A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA II. kötet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA II. kötet"

Átírás

1 A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA II. kötet november

2 1. PRIORITÁS: A HELYI VÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Stratégiai Program: A HELYI VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA PRIORITÁS: A MŰKÖDŐ TŐKE VONZÁSA Stratégiai Program: A MŰKÖDŐ TŐKE VONZÁSA PRIORITÁS: MEZŐGAZDASÁG- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS Stratégiai Program: A VERSENYKÉPES AGRÁRÁGAZATOK FEJLESZTÉSE Stratégiai Program: ÉLELMISZER FELDOLGOZÁS ÉS KERESKEDELEM Stratégiai Program: KÜLTERÜLETEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE PRIORITÁS: A MINŐSÉGI TURIZMUS FEJLESZTÉSE Stratégiai Program: TURISZTIKAI VONZERŐK ÉS RÁÉPÜLŐ TERMÉKEK FEJLESZTÉSE Stratégiai program: A TURIZMUS FOGADÁSI FELTÉTELEINEK FEJLESZTÉSE Stratégiai Program: TURIZMUS MARKETING TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSE PRIORITÁS: FOGLALKOZTATÁS JAVÍTÁSA Stratégiai Program: A FOGLALKOZTATÁS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA PRIORITÁS: A GAZDASÁGFEJLESZTÉS KISTÉRSÉGI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK KIÉPÍTÉSE Stratégiai Program: A GAZDASÁGFEJLESZTÉS KISTÉRSÉGI KOORDINÁCIÓJÁNAK ERŐSÍTÉSE PRIORITÁS: A GAZDASÁGFEJLESZTÉS INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA Stratégiai Program: A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE Stratégiai Program: A KÖZÜZEMI CSATORNA- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ HÁLÓZAT FEJLESZTÉSE

3 Bevezetés A Nagykátai kistérség gazdaságfejlesztési koncepciójának és programjának kidolgozása része annak az átfogó tervezési-programozási folyamatnak, amelynek végső célja, hogy Magyarország, mint Európai Uniós tagállam kidolgozza a (második) Nemzeti Fejlesztési Tervet, melyben az ország meghatározza az Európai Unió következő hétéves tervezési időszakában ( közötti időszakban) rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználásának célkitűzéseit, programjait, költségvetési kereteit, illetve a végrehajtás konkrét feladatait. Az alulról építkezés jegyében a kistérségi fejlesztési elképzelések, illetve kezdeményezések a megyei és fokozottan a regionális törekvésekbe beépülve tudnak a nemzeti célok szintjén is megjelenni. Az Európai Unió fejlesztéspolitikai rendszerének keretein belül nem támogatható célkitűzéseket Magyarország egy átfogó nemzeti fejlesztési tervbe, az úgynevezett Európa Tervbe építetten kívánja felkarolni. A gazdaságfejlesztési koncepció és program eszköz arra, hogy a Nagykátai kistérség, illetve a kistérséget alkotó települések saját fejlesztési céljait, törekvéseit, kezdeményezéseit megfogalmazzák, ezeket elhelyezze a hazai fejlesztéspolitikai térben. A koncepció és program egyszerre kívánja megszólítani a kistérség lakosságát, önkormányzati, intézményi, civil és gazdasági szférabeli szereplőit, segítve a közös társadalmi, gazdasági, életminőségi, környezeti, stb. érdekek felismerését, és a felszínre került célok végrehajtási kereteinek, feltételeinek megfogalmazását. Ugyanakkor a koncepció és program feladata, hogy szakmai bázisát képezze a térségnek a megyei, regionális és nemzeti tervezési folyamatokban való eredményes érdekérvényesítésének is. A hazai fejlesztéspolitika alapvető sajátossága, hogy a közösségi fejlesztések, elsősorban uniós és központi költségvetési forrásokból finanszírozhatók, amely tény tervezési módszertani szempontból determinálja a koncepció és program tartalmát, kidolgozottságát és a javasolható intézkedések körét. Jelen dokumentum a Nagykátai kistérség gazdaságfejlesztési programját tartalmazza prioritásokra, ezeken belül stratégia programokra bontva. A stratégia programokon belül azokon a területeken, ahol konkrét beavatkozás lehetőségei körvonalozottak operatív programok megfogalmazására került sor. 3

4 1. PRIORITÁS: A HELYI VÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA 1.1. Stratégiai Program: A HELYI VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA A Nagykátai kistérségben a vállalkozások támogatásának célja egy tőkeerős, kiegyensúlyozott, további fejlődési potenciállal rendelkező helyi kis- és középvállalkozói kör kialakulásának támogatása, amely a kistérség gazdaságában és munkaerőpiacán a jövőben meghatározó szerepet tudnak betölteni. A kistérség fejlődése szempontjából ennek kettős hatása lenne: új munkahelyek teremtése révén enyhítené a meglévő munkanélküliség szintjét; ugyanakkor megfelelő színvonalú helyi munkahely kínálat megteremtése esetén az aktív munkaerő városokba történő ingázása is mérsékelhető lenne. A fenti célkitűzés elérése érdekében a gazdaságfejlesztés elérhető eszközrendszerét a fejlődni, növekedni képes kistérségi székhelyű mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésére, versenyképességük, piaci részesedésük, innováció felvevő képességük bővítésére célszerű összpontosítani. Összhangban az Európai Unió vállalkozásfejlesztési politikájával, továbbá az Egységes Belső Piac által kínált lehetőségek figyelembevételével a kistérségi gazdaságfejlesztés számára a vállalkozásokra vonatkozóan az alábbi közvetlen célok fogalmazhatók meg: a vállalkozások növekedésének és versenyképességük erősödésének elősegítése a globalizálódó és tudás alapú gazdaság keretein belül, a kistérség vállalkozásai külgazdasági nyitottságának növelése mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban, a K+F eredmények adaptációja iránti kereslet növelése, ösztönzése, az innováció felvevő képesség erősítése, a vállalkozások különös tekintettel a mikro- és kisvállalkozások infrastrukturális és pénzügyi környezetének javítása, a vállalkozások különösen a mikro- és kisvállalkozások humánerőforrás fejlesztésének támogatása és üzleti információkkal való ellátásának javítása, a Közösség vállalkozás támogatási szervezeteihez, szolgáltatásaihoz és programjaihoz való könnyebb hozzáférés biztosítása. A vállalkozói szektor helyzete a kistérségben az alábbiakban összegezhető: a vállalkozássűrűség messze elmarad a vidéki és Pest megyei átlagtól, melynek oka egyrészt a vállalkozási hajlam alacsony szintje, másrészt Budapest és a környező városok munkaerő elszívó hatása; 4

5 a vállalkozói szféra fejlettsége elmarad az országos átlagtól, mind a technológiai háttér, mind a termelékenység, mind a tercier és kvaterner szektor súlya, mind a külgazdaság orientáltsága tekintetében; csírájában létezik egy fejlődőképes vállalati kör, amely megerősödése, illetve növekedése célzott támogatási programokkal fokozható; a vállalkozások tőkeellátottsága általában alacsony színvonalú, a vállalkozók tőkéhez jutási lehetőségei korlátozottak, folyamata nehézkes és a fejlesztést gyakran ellehetetlenítő költségekkel, garancia feltételekkel jár együtt; a vállalkozások néhány kivételtől eltekintve, elsősorban a helyi, esetleg regionális, hazai piacokon tevékenykednek, versenyképességük általában elmarad a nemzetközi piaci követelményektől; a vállalkozások közötti együttműködés részben a szervezeti keretek, tradíciók hiányának, részben a vállalkozók tájékozatlanságának következtésben szűk körű; a gyenge infrastrukturális háttér (infrastruktúrával kiépített telephelyek hiánya, alacsony csatornázottság szint, rossz közúti megközelíthetőség, stb.) akadálya a vállalkozások hatékony növekedésének; munkaerő szempontjából Budapest és a környező városok munkahely kínálata miatt a kistérségi munkaerő kínálati piacán a maradvány elv érvényesül; hiányoznak a kistérségből azok a gazdasági szervezet(ek), amely egy gazdasági klaszter magját alkothatnák, a vállalkozások közötti együttműködés kezdetleges szinten van. A kis- és középvállalkozások (KKV-k) a hazai decentralizált források, valamint az EU Strukturális Alapok által társfinanszírozott pályázati források egyik fő kedvezményezettjei. A KKV-k fejlesztésére irányuló országos programok egyre inkább a versenyképességük javítására, növekedésre képes, fejlesztési és beruházási célokra mobilizálható tőkével rendelkező vállalkozásokat célozzák meg, mely tendencia az EU as tervezési időszakában várhatóan tovább fog erősödni. A vállalkozástámogatási rendszerek működése ellenére a fejlesztéspolitika megkülönböztetett figyelme és beavatkozása indokolt. További felkészítési, szaktanácsadási, szakértői segítséget célszerű biztosítani, főleg a mikro- és kisvállalkozásoknak illetve azoknak, amelyek beszállítói munkamegosztásra, specializációra, szakosodásra, innovációs együttműködésre vagy közös projektekre készülnek, ilyen önálló projektjük van. A Program leírása A stratégiai program azoknak a vállalkozás-támogatási eszközöknek az összessége, amelyekkel a helyi kistérségi székhelyű, vagy telephelyű vállalkozások részére információ, szakmai és pénzügyi támogatás nyújtható a vállalkozások növekedése és versenyképességük erősödése érdekében. A támogatási eszközök a következők: 5

6 A gazdaságfejlesztés kistérségi szintű koordinációjának támogatása. Jelenleg a vállalkozások számára szakmai tanácsadási szolgáltatást piaci és non-profit szervezetek (kamarák, vállalkozói érdekképviseleti szervek, vállalkozói központ) nyújtanak. E szervezetek vállalkozástámogatási tevékenységének hatékonysága pillanatnyilag igen kicsi, mivel non-profit szolgáltatásaik köre korlátozott, a piaci alapon nyújtott szolgáltatásaik jelentős részére viszont nincs fizetőképes kereslet. A vállalkozás-támogatás intézményi struktúrájában a gazdaságfejlesztés kistérségi szintű támogatásában mutatkozik hiány (a gazdaságfejlesztési koordináció más programokat is érint, ezért horizontális jellege miatt külön fejezetben kerül tárgyalásra). Információnyújtás a vállalkozók részére. A vállalkozások információ ellátottsága, pl. a jogszabályokról, intézményi és pénzügyi keretekről, a piaci környezetről, üzleti tervezésről, illetve pályázati és egyéb forrásokkal kapcsolatosan messze nem kielégítő. Továbbá a vállalkozások körében még mindig nagy hiányosságok mutatkoznak az EU-val kapcsolatos ismeretekben. Ahhoz, hogy e területeken a kistérségben áttörés legyen elérhető a közösségi szféra, elsősorban az önkormányzatok aktív közreműködése szükséges. Pénzügyi támogatások. A kistérség, illetve a kistérséget alkotó önkormányzatok pénzügyi teherbíró képessége nem teszi lehetővé a vállalkozások számára közvetlen pénzügyi támogatások nyújtását. A kistérség szerepvállalása a vállalkozások forrásfelvételének segítésére korlátozódik (legyen szó támogatási vagy pénzpiaci forrásokról). A vállalkozások forrás-abszorpciójának támogatása önmagában is hatalmas feladat. Egyes vállalkozás finanszírozási pénzügyi konstrukciók (kedvezményes hitelek, kamattámogatási konstrukciók, a hitelgarancia, a kockázati tőke és egyéb pénzügyi formák) létrehozása a kistérség számára hosszú távú célként kell megjelennie, még akkor is ha jelenleg ezek létrehozására forrás nem áll rendelkezésre. Egyes gazdasági tevékenységek támogatása. Ez a támogatási eszköz a kistérség fejlődése szempontjából meghatározó gazdasági ágazatok támogatását jelenti, az adott ágazatra kidolgozott stratégia mentén, a kistérségben legnagyobb hangsúllyal a turizmus, mezőgazdaság, informatika, környezeti iparok fejlesztése jöhet szóba. Innováció. A tudásalapú gazdaságban a vállalkozások támogatásának egyik meghatározó eleme a vállalkozások innováció felvevő kapacitásának erősítése. E tevékenység átfogja az innováció-transzfer folyamatának minden lényeges elemét a kutató és fejlesztő tevékenyégtől az üzemi méretekben történő termelés megvalósításnak támogatásáig. Várható hatások, eredmények a kistérség vállalkozásainak versenyképessége növekszik; növekszik a magasabb hozzáadott értékű, illetve exportképes termékek előállításának részaránya; növekszik a helyben foglalkoztatottak részaránya; a kistérség vállalkozásai nagyobb arányban lesznek képesek a támogatási források hasznosítására. 6

7 Költségbecslés és a finanszírozás forrásai A szükséges források összessége a programok rész-költségvetéseiből tevődik össze Operatív program: A vállalkozások felkészítése az EU szabályozási és piaci, versenyképességi követelményeire Az operatív program célja Az operatív program célja a vállalkozások részére nyújtandó szakmai segítségnyújtás az EU csatlakozás és tagság következtében megváltozó gazdasági körülményekhez, jogi és szabályozási keretekhez való adaptációban. A vállalkozói ismeretek bővítése a versenyképesség megőrzésének, illetve fokozásának alapvető feltétele. Amikor felkészülésről beszélünk, nem lehet elvonatkoztatni attól sem, hogy az EU követelmények sikeres átvételének feltétele a nyelvi és informatikai ismeretek elmélyítése is. Indoklás Az EU egységes belső piaca új gazdasági perspektívát jelent a vállalkozási szféra számára, mely nem mentes a kihívásoktól. A versenyképesség megőrzése és fokozása érdekében szükséges, hogy a vállalkozások legjobb tudásuk szerint hasznosítsák tapasztalataikat, az új versenykörnyezet megismerésére, üzleti, fejlesztési, beruházási céljaikat a változó feltételrendszerrel összhangban határozzák meg. Magyarország európai csatlakozása után több mint egy évvel az tapasztalható, hogy a vállalkozások döntő többsége nem képes a 380 milliós európai egységes piac lehetőségeit kiaknázni. A vállalkozások döntő többsége számára a szükséges információk, tudás saját erőforrásokra alapozva továbbra sem érhetők el, ezért a vállalkozások információval való ellátását jelentős részben közösségi feladatnak kell tekinteni. Jól körvonalazódik pl. az építőiparban, mezőgazdaságban, kiskereskedelemben, hogy az európai belső piac alappilléreit képező versenypolitika és fogyasztóvédelmi szabályozás átvétele következtében az érdemi elmozdulás megkezdődött a minőségi termékek és szolgáltatások versenypozícióinak erősödése terén. Leírás Az EU szabályozási és piaci feltételeire, versenyképességi követelményeire a vállalkozások felkészítése az alábbi területeken indokolt: egyes gazdasági ágazatok, szegmensek ágazat kereteit adó EU politikák (verseny-, fogyasztóvédelmi-, vállalkozásfejlesztési, környezetvédelmi, strukturális és kohéziós stb. politikák) és azok Magyarországra, a gazdaságra és a vállalkozásokra gyakorolt hatásai; a szabályozási területeknél világosan kell láttatni, hogy mely területek, kérdések esnek Közösségi szabályozás alá, és melyek esnek továbbra is nemzeti kompetenciába, illetve ez utóbbiak egyes tagországbeli szabályozásában hol vannak eltérések; 7

8 az egyes gazdasági szakágazatok vizsgálata az EU-ban, illetőleg a meghatározó jelentőségű tagállamokban (gazdasági súly, teljesítmény, vállalati struktúra, tulajdonosi szerkezet, foglalkoztatás, fejlődési trendek stb.); hazai vállalkozásokra gyakorolt várható hatások és konvergencia feltételeinek elemzése; a vállalkozások általános jogi és szabályozási keretei (vállalati jog, számvitel, szociális szabályozás, külföldi munkavállalás stb.), illetve ágazat-specifikus jogi és szabályozási keretek (kereskedelmi szabályok, minőségszabályozás, műszaki, környezetvédelmi, munkabiztonsági és munkaegészségügyi normák stb.) megismerése; a vállalkozások forrás-abszorbciós képességének erősítése (forrásfigyelés, projekttervezés, pályázási technikák, projekt menedzsment, projekt monitoring); a nyelvi készség és az informatikai kultúra erősítése. A hatékony ismeretátadás érdekében az operatív program eszközeinek alkalmazkodniuk kell a vállalkozók speciális képzési igényeihez. Javasolt eszközök: a képzési és információs igények folyamatos elemzése; oktatók képzése ("training of trainers" programok); vállalkozói képzési programok (képzési kurzusok, célszerűen ágazati bontásban, workshopok, konferenciák); információ-szolgáltató, terjesztő tevékenységek (interaktív elektronikus szolgáltatások, "help desk" szolgáltatás, kiadványok készítése, médiában való megjelenés). Várható hatások/eredmények a vállalkozók EU-val kapcsolatos ismeretinek növekedése; a vállalkozók által megtett, a versenyképességüket javító intézkedések; a vállalkozások forrásszerző képességének erősödése. Területi hatókör A program a kistérség egész területét érinti, figyelembe véve a kedvezményezettek, illetve tevékenységük térbeli elhelyezkedését. Megjegyzendő, hogy a programnak nem kell szigorúan a kistérségi határokhoz illeszkednie, hanem a fentiekben vázolt tevékenységek a kistérség nagyobb környezetében is folytathatók. Kedvezményezettek köre A program közvetlen kedvezményezettjei azok a mikro-, kis- és közepes vállalkozások, amelyek saját erőből nem képesek átfogóan megismerni az EU csatlakozás és a piaci változások következtében beálló új követelményeket. A programvégrehajtás főbb szereplői Irányítás: kistérségi fejlesztési tanács, Megvalósítás: a kistérségi tanács munkaszervezete és a gazdaságfejlesztő ügynökség (lásd 6. Prioritás) közösen, a Tápiómenti Ipartestület, Pest Megyei 8

9 Kereskedelmi és Iparkamara, Pest Megyei Agrárkamara, Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorciuma, benne a Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, ÉVOSZ, VOSZ, KISOSZ, szakképzési intézmények, képzéssel foglalkozó vállalkozások bevonásával. A megvalósítás időbeli rendje A programnak folyamatosan van létjogosultsága ( ), de a tapasztalatok szerint sok vállalkozó általában fél-egy évig tart szoros kapcsolatot a programmal. A versenyképesség megőrzésére törekvő vállalkozások a tájékozódási csatornák, a megfelelő intézményes kapcsolatok kiépítése után kikerülnek a programból, a szükséges ismereteket más csatornákon keresztül megszerzik. A program költségvetése és lehetséges forrásai A program becsült költségigénye: években 50 millió Ft, melynek forrásai: Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Gazdasági Versenyképességi Operatív Program (GVOP); közvetlen EU-s vállalkozásfejlesztési források; hazai vállalkozásfejlesztési intézmények, decentralizált regionális előirányzatok, érdekelt gazdasági szervezetek sajátereje. Kapcsolat más térségi fejlesztési prioritásokkal A kis- és közepes vállalkozásokat felkészítő program nagyban hozzájárul a vállalkozások versenyképességének és ezáltal a kistérség gazdaságának erősödéséhez, és szoros összefüggésben áll a mezőgazdaság, a turizmus és a foglalkoztatás fejlesztésével is. Közvetett módon erősíti a kistérség népesség megtartó képességet, a kistérség lakosságának társadalmi esélyegyenlőségét Operatív program: Az információs gazdaság megalapozása a kistérségben A operatív program célja A program általános célja a Nagykátai kistérség gazdasági felzárkóztatásának elősegítése és versenyképességének növelése a korszerű info-kommunikációs technológia kínálta lehetőségek által. A "felzárkóztatás" szempontjából a kistérség számára az ország más fejlett térségeinek és a fejlett világ informatikai folyamatainak is vonatkoztatási alapként kell szolgálnia. Az információs társadalom kiépítése olyan alapvető szükségszerűség, amely szerint a fejlesztéssel foglalkozók feladata a fejlesztési folyamatok elősegítése, gyorsítása, a komparatív előnyök generálása, továbbá a területi és társadalmi esélyegyenlőség érvényesülésének, a méltányosság biztosítása. Indoklás 9

10 Az info-kommunikációs technológiák világméretű térhódítása, a digitalizált információk mennyiségének ugrásszerű növekedése, továbbá az információk hozzáférési, kezelési, feldolgozási, tárolási és továbbítási költségeinek csökkenése mélyreható társadalmi és gazdasági folyamatokat indukál. Az információs társadalom az életminőség folyamatos javulását a tudásalapú gazdaság növekvő versenyképességére, jövedelmezőségére és az új típusú kooperációs lehetőségekre alapozottan biztosítja és elősegíti a területileg kiegyensúlyozott, ökológiai és gazdasági szempontból fenntartható fejlődést. Az info-kommunikációs eszközellátottság és internet-hozzáférés tekintetében a kistérség az egész országot általánosan jellemző, a fejlett világtól való jelentős lemaradást mutatja. A becslések szerint a háztartások körülbelül egyötödében van számítógép és mintegy 10 % rendelkezik internet-hozzáféréssel. A kis- és közepes vállalkozásoknak közel fele van számítástechnikai eszközökkel felszerelve és egyharmaduk fér hozzá a világhálóhoz. Míg Magyarországon 100 lakosra 10-nél kevesebb személyi számítógép jut, addig az Egyesült Államokban 60, és az Európai Unió tagállamaiban 100 lakosra vetítve átlagosan 30 a személyi számítógépek száma. Különösen elgondolkodtató, hogy Magyarország az EU-hoz a év folyamán egyidőben csatlakozott tíz állam közül a nyolcadik (!) helyen áll a személyi számítógépek lakosságarányos számával. Az Európai Unió csatlakozás előtti (EU 15) tagállamaiban az internet-hozzáférés aránya háztartások esetében megközelítette a 40%-ot és a vállalati szférában meghaladta a 90%-ot. Az információs társadalom vívmányainak hazai átvétele során megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a versenyképesség javítására, valamint a szociális és területi esélyegyenlőség biztosítására azokon a területeken, ahol a pusztán piaci működés önmagában nem képes a szükséges strukturális változások végbemenetelét garantálni. Az adaptációs folyamatok dinamikájának és hatékonyságának biztosítása a közösségi szféra közreműködését igényli e területeken. Pillanatnyilag az informatika piaci szegmenseiben tevékenykedő vállalkozások (internet szolgáltatás, web tervezés, szoftverfejlesztés, digitális tartalmak előállítása stb.) nem fejlődnek a megfelelő ütemben. A gazdaságfejlesztés számára alapvető feladatként definiálható a számítógépes és internet-használati műveltség erősítése és kiterjesztése a kistérség teljes népességére. Leírás Elő kell segíteni a tudás-alapú gazdaság térhódítását, ennek érdekében támogatni kell egy olyan vállalati szegmens kialakulását, amely képes és hajlandó befektetni az információtechnológia által kínált piaci lehetőségek kiaknázásába. Ennek megfelelően a gazdaság szereplőit főképp a mikro, kis- és közepes vállalkozásokat támogatni kell abban, hogy elsajátítsák és mindennapi tevékenységükben hatékonyan alkalmazzák az információs és kommunikációs technológiákat. Továbbá, támogatni kell a tartalomiparban (content industry), a szoftveriparban fejleszteni kívánó vállalkozásokat és elő kell segíteni az információs társadalom által kínált új típusú munkahelyteremtés (pl. távmunka) létrehozásának illetve bővítésének feltételeit, lehetőségeit. Az információs gazdaság kistérségi megalapozása folyamán nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy az információs társadalom vívmányainak átvétele, a "digitális kultúra" széleskörű elterjesztése is alapvető közösségi feladat, mely szoros kölcsönhatásban áll az információs gazdaság térnyerésével. Az információs társadalom kiépítésének legalapvetőbb feladatai a következők: 10

11 az információs társadalomnak az életkörülményekre, munkavégzésre és a hatékonyságra gyakorolt hatásainak széleskörű megismertetése a kistérség lakossága körében (intenzív felkészítő akciók, képzési programok, help-desk szolgáltatások); az e-közigazgatás feltételeinek megteremtése, kiépítése, a kistérségi közszolgáltatások informatikai, internetes megoldásainak kialakítása, az informatikai infrastruktúra (elsősorban az informatikai végpontok) célirányos fejlesztése; az internet-hozzáférés biztosítása a lehető legszélesebb körben, beleértve az erősen falusias térségek felzárkóztatását is (közösségi végpontok: iskolák, teleházak/telekuckók, közösségi házak, polgármesteri hivatalok fejlesztése); kísérleti (pilot) akciók (digitális tartalmak előállítása, elektronikus marketing, online szolgáltatások és közszolgáltatások, info-pontok létesítése). A fentiekből következően az információs gazdaság kiépítése egyrészt közvetlenül jelent közösségi feladatot, másrészről az információs társadalom (e-közigazgatás, oktatás, képzés, tájékoztatás, adatfeldolgozás, stb.) más szegmenseinek fejlesztése a gazdasági szereplők számára új piaci lehetőségeket nyit meg. Területi hatókör A program a kistérség egész területét érinti, figyelembe véve a fejlesztések térbeli eloszlását. Kedvezményezettek köre A program közvetlen kedvezményezettjei az információs gazdaság kiépülésében résztvevő vállalkozások, önkormányzatok, gazdaságfejlesztési és civil szervezetek. A programvégrehajtás főbb szereplői Irányítás: a kistérségi fejlesztési tanács,. Megvalósítás: hálózati rendszerek tervezésével és kiépítésével foglalkozó, szoftverfejlesztő, webtervező, tartalomszolgáltató és informatikai képzéssel foglalkozó vállalkozások, valamint önkormányzati és kistérségi szervezetek. Szakmai felügyelet: Informatikai és Hírközlési Minisztérium, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, ProRégió Kht, Pest Megyei Közigazgatási Hivatal, Pest Megyei Területi Államháztartási Hivatal. A megvalósítás időbeli rendje A programnak megindítása sürgető, annak érdekében, hogy a kedvezményezettek csatlakozni tudjanak az EU informatikai rendszereihez és az azokban rejlő potenciálok kiaknázásánál ne az informatika szűk (infrastrukturális és egyéb) keresztmetszetei okozzanak jelentős versenyhátrányt. A program költségvetése és lehetséges forrásai 11

12 A program becsült minimális költségigénye: 300 millió Ft, melynek főbb forrásai: Belügyminisztérium önkormányzati fejlesztési forrásai; Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Gazdasági Versenyképességi Operatív Program (GVOP); Informatikai és Hírközlési Minisztérium; vállalkozásfejlesztési források; decentralizált regionális előirányzatok; decentralizált megyei előirányzatok; érdekelt gazdasági, közigazgatási és civil szervezetek sajátereje. Kapcsolat más térségi fejlesztési prioritásokkal Az információs társadalom fejlesztése oldja a kistérség megközelíthetőségéből eredő versenyhátrányt, segíti a helyi gazdaság erősödését és új típusú munkalehetőségek kialakulását, és tudásalapú gazdaság irányába való elmozdulást Operatív program: Az innováció menedzsment és transzfer feltételeinek megteremtése Az operatív program célja Általános cél a gazdaság hosszú távú fenntarthatóságának megőrzése és versenyképességének fokozása, a gazdasági szervezetek orientálása a tudásigényes, innovatív tevékenységek, technológiák, termelési és irányítási folyamatok alkalmazása irányába. A K+F piac megteremtése az innováció keresleti és kínálati oldalának erősítése révén. Közvetlen cél a kistérség gazdasági szervezeteinek intézményesített kapcsolódása az innovációs piachoz a hazai és nemzetközi K+F kínálat közvetítése a kistérség vállalkozásai felé, a vállalkozások általi hasznosítás, a termékké fejlesztés folyamatának szakmai és pénzügyi támogatása, egyedi projektötletek menedzsmentje révén. Indoklás A kistérség gazdasági szerkezete korszerűtlen, az innovatív ágazatok jelenléte gyenge. A K+F eredmények hasznosítása rendkívül fejletlen. Az innováció iránti kereslet kicsi, mivel a vállalkozások általában kevéssé nyitottak az innovációs eredmények befogadására. Az innováció-transzfer intézményei hiányoznak, illetve nem igen korlátosan érhetők el a régió gazdasági szervezetei számára. A kistérség csaknem kizárólag a K+F piac keresleti oldalán van jelen, azaz a vállalkozások innovációs igényét kell elsősorban kielégíteni, illetve egy szélesebb vállalati körben kell az igényt és készséget megteremteni az innovációs eredmények befogadására. A feladat tehát elsősorban nem a belső innovációs potenciál fejlesztése és a K+F eredményeinek bekapcsolása az innováció transzfer folyamatába -ennek feltételei a kistérségben nem adottak kutató-fejlesztő bázis(ok) hiányában-, hanem az innovációs eredmények "behozatala" és elterjesztése a kistérségen belül a potenciális hasznosító szervezetek között. Erre rendelkezésre állnak a kapcsolati elemek elsősorban a budapesti és gödöllői felsőoktatási 12

13 intézményekkel és kutató műhelyekkel. E kapcsolatokat kell tudatos szervező, ötletgeneráló és koordinációs munkával apró pénzre váltani a helyi vállalkozások fejlődésének elősegítése érdekében. Az innováció-transzfer folyamat a magas piaci kockázat és lassú megtérülés miatt tőkeszegény környezetben nem képes piaci alapon működni, a folyamat bár lehetnek piacosítható elemei nem nélkülözheti a közszféra szakmai és pénzügyi részvételét. A részvétel a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó non-profit szféra részéről lehet: információszolgáltatás, hozzáférés biztosítása információs csatornákhoz, adatbázisokhoz, az üzleti alapon nem elérhető szolgáltatásokhoz, szaktanácsadáshoz, képzéshez stb. Az innováció-menedzsment és innováció-transzfer intézményi keretei kiépítésében és egyes elemeinek működtetésében a közösségi források részvétele sem nélkülözhető. Egy jól szervezett, hatékony innováció-transzfer rendszer kockázati tőke bevonásra is alkalmassá tehető. Az innováció-transzfer főbb, a kistérség által támogatandó elemei az alábbiak lehetnek: stratégia fejlesztés, marketing stratégiák, üzleti tanulmányok, piaci előrejelzések; a kistérség vállalkozásainak innovációs igényének, kapacitásainak és szakismeretének feltárása; hazai innovációs szervezetekkel való együttműködés; az innovációs folyamatban résztvevő gazdaságfejlesztési szervezetekkel való együttműködés erősítése; az innovációs folyamatban résztvevők közötti partnerség kialakítása (partnerkeresés, K+F börzék, stb.) innovációs projektötletek, projektek kidolgozása, innovatív projektek menedzselése, inkubációs szolgáltatások, hazai és EU innovációs programokban való részvétel támogatása, pályázati és piaci források feltárása és bevonása, konferenciák, szimpóziumok, szakkiállítások, üzleti találkozók szervezése, az információátadás, szolgáltatás rendszerének kidolgozása és működtetése. Megjegyzendő, hogy az innováció-transzfer folyamat nagy tudásigényű elemei (pl. iparjogvédelem, nemzetközi kapcsolatok építése, a K+F eredmények nyomon követése, nyilvántartása) túlmutatnak a kistérségi kereteken. E területeken a kistérség szerepe a kooperációs kapcsolatok kezdeményezése, generálása lehet a nagy (regionális, országos és akár nemzetközi) K+F műhelyekkel. Várható hatások/eredmények Az innováció erősítésének hatásai a kistérség gazdaságában az egyes vállalkozások szintjén jelentkeznek mind a jövedelemtermelésben, mind pedig a gazdaságszerkezet és a munkaerőpiac kedvező irányba történő átstrukturálásában. Közvetlenül mérhető eredmények: innovatív tevékenységet folytató vállalkozások száma, 13

14 innovatív tevékenységű vállalatok árbevétele, hozzáadott érték termelése, a munkaerőpiac szerkezetének változása. Területi hatókör Az operatív program a kistérség egész területét érinti, figyelembe véve a kedvezményezettek, illetve tevékenységük térbeli elhelyezkedését. Kedvezményezettek köre A program végső kedvezményezettjei azok a vállalkozások, amelyek az innovációs eredmények befogadására és az innovációt hordozó termékek előállítására és azok piacának megteremtésére alkalmasak. A programvégrehajtás főbb szereplői Irányítás: kistérségi fejlesztési tanács, Megvalósítás: a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a térségen kívüli felsőoktatási és térségi és térségen kívüli szakképzési intézmények, vállalkozásfejlesztési intézmények, innováció-transzfer szervezetek, finanszírozó szervezetek. A megvalósítás időbeli rendje Egy jól működő innováció-transzfer rendszer kiépülése inkább a középtávú, mint rövid távú feladat. Bár a témával kapcsolatban folytak és jelenleg is folynak felmérések, ezek egyelőre az innováció transzfer és menedzsment folyamat szereplőinek beazonosítása és közöttük lévő kooperációs lehetőségek feltárására irányulnak, további megalapozó vizsgálatok nélkül korai az operatív program megvalósulásának időbeliségéről beszélni. A program költségvetése és lehetséges forrásai Ebben a fázisban az innováció transzfer rendszer kiépítésének költségei nem becsülhetők. Potenciálisan bevonható források: Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Gazdasági Versenyképességi Operatív Program (GVOP); EU K+F keretprogramok; K+F, innovációs és vállalkozásfejlesztési források; decentralizált regionális előirányzatok; érdekelt gazdasági szervezetek sajátereje. Kapcsolat más térségi fejlesztési prioritásokkal Az innováció transzfer rendszer kiépülése a kistérség gazdasága egészére pozitív módon hat és a kooperációs kényszer miatt segíti a kistérségben és a kistérség határain túlnyúló együttműködési hálók erősödését. 14

15 2. PRIORITÁS: A MŰKÖDŐ TŐKE VONZÁSA 2.1. Stratégiai Program: A MŰKÖDŐ TŐKE VONZÁSA A stratégiai program célja Általános cél a kistérség gazdaságának stabilizálása egy tőkeerős (nagy)vállalati kör kialakításával, amely képes a munkavállalók részére a helyben foglalkoztatás alternatíváját nyújtani, és mérsékelni ezáltal az ingázás mértékét, és diverzifikálni a foglalkoztatási lehetőségeket (részmunkaidő, nők nagyobb arányú foglalkoztatása, stb.), és amely hatékonyan képes együttműködni a helyi kis- és közepes vállalkozásokkal és ezáltal elősegíti a helyi vállalkozások fejlődését, versenyképességük erősödését. Közvetlen cél: a külső hazai és külföldi- működő tőke beruházások számára kedvező piaci és infrastrukturális és telephelyi feltételek megteremtése. Indoklás A kistérség gazdaságát a tőkehiány jellemzi, amely megnehezíti a helyi KKV szektor foglalkoztatási kapacitásának erősödését. Ugyanakkor szűk a kistérségben jelen levő nagyvállalati kör, és gyakorlatilag nem található olyan vállalkozás, amely egyes gazdasági ágakban képes lenne beszállítói kapcsolatok révén a kisebb vállalkozásokat integrálni és ezáltal növekedésüket segíteni. A működő tőke csekély érdeklődése több a befektetői szándékot erőteljesen befolyásoló tényezőre vezethető vissza. Az okok keresendők egyrészt a kistérség földrajzi-közlekedési pozíciójában, a kedvezőtlen közúti-elérhetőségi kapcsolatokban. Másrészt keresendők a korábbról örökölt gazdasági-piaci struktúrájában és szerény befektetési és telephely kínálatában, továbbá a koncentrált munkaerő-kínálat hiányában, a belső piac alacsony felvevőképességében, valamint egyes konkurens Budapest közeli térségek kedvezőbb gazdaságföldrajzi adottságaiban. Leírása A működő tőke bevonása három fő tevékenységet igényel: a telephelykínálat bővítése, amelyet célszerűen a települések rendezési tervei által már kijelölt gazdasági/ipari/kereskedelmi övezetek fejlesztésével lehet hatékonyan végrehajtani; 15

16 a befektetői kínálat promóciója, befektetési marketing (ezt a területet a későbbiekben a térségmarketinggel foglalkozó fejezetek tárgyalják); a befektetők információkkal való ellátása, a befektetés lebonyolításának szakmai támogatása, amely feladatot célszerűen a fentiekben javasolt gazdaságfejlesztési koordinációs egység láthatja el. Várható hatások/eredmények növekszik a kistérségben letelepült külföldi vállalkozások száma, a befektetett tőke mennyisége, növekszik a helyben foglalkoztatottak aránya, növekszik a tudásigényes gazdasági tevékenységek jelenléte a kistérségben, beszállítói kapcsolatokon keresztült integrált helyi vállalkozások száma, a generált forgalom nagysága Operatív program: A kistérség telephely kínálatának fejlesztése Az operatív program célja A program általános célja az ipari termelés és feldolgozás (ideértve az agráriparokat is) szerepének és súlyának erősítése a kistérség gazdaságában, a termelési szerkezet tudatos fejlesztése a tudásigényes és környezetkímélő termelési ágazatok irányába, a tőkeszegény környezet oldása befektetői tőke vonzása révén és végül a térségi, (megyei, kistérségek közötti) gazdasági szereplők közötti együttműködés fejlesztése. A konkrét profil kialakítása tekintetében az élelmiszergazdaság, a korszerű feldolgozóipar, a környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, újrahasznosítással foglalkozó termelő eszközök gyártása, fejlesztése lehetnek főbb tevékenységi körök. Így a konkrét célok lehetnek: Indoklás a helyszín kijelölése, a műszaki alapinfrastruktúra (víz-, csatorna-, gáz-, villamoshálózatok, bekötő és belső úthálózat) fejlesztése; szakmai befektetők betelepítése; pénzügyi befektetők vonzása; az termelők közötti együttműködés erősítése, a térségbeli (Észak-Alföld mellett Észak-Magyarország is) ipari integrátori funkciókkal rendelkező ipari parkokkal való együttműködés erősítése; a centrum innovációban és a logisztikai funkciókban vállalt szerepének növelése. Az ipari parkok befektetései, munkahelyteremtése mellett szükséges és célszerű a budapesti, gödöllői és gyöngyösi tudományos, innovációs intézményekkel közösen egy olyan zászlóshajó projekt kialakítása, amely: - kihívást, megfelelő perspektívát, együttműködési terepet, közös fejlesztési célokat szolgál, - kihasználja a kapcsolatokat, a földrajzi elhelyezkedés előnyeit, a meglévő helyi erőforrásokat, 16

17 - további lendületet adhat a helyi foglalkoztatási, képzési igényeknek. A technológiai transzfer központ a helyi és regionális gazdaság integrált eszköze, amelyen keresztül a makroszintű gazdaságpolitika főbb elemei: az ipari szerkezet- és technológiaváltás, működő tőke bevonás, innovációs fejlesztések, be- és kiszállítói kapcsolatok erősítése, munkahelyteremtés, stb. megvalósíthatók. A program leírása A program az alábbi öt elemre épül: tudományos-technológiai-befektetői-vállalatszervezési tevékenység a funkciók kialakítása, a tervezés érdekében, a beruházás megtervezése, megvalósítása: a centrum és/vagy az ipari park(ok) műszaki alapinfrastruktúrájának (víz-, csatorna-, gáz-, villamoshálózatok, bekötő és belső úthálózat fejlesztése) kiépítése, promóciós / marketing tevékenység: a működő technológiai transzfer központ, az ipari park befektetőkkel való betelepítésének elősegítésére, a szolgáltatások kialakítása, erősítése: szükséges, hogy a centrum és az ipari parkok üzemeltető szervezetei az alapszolgáltatások (vagyonvédelem, raktározás, postai szolgáltatás, étkeztetés, stb.) mellett a műszaki, jogi, pénzügyi, számviteli, banki szolgáltatások, valamint a szállítmányozás, a vámügyintézés, és a munkaerő-közvetítés terén elérhetővé váljanak, vállalatközi együttműködés erősítése: szükséges a centrumban és az ipari parkon belüli kooperációs kapcsolatok erősítése, illetve a vállalkozások közötti együttműködés fejlesztése, amelynek az ipari parkban letelepült vállalkozások erős hálózati elemei lehetnek, a szelektív fejlesztés: a vállalatközi együttműködés sajátos dimenziója az ipari park specializációja nagyobb térségi funkciók mentén. Ilyen területek lehetnek pl. az agrár innovációs, környezetvédelmi kísérleti, és K+F fejlesztések, spin-off vállalkozások fejlesztése, ezeket szolgáló eszközök termelése és a logisztika. Várható hatások / eredmények növekszik a letelepült vállalkozások száma, növekszik a vállalkozások összárbevétele, növekszik az alkalmazott munkaerő létszáma, növekszik az exportárbevétel aránya. Területi hatókör Az operatív program a kistérségen és megyén túli területeket is érinti. Kedvezményezettek köre A program közvetlenül a betelepülőket, közvetve a foglalkoztatottakat és mindhárom város önkormányzatát is kedvezményezi. A programvégrehajtás főbb szereplői 17

18 Irányítás: kistérségi fejlesztési tanács, Megvalósítás: technológiai transzfer központ kht, ipari parki szervezetek, illetékes önkormányzatok, egyéb megyei gazdaságfejlesztési szervezetek, ITDH. A megvalósítás időbeli rendje A program elindítását célszerű rövidtávon megkezdeni. A program költségvetése és lehetséges forrásai A program becsült költségigénye: millió Ft, melynek forrásai: Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Gazdasági Versenyképességi Operatív Program (GVOP); K+F központi támogatási előirányzatai, decentralizált regionális előirányzatok, decentralizált megyei előirányzatok, érdekelt gazdasági szervezetek sajátereje. Kapcsolat más térségi fejlesztési prioritásokkal A program segíti egyúttal a kis- és közepes vállalkozások, mint ki- és beszállítók, fejlődését, hozzájárul korszerű technológiák térhódításához, illetve az EU-s normák hatékony átvételéhez, valamint a foglalkoztatási problémák oldásához. 18

19 3. PRIORITÁS: MEZŐGAZDASÁG- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A Tápió-menti kistérségben viszonylag kedvezőek az agro-ökológiai adottságok. A kistérségben előforduló talajok minősége változatos, átlagos aranykorona értékük 15, egyes területeken (Nagykáta, Tápiógyörgye, Tápiószentmárton, Sülysáp, Tápióság, Úri) ennél magasabb aranykorona értékek jellemző, ugyanakkor kifejezetten gyenge minőségű, jellemzően homokos termőterületek is előfordulnak. A térségre általában jellemező a talajvízszint csökkenése és az állandósult vízhiány, melyet a Tápió vízhozama nem képes ellensúlyozni. Annak ellenére, hogy a mezőgazdaság gazdasági súlya és a foglalkoztatásban betöltött szerepe csökken, a kistérség mezőgazdasági adottságai, termelési hagyományai, illetve földrajzi pozíciója és hosszú távú gazdasági érdekei, valamint foglalkoztatási szempontok egyaránt indokolják, hogy összhangban az EU által az agrártermeléssel szembeni követelményeivel a kistérségben kialakuljon, illetve erősödjön az élelmiszeriparral záruló integrált agrárágazat. Az EU szabályozás lényeges elemei a belső agrárpiac védelme mellett a mezőgazdaság egyes szegmenseiben a termelés mennyiségi korlátozása, az érzékeny termékekkel szemben pontosan meghatározott minőségi követelmények megfogalmazása és a környezetvédelmi, valamint az élelmiszerbiztonsági, fogyasztóvédelmi, növény-, és állategészségügyi, stb. követelmények érvényesítése a szántóföldi termeléstől a fogyasztó asztaláig terjedő teljes termékpályán. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) a termőterületi korlátozások és kvótaszabályozás alatt álló agrártermékek által kijelölt termelési korlátok között a maximális versenyképesség elérésére törekszik, melyet normatív, illetve fejlesztési típusú támogatások révén kíván elősegíteni. Az agrárszektor finanszírozási eszköze az Európai Mezőgazdasági Orientációs- és Garanciaalap (EMOGA), melynek Garancia Fejezete különböző jogcímeken alanyi jogon járó normatív támogatásokat nyújt, és Orientációs Fejezete egy versenyképesebb agrárstruktúra kialakításához szükséges beruházásokhoz biztosít támogatási forrásokat. Tulajdonképpeni strukturális alapnak csak az EMOGA struktúrapolitikai elemét, az Orientációs Fejezetet tekintjük. Forrásai felhasználása tekintetében a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programja (AVOP) irányadó. Az AVOP hasonlóan a Nemzeti Sapard Terv felépítéséhez három prioritást határoz meg a hazai agrárszektor és a vidéki területek fejlesztésére, melyek: a versenyképes alapanyag-termelés a mezőgazdaságban; az élelmiszer-feldolgozás modernizálása; vidéki területek fejlesztése. A Magyarország számára meghatározott termelési kvóták nagyvonalakban megfelelnek a jelenlegi termelési volumennek, de a piacra jutás további korlátját jelentheti a termékek minősége. A kistérség agrártermelőinek alapvető érdeke, hogy egy olyan termelési struktúra 19

20 alakuljon ki, mely elsősorban ne a termelés mennyiségének, hanem a minőségének a javítását ösztönözze. A termelők döntéseinek megalapozásához szükséges, hogy a termeléssel, a globális piacokkal és az uniós szabályozással kapcsolatos lehető legtöbb információ rendelkezésre álljon, és uralkodóvá váljon az a szemlélet, amely nemcsak a szűk értelemben vett agrár-, hanem a fenntartható vidékfejlesztés szempontjait veszi figyelembe. A gazdaságfejlesztési program agrár- és vidékfejlesztési komponensének hatóköre korlátozott abban az értelemben, hogy az agrárgazdaság részére nyújtott támogatási források közvetlenül az agrártermelőket érintik, így kívül esnek a gazdaság- és területfejlesztés döntéshozatali mechanizmusain. Ennek megfelelően a gazdaságfejlesztés szerepe az agrár- és vidékfejlesztési célok megvalósításában néhány kistérségi szinten meghatározó, katalitikus hatású, jellemzően közösségi fejlesztés kezdeményezése, illetve megvalósítása lehet Stratégiai Program: A VERSENYKÉPES AGRÁRÁGAZATOK FEJLESZTÉSE A stratégiai program célja A program alapvető feladata a Nagykátai kistérség ökológiai és ökonómiai adottságaira épülő, komparatív előnyeit optimálisan kihasználó mezőgazdasági termelési struktúra kialakításának előmozdítása. Ennek megvalósítása érdekében a természeti és gazdaságföldrajzi viszonyokhoz jobban igazodó növénytermesztési szerkezet és az ezt elősegítő üzemi struktúra kialakulását kell támogatni, illetve az állati termék-előállítás során a potenciális erőforrásokra alapozható környezetbarát technológiai eljárásokat szükséges elterjeszteni. A fentiekkel összhangban általános célként fogalmazható meg a kistérség mezőgazdasági potenciáljára alapozott gazdasági versenyképesség növelése az üzletszerűen (árutermelő, jövedelemérdekelt) folytatott mezőgazdasági ágazatok, tevékenységek körében mind a konvencionális termelés, mind az ökológia gazdálkodás területén. Közvetlen célok: magasabb ár-, árbevétel- és jövedelem elérése, a termelés- és piaci biztonság fokozása, a környezet védelme, a gazdasági önfenntartás és fejlődés biztosítása, a termőföld-, a munkaerő-, az eszközállomány kihasználásának javítása. Indoklás A tradicionális növénytermelési szerkezet fenntartása (gabonafélék, ezen belül a kukorica túlzott aránya) indokolatlan. Az állatállomány csökkenése miatt a piacon túlkínálat, árveszteség és jelentős jövedelem kiesés következett be. Kiemelt figyelmet kell fordítani a versenyképesség növelésére, amelynek fontos eszközei lehetnek az ökológiai gazdálkodás szélesebb körű elterjesztése, a konvencionális termelés területén a termelési skála bővítése, továbbá a nem-élelmiszercélú mezőgazdasági termelés részarányának növelése. Kiemelt figyelmet kell fordítani a versenyképesség növelésére, amelynek fontos eszközei lehetnek az organikus szemléletű termelés elterjesztése, a feldolgozottsági fok és a hozzáadott érték növelése, a jövedelem tömegének fokozása. 20

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

Innováció és stratégia. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Innováció és stratégia. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Innováció és stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripar kormányzati stratégiája KÖZPONTI PROBLÉMA: GYENGE VERSENYKÉPESSÉG, GYENGE JÖVEDELEMTERMELŐ KÉPESSÉG

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben