FELSZÍN ALATTI VIZEKBŐL SZÁRMAZÓ RADON GÁZ A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FELSZÍN ALATTI VIZEKBŐL SZÁRMAZÓ RADON GÁZ A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETBEN"

Átírás

1 DE TTK 1949 FELSZÍN ALATTI IZEKBŐL SZÁRMAZÓ RADON GÁZ A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETBEN Doktori (PhD) értekezés arga Klára Téavezető: Dr. sige István DEBREENI EGYETEM Terészettudoányi Doktori Tanács Fizika Doktori Iskola Debrecen,

2 Ezen értekezést a Debreceni Egyete Terészettudoányi Doktori Tanács Fizika Doktori Iskola Fizikai ódszerek interdiszciplináris alkalazásokban prograja keretében készítette a Debreceni Egyete terészettudoányi doktori (PhD) fokozatának elnyerése céljából. Debrecen, január17.. arga Klára Tanúsíto, hogy arga Klára doktorjelölt között a fent egnevezett Doktori Iskola Fizikai ódszerek interdiszciplináris alkalazásokban prograjának keretében irányításoal végezte unkáját. Az értekezésben foglalt eredényekhez a jelölt önálló alkotó tevékenységével eghatározóan hozzájárult. Az értekezés elfogadását javasolo. Debrecen, január Dr. sige István 2

3 FELSZÍN ALATTI IZEKBŐL SZÁRMAZÓ RADON GÁZ A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETBEN Értekezés a doktori (PhD) fokozat egszerzése érdekében a fizika tudoányágban Írta: arga Klára okleveles fizika szakos középiskolai tanár Készült a Debreceni Egyete Fizika Doktori Iskolája (Fizikai ódszerek interdiszciplináris alkalazásokban prograja) keretében Téavezető: Dr. sige István A doktori szigorlati bizottság: elnök: Dr. Koltay Ede tagok: Dr. Solai János Dr. sepura György A doktori szigorlat időpontja: február 02. Az értekezés bírálói: Dr Dr Dr A bírálóbizottság: elnök: Dr tagok: Dr Dr Dr Dr Az értekezés védésének időpontja: 20. 3

4 TARTALOMJEGYZÉK I. BEEZETÉS.7 II.IRODALMI ÁTTEKINTÉS...8 II.1. Az élő szervezetet érő ionizáló sugárzás jellezés.8 II.1.1. Sztochasztikus hatás jellezői 9 II.1.2.Törvényiszabályozás.11 II A radonra vonatkozó nezetközi ajánlások.11 II A radonra vonatkozó hazai ajánlások...11 II Magyarországi és európai országok szabályozásának összehasonlítása 13 II.1.3. A radon keletkezése és jellezői 14 II.1.4. A radon és leányeleeinek egészségügyi hatásai.16 II.1.5. A radon elleni védekez...19 II.2. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉ..21 II.2.1. Magyarország talajának rétegződése 21 II A agyar edence geoterikus viszony 23 II Felszín alatti hévíztárol..24 II.2.2. A élységi vizek összetétele, jellege és keletkezésüket eghatározó tényezők, folyaat.26 II A vizek radioaktivitásának geokéiai erede 28 II A vizek 222 Rn- és 226 Ra- tartalának eghatározására vonatkozó nezetközi érések.30 II Hévízek alfa- radioaktivitása..31 II A hazai hévizek radioaktivitása..33 II.3. MÉRÉSI HELYSZÍNEK BEMUTATÁSA..35 II.3.1. Eger földrajzi fekvése...35 II Az egri gyógyforrások eredete, szárazása, földtani viszonyai 36 II Egri vizek radioaktivitása...38 II.3.2. Miskolctapolca földrajzi fekvése...38 II A iskolctapolcai gyógyforrások eredete, szárazása, földtani viszonyai...39 II.3.3. A Nyírség és a Szatár-Beregi síkság földrajzi fekvése..40 II Júlia fürdő...41 II.4. ALKALMAZOTT MÉRÉSI MÓDSZEREK...43 II.4.1. HÉIZEK ALFA-RADIOAKTIITÁSÁNAK IZSGÁLATA SZILÁRDTEST - NYOMDETEKTORRAL...43 II Szilárdtest-nyodetektorok 43 II Nyokeletkezési odellek.44 II A nyokeletkezés feltételei 46 4

5 II A nyoüreg kialakulása és a nyofeltárás lehetőségei.47 II ízinták össz alfa - radioaktivitásának eghatározásához alkalazott összefüggések...50 II.4.2. ízinták oldott radon tartalának eghatározása nyodetektoros technikával (eléleti összefoglaló) 51 II A Radaon felépítése...51 II Az alkalazott eszköz beutatása..52 II A vízinták Rn tartalának eghatározásához szükséges összefüggések.54 III.SAJÁTIZSGÁLATOK...56 III.1. HÉIZEK ÖSSZ ALFA RADIO- AKTIITÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA..56 III.1.1. ízinták gyűjtése, előkészítése...57 III.1.2.Mérés enete...58 III.2. IZEK 222 RN AKTIITÁS-KONENTRÁIÓJÁNAK MÉRÉSE...59 III.2.1.Mintavételezés...59 III.2.2. Az egri Török fürdő Tükör- és Török edencéje vizének vizsgálata 60 III.2.3. A Bárány uszodában végzett érések..61 III.2.4. A kórházi épület központi gyógyedencéjének vizében oldott 222 Rn- tartalo eghatározása.61 III.2.5. A nyíregyházi Júlia fürdő vizei oldott radontartalának vizsgálata..62 III.2.6. Miskolctapolcán a Gyógy- és Barlangfürdő vizében végzett érések 63 III.3. A RADON GÁZ ÚTJÁNAK NYOMON KÖETÉSE A FORRÁSTÓL A MEDENÉKIG 64 III.3.1. A radon - forrástól a edencékig tartó - útjának vizsgálata az egri Török fürdőben lévő Török- és Tükör edencék vizében, valaint a edencéket tartalaz helyiség légterében.64 III.3.2. Hotel Flóra szálloda fürdőedencéi radon tartalának vizsgálata..66 III.3.3. A József-forrásból a forrásvízzel a rendszerbe belépő radon gáz útjának vizsgálata.66 I.MÉRÉSI EREDMÉNYEIM..73 I.1.A HÉIZEK ÖSSZ ALFA RADIOAKTIITÁSA..73 I.1.1. A vizsgált hévízkutak és azok vizeinek összehasonlító elezése. 73 I Talpélység vízhőérséklet kapcsolata.75 I Szárazanyagtartalo kapcsolata a vízhőérséklettel 76 I Talpélység szárazanyagtartalo összefüggése 77 I.1.2. Hévízinták össz - alfa aktivitásának vizsgálata..79 I Az össz alfa - aktivitás a hévizek hőérsékletének függvényében 80 5

