Örkény Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Örkény Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája"

Átírás

1 Örkény Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Örkény, 2010 Megbízó: Képviseli: Készítette: Képviseli: Témavezető: Munkatársak: Örkény Város Önkormányzata Kovács István, polgármester Studio Metropolitana Nonprofit Kft. Gauder Péter ügyvezető Szép Károly Homonnai Ferenc Takács Bálint Fink Erika Az SZMM által kijelölt antiszegregációs szakértő: Kis Tibor

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Örkény szerepe a településhálózatban Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz Örkény szerepének meghatározása a tágabb és szűkebb térségben Örkény városi-térségi funkcióellátottsága, vonzáskörzete A város regionális szerepe, funkciói A város megyei szerepe, funkciói A város mikro- és kistérségi szerepe, funkciói Városi szintű rövid helyzetelemzés Városszerkezet Gazdaság Vállalkozások helyzete Mezőgazdaság Ipar Kereskedelem, szolgáltatások Idegenforgalom Társadalom Demográfia, társadalmi összetétel, közbiztonság Foglalkoztatottság, munkanélküliség, iskolázottság Települési környezet Természeti környezet Épített környezet Lakásállomány Települési környezeti infrastruktúra Közlekedési infrastruktúra Közszolgáltatások Oktatás-nevelés Egészségügy Szociális ellátás Közművek Közösségi közlekedés Környezetvédelem Közigazgatás Sport és szabadidő, közművelődés, kultúra Korábbi időszak fejlesztései A helyzetelemzés rövid összegzése, SWOT-elemzés A városrészek területi szintű elemzése Belső városrész Külső városrész Külterületi városrész Az egyes városrészek SWOT-elemzése A roma népességet magas arányban koncentráló városi szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzése Stratégia

3 4.1. A város jövőképe Fejlesztési célok a városra és a városrészekre Beavatkozások az akcióterületek kijelölése Fenntarthatósági szempontok A fejlesztések hatása a környezeti állapotra Az anti-szegregációs program A stratégia külső és belső összefüggései A stratégia megvalósulásának kockázatai A megvalósítás eszközei A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások Településközi koordináció mechanizmusai Ingatlangazdálkodási koncepció Partnerség Az IVS eredményeinek nyomon követése ( monitoring ) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása

4 Vezetői összefoglaló Örkény 2004-ben vált várossá. Ez lehetőséget adott a városnak arra, hogy jelen integrált városfejlesztési stratégiát elkészíthesse, és pályázzon az Európai Unió által támogatott, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló projektekre. Ezen projektek sajátossága, hogy a támogatási intenzitásuk elérheti a 85%-ot, és jellemzően vissza nem térítendő támogatások. A városnak elemi érdeke, hogy az ország Európai Unióba történő évi csatlakozásával kihasználja a városfejlesztési forrásszerzési lehetőségeket. Ehhez, valamint a jövőbeli Magyarországon új területfejlesztési forrásallokációval és projektfinanszírozással történő visszatérítendő támogatási lehetőségekhez (pl. JESSICA Joint European Support for Sustainable Investment in City Areas) járul hozzá jelen stratégia. Az Európai Unióban több mint egy évtizedes vita, nagyfokú tervezési fázis után vált elfogadottá az integrált városfejlesztési stratégia (IVS). Az IVS hátterében a Lipcsei Charta állt, melyet a fenntartható európai városokról 2007 tavaszán fogalmaztak meg. Magyarországon 2007 őszén jelent meg az első kiadású Városrehabililtációs Kézikönyv, 2009 januárjában a felülvizsgált, javított kiadású Városfejlesztési Kézikönyv, mely alapján jelen IVS is készült. Az IVS (angolul: integrated urban development strategy [IUS]) középtávú, stratégiai szemléletű, de megvalósítás orientált tervezési dokumentum, amely meghatározza a városok középtávú városfejlesztési tevékenységeit. Az integrált városfejlesztési stratégia tematikus szempontokat integráló, területi alapú tervezési szemlélettel készül. Területi alapon hangolja össze a különböző szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját is összefüggéseiben kezeli. Az IVS középtávra, tehát 7-8 évre szóló dokumentum. Célszerűen, igazodva a Strukturális Alapok tervezési programozási ciklusához, az IVS tartalmazza a város és részeinek jelen esetben 2017-ig elérendő céljait, tervezett projekteket, illetve az 3

5 ezek elérése érdekében mozgósítani tervezett forrásokat. Az IVS lényeges eleme, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglal, ennek keretében a lehetőségek figyelembevételével a lehető legpontosabb becslését adja a városfejlesztés céljaira igénybe vehető forrásoknak és azok lehetséges eredetének. Ezért is szükséges az integrált városfejlesztési stratégia rendszeres éves áttekintése és kb. 2-4 évenkénti felülvizsgálata, az abban foglaltak aktualizálása, az esetlegesen megváltozott külső feltételekhez való igazítása és a megvalósított akcióterületi fejlesztésekre építve újabb fejlesztési területek kijelölése. Az IVS a város számára eredményes eszköz fejlesztéseinek összehangolása, optimalizálása céljából. A fenntartható városrehabilitációs tervezés nem a városi méret függvénye. Az első, as ROP forrásokhoz kapcsolódó időszak során bebizonyosodott, hogy az integrált városfejlesztési stratégia elkészítése fontos, más dokumentumokban nem fellehető információt szolgáltat a városfejlesztési tevékenységek külső, közcélú források felett rendelkező finanszírozói számára. Örkény városának önkormányzata megértette, hogy egyrészt alapjaiban új szellemiségű városfejlesztési gondolkodásra van szükség, másrészt a 2009-től kezdődő akciótervi időszaktól az IVS elkészítése továbbra is elvárás a nagyobb volumenű központi forrásokra pályázó városokkal szemben. Ez az új városrehabilitációs szemlélet megköveteli, hogy a várost, és annak társadalmigazdasági, környezeti, valamint műszaki-fizikai problémáit együttesen kell kezelni. Jelen IVS elkészítésére ösztönzően hatott, hogy az Európai Bizottság 2009-ben a mintaprojektjei közé választotta az Örkény város településközpontjának fejlesztése c. kisléptékű városrehabilitációs projektet, mely 2008-ban uniós forrásból támogatásban részesült. A fentiek alapján tehát Örkény város integrált városfejlesztési stratégiája a város középtávú fejlesztéseit megalapozó stratégiai dokumentum, melynek legitim alkalmazásához szükséges, hogy a dokumentumot az önkormányzat képviselőtestülete megtárgyalja, és határozatban jóváhagyja. Örkény város integrált városfejlesztési stratégiája mint már fentebb is említésre került a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és 4

6 Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által 2009-ben kiadott Városfejlesztési Kézikönyv módszertani útmutató alapján Örkény méretéhez, funkcióihoz megfelelően differenciáltan készült. A Kézikönyvben rögzített, IVS-re vonatkozó tartalmat a város méretének és szerkezetének függvényében egyszerűsíteni kellett. Az egyszerűsítést több fejezetre kellett alkalmazni (a térségi szerepkörre vonatkozó elemzésre, a környezeti fenntarthatóság érdekében végrehajtandó programok [fenntartható környezeti fejlődés] megfogalmazására, a partnerség fejezetre, stb). 5

7 1. Örkény szerepe a településhálózatban A város társadalmi-gazdasági pozícióját a budapesti agglomeráció vonzása, illetve a Balkán irányába vezető, transzeurópai közlekedési folyosó határozza meg. A városban elsősorban munkahely, valamint a közép- és felsőfokú képzés tekintetében, érvényesül Kecskemét vonzó hatása is. A szomszédos településekkel a kommunális szilárdhulladék lerakók regionális rendszerének kialakítása területén folyik a legszorosabb térségi együttműködés, de más területen is formálódnak együttműködési lehetőségek. A várost ölelő térség növekedési és kistérségi centruma Dabas, amely a kistérség központi funkciókkal rendelkező városa, de Örkény, mint mikrotérségi alközpont dinamikus fejlődési trendet mutatott az elmúlt évtizedben, ezt példázza a várossá nyilvánítása is. Örkény város településhálózatban betöltött szerepének elemzése kapcsán szükséges figyelembe venni mintegy kiindulópontként a kormány által 1971-ben jóváhagyott Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepciót (elfogadva a 1007/1971. [III. 16.] Korm. határozattal, a továbbiakban: OTK [1971]), mely megállapította a települések hierarchikus rendjét, egyértelműen körvonalazta azok szerepét, funkcióját, és részletesen kidolgozta az egyes települési formák fejlesztésének útját. A koncepció céljai között szerepelt a városok és falvak közötti életkörülménybeli különbségek csökkentése, a lakossági ellátás szervezésének elősegítése, az azonos szerepkörbe sorolt települések ellátottsági szintjének közelítése, az északkeletdélnyugat irányú ipari tengely monopolhelyzetének csökkentése, az ipartelepítés pl. az Alföldön, stb. Következményeként a településhálózat egyensúlya megbomlott, a települések kétharmada egyéb, szervező-irányító funkciót nem látnak el kategóriába került, igen nagymértékben erősödtek a koncentrációs folyamatok, valamint hatására a megyék elkészítették megyei településhálózat-fejlesztési koncepciójukat, ami alapján besorolták a településeket fejlesztési kategóriákba, ezáltal a megyéknek igen nagymértékben megerősödött a terület- és településfejlesztési funkciója, forrásallokáló ereje. 6

8 Az OTK [1971] szerint Örkény nagyközség alsófokú központ megnevezéssel és feladatokkal rendelkezett, vagyis ellátott bizonyos szervező-irányító funkciókat. Fontos tehát figyelembe venni a koncepció elsődlegesen a településhálózati szerepkörökkel kapcsolatos fenti megállapítását az integrált városfejlesztési stratégia megalkotása során is, hiszen jelen stratégia célrendszere mint később látjuk majd maximálisan illeszkedik az OTK [1971] Örkényre vonatkozó szervezőirányító funkcióihoz. Az OTK [1971] tehát a települési hierarchia 9 elemét különböztette meg: 1 országos központ (Budapest); 5 kiemelt felsőfokú központ; 7 felsőfokú központ, 11 részleges felsőfokú központ; 64 középfokú központ; 39 részleges középfokú központ; kiemelt alsó fokú központ, alsó fokú központ; és mintegy 2000 központi szerepkör nélküli település (ez utóbbi a közbeszédben egyszerűen szerepkör nélküli település"-re rövidült, amely rövidítésnek messzemenő hatása volt e települések sorsára) (1. táblázat). 1. táblázat. Az OTK [1971] szintrendszere Forrás: Településhálózat IV., KSH, Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz Az Országgyűlés által a 97/2005. (XII. 25.) sz. határozattal elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció (a továbbiakban: OTK [1995])) meghatározta az ország hosszú távú területfejlesztési céljait, és a területfejlesztési programok kidolgozásához 7

9 szükséges irányelveket, információt biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és területfejlesztés szereplői számára. Meghatározza továbbá az ország regionális jövőképét, a jövőkép eléréséhez vezető átfogó, hosszú távú célkitűzéseken kívül középtávú regionális célokat, regionális prioritásokat fogalmaz meg a szakpolitikák számára, lefekteti az eszköz- és intézményrendszeri feltételeket és tartalmazza a tervezési-statisztikai NUTS 2 szintű régiók saját koncepcionális céljait. Az ország egészének versenyképessé válását fejlesztési pólusok segítik elő, melyek egy harmonikus, policentrikus együttműködő városhálózati rendszer szerves elemei. A fejlesztési pólusokat és a velük szoros kooperáló alcentrumokat (a Középdunántúli régió központjának kivételével megegyeznek a régióközpontokkal) régiónként az 1. sz. ábra szemlélteti. 1. ábra. A policentrikus városhálózat és azok tengelyei az OTK [1995] szerint Forrás: VÁTI Nonprofit Kft. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban Örkény a Budapest-Szeged tengely mentén helyezkedik el, a fejlesztési alközpontok közül, a Közép-magyarországi régióban, Budapesttől mintegy 53 km-re, a Budapest-Szeged között nagyjából félúton elhelyezkedő Kecskeméttől 36 km-re Pest megye déli (periférikus) részén, a Duna- Tisza homokhátságon terül el. A város mindössze 3 km-re fekszik az M5-ös autópályától, melyről az 52-es autópálya-lehajtón keresztül könnyen megközelíthető. A fejlesztési alközpont közül elsősorban Budapestnek és Szegednek várható a kisugárzó hatása, érvényesülési feltételeinek megteremtése. 8

10 A Budapest-központúság, a főváros túlzott dominanciája évtizedek óta az egyik legnagyobb és egyre fokozódó térszerkezeti aránytalanság. Ennek megfelelően a Budapest-centrumú térstruktúra oldásának célkitűzése az OTK [1995] készítésekor teljes mértékben aktuális volt közötti a Budapest-központúság mérsékelten bár, de tovább erősödött; ugyanakkor a főváros mellett annak szűkebb és tágabb agglomerációja is dinamikus növekedésnek indult, ami a főváros pozitív gazdasági kisugárzó hatásának érvényesülésére vezethető vissza. Az ország hét tervezési-statisztikai régiója közül Örkény a Közép-magyarországi régióhoz (2. ábra) tartozik, melynek célja a régió nemzetközi versenyképességének növelése a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése mellett. Az átfogó cél elérése érdekében két specifikus cél, a régió versenyképességét meghatározó tényezők fejlesztése, valamint a régió belső kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztése került kijelölésre, vagyis a Budapest-központúság oldása. Jelenleg nemcsak a régió, hanem Pest megye célkitűzései közül is kiemelhető, hogy Budapest centrumhoz képest kell, hogy legyenek ellensúlyok, ellenpontok. E célnak Örkény várossá válásának folyamata pontosan megfelel. A Közép-magyarországi régió 187 db települése között Örkény az 51 db (2009. évi adat) város közül kerül ki (lásd a 2. ábrát), mint mikrotérségi központ, kisváros. 2. ábra. Örkény elhelyezkedése a Közép-magyarországi régió települései között Forrás: saját szerkesztés Örkény 9

11 1.2. Örkény szerepének meghatározása a tágabb és szűkebb térségben Örkény Pest megyén belül a dabasi kistérségben helyezkedik el. A város a dabasi kitérség déli részének, az örkényi mikrotérségének központja. A település helyzetét a kistérségen belül a 3/a. ábra térképvázlata szemlélteti. Örkény tágabb környezete, a dabasi kistérség a Magyar Alföldön terül el. Örkénytől északkeletre találjuk Magyarország földrajzi (geometriai) középpontját Pusztavacs község határában. A község az 1960-as évek végén vált országos hírűvé, mert a térképészek ekkor határozták meg az ország középpontját; a község centrumától kb. 1 km-re északkeletre helyezkedik el az ország geometriai centruma (lásd a 3/b. ábra térképvázlatán). 3/a. ábra. Örkény elhelyezkedése a dabasi kitérségben (közigazgatási határokkal) Forrás: saját szerkesztés 10

12 3/b. ábra. Örkény elhelyezkedése a dabasi kitérségben (közlekedési kapcsolatokkal) Forrás: Cartographia Kft. alapján saját szerkesztés A dabasi kistérség területének nagyobbik része a Duna Tisza közi homokhátságon, kisebbik része a Pesti-síkságon terül el. Budapest távolsága kilométer, Kecskemét kilométerre fekszik. A kistérség területe 499 négyzetkilométer, lakossága több mint fő. A kistérséghez tíz település tartozik: Dabas, Örkény, Hernád, Inárcs, Kakucs, Pusztavacs, Táborfalva, Tatárszentgyörgy, Újhartyán, Újlengyel. Örkény várossá fejlődése Örkény kedvező földrajzi helyzetét többek között régészeti múltja is alátámasztja, amely szerint ezen a területen már a honfoglalást követő években laktak emberek. Ennek magyarázata földrajzi eredetű: nem messze volt a Duna egyik mellékága, a Sárvíz, amely áradások idején a laposabban fekvő területeket elöntötte, így azok lápos, mocsaras területekké váltak a belvizes területekkel együtt. Örkény és környéke homokdombvonulatával kiemelkedik ebből, és ezáltal vált ideálissá a letelepedéshez. A fenti szerencsés földrajzi tényező is közrejátszik tehát abban, hogy a település mellett alakult ki a Szegedi nagyút. A középkorban a Budáról és Pestről Szeged 11

13 felé utazók, valamint kereskedők, mint pihenő- és megszállóhelyet vették igénybe Örkényt. A középkori forrásokban csak birtokként, a török defterekben pedig pusztaként jelölt Örkény a XVIII. század első harmadától a Grassalkovich -uradalom falvainak sorában osztozott. I. Antal idején csak majorság, fogadó és kápolna épült a pusztai postaállomás környékén, s eleinte a szilaj állattartás dominált. A jobbágytelepítés (l784) II. Antal nevéhez fűződött. A viszonylag erős migráció közben, megtelepült katolikus, részben szlovák lakosság egy része mint majorsági alkalmazott, már korábban is kapcsolatban volt Örkénnyel. Mintegy kétharmaduk volt jobbágy, harmaduk zsellér, s a szomszéd községhez hasonlóan a jobbágy falu és a majorság a cigány családoknak is munkát adott s tisztes megélhetést biztosított. Örkény népessége is lassú egyenletességgel fejlődött, 1880 körül sem érte el az 1300 főt, ekkor azonban viharos ütemre váltott. A lényegi változások Örkény életében Pálóczi-Horváth István nevéhez kötődnek után szabad kezet kapott a hatalmas kiterjedésű, kiaknázatlan lehetőségeket rejtő uradalom felett. Pálóczi-Horváth 1893-ban új kastélyt építtetett, a XVIII. századi emeletes úrilakot 20 kat. hold ingatlannal együtt pedig (1928) a Vitézi Széknek adományozta gazdaképző iskola céljára. A fejlődés további tényezője a puszta másik, vasút menti részeinek kiparcellázása volt. Részint a régi úrbéres falu és a vasútállomás között, részint a falutól távoli pusztákon (Pálóczi-Horváth és Várady-telep) hosszú lejáratú hitelre, olcsón megvásárolt homokföldeken főként kis- és középméretű parasztgazdaságok alakultak ki, melyek a szőlő- és gyümölcstelepítéssel váltak gazdaságossá. A népesség harmada tehát a XVIII. században megtelepült úrbéres családokból származó parasztgazda és gazdasági munkás volt, túlnyomó része pedig a 19. sz. végén beköltözött gazdálkodókból és iparos, kereskedő családokból (részben reformátusokból) állt. Ez a differenciált paraszti társadalom tehát viszonylag széles középosztállyal (köztük értelmiségi foglalkozásúakkal) gazdagodott, az 1940-es évekre lassacskán polgári színezetet öltött, melynek érdektagoltsága a különféle egyesületek és rétegszervezetek gyarapodásában, a társadalmi integráció erősödésében is kifejezésre jutott. A lakosság egy részének külterületi koncentrálódása végül Táborfalva leválásához (1949) vezetett, mely 1970-ben viszont 12

14 visszakerült, mert Hernáddal és Pusztavaccsal együtt az Örkényi Nagyközségi Közös Tanács részévé nyilvánították. Örkény lett a székhelye a táborfalvai és tatárszentgyörgyi téeszek csatolásával kialakult hatalmas, s helyben jelentős ipari tevékenységet is folytató agrárkomplexumoknak, továbbá a járás déli községeiben kialakult takarékszövetkezeteknek is. Örkény infrastruktúrája a 60-as évektől indult fejlődésnek. Itt épült ki a régió első községi vízműve, szak-, majd (néhány éve innovatív törekvéseivel is figyelmet keltő szakközépiskolává szervezett) szakmunkásképzője, itt történtek meg az első (ambivalens hatásai mellett is fontos) lépések az Ilona-major cigánytelepének felszámolására, az egyre súlyosabb helyzetbe került cigánylakosság faluba telepítésére és helyzetének javítására. Létrejött a faluban számos ipari munkahely, az utóbbi években pedig az egészségügyi-, oktatás- és művelődésügyi, kereskedelmi ellátás, az autópályához csatlakozó út kiépítésével a közlekedés terén történtek fontos változások. Örkény 1970-ben nyerte el nagyközségi címét, ami az évi önkormányzati választások után is megmaradt, erre a város lakói ma is büszkék. Örkény nagyközség az elmúlt évtizedekben elért fejlődés eredményeképpen az ország EU-s csatlakozását pontosan két hónappal követve július 1-jén vált várossá Örkény városi-térségi funkcióellátottsága, vonzáskörzete A városoknak a területi munkamegosztásban játszott szerepe, illetve az ezt kialakító funkciói alapján meg lehet különböztetni funkcionális várostípusokat. Eszerint Örkényre elsősorban az alábbi funkcionális szerepkörök vonatkoznak: igazgatási (központi) szerepkör kereskedelmi szerepkör közlekedési szerepkör lakófunkció valamint ezek kombinációi. Örkény e funkciók alapján döntően közlekedési, központi (valamint kereskedelmi) szerepkörrel bír, hiszen az M5-ös autópálya mentén fekszik, és szinte összekötő kapocs Bács-Kiskun megyével. Vonzását 13

15 meghatározza az autópálya közelsége mellett, hogy keresztülhalad rajta az 5. sz. főközlekedési út és az Albertirsa Kunszentmiklós közötti négyszámjelű út. A városon áthalad a 142-es számú (Budapest [Nyugati pályaudvar] Lajosmizse Kecskemét) vasútvonal. Az útvonalak találkozása miatt mindig is fontos kereskedelmi központ volt, ebből adódóan a város a térség vonzásközpontja, a dabasi kistérség második számú centruma. Örkényből alakult meg 1949-ben Táborfalva (Örkény-Telep és Örkény-Tábor összevonásával); 1984-ben pedig Örkény Várady-telep átcsatolásra került a városhoz képest északi irányban fekvő Hernád községhez. Intézményhálózata a középfokú szakképesítést nyújtó oktatási intézményen túl elsősorban alapfokú ellátást biztosít, vonzáskörzete azonban több környező községre kiterjed. A város nemzetközi szerepe kapcsán érdemes megemlíteni Örkény testvérvárosi kapcsolatait, mely a társadalmi-gazdasági élet különböző területein teremt lehetőséget az kooperációra. A városnak jelenleg egy német (Wörth an der Donau), két erdélyi (Nyárádszereda, Kányád), egy vajdasági (Kishegyes), valamint egy felvidéki (Udvard) testvérvárosa van A város regionális szerepe, funkciói Örkénynek regionális hatókörű intézményi funkciója nincs. Regionális jelentőségű szerepe közlekedési szempontból van. Az Örkényről 5 percen belül elérhető M5-ös autópálya regionális és országos jelentőségű útvonal, mely Budapestről délkelet felé haladva Kecskemétet, Szegedet (valamint a röszkei magyar-szerb határátkelőt) kapcsolja össze a fővárossal. Ez volt Magyarországon a harmadik autópálya, amely elérte az országhatárt. Az autópályát az 1980-as években kezdték építeni, a szerb határt márciusában érte el. Első szakaszát, amely autópályaként a Budapest-Ócsa, és ún. félautópályaként az Ócsa-Örkény szakaszt tartalmazta november 22- én avatták fel. (A forgalmat egy bekötőúton, Örkény belterületén át vezették vissza a régi 5-ös főútra.). Az M5-ösön fut az M0-ás gyorsforgalmi út csomópontja és Újhartyán között az E60-as, Szerbia határáig pedig az E75-ös európai út is. Az 14

16 M5-ös autópályán január 1-jén vezették be a díjszedést, a díjakat az örkényi csomópontban is szedték a felépített nyílt pályai fizetőkapunál. Az autópálya napjainkban is az egységes országos díjfizetési rendszer része. Ugyancsak közlekedési szempontból emelhető ki Örkény, mint vasúti csomópont, amely regionális jelentőségű. Örkényen halad keresztül a Budapest Lajosmizse- Kecskemét vasútvonal (a MÁV Zrt. 142-es számú vonala), mely a fővárossal és a Dél-alföldi régióval közvetlen összeköttetést jelent A város megyei szerepe, funkciói Örkénynek közlekedési szempontból van megyei szerepköre, hiszen az 5-ös számú főutat keresztezi a számú Örkény Albertirsa út, mely a 4-es számú főúttal, illetve az számú Örkény Tass úttal, amely az 51-es számú úttal köti össze a települést. Ezen útvonalakon könnyen elérhető Albertirsa, Cegléd, stb. Örkény a Pálóczi-Horváth István Szakképző Iskola révén a térség egyik középfokú oktatási intézményének tekinthető, melynek hatóköre túlterjed a kistérség határain. Az iskolát 1926-ban alapították, ahol mezőgazdasági, több mint 10 éve pedig vendéglátó-ipari képzés is folyik, csaknem félszáz tanulóval. Örkényen hetente két alkalommal működik a helyi piac, amelyre Pest megye déli részéről és Bács-Kiskun megye északi részéről érkeznek az őstermelők, a kereskedők és vásárlók egyaránt. A piacnak összesen a város környezetében fekvő 14 településre van hatása A város mikro- és kistérségi szerepe, funkciói Az Örkényi Takarékszövetkezet április 13-án tartotta alakuló ülését, ahol 100 örkényi lakos elhatározta, hogy pénzügyi szolgáltatást nyújtó takarékszövetkezetet hoz létre. Örkény után a többi településen is szükségét látták a szövetkezés ilyen formájának, és elkezdték szervezni a lakosságot. Elsőként Táborfalva lakossága csatlakozott az örkényi szerveződéshez, majd a dabasi kistérség többi, Örkényt környező települése: Tatárszentgyörgy, Hernád és Pusztavacs is ben újabb egységgel bővült a szövetkezet, amikor már a gyáli kistérségben, Felsőpakonyon is működött fiók ben nagy lépésre szánta el magát a takarékszövetkezet vezetősége. Elhatározta, hogy működési körzetét 15

17 megye és régióhatáron kívülre is kiterjeszti. Így került sor a Bács-Kiskun megyei felsőlajosi és lajosmizsei kirendeltség megnyitására ban a lajosmizsei után a második városi fiókja is megkezdte működését Kecskeméten a Petőfi városrészben. A városi fiókok nyitása magával hozta a tevékenységi kör bővítésének szükségességét is. Az Örkényi Takarékszövetkezetnek tehát a stabil kistérségi szerepkörén túl, vannak megyei, valamint regionális szerepköri aspektusai is (a kirendeltségeket a 2. táblázat foglalja össze). 2. táblázat. Az Örkényi Takarékszövetkezet Kirendeltségei Örkény Központ 1. Táborfalvai Kirendeltség 2. Tatárszentgyörgyi Kirendeltség 3. Hernádi Kirendeltség 4. Inárcsi Kirendeltség 5. Ócsai Kirendeltség 6. Újhartyáni Kirendeltség 7. Újlengyeli Kirendeltség 8. Kakucsi Kirendeltség 9. Pusztavacsi Kirendeltség 10. Felsőpakonyi Kirendeltség 11. Felsőlajosi Kirendeltség 12. Lajosmizsei Kirendeltség 13. Kecskeméti Kirendeltség Forrás: Örkényi Takarékszövetkezet, 2009 Örkény mikrotérségi szerepe, funkciói között említhetjük 1990-ben alapított Rendelőintézetet, ahol az alapellátáson kívül a város működtet nőgyógyászati szakrendelést, laboratóriumot és fizikoterápiás rendelést is. Az orvosok részére az épületben lakások kerültek kialakításra, ezért itt mindig fellelhető elérhető orvos. Örkény Hernád Táborfalva Tatárszentgyörgy és Pusztavacs községek megállapodása alapján a dabasi kistérség délkeleti mikrotérségében több mint fő részére orvosi ügyeletet biztosítanak a hétvégeken és az éjszakai időszakban ben szintén mikrotérségi feladatként a város felvállalta a Mentőállomás kialakítását. Az épület önkormányzati tulajdonban van, és működtetését is a város biztosítja. 2 mentőkocsi áll rendelkezésre a 10 fős személyzet részére. A Mentőállomás 5 település lakosát látja el. A Rendőrőrsöt a város a rendszerváltozáskor alapította 4 fővel. Mára több mint 15 16

18 fős őrs tevékenykedik ember biztonságát szolgálva. Az őrs épülete az önkormányzat tulajdona, az épület üzemeltetését a város gazdálkodásából fedezik. A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat először 4 fővel 4 településen biztosított ellátást, ma már 5 településen 23 munkatárs látja el a térségi feladatot. Az alapfokú művészeti oktatási intézmény (Cziffra György Zeneiskola) vonzásába is több (6 település) környező község tartozik. Az örkényi sportegyesületeknek több száz tagja van, a város méltán büszke az Örkény SE felnőtt labdarúgócsapatára, akik jelenleg a Megyei I. osztályban szerepelnek. A labdarúgó-mérkőzéseknek nemcsak helyi, hanem több környező település sportszeretőire is van vonzó hatása. A Szabadidő Központban szervezik a térség kulturális életét, így többek között pl. a Karéj Művészeti Fesztivált, vagy pl. a Szabad Művészeti Szalon és kiállításai. A rendszerváltás óra számos egyesület és civil szerveződés alakult a városban. A PI-ZO Buszközlekedési Kft. nemcsak Örkényen működik, hanem Tatárszentgyörgyöt is bekapcsolja a közlekedés vérkeringésébe, a vasútállomás elérhetőségét biztosítja. Örkény, Albertirsa és Inárcs közös Hegyközséget működtet a szőlőtermelésben a bor előállítására és értékesítésére. A Roma Információs és Szolgáltató Központ a térségben 2200 roma származású személynek 6 településen nyújt foglalkoztatási és oktatási szolgáltatást. Az Örkény-Hernád szennyvíztisztító a két település közös tulajdona, mely biztosítja a szennyvíz elvezetését és tisztítását. 17

19 2. Városi szintű rövid helyzetelemzés A város alábbiakban részletezett helyzetelemzése kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által 2009-ben kiadott Városfejlesztési Kézikönyv IVSre vonatkozó fejezete által előírt tartalmi elemek teljes körét a jelenlegi időszakban Örkény Önkormányzata nem volt képes teljes mélységében kidolgozni, releváns és jó minőségű adatokra épülő elemzéssel alátámasztani. Több adat az önkormányzat által nem volt hozzáférhető, azonban egy adott tématerület elemzésénél a város más releváns adatok elemzésbe illesztésével törekedett arra, hogy a helyzetelemzés teljes körű legyen Városszerkezet A város közigazgatási területe 3644 hektár, amelyből a belterület 426 ha, míg a külterület 3218 ha. A külterületen a terület nagyságát illetően jelentős tényező az erdő, amely 859 ha. A városon halad át a Budapestet Kecskeméttel és Szegeddel összekötő 5. sz. főút, amely két részre osztja Örkényt, ennek belterületi szakasza a Fő utca. A város északi részén halad át a Budapest Lajosmizse Kecskemét vasútvonal, amely az 5. sz. úttal párhuzamosan, attól kb. 1,5 km-re szeli át a települést. A főút és a vasút közötti területen helyezkedik el a település belterületének legnagyobb része, az 5. sz. főút déli oldalán lakó- és zöld-, valamint gazdasági területek, a vasút északi oldalán pedig csak kisebb lakó- és ipari hasznosítású területek helyezkednek el. Az 5. sz. főutat keresztezi a Tatárszentgyörgyöt és Örkényt összekötő sz. út, melynek belterületi szakasza a Tatárszentgyörgyi út, valamint az Örkény és Pusztavacs közötti sz. út, melynek belterületi szakasza a Hunyadi János és a Bartók Béla utak. Korábban ez az átmenő forgalom Tatárszentgyörgyről Pusztavacs irányába a Kossuth Lajos utcán haladt át, de amikor az M5 autópálya épült a település közigazgatási területének északi részén, a nagyobb szabályozási szélességű Bartók Béla utat építették ki erre a célra, mely biztosítja az autópályával való kapcsolatot is. A településszerkezeti terv ábrázolja az 5. sz. főút tervezett elkerülő nyomvonalát is, melyre 1999 decemberében a Településrendezési Terv részeként készült egy 18

20 tanulmányterv, Előtanulmányterv az 5. sz. főút elkerülő nyomvonalának Örkény településrendezési tervével való összehangolására címmel. A javasolt elkerülő szakasz a települést déli oldalról kerüli el. A tanulmánytervben több változat szerepel, ezek közül a javasolt a legrövidebb útszakasz, amely a település belterületétől délre épülne meg. Az M5-ös autópálya használata a matrica bevezetésével sokszorosára nőtt, a város főútjának a forgalma párhuzamosan csökkent, ezért az elkerülő út egyelőre csak terv szinten marad. Örkény régi településmagja nőtt település, mely az 5. sz. főút melletti területeken, a központ közelében korábban alakult ki szabálytalan tömbökkel és utcákkal. A településközponttól távolabbi területeken viszont nagyrészt szabályos, tervezett tömbök és utcák helyezkednek el, melyek arra utalnak, hogy a település nagyobb része a későbbiekben már tervezett módon alakult ki Gazdaság Örkény múltjában a XIX. század óta nagy jelentőséggel bír a helyi kézművesipar, művelői ipartestületet is alakítottak. Pálóczi-Horváth István a XX. század elején virágzó gazdaságot alakított ki. Volt a településnek kisvasútja, szeszfőzdéje, mészhomok téglagyára és malma. Az as évektől a rendszerváltásig a szomszédos lőtér és szovjet, valamint magyar katonai objektumok miatt ipartelepítésre nem került sor. A rendszerváltás után a gazdaság két irányból indult fejlődésnek. A termelőszövetkezet mezőgazdasági ágazatai magánkézben tovább működnek. A melléküzemágakban létesült ipari tevékenység tovább folyik (lakatosipari tevékenység, festő- és vegyi anyagok gyártása, élelmiszer-csomagolás). Szerves fejlődésként az 1990-es években beindult a teherfuvarozás, kertészeti árusítás, kerékpár- összeszerelő üzem, valamint szőnyegszövő üzem is létesült. Ezek egy része magyar tőkéből jött létre és jelenleg is így üzemel, másrészt német és svájci érdekeltségűek Vállalkozások helyzete A következő oldalon lévő 4. ábrán látható, hogy míg a regisztrált vállalkozások számát tekintve tekintélyes bővülésről lehet beszámolni az 1998 és 2004 között eltelt időszakban (301-ről 374 db-ra nőtt a számuk), addig a működő vállalkozások száma csak kisebb mértékben bővült 2002-ig (261-ről 290-re nőtt; között 10 19

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2014. szeptember 9. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA, INTEGRÁLT

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Az európai uniós városfejlesztési források megszerzésének eszköze, feltétele a pályázatok értékelésének alapja, a szociális- városrehabilitációs pályázatok

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

H/18068/64. Az Országgyűlés. Alkotmány- és igazságügyi bizottságának. a j á n l á s a

H/18068/64. Az Országgyűlés. Alkotmány- és igazságügyi bizottságának. a j á n l á s a H/18068/64. Az Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi bizottságának a j á n l á s a az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló H/18068. számú törvényjavaslat z á r ó v i t á j á h o z (Együtt kezelendő

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár

Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Győr, 2009. október 28. Válság van? Szabó Lajos: Válság akkor van, ha az emberek válságként élik meg a körülöttük levő

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI SZÉKESFEHÉRVÁR 2010.10.20 Somogyi Eszter: somogyi@mri.hu Gerőházi Éva: gerohazi@mri.hu Városkutatás kft. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei 2014-2020 között Tartalom A helyszín Miskolc Megyei Jogú Város kiemelt fejlesztési központ Eredményeink - röviden Mit várunk a rendezvénytől? Miskolci jövőkép

Részletesebben

1. sz. melléklet: A KSH tól beszerzett városrész szintű adatok

1. sz. melléklet: A KSH tól beszerzett városrész szintű adatok Mellékletek 1. sz. melléklet: A KSH-tól beszerzett városrész szintű adatok; 2. sz. melléklet: Helyzetelemzést segítő adatok az Integrált Városfejlesztési Stratégia és az Anti-szegregációs Terv kidolgozásához;

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

Egyedül nem megy! Boros Áron ügyvezető igazgató. Településtervezés - politika - üzlet web:www.otphp.hu

Egyedül nem megy! Boros Áron ügyvezető igazgató. Településtervezés - politika - üzlet web:www.otphp.hu Egyedül nem megy! Településtervezés - politika - üzlet Boros Áron ügyvezető igazgató Budapest Pécs 2011.04.28. 2011.10.27. Gyarapodás a csatlakozás előtt és az EU-ban 4 400 000 Lakások; épített lakások

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4.

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Balázs Mór Terv 2014-2030 2 A Balázs Mór Terv célrendszere Jövőkép:

Részletesebben

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Gazdaságtudományi Kar Eger, 2015. november 19. Tartalom Elemzési keretek: a helyi fejlesztés fogalma, feltételrendszere A magyarországi helyi fejlesztés

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27.-i ülésére Tárgy: Zirc városfejlesztési stratégiai programja, árajánlat bekérése Előadó: Horváth László gazdasági

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

3.2. Ágazati Operatív Programok

3.2. Ágazati Operatív Programok 3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz

Részletesebben

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés Megbízó: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Városkutatás Kft.

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Stratégiai és programozási felkészülés a as fejlesztési periódusra különös tekintettel a területi tervezésre és elérhetőség kérdéseire

Stratégiai és programozási felkészülés a as fejlesztési periódusra különös tekintettel a területi tervezésre és elérhetőség kérdéseire Stratégiai és programozási felkészülés a 2014-20-as fejlesztési periódusra különös tekintettel a területi tervezésre és elérhetőség kérdéseire Salamin Géza főosztályvezető Tervezéskoordinációért Felelős

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégiája Beérkezett, de el nem fogadott vélemények összesítése az elutasításuk indoklásával - Tervezői válaszok - Miskolc, 2014. augusztus Miskolc

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban. Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı

Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban. Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı A nemzetközi példa: Main Street mozgalom A sikeres beavatkozás kulcsa: hatpontos megközelítés a szervezés

Részletesebben

Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020

Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020 Tanulmányút a Zala megye és Stájerország közti együttműködés kialakítására Graz, 2014. április 28. Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020 Christian Nussmüller, Graz városa, városépítési

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli

Részletesebben

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KÉSZÍTÉSE A TERVEZŐ SZEMÉVEL. dr. Kukely György Terra Studió Kft.

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KÉSZÍTÉSE A TERVEZŐ SZEMÉVEL. dr. Kukely György Terra Studió Kft. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KÉSZÍTÉSE A TERVEZŐ SZEMÉVEL dr. Kukely György Terra Studió Kft. MOTIVÁCIÓ MOTIVÁCIÓ KONCEPCIÓ? TÖBB INVESZTÍCIÓ? TÖBB, JOBB VÁROSI FUNKCIÓ? ANTISZEGREGÁCIÓ? FUNKCIÓBŐVÍTŐ

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE

Részletesebben

Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez

Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez (Az integrált városfejlesztési stratégia elkészítéséhez és a szociális típusú városrehabilitációs programok akcióterületi

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben