pdfmachine trial version

Átírás

1 TOLCSVA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA ( )

2 2 I. Bevezetõ A Gazdasági Program készítését a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított évi LXV.tv.91..(1). bekezdése írja elõ. T o l c s v a Község jelen elkészített programja a Képviselõ-testület megbízatásának idõtartamára és közötti idõszakra szól. A gazdasági program az Önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitûzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetõségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az Önkormányzat által nyújtandó kötelezõ és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elõsegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitûzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítását, a közszolgáltatás színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, a községüzemeltetési politika célkitûzéseit. II. Történeti áttekintés A település elnevezését többféleképpen magyarázták. Legújabb tudományos névmagyarázat szerint a falu nevének elsõ említése 1255-ben, Tholchwa alakban található. A település a Tolcsva patakról kapta a nevét, amelynek mentén épült. Régészeti leletek azt bizonyítják, hogy az õskortól

3 3 kezdve lakott volt Tolcsva és vidéke. A Várhegy nevû határrész arra utal, hogy ott vár állott, IV.Béla korabeli, melynek nyomai még a múlt század közepén láthatók voltak. A régészek értékes leleteket találtak a településen és környékén, melynek többsége megtalálható a miskolci Herman Ottó Múzeumban, illetve a Nemzeti Múzeumban ban Nagytolcsva mezõvárosi rangot kapott. A Zsigmondkori okmányokban nyomon követhetõk Tolcsva birtokosainak változásai: Tolcsvai János és fiai (1366), Debrõi István (1398), Keéri László(1404),Toronyi Pál (1410), Csicseri család ( ), Tolchvai és Upor család (1446), Bánffy, Eödönffi, Dobó, Gerendi, Czékei, Mezõssyek, Dessewffyek, (1511). Lónyai (1602), Rákóczi család (1630.) Az 1700-as évek második felében került Tolcsva a gróf Szirmay és utána a báró Waldbott Frigyes családok tulajdonába. A görögök megjelenése 1711után figyelhetõ meg. Az as népszámlálás szerint már éltek zsidó családok Tolcsván. A XVIII. század végén községünk bekapcsolódott az országos postahálózatba. A faluban gyógyfürdõ mûködött. Az 1848-as forradalom eseményeirõl a zsidó kereskedõk számoltak be a falu lakosainak, akik a pesti vásáron tartózkodtak szeptemberében Szirmay Ödön akkori polgármester rendelete értelmében eltörlésre került a szõlõdézsma. A települést 1856-ban súlyos tûzvész pusztította, melynek során számos középület és 90 lakóház porig égett. Az iparosság továbbra is egységes céh keretek között mûködött. Az évi kiegyezés megteremtette a modern közigazgatást, gazdálkodást, pénzintézeti mûködéseket, az iskola ügyet, a mûvelõdés irányítását új alapokra helyezte. Tolcsva 1872-ben a Sátoraljaújhely- Legenye-Mihályi vasúti szárny bõvítése révén bekapcsolódott az országos és nemzetközi vasúti közlekedésbe. Az évi közigazgatási törvény a várost lefokozta nagyközségi rangra. A filoxéra járvány (szõlõvész) 1886-ban érte el Tolcsvát, és a hegyaljai települések közül itt volt a legnagyobb a szõlõ pusztulása. Az újratelepítés után 1895-re majdnem visszaállt a vész elõtti állapot. A nagyobb szõlõbirtokosok nemcsak pincészettel, hanem feldolgozó és palackozó üzemekkel is rendelkeztek, önálló kereskedelmi, értékesítési joggal, az üvegeken saját címerrel ellátott címkékkel. Hegyalján a XIX. század második felétõl különbözõ társaságok, egyesületek alakultak, melyekhez a tolcsvai birtokosok is csatlakoztak ban nagy árvíz pusztított a településen, melynek során kb. 160 lakóház került víz alá. Az I. világháborúban nemcsak a hadszíntéren, de a hadi üzemekben is jelen voltak a tolcsvaiak.

4 4 A világháború pusztításai, a Tanácsköztársaság helyi negatív intézkedései, majd a trianoni békeszerzõdés hátrányosan hatott Tolcsva fejlõdésére. A tolcsvaiak elvesztették a korábbi piacaikat, országos vásáraira sem jöttek el az elcsatolt területrõl ben a II. világháború kitörése után lengyel menekültek telepedtek meg Tolcsván. Központi utasításokra fokozódott a helyi zsidóság tevékenységének korlátozása december 17-én vonultak be a román, majd a szovjet csapatok. Komoly megterhelést jelentettek a lakosság számára a szovjetek rendelkezései márciusában megalakult a néphatalmi szervezet a Nemzeti Bizottság., megkezdõdött a földosztás. Augusztus 4-én Ónody Imre községi bíró elnökletével összeült az új képviselõ-testület 1947-ben megtörtént a község villamosítása, 1948-ban államosították az iskolát Megindult a mozi, kultúrház, könyvtár mûködése, takarékpénztár és mezõgazdasági tsz. alakult. A Szövetkezeti Borvásárló Egyesület utódaként 1950-en alakult a Magyar Állami Pincegazdaság Tolcsvai Pincészete tõl Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinátként mûködött,1974-ben beindult a tolcsvai palackozó üzem. A 90-es évek elején átalakult a Borkombinát és a Tsz. Jelenleg több kisebb gazdasági egység, pincészet mûködik, melyek közül a jelentõsebbek: Tokaj Oremus Kft, Tolcsva-Bor kft, Fitomark 94 Kft, Pauleczki Vin Kft. A településen mûködõ további gazdasági egységek: Északerdõ Rt. Hegyaljai Erdészeti Igazgatósága, Tolcsva és Vidéke Kereskedelmi Kft. Zempléni Takarékszövetkezet. Megalakult a Tolcsva-Erdõhorváti Hegyközség. Az tõl a község életében új fejezet indult a rendszerváltást követõen. A volt Községi Tanács megszûnt, létrejött az önkormányzat,mely önálló Polgármesteri Hivatalt mûködtet ben kiépült a vezetékes ivóvízhálózat, 1993-ban a telefonvonal-hálózat, 1997-ben a vezetékes gázhálózat, 2002-ben a szennyvízcsatorna hálózat, ban a kábeltévé hálózat.

5 5 III. Helyzetelemzés 1.) A település földrajzi elhelyezkedése T o l c s v a község Magyarország ÉK-i részén, B-A-Z.megyében, Tokajhegyalja középsõ területén, a Bodrogba folyó Nagy-Tolcsva patak két oldalán fekszik,szerencs és Sátoraljaujhely városok között, km. távolságra. Négy hegyaljai szõlõtermelõ településsel határos: északon és észak-nyugaton Erdõhorváti, keleten Sárazsadány, nyugaton Olaszliszka, délen és délnyugaton Vámosújfalu településekkel. Legalacsonyabb pontja délen, Vámosújfalu határánál van, ott ahol a Radoska dûlõn keresztül folyó Tolcsva patak találkozik a 37-es fõ- közlekedési úttal. Domborzatának alapvetõ jellemvonásai: a felszín gyenge függõleges tagozottsága magasabb hegységek hiánya ( hegymagasságok 500 m alattiak) a tengerszint felett 300 m-nél nem magasabb dombok Tolcsva területe km2., amelybõl a lakott központi területe 164 ha. Megközelítése: közútról Miskolcig az M3-a autópályán, majd a 37-es fõ közlekedési útról. Vasúti elérhetõsége: Olaszliszka-Tolcsva vasútállomásról. 2.) Fõbb demográfiai jellemzõk, mutatószámok Községünk lakosságszámának alakulását tekintve csökkenést lehet megállapítani. Ennek elsõdleges oka az itt élõ fiatalok esetében a jövõkép hiánya. Munkalehetõség sem helyben, sem a környezõ településeken, illetve városokban nincs olyan mértékben, hogy a munkaképes lakosság foglalkoztatottsága biztosított lenne. Az országos helyzethez hasonlóan Tolcsván is kedvezõtlenül alakulnak a demográfiai adatok. a.) Lakosság számának alakulása évek között: Év Fõ

6 6 b.) Születések,halálozások számának alakulása évek között: Év Születések száma (fõ) Halálozások száma (fõ) c.) Népesség kor szerinti megoszlása január 1-én: Kor (év) Fõ felett 411 Összesen 2032 d.) Népesség korcsoport szerinti megoszlása 2007.január 1-én: Korcsoport Fõ Megoszlás %-a Gyermek és fiatalkorú Munkaképes korú Idõskorú Összesen e.) Óvodai és általános iskolai létszám alakulása évek között: Év Óvodai létszám (fõ) Iskolai létszám (fõ)

7 f.) Foglalkoztatottsági és szociális ellátottsági mutatók 2007.január 1-én Megnevezés Mutatószám Regisztrált álláskeresõk száma ( fõ) 234 Munkanélküli járadékban, nyugdíj 5 elõtt segélyben részesülõk száma(fõ) Aktív korúak rendszeres segélyében 143 részesülõk száma (fõ) Ellátás nélkül együttmûködõk száma 86 (fõ) Munkaképes korú lakosság száma (fõ) 1091 Aktív foglalkoztatott (fõ) 510 Inaktív (fõ) 581 Munkanélküliek aránya a munkaképes 21 korúak létszámához képest (%) Munkanélküliek aránya az aktív 46 foglalkoztatottak létszámához képest (%) 3.) Infrastruktúra helyzete A település rendelkezik a közmûvekkel, úthálózata portalanított, felújítása folyamatos. A járda kiépítettsége nem teljes, ennek pótlása folyamatos. Az ivóvízellátást és szennyvízkezelést a Zempléni Vízmû Kft. látja el. A településen szervezett szemétszállítás történik, a Zempléni Hulladékkezelõ Közhasznú Társaság látja el a feladatot, Bodrogkeresztúri szemétlerakóba szállítja a kommunális szilárd hulladékot. A település két pontján szelektív hulladék gyûjtésére alkalmas konténerek vannak elhelyezve. A gázellátást a TIGÁZ Zrt.biztosítja. A villamosenergiát az ÉMÁSZ szolgáltatja. A kábeltelevízió hálózatot a PR.Telecom Zrt. Üzemelteti. Megnevezés Kiépítettség mértéke (%) Lakossági igénybevétel mértéke (%) Úthálózat 100 Járda 95 Ivóvíz Szennyvízcsatorna Gáz Telefon Kábeltelevízió

8 8 4.) Vállalkozási tevékenységet végzõk száma, összetétele: A gazdálkodó szervek, egyéni vállalkozók száma évrõl évre nõ. Ennek egyik oka a nagyobb gazdálkodó szervek megszûnése után alakított kft-k, bt-k megjelenése, másrészt a munkahelyek megszûnésébõl adódó kényszervállalkozások alakítása. Több szõlõ feldolgozással és borpalackozással foglalkozó cég alakult. Az egyéni vállalkozásban a nagyobb arányt a kereskedelem és vendéglátás képviseli. Vállalkozások száma és összetétele 2006.évben. Ágazat Vállalkozások száma Ipar 8 Építõipar 5 Mezõgazdaság 8 Távközlés, közlekedés,szállítás 3 Kereskedelem 33 Vízgazdálkodás 0 Egyéb anyagi 21 Egészségügy, szociális, kulturális 1 Összesen ) Az önkormányzat által ellátott feladatok, és mûködtetett intézmények. A.) Az önkormányzat által ellátott kötelezõ feladatok: ivóvízellátás óvodai nevelés általános iskolai oktatás,nevelés egészségügyi ellátás szociális alapellátás közvilágítás helyi közutak fenntartása köztemetõ fenntartása nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése

9 B.) Az önkormányzat által ellátott önként vállalt feladatok: településfejlesztés településrendezés az épített és természeti környezet védelme lakásgazdálkodás vízrendezés csapadékvíz elvezetés csatornázás köztisztaság, településtisztaság helyi tûzvédelem helyi közbiztonság gyermek és ifjúságvédelmi feladatok közösségi tér biztosítása közmûvelõdési feladatok sport támogatása C.) Önkormányzati intézmények és feladatstruktúra a.) Oktatás: Az önkormányzat napközi otthonos óvodát, és általános iskolát tart fenn. Az óvoda egy kibõvített épületben, 3 csoporttal, az iskola és napközi otthon 3 épületben 11 tanulócsoporttal mûködik. b.) Egészségügy: 9 A település egy háziorvosi körzetnek minõsül, az önkormányzat orvosi rendelõt, valamint anya-gyermek-,és csecsemõvédelmi tanácsadót tart fenn. Az intézmények felszereltsége megfelelõ, az épületek állaga jó. A személyi ellátottságban átmeneti nehézség van. A háziorvos nyugdíjas lett, új háziorvos még nincs, a feladat helyettesítéssel van megoldva. Ezen felül egy magán háziorvos is praktizál. A védõnõ nyugdíjas lett, az új védõnõ csak 2007.július 1-tõl áll munkába, helyettesítéssel van ellátva a feladat. c.) Szociális ellátás: Az önkormányzat 25 férõhelyes idõsek klubját mûködtet, ennek keretében van megszervezve a házi szociális gondozás és az étkeztetés is.

10 Ezen felül ellátja a szociális törvényben meghatározott, és önkormányzat által ellátandó feladatokat. d.) Kultúra: Az önkormányzat tulajdonában van a régi mozi épülete, mely mûvelõdési házként is szolgál. Állaga közepes, személyi ellátottsága nincs, az ellátandó feladatokat a polgármesteri hivatal szervezi. Külön helyen mûködik a községi könyvtár, több mint kötettel, megbízásos jogviszonyban lévõ könyvtárossal. e.) Sport: 10 Az önkormányzat rendelkezik sportpályával, a labdarúgó szakosztály megyei I. osztályban játszik, a helyi Sport Egyesület irányításával, és fenntartásában, melyhez az önkormányzat jelentõs támogatást nyújt. Autó motor sportot a Tolcsvai Rallye Team SE mûködteti. f.) Helyi tûzvédelem: Az önkormányzat rendelkezik egy tûzoltószertárral, valamint egy tûzoltóklubbal, és a helyi tûzvédelmi feladatokat az Önkéntes Tûzoltó Egyesülettel látja el, melynek mûködéséhez támogatást nyújt. g.) Helyi közbiztonság: A bûnmegelõzési feladatok ellátásában részt vállal a helyi Polgárõr Egyesület melynek mûködtetéséhez az önkormányzat anyagi eszközökkel is hozzájárul. A községben a rendõrség körzeti megbízotti irodát tart fenn. h.) Nemzeti és etnikai kisebbségek A Cigány Kisebbségi Önkormányzat harmadik ciklusban mûködik 5 fõ kisebbségi képviselõvel, a 2006.október 1-i helyhatósági választások alkalmával megalakult a Ruszin Kisebbségi Önkormányzat is 5 fõ képviselõvel. Mindkét kisebbségi önkormányzat számára a mûködéshez szükséges feltételeket az önkormányzat biztosítja. 6.) Környezeti állapot A településen nem mûködnek nagy környezet szennyezéssel járó vállalkozások, ezért levegõ és vízszennyezettség szempontjából nincs veszélyeztetve.

11 11 Az önkormányzat a település tisztasága érdekében szervezett szemétszállítást mûködtet, mely kötelezõen igénybe veendõ közszolgáltatás. Második éve mûködik a szelektív hulladékgyûjtés. Téli idõszakban gondoskodik a közutak járhatóvá tételérõl. Az önkormányzat több éve részt vesz a Virágos Magyarországért pályázaton, ennek érdekében a település több pontján virágosítást, parkosítást végez, gondoskodik a zöldterületek rendben tartásáról. 7.) A település hazai és külföldi kapcsolatrendszere Az önkormányzat tagja a Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulásnak. Jó kapcsolatot tart fenn a környezõ településekkel, a regionális szervekkel. A helyben mûködõ történelmi egyházakkal jó a kapcsolata, az egyházakat anyagilag is támogatja. Tagja a Települési Önkormányzatok Szövetségének. Az önkormányzat elhatározta külföldi testvér településekkel való kapcsolat felvételt, melynek szervezése folyamatban van 8.) Az elõzõ ciklusban megvalósult fejlesztések. Az önkormányzat fejlesztési lehetõségeit a pályázati kiírások, és ezek kapcsán nyert pénzügyi források határozták meg az elõzõ ciklusban is. Jórészt az utak, intézmények, és önkormányzati ingatlanok felújításában merült ki a fejlesztési lehetõség. Fejlesztés megnevezése Megvalósítás éve Összege (EFt.) Kossuth út járdaépítés Táncsics, Esze T.utcák, Dózsa Gy.út I.szakaszának felújítása Dózsa Gy.út II..szakasz, Petõfi u., Ady E.utcák felújítása Petõfi u.2, Petõfi u Szent I.u.9. bérlakások felújítása Bem J, -Bem köz, Bajcsy Zs.utcák felújítása Iskolabusz saját erõ Összesen:

12 12 IV. Stratégiai fejlesztési célok 1.Fejlesztési célok, elképzelések 1.1. Munkahelyteremtés, foglalkoztatás elõsegítése A regionális munkaügyi központtal és kirendeltségével történõ együttmûködés és kapcsolattartás. Az álláskeresõ lakosok továbbképzési lehetõségeinek a segítése, és összehangolása. A település és annak környéke munkaerõ-piaci és munkahely kínálati helyzetének felmérése, annak kívánalmaihoz történõ illeszkedés elõsegítése. A kistérség gazdasági szerkezetének, annak átalakulásának felmérése. A településen mûködõ vállalkozások önkormányzattal történõ együttmûködési lehetõségének a megteremtése Településfejlesztés A közösség céljainak megfelelõ célkitûzések meghatározása, a gazdasági. kulturális, környezeti és társadalmi érdekek érvényesítése érdekében. A települést érintõ beruházások, felújítások,fejlesztési elképzelések rögzítése. Az intézmények építési, felújítási átalakítási kívánalmainak feltárása, azok folyamatának meghatározása, ütemezése. Az intézményi struktúra felülvizsgálata, a racionalizálási lehetõségek számbavétele. A fogyatékkal élõk életminõségének javítása érdekében a középületek akadály mentesítésének tervezett megoldása. Az elektronikus közigazgatási szolgáltatások fejlesztési lehetõségeinek a feltárása, a polgármesteri hivatal és intézményei informatikai fejlesztésének irányai Helyi adópolitika célkitûzései A településen bevezetett helyi adó mentességek, kedvezmények felülvizsgálata. A településen bevezetett helyi adók mértékének felülvizsgálata.

13 13 A be nem vezetett helyi adók bevezetési lehetõségeinek szakmai, a lakosság és a vállalkozások teherbíró képességét figyelembe vevõ felmérése. A helyi adóból fennálló követelések, kintlévõségek bemutatása,a behajtás hatékonyabbá tételének kidolgozása A közszolgáltatások biztosítása és azok színvonalának javítása. A meglévõ intézményhálózat kihasználtságának javítása, struktúrájának átalakítása érdekében teendõ intézkedések meghatározása. Az intézményhálózat szakmai követelményeknek történõ megfelelésének felülvizsgálata, annak teljesítési feltételeinek meghatározása. A közszolgáltatások színvonalának felmérése, javítására irányuló elképzelések meghatározása. A közszolgáltatások díjainak változtatására vonatkozó elképzelések meghatározása. Az önkormányzat és a lakosság közötti kapcsolat erõsítése az igényes lakókörnyezet kialakítása érdekében. A közterületek kezelésével, felújításával, építésével kapcsolatos feladatok és felelõsök meghatározása Vagyongazdálkodás Az önkormányzat vagyoni struktúrájának felmérése mellett, annak átalakítási lehetõségeinek a kidolgozása, a vagyonváltozás alakulását befolyásoló tényezõk, hatások felmérése. Az önkormányzati vagyon gyarapítási lehetõségének feltárása, az ahhoz szükséges források biztosítása. A vagyonértékesítésre kijelölt vagyonelemek meghatározása, abból származó bevételek felhasználási szabályainak rögzítése. A szükségesnek tûnõ hitelfelvételi lehetõségek felmérése, számbavétele Település üzemeltetési politika Az idegenforgalom terén rejlõ lehetõségek kihasználásának a feltételei, annak keretei, fejlesztési lehetõségei. Településrendezési, szabályozási terv hatályosulásának felmérése. A környezetvédelemmel és azzal összefüggõ kérdések irányainak meghatározása. A település érdekében végzendõ kommunikációs és marketing feladatok meghatározása.

14 Befektetés-támogatás politika A turizmusfejlesztés húzóágazatának meghatározása. A befektetések ösztönzése érdekében asz infrastruktúra fejlesztési irányainak kijelölése. A kormányzati szándék és a település igényeinek összehangolása a befektetések minél nagyobb számban történõ megjelenése érdekében Egyéb elképzelések A nemzetközi kapcsolatok kialakítása, azok gazdasági, kulturális, sport lehetõségeinek meghatározása. Az önkormányzat és a településen mûködõ kisebbségi önkormányzatok együttmûködési lehetõségeinek és területeinek feltárása. A lakossággal és a civil szervezetekkel történõ együttmûködés kereteinek a megteremtése. 2.) A megvalósítás mechanizmusa A döntéshozók (képviselõk) és a végrehajtásban részt vevõk elkötelezettsége a kitûzött célok iránt. Szükséges dokumentumok, tervek elkészítése. Marketing munka. Finanszírozás. Idegenforgalom V. Fejlesztési koncepciók Jelentõsen megnövekedett az idegenforgalom szinte egész évben. Ez köszönhetõ a finom tokaji borokat termelõ vállalkozásoknak, egyéni gazdálkodóknak. Visszatérõ kulturális és kulináris rendezvényünk a Borfesztivál, melyet idén a 4. alkalommal kívánunk megrendezni. Ezt a szép hagyományt tovább kívánjuk vinni, ismerjék meg messze földön a híres tolcsvai borainkat. Ennek érdekében fogjuk mûködtetni, az ez évben befejezésre kerülõ bormúzeum és borkultúra házát.

15 15 Értékes épületekkel is rendelkezik a település, kastélyokkal, kúriákkal,templomokkal. Ezek állagának megóvása, jókarban tartása, szépítése a mûködtetõk feladata, és felelõssége. Rákóczi kastély, Dessewffy kastély, Szirmay kastély, Stépán kúria, Kurucz kastély Konstantin kúria, Római katolikus templom, Református templom, Görög katolikus templom Egyre több település próbálkozik sikeresen egy helyi újság megjelenítésével. Kísérleti jelleggel, elõször szórólap formájában, majd esetleg negyedéves megjelenítéssel a lakosság jobb tájékoztatása érdekében érdemes lenne beindítani. A lakosság felé a pontos, érthetõ információ, az önkormányzatunk nyitott mûködése, munkánkról tájékoztatás a demokratikus mûködés elengedhetetlen feltétele. Ezt a célt szolgálja a település honlapja, ( és egy önkormányzati portál mûködtetése ( ) melyeknek bõvítése, frissítése szükséges. Oktatás Településünkön két oktatási-nevelési intézmény van, egy 3 csoportos óvoda és egy 8 évfolyamos iskola. Az elmúlt 2 évet tekintve komoly változás történt a két intézmény életében.a Napközi Otthonos Óvoda korábban 4 csoporttal mûködött,, azonban a fokozatosan csökkenõ gyermeklétszám miatt évben csoportösszevonásra került sor, a 4 csoportból 3 csoport lett. Az Általános Iskolában is a 8 évfolyamon mûködõ 14 tanulócsoport 11 tanulócsoportra csökkent. Az összevonások következtében létszámleépítések történtek év szeptemberétõl az új gazdasági szabályozók miatt az oktatás finanszírozásában jelentõs változás áll be, a támogatás összegénél meghatározó lesz az egy osztályban lévõ tanulók száma. A népességmegtartás érdekében nagyon fontos az iskolában a színvonalas oktatás biztosítása, mert ha a gyermekek megfelelõ képzést kapnak, melynek

16 16 eredményeként nyitva áll elõttük a lehetõség bármely középfokú iskolába történõ továbbtanuláshoz, az életben való érvényesüléshez, akkor a szülõk is szívesebben maradnak a településen. Tervezzük a volt Borkombinát gépszín épületét tornacsarnokká átalakítani, hogy az egészséges ifjúság fejlõdéséhez elengedhetetlen testnevelést korszerû felszereléssel és méltó hellyel biztosítsuk számukra. Az Iskola 1.sz.épületének (Szirmay kastély ) homlokzat és tetõfelújítását - sikeres pályázat útján meg kívánjuk valósítani, mert az idõ múlásával az állaga egyre inkább romlik. A nyílászárók cseréjével fûtési energiát és ennek útján pénzforrást tudnánk megtakarítani. Közmûvelõdés Az Önkormányzat anyagi lehetõségeit tekintve az elõttünk álló idõszakban a közmûvelõdésre fordítható források bõvülése nem várható, ezért a meglévõ anyagi eszközöket és lehetõségeket kell optimálisan kihasználni. Egy új Közösségi Házat kívánunk létrehozni, a tanulmánytervet elkészíttetjük 2007.évben. A megvalósítás feltétele, hogy pályázat legyen kiírva, melyet be kívánunk nyújtani, és sikeres pályázat esetén megépíteni. Rendszeresen megtartott és már hagyományosnak tekinthetõ rendezvény az Idõsek Napja, melyet a Mûvelõdési Házban tartunk minden évben. A terem kicsinek bizonyul, mert idõsödik községünk lakossága, valamint más mûködõ civil szervezetek is itt helyt kaphatnának, az új épületben. Sport Szép környezetben, sportpályával és 12 éve épített sportöltözõvel rendelkezünk. Kiemelt sportág a labdarúgás, az autó-motor sport. Ezekre a lakosságnak igénye van, ezért ezek támogatását minden évben feladatunknak tekintjük. Egészségügy Az önkormányzati törvény értelmében kötelezõen ellátandó feladat az egészségügyi alapellátás biztosítása. Ennek színvonalát kívánjuk emelni. Reméljük az új védõnõ, és a leendõ háziorvos szaktudásával, becsületes és szorgalmas munkájával hozzá fog járulni e célunk eléréséhez. Szociális ellátás A szociális feladatkör ellátása egyre nagyobb feladatot jelent az utóbbi években a rászorulók körének jelentõs növekedése miatt.

17 17 A segélykeretek felhasználása során arra kell a jövõben is törekednünk,hogy a segélyek a valóban rászorulókhoz jussanak el és valós segítséget nyújtsanak. Az egyedül élõ idõsek számára a közeljövõben évre tervezzük a Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás keretében jelzõrendszeres házi segítségnyújtás hálózatának kialakítását. Közmûellátottság, infrastruktúra Tolcsva község közmûellátottsága rendezett a kiépített vezetékes telefonhálózat, egészséges ivóvízhálózat, vezetékes gáz, szennyvízcsatorna hálózat, kábeltévé hálózat meglétével. Folyamatos feladat az úthálózat szükség szerinti felújítása, kiépítetlen járdák megépítése, csapadékvíz elvezetõ árkok tisztántartása, felújítása, önkormányzati épületek állagának megóvása. Feladat, fejlesztés megnevezése VI. A program megvalósításának ütemezése A költségek éves ütemezése 1.év 2.év 3.év 4.év Összes ráfordítás EFt Borkultúra Háza,bormúzeum Általános Iskola homlokzat és tetõfelújítás Tornacsarnok átalakítás Kossuth-Táncsics u.csapadékvíz elvezetõ Bónis F.u.szélesítés,felújítás Közösségi Ház Dózsa Gy.u>járda Összesen

18 18 A források éves ütemezése Források megnevezése 1.év. 2.év. 3.év. 4.év. Összes forrás EFt. Saját erõ Pályázati támogatás Összesen Tolcsva, 2007.május 25. Román Mihályné Vojnár László jegyzõ polgármester.