6 I Az össz - alfa - aktivitás a vizsgált kutak talpélységének függvényében.81 I Össz alfa radioaktivitás kapcsolata a vízinta szárazanyagtartalával 82 I A vízhőérséklet, a szárazanyagtartalo és a hévízkutak talpélységének összefüggése.83 I A vízhőérséklet, az össz alfa - aktivitás és a hévízkutak talpélységének összefüggése.85 I A vízhőérséklet, az össz alfa - aktivitás és a szárazanyagtartalo összefüggése 85 I.2. A RADON GÁZ ÚTJÁNAK IZSGÁLAT EREDMÉNYEI 86 I.2.1. Az egri Terálfürdőben és a Török fürdőben végzett érések eredényei...86 I.2.2. A Bárány uszoda I. sz. és II. sz. forrásvizének oldott 222 Rn aktivitáskoncentrációja 88 I.2.3. A kórház központi gyógyedencéje vízének oldott 222 Rn aktivitáskoncentrációja 88 I.2.4. A nyíregyházi Júlia fürdő edencéinek oldott 222 Rn aktivitás-koncentrációja.89 I.2.5. Miskolctapolca, Gyógy- és Barlangfürdő vizeinek oldott 222 Rn aktivitás-koncentrációja...90 I.2.6. A Török fürdőben végzett érések eredényei...91 I A edence vize 222 Rn tartalának változása a helyiség szellőzési hozaának függvényében.94 I A helyiség légcseréjének gázhozaa függvényében a légtér 222 Rn tartala 94 I A 222 Rn aktivitáskoncentráció változása a edence vizében a 222 Rn párolgási tényezőjének függvényében...95 I A 222 Rn aktivitáskoncentráció változása a helyiség légterében a 222 Rn párolgási tényezőjének függvényében..96 I.2.7. A radon útjának vizsgálata a Hotel Flóra fürdőben..97 I A párolgási sebesség, a keverőtartály és a edencék vizének 222 Rn aktivitáskoncentrációja közötti összefüggés 99 I A edencék és a keverőtartály vizében oldott 222 Rn aktivitáskoncentráció változása a József-forrásból való vízbetáplálás hozaának függvényében.101.összefoglalás..103 I.SUMMARY.106 II.IRODALOMJEGYZÉK 109 III.FÜGGELÉK..115 KÖSZÖNETNYILÁNÍTÁS

7 I. BEEZETÉS Terészetes és épített környezetünkben szátalan veszélyforrással találjuk szebe agunkat. Ezek közé tartozik az ionizáló sugárzás is, aelynek káros egészségi hatásai elleni védekezés a sugárvédele feladata. A lakosság terészetes forrásokból eredő sugárterhelésének körülbelül a fele szárazik a radon gáz rövidéletű bolásterékeinek a belégzéséből. A radon egy neesgáz, csak radioaktív izotópjai vannak. A terészetben a 222-es száú izotópja fordul elő legnagyobb értékben. A kőzetekben (talajokban) lévő rádiuból keletkezik. Közvetlen környezetünkben leggyakrabban a talajból kiszivárgó és lakások, épületek légterében feldúsuló radonnal kerülünk kapcsolatba. Ugyanakkor kieelkedően nagy radonkoncentrációk fordulhatnak elő földalatti unkahelyeken, bányákban, barlangokban, és egyes fürdőkben is. A élységi vizek radontartala gyakran igen jelentős lehet, és az ilyen vizeket közvetlenül hasznosító fürdők vizében, a vízzel érintkező zárt terek légterében is veszélyesen nagy radonkoncentrációk alakulhatnak ki. Ebben a unkában néhány hazai fürdőben (Eger, Török Fürdő; Miskolctapolca; Júlia Fürdő, Nyíregyháza) végzett vizsgálataink alapján beutato, hogy a radon gáz hogyan ozog a fürdőlétesítények víz- és gáztereiben, végigkövetve a radon útját a forrásoktól a kibocsátásokig. Beutato a sugárvédele szepontjából fontosabb besugárzási útvonalakat, és az esetlegesen indokolt beavatkozási lehetőségeket. Összefoglalo Szabolcs-Szatár-Bereg-egye és Hajdú-Bihar egye hévízkútjainak össz alfa - radioaktivitását. Ennek vizsgálata azért célszerű, ert a vizek nagy része fürdőhelyeken van, ahol szívesen töltjük szabadidőnket. 7

8 II. IRODALMI ÁTTEKINTÉS II.1. Az élő szervezetet érő ionizáló sugárzás jellezése Mint ár a bevezetőben elítette, többféle terészetes eredetű sugárzás ér bennünket. Ezek összességét háttérsugárzásnak nevezzük, aely nagyságát jelentősen befolyásolják a környezeti tényezők. Az ENSZ Atosugárzásokat izsgáló Tudoányos Bizottságának (UNSEAR) évi felérése szerint a Föld népességének átlagos sugárterhelése 2.8 Sv/év, elynek döntő többsége a terészetes eredetű háttérsugárzásból szárazik, 2.4 Sv/év. Ennek egoszlását utatja az 1. ábra. Terészetes eredetű sugárterhelés egoszlása [Sv/év] Földkérgi eredetű külső; 0,48 Kozikus sugárzás; 0,38 Földkérgi eredetű belső; 0,29 Kozogén radinuklidok; 0,01 Radon; 1,26 Radon Kozogén radinuklidok Kozikus sugárzás Földkérgi eredetű külső Földkérgi eredetű belső 1. ábra. A terészetes eredetű sugárterhelés egoszlása [SO-00] A dózisterhelés szepontjából az alapvető priordiális radionuklidok a 40 K, a 232 Th, az 238 U. Dozietriai szepontból jelentős ég a 232 Th, és az 238 U bolási sorában található radioizotópok többsége. Egyre több helyen vizsgálják a terészetes eredetű radioizotópokból szárazó gaa-sugárzás okozta sugárterhelést. A gaa sugárteljesítény nagy része az 238 U bolási sorában lévő 214 Pb és a 214 Bi, íg a 232 Th bolási sorban szereplő 208 Tl és 228 Ac 8

9 radioizotópoktól szárazik. A terresztriális gaa-sugárzásból szárazó külső sugárterhelés népességgel súlyozott világátlaga 0.48 Sv évente. Belső sugárterhelés szepontjából a 222 Rn izotópon kívül a táplálékláncban indig előforduló 40 K a legjelentősebb. Az élelefogyasztással és a légzéssel a szervezetbe kerülő földkérgi radionuklinok által okozta belső évi effektív dózis 0.29 Sv. Ebből 0.1 Sv az 238 U és a 232 Th radionuklidtól szárazik, a többi a 40 K- tól [SO-00]. A terészetes háttérsugárzás értéke a népességen belül is jelentős eltéréseket utat. Befolyásolja éves sugárterhelésünket a földrajzi hely, az időjárás, a lakóépületek, de ég olyan szokások is, hogy hányszor szellőztetünk, nyitott ablaknál alszunk-e, hol szoktunk üdülni - tengerparton vagy hegyekben. II.1.1. Sztochasztikus hatás jellezői Az élő szervezetet érő sugárzások hatása összetett. Fizikai, kéiai, ajd biokéiai, legvégül biológiai változások következnek be. Ezek hatására a szövetek, szervek részleges vagy teljes elhalása következik be. Az élőlényt ért sugárterhelés következtében fellépő károsodás két nagy csoportba osztható úgy, int deterinisztikus, illetve sztochasztikus hatásra. Az alfa-sugárzás által bekövetkező kedvezőtlen változások a sztochasztikus hatással vannak összefüggésben. A sztochasztikus hatás kis dózisú besugárzások esetén fordul elő. A sugárdózistól a egbetegedés gyakorisága és ne a súlyossága függ. Általában rosszindulatú daganatos egbetegedések forájában, de kisebb értékben genetikus károsodásként jelentkezik. A sztochasztikus statisztikai valószínűség szerint egjelenő hatások az alábbiakkal jelleezhetők: az elnyelt dózis növekedésével egyenes arányban nő a hatás valószínűsége, nincs küszöbdózisa. Ez azt jelenti, hogy inden dózis ellé rendelhető egy bizonyos valószínűség. Ezért a sugárterhelés értékét az ésszerűen elfogadható legalacsonyabb szintre kell szorítani [JU-87]. 9

10 2. ábra. Sztochasztikus hatás A végzett vizsgálatok arra az eredényre vezettek, hogy a dózis-hatás görbe lineáris (kis valószínűségek esetén csak nagy populáción végzett érések adnak egbízható eredényeket, ezért a görbe alsó szakaszának linearitása csak feltételezés). A görbe eredeksége az összes halálos egbetegedés kockázati tényezőjét adja, 2. ábra. Az 1. táblázatban összefoglalta, elyik betegség ilyen kockázati tényezővel fordul elő. A radon gáz lehet az oka több esetben a kialakuló tüdőráknak. 1. táblázat. A egbetegedések kockázati tényezője Megbetegedés Kockázati tényező (10-2 /Sv) Előrák 0.25 Tüdőrák 0.20 Fehérvérűség 0.20 sontdaganat 0.05 Pajzsirigyrák 0.05 Más rosszindulatú daganat 0.50 Öröklődő egészségkárosodás 0.40 Összesen

11 II.1.2. Törvényi szabályozás Nezetközi ajánlások, irányelvek határozzák eg a világ országai sugárvédeli szabályainak nagy részét. Nezetközi szervezetek adják ki az ajánlásokat úgy, int United Nation Scientific oittee on Effects on Radiation Protection (UNSEAR), International oission on Radiation Protection (IRP), International oission on Radiation Units and Measureents (IRU). Az IRP a legújabb eredényeket és tapasztalatokat eleezve és összesítve ajánlásokat tesz közé. Az International Atoic Energy Agency (IAEA) irányításával nezetközi összefogásban készülnek a gyakorlati bevezetéshez nélkülözhetetlen és konkrét technikai egoldásokat is tartalazó ajánlások. Ennek eredényeként jelentette eg 1995-ben az IAEA a biztonsági szabályzatát, illetve hazánk 1996-ban az atotörvényt és az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendeletet [KA-96, IRP-65, E-97]. II A radonra vonatkozó nezetközi ajánlások A potenciális alfaenergia koncentráció ne ás, int az egységnyi térfogatban lévő rövidéletű radon bolásterék atook potenciális alfaenergiáinak összege. Mértékegysége: 1 J -3. Egyensúly-ekvivalens bolásterék-aktivitáskoncentráció az az aktivitáskoncentráció, aely esetén az egyással radioaktív egyensúlyban lévő bolásterékek potenciális alfaenergia koncentrációja pontosan egyenlő a tényleges bolásterék keverék potenciális alfaenergia koncentrációjával. Egyensúlyi tényező az egyensúly-ekvivalens bolásterékaktivitáskoncentráció és a 222 Rn aktivitáskoncentráció hányadosa. Értéke általában 0.4 és 0.6 körüli. A potenciális alfaenergia sugárterhelés, azaz a radon sugárterhelés a potenciális alfaenergia koncentráció és az idő szorzata. Mértékegységei: 1 J -3 s, illetve 1 J -3 h. A radon sugárterhelések és a sugárvédeleben dóziskorlátozásokra használt ennyiségek összehasonlítása érdekében a radon sugárterheléseket 11

12 effektív dózissá száítják. Az IRP-65-ös száú közleénye alapján az átszáítás a következő: unkásokra: 1 J -3 h = 1.43 Sv, lakosságra: 1 J - 3 h = 1.1 Sv. A radonra vonatkozó ajánlott cselekvési színt lakóépületben 200 B/ 3, unkahelyeken pedig 1000 B/ és 2000 óra tartózkodási időre vetítve, indkét területen 0.4 egyensúlyi faktort alkalazva 5 Sv, illetve 6 Sv becsült évi sugárterhelés adódik. A sugárterhelés becslése lakások esetén 1.1 Sv/Jh 3, íg unkahelyeknél 1.4 Sv/Jh 3 dóziskonverziós tényező felhasználásával történt [IRP-65]. Ezek aktivitáskoncentrációra vonatkoztatva lakóépületeknél Sv/Bh -3, unkahelyeknél Sv/Bh -3. A radon és leányeleeitől szárazó sugárterhelés száítása a következő összefüggés alapján történik: E Rn F t D, ahol E = éves effektív dózis [Sv/év], F = egyensúlyi faktor [dienzió nélküli], t = tartózkodási idő [h/év], D = unkahelyre vonatkozó IRP dózis konverziós tényező, aelynek értéke: [ Sv/Bh -3 ]. Az IAEA biztonsági szabályzatában a radon leányeleeinek koncentrációját veszi figyelebe, 0.4 egyensúlyi faktort alkalazva. A sugárterhelés egyetlen évben se haladhatja eg az 50 Sv értéket, valaint öt egyás utáni év átlaga se lehet 20 Sv/év vagy annál több [IB-96]. Az Európai Unió szabályozása szintén a radon leányeleeinek koncentrációját veszi figyelebe. Munkahelyi cselekvési szintre ne ad eg határértéket, csak a dóziskonverziós tényezőt és a axiált unkahelyi sugárterhelést szabja eg, de eltérő dóziskonverziós tényezőt javasol lakásra és unkahelyre [IRP- 65, E-97]. 12

13 II A radonra vonatkozó hazai ajánlások Magyarországon a végrehajtási rendelet cselekvési szintként levegőben 1000 B/ 3 radonkoncentrációt állapít eg. A sugárterhelés egyás utáni öt évre összegezve ne haladhatja eg a 100 Sv effektív dózist. Ez a rendelet azt is szabályozza, hogy egyetlen évben se lehet több az effektív dózis 50 Sv/év értéknél. A dózisbecsléshez szükséges egyensúlyi faktorra és dóziskonverziós tényezőre vonatkozó szabályok nincsenek. Az ajánlott 0.4-es egyensúlyi faktorral és a Sv/Bh -3 (IRP által javasolt) dóziskonverziós tényezővel száolva 1000 B/ 3 es radonkoncentráció évi 6.3 Sv sugárterhelést jelent. II Magyarországi és európai országok szabályozásának összehasonlítása Az európai országok zöében szabályozzák a lakások - és a unkahelyek légterének radontartalát (pl. Belgiu, Svédország, Néetország, Írország, Svájc, stb.). Ezekben az országokban a radonra vonatkozó cselekvési szint változó, B/ 3 között van. A legtöbb esetben a radon aktivitáskoncentrációra van axiuszint egállapítva, de pl. Roániában unkaszint az irányadó, és csak a földalatti unkára határoztak eg küszöbértéket. Lengyelországban dóziskorlát van, íg Belgiuban, Néetországban és Svédországban a földalatti unkahelyek esetén, a unkahelyen eltöltött órák száa határozza eg a egengedett radon-szintet. Több országban azt is eghatározzák, ikor, ilyen időközönként, ilyen eszközökkel, ennyi ideig végezhető a vizsgálat. A érés elvégzésére több esetben szabvány leírás is van [HS-05]. Magyarországon a egengedett légtéri radontartalo 1000 B/ 3. Nincs irányutatás a érés elvégzésének ódjára, ikor, ilyen ódszerrel kell érni a radon aktivitáskoncentrációt. A sugárterhelés becslésével kapcsolatban nincs útutatás az alkalazandó egyensúlyi faktor és dóziskonverziós tényezők értékéről. A agyar szabályozásból ne látszik, hogy 13

14 az adott radon-koncentráció adott területen ilyen sugárterhelésnek felel eg. Az se világos, ilyen tényezőket kell figyelebe venni a sugárterhelés becslése folyaán. II.1.3. A radon keletkezése és jellezői A terészetes környezetünkben jelenlévő radon a talajokban és a kőzetekben található rádiutól szárazik. A terészetben előforduló háro radioaktív bolási sor indegyikében szerepel a radon neesgáz egy-egy izotópja: radon ( 222 Rn), toron ( 220 Rn) és aktinon ( 219 Rn). Ezek tulajdonságainak összefoglalását tartalazza a 2. táblázat. 2. táblázat. A bolási sorok radon izotópokkal kapcsolatos jellezői [KO-87]. Bolási sor Urán Tóriu Aktíniu Töegszá kód 4n+2 4n 4n+3 Kiindulási ele és 238 U 232 Th 235 U felezési ideje 4, év 1, év 7, év Rádiu anyaele 226 Ra 224 Ra 223 Ra és felezési ideje 1622 év 3.64 nap 11.4 nap Radon leányele 222 Rn (radon) 220 Rn (toron) 219 Rn (aktion) és felezési ideje 3,82 nap 55,6 s 3,9 s Potenciális alfaenergia a rövidéletű bolási sorban 19,2 Me /ato 20,9 Me /ato 20,8 Me /ato Stabil végag 206 Pb 208 Pb 207 Pb Az aktion ne eredényez jelentős sugárterhelést, ert a terészetben az 235 U koncentrációja kicsi (a terészetes urán 0.71%-a), illetve annyira rövid a felezési ideje (3.9 s), hogy nagy része ár a keletkezés helyén 14

15 elbolik. Így csekély hányada kerül a légtérbe. A radon 220-as izotópját (toron) két angol tudós R. B. Owens és E. Rutherford fedezte fel 1899-ben. A toron által okozott egészségügyi probléa sokkal kevésbé kiterjedt és általában könnyebben kezelhető. A rövid, 55,6 ásodperces felezési idő iatt ne jut el a keletkezési helyétől nagyobb távolságokra, így a zárt terekben való feldúsulása is sokkal ritkábban fordul elő. Ha a talaj, a kőzet, vagy az építőanyag 232 Th koncentrációja nagy, akkor az eredényezhet jelentősebb dózisterhelést. A 222 Rn-t Halle-ban Friderich E. Dorn néet kéikus fedezte fel ban, aelyet a rádiu bolásterékeként (rádiu eanáció) nevezett eg ban Rasay és Gray is izolálta. Ők nitonnak nevezték el. Ezt az izotópot 1923 óta nevezik radonnak. A radon neesgáz, színtelen, szagtalan. Rendszáa 82, olvadáspontja -71º, forráspontja - 62º. Különféle szerves vegyületekben és vízben oldódik. Szilárd és folyékony halazállapotban foszforeszkál radioaktivitása iatt. A 222 Rn felezési ideje 3.82 nap, a földkéregből laza talaj esetén 1-2 élységből feláraolhat, sőt előfordulhat, hogy jóval élyebbről is az eber közvetlen közelébe juthat [KA-96, KA-00]. A radon instabil ele, nincs stabil izotópja. Bolása alfa-bolás. Leányeleei sorozatos bolások eredényeként jönnek létre. Ezek szintén radioaktívak. A rövid élettartaú radioaktív izotópok, ún. bolásterékek különböző felezési idejű alfa-, béta- és gaa-sugárzók. A 222 Rn az 238 U bolási sorában található 226 Ra leányelee. Az 238 U bolási sora látható a 3. ábrán. 3. ábra. Az 238 U bolási sora 15

16 A radon közvetlenül a kőzetekben, valaint a talajban található rádiuból keletkezik. Ezért annak ennyiségét elsősorban az anyag 226 Ra aktivitáskoncentrációja határozza eg [KI-03]. A 222 Rn a 226 Ra ból alfa-sugárzással keletkezik, ennek séája a következő: Ra Rn He + (γ), ahol 4 2 He = alfa részecske, ely kilép a rádiu atoagjából, γ = a bolást kísérő gaa-sugárzás. A kőzetekben és a talajokban lévő rádiuatook a szilárd anyagokba épülnek be. A rádiuatookból keletkező radon csak akkor tud a nagyobb földtani terekbe vagy a felszínre jutni, ha ki tud lépni a szilárd anyagból a talaj szecséi és a kristályok pórusai közé. Az alfa-bolás alkalával keletkező radon ato visszalökődik az energia- és a lendület-egaradás törvényének egfelelően. Az ilyen visszalökődő radon ato kinetikus energiája 86 ke, átlagos úthossza levegőben 63 µ, vízben 100 n, íg kőzetszecsékben - azok fajtájától függően n. A rádiuatook vagy a kőzetszecsék térfogatában vagy a szecsék felületén helyezkednek el. A radon ato vagy egy kőzetszecsében vagy a szecsék közötti pórustérben áll eg attól függően, hogy a rádiuato hogyan helyezkedik el, illetve a visszalökődés iránya ilyen. Általában azoknak a radon atooknak sikerül a pórustérbe kilökődniük, aelyek a szecse felületéhez közel vannak és a rádiuato a szecse térfogatában van. De az is előfordul, hogy azokból a rádiuatookból kilépő radon atooknak is csekély része jut a pórustérbe, aelyek a szecsefelülethez közel, vagy a szecsefelületen helyezkednek el. Ha a pórusteret gáz tölti ki, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy a pórustérbe kijutó radon ato egy szeközti szecsében nyelődik el. Ha viszont a pórusteret legalább részben víz tölti ki, akkor a radon atook nagy 16

17 valószínűséggel a pórustérben lévő pórusvízben állnak eg, ahonnan diffúzióval könnyen kijuthatnak a pórusgáz fázisba. A radon atook pórustérbe való kijutását szelélteti az 4. ábra. Ra Rn szecse levegő direkt visszalökődés szecse víz kioldódás vízzel visszalökődés vízbe szecse pórustérfogat 4. ábra. A 222 Rn-atook kiszabadulása a kőzetszecsékből a pórustérbe [KI-03]. A pórustérbe kijutott, és a kristályokban keletkezett összes radon atook hányadosa az ún. radonkibocsátási tényező. Ezt a hányadost az alábbiak befolyásolják: a rádiu atook elhelyezkedése a szecsék felületén és a szecsék térfogatában, a kőzet víztelítettsége (a pórustér ennyire töltött vízzel), illetve a kőzet szecseéret-eloszlása. A fentiekből következik, hogy a talajok, a kőzetek radonkibocsátási tényezője nagyon eltérhet egyástól. II.1.4. A radon és leányeleeinek egészségügyi hatásai Régóta vizsgálják a radon és leányeleeinek belégzéséből adódó sugárterhelés egészségkárosító hatását. Szén- és uránbányászok körében végzett epideiológiai vizsgálatok bebizonyították, hogy nagyobb sugárterhelés esetén a tüdőrák kialakulásának valószínűsége arányos a sugárterhelés értékével. A lakosság körében végzett hasonló vizsgálatok is ilyen eredényt utattak 17

18 [BE-88]. A belélegzett radon nagy része kilégzésre kerül, csak egy kicsi hányada bolik el a tüdőben. Ezzel szeben a leányeleek kötődnek a levegőben lévő aeroszol részecskékhez, így belélegezve azokat jelentős ennyiségben aradnak a tüdőben, lerakódva annak felületére. Tovább bolanak, ezáltal roncsolják a hásejteket. Az aeroszolok lerakódása a tüdőben függ a éretüktől, így az elnyelt dózis különböző értékű a tüdő ás-ás területein. A leírtakból is látszik, hogy a szervezetre elsősorban ne a radon, hane annak leányterékei a veszélyesebbek [A-00]. A terészetes eredetű háttérsugárzás okozta lakossági átlag sugárterhelés 1/3-a külső, 2/3-a belső sugárterhelésként jelentkezik. Az 1.55 Sv/év belső sugárterhelés két fontos besugárzási útvonalon jön létre. Belégzés által a 0.8 része és a táplálékláncon a 0.2 része jut a szervezetbe. Ha a becslést csak a környezeti radonra (és rádiura) vonatkoztatjuk, akkor a belégzési útvonal legalább tízszer olyan súllyal szerepel, int a táplálkozási, aelybe az ivóvíz-fogyasztás is beletartozik. A hazánkban jelenleg érvényben lévő MSZ 62/ száú szabványban [MSZ 62] lenyeléssel a szervezetbe kerülő 222 Rn és a rövid életidejű leányeleek ennyiségére vonatkozóan ég nincs érvényes korlát. A szabványban a 226 Ra eberi szervezetbe való kerülésére vonatkozóan az éves felvételi korlát (ÉFEK) értéke a lakosságra B. Ivóvizekre átlagos 43 B/l-es 226 Ra-tartalat [SZE-99] és 730 liter/év-es szeélyenkénti vízfogyasztást feltételezve az éves felvétel 31.4 B 226 Ra-ra, ai az ÉFEK-nek indössze a 0.4%-a. A WHO évi ajánlása szerint [WHO-93] az a víz alkalas eberi fogyasztásra, elynek a fogyasztásából eredő lekötött effektív dózis évente ne haladja eg a 0.1 Sv értéket, ai a terészetes forrásokból szárazó átlagos évi sugárterhelés integy 5%-a. Az elfogyasztott vizekben a 226 Ra, valaint a terészetes urán jelentheti azokat az izotópokat, aelyeket a fenti értékelésnél célszerű figyelebe venni. 18

19 A WHO ajánlás szerinti 0.1 Sv lekötött effektív dózist, napi 2 liter vízfogyasztást alapul véve 623 B/l 226 Ra aktivitáskoncentráció eríti ki. Az eberiséget érő ionizáló sugárzás biológiai hatásainak vizsgálata napjainkban is folyik. Újabb kísérletek, epideiológiai tanulányok és odellszáolások eredényeinek a fényében újra és újra ódosítják a sugáregészségügyi ajánlásokat, és a ódosítások tendenciája a felső korlátok csökkentését utatja [KÁ-06]. II.1.5. A radon elleni védekezés A radon a talajból, a felszín alatti, valaint a felszíni vizekből bekerül a légtérbe. Itt transzportját a légáralásokkal való advekció, illetve a keveredési diffúzió befolyásolja. Ezek eredényeként aktivitáskoncentrációja a felszín közelében indössze B/ 3, íg a talajgázé ennek 1000-szerese is lehet. Több érés eredénye azt utatja, hogy napszaknak egfelelően is változik a külső levegő Rn-koncentrációja a talajfelszíntől száított 1-2 agasságban. Nappal a talajfelszín a levegőhöz képest jobban felelegszik, így a hőkonvekciós áraok nagyobbak, ezért a radonkoncentráció kisebbnek adódik, int éjszaka. A lakásokban viszont - ivel azok zárt térnek inősülnek - feldúsulhat a radon, ezért is érni kell a radonkoncentrációt. Minden esetben javasolt a bőséges szellőztetés, a repedések és nyílások betöése, szigetelése. Magyarországon a egengedett radonkoncentráció a lakásokban 1 kb/ 3. Aennyiben ez az érték eelkedik, úgy bonyolultabb ódszerekkel védekezni kell a agasabb radonsugárzás ellen. Ennek több lehetősége van. Ezek közül egelítek kettőt. Pl. olyan eljárás vagy berendezés alkalazása, aely közvetlenül az épület alatt csökkenti a levegő nyoását. Ez történhet úgy, hogy az épület legalsó padlózatán csövet vezetnek át, aelyet azután falon vagy tetőn át a szabad levegőbe vezetnek tovább. A fal közelében, vagy inkább a falon kívül ventillátor szívja ki a levegőt a talaj épület alatti legfelső rétegéből. Attól 19

20 függően, hogy ilyen az épület alapjának kiképzése szükségessé válhat, hogy több ponton szívják a levegőt. Ennek vázlata látható az 5. ábrán. 5. ábra. Az épület alatti nyoás csökkentése. 1. ventillátor, 2. cső, 3. nyoásérő [FI-93] sökkenthető a lakásban, házban a radonszint ún. radonkúttal is. Ebben az esetben 4 élységű kutat fúrnak az épülettől körülbelül távolságban, aelyből nagyteljesítényű ventillátor szívja ki a levegőt, ezáltal eglehetősen nagy térfogatban csökken a levegő nyoása. Ezt a egoldást utatja a 6. ábra. fedél cső ventillátor perforáció 6. ábra. Radon-kút [FI-93] 20

21 Ez a ódszer csak ott alkalazható, ahol az épület környezetében a talaj porózus (például esker). Ennek a ódszernek nagy előnye, hogy az épületek belsejében seiféle beavatkozásra nincs szükség [FI-93]. A légtéri radontartalo érésével úgy külföldön, int Magyarországon nagyon sokan foglalkoztak és foglalkoznak. Hazánkban, az 1970-es években Tóth Árpád kezdett el lakótéri radon vizsgálatokat végezni. Majd az 1980-as években az ATOMKI unkatársai (Paripas et.al., 1987) a radont és bolásterékeit érték lakószobákban. Ők végeztek először éréseket Mátraderecskén, eredényeiket 1994-ben isertették (ásárhelyi et al.). Közben az 1980-as évek végén az ATOMKI és az OSSKI közösen végeztek lakótéri radonéréseket 122 házban nyodetektoros technikával. izsgálták az eredényeket az építőanyag fajtája, a lakások elhelyezkedése (földszint, eelet, pincézetlen, alápincézett) alapján, sőt az évszakok szepontjából is. A RAD labor 1994 óta folyaatosan országszerte éri a lakótéri radonszintet. Magyarországon az utóbbi évtizedekben a KFKI, az ATOMKI, az ELTE Atofizika Tanszéke, az OSSKI és a veszpréi Egyete Radiokéia Tanszéke végez radonéréseket. Barlangok, gyógyfürdők, lakások légterének, vizek radontartalának, lakótéri radonszintek időbeli változásának vizsgálatát végezték el. Ugyancsak foglalkoztak hévizek, karsztvizek, ásványvizek, palackozott ásványvizek radon- és rádiutartalának érésével. Ásott kutakban, fürdőkben vizsgálták a radon transzportját (sige I., Baradács E., Hunyadi I., Hakl. J., ásárhelyi A., 1992-napjainkig) [HÁ-06]. II.2. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS II.2.1. Magyarország talajának rétegződése Magyarország területén a földtörténeti ókorban ( illió év) hatalas hegység terült el, aelyet a szaktudoány ariscusi-hegység néven tart száon. Ez a hegységrendszer a földtörténeti ókor végére lepusztult és elsüllyedt. A szilárd kéreg ozgása következtében lesüllyedő variscusi tönköt tengerek öntötték el. A sok illió évig tartó tengeri elöntésből néhol több száz 21

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA Ádámné Sió Tünde, Kassai Zoltán ÉTbI Radioanalitikai Referencia Laboratórium 2015.04.23 Jogszabályi háttér Alapelv: a lakosság az ivóvizek fogyasztása során nem kaphat

Részletesebben

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Elméleti bevezetés PANNONPALATINUS regisztrációs code PR/B10PI0221T0010NF101 A radon a 238 U bomlási sorának tagja, a periódusos rendszer

Részletesebben

Fluidizált halmaz jellemzőinek mérése

Fluidizált halmaz jellemzőinek mérése 1. Gyakorlat célja Fluidizált halaz jellezőinek érése A szecsés halaz tulajdonságainak eghatározása, a légsebesség-nyoásesés görbe és a luidizációs határsebesseg eghatározása. A érésekböl eghatározott

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

Radon a felszín alatti vizekben

Radon a felszín alatti vizekben Radon a felszín alatti vizekben A bátaapáti kutatás adatai alapján Horváth I., Tóth Gy. (MÁFI) Horváth Á. (ELTE TTK Atomfizikai T.) 2006 Előhang: nem foglalkozunk a radon egészségügyi hatásával; nem foglalkozunk

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása

Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása Rell Péter, Osváth Szabolcs és Kövendiné Kónyi Júlia Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

A szinuszosan váltakozó feszültség és áram

A szinuszosan váltakozó feszültség és áram A szinszosan váltakozó feszültség és ára. A szinszos feszültség előállítása: Egy téglalap alakú vezető keretet egyenletesen forgatnk szögsebességgel egy hoogén B indkciójú ágneses térben úgy, hogy a keret

Részletesebben

Tiszta anyagok fázisátmenetei

Tiszta anyagok fázisátmenetei Tiszta anyagok fázisátenetei Fizikai kéia előadások 4. Turányi Taás ELTE Kéiai Intézet Fázisok DEF egy rendszer hoogén, ha () nincsenek benne akroszkoikus határfelülettel elválasztott részek és () az intenzív

Részletesebben

Büdösfürdő altalaja nagyon sok ásványi anyagot rejt mélyen belül, vagy közel a földkéreg felszínéhez. Mindenekelőtt gyógyító hatása van ezeknek az

Büdösfürdő altalaja nagyon sok ásványi anyagot rejt mélyen belül, vagy közel a földkéreg felszínéhez. Mindenekelőtt gyógyító hatása van ezeknek az Büdösfürdő altalaja nagyon sok ásványi anyagot rejt mélyen belül, vagy közel a földkéreg felszínéhez. Mindenekelőtt gyógyító hatása van ezeknek az anyagoknak, fizikális és kémiai tulajdonságaiknak köszönhetően

Részletesebben

2.4.29. OMEGA-3-SAVAKBAN GAZDAG ZSÍROS OLAJOK ZSÍRSAVÖSSZETÉTELE

2.4.29. OMEGA-3-SAVAKBAN GAZDAG ZSÍROS OLAJOK ZSÍRSAVÖSSZETÉTELE 2.4.29. Oega-3-savakban gazdag zsíros olajok Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.0-0/2008:20429 javított 6.0 2.4.29. OMEG-3-SVKBN GZDG ZSÍROS OLJOK ZSÍRSVÖSSZETÉTELE eghatározás alkalazható EPS- és DHS-tartalo kvantitatív

Részletesebben

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

Használati-melegvíz készítő napkollektoros rendszer méretezése

Használati-melegvíz készítő napkollektoros rendszer méretezése Használati-elegvíz készítő nakollektoros rendszer éretezése Kiindulási adatok: A éretezendő létesítény jellege: Családi ház Melegvíz felhasználók száa: n 6 fő Szeélyenkénti elegvíz fogyasztás: 1 50 liter/fő.na

Részletesebben

1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések

1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések 1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések 1.1. A különböző szférákban előforduló radioaktív izotópok A környezetünkben előforduló radioaktivitás származhat természetes és mesterséges (antropogén)

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

A megnyúlás utáni végső hosszúság: - az anyagi minőségtől ( - lineáris hőtágulási együttható) l = l0 (1 + T)

A megnyúlás utáni végső hosszúság: - az anyagi minőségtől ( - lineáris hőtágulási együttható) l = l0 (1 + T) - 1 - FIZIKA - SEGÉDANYAG - 10. osztály I. HŐTAN 1. Lineáris és térfogati hőtágulás Alapjelenség: Ha szilárd vagy folyékony halazállapotú anyagot elegítünk, a hossza ill. a térfogata növekszik, hűtés hatására

Részletesebben

1.3.1. Önismeretet támogató módszerek

1.3.1. Önismeretet támogató módszerek TÁMOP.1. -08/1/B-009-000 PÁLYÁZAT 1. SZ. ALPROJEKT 1..1. Öniseretet táogató ódszerek - Pályaoritációs ódszertani eszköztár - - vitaanyag- Készítette: Dr. Dávid Mária Dr. Hatvani Andrea Dr. Taskó Tünde

Részletesebben

XL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23.

XL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. XL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. Radon Cselekvési Terv az EU BSS tükrében Homoki Zsolt Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi

Részletesebben

Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után

Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után Homoki Zsolt 1, Kövendiné Kónyi Júlia 1, Ugron Ágota 1, Fülöp Nándor 1, Szabó Gyula 1, Adamecz Pál 2, Déri Zsolt 3, Jobbágy Benedek

Részletesebben

Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével

Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével Farkas Árpád és Balásházy Imre MTA Energiatudományi Kutatóközpont

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

Ujfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája Első rész

Ujfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája Első rész Ujfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája Első rész MI A TITA? Ez a négyrészes sorozat azt a célt szolgálja, hogy az idegsejtek űködéséről ateatikai, fizikai odellekkel alkossunk képet középiskolás iseretekre

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

Összegezés az ajánlatok elbírálásáról. 1. Az ajánlatkérő neve és címe: Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (1013 Budapest, Attila út 13/A.

Összegezés az ajánlatok elbírálásáról. 1. Az ajánlatkérő neve és címe: Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (1013 Budapest, Attila út 13/A. Összegezés az ajánlatok elbírálásáról 1. Az ajánlatkérő és cíe: Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (1013 Budapest, Attila út 13/A.) 2. A közbeszerzés tárgya és ennyisége: Vagyongazdálkodási szakértői

Részletesebben

HOSZÚHETÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI

HOSZÚHETÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI HOSZÚHETÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTETTE: HÜBNER TERVEZŐ KFT 7621 Pécs, János u. 8. 2016. árcius hó HOSZÚHETÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN

ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN ALARA-elv A sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott személyek sugárterhelését az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten kell tartani a gazdasági

Részletesebben

A hazai vízművek NORM-os felmérése

A hazai vízművek NORM-os felmérése A hazai vízművek NORM-os felmérése Juhász László, Motoc Anna Mária, Ugron Ágota OSSKI Boguslaw Michalik GIG, Katowice Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Értelmezés NORM: Naturally Occurring Radioactive

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről, 2014. április 2-3, Siófok Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton Erőss Anita,

Részletesebben

ÜZEMELTETÉSI FOLYAMAT GRÁFMODELLEZÉSE 2 1. BEVEZETÉS

ÜZEMELTETÉSI FOLYAMAT GRÁFMODELLEZÉSE 2 1. BEVEZETÉS okorádi László ÜZEMELTETÉSI FOLYAMAT GRÁFMODELLEZÉSE 2 Technikai eszközök üzeeltetési rendszerei, folyaatai ateatikai szepontból irányított gráfokkal írhatóak le. A űszaki tudoányokban a hálózatokat, gráfokat

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA

A GEOTERMIKUS ENERGIA A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2012-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása 1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS AZ ÉVI ÁTLAGOS RADON-KONCENTRÁCIÓ ÉS A SUGÁRTERHELÉS MEGHATÁROZÁSA KÜLÖNBÖZŐ MUNKATERÜLETEKEN Szerző: Kávási Norbert Környezettudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Somlai János

Részletesebben

2012 február 7. (EZ CSAK A VERSENY UTÁN LEGYEN LETÖLTHETŐ!!!)

2012 február 7. (EZ CSAK A VERSENY UTÁN LEGYEN LETÖLTHETŐ!!!) 1 A XXII. Öveges József fizika tanulányi verseny első fordulójának feladatai és azok egoldásának pontozása 2012 február 7. (EZ CSAK A VERSENY UTÁN LEGYEN LETÖLTHETŐ!!!) 1. Egy odellvasút ozdonya egyenletesen

Részletesebben

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.

Részletesebben

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT.

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. Előterjesztette: Jóváhagyta: Doma Géza koordinációs főmérnök Posztós Endre

Részletesebben

A KAB-HEGYI ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE

A KAB-HEGYI ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE NÉBIH Erdészeti Igazgatóság Erdőtervezési és Terészetvédeli Osztály 023 Budapest, Frankel Leó utca 42-44. A KAB-HEGYI ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE 202 Tervező: Dávid József... Kalincsák

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat) Mechanikai unka, energia, eljesíény (Vázla). Mechanikai unka fogala. A echanikai unkavégzés fajái a) Eelési unka b) Nehézségi erő unkája c) Gyorsíási unka d) Súrlódási erő unkája e) Rugóerő unkája 3. Mechanikai

Részletesebben

IV.főcsoport. Széncsoport

IV.főcsoport. Széncsoport IV.főcsoport Széncsoport Sorold fel a főcsoport elemeit! Szén C szilárd nemfém Szilícium Si szilárd félfém Germánium Ge szilárd félfém Ón Sn szilárd fém Ólom Pb szilárd fém Ásványi szén: A szén (C) Keverék,

Részletesebben

Sugárzásmérés Geiger-Müller számlálóval Purdea András Bartók Béla Elméleti Liceum

Sugárzásmérés Geiger-Müller számlálóval Purdea András Bartók Béla Elméleti Liceum Sugárzásérés Geiger-Müller szálálóval Purdea András Bartók Béla Eléleti Liceu 1. Bevezetés Úgy fogta neki a sugárzáséréshez, hogy kellett készítsek a fizika labornak egy Geiger-Müller Szálálót. A Rádótechnika

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre

1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre 1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre Az ember állandóan ki van téve a különböző természetes, vagy mesterséges eredetű ionizáló sugárzások hatásának. Ez a szervezetet érő sugárterhelés

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi

Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi régióban Völgyesi Péter V. évf. környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Konzulens: Nagy Hedvig

Részletesebben

1. Ismétlés 123 * 5 21 3 * 4 22 5 * 4

1. Ismétlés 123 * 5 21 3 * 4 22 5 * 4 1. Isétlés 1. Kíváncsi vagy arra, hogy ebben a fejezetben elsősorban elyik országban szerzett élényeiket osztják eg veled a testvérek? Akkor végezd el a űveleteket, és az eredények sorrendjében írd le

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon 1/12 Készítette: VARGA ATTILA ELTE-TTK. KÖRNYEZETTAN BSC Témavezető: MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT EGYETEMI DOCENS ELŐADÁS

Részletesebben

HUNDEM 2004 2004. november 11-12. Miskolc. 1. Bevezetés, célkitûzés

HUNDEM 2004 2004. november 11-12. Miskolc. 1. Bevezetés, célkitûzés értékeléshez a Bodrogzug példáján Szabó Szilárd Szabó Gergely Szabó József Néeth Gábor 1. Bevezetés, célkitûzés A Felsõ-Tisza-vidéken az elúlt években fokozódó gyakorisággal és intenzitással jelentkezõ

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

II. MELLÉKLET AJÁNLATI/RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ I.1) NÉV, CÍM ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONT(OK)

II. MELLÉKLET AJÁNLATI/RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ I.1) NÉV, CÍM ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONT(OK) II. MELLÉKLET EURÓPAI UNIÓ Az Európai Unió Hivatalos Lapjának Kiegészítő Kiadványa 2, rue Mercier, L-2985 Luxebourg Fax: (352) 29 29 42 670 E-ail: p-ojs@opoce.cec.eu.int Inforáció és on-line foranyotatványok:

Részletesebben

Gáztörvények. (vázlat)

Gáztörvények. (vázlat) . Gázhalazállaot jellezése. Ideális gázok odellje. Állaotjelzők Nyoás érfogat Hőérséklet Anyagennyiség öeg 4. Hőérséklet kinetikai értelezése 5. Nyoás kinetikai értelezése 6. Állaotegyenlet Gáztörények

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2007-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

Ujfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája

Ujfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája M A TTA? Ujfalussy Balázs degsejtek biofizikája Második rész A nyugali potenciál A sorozat előző cikkében nekiláttunk egfejteni az idegrendszer alapjelenségeit. Az otivált bennünket, hogy a száítógépeink

Részletesebben

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 1 VERŐCE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 2 Verőce Község Önkorányzata 9/2010. (X. 06.) önkorányzati rendelete VERŐCE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL Módosította: 3/2011. (I. 12.) és 10/2012.

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása (2-34) 2. Fizikai dózisfogalmak. 3. A sugárzás mérése (42-47) Prefixumok

1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása (2-34) 2. Fizikai dózisfogalmak. 3. A sugárzás mérése (42-47) Prefixumok 1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása (2-34) 2. Fizikai dózisfogalak (35-41) Gondolat, 1976 3. A sugárzás érése (42-47) KAD 2010.09.15 2 levegőben (átlagosan) 1 ionpár keltéséhez 34 ev 5.4

Részletesebben

DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN

DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN dr. Ballay László OSSKI-AMOSSO A DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA FELVETÉSE SUGÁRVÉDELMI MÉRÉSEK: DÓZISTELJESÍTMÉNY MÉRÉSEK A helyszínen csak a dózisteljesítmény

Részletesebben

ÁSVÁNY- ÉS TERMÁLVIZEK TERÁPIÁS ALKALMAZÁSA ÉS AZ ABBÓL ADÓDÓ DÓZISOK

ÁSVÁNY- ÉS TERMÁLVIZEK TERÁPIÁS ALKALMAZÁSA ÉS AZ ABBÓL ADÓDÓ DÓZISOK A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) ÁSVÁNY- ÉS TERMÁLVIZEK TERÁPIÁS ALKALMAZÁSA ÉS AZ ABBÓL ADÓDÓ DÓZISOK Mócsy Ildikó 1, Néda Tamás, Szacsvai Kinga 'SAPIENTIA Erdélyi

Részletesebben

2.9. Az egyszerű, tiszta anyagok fázisátalakulásai

2.9. Az egyszerű, tiszta anyagok fázisátalakulásai Kéiai potenciál Fejezetek a fizikai kéiából 2.9. Az egyszerű, tiszta anyagok fázisátalakulásai A indennapi életben találkozunk olyan kifejezésekkel, int fagyás, forrás, párolgás, stb. Mint a kifejezésekből

Részletesebben

Vagyonkezelési irányelvek (Befektetési politika tartalmi kivonata) Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár 2015. február 1.

Vagyonkezelési irányelvek (Befektetési politika tartalmi kivonata) Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár 2015. február 1. Vagyonkezelési irányelvek (Befektetési politika tartali kivonata) Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár 2015. február 1. napjától Az Allianz Hungária Nyugdíjpénztár a befektetések során az egyes portfoliók

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 26. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Enzimek, katalizátorok

Részletesebben

Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása.

Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása. Hullátan A hullá fogala. A hulláok osztályozása. Kísérletek Kis súlyokkal összekötött ingasor elején keltett rezgés átterjed a többi ingára is [0:6] Kifeszített guikötélen keltett zavar végig fut a kötélen

Részletesebben

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK Rendelkezésre álló idő: 30 perc Elérhető pontszám: 20 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ INTÉZET

Részletesebben

Sugár- és környezetvédelem. Környezetbiztonság

Sugár- és környezetvédelem. Környezetbiztonság Sugár- és környezetvédelem Környezetbiztonság Sugárözönben élünk A Föld mindenkori élővilágának együtt kellett, és ma is együtt kell élnie azzal a természetes és mesterséges sugárzási környezettel, amelyet

Részletesebben

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

ÜLEDÉKESEDÉSI FOLYAMATOK A DUNA-DELTAI TÓ-RENDSZERBEN

ÜLEDÉKESEDÉSI FOLYAMATOK A DUNA-DELTAI TÓ-RENDSZERBEN Őszi Radiokémiai Napok 2014 Balatonszárszó, 2014. október 13 15. ÜLEDÉKESEDÉSI FOLYAMATOK A DUNA-DELTAI TÓ-RENDSZERBEN Begy R-Cs., Simon H., Kelemen Sz., Reizer E., Steopoaie I. Környezettudomány és Környezetmernöki

Részletesebben

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN Készítette: Freiler Ágnes II. Környezettudomány MSc. szak Témavezetők: Horváth Ákos Atomfizikai Tanszék Erőss Anita Általános és

Részletesebben

Magyar DEMOLITION. Bontás Avant módra

Magyar DEMOLITION. Bontás Avant módra Magyar DEMOLITION Bontás Avant ódra ROBOT 185 Kieelkedő tulajdonságok A teleszkópos gé 46 c extra gékinyúlást és ezzel további felhasználhatóságot nyújt a bontási feladatok során A unkahengereket speciális

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szabó László. Áramlástani alaptörvények. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Szabó László. Áramlástani alaptörvények. A követelménymodul megnevezése: Szabó László Áralástani alaptörények A köetelényodul egneezése: Kőolaj- és egyipari géprendszer üzeeltetője és egyipari technikus feladatok A köetelényodul száa: 07-06 A tartaloele azonosító száa és célcsoportja:

Részletesebben

e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar

e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar Az ember zárt térben tölti életének 80-90%-át. Azokban a lakóépületekben,

Részletesebben

1. Bevezetés. Mérésleí rás. A magkémia alapjai laboratóriumi gyakorlat

1. Bevezetés. Mérésleí rás. A magkémia alapjai laboratóriumi gyakorlat A természetes háttérsugárzás Mérésleí rás Az ionizáló sugárzások mindenütt jelen vannak környezetünkben, így testünk folyamatos sugárzásnak van kitéve. Ennek az ún. természetes háttérsugárzásnak az intnzitása

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban

Részletesebben

- III. 1- Az energiakarakterisztikájú gépek őse a kalapács, melynek elve a 3.1 ábrán látható. A kalapácsot egy m tömegű, v

- III. 1- Az energiakarakterisztikájú gépek őse a kalapács, melynek elve a 3.1 ábrán látható. A kalapácsot egy m tömegű, v - III. 1- ALAKÍTÁSTECHNIKA Előadásjegyzet Prof Ziaja György III.rész. ALAKÍTÓ GÉPEK Az alakítási folyaatokhoz szükséges erőt és energiát az alakító gépek szolgáltatják. Az alakképzés többnyire az alakító

Részletesebben

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23.

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. Családi méretű biogáz üzemek létesítése Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport www.green-agora.ro Egyesületünk 2001 áprilisában alakult Küldetésünknek tekintjük

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye 1 / 8 211.8.29. 12:4 Ingyenes, egbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi A jogszabály ai napon (211.VIII.29) hatályos állapota tartaloszolgáltatójától A jel a legutoljára egváltozott

Részletesebben