KUNMADARAS NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KUNMADARAS NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft."

Átírás

1 Kiszelovics és Társa Településtervező Kft Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/ Sz.: 5/2014. KUNMADARAS NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 124/2015.(V.28.) számú Képviselő - testületi határozattal jóváhagyott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Május hó

2 2

3 Aláírólap Kunmadaras Nagyközség településrendezési tervének Településfejlesztési Koncepció munkarészéhez Vezető településtervező: Kiszelovics Ildikó TT településmérnök, városépítési városgazdasági szakmérnök Szolnok, május hó 3

4 Tartalomjegyzék Kunmadaras Nagyközség településfejlesztési koncepciójához Bevezetés 1. JÖVŐKÉP 1.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetre vonatkozóan 1.2. A település jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan 1.3. A településfejlesztési elvek rögzítése 2. CÉLOK 2.1. A település átfogó fejlesztését szolgáló célok megvalósítása 2.2. Részcélok és beavatkozások területei egységének meghatározása A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre 3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATHOZ 3.1. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása 3.2. A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjének és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra 3.3. Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésre 4. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSE 4.1. A koncepció megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszer 4.2. Javaslat a koncepció és a változások nyomon követésére, a felülvizsgálat rendjére 4

5 Bevezetés Kunmadaras nagyközség településfejlesztési koncepciója, a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről alapján készül. A nagyközség településfejlesztési koncepciója egy hosszú távra szóló dokumentum, amely kijelöli a település elérendő jövőképét a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetre vonatkozóan. A koncepció meghatározza a település átfogó fejlesztését szolgáló célkitűzéseket, az azokhoz kapcsolódó részcélokat. Továbbá a koncepció meghatározza a településfejlesztés alapelveit. A as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben fontos szerepe van a megfelelő módon előkészített, megalapozott településfejlesztési terveknek, így a településfejlesztési koncepciónak. Kunmadaras nagyközség településfejlesztési koncepciójának készítéséhez felhasználásra és felülvizsgálatra kerül a évben készített településfejlesztési koncepció, továbbá a TERRA Stúdió által 2005-ben készített koncepció mely középtávon határozta meg a fejlődés, fejlesztés irányait, valamint felhasználásra került Kunmadarasi Repülőtér Infrastruktúra és Iparterület Fejlesztése - a as Európai Uniós fejlesztési időszak - előzetes megvalósíthatósági tanulmánya. A településfejlesztési koncepció kidolgozását egy részletes megalapozó vizsgálat (helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés) előzi meg. A koncepcióban kijelölt fejlesztési irányok a megalapozó vizsgálatban feltárt adottságok és a hosszú távon elérni kívánt állapot közötti utat jelölik ki. A településfejlesztési koncepció egyeztetése és elfogadása a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Kunmadaras Nagyközség Önkormányzata Partnerségi egyeztetési szabályzata alapján történik. Kunmadaras Nagyközség önkormányzata a partnerségi egyeztetés alapján a településrendezési terv keretein belül készülő településfejlesztési koncepció társadalmasítása érdekében a helyben telephellyel rendelkező nagyobb vállalkozókat, szövetkezeteket, gazdasági társaságokat közvetlen megkeresés útján levélben értesítette a készülő koncepcióról és fejlesztési szándékaikról, és a jelenleg hatályos településrendezési terv területüket érintő fejlesztésekről kért információt, a fejlesztési elképzelések a településfejlesztési koncepcióba beépítésre kerültek. A település fejlesztési elképzelései többször egyeztetésre kerültek az Önkormányzat bizottságával és az önkormányzati képviselőkkel. 1. JÖVŐKÉP 1.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetre vonatkozóan Kunmadaras jövőképe egy önfenntartó és külső eladásra is termelő, a megújuló energiákat használó agrár- ipari település megfelelő intézményrendszerrel és élhető települési környezettel. A település gazdasági erejét, az élhető település megteremtését korlátozza a munkalehetőségek és a munkaerőt megtartó munkahelyek hiánya. 5

6 A településfejlesztés elsődleges célja a munkahelyek teremtése és megőrzése. A helyben lévő gazdasági vállalkozások fejlesztése és új üzemek, gyárak letelepedésének ösztönzése. A település legfontosabb potenciálja az önkormányzati tulajdonban lévő kunmadarasi volt szovjet repülőtér, annak meglévő felépítményei, a terület többirányú hasznosításának lehetősége. A nagy múlttal rendelkező mezőgazdaság fenntartása, versenyképes mezőgazdasági vállalkozások ösztönzése. Az agrárszférához kapcsolódó egyéb feldolgozóipar megteremtése, fejlesztése. Az állattenyésztés fellendítése, a megtermelt takarmány felhasználása és az állattenyésztéshez kapcsolódó feldolgozó húsipar fejlesztése. A mezőgazdasági kertkultúrás gazdálkodás fejlesztése, a növénytermesztéshez kapcsolódó hűtő-tároló kapacitások megteremtése. A település célja az önfenntartás megteremtése. A volt repülőtéri terület többcélú hasznosításán belül az önfenntartás érdekében energiatermelés mellett, az agrárszféra fejlesztése. A meglévő táj megőrzése, a kialakított természeti környezet fenntartása, a Hortobágyi Nemzeti Park értékeinek megőrzése. Az épített környezet elemeinek, a helyi védelme alatt álló épületek, építmények védelme, a települési környezet alakítása. Az itt élők számára egy élhető, jó infrastruktúrával rendelkező, rendezett településképű, működő intézményi szolgáltatásokkal rendelkező település megteremtése, működtetése. A település jövőképe: Térségi szerepkör szempontjából: A település térségi kapcsolatok szempontjából Karcag - Kunhegyes - Tiszafüred térségi centrumokhoz térben kapcsolódik. A Karcag - Kunmadaras kapcsolat a számú országos mellékút felújításával felértékelődött és vélhetően az M4 gyorsforgalmi út még jobban megalapozza a kapcsolatot. A térségi kapcsolat a közlekedés, a gazdaság, az oktatás és az egészségügy szempontjából lényeges. Közlekedés szempontjából közvetlen vasúti és közúti kapcsolat van, mely a logisztika szempontjából fontos és a repülőtér ez irányú fejlesztése esetén a kapcsolat megerősödik. Gazdaság szempontjából a karcagi nagyobb munkaerő felvevő vállalkozások a kunmadarasi nem helyben foglalkoztatott munkaerő nagy részét alkalmazza és a település jövőképe szempontjából Karcag fejlesztése húzóerőként hat Kunmadarasra is. Oktatás tekintetében a karcagi középfokú oktatási intézmények meghatározók, továbbá az egészségügyi középfokú ellátás (szakorvosi ellátás és kórházi ellátás) is Karcag egészségügyi intézményeivel megoldott, mely a térségi szerepkörök jövőbeni szempontjából is ez irányba fejlődik. Közigazgatásilag a Karcag Járási intézmények biztosítják a hatósági feladatok egy részét, mely közelmúltban átalakított rendszer tovább fejlődik és a későbbiekben méginkább a járási hivatalok látják el a járás településeinek közigazgatási feladatait. Kunhegyessel elsősorban oktatási téren van szorosabb kapcsolat a középfokú oktatás tekintetében, ugyanígy Tiszafüred is lehetőséget nyújt középfokú tanulmányokra, mely a későbbiekben esetleges újabb szakirányok megvalósításával tovább erősödik. Turizmus területén Berekfürdővel a legszorosabb a kapcsolat, a kunmadarasi kulturális és sport rendezvényekre látogatók általában Berekfürdő szálláshelyeit veszik igénybe és a turisztikai kínálat is kiegészíti egymást. A jövőbeni elhatározások alapján Kunmadaras turisztikai kínálata növekszik, mely más jellegű turisztikai kínálatot biztosít, így a környező turisztikai attrakciókat kiegészíti. Tiszafüreddel a Tisza - tó idegenforgalmi 6

7 területén van kapcsolat, mely a Tisza - tavi templomok útja projekt keretében megerősödni látszik. Gazdaság szempontjából: A település potenciálisan legnagyobb gazdaságfejlesztési lehetősége és kitörési pontja a repülőtér komplex fejlesztése. A terület alkalmas gazdasági fejlesztésre, letelepülő logisztikai központnak, vagy ipari területnek is alkalmas. A terület nagysága és kiterjedése, többféle akár egymás mellett lévő hasznosítási lehetőséget is eredményezhet. A település elsődleges feladata a gazdaságfejlesztéssel együtt a munkahelyteremtés, mely a repülőtér gazdaságfejlesztése alapján lehetőséget teremt új munkahelyek létrehozására. A kisebb helyben meglévő elsősorban mezőgazdasághoz kötődő üzemek is fejlesztéseikkel munkahelyteremtést eredményeznek. A munkahelyteremtés lehetősége a település lakosainak átképzése, a képzés házhoz hozása, amely a helyben kihelyezett valós munkahelyteremtéshez kapcsolódó oktatási formákat jelenti. A település belterületén lévő gazdasági terület mellett környezetét nem zavaró gazdasági fejlesztési terület kijelölése. Társadalmi szempontból: A település célja a lakosságmegtartás és lakosság számának növelése, mely elsődlegesen az elvándorlás visszaszorítását jelenti. Elérhető a helyi munkahelyteremtéssel, a helyben foglalkoztatottak számának növelésével, és helyi lakókörnyezet fejlesztésével. A helyben maradást a szociális védőháló is erősítheti a családgondozással, az idősek megfelelő ellátásával, továbbá a felnövekvő nemzedék megfelelő oktatási intézményekben történő elhelyezésével. Hozzátartozik az identitástudat növelése, mely jelenti a helyi hagyományok őrzését és a kulturális hagyományok ápolását. Táji, természeti szempontból: Kunmadaras legnagyobb értéke a Hortobágyi Nemzeti Park területe, melynek védett növény és állatvilága megőrzését hosszútávon biztosítani kell. Lehetőség szerint meg kell ismertetni a védett állat és növényfajokat és a nemzeti parkhoz kapcsolódó természeti turizmust is támogatni kell. Fel kell készülni a klímaváltozás hatásainak megakadályozására, ennek érdekében vissza kell szorítani a gépjármű használatot, és a fűtés környezetkímélő módjait kell választani. Épített környezeti szempontból: A település nagyszámú helyi művi értékének védelem alá helyezésével és pályázatok révén a közintézmények és lakóingatlanok értékőrző felújítása. A települési arculat megőrzése, egyes településrészek rehabilitációja, megújítása. A szegregációval veszélyeztettet területek építészeti és infrastrukturális felújítása, korszerűsítése. Kunmadaras jövőképe az elkövetkezendő 20 évben: A lakosság számára jövőbeni megélhetési perspektíva biztosított, munkalehetőség van a településen és a szűkebb környezetben. A tartós munkanélküliek számára is kínálnak a munkavállalásból származó megélhetési perspektívát. A lakosság száma növekszik, az elvándorlás megáll. 7

8 A cigány lakosság átlagos képzettségi szintje és vele együtt foglalkoztatási lehetősége javul. Magas színvonalú lakókörnyezet alakul ki a település történelmi hagyományaira építve és a kulturális, táji értékek fenntartható hasznosításával. A főtér és környezetének rehabilitációja megvalósul, létrejön a többfunkciós buszpályaudvar és közösségi tér, a körforgalmi csomópont a település belső forgalmi rendjét átszervezi, a zöldfelületek revitalizációja megvalósul. A repülőtér komplex hasznosítása megvalósul, a területen egy többfunkciós logisztikai- gazdasági terület alakul ki a repülési funkció megtartásával. A településen a közlekedési kényszer csökkentése intézmények összevonása, új óvodaépület megvalósítása révén biztosított. A településen átmenő 34-es számú főközlekedési út elkerülő szakasza megépül, így a település közlekedési tehermentesítése biztosítottá válik. A piac környékének rendezése, megépül egy új, többfunkciós piacot és közösségi létesítményt is magába foglaló épület. A turizmus fejlesztése a repülőtér egy részének turisztikai - szabadidős hasznosításával megvalósul, megépül a roma skanzen, a település központjában átadják a hagyományok házát. A közintézmények, lakóépület energiatakarékos szempontoknak való megújítása megtörtént, a közintézmények energiaellátása részben megújuló energiaforrások felhasználásával történik, míg az ingatlan felújítások pályázatok révén folyamatosak. A belterületen lévő gazdasági terület mellett újabb vállalkozások működnek, melyek a munkahelyeket hoznak létre. A megújuló energaiforrások felhasználására napelempark valósul meg a repülőtér területén A település jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan Kunmadaras Jász Nagykun Szolnok megye keleti részén, a történelmi Nagykunság északi szegletében, nem messze a Hortobágytól található. A legközelebbi városok: Kunhegyes és Karcag távolsága 14 illetve 16 km, Tiszafüred pedig 21 km re fekszik a településtől. Szolnoktól a 4 sz. és 34 sz. főközlekedési utakról közelíthető meg 74 km távolságban. A Karcag Tiszafüredi vasútvonal révén kapcsolódik be az országos vasúti közlekedési rendszerbe. A település igazgatási területének szomszédjai: - Északon: Nagyiván, Tiszaörs, Tiszaszentimre - Keleten: Nádudvar (Hajdú Bihar Megye) - Délen: Karcag (Berekfürdő), Kunhegyes - Nyugaton: Abádszalók, Tomajmonostora A megyeközponttal, Szolnokkal jó a közúti kapcsolat, a menetrendszerinti autóbuszjáratok sűrűsége több irányba is megfelelő, Karcagon, Tiszafüreden, Kunhegyesen és Abádszalókon át több nagyváros felé (Szeged, Miskolc, Eger, Szolnok) kapcsolata van. Vasúton a megyeszékhelyről Karcagi átszállással lehet megközelíteni. 8

9 Intézményhálózatának tekintetében középfokú ellátását Karcaggal és Kunhegyessel kiegészítve, felsőfokú ellátottságának biztosítására Szolnok és Debrecen vehető igénybe. Az ország távolabbi településeinek megközelítése jó közúti kapcsolatainak köszönhetően nem okoz gondot (Budapest, Debrecen, stb.). Szomszédos településeinek megközelítése országos főúton és országos mellékutakon történik. Kunmadaras és térsége társadalmi-gazdasági szempontból egyaránt az ország legelmaradottabb térségei közé tartozik, mely kifejezésre jut az alacsony vállalkozási aktivitásban, a tőkeszegénységben, az alacsony ipari foglalkoztatottságban, a képzett munkaerő alacsony arányában, valamint az ipari és a mezőgazdasági termelés alacsony technológiai színvonalában. A térség felzárkóztatása érdekében tehát kulcsfontosságú a tőkeabszorpciós képesség, illetve a helyi gazdaság versenyképességének javítása, különös tekintettel a munkahelyteremtő beruházásokra és a gazdaság fejlődését elősegítő infrastrukturális fejlesztésekre. A település jelenlegi kedvezőtlen helyzetéből kitörési pontot jelenthet a repülőtér, a terület tervezett komplex hasznosítása nagymértékben szolgálná ezen célok többségének megvalósulását, Kunmadaras vonzóbbá válik a befektetők szemében. Új munkahelyek jönnek létre, s megteremtődnek a diverzifikált, az új gazdaság követelményeinek megfelelő, versenyképes helyi gazdaság kialakulásának feltételei. Kunmadaras település célja, hogy bekerüljön az ország gazdaság véráramába (amelynek most belső perifériáján található), és ezzel felpezsdítse a helyi gazdaságot, enyhítse egyéb járulékosan kialakult társadalmi és épített környezeti feszültségeit. A település jövőképe, hogy Kunmadaras térségi szerepkörében megerősödött, prosperáló gazdasággal bíró, stabil népességmegtartó képességű település, amelynek sikere a repülőtér területén megvalósuló logisztikai, szolgáltató és termelő jellegű beruházásokon alapuló és funkcióval szorosan kapcsolódik a térség turisztikai fejlesztéseihez. A helyi gazdaság versenyképes, korszerű szerkezetű és magas jövedelemtermelő képességű legyen továbbá megvalósuljon a település tőkevonzó képességében erősítése. A legfontosabb prioritás a helyi gazdaság fejlesztése különös tekintettel a repülőtér hasznosítására. A település jövőképe a megyei fejlesztési dokumentumokkal összhangban áll. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció ( ) alapján a 4 együttkezelendő térségből a Nagykunság és Tisza-tó együttkezelendő térség: Területi cél - T3 Városhálózati szerepek és város-vidék kapcsolat megújítása a tiszántúli mezővárosi térségben. A projekt a T3 területi célon belül a Tiszántúli nagytérség integrációja és az M4- es menti gazdaság összehangolt fejlesztése prioritáshoz kapcsolódik, melynek beavatkozásai közé tartozik az üzleti szolgáltatások fejlesztése, a meglévő telephelyek mint az érintett kunmadarasi repülőtér rekultivációja, újrahasznosítása. A térség zöldgazdasági arculatának erősítése prioritáshoz illeszkedik, melyben a kunmadarasi reptér komplex fejlesztése nevesítve szerepel. A projekt a koncepció horizontális célok közül a H4. A foglalkoztatás növelése a társadalom minden aktív korú szegmensében célt erősíti, mely komplex, integrált módon megvalósuló foglakoztatási program a megye egészére vonatkozóan támogatja a munkahelyteremtésre és megtartásra vonatkozó lehetőségeket. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Program ( ) két részből, Stratégiai és Operatív Programból áll. A stratégiai program 1. Gazdaságfejlesztés prioritásához illeszkedik a kunmadarasi repülőtér komplex fejlesztése, a prioritáson belül az 1.1. Üzleti környezet intézkedéshez és a Nagykunság - Tisza-tavi térség 9

10 felzárkóztatása elnevezésű intézkedéshez. A beavatkozás célja a vállalkozások termelési hátterét adó meglévő infrastrukturális kapacitások (ipari parkok, telephelyek, iparterületek) folyamatos fejlesztése. Az operatív program a projektet nevesíti: Ipartelep fejlesztése Repülőtéri infrastruktúra és iparterület fejlesztése. Terület- Településfejlesztési Operatív Program, TOP (5.0 változat): A projekt (Kunmadarasi repülőtér komplex fejlesztése) a Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása c. TOP stratégiai célhoz illeszkedik, és a 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében fejlesztési irányhoz, az intézkedések közül a TOP 1.1 Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók intézkedéshez. Az intézkedés az önkormányzati többségi tulajdonú iparterületek mint jelen fejlesztési helyszín- ipari parkok, technológiai parkok, inkubátorházak, logisztikai központok szolgáltatásfejlesztésére és a még szükséges infrastrukturális háttér kiépítésére, iparterületek kialakítására, az iparterületek elérhetőségét és feltárását segítő vonalas infrastruktúrák fejlesztésére fókuszál, mellyel a projekt összhangban áll A településfejlesztési elvek rögzítése A településfejlesztési irányok kijelölése során vannak olyan meghatározó alapelvek, amelyek meghatározóak a település fejlesztésének egésze, a beavatkozások tervezése szempontjából. Kunmadaras településfejlesztési alapelvei az alábbiak: Fenntartható növekedés: Környezetileg fenntartható növekedés elősegítése, amely elsősorban a meglévő erőforrások hatékonyabb felhasználását, a környezetbarát településfejlesztést segíti. Ennek a legfőbb elemei a következők: A település fejlesztési koncepciója a klímabarát növekedést alapelvnek tekinti. Bármilyen fejlesztés is valósul meg a jövőben, az bizonyíthatóan járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez, csökkentse a környezeti terhelést. Fenntartható építés alkalmazása a településfejlesztés során. Környezetbarát iparfejlesztés a gazdaságfejlesztés kapcsán. A helyi gazdaság fejlesztése különös tekintettel a repülőtér hasznosítására Energiahatékonysági beruházások támogatása A fenntartható társadalom és gazdaság elveinek megvalósítására törekedni a lehetőségekhez mérten az egyes fejlesztési projektekben. Egységes növekedés: Kunmadaras fejlesztése során kiemelt szempont a területileg egységes társadalmi, gazdasági fejlődés elve. A fejlesztések során figyelembe kell venni az eltérő fejlettségű és adottságú településrészek kiegyensúlyozott fejlesztését. A területi kohézió, a hátrányok mérséklése olyan alapelvek, amelyek lehetővé teszik, hogy a település elkülönülő részei ne ellentmondásosan, hanem tudatosan és egyenlő mértékben fejlődjenek. Versenyképes fejlődés: A településfejlesztése során kiemelten kell azokra a területekre, helyzeti előnyökre figyelni, ahol Kunmadarasnak versenyelőnyei vannak. Elsősorban a repülőtér komplex fejlesztését kell előtérbe helyezni. Ezeknek a területeknek a fejlesztésével 10

11 biztosítható, hogy stabilizálódjanak és kibontakozzanak a település tartós versenyelőnyei. Kunmadaras legnagyobb helyzeti előnyét az önkormányzati tulajdonban lévő repülőtér területe jelenti. Ennek a területnek a kiaknázatlan lehetőségeit kell a jövőben hasznosítani és ezen terület versenyképes fejlesztésének pozicionalizálása a jövő záloga. Integrált fejlődés: Az integrált megközelítés egyszerre tartalmazza a fizikai és az ágazati szemléletet. Az integrált fejlesztési szemlélet alapján olyan fejlesztésekre van szükség, amelyek egyszerre járulnak hozza a település fizikai, társadalmi, gazdasági, környezeti és műszaki környezetének fejlődéséhez. A pontszerű fejlesztések helyett, a komplex, egymással hatással bíró fejlesztéseket kell előtérbe helyezni. Az integrált fejlesztési szemlélet része, hogy a településfejlesztési politikában az önkormányzati fejlesztések ösztönzik a magánerő, magántőke mobilizálását. Lakosság életkörülményeinek növelése: Alapvető cél a lakosság életkörülményeinek, szellemi, anyagi, környezeti színvonalának növelése a fenntarthatóság figyelembe vételével. A lakosság életkörülményeinek növelése minden rétegre kiterjedően kell, hogy érvényesüljön, tehát esélyegyenlőséget és társadalmi szolidaritást kell biztosítani A település átfogó fejlesztését szolgáló célok megvalósítása Kunmadaras településfejlesztési koncepciója átfogó fejlesztési célokat határoznak meg, amelyek hozzájárulnak a jövőképben megfogalmazottak realizálódásához. Az átfogó célok kijelöli a település legfontosabb gazdasági, társadalmi, környezeti, műszaki kihívásokra adott válaszait, pozícionálja Kunmadarast és kijelöli a legfőbb hosszútávon megvalósítandó céljait. A település jövőképének legfőbb alkotóelemei, pillérei az átfogó célok. Társadalmi átfogó cél V E R T I K Á L I S C É L O K ÁTFOGÓ CÉLOK Élhető település Agrár település Ipari, logisztikai központ Népességmegtartás Népesség növelés Agrár szférában dolgozók ösztönzése Munkahely teremtéssel népesség növelése Önfenntartó település Civil, kulturális szerveződések erősítése Energiatudatos település Civil társadalom energiatudatos fogyasztóvá tétele Gazdasági átfogó cél Infrastrukturális átfogó cél Környezeti Munkahely teremtés Vállalkozások ösztönzése Megközelítés javítása, belső elkerülőút megvalósítása Megfelelő életminőségű Állattartó telepek, mg-i telepek fejlesztése Növénytermesztés fejlesztése Megújuló energia alkalmazása Környezetkímélő gazdálkodás Repülőtér területének komplex fejlesztése Vállalkozói munkahelyteremtés Repülőtér területén teljes infrastruktúra hálózat fejlesztés Környezetbarát beruházások a Önfenntartás megvalósítása, belső piacra termelés Kerékpárút építésének szorgalmazása, a közösségi közlekedés feltételeinek javítása Környezetbarát termékfeldolgozó Energiafelhasználás optimalizálása Napkollektor létesítésének támogatása Egyedi ingatlanok és intézmények hő- 11

12 átfogó cél élettér repülőtér és a település más Közterületek fejlesztése, zöldterületek fenntartása Öntözéses gazdálkodás területén Megújuló energia hasznosítása létesítmények Környezetbarát energiahordozók használata, környezetterhelés csökkentése és hangszigetelése, energetikai korszerűsítés Energiatakarékos közvilágítás Átfogó célok A helyi gazdaság fejlesztése különös tekintettel a repülőtér hasznosítására A település első számú prioritása a repülőtéren belüli területek fejlesztése. Kiajánlható befektetési területek fejlesztése, mely a repülőtér komplex fejlesztésének része. Az üzleti szolgáltatások fejlesztése, a kunmadarasi repülőtér rekultivációja, újrahasznosítása. A kunmadarasi reptér komplex fejlesztése - a foglalkoztatás növelése a társadalom minden aktív korú szegmensében - célt erősíti. Kunmadarason a repülőtér területe alkalmas ipari létesítmények letelepedésére. A terület közúti és vasúti megközelítése biztosított. Meg kell teremteni az ipari, logisztikai létesítmények megvalósítási feltételeit. A pályázati lehetőségek figyelembevételével új ipari üzemek letelepedésének ösztönzése a munkahelyteremtés javítása miatt. A repülőtér területén belül a gazdasági fejlesztésen túl, a letelepülő vállalkozások segítése érdekében inkubátorház létrehozása. A helyi gazdaságfejlesztés mellett a repülőtér területe az idegenforgalmi és sport célokat is szolgálja. Önfenntartó település A település kiemelkedő célja az önfenntartás megteremtése. Az önfenntartás egyszerre jelenti a megújuló energiák lehetőségeinek kihasználását, valamint a szükségletek megtermelését. Az önfenntartás jelenti a függetlenséget és a település jövőjét. A nagyszámú munkanélküli, a munkahelyek hiánya, a gazdasági fejlesztés elmaradása abban az irányban mutat, hogy a településnek az alapvető szükségleteit önmagának kell előállítania. Ez jelenti egyrészt az energiát, melynek első lépései az intézmények energiatudatos felújítása kapcsán elkezdődtek. Támogatni szükséges az energiahatékonysági beruházásokat, melyek hosszútávon megtérülő befektetések. A napenergia felhasználása érdekében a repülőtéren belül jelentős területen naperőműpark létrehozása a cél. A fűtési energia előállítása érdekében nagyterületen császárfa telepítése, melyek fokozatos kitermelése a lakossági tüzelőigények egy részét fedezi. Az élelmiszer termelés kapcsán az önkormányzati tulajdonú területeken növénytermesztés, valamint kertkultúrás növények termesztése és megfelelő kapacitású hűtőházak megvalósítása a cél. A repülőtér területén a mezőgazdasági termelés további folytatása és fejlesztése, ezen belül öntözéses gazdálkodás kialakítása, a rendelkezésre álló termálvíz hasznosítására termálvizes üvegház létesítése. A területen a magas kézimunka igényű gyógynövény és vetőmagtermesztés megvalósítása. A gazdálkodásra kevésbé alkalmas területeken energiaültetvény kialakítása, valamint facsemetekert létrehozása. A már elkezdett állattenyésztési program továbbfejlesztése és kibővítése a juh állomány mellett szarvasmarha, sertés és baromfi tenyésztés és feldolgozás. 12

13 A jelentős kiterjedésű önkormányzati legelőterületeken bérlegeltetési lehetőség biztosítása. Élhető település A település célja a népességmegtartás és népességnövelés. A legnagyobb népességmegtartó erő a munkahely biztosítás, továbbá a megfelelő életminőségű élettér biztosítása. A munkahelyteremtés záloga a versenyképes vállalkozások letelepedése, a munkaerő mobilitás fokozása, a település megközelíthetőségének javítása. A munkaerőpiaci versenyképesség alapja a képzett munkaerő, az elsősorban munkaerőfelvevő ágazatoknak megfelelő képzettségi szint elérése. A munkahelyteremtés érdekében a belterületen környezetét nem zavaró vállalkozások letelepedésének ösztönzése. A település életterének javítása a közterületek fejlesztése, a zöldterületek fenntartása, a közbiztonság növelése térfigyelő kamerákkal, a megfelelő színvonalú, rugalmasan működő intézményrendszer kialakítása, továbbá a közösségi tér megteremtése. A településen civil közösségi ház létesítése, mely a lakosság humán infrastrukturális igényeire alapozva valósulna meg. A településkép javítása egyrészt a közterület rendezést, másrészt a lakóingatlanok állagmegóvását, felújítását, új építéseket is jelent. Az élhető település társadalmi, kulturális összetartó erővel rendelkezik, melyekhez a helyi identitiás és a helyben szerveződő programok, társadalmi események is hozzájárulnak. Agrár település A piaci viszonynak megfelelő, a hazai klimatikus viszonyoknak és termőföldi adottságoknak megfelelő vetésszerkezet kialakítása nagyban elősegíti az agrárszféra fejlesztését. A település sajátossága a kiterjedt legelőterületek, és az ezekhez kapcsolódó állattenyésztés fejlesztése kiemelt cél. A meglévő állattartó telepek infrastrukturális és technológiai fejlesztésén túl a külterületi alkalmas területeken új állattartó telepek létesítését szorgalmazni kell. Az állattenyésztésnél a megújuló energiák környezettudatos alkalmazása (biomassza stb.) révén az állattartó telepek környezetbaráttá és energiatakarékossá tehetők. Az agrár fejlesztésekhez kapcsolódva élelmiszeripari, feldolgozóipari lehetőség megteremtése. Kunmadarasi repülőtér infrastruktúra és iparterület fejlesztése A volt szovjet katonai repülőtéren közművesítésének - víz, szennyvíz, gáz és villamos energia ellátás - megvalósítása. Bérbeadási céllal a meglévő épületek felújításával a volt Kerko Hungária Zrt. épületének gépszerelő műhellyé, a volt meteorológiai állomás munkásszállóvá, a vele párhuzamos épület szociális blokká történő átalakítása, valamint új vegyes mezőgazdasági hasznosítású csarnok építése tervezett. A településen működő jelenlegi vállalkozások a repülőtér iparterületére történő áttelepítése, új befektetők részére ipari terület biztosítása. 13

14 Kunmadarasi repülőtér Drag Aréna fejlesztése A Tisza-tavi Hungarian Drag Aréna Projekt egy szabványos multifunkcionális rendezvény központ kialakítását célozza meg. A kunmadarasi repülő tér adottságai 16 éven keresztül tették lehetővé egy sportág megalakulását, megszilárdulását és bekapcsolódását a nemzetközi vérkeringésbe. A pálya hossza, szélessége és adottságai kiváló alapot biztosítanak ahhoz, hogy Kelet-közép Európában egyedülálló létesítményt hozzanak létre. A jelenleg is Magyar Bajnokságnak helyszínéül szolgáló repülőtér alkalmas a hazai versenyek rendezésére, sőt nemzetközi versenyek lebonyolítására is, Az új Aréna minden tekintetben megfelel a nemzetközi elvárásoknak. A betonkordon meghosszabbításával autók versenyére is alkalmassá tehető a pálya. A közönség elhelyezését szolgáló mobil lelátó rendszer telepítése. Az új Aréna, mint rendezvény központ funkcionálna, a programkínálat fő vázát alkotná a gyorsulási versenysorozat hazai és nemzetközi szinten, de új sportág is lehetőséghez jutna: Drift, Motokrossz, Rally. A színpad felépítésének köszönhetően más rendezvények szervezése előtt is megnyílna az út, így a hasznosítás során több lenne a kínálat, ami még több érdeklődőt vonzana a térségbe. Téli időszakban pedig, sport jellegű képzések helyszínéül szolgálhat. Energiatudatos település A fenntartható fejlődés keretin belül a település célkitűzése az energiafelhasználás optimalizálása, a megújuló energiahasználat elterjesztése. A település közvilágításának korszerűsítése, gazdaságosabb üzemmóddal, a színvonal megtartása vagy fejlesztése mellett. Az önkormányzati intézmények fűtéskorszerűsítése gazdaságos fűtési módra történő átalakítása. A megújuló energiahasználat keretein belül a napkollektorok elterjedésének támogatása. Az egyedi ingatlanok hőszigetelésének és energetikai korszerűsítésének népszerűsítése. a repülőtér területén naperőmű park megvalósítása. Az intézmények energiaigényének részbeni biztosítása napkollektorok elhelyezésével, továbbá komplex energiahatékonysági beruházás megvalósítása. SWOT -analízis Erősségek önkormányzati tulajdonban lévő jelentős területű repülőtér a repülőtér területén gazdaságfejlesztési lehetőségek repülőtér területének több célra alkalmas fejlesztése a repülőtér kifutópályáján zajló több éves hagyománnyal rendelkező gyorsulási versenyek mezőgazdasági termelési hagyományok, működő mezőgazdasági vállalkozások jelentős kiterjedésű legelőterületek és állattartási hagyományok Gyengeségek a településen nincs nagyvállalkozás és a vállalkozási aktivitás gyenge a termőtalaj minősége gyengeközepes, a mezőgazdaságban egyoldalú a termékszerkezet a település gazdasági centrumokhoz mért elérhetősége kedvezőtlen nincs termékfeldolgozás a helyi munkaerő foglalkoztatás szintje alacsony a településen magas a szociálisan rászorulók aránya magas a munkanélküliek népességen belüli aránya 14

15 Hortobágyi Nemzeti Park területe a település külterületén felújított, jó minőségű országos mellékút Karcag irányában működő vasúti szárnyvonal alapellátás helyben biztosított közmunkaprogram hatékony kihasználása művészeti hagyományok (zene, tánc) civil szervezetek Tisza-tó közelsége működő oktatási intézmények Lehetőségek repülőtér hasznosítása megújuló energia hasznosítása, napelempark létesítése állattartó telepek létesítése helyben történő termékfeldolgozás inkubátorház megvalósítása alközponti (kistérségi) szerep turisztikai célú beruházások a repülőtér területén logisztikai központ kialakítása állami és EU-s támogatások, magántőke bevonása alap-és középfokú oktatási-, sport és szabadidős infrastruktúra fejlesztés mezőgazdasághoz kapcsolódó termékfeldolgozás zöldség és növénytermesztéshez kapcsolódó hűtőház, élelmiszeripari üzem létesítése ipari zóna kialakítása a repülőtér területén településkép javítása települési infrastruktúra (kerékpárút, járdák) fejlesztése magas az alacsony iskolai végzettségűek száma a középületek és a lakóépületek állaga leromlott, a komfortfokozat alacsony településközpont rendezésre vár alacsony a csatornázottság szintje kihasználatlan turisztikai lehetőségek, az ehhez szükséges infrastruktúra és marketing tevékenység hiánya tőkeszegény vállalkozói réteg közepes és nagy cégek hiánya termelők összefogásának hiánya szétszabdalt oktatási intézményrendszer oktatási intézmények korszerűtlenek alacsony színvonalú kereskedelmi, szolgáltató egységek szabadidő kulturált eltöltése feltételének hiánya a lakosság és a civil szervezetek nehezen mozgósíthatók a lakosság egészségi állapota nem megfelelő Veszélyek A repülőtéren belüli fejlesztés elmaradása Tőkeerős befektetők hiánya Tovább nő a szociálisan rászorulók száma a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárási viszonyok (aszály, belvíz, vihar stb) a támogatási források szűkülése az önkormányzat és intézményei anyagi feltételeinek romlása elvándorlás kialakulása munkahelyteremtés elmaradása turisztikai beruházások meghiúsulása intézmény korszerűsítés elmaradása tőkeerős cégek hiánya roma probléma fokozódása közbiztonság romlása társadalmi szolidaritás hiánya (egyének és gazdasági élet szereplői között) lakosság egészségi állapotának romlása 15

16 belterület közlekedésének szabályozása (körforgalom, út szélesítés) autóbusz megállók és autóbusz pályaudvar kialakítása tőkeerős cégek betelepülése civilszervezetek erősödése 2.2. Részcélok és beavatkozások területei egységének meghatározása A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata A településnek rendelkeznie kell egy olyan hosszú távú jövőképpel, amely egy tudatos értékválasztást tükröz, illetve kijelöli azt a célállapotot, amelyet a település 2030-ra akar elérni. A település jövőkép egy olyan vízió, amely a helyzet meghatározásból származó megállapításon alapul. Az átfogó célok a nagyközség középtávú, vagyis 5-7 éves fejlesztéspolitikai céljait rögzítik. A jövőkép elérése érdekében kerülnek meghatározásra az átfogó célok, vagyis a jövőkép teljesülésének előfeltételei. Azokat a középtávon realizálandó fókuszpontokat rögzítik, amely a településfejlesztés súlypontjai lesznek. Esetünkben a célállapot az átfogó célok esetében év. A településfejlesztési koncepció feladata továbbá részcélok kijelölése, amelyek már főbb fejlesztési területi illetve ágazati irányai lesznek a település fejlesztésének. Kunmadaras tervezett jövőképének elérése érdekében az alábbi részcélok jelölhető ki. A részcélok az átfogó célok elérését segítő stratégiai területek. a.) Önfenntartó település Kunmadaras társadalmi-gazdasági szempontból egyaránt az ország legelmaradottabb térségei közé tartozik, mely látszik az alacsony vállalkozási aktivitásban, a tőkeszegénységben, az alacsony ipari foglalkoztatottságban, a képzett munkaerő alacsony arányában, valamint az ipari és a mezőgazdasági termelés alacsony technológiai színvonalában. A településen mind országos, mind megyei átlagban kiemelkedően magas a tartósan munkanélküliek aránya. Az aktív korúak munkanélküli rétege az alacsonyan képzett munkaerőből tevődik össze és családokon belül már generációs munkanélküliségről beszélhetünk. A település legnagyobb feladata a munkanélküliség csökkentése és a helyben lakók szociális juttatásának megoldása. A szociális védőháló egyik formája, a település teljes vagy részleges önfenntartása, amely egyrészt az energiahordozók kiváltását, másrészt az élelmiszer helyben történő megtermelését és feldolgozását jelenti. Az önkormányzat elképzelései alapján a megújuló energiatermelés egyik formájaként támogatják napelem park kijelölését, továbbá azt intézmények energetikai korszerűsítésén (nyílászáró csere, teljes hőszigetelés, vagy új korszerű energetikai követelményeknek megfelelő összevont intézmény megvalósítása) túl a lakosság segítése gyorsnövésű, magas fűtőértékű kitermelésre szánt faültetvények kialakítása, fokozatos 16

17 kitermelése és pótlása ötéves ciklusban. Az élelmiszer megtermelése az önkormányzati területek közmunka programban történő művelése, a jelentős legelőterületeken juhállomány legeltetése, kiegészítve bérlegeltetéssel, továbbá a tejtermelés biztosítására szarvasmarha tenyésztés, továbbá baromfitelep kialakítása. A repülőtér területén halgazdálkodás fejlesztése a meglévő halastó fejlesztésével. A mezőgazdasági és állattenyésztési termékek helyben történő feldolgozása, tárolása, hűtése, továbbá a közétkeztetés helyi alapanyagból történő megvalósítása a cél. Az önfenntartó településhez csatlakozik a külterületi agyagbánya fejlesztés elképzelése, mely megvalósításával a településen helyben lehetne hozzájutni az építőanyaghoz. b.) Ipari fejlesztés A repülőtér területének hasznosítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a területen belül egy ipari terület kijelölésére, mely az ipari vállalkozások szélesebb kínálatának megteremtését segíti elő. A munkaerő felvevő vállalkozások letelepedésének ösztönzése. Szükséges bővíteni a területkínálatot az ipartelepítés kiszolgálása érdekében. A területkínálatot elsősorban a repülőtéren belül meglévő épületek átalakításával, vagy jelenleg még be nem épített területek felhasználásával, majd azok beépülése után az iparterülethez kapcsolódó zöldmezős területen iparfejlesztés kijelölésével lehetséges. Üzleti környezetfejlesztés hangsúlyos szerepének kialakítása, továbbá a kínálatfejlesztés mellett lényeges az üzleti szolgáltatások bővítése is. Az üzleti környezetfejlesztés nem kizárólag infrastruktúrafejlesztéseket jelent ugyanis, hanem olyan üzleti szolgáltatásoknak a kiépítését, amelyet a település befektetői, vállalkozói igényelnek, amely kiszolgálja igényeiket. Ez utóbbi érdekében a repülőtéren belül a vállalkozások segítésére inkubátorház kijelölése. Az iparfejlesztésnél elsődleges cél a környezetbarát iparfejlesztés, vagyis olyan iparfejlesztés, amely környezetbarát technológiákat használ, környezettudatosan szerveződik. A kibocsátás, az egészség és környezetkárosító hatások mérséklése a fenntartható gazdaságfejlesztés alapja. A település gazdaságfejlesztésénél figyelembe kell venni a klímaváltozás veszélyeit. Az ipartelepítés érdekében Kunmadaras rendelkezik a szükséges infrastrukturális háttérrel, és kiajánlható iparterület fejlesztési területekkel. Szükséges egy olyan koncentrált marketing tevékenység gyakorlása, amely feltárja a kínálati lehetőségeit a keresleti oldalnak. c.) Településhálózati funkciók és intézmények fejlesztése Kunmadaras településfejlesztési koncepciójának egyik alappillére a településhálózatban elfoglalt pozíciók erősítése, amely egy széles vonzáskörzet létrejöttét eredményezi. Jelenleg a település kis vonzáskörzettel rendelkezik, azonban több területen erősek a térségi pozíciói (közigazgatás, oktatás, sport-rekreáció). A település az aktív településközi együttműködést kívánja erősíteni. Ennek szellemében kiemelt figyelmet kap azoknak a funkcióknak a fejlesztése, amelyek a térségi szerepkörét erősítik. Ilyen területek közé tartozik a közlekedés, a turizmus, az egészségügyi közszolgáltatások, a közigazgatási funkciók és gazdaságifoglalkoztatási funkciók. A település jövőjét meghatározza az aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer működése. A kapcsolatrendszernek fontos elemét képezik az aktív testvértelepülési és partnervárosi együttműködések, illetve a hazai és határon átnyúló turisztikai együttműködések, kulturális programok. Az egészségügyi közszolgáltatásokat tovább kell fejleszteni. Az egészségügyi intézmények infrastrukturális hátterét erősíteni szükséges. A kiépült intézmények fenntartása, 17

18 korszerűsítése, energiahatékonnyá tétele elsődleges feladat. A térség megelőző, prevenciós szűréseit marketing tevékenységgel ösztönözni szükséges. A település közbiztonságának növelése érdekében térfigyelő kamerarendszer kiépítése és működtetése a szükséges. Az egészségügyi alapellátás korszerűsítése érdekében az orvosi rendelők korszerűsítése, akadálymentesítése, eszközfejlesztése az elérendő célok között szerepel. A közigazgatás terén az intézmények felújítása, infrastruktúra korszerűsítése és energetikai megújítás elengedhetetlen. A közszolgáltató rendszereknek a kiépítése, infrastrukturális korszerűsítés, hanem minőségi fejlesztése, ügyfélbaráttá tétele a cél. Egyre nagyobb körben elérhetővé kell tenni az e-ügyintézést, melyet ismertetőkkel, felhasználóbarát felületekkel népszerűsíteni kell. Elérendő cél a település központjában egy többfunkciós szolgáltató komplexum - integrált közösségi tér - létesítése, ahol helyet kaphatna a posta, a távolsági buszmegálló, kiegészítő létesítmények és a parkolás feltételeinek megteremtése is a projekthez tartozik. A település jövőjének záloga az oktatás színvonalának növelése, a különböző képzési formák megteremtése. A szétszabdalt oktatási intézmények összevonása, új oktatási intézmény építése szükséges. A háttér infrastruktúra megteremtése az oktatási színvonal növelése érdekében kiemelt feladat. Elérendő cél az iskolai oktatáshoz és sporthoz kapcsolódóan tanmedence létesítése és az úszásoktatás feltételeinek megteremtése. Elérendő cél egy civil közösségi ház megvalósítása, ahol szociális tanácsadó hálózat, különböző kulturális csoportok, munkaügyi tanácsadás kaphatna helyet. A településen ki kell jelölni közösségi tér területét, ahol a települési szintű rendezvények helyet kaphatnának. A nagyközségben az ellátás színvonalának emelése és a kereskedelmi hálózat fejlesztése szükséges. Ezen belül a piac megvalósítása egy integrált kereskedelmi- szolgáltató egységben, amely több funkció ellátását biztosítaná, így helyet kapna a piac és egyéb kereskedelmi egységek, továbbá képzésekhez, rendezvényekhez termek és itt kaphatna helyet egy óvodai összevont tornaterem is. Sport és rekreáció területén a meglévő sportpálya területének további fejlesztése szükséges. A kiépített sportolási területeken túl az idegenforgalom szempontjából is lényeges a repülőtér területén további sportolási, rekreációs terület biztosítása Ezen a területen helyet kaphatna extrém sportpálya, továbbá a területen létre kell hozni a szabadtéri kulturális és egyéb műsorok rendezésének feltételeit a zöldterület megőrzése mellett. A sportolás és kultúra elengedhetetlen feltétele egy többfunkciós sport és szabadidőcsarnok megvalósítása, amely helyet adhat a sport és kulturális rendezvényeknek is. d.) Energiatudatos település, megújuló energiák hasznosítása Kunmadarason az energia- és klímatudatos település kialakítását szolgáló szemléletformálás a lakosság, a vállalkozások és közszféra körében a településfejlesztés fontos eleme. A szemléletformálás célja egy környezettudatos település megteremtése. Ennek a fejlesztési célnak több rétege, eleme van. A közlekedés terén a már hagyományokkal rendelkező környezetbarát közlekedést erősíteni szükséges. A közlekedéstudatosságot az iskolai oktatás keretei közé be kell építeni. A környezetbarát mobilitás feltételeinek javítása, vagyis a közlekedési rendszerek környezetbaráttá válásának támogatása, a kerékpáros infrastruktúrák fejlesztése. A kerékpáros közlekedés ösztönzése és a közösségi távolsági közlekedés használatának ösztönzése. Kiemelt 18

19 területek tehát környezetbarát közlekedési rendszerek és környezetbarát közlekedési módok fejlesztése, ezáltal a fenntartható települési közlekedés megteremtése. Ennek biztosítása érdekében Kunhegyes és Tiszafüred felé, valamint Karcag irányában kül- és belterületi kerékpárút megvalósítása szükséges, továbbá belterületi kerékpárút hálózat megvalósítása szükséges. Másrészt szükséges erősíteni az energiatudatosságot. A települési energiahatékonyság növelése, a klímavédelmi és energiahatékonysági szempontokat előtérbe helyező közszolgáltatás fejlesztés. Továbbá a lakóépületek, nonprofit szektor által használt épületek energiahatékonysági korszerűsítése képezi a másik kiemelt területet. Ösztönözni a családi házak felújítása során az energetikai korszerűsítése. A megújuló energiák felhasználásának előmozdítása a lakosság körében. Az infrastrukturális fejlesztés tekintetében kiemelt cél a szennyvízcsatorna hálózat fejlesztése, a település teljes területén. Szorgalmazni kell a település teljes egészén a lakossági rákötéseket és a szennyvízhálózat építésének keretében a meglévő szennyvíztisztító is bővítésre, korszerűsítésre kerülne. Az ökotudatosság keretein belül szorgalmazni a komposztáló telep létesítését. A már meglévő szelektív hulladékgyűjtő szigetek mellett újabb szelektív hulladékgyűjtési lehetőség kijelölése, a lakosság ösztönzése a szelektív gyűjtésben való részvételre. Tovább kell bővíteni a közszolgáltatások körét zöld hulladék és építési hulladék szervezett gyűjtésének megvalósításával. Az állati hulladékgyűjtést térségi szinten biztosítani kell, továbbá meg kell szervezni a lakossági veszélyes hulladék gyűjtését és kezelését. Az ökotudatos szemlélet, vagyis a település természeti értékeinek védelme és megőrzése, szintén egy fenntartható és tudatos településfejlesztés megerősödését segíti. A védett illetve közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természet-védelmi helyzetének és állapotának javítása, a természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeinek javítása, illetve az ehhez kapcsolódó szemléletformálás tekinthető a legfontosabb feladatnak. e.) Humánerőforrás fejlesztés A település fejlesztési stratégiájának fontos eleme a gazdasági igényeket kiszolgáló humánerőforrás fejlesztés támogatása. Magas színvonalú képzési struktúra fenntartása és a helyi piaci igényekkel történő összehangolása folyamatos kihívást jelent a település számára. A képzési, szakoktatási háttér fejlesztésében elsősorban a piaci igényeket, szükségleteket kell figyelembe venni. Ennek egyik alternatívája a település gazdaságát segítő, a helyi gazdaság igényeire alapozó képzési formák bevezetése. A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti kiépítése a versenyképes tudás megszerzése érdekében. A hátrányos helyzetű és tartósan munkanélküli emberek, köztük a roma kisebbség oktatásának, átképzésének támogatása a munkaerőpiacon történő elhelyezkedés érdekében. A roma re - integrációs program kidolgozása is lényeges feladat. A jelen kor igényeihez alkalmazkodva a nyelvi és számítástechnikai képzések, átképzések szorgalmazása és támogatása, népszerűsítése. f.) Idegenforgalmi fejlesztés Kiemelt és új fejlesztési terület Kunmadaras számára az idegenforgalom. A település idegenforgalmi vonzereje jelenleg alacsony, hiányoznak azok a vonzerők, amelyek jelentős turisztikai keresletet generálnának, korlátozottak a turisztikai szolgálatosok kapacitásai. Van néhány olyan adottsága Kunmadarasnak, amely azonban alapjául szolgálhatnak a település 19

20 vonzerőfejlesztéséhez. Kiemelten kell kezelni ebből a szempontból a település turisztikai kínálatát, a repülőtér területét, a Hortobágyi Nemzeti Park természeti adottságait, a műemlék Kossuth - házat, és a református templomot. Kunmadaras egyenlőre nélkülözi azokat a komplex turisztikai termékeket, amelyek fellendítenék a település idegenforgalmát. A településen meg kell valósítani a helyi hagyományok házát, amely bemutatná a helyi történelmi eseményeket a múlt különböző időszakában, mind képi, mind hanganyag megjelenítésben. Két célterületen szükséges átfogó beavatkozásokat kezdeményezni. Egyrészt a vonzerőfejlesztések tekintetében. Ennek keretében megtörténik a jelenlegi vonzerők attraktivitásának fejlesztése és új vonzerők létrehozása. A desztináció vonzerejének és versenyképességének növelése nagymértékben múlik a térségben működő attrakciókon. A térség turizmusának alacsony versenyképességét egyrészt az okozza, hogy a vonzerők nem komplex turisztikai kínálatot jelentenek, és nem alkalmas arra, hogy önmagában megfelelő létszámú keresletet generáljon és hosszú tartózkodási időt biztosítson. Ebből eredően kiemelt fontosságú a turisztikai kínálat hálózatosodásának megteremtése, a szomszédos települések turisztikai kínálatának komplex turisztikai csomagként történő értékesítése. A desztináció általános problémái között szerepel a komplex, élményt kínáló turisztikai termékek hiánya. A megváltozott turistaigények jelentős kihívásokat támasztanak a vonzerők számára, amelyhez csak nehezen tudnak alkalmazkodni az attrakciók. A valódi kihívást az élménygazdaságba történő átmenet jelenti a térségnek, vagyis a kínálati oldal jellegének megváltoztatása, élményközpontúvá tétele. A másik kiemelt terület a turistafogadó kapacitások fejlesztése. Hiányoznak a minőségi szálláshelyek, komoly gondot jelentenek a szálláshely kapacitás hiányai. Kunmadaras számára tehát kiemelt cél az idegenforgalom fejlesztése, azon belül a két legfőbb terület a kínálati oldal fejlesztése és a kereslet generálása. A kínálati oldal fejlesztése egyszerre történik a vonzerők és a fogadó kapacitások szintjén. Az imázs formálás egyik leghatékonyabb módja a turizmus fejlesztése. A turisztikai vonzerők és szolgáltatások minősége, jellege nagymértékben befolyásolja a rólunk kialakult képet az ide érkező emberek szemében. Ebből eredően a turizmus a település marketing stratégia kulcsterülete. Szükséges létrehozni egy olyan szervezetet, amely a térség turisztikai versenyképességének javításán dolgozik és tudatos, összehangolt marketing tevékenységet folytat. A turisztikai fejlesztésen belül a kulturális kínálat fejlesztése fontos szerepet tölt be a települési identitás megerősödésében. A társadalmi versenyképesség javítása elsősorban közösségfejlesztési beavatkozásokkal történik, amely alapvetően a helyi identitás erősítését célozza. A turizmust alapvetően befolyásolja a településkép, a települési élettér. Ennek érdekében szükséges a településen a közterületek fejlesztése, a díszburkolatok és sétautak kiépítése, a zöldfelületek kialakítása, fenntartása, az utcabútorok elhelyezése, utcai kandeláberek elhelyezése, egységes, színvonalas tájékoztató táblák kihelyezése. A települési turizmust célszerű összekapcsolni a térségi turizmussal. A közelben lévő Tisza-tó idegenforgalmi vonzerejét kihasználva sokszínű turisztikai kínálatot kell biztosítani. A kunmadarasi repülőtér komplex fejlesztése lehetőséget teremt a sport és rekreációs turizmusnak, a hagyományokkal rendelkező gyorsulási versenyek mellett családi programokkal többnapos rendezvények lehetőséget teremthetnek a turizmus fellendítésére. A repülőtér komplex fejlesztésének keretében a területen belül sokszínű idegenforgalmi lehetőségeket lehet kialakítani, így horgász turizmust a meglévő horgásztónál, pihenőházakat, kaland játszóteret, főzőhelyeket, extrém- sport pályákat, kisállat bemutató teret. A repülőtér melletti terület alkalmas lehet egy roma- skanzen megvalósításának, mely a településen lévő cigány kisebbség kultúráját, hagyományait, szokásait mutatná be interaktív módon. 20

21 Az aktív turizmus kedvelői a tervezett kerékpárutakkal a közeli gyógyfürdőket (Berekfürdő, Tiszaörs-fürdő) felkereshetik. A turizmus területén célszerű a Hortobágyi Nemzeti Park adottságait és lehetőségeit felhasználni és a csendesebb, természetjáró turizmus részére tematikus túrákat szervezni. A településen meg kell teremteni a turizmus részére elengedhetetlen szálláshely feltételeket. A turisztikai vonzerők és szolgáltatások minősége, jellege nagymértékben befolyásolja a rólunk kialakult képet az ide érkező emberek szemében. Általában azok a települések, térségek, amelyek jelentős idegenforgalmi vonzerővel rendelkeznek, pozitív imázs alakul ki róluk. De nem csak az ideiglenes ide érkező emberekre gyakorol pozitív hatást a turizmus, hanem az itt élő lakosságra is, hiszen pozitívan befolyásolja kötődéseket, identitásukat, kulturális fogyasztási lehetőségeiket és gazdasági lehetőségüket. Ebből eredően a turizmus a település marketing stratégia kulcsterülete. Cél a települési és térségi turisztikai kínálat tudatos marketing tevékenységgel történő értékesítése. Pályázatok, befektetők révén új turisztikai attrakciók létrehozása, a turisztikai elemek összefogása a meglévő kínálat komplex csomaggá tétele elsődleges feladat. A kulturális kínálat fontos szerepet tölt be a települési identitás megerősödésében. A társadalmi versenyképesség javítása elsősorban közösségfejlesztési beavatkozásokkal történik, amely alapvetően a helyi identitás erősítését célozza. A turisztikával foglalkozó helyi civil és nonprofit társaságok megalakulásának, működésének segítése hozzájárulhat a turizmus fejlesztéséhez. A helyi kötődés erősítése, a lakossági identitás fejlesztése egy tudatosabb, értékőrző közösségi modell alapja. g.) Települési élettér fejlesztés A részcél egyik kulcsterülete a vonzó lakóterületek megteremtése. A vonzó lakóterületek, a kulturált és korszerű lakókörnyezet fontos szerepet játszik abban, hogy az emberek szeressenek itt élni. Ebből eredően ez a terület is lényeges szerepet tölt be a településimázs formálásában, hozzájárul a nagyközség attraktivitásának, vonzerejének növeléséhez. A települési életterek fejlesztésében fontos szerepe van a lakosságot kiszolgáló rekreációs tereknek és a reprezentatív településképnek, közterületeknek. A településközpont, mint a legfontosabb települési élettér korszerűsítése, funkcióellátottságának további bővítése egész Kunmadaras számára meghatározó. A település központi területének rehabilitációja, a buszmegállók és központi - buszmegálló rendezése, integrált közösségi tér létrehozása az élettér fejlesztéshez tartozik. A központi buszmegálló helyet kaphat egy üzletházban, amely a kulturált buszmegálló mellett a postát és kisebb üzleteket is magában foglalná. A település központjának rendezéséhez tartozik a körforgalmi csomópont kialakítása és a közlekedési rend átszervezése. A településkép szerves része a közterületek, melyek közpark jellegét erősíteni szükséges, kertészeti eszközökkel egységes zöldfelületi rendszert kell létrehozni, továbbá kulturált, az európai uniós előírásoknak megfelelő játszóteret kijelölni. A meglévő zöldfelületek rehabilitációja és ligetesítése a település átszellőzöttsége szempontjából is lényeges. Nélkülözhetetlen egy többfunkciós közösségi tér kialakítása, mely településszintű rendezvényeknek helyet adhat, de e mellett a mindennapokban a korzó, a helyi agóra szerepét is betölti. A funkciógazdag és korszerű települési alközpontok kialakítása tekinthető az egyik lényeges területnek a településfejlesztési prioritások közül. A 21

22 h.) Transzverzális kapcsolatok erősítése Az Országos és Megyei Területfejlesztési Koncepció az Európai Unió döntéseivel összhangban a Kelet-Magyarországi régió tovább fejlesztését tűzi ki célul. Kunmadaras a gyorsforgalmi úthálózattól távol helyezkedik el, ugyanakkor az épülő M4 gyorsforgalmi út a térségre is pozitív hatással lehet. Megépítésével felértékelődhet a Kunmadaras- Karcag országos mellékút, melyen keresztül a nemzetközi úthálózat elérhető. A gazdaság diverzifikációjának ösztönzése Agrár szféra fejlesztése Vállalkozói, üzleti környezet fejlesztése Turizmus fejlesztése Városi környezet minőségi fejlesztése Városi mikroklíma javítása és a települési környezet védelme Településszerkezet és településkép megőrzése épített értékek védelme A városi közlekedési rendszerek korszerűsítése, környezetbarát mobilitás ösztönzése Közösségvezérelt városfejlesztés Humán közszolgáltatások fenntartható fejlesztése Generációkon átívelő közösségi életterek fejlesztése Városi identitás és közösségi kohézió erősítése Integrált növekedés Fenntartható növekedés Harmonikus növekedés A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre Kunmadaras területén a településrészek lehatárolásánál figyelembe lett véve a településszerkezet, az elhelyezett létesítmények, a településrészek jellege. Fentiek alapján a belterületen a következő településrészek találhatók: 1. Újváros 2. Déli lakóterület 3. Településközpont 4. Északi rész 5. Kunhegyesi út - Karcagi út közötti lakóterület 6. Déli ipar és lakóterület 22

23 Fejlesztési célok az egyes településrészekre: 1. Újváros ( Örsi út - Kálvin út és a belterületi határok által közrezárt terület) Az Örsi út szélesítésének megteremtése a kialakult előkertek igénybevételével. Az Örsi út és a Kálvin út mellett kerékpárút kijelölése. A Kálvin út - Örsi út útcsatlakozás közlekedési eszközökkel történő fejlesztése. A régi református temető területének rendezése. A meglévő óvoda felújítása, vagy új központi óvoda létesítése. 2. Déli lakóterület (Kálvin út - Karcagi út és a belterületi határ által közrezárt terület) A Kossuth emlékház környezetének rendezése, a műemlék idegenforgalmi népszerűsítése. A Lenkei János úttól délre lévő és a Bibó István úttól keletre lévő terület szociális rehabilitációja, az épületállomány felújítása, területrendezés, roma közösségi ház kialakítása. A meglévő halmazos utcaszerkezet, és a telekstruktúra megőrzése. Az iskola energetikai korszerűsítése, felújítása. A település peremterületén lévő gazdasági terület mellett környezetét nem zavaró vállalkozások részére terület kijelölése. A közpark felújítása kertészeti eszközökkel. Központi tér kertészeti rendezése, egységes utcabútorokkal történő ellátása. A Karcagi út mellett kerékpárút kijelölése, melynek 23

Településfejlesztési koncepció. Tervezzük együtt a jövőt!

Településfejlesztési koncepció. Tervezzük együtt a jövőt! Településfejlesztési koncepció Tervezzük együtt a jövőt! JÖVŐKÉP Tiszasüly jövőképe egy agrár hagyományokat folytató, korszerű állattartó telepekkel és nagykiterjedésű halgazdasági területekkel rendelkező,

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

FEGYVERNEK VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

FEGYVERNEK VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 1/2014. FEGYVERNEK VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Részletesebben

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ 1 Sz: 5/2015. ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ (314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 37. szerinti dokumentáció) Tervező: Kiszelovics

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

TISZASÜLY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

TISZASÜLY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 8/2014. TISZASÜLY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279

Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 3/2015. JÁSZÁGÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 45/2005.

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

HVS felülvizsgálat. Döntés a projektötletekről. Szarvas, 2011. március 24.

HVS felülvizsgálat. Döntés a projektötletekről. Szarvas, 2011. március 24. HVS felülvizsgálat Döntés a projektötletekről Szarvas, 2011. március 24. HVS felülvizsgálat I. szakasz Tervezői csoport megválasztása Stratégia általános felülvizsgálat (helyzetelemzés, eredmények áttekintése,

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban Czene Zsolt főosztályvezető-helyettes NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Területfejlesztési Tervezési Főosztály Önfenntartó falu Fenntartható

Részletesebben

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1. Térségi gazdaság fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatás - bővítést segítő

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

2014-2019. Hegyesd község Önkormányzata

2014-2019. Hegyesd község Önkormányzata 2014-2019 Hegyesd község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. augusztus

Pályázati figyelő 2010. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) Támogatási keret Támogatás összege Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Szakmai Kollégium Érvényes működési

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

FEGYVERNEK VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

FEGYVERNEK VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 1/2014. FEGYVERNEK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24.

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc 4.0 az OKOS város Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc a fenntartható fejlődés útján Greennovációs Nagydíj: Környezetbarát energia a JÖVŐÉRT!

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Kivonat Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 18-i rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből: 141/2013. (IV. 18.) Kt.

Kivonat Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 18-i rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből: 141/2013. (IV. 18.) Kt. rendkívüli ülésének könyvéből: 141/2013. (IV. 18.) Kt. határozat Dombóvár Város Önkormányzatának megtárgyalta Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója 2014-2020 társadalmi egyeztetési változatát és kéri

Részletesebben

Marcali járás fejlesztési programjának bemutatása

Marcali járás fejlesztési programjának bemutatása Marcali járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP)

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TOP STRATÉGIAI CÉLJAI 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. A TOP elsődleges célja: Térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben