Az orvosi pszichológia alapjai V. Szociálpszichológia

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az orvosi pszichológia alapjai V. Szociálpszichológia"

Antal Máté Bodnár
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Az orvosi pszichológia alapjai V. Szociálpszichológia A MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK ALAPJAI Tisljár Roland, Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu

Szociálpszichológia Azt vizsgálja tudományos módszerekkel, hogy az emberek viselkedése és mentális folyamatai milyen módon változnak mások képzelt vagy valós jelenléte esetén Az

2 Szociálpszichológia Azt vizsgálja tudományos módszerekkel, hogy az emberek viselkedése és mentális folyamatai milyen módon változnak mások képzelt vagy valós jelenléte esetén Az emberi viselkedés a személynek és a szituációnak egyaránt függvénye Az emberek nem a helyzetek objektív tulajdonságaira, hanem az azokról alkotott szubjektív értelmezésekre reagálnak

emberi viselkedés a személynek és a szituációnak egyaránt függvénye Az emberek nem a

3 Alapvető attribúciós hiba Mások tetteinek magyarázatakor hajlamosak vagyunk A személyiség vagy a karakter befolyását túlbecsülni A helyzet vagy a körülmények befolyását alábecsülni

Társas serkentés Norman Triplett (1898) Kerékpárversenyzők általában jobb eredményeket érnek el egymás ellen versenyezve, mint egyedül A szociálpszichológia egyik klasszikus laboratóriumi kísérlete

4 Társas serkentés Norman Triplett (1898) Kerékpárversenyzők általában jobb eredményeket érnek el egymás ellen versenyezve, mint egyedül A szociálpszichológia egyik klasszikus laboratóriumi kísérlete Két vizsgálati csoport Egyedül Másokkal együtt A legtöbben gyorsabban csévéltek egy másik, azonos feladatot végző személy jelenlétében (együtt cselekvő helyzet) Állati és emberi példák A passzív megfigyelők (pl. közönség) jelenléte is növelheti a teljesítményt Társas serkentés a feladat további résztvevői és a passzív közönség jelenlétének teljesítménynövelő hatása

egy másik, azonos feladatot végző személy jelenlétében (együtt cselekvő helyzet) Állati és emberi példák A passzív megfigyelők (pl.

5 Társas gátlás Az emberek több hibát vétenek együtt cselekvő helyzetekben mint egyedül Sok esetben mind a teljesítmény, mind a feladat pontossága csökkent Társas gátlás a társak jelenlétének időnkénti teljesítményrontó hatása A feladatban szintén részvevők vagy megfigyelők jelenléte növeli a feladatvégzés pontosságát és sebességét egyszerű vagy jól begyakorolt feladatokban Viszont csökkenti a feladatvégzés pontosságát és sebességét komplex vagy nem kellőképpen begyakorolt feladatok estében

részvevők vagy megfigyelők jelenléte növeli a feladatvégzés pontosságát és sebességét egyszerű vagy jól begyakorolt

6 A társas serkentést fékező kulcstényezők 1. Egy másik ember puszta jelenléte nem okoz társas serkentést Ha a közönség tagja másra figyel (pl. olvas) vagy be van kötve a szeme a serkentési hatás jelentősen csökken 2. Fontos a versengés és a feladatban részt vevőkkel szembeni társas összehasonlítás Ha a többi részt vevő jelentősen rosszabbul teljesít nincs versengés a serkentési hatás jelentősen csökken

olvas) vagy be van kötve a szeme a serkentési hatás jelentősen csökken 2.

7 Egyéniségvesztés Az egyének azon érzése, hogy bizonyos társas helyzetekben elveszítik személyes identitásukat, és névtelenül beleolvadnak a tömegbe Bizonyos csoporthelyzetek minimalizálva az egyének személyes identitásának jelentőségét, Csökkentve felelősségtudatukat és nyilvános felelősségrevonhatóságukat Agresszív vagy szokatlan viselkedésekhez vezethetnek Az anonimitás növelheti az agressziót Nem szükségszerűen Függ a szituációtós tényezőktől És az anonimitás természetétől A csoportos helyzetekben az anonimitás az egyes szituációkhoz kapcsolódó szociális normákkal szembeni nagyobb konformitáshoz vezet Az elfogadható viselkedésekre és vélekedésekre vonatkozó implicit vagy explicit szabályok

vezethetnek Az anonimitás növelheti az agressziót Nem szükségszerűen Függ a szituációtós tényezőktől És az anonimitás természetétől A csoportos helyzetekben az anonimitás az

8 Szemtanúhatás Az emberek kevésbé hajlamosak segíteni, amikor mások is jelen vannak Kitty Genovese esete New York Times cikk (1964. március 27.) - "37 Who Saw Murder Didn't Call the Police Vészhelyzetben könnyebben kapunk segítséget, ha sokan látják azt, ami történik? A kutatások ennek épp az ellenkezőjét mutatják Legtöbbször a többi ember jelenléte akadályozza meg, hogy valaki cselekedjen

) - "37 Who Saw Murder Didn't Call the Police Vészhelyzetben könnyebben kapunk segítséget, ha

Szemtanúhatás A helyzet meghatározása A legtöbb kritikus helyzetet nem lehet kezdetben egyértelműen megítélni Kétértelmű helyzetekre adott reakció A válasz késleltetése, mintha mi sem történt volna,

9 Szemtanúhatás A helyzet meghatározása A legtöbb kritikus helyzetet nem lehet kezdetben egyértelműen megítélni Kétértelmű helyzetekre adott reakció A válasz késleltetése, mintha mi sem történt volna, mások viselkedésének megfigyelése De ők is hasonlóképpen reagálnak! Csoportos ignorancia Egy csoport tagjai a helyzet veszélytelennek ítélésével kölcsönösen félrevezetik egymást A tömeghisztéria vagy pánik ellentéte

mások viselkedésének megfigyelése De ők is hasonlóképpen reagálnak!

10 Szemtanúhatás A helyzet meghatározása Latané és Darley (1968) Szoba kérdőívek kitöltése Füst kezdett beáramolni a légkondicionálón keresztül Két kísérleti feltétel: Egyedül 75 % kiment és jelezte a potenciális tüzet Három fős csoportokban Kevesebb mint 13%-uk jelentette a tüzet A szemtanúk kölcsönösen biztosítják egymást arról, hogy semmi komoly dolog nem történhetett

és jelezte a potenciális tüzet Három fős csoportokban Kevesebb mint 13%-uk jelentette a

11 Szemtanúhatás A felelősség megoszlása Amikor valaki tudja, hogy rajta kívül mások is jelen vannak, A felelősség súlya nem kizárólag rá nehezedik Már biztosan csinált valaki valamit, majdcsak lesz, aki közbeavatkozik!

felelősség súlya nem kizárólag rá nehezedik Már

12 Konformitás Egy csoporton belül Nem mindenki ért egyet velünk mindenben Ha a többséget hitelesebb információforrással rendelkezőnek látjuk Gyakran megváltoztatjuk a vélekedésünket, és alkalmazkodunk a többség véleményéhez Olyan helyzetben, amikor teljesen biztosak vagyunk benne, hogy Nekünk van igazunk És a csoport téved Feladnánk-e saját álláspontunkat a többiek nyomására? A legtöbb ember úgy véli, hogy ő biztosan nem tenné ezt

többség véleményéhez Olyan helyzetben, amikor teljesen biztosak vagyunk benne, hogy Nekünk van igazunk És a

13 Solomon Asch konformitás kísérletei (1952, 1955, 1958) tch?v=tyih4mkcfja

Studies on conformity by Solomon Asch (1952, 1955, 1958) A kritikus próbák 30%-ában alkalmazkodtak a csoportkonszenzushoz A személyek 75% legalább egyszer alkalmazkodott A konformitás

14 Studies on conformity by Solomon Asch (1952, 1955, 1958) A kritikus próbák 30%-ában alkalmazkodtak a csoportkonszenzushoz A személyek 75% legalább egyszer alkalmazkodott A konformitás előidézéséhez nem szükséges nagy csoport Már 3-4 fő elég a nagyobb csoportokkal megegyező konformitás kialakításához A konformitásra irányuló nyomás kevésbé erős, ha a csoport nem egyöntetű

konformitás előidézéséhez nem szükséges nagy csoport Már 3-4 fő elég a nagyobb csoportokkal

Engedelmeskedés a tekintélynek Bizonyos körülmények között a leghétköznapibb, tisztességes ember is bűnözővé válhat (Hannah Arendt) Stanley

utasításainak engedelmeskedett A tanuló valójában természetesen nem kapott áramütéseket Sok résztvevő kifogásokat emelt, ki akart szállni

15 Engedelmeskedés a tekintélynek Bizonyos körülmények között a leghétköznapibb, tisztességes ember is bűnözővé válhat (Hannah Arendt) Stanley Milgram vizsgálatai a Yale Egyetemen (1963, 1974) Memóriavizsgálat Tanítás áramütések segítségével A kísérleti személy a kísérletvezető utasításainak engedelmeskedett A tanuló valójában természetesen nem kapott áramütéseket Sok résztvevő kifogásokat emelt, ki akart szállni Kérem, folytassa, A kísérlet miatt muszáj folytatnia A résztvevők 65% elment a végső szintig, 450 volt-ig ( XXX ) Csak kevesen akartak engedelmeskedni

16 BcvSNg0HZwk&feature=youtu.be

17 A tekintélynek való engedelmeskedés helyzeti jellemzői Jellemzők Felügyelet A Milgram-vizsgálatok kísérleti bizonyítékai Az engedelmesség csökken, ha a kísérletvezető nincs jelen Áttétel A példák jelenléte A helyzet elfajulása Az engedelmesség csökken, ha az áldozatot közelebb helyezzük a résztvevőhöz, és nő, ha az áldozat nem hallható Egy másik tanár vagy egy másik kísérletvezető lázadása csökkenti az engedelmeskedést Az engedelmesség mértéke függ a kiinduló helyzet ártalmatlanságától, az áramütés erősségének kis lépésekben történő változtatásától és attól, hogy a résztvevők idő hiányában nem tudták átgondolni a helyzetüket

nő, ha az áldozat nem hallható Egy másik tanár vagy egy másik kísérletvezető lázadása csökkenti az engedelmeskedést Az engedelmesség mértéke függ a kiinduló

18 Önigazolás Az internalizáció egy formája Nem csupán kimutatott viselkedésünk, hanem belső attitűdjeink változtatása Tartós változások elérése érdekében Az emberek nem szeretnek következetlennek látszani Gyakran igazolják vagy racionalizálják korábbi viselkedésüket Személyes meggyőződéseik megváltoztatása vagy átalakítása révén A kognitív disszonancia elmélete (Festinger, 1957)

következetlennek látszani Gyakran igazolják vagy racionalizálják korábbi viselkedésüket

A kognitív disszonancia elmélete Hajtóerő a kognitív konzisztencia iránt Két, egymással inkonzisztens viselkedés vagy vélekedés kellemetlen érzést kelt bennünk Ez

19 A kognitív disszonancia elmélete Hajtóerő a kognitív konzisztencia iránt Két, egymással inkonzisztens viselkedés vagy vélekedés kellemetlen érzést kelt bennünk Ez arra motivál minket, hogy megszüntessük az inkonzisztenciát Összhangot hozzunk létre közöttük Kognitív disszonancia Az inkonzisztencia által keltett kellemetlen érzés

Ez arra motivál minket, hogy megszüntessük az inkonzisztenciát Összhangot hozzunk

20 A kiváltott engedelmesség vizsgálata (Festinger és Carlsmith, 1959) A disszonanciakeltő viselkedés akkor jár attitűdváltoztatással, ha az engedelmeskedést jelentéktelen nyomás, jutalom vagy büntetés váltotta ki

21 Példák a kognitív disszonanciaredukció hatásaira Gyerekek egy csábító játékkal való elfoglaltságának leállítása (Aronson & Carlsmith, 1963; Freedman, 1965) Egy kedves kérésnek engedelmeskedve nem izgalmas Súlyos büntetés kilátásba helyezése révén izgalmas Minél nagyobb erőfeszítést teszünk egy csoporthoz csatlakozás érdekében Annál jobban értékeljük az adott csoportot (Aronson & Mills, 1959) A választásainkat is hasonlóképpen igazoljuk pl. Melyik egyetemet választottam, és miért azt?

22 Csoportközi interakciók Intézményes normák A társas normákhoz hasonlóak azzal a különbséggel, hogy ezek egymáshoz hasonló jellegű intézményeket és szervezeteket érintenek Iskolák, börtönök, kormányok, vagy kereskedelmi vállalkozások Az intézmények egy további, az emberek viselkedését nagyban befolyásolni képes helyzeteket képviselnek A stanfordi börtönkísérlet (Zimbardo, 1971) Jól illusztrálja az intézményes normák erejét

23 Kulcsfogalmak Alapvető attribúciós hiba Szociálpszichológia Együtt cselekvő helyzet Társas serkentés Társas gátlás Egyéniségvesztés Szociális normák Szemtanúhatás Csoportos ignorancia A felelősség megoszlása Kisebbségi befolyás Internalizáció A kognitív disszonancia elmélete Racionalizáció Túlzott igazolás Azonosulás (identifikáció) Referenciacsoport Intézményes normák Csoportpolarizáció Csoportgondolkodás

24 Köszönöm a figyelmet! Tisljár Roland tisljar.roland@sph.unideb.hu

Hasonló dokumentumok

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai Osváth Viola 2012. szeptember. 18 Szociálpszichológia Az egyén és a társadalom kapcsolatát ragadja meg Társas lény Fontos szerepe a társaknak Festinger: