoknál is, elegendõ kézi strang-szabályozókat alkalmazni, nincs szükség dinamikus strangszabályozóra, majd a fordulatszám-szabályozós szivattyú megoldja a változó nyomáskülönbség okozta problémákat. A 8. ábra egy kiterjedt hálózat szivattyú és fûtési hálózat jelleggörbéjét és a strangokon rendelkezésre álló nyomáskülönbséget mutatja. A képen az egyik leggyakoribb, az arányos szivattyú-szabályozás látható. Az arányos szivattyús nyomáskülönbségszabályozás azt jelenti, hogy a szállított maximális (100%) vízmennyiséghez tartozó emelõmagasság, a vízmennyiség minimumra (0) csökkenése esetén, arányosan a felére csökken. Példánkban 100% terhelés esetén a szivattyú emelõmagassága 60 kpa, az utolsó felszállóra jutó nyomáskülönbség 20 kpa, mivel az alapvezeték ellenállása 40 kpa. 50% terhelésnél a szivattyú által létesített emelõmagasság 45 kpa, az alapvezetéki ellenállás 10 kpa, így az utolsó strangra 35 kpa nyomáskülönbség jut. Felszállónként berajzolva a rendelkezésre álló nyomáskülönbséget azt tapasztaljuk, hogy a 100% (Q100) és az 50% (Q50) vízmenynyiséghez tartozó görbék (példánkban egyenesek) metszik egymást. Vajon mekkora vízmennyiségre állítsuk be a kézi fojtószelepeket a strangokon? Amenynyiben az általános eljárásnak megfelelõen 100%-ra szabályozunk, úgy átmeneti idõszakban, amikor a termosztatikus fûtõtestszelepek egy része lezár, például 50% terhelésnél, a metszéspont utáni strangok nyomáskülönbsége nagyobb lesz, mint 100% vízmennyiség esetén, tehát a beszabályozás ellenére problémák adódnak. Kiterjedt hálózatokon az energetikai szempontból célszerû fordulatszám-szabályozós szivattyúk alkalmazása esetén is szükséges a dinamikus strang-szabályozók beépítése, az elosztóhálózat ellenállásából adódó nyomáskülönbség-eltérések kompenzálása végett. Azonban ne az arányos, hanem mindig az állandó szivattyús nyomáskülönbség-szabályozást válasszuk! Összefoglalás Új fûtési rendszerek kialakításának, illetve meglévõ hálózatok felújításának nagyon fontos része a fûtõvíz-elosztás. Kétcsöves, szivattyús, melegvizes fûtési rendszerek esetén elõbeállítható, termosztatikus radiátorszelepek alkalmazandóak. Így mindig a megkívánt helyiséghõmérséklet állandó értéken tartásához szükséges vízmennyiség kerül a radiátorba. A szelep elõbeállító egységével könnyen, gyorsan, hiba nélkül elvégezhetõ a beszabályozás, vagyis korlátozható a fûtõtestbe jutó maximális térfogatáram. A szelepre jutó megfelelõ nyomáskülönbséget pedig, kis rendszerek esetén fordulatszám-szabályozós szivattyúval vagy túláramszeleppel, nagy kiterjedésû hálózatnál dinamikus nyomáskülönbség-szabályozó szeleppel, esetenként ezzel együtt alkalmazott fordulatszám-szabályozós szivattyúval tarthatjuk a megfelelõ, de mindig állandó értéken. Általános érvénnyel elmondható, hogy a fûtési hálózat méretezésével, a dinamikus strang-szabályozók és egyes rendszereknél fordulatszám-szabályozós szivattyúk, valamint az elõbeállítható termosztatikus fûtõtestszelepek együttes alkalmazásával biztosíthatjuk a rendszer hidraulikai egyensúlyát, zavarástól mentes üzemét, és korszerû, energiatakarékos, megfelelõ komfortérzetet nyújtó fûtési rendszert alakíthatunk ki. Drexler Péter - Danfoss Kft. 7. ábra 8. ábra 9

10 D-ÉG CM707 SZOBATERMOSZTÁT A szobatermosztátok egyik legfontosabb tulajdonsága: a szabályzási pontosság. Ezt a mûszaki jellemzõt alapvetõen befolyásolja a szobatermosztát mûködési elve, amely lehetõséget ad egyfajta csoportosításra is: 1. tekerõs termosztátok bimetálos, illetve membrános hõmérséklet-érzékelõvel szerelve, 2. digitális (PI, PID) szabályzók. Tekerõs termosztátok mûködése: A tekerõs termosztátok mûködési elve leegyszerûsítve a következõ. A tekerõtárcsán beállított hõmérsékletérték elérésekor be-, illetve kikapcsolják a kazánt. Az 1. ábra szemlélteti a folyamatot. Példaként beállítjuk a tekerõtárcsát 21 C-ra. A kazánunk folyamatosan üzemel, amíg a szobatermosztát érzékelõje azt nem jelzi, hogy a helyiségben a hõmérséklet elérte a beállított értéket. Ekkor a készülék lekapcsolja a kazánt. Ezt követõen a rendszer hõtehetetlenségétõl függõen kisebb-nagyobb mértékben a hõmérséklet túllendül a 21 C-os értéken egészen addig, amíg a radiátorok le nem hûlnek. A helyiség hõmérséklete ekkor a hõveszteség és az egyéb hõforrások hõnyereségének mértékétõl függõ sebességgel elkezd csökkenni. Amint ez a beállított érték alá esik, a szobatermosztát újra bekapcsolja a kazánt. Könnyû belátni, hogy ugyancsak a rendszer hõtehetetlensége miatt a hõmérséklet a kazán mûködése ellenére egy darabig tovább süllyed. Ahogy az ábrán is látszik, a készülék be-, illetve kikapcsolási pontjai nem azonos hõmérséklet értéken vannak. Ez az eltérés a termosztát kapcsolási hiszterézise, mely a készülék konstrukciójától függ, és fontos jellemzõje a berendezéseknek. Egy gyors reagálású rendszer esetén a kapcsolási hiszterézis és a legnagyobb hõmérséklet-ingadozás mértéke közötti különbség nem jelentõs, de végeredményben ez utóbbi ingadozás akár 2-3 C is lehet. Ezek az alapkészülékek alacsony áruk és egyszerû kezelhetõségük miatt közkedveltek, ám szabályzási pontosságuk az igényesebb felhasználók elvárásainak nem biztos, hogy megfelel. D-ÉG CM707 Digitális szobatermosztát 1. ábra A szabályzás pontosságának javítása: A CM707 digitális szobatermosztátok szabályzási jellegük alapján PI (arányos integráló) szabályzóként mûködnek. Az arányos szabályzás jellegébõl adódóan a készülék a beállított és az aktuális hõmérséklet érték különbségével arányos jelet formál (az integráló tag az arányos szabályzás maradó hibáját szünteti meg). Ez a jel a kazán számára vagy egy ciklusonként változó idõtartamú bekapcsolt állapotot jelent. A PI szabályzási jelleget a relés digitális szobatermosztátok más-más módon valósítják meg. A cikkünkben szereplõ CM707 szobatermosztát egy fix idõciklusokkal dolgozó készülék, melynek mûködését a 2. ábrán mutatjuk be. A szemléletesség kedvéért egy kissé elnyújtottuk a felfûtési görbét 10

11 (természetesen a felfûtés fõ meredeksége rendszerfüggõ, így a termosztát cseréjével nem változik). Ezek a készülékek egységnyi idõszakot (pl. 1 óra) egyenlõ hosszúságú ciklusokra osztanak fel, pl. ciklusszám=6 ==> ciklushossz=10 perc. (Ennél a típusnál a ciklusszámot a rendszer jellemzõinek megfelelõen változtatni lehet, pl. olajtüzelésû kazán esetén 3, gázkazán esetén 6, termoelektromos mûködtetõ vezérlésénél 12-es ciklusszámot kell/lehet választani). Az így adódott ciklushosszon belül a szabályzó határozza meg, hogy hány percig üzemelteti a kazánt. Ez a felfûtés idõszakában a teljes ciklus kitöltését, azaz folyamatos kazánmûködést jelent. Eddig a digitális szobatermosztát semmivel nem tett többet, mint tekerõs társa. Amint azonban a helyiség hõmérséklete bizonyos mértékben (CM707- nél, gyári beállítás 1,5 C, de állítható, max. 3 C) megközelíti a beállított hõmérséklet értéket, a szabályzó már nem üzemelteti a kazánt a ciklus teljes hossza alatt, ezt a szabályozási hõmérséklettartományt a CM707 termosztát esetében arányossági tartománynak hívjuk. Ahogy az ábrán is megfigyelhetõ, a szabályzási jelleget úgy állítják be, hogy a helyiség hõmérséklete minél kisebb ingadozásokkal tartsa a beállított értéket. Az ábrán azt is láthatjuk, hogy a szabályzó minden ciklusban rövid idõre bekapcsolja a kazánt. Erre azért van szükség, hogy a hõveszteség egy részének pótlásával a hõmérsékletesés meredekségét csökkentve elkerülhetõ legyen a nagy hõmérséklet-ingadozás. A ciklusidõ és arányossági tartomány mellett még egy fontos paraméter, ami befolyásolja a szabályozás pontosságát, a Minimális Bekapcsolási Idõ: ez azt jelenti, hogy 1 cikluson belül mi az a minimális idõtartam, ameddig a kazán mûködik, attól függetlenül, hogy a hõmérséklet-különbségbõl adódóan esetleg kevesebb idõre lenne szükség. Ez egyrészt a kazán védelme miatt, másrészt a különbözõ mûködésû rendszerek miatt szükséges, pl. padlófûtés esetén egy 1 perces kazánmûködés szinte semmit nem változtat a rendszer hõmérsékletén nagy hõtehetetlensége miatt, itt érdemes a rendszer méretétõl függõen 3, 4 vagy akár 5 perces minimális bekapcsolási idõt választani. Fûtési energiamegtakarítás: Ezek a készülékek már komoly elektronikával rendelkeznek, amelyek, kihasználva a digitális technológia elõnyeit, a hõmérséklet szabályzása mellett lehetõvé teszik a programozott fûtés megvalósítását, valamint a nem mindennapos események felhasználóbarát 2. ábra kezelését is. A CM707 szobatermosztáttal akár a hét minden napjára más-más fûtési menetrendet (idõprogramot) állíthatunk be, valamint ezen felül napi 6 idõpontot állíthatunk, hogy éppen melyik napszakban, milyen hõmérséklet elõállítását szeretnénk. Egyes készülékeknél tapasztalatunkra kell hagyatkoznunk abban a tekintetben, hogy mikor kell bekapcsoltatni a fûtést ahhoz, hogy mire hazaérünk, meleg legyen, A CM707 típusú termosztátot felruházták olyan algoritmussal, amely ezt automatikusan megvalósítja (Optimalizáció). Így a funkció kihasználásával nem azt állítjuk be, hogy mikor kezdjen el fûteni a szabályzó, hanem azt, mikorra érje el a kívánt hõmérsékletszintet. További kényelmi funkciók a hétköznapitól eltérõ élethelyzetek (összejövetel, szabadság, ünnepnap) egyszerû kezelését teszik lehetõvé anélkül, hogy a heti beállított idõprogramot módosítani kellene. Mindezen funkciók tudatos kihasználásával a CM-707 programozható digitális szobatermosztát 20-25% energia-megtakarítást eredményezhet, a hagyományos tekerõs termosztátokkal szemben. Szabó János Honeywell Szabályozástechnikai Kft. 11

12 ARMAFIX AF ÚJ MIKROCELLÁS HABOSÍTOTT SZERKEZETTEL Az egyszerû és megbízható rendszermegoldás alacsony hõmérsékletre. Münster, 2007 júniusa. Armacell termékskálán megjelent az új mikrocellás szerkezetû Armafix AF csõbilincsbetét. A szabadalmazott új megoldás összhangban van az új AF/Armaflex csõméretekkel és a tökéletesített mûszaki tulajdonságokkal. Az Armafix AF csõbilincsbetét maximálisan megbízható a kényelmetlen területeken: például csövek összeillesztésénél. A csõbilincs elkülöníti, izolálja a csövet, ezáltal kizárja a hõhidak kialakulását. A csõ összeillesztés az alacsony hõmérsékletû rendszerek szigetelésének egyik legkényesebb pontja. Amennyiben a csõ hõ szempontjából nincs izolálva, elkülönítve a csõbilincstõl, akkor hõhíd keletkezik, és nem utolsósorban kondenzáció alakulhat ki. Egyrészt, ez megnövekedett energiaveszteséghez vezet, másrészt pedig felmerülhet a korrózió és költséges másodlagos károsodás, mint rizikó faktorok. Annak érdekében, hogy megelõzzük a hõhidak kialakulását, kerülendõ a közvetlen kapcsolat a csõ és a csõbilincs között, tehát mindenképpen le kell szigetelni a csövet. Az Armafix csõbilincsbetét használata biztosítja a szigetelési rendszer integritását, még a kritikus helyeken: a csõbilincseknél is. A csõbilincsbetét AF/Armaflex anyagból épül fel többek között, mely nagy teherbírású, CFC-mentes habosított anyag, PUR/PIR tartalommal. Ezen tényezõk miatt nagy a teherbíró képessége, és hõhíd kialakulása nem lehetséges. Mivel ez egy zártcellás szigetelõanyag, magas páradiffúzió-ellenállási tényezõvel (μ-értékkel), az AF/Armaflex egy beépített diffúziós membrán. A magas páradiffúzióellenállási tényezõnek köszönhetõen (μ > ), a szigetelt objektum egy megbízható, hosszú távú védelemmel van ellátva a korrózió kialakulásával szemben. Ezen Armafix AF: a megbízható rendszermegoldás hõhidak elkerülésére. 12

13 kívül a termék még energiatakarékosabb, mint korábban: a hõvezetési tényezõ lecsökkent 0 C < W/(mK). A csõbilincsbetét külsõ felületén két alumínium héj van az elasztomer szigetelõanyagra ragasztva, mely eloszlatja a terhelést, és mintegy további védõrétegként szerepel. Az Armafix csõbilincsbetét nemcsak megbízható, de gyorsan, könnyen, ügyesen felhelyezhetõ. Általános bilincs használatakor a csõszigetelés tartson egészen a bilincsig, és a szigetelõanyagot a végeinél hozzá kell ragasztani a csõhöz. Ezzel ellentétben az Armafix csõbilincsbetétet csak rá kell pattintani a csõre, a csõ csõbilinccsel rögzített, és a szigetelõnek össze kell ragasztania a szigetelést az illesztéseknél, illetõleg a végeket a csõbilincsbetéthez. Más megoldásokkal összehasonlítva az Armafix AF használata idõt és anyagköltséget takarít meg. Természetesen az Armafix AF méretek összehangoltak az új AF/ Armaflex csõhéjméretekkel. Felhelyezés után a csõ és a csõbilincsbetét egységet alkotnak. Az Armacell rendelkezik csõbilincsbetéttel, s így egy komplett rendszert biztosít a csõ összeillesztésekre. A csõbilincsbetétek kaphatóak külön és új megoldásként egy praktikus készletben egyaránt. Külön megrendelés esetén halogénmentes verzió is rendelkezésre áll, annak érdekében, hogy garantálni lehessen a szigetelési rendszer integritását halogénmentes szigetelõanyag használata esetén (pl. NH/Armaflex). Az, hogy mennyire is fontos egy hosszú távon mûködõ szigetelési rendszer megléte, megmutatja a riasztóan magas költség, melyet a korrózió okozta kár eredményez éves szinten. Az Armacell gépészeti szigetelõanyagot gyártó cég, és világelsõ a flexibilis mûszaki szigetelõanyag piacon. A 2006-os évben körülbelül 392 millió euro volt az éves forgalom. A cégcsoportnak 20 gyára van 13 országban, beleértve Kínát, Ausztráliát, Észak- és Dél-Amerikát, központja Münster (Németország). Az ARMAFLEX-et nem is számítva, mely piacvezetõ a flexibilis szigetelõanyag piacon, a cégnek kb dolgozója termoplasztikus szigetelõanyagot, és más egyéb bevonatú szigetelõanyagot gyárt csövek szigetelésére, ipari felhasználásra és a sport szektorba egyaránt. 13

14 INFRAVÖRÖS TERMOGRÁFIA A napjainkban bevezetésre kerülõ épületenergetikai tanúsítás során többször felmerült, hogy az épületek légtömörségét és hõszigetelésének vizsgálatát a tanúsítás során mérésekkel kellene vizsgálni. Úgy tûnik, hogy a rendelet alkotói elvetették ezeket az eszközöket. Indokként a mérési körülmények nehézségeit említik. Például azt, hogy az idõjárási viszonyok igen gyakran elfogadhatatlanná teszik a mérést. A másik okot nyíltan kevésbé emlegetik. Nevezetesen azt, hogy meglehetõsen drága mûszerekrõl és eljárásokról van szó. Mindemellett a légtömörségi és termovíziós vizsgálatokat nem zárják ki. Legutóbbi számunkban a hazánkban még különlegességnek számító, légtömörség vizsgálatára szolgáló Blower-door elnevezésû mérõberendezést és alkalmazását mutattuk be. A következõkben a szélesebb körben ismert termovíziós mérés alkalmazási területét járjuk be, megkímélve az olvasót a kapcsolódó elméleti alapok taglalásától. A témáról olyan kolléga ír, aki hosszú évek óta ismeri és használja ezt az igen magas szintû technikát épületenergetikai és épületgépészeti szakterületen. (Dr. Csoknyai István) Az infravörös kamera a relatív hõmérsékletkülönbségeket tudja képszerûen megjeleníteni. A mai modern infrakamerák az alapadatok beállítása után a felület abszolút hõmérséklet-eloszlását színes hõmérsékleti skálával rendelkezõ hõfelvételeken azonnal megmutatják. Más hõmérsékletmérési eljárásokkal összehasonlítva a termográfia az alábbi elõnyökkel rendelkezik: a mérés kiterjedt felületen végezhetõ el, a mérés nem változtatja meg a vizsgált objektum hõállapotát, a mérést a mérendõ tárgytól jelentõs távolságban lehet végrehajtani, ily módon olyan pontok is mérhetõk, amelyek megközelítése nehéz, lehetõvé válik nagy mérendõ felületek gyors vizsgálata. Az alkalmazási terület igen széleskörû, szinte minden területen léteznek feladatok, amelyek hatékonyan kizárólag ezzel az eljárással oldhatók meg. Épületvizsgálat Minden épület, legyen az irodaház, társasház, családi ház vagy egyéb ipari és mezõgazdasági épület, rendelkezhet tervezési, építési vagy karbantartási hibával, amelyet nehéz diagnosztizálni. A termográfiát a '60-as évek közepe óta alkalmazzák épületvizsgálatokra. A '70-es és '80-as évek drámai energiaár-emelkedései miatt széles körben elterjedt a használata, többek között hazánkban is. Minden felület hõenergiát sugároz. Az infravörös termográfia az épületvizsgálati módszerek közül egyik leglátványosabb, a problémákat azonnal képszerûen megmutató eljárás. Legnagyobb értéke, hogy információt szolgáltat az épülethibákhoz 1. Panelépület hibái - sérült panelek és nagyméretû hõhidak kapcsolódó, egyébként láthatatlan hõmérsékleti eltérésekrõl. A modern, hordozható infrakamera a 0,05 0 C pontossággal képes ezeket megmutatni a hõfelvételeken. Kitûnõen alkalmazható a hõszigetelés mértékének és minõségének ellenõrzésére, épülethibák megmutatására, vagy gépészeti hibafeltárásra (pl. vezeték-lyukadások, nedvesedések) (1-2. kép). Hõszigetelés ellenõrzése Hiányzó, sérült vagy nem megfelelõ hõszigetelések már 10 0 C hõmérséklet-különb- 2. Az 1. sz. felvételen látható épület hõszigetelés után Solanova Projekt - Dunaújváros 14

15 ALKALMAZÁSAI 3. Tetõtéri lakás nagyterületû, hiányos és sérült hõszigetelés Forrás: 4. Légbetörés nem megfelelõen záródó ablak ség esetén tisztán láthatók. A hõszigetelésekben lévõ hibák és a normális mértéket meghaladó hõhidak különleges figyelmet érdemelnek azon leggyakrabban tapasztalható meghibásodások között, melyek a használóiknak jelentõs költségtöbbletet okoznak. A hõszigetelés hibás kivitelezése a többlet energia-felhasználás miatt a késõbbiekben emeli az üzemeltetési költségeket. Ezek a hibák az energiahordozók fogyasztásának növekedésével járnak, egészségügyi és higiéniai problémákat okoznak, valamint az épületszerkezetek károsodásához is vezethetnek (huzat, hideg felületek sugárzó hatása, páralecsapódás, penészesedés, elpiszkolódás stb.). Szélsõséges esetekben vezeték-elfagyások, tetõsérülések, vízbetörések keletkezhetnek (3. kép). Az utóbbi évek vizsgálatai fõleg az energiaárak drasztikus emelkedése miatt az épületek hõmegtartó képességének felmérését célozzák. Érdekes és sajnálatos módon a mérések középpontjában a kivitelezési hibák feltárása és dokumentálása áll. A tulajdonosnak komoly pénzügyi érdeke fûzõdik ahhoz, hogy a hõszigeteléssel összefüggõ hibákat idõben fel lehessen fedezni, és ki lehessen javítani. Ezen épülethibákat az új épületek vizuális ellenõrzésével nehéz felfedezni, így rendszerint csak akkor derülnek ki, amikor az épületet már egy ideje rendeltetésszerûen használják. Légbetörések A túlzott légcsere az elfogyasztott energia 40-50%-át jelentheti. Egészségi és biztonsági okokból a légcsere fontos, de mértéke gyakran túlzott. A magas légcserét gyakran okozzák rosszul záródó nyílászárók, hibásan elkészített 15

16 5. Átnedvesedett tetõszigetelés 6. Radiátor hõmérs. eloszlásának vizsgálata 7. Radiátor hõmérs. eloszlásának vizsgálata Forrás: 8. Törülközõszárító hibás mûködése Magasan és talajben vezetett hõtávvezeték - hõszigetelési hiba 11. Melegvizes osztó ellenõrzése 12. Padlófûtés - hibahely keresés 13. Padlófûtés - hibahely keresés hõszigetelt rendszerek, vagy rossz üzemeltetés. A légbetörések helyei infrakamera segítségével könnyen megjeleníthetõk. Direkt és ellenõrzött légcsere módszerével (Blower-door) a tartós belsõtéri negatív légnyomás miatt a vizsgálat még könnyebb, és pár 0 C hõmérséklet-különbség esetén, gyakorlatilag egész évben végezhetõ. Legutóbbi számunkban részletesen foglalkoztunk ezzel a témakörrel (4. kép). Pára és kondenzáció Miután a tervezés és kivitelezés egyre légtömörebb épületeket készít, a kondenzálódó pára egyre több problémát okoz. A pára betör a kis résekbe, és csapdába esik a falszerkezetben. A korszerû épülethatároló szerkezeteknek jó légáteresztõ és párafékezõ jellemzõkkel kell rendelkezni, hogy megelõzzék a pára belsõ felhalmozódását. A párás területek az infravörös termográfia segítségével könnyen azonosíthatók, magas hõvezetõ-képességük és hõkapacitásuk miatt. Az épületek károsodása a penészes területek növekedésében, a falak átnedvesedésében, a hõszigetelõ-képesség csökkenésében mutatkozik meg leggyakrabban. Tanulságos lenne, ha a kivitelezõk is megismernék ezeket a hibákat, mert így elkerülhetõk lennének a késõbbiekben. Sokat segítene ebben, ha a hõszigetelési anyagokat, illetve technológiákat forgalmazó cégek a kiállításokon és ismertetõ anyagaikban tájékoztatást adnának partnereiknek és ügyfeleiknek. Ezt legegyszerûbben minta-hõszigetelések módszerével lehetne megtenni, ahol nemcsak az egyes megoldásokat, hanem ezek különbözõ hibáit is hõfelvételekkel bemutatnák. Tetõvizsgálatok Az épített hõ- és vízszigetelt lapostetõ-rendszerek vizsgálata segítségével a hibák még a további károsodások elõtt felismerhetõk, behatárolhatók és javíthatók (a nagyobb hõkapacitás miatt a nedves területek melegebbek egy napsütéses nap utáni éjjelen) (5. kép). Épületgépészeti vizsgálatok Az infrakamera felhasználásának egyik módja a folyamatok rögzítése. A készülék ezen opciója lehetõséget biztosít hõmérséklet-változással járó folyamatok képenkénti rögzítésére és az idõbeli lefutás elemzésére. Ilyen módszerrel vizsgálható fûtési rendszerelemek pl. radiátorok viselkedése különbözõ üzemeltetési körülmények között. Példaként egy radiátor néhány másodperces felmelegedését láthatjuk ( kép). Hõtávvezetékek vizsgálata Infrakamera segítségével érintésmentesen akár nagy távolságból is ellenõrizhetõk a magasan vagy talajban vezetett hõtávvezetékek. Ellenõrizhetõ a csõvezetékek hõszigetelése, a rögzítések, megfogások és tartók hõvesztesége, a hibák könnyen felderíthetõk és dokumentálhatók (9-10. kép). További ellenõrzések végezhetõk hõközpontokban és egyéb elosztó helyeken (11. kép). Hibafeltárás Meghatározható a fûtési csõvezetékek elhelyezkedése a padlóban vagy a falakban. Teljes pontossággal azonosíthatók az egyes szerelési hibák, lyukadások vagy szivárgási helyek ( kép). A termovíziós vizsgálatok elterjedése a kameratípusok kiszélesedésével, illetve az árfekvés széthúzódásával, azaz a készülékek elérhetõségének növekedésével párhuzamosan emelkedik. Egyidejûleg továbbra is fontos, hogy a hõfelvételek készítése és értékelése ezután is szakemberek kezében maradjon, szabályozott szakmai keretek között. Virágh György - Kontravill E.C. FLIR Level 1-2 Thermographer, Licensed Trainer 16

17 MACSKÁSY EMLÉKÜNNEPSÉG CSURGÓN Dr. Dr. h.c. Macskásy Árpád, szakterületünket tudományos rangra emelõ professzorunk, február 29.-én született Csurgón, Somogy megyében. Az Épületgépészeti Múzeum ( lelkes munkatársai hónapokig tartó kutatómunkával kinyomozták, hogy szülõháza ma már nem látható, helyén egy Makovecz tervezte szép Közösségi Ház áll. A Csurgói Önkormányzat, élén Szászfalvi László polgármester úrral felkarolta kezdeményezésünket, mely szerint emléktáblát kívántunk elhelyezni a szülõház helyén álló épületen. Erre a megható ünnepségre szeptember 21.-én került sor, több mint 100 tisztelgõ érdeklõdõ elõtt. Budapestrõl külön autóbusszal érkezett a szakemberek egy csoportja, de sokan jöttek egyénileg a környékrõl, illetve Csurgóról. Az ünneplõket gyönyörû õszi idõ fogadta. A hivatalos ceremónia elõtt lehetõségünk nyílt a híres Református Fõgimnázium, annak könyvtára és a helyi múzeum megtekintésére is. Az ünnepség délután 3 órakor kezdõdött a Himnusz hangjaival, majd Dr. Garbai László tanszékvezetõ mûegyetemi tanár tartott megemlékezést a Professzor úrról, aki 30 évvel ezelõtt ben hunyt el Budapesten. Kedves színfoltjai voltak az ünnepségnek a Sisaqua együttes zeneszámai és Bakos Nikolett középiskolai tanuló szavalata. A Kosztolányi Dezsõ vers címe, Tanár az én apám, nagyon aktuális volt, mivel Macskásy Árpád nemcsak sokunk tanítómestere volt, hanem Õ maga is pedagógus famíliából származott. A család nevében Dr. Dr. h.c. Bánhidi László professzor emeritus mondott beszédet. Dr. Chappon Miklós. az Épületgépészeti Múzeum igazgatójának ünnepi beszéde után Szászfalvi László polgármester úr tartott meleghangú megemlékezést, majd õk ketten leleplezték a nemzeti színû szalaggal és lepellel takart, szépen gravírozott gránit emléktáblát, melyen a Professzor úr fényképe is látható. Ezek után került sor a koszorúzásokra. A család nevében Dr. Dr. h.c. Bánhidi László profeszszor emeritus, mint Macskásy professzor fogadott fia és a jelenlévõ két unokahúg Dr. Baranyainé Macskásy Olívia és Csuriné Macskásy Csilla helyezett el koszorút az emléktáblán. Az Épületgépészeti Múzeum és a szakma nevében Dr. Chappon Miklós, Mészáros Ferenc és Móczár Gábor koszorúzott, majd Szászfalvi László csurgói polgármester helyezte el koszorúját, és meghívta a jelenlévõket egy elegáns állófogadásra a Csokonai Közösségi Ház emeleti termébe. A teremben berendezett fényképkiállítást (több mint 30 fotó), mely az Épületgépészeti Múzeum anyagából készült, Mészáros Ferenc, a Magyar Épületgépészet c. szaklap korábbi fõszerkesztõje nyitotta meg, miközben egy kivetítõn a Professzor úrhoz kapcsolódó események képeit láthatták a résztvevõk. Megnyitójában köszöntötte a megjelenteket, majd köszönetet mondott a jól sikerült rendezvény szervezõinek és házigazdájának, Csurgó Város Önkormányzatának. Köszönet illeti a REHAU Kft-t is, akik a különbuszt biztosították. Az emlékünnepség sikerének nyilván örült volna Dr. Jelinek István kollégánk is, aki a Múzeum gondolatát évekkel ezelõtt elõször felvetette, ill. sokat dolgozott megvalósításán. Mészáros Ferenc, Dr. Chappon Miklós (Épületgépészeti Múzeum) 17

18 A világ legtöbb országa az elmúlt évtizedében a tehetségesek elvesztésével, vagy az agyelszívást követõen, az agyak körforgásaként keletkezõ nyereséggel és lehetõséggel mint új erõforrással foglalkozott. Jelen írásomban arra szeretnék utalni, hogy az egyes országok migrációs stratégiája mikor változik, mennyire hozható összefüggésbe a politikai, gazdasági változásokkal. Egyáltalán a helyi tényezõk határozzák meg a bejutási lehetõségeket, avagy a külsõ migrációs érdeklõdés, nyomás van hatással a befogadási gyakorlat változására. Az elsõ esetben ugyanis tudatos célokon alapuló megelõzõ folyamatról beszélhetünk, míg a második esetben kényszerítõ körülmények hatására történõ lépésrõl. Az általános mozgáson belül a képzettek mozgása pedig kifejezetten a magas hozzáadott értéket termelõ gazdasági tevékenységgel függ össze. Azaz a gazdaság érzékeny sok esetben vállalati szintû lépéseit teszi láthatóvá. A folyamat a politikai viszonyokkal anynyiban függ össze, mint alapvetõ emberi szabadságjog teljesülésével, ahol a tõke, az áru, a szolgáltatások és a munkaerõ is szabadon áramolhat. Ez utóbbi nemcsak egy tudományos fikció, de valójában akkor teljesedik ki a fogadó országban az elérhetõ haszon, ha a négy szabadságjog közösen teljesül. Napjainkban számos példát látunk arra az esetre, ha a tõke vagy az áru vagy a szolgáltatás korlátozás nélkül mozog, és a hazai gazdaságot kedvezõtlen helyzetbe hozza. Több esetben azt látjuk, hogy egyes gazdaságok nem liberalizálják munkaerõ-piacukat, ezzel befogadó gazdaságukat kívánják védeni a külföldi munkaerõ-kínálattól, kedvezni kívánnak hazai munkaerõ-piacuknak. A szabad beáramlástól való elzárkózás éppen olyan negatív, mint a szabad kiáramlás korlátozása. Azt látjuk a migráció történetébõl, hogy ezek a helyzetek nem tarhatók sokáig. Azért sem javallt ez a megoldás, mert így a hazai környezet érzéketlen marad a nemzetközi kihívásokra, és érzéketlenné válik a modern szolgáltatások iránt. Napjaink globalizálódó világában ez rövid ideig tartható, és nem is jelent erényt az ebbõl történõ kimaradás. Arra ösztönöznek a globalizáció ellenzõi is, hogy keressük meg azokat a réseket, amelyek nemzeti vagy egyéni többletet jelenthetnek. Kimaradni, passzívan elszenvedni nem javallott, de kapcsolódni igen. A részvétel kulcskérdése a kompetencia. Minél több oldalú és igényelt képességekkel rendelkezik valaki, annál jobb esélye van a választásra. A gazdasággal oly módon függ össze a képzettségen alapuló mozgás, hogy a foglalkoztatottak felhasználása a munka-intenzív tevékenységbõl a tudásintenzív gazdasági struktúrába történõ átmenettel felgyorsul. Azokban az országokban, amelyek alkalmasnak ítéltettek a globális gazdaság érdeklõdésére, olyan kereslet keletkezett a nekik szükséges munkaerõ számára, ami tovább növelte a menynyiségi és minõségi igényeket. Ezzel fokozta az alkalmazáshoz a kiválasztási szempontokat. Nevezhetjük tehát a migrációval megvalósuló folyamatot kereslet hajtotta jelenségnek. Ez a folyamat kiemelten figyelhetõ meg a stratégiai jelentõségû városokban, ahol éles versenyhelyzet alakul ki, és a globális szereplõk együtt vannak jelen. Itt a kereslet és az elérhetõ kínálat folyamatos visszajelzést kap. A világ egyre több helyén tapasztaljuk a kiemelkedõ tehetségek korai életkorban történõ toborzását, lehalászását. A neves oktatási intézmények jelentik ennek egyik elérhetõ helyszínét. Ugyanis az adott ország munkaerõ-piaca gyorsan kimerül, és az egyetemek jelentik a hozzáférés pontjait. A jelen tapasztalataink a korábbiaktól eltérõen különféle formát mutatnak, ami a témában kutatókat ismételten az elmélethez történõ visszatérésre, és némi tisztázásra ösztönözte. A tanulási mobilitás a nemzetközi tudás munkások speciális elõkészítõ kategóriáját jelenti. I./ Az új liberális gondolkodás szerint Dumond és tsa. (2005), Stalker (2000), Cornellius és tsa (2001) azt állapították meg, hogy a tudás egyéni jellegzetesség. A sajátosságok, az egyéni vonások megnyilvánulása, és ezen keresztül annak hasznosítása földrajzi helyhez kötõdik. Habit is a physical locality, azaz a megjelenésünk nemcsak kinézetben, de szokásaiban is megjeleníti azt a földrajzi helyet, nem beszélve az anyanyelvünkrõl, ahol születtünk. Ekképpen a képességek megjelenítése határozott földrajzi tartalmat hordoz. A globális üzleti élet törekvése ebben a folyamatban em-brained, em-bodied, encultured, em-bedded (rooted), en-coded, ahogy azt A. Findlay (2007) találóan fejezi ki. Vagyis az egyéni törekvések, megnyilvánulások, szokások és egyéb befogadási elem szerepének semlegesítése. A nemzetközi üzletmenetnek az az érdeke, hogy egységesítsen, mert így könnyebben kezelhetõ a munkaerõ a világ eltérõ tájain. Azaz annak érdekében, hogy több földrajzi helyen alkalmazni tudja képességeit, korábbi kötödéseiktõl megszabadítani, gyökérteleníteni kell. A leépítés párosul egy felépítési folyamattal. Miszerint éppen a több földrajzi helyen szerzett és megvalósított tapasztalat képez új többletértékû szellemi tõkét. Minél korábbi életkorban tud ez a folyamat elindulni, annál kevesebb erõfeszítésre van szüksége az ún. lehántolásra és újrateremtésre. E tekintetben 18

19 fontos tényezõ az, hogy mely nemzetek azok, ahol ezt a folyamatot elfogadják, és gördülékenyen végre is hajtják. II./ A strukturális perspektíva képviselõi közül kiemelendõ Taylor (2005), aki azt bizonyította munkáikban, hogy a világvárosok ennek a globális készség és képesség folyamatnak a kulcsszereplõi. Sklair (2001) úgy nevezi a feladatot sikeresen teljesítõket, hogy nemzetközi tõkésosztály. Yeoh és Willis (2005) arra hívják fel a figyelmet, hogy a folyamatnak számos pontos, nemekre vonatkoztatható sajátosságai vannak. Pl. ismeretes, hogy a képességek kitejesedése hasonló idõszakban van a családalapítással, a gyermekvállalással, ami a következõket mutatja: a nõk nagyobb arányban döntenek a karrier megszakítása mellett, számos hazatérõ személy gyerekének hazai környezetben történõ felnevelésével, vagy átmeneti itthon-tartózkodással kívánja a szülõföld iránti érzéseit erõsíteni. Meg van gyõzõdve arról, hogy a kötödés a szülõföldhöz meghatározó. III./ A tudás munkások fogalmával összefüggõ koncepciók vonatkozásában Couihan és Miller építõ távlatokról beszél, MP Smith (2001) transnational localismról, ami nemzeteket átölelõ helyi jellemzõk kiemelése a szabályszerûségbõl, céljuk éppen a speciálisat leírni. A nemzetközi statisztika az iskolai végzettséget használja, mint a legegyszerûbb és egyértelmûen elérhetõ rendszerezõ elvet. De a gyakorlati munkaerõ-toborzás arra mutat példát, hogy a végzettség, a képesség és készség a tapasztalattal és jártassággal hasonló módon értékelt. Tehát nem a végzettséget kell figyelembe venni, kivéve, ha alapvetõ szakmai elvárások vannak jelen, hanem kulcskompetenciákat tesztelnek. Kulcskompetenciák Az európai oktatási és képzési rendszerek feladatai követõ vizsgálatának részletezett munkaprogramja (2002), A tudásalapú társadalomhoz szükséges készségek fejlesztése címû fejezetében megállapítja, hogy az Európai Unióban jelenleg sincs még általános egyetértés azt illetõen, hogy melyek az alapvetõ készségek. Az Európai Bizottság az említett dokumentumban az Európai Tanács lisszaboni ülésének és az oktatási és kutatási miniszterek uppsalai informális tanácskozásának következtetéseit figyelembe véve a következõ elvi fontosságú területekben látja a kulcskompetenciákat: Számtani mûveletek elvégzése és írásolvasás (alapvetõ készségek) [Numeracy and literacy (foundation skills] Matematikai, valamint természet- és mûszaki tudományos alapkompetenciák [Basic competencies in mathematics, science and technology] Idegen nyelvek [Foreign languages] Információs és kommunikációs technológiai készségek és a technológiák alkalmazása [ICT skills and use of technology] A tanulás megtanulása [Learning to learn] Társadalmi készségek [Social skills] Vállalkozói készség [Entrepreneurship] Általános kultúra [General culture] A fenti felsorolás olyan elemeket tartalmaz, amelyek az országhatárokon átnyúló, ún. transzferálható készségeken alapulnak. A nemzetközi gazdaság folyamatai hatással vannak a nemzeti migrációs stratégia alakítására olyan értelemben, hogy az ott élõk mennyire képesek megfelelni a mobilizálási erõknek. Mert ha rendelkeznek a szükséges kompetenciákkal, akkor jogi eszközökkel visszatartani csak egy ideig lehetséges. A jellemzõ trend az, hogy a munkaerõ-áramlás a korábbi cirkuláció helyett egyértelmûen a migrációval elérhetõ nyereséget helyezi a középpontba. Példa erre a hallgatói mobilitás, ahol a korábbi intézményi érdeklõdésbõl kiemelve a nemzetgazdaság nem csupán költségvetési bevételekre gondol, hanem a felsõfokú oktatás támogatását ágazati gazdasági tevékenységnek tekinti, és törekszik mind a speciális, mind a globális képzés segítésére. Általában kevés ismerettel rendelkezünk a vállalkozások stratégiájáról, ami sokszor a jelen gazdaságának magyarázatát is megrövidíti. A képzettek, a kiválóságok és kiemelkedõ tehetségek mozgásának követésével többet tudhatunk meg a vállalati terjeszkedési, áttelepülési szándékokról. J. Salt (2007, Population, Space and Place vol. 13. issue 1. In whose interests? IT migration is an interconnected world Economy, pp ) felveti azt, hogy mindez kinek az érdeke? Miként kerülhet sor az egyéni, a vállalati és nemzeti érdekegyeztetésre. A mobilitás erõforrások áthelyezõdését jelenti, amely valakinek az érdekében áll. Az egyik oldalon nyereséget jelent, ami elvonás másik oldaltól. A migráció többnyire egyirányú utca. Ha a munkaerõ határokon átnyúló mozgását elemezzük, azt találjuk, hogy azok képesek ezt sikeresen megvalósítani, akik ún. transzferálható tudással rendelkeznek. Kiemelkedõ ezek közül a mûszaki és természettudományos ismeretekkel rendelkezõk, a nyelv és a technológiai terület, döntõen az info-kommunikáció. Az információs technológiai terület az egyik leginkább átvihetõ munkavégzés egyik országból a másikba, avagy éppen helytõl függetlenül végezhetõ. A magasan képzettek növekvõ száma és a tudásgazdasági kereslet a feltörekvõ gazdaságok egyik legfontosabb versenyképességi tényezõje állapítja meg az OECD (2002). Ezekkel, valamint a szabad áramlás megvalósulásával függ össze, hogy nõ azoknak a kormányzati stratégiáknak a száma, amelyek a korábbi, csupán korlátozó gyakorlat helyett a migráció irányítását tekintik keretnek (Rédei, 2005). A folyamat irányításával a humán tõke nyereség növelhetõ, megfeleltethetõ a munkaerõ-piaci keresletnek, és egyeztetésre készteti a szereplõket. Lebontja a helyi foglalkoztatók építette korlátokat, lehetõvé teszi a központi akarat teljesülését, és hidat épít a szereplõk között. Ez egyben azt is jelenti, hogy a migráció hatásai kétirányúak lehetnek, és akár kedvezõ hatásokat is jelenthetnek a küldõ országok számára. A legtöbb iparilag fejlett országban gyorsan végbe ment a munka-intenzív feldolgozóipar átrendezõdése (Rédei, 2002), és megnyitották határaikat a szakképzett munkaerõ elõtt, ezzel is gyorsítva a képzéssel lassabban megvalósuló kínálatot. Áttekintésünk az érdekek képviseletében úgy helyezhetõ el, mint a munkaerõ migrációjának nemzeti menedzsmentje és az üzleti törekvésekben megjelenõ szabad áramlás kapcsolati pontja. A kérdés kiemelten érdekes azokban a szituációkban, amikor a tõke, áru és szolgáltatások áramlása liberalizált, és a munkaerõ mozgása korlátozott. Dr. Rédei Mária 19

20 KÖZÖSSÉGEN BELÜLI TERMÉKÉRTÉKESÍTÉS A JELENLEGI ÉS AZ ÚJ ÁFATÖRVÉNYBEN Köztudott, hogy az áfatörvény újrakodifikálásra kerül, és 2008-tól új törvény hatályosul. A Közösség másik tagállamába irányuló termékértékesítés adómentes mind a hatályos, mind az új törvény tervezete szerint. A szabályozás azonban némi különbséget is mutat. Az adómentességhez tartozó feltételek megfogalmazása módosult, de vélelmezhetõen a teljesítésük ugyanolyan kötelezettségeket ró a vállalkozókra. A kétféle szabályozás összevetését taglalom. Fogalom-meghatározások a jelenlegi és az új törvényben A jelenlegi szabályozás a törvény Az adó mérték címû fejezetében szabályozza az adómentes levonási joggal járó Közösségen belüli termékértékesítést. Az a termékértékesítés mentes az adó alól, amelyet Magyarországtól eltérõ tagállamban nyilvántartásba vett adóalany vagy a Közösségen belülrõl történõ termékbeszerzés után adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy számára teljesítenek, és amely termékértékesítés közvetlen következményeként az értékesített terméket belföldrõl igazoltan más tagállamba, de még az áfatörvény értelmében vett Közösség területére fuvarozzák, vagy egyéb módon juttatják el. A termék más tagállamba történõ elfuvarozásának, eljuttatásának ténye különösen fuvarokmánnyal vagy más hitelt érdemlõ módon igazolható [Áfa tv 29/A. a)]. A várható szabályozás a törvény Adó alóli mentesség címû fejezetében szabályozza a Közösségen belüli értékesítést. Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldrõl fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítõ, akár a beszerzõ, vagy bármelyikük javára más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minõségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem-adóalany jogi személynek. A két szabályozás eltérõ szóhasználatot használ: a jelenlegi törvény a Közösségen belüli termékértékesítést, míg a várható szabályozás a termék Közösségen belüli értékesítését teszi adómentessé. Eddig tehát különös eltérés nem tapasztalható. Mind a Közösségen belüli termékértékesítés, mind pedig a termék Közösségen belüli értékesítése akkor adómentes, ha a következõ két feltétel megvalósul: a vevõnek közösségi adószámmal kell rendelkeznie, igazoltan más tagállamba, illetõleg belföldön kívülre, de a Közösség területére kell kerülnie a terméknek. Bármelyik feltétel hiányában a magyar adózónak az általános forgalmi adót a hazai szabályok szerint fel kell számolnia, és áfabevallásában azzal el kell számolnia. (Közösségi adószámmal rendelkezik a más tagállambeli Közösségi terméket beszerzõ adóalany, és közösségi adószámmal rendelkezik az a nem adóalany jogi személy is, amelynek a saját tagállama szerinti adót kell megfizetnie a más tagállamból való beszerzés esetén. Ugyanis ha ez utóbbi nem rendelkezik közösségi adószámmal, akkor részére a magyar, belföldi áfát fel kell számolni.) A partner közösségi adószámának ellenõrzése A Közösségi termékértékesítést végzõ magyar adózónak még a termékértékesítés elõtt célszerû meggyõzõdnie partnere közösségi adószámáról. A Közösségi adószámok érvényességérõl az Európai Bizottság honlapján lehet tájékozódni. Ez az aktuális, lekérdezés idõpontjának megfelelõ állapotra vonatkozik. Azonban ez a tájékoztatás hitelt érdemlõ bizonyítéknak nem tekinthetõ. Ezért ha szükséges célszerû az adóhatóságtól segítséget kérni az Európai Unió másik tagállamában illetõséggel bíró partnerek közösségi adószámának érvényességérõl, pontosságáról. (Erre indok lehet az új partnerkapcsolat, vagy esetleg annak gyanúja, hogy a partner jogállásban változás következett be.) A közösségi adószámok érvényességének és az azonosító adatok pontosságának megerõsítésére igazolás az APEH Központi Kapcsolattartó Irodájától kérhetõ telefonon, faxon, levélben és elektronikus úton. Az Európai Unió tagállamában illetõséggel bíró adóalany közösségi adószáma ellenõrzését, megerõsítését az Európai Közösségen belüli termékértékesítésben és szolgáltatásnyújtásban résztvevõ, közösségi adószámmal rendelkezõ adózók kérhetik. A megerõsítést kérõ ügyfélnek a kérelemben nevével, közösségi adószámával és címével azonosítania kell magát. Telefonon csak a közösségi adószám érvényessége kérhetõ le. Csak írásban benyújtott kérelem alapján van lehetõség az azonosító adatok pontosságának megerõsítésére. Írásbeli kérelem benyújtásához formanyomtatvány használható, de formai kötöttség nélkül is benyújtható. A kérelemben a következõ adatokat kell feltüntetni: a kérelmezõ neve, címe, a kérelmezõ képviselõjének neve, a kérelmezõ közösségi adószáma/adószáma, a megerõsíteni kívánt, az EK valamely tagállamában nyilvántartásba vett adózó közösségi adószáma, a megadott közösségi adószámhoz tartozó, ismert azonosító adatok (az adatokat a lehetõ legpontosabban kell megadni), amennyiben nem az aktuális, hanem valamely korábbi idõpontra vonatkozóan kívánja az adatok érvényességét tisztázni, úgy a kereskedés dátuma (év, hónap, nap), aláírás, dátum. Az írásbeli kérelemre a közölt adatokkal kapcsolatos lekérdezési eredményérõl az adóhatóság 8 munkanapon belül díjmentesen igazolást állít ki. Írásbeli kérelem alapján mind az adott idõszaki, mind egy korábbi állapot szerinti állapotot ellenõrizni lehet. 20