CÉGALAPÍTÁSOK, KOCKÁZATOS IPARÁGAK, FIZETÉSI FEGYELEM 2010 ELSŐ FÉLÉVÉBEN

Átírás

1 JELENTÉS CÉGALAPÍTÁSOK, KOCKÁZATOS IPARÁGAK, FIZETÉSI FEGYELEM 2010 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Még mindig az építőipar a legkockázatosabb iparág, de a gépjármű- kereskedelemben és bútorgyártásban tevékenykedő vállalatok kockázatossága is jelentősen megnőtt áll a Dun & Bradstreet (D&B), nemzetközi cégminősítő legfrissebb elemzésében. A kockázatkezelési szakértő, Dun & Bradstreet Hungária Kft. elkészítette 2010 első ére vonatkozó elemzését, mely a magyar gazdaságban a vállalkozások összetételét, az iparágak jelentőségének, kockázatosságának állapotát, változását, a fizetési késések alakulását vizsgálja. Társas vállalkozások száma, összetétele, új cégalapítások Hazánkban a társas vállalkozások száma egyenletes növekedést mutat júniusának végén darab vállalkozás működött Magyarországon, ami 4,42 százalékkal haladja meg az előző év első ének végén működő cégek számát. A növekedés egyenletes, mivel ebben a ben 2,01 százalékkal több cég működött, mint fél évvel ezelőtt, azaz hónapról hónapra átlagosan 0,36 százalékkal nő a bejegyzett társas vállalkozások száma. Az elmúlt 12 hónapban májusról júniusra volt a legkisebb a cégszámbővülés. Néhány iparág a működő cégek száma és az új cégalapítások száma szerinti sorrendben Iparág Működő cégek száma szerinti rangsor 2010 első Új cégalapítások száma szerinti sorrend 2010 első Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1 1 Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár) 2 2 Építőipar 3 3 Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) 4 4 Ingatlanügyletek 5 7 Információ, kommunikáció 6 8 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 7 5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 8 6 Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása 9 9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Szállítás, raktározás Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Pénzügyi, biztosítási tevékenység Művészet, szórakoztatás, szabad idő Oktatás 15 15

2 A legtöbb társas vállalkozás szakmai, tudományos tevékenység alatt (tanácsadás, mérnöki, reklámipar, további szakértői tevékenységek, pl. jog, adó) működik. Az építőipar a képzeletbeli dobogó harmadik helyét foglalja el a működő cégek számát tekintve, valamint itt a legmagasabb a felszámolások, végelszámolások és csődeljárások száma, ellenek ellenére mégis jelentős mennyiségű cég alakul ebben az iparágban első ének végén cég működött építőipari főtevékenységgel bejegyezve, egy évvel ezelőtt csupán Az egy évvel ezelőtti állapothoz képest csak a textiliparban csökkent a cégek száma, azonban a papíriparban, a nemfém ásványi termék gyártásában és a gépiparban is csak kismértékű cégszám növekedésről számolhatunk be. első éhez képest idén legnagyobb arányban a pénzügyi, biztosítási tevékenységgel, közigazgatással és a szálláshelyszolgáltatással, vendéglátással foglalkozó cégek száma nőtt. A forintárfolyam miatti egyre több cég várja a belföldi turizmus növekedését, és a Magyar Turizmus Zrt. által prognosztizált 2011-re várható turisztikai fellendülésből egyre több vendéglátással és szálláshely-értékesítéssel foglalkozó cég kívánja kivenni a részét első felében az egy évvel ezelőtti állapothoz képest Pest, Fejér, Hajdú-Bihar és Baranya megyében nőtt a cégek száma a leginkább, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun- Szolnok, Tolna, Vas, Komárom-Esztergom és Zala megyében 3 százalék alatti a növekedés, ami elmarad az országos 4,42 százalékos átlagtól. Egy magyarországi megyében sem csökkent az elmúlt egy évben a bejegyzett társas vállalkozások száma. Cégszám változása megyénként Megye Cégszám növekedés 2010 első e vs első e Cégszám növekedés szerinti sorrend Pest megye 5,98% 1 Fejér megye 5,73% 2 Hajdú-Bihar megye 5,45% 3 Baranya megye 5,08% 4 Csongrád megye 4,98% 5 Heves megye 4,97% 6 Győr-Moson-Sopron megye 4,67% 7 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 4,29% 8 Veszprém megye 4,26% 9 Főváros 4,26% 10 Bács-Kiskun megye 4,22% 11 Somogy megye 3,92% 12 Békés megye 3,27% 13 Nógrád megye 3,10% 14 Zala megye 2,78% 15 Komárom-Esztergom megye 2,69% 16 Vas megye 2,67% 17 Tolna megye 2,55% 18 Jász-Nagykun-Szolnok megye 2,52% 19 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2,30% 20

3 Fizetési határidők, fizetési késedelmek A D&B DUN-Trade nevű fizetési tapasztalatok összegző programja a résztvevők összes fizetési tapasztalatára, évente több millió számlára támaszkodva vizsgálja a fizetési szokásokat, melyben pozitív és negatív fizetési tapasztalatok egyaránt szerepelnek. Az átlagos fizetési határidő az elmúlt fél évben folyamatosan csökkent és már az egy évvel ezelőtti szinten van, azaz a DUN-Trade alapján a fizetési határidő az első ben 30,5 nap volt, míg a tavalyi év második felében 2 nappal több. Az átlagos fizetési késedelem ugyan csökkent az elmúlt ben, de az egy évvel ezelőtti állapothoz képest még mindig magasabb. Amíg a múlt év második ében az egy évvel azelőtti időszakhoz képest még nagy volt a különbség, és jelentős fizetési késedelemnövekedést jeleztek az adatok, addig ebben a ben az egy évvel megelőző állapothoz képest kisebb az eltérés. A tendencia várhatóan tovább folytatódik, és a késedelmes napok száma tovább csökken, azonban a jelenlegi 20 nap körüli átlagos fizetési késedelem még mindig nagyon magasnak mondható. A fizetési késedelmek összesítése és vizsgálata kiváló eszköz a fizetésképtelenség bekövetkeztének előrejelzésében. A hagyományos pénzügy mutatókat kiegészítve a fizetési tapasztalatokkal, a vállalatok kockázatkezelői megalapozottabb és biztosabb döntéseket hozhatnak vállalati hitelkihelyezés esetén. A fizetési tapasztalatokat különösen érdemes figyelembe venni a papíriparban, építőiparban, kis- és nagykereskedelemben, valamint az oktatási tevékenységet folytató vállalatok esetén, mivel itt a legmagasabb utalásos számla esetén az átlagos pénzhez jutási idő. Fizetésképtelenségi eljárások A fizetésképtelenségi eljárások (csőd és felszámolás) száma 2010 első felében jelentősen meghaladta a azonos időszakán történt negatív eseményeket. A 2010 márciusi kiugrás után ugyan csökkent a felszámolások száma, de szintje még így is jóval (havonta átlagosan 185-tel) meghaladja a tavalyi év első felére eső felszámolásokat. Mivel a mérlegleadások elmulasztását az APEH az idei évtől szigorúbb szankcióval, adószám felfüggesztéssel, majd

4 törléssel sújtja, így előfordulhat, hogy a következő hónapokban még a márciusi rekord is megdől. A csődeljárások száma, ugyan növekvő tendenciát mutat, de még így is nagyon elenyésző az elmúlt fél évben megindított 79 csőd a 8784 felszámolási eljáráshoz viszonyítva. Hiába volt az új csődtörvény célja a felszámolási eljárások visszaszorítása és a reorganizáció elősegítése, a csőd intézménye csak kis mértékben jelent meg a piacon, és a felszámolások száma is nő. A 79 csődeljárás közel fele az ingatlanügyletek területén és 10 százaléka az építőiparban történt. Naponta átlagosan 50 cég szűnik meg fizetésképtelenség miatt, ezért továbbra sem tekinthetnek el a nagy kintlévőségekkel vagy több üzleti partnerrel rendelkező cégek az átfogó kockázatértékeléstől és a kockázatkezelési folyamat optimalizálásától, jelzi Keleti József a D&B ügyvezető igazgatója. Az üzleti partnerek előzetes minősítésével és a nemfizetési kockázat mérlegelésével jelentős veszteségektől kímélhetik meg magukat a cégek. A bedőlési valószínűség az elmúlt egy évben 2,97 százalék volt, a működő cégekre vetített fizetésképtelenségi eljárások aránya tekintetében. -ben ez az érték még 2,84 százalék volt, azaz a céges bedőlések arányát sajnos növekvő tendencia jellemzi. A D&B immár hagyományosan negyedévente közzéteszi a legkockázatosabb és legkevésbé kockázatos iparágak listáját. A legkevésbé kockázatos iparágak tekintetében csak kisebb elmozdulások történtek. A legjelentősebb változás, hogy az ipari gép, berendezés, eszköz javítása területén tevékenykedő vállalatok bedőlési aránya csökkent, míg a pénzügyi, biztosítási tevékenységű vállalatok bedőlési aránya nőtt. Általánosságban azonban igaz, hogy az összes kevésbé kockázatos iparág bedőlési aránya romlott az elmúlt fél évben. A kockázatos iparágak területén a gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása és a bútorgyártás bedőlési aránya nem meglepő módon jelentősen romlott, mivel a gazdasági válság itt jelentősen éreztette és láthatóan még érezteti is hatását. Az építőipar 5,34 százalékos bedőlési arányával továbbra is a legkockázatosabb iparágnak számít, és a -es évhez képest még nőtt is az iparágban a fizetésképtelenség aránya. A nemfém ásványi

5 termék gyártása tevékenységű cégek követik az építőipart a bedőlési arány szerinti sorrendben. Az ebbe az iparágba tevékenykedő vállalatok szorosan kötődnek az építőiparhoz, mivel tevékenységük nagy része építőipari alapanyaggyártást fed, így nem meglepő az ide tartozó cégek magas bedőlési aránya. Keleti József az építőipari partnerekkel rendelkező cégeket nagy óvatosságra és átfogó kockázatkezelésre inti, mivel, ha egy vállalatnak csak építőipari partnerei vannak, akkor évente minden 20. partnere felszámolás alá kerülhet. Kockázatkezelés hiányában az ezen cégekre eső kintlévőségeket nagy valószínűséggel nem fogja tudni behajtani. Ráadásul sok esetben az építőipari cégekkel szembeni tartozások egyéb kockázatkezelési módszerekkel történő biztosítása is nehézkes az iparág kiemelkedő kockázatossága miatt. Építőipari üzleti partnerek esetén még fokozottabban igaz az, hogy már a szerződéskötés előtt érdemes a partner minden paraméterét, pénzügyi helyzetét ellenőrizni, és a szerződés megléte során is monitorozni. A D&B januári jelentésében megjósolta 2010 legkockázatosabb iparágait. A jelentés a szálláshely-szolgáltatást, vendéglátást, építőipart, bútorgyártást, szállítást, raktározást és a fafeldolgozást jelölte meg a legkockázatosabb iparágaknak. A 2010 első es számokból már látszik, hogy a megjelölt iparágak bedőlési valószínűsége romlott és az eddig jobban szereplő bútorgyártás is bekerült a lista élvonalába. A D&B Failure Score-ral az iparágak kockázatossága mellett az egyes vállalatok fizetésképtelenségi eljárás alá kerülése is meghatározható, így a kockázatkezelési döntésekhez a jövőre vonatkozóan is megbízható információforrást biztosít. A 10 legkisebb bedőlési arányt felmutató iparág a -es év és az elmúlt 12 hónap adatai alapján első Legkevésbé kockázatos iparágak 2010 I. 1 2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 0,38% 0,31% 2 1 Közigazgatás, védelem; kötelező 0,61% 0,00% társadalombiztosítás 3 3 Oktatás 0,65% 0,65% 4 4 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1,05% 0,94% 5 8 Ipari gép, berendezés, eszköz javítása 1,39% 1,30% 6 5 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 1,50% 1,23% 7 7 Információ, kommunikáció 1,50% 1,29% 8 9 Egyéb feldolgozóipari tevékenység 1,54% 1,37% 9 6 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1,54% 1,25% Vegyi anyag, gyógyszer termékek gyártása, kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás 1,63% 1,39%

6 A 10 legnagyobb bedőlési arányt felmutató iparág a -es év és az elmúlt 12 hónap adatai alapján első Legkockázatosabb Iparágak 2010 I. 1 1 Építőipar 5,34% 4,68% 2 2 Nemfém ásványi termék gyártása (üveg, kerámia, 4,69% 4,46% porcelán, cement, beton, kő) 3 4 Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása 4,46% 3,82% 4 3 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 4,17% 3,91% 5 10 Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása 4,17% 3,42% 6 11 Bútorgyártás 4,02% 2,94% 7 6 Szállítás, raktározás 4,01% 3,65% 8 5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3,98% 3,76% 9 8 Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) 3,83% 3,47% 10 9 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 3,72% 3,42% Földrajzi megoszlás szerint jellemzően még mindig a keleti megyékben nagyobb a cégek bedőlési aránya. -hez képest Fejér, Tolna, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében javultak a bedőlési arányok, de az utóbbi két megye még így is a két legkockázatosabb között van. A -es állapothoz képest Bács-Kiskun megyében jelentősen romlott a bedőlési arány, mivel a -es 3,26 százalékról 4,05 százalékra nőtt a megyében tevékenykedő vállalatok bedőlési aránya. Bedőlési arány (%) az elmúlt 12 hónapra megyénként