Örkény Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Örkény Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája"

Átírás

1 Örkény Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Örkény, 2010 Megbízó: Képviseli: Készítette: Képviseli: Témavezető: Munkatársak: Örkény Város Önkormányzata Kovács István, polgármester Studio Metropolitana Nonprofit Kft. Gauder Péter ügyvezető Szép Károly Homonnai Ferenc Takács Bálint Fink Erika Az SZMM által kijelölt antiszegregációs szakértő: Kis Tibor

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Örkény szerepe a településhálózatban Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz Örkény szerepének meghatározása a tágabb és szűkebb térségben Örkény városi-térségi funkcióellátottsága, vonzáskörzete A város regionális szerepe, funkciói A város megyei szerepe, funkciói A város mikro- és kistérségi szerepe, funkciói Városi szintű rövid helyzetelemzés Városszerkezet Gazdaság Vállalkozások helyzete Mezőgazdaság Ipar Kereskedelem, szolgáltatások Idegenforgalom Társadalom Demográfia, társadalmi összetétel, közbiztonság Foglalkoztatottság, munkanélküliség, iskolázottság Települési környezet Természeti környezet Épített környezet Lakásállomány Települési környezeti infrastruktúra Közlekedési infrastruktúra Közszolgáltatások Oktatás-nevelés Egészségügy Szociális ellátás Közművek Közösségi közlekedés Környezetvédelem Közigazgatás Sport és szabadidő, közművelődés, kultúra Korábbi időszak fejlesztései A helyzetelemzés rövid összegzése, SWOT-elemzés A városrészek területi szintű elemzése Belső városrész Külső városrész Külterületi városrész Az egyes városrészek SWOT-elemzése A roma népességet magas arányban koncentráló városi szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzése Stratégia

3 4.1. A város jövőképe Fejlesztési célok a városra és a városrészekre Beavatkozások az akcióterületek kijelölése Fenntarthatósági szempontok A fejlesztések hatása a környezeti állapotra Az anti-szegregációs program A stratégia külső és belső összefüggései A stratégia megvalósulásának kockázatai A megvalósítás eszközei A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások Településközi koordináció mechanizmusai Ingatlangazdálkodási koncepció Partnerség Az IVS eredményeinek nyomon követése ( monitoring ) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása

4 Vezetői összefoglaló Örkény 2004-ben vált várossá. Ez lehetőséget adott a városnak arra, hogy jelen integrált városfejlesztési stratégiát elkészíthesse, és pályázzon az Európai Unió által támogatott, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló projektekre. Ezen projektek sajátossága, hogy a támogatási intenzitásuk elérheti a 85%-ot, és jellemzően vissza nem térítendő támogatások. A városnak elemi érdeke, hogy az ország Európai Unióba történő évi csatlakozásával kihasználja a városfejlesztési forrásszerzési lehetőségeket. Ehhez, valamint a jövőbeli Magyarországon új területfejlesztési forrásallokációval és projektfinanszírozással történő visszatérítendő támogatási lehetőségekhez (pl. JESSICA Joint European Support for Sustainable Investment in City Areas) járul hozzá jelen stratégia. Az Európai Unióban több mint egy évtizedes vita, nagyfokú tervezési fázis után vált elfogadottá az integrált városfejlesztési stratégia (IVS). Az IVS hátterében a Lipcsei Charta állt, melyet a fenntartható európai városokról 2007 tavaszán fogalmaztak meg. Magyarországon 2007 őszén jelent meg az első kiadású Városrehabililtációs Kézikönyv, 2009 januárjában a felülvizsgált, javított kiadású Városfejlesztési Kézikönyv, mely alapján jelen IVS is készült. Az IVS (angolul: integrated urban development strategy [IUS]) középtávú, stratégiai szemléletű, de megvalósítás orientált tervezési dokumentum, amely meghatározza a városok középtávú városfejlesztési tevékenységeit. Az integrált városfejlesztési stratégia tematikus szempontokat integráló, területi alapú tervezési szemlélettel készül. Területi alapon hangolja össze a különböző szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját is összefüggéseiben kezeli. Az IVS középtávra, tehát 7-8 évre szóló dokumentum. Célszerűen, igazodva a Strukturális Alapok tervezési programozási ciklusához, az IVS tartalmazza a város és részeinek jelen esetben 2017-ig elérendő céljait, tervezett projekteket, illetve az 3

5 ezek elérése érdekében mozgósítani tervezett forrásokat. Az IVS lényeges eleme, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglal, ennek keretében a lehetőségek figyelembevételével a lehető legpontosabb becslését adja a városfejlesztés céljaira igénybe vehető forrásoknak és azok lehetséges eredetének. Ezért is szükséges az integrált városfejlesztési stratégia rendszeres éves áttekintése és kb. 2-4 évenkénti felülvizsgálata, az abban foglaltak aktualizálása, az esetlegesen megváltozott külső feltételekhez való igazítása és a megvalósított akcióterületi fejlesztésekre építve újabb fejlesztési területek kijelölése. Az IVS a város számára eredményes eszköz fejlesztéseinek összehangolása, optimalizálása céljából. A fenntartható városrehabilitációs tervezés nem a városi méret függvénye. Az első, as ROP forrásokhoz kapcsolódó időszak során bebizonyosodott, hogy az integrált városfejlesztési stratégia elkészítése fontos, más dokumentumokban nem fellehető információt szolgáltat a városfejlesztési tevékenységek külső, közcélú források felett rendelkező finanszírozói számára. Örkény városának önkormányzata megértette, hogy egyrészt alapjaiban új szellemiségű városfejlesztési gondolkodásra van szükség, másrészt a 2009-től kezdődő akciótervi időszaktól az IVS elkészítése továbbra is elvárás a nagyobb volumenű központi forrásokra pályázó városokkal szemben. Ez az új városrehabilitációs szemlélet megköveteli, hogy a várost, és annak társadalmigazdasági, környezeti, valamint műszaki-fizikai problémáit együttesen kell kezelni. Jelen IVS elkészítésére ösztönzően hatott, hogy az Európai Bizottság 2009-ben a mintaprojektjei közé választotta az Örkény város településközpontjának fejlesztése c. kisléptékű városrehabilitációs projektet, mely 2008-ban uniós forrásból támogatásban részesült. A fentiek alapján tehát Örkény város integrált városfejlesztési stratégiája a város középtávú fejlesztéseit megalapozó stratégiai dokumentum, melynek legitim alkalmazásához szükséges, hogy a dokumentumot az önkormányzat képviselőtestülete megtárgyalja, és határozatban jóváhagyja. Örkény város integrált városfejlesztési stratégiája mint már fentebb is említésre került a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és 4

6 Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által 2009-ben kiadott Városfejlesztési Kézikönyv módszertani útmutató alapján Örkény méretéhez, funkcióihoz megfelelően differenciáltan készült. A Kézikönyvben rögzített, IVS-re vonatkozó tartalmat a város méretének és szerkezetének függvényében egyszerűsíteni kellett. Az egyszerűsítést több fejezetre kellett alkalmazni (a térségi szerepkörre vonatkozó elemzésre, a környezeti fenntarthatóság érdekében végrehajtandó programok [fenntartható környezeti fejlődés] megfogalmazására, a partnerség fejezetre, stb). 5

7 1. Örkény szerepe a településhálózatban A város társadalmi-gazdasági pozícióját a budapesti agglomeráció vonzása, illetve a Balkán irányába vezető, transzeurópai közlekedési folyosó határozza meg. A városban elsősorban munkahely, valamint a közép- és felsőfokú képzés tekintetében, érvényesül Kecskemét vonzó hatása is. A szomszédos településekkel a kommunális szilárdhulladék lerakók regionális rendszerének kialakítása területén folyik a legszorosabb térségi együttműködés, de más területen is formálódnak együttműködési lehetőségek. A várost ölelő térség növekedési és kistérségi centruma Dabas, amely a kistérség központi funkciókkal rendelkező városa, de Örkény, mint mikrotérségi alközpont dinamikus fejlődési trendet mutatott az elmúlt évtizedben, ezt példázza a várossá nyilvánítása is. Örkény város településhálózatban betöltött szerepének elemzése kapcsán szükséges figyelembe venni mintegy kiindulópontként a kormány által 1971-ben jóváhagyott Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepciót (elfogadva a 1007/1971. [III. 16.] Korm. határozattal, a továbbiakban: OTK [1971]), mely megállapította a települések hierarchikus rendjét, egyértelműen körvonalazta azok szerepét, funkcióját, és részletesen kidolgozta az egyes települési formák fejlesztésének útját. A koncepció céljai között szerepelt a városok és falvak közötti életkörülménybeli különbségek csökkentése, a lakossági ellátás szervezésének elősegítése, az azonos szerepkörbe sorolt települések ellátottsági szintjének közelítése, az északkeletdélnyugat irányú ipari tengely monopolhelyzetének csökkentése, az ipartelepítés pl. az Alföldön, stb. Következményeként a településhálózat egyensúlya megbomlott, a települések kétharmada egyéb, szervező-irányító funkciót nem látnak el kategóriába került, igen nagymértékben erősödtek a koncentrációs folyamatok, valamint hatására a megyék elkészítették megyei településhálózat-fejlesztési koncepciójukat, ami alapján besorolták a településeket fejlesztési kategóriákba, ezáltal a megyéknek igen nagymértékben megerősödött a terület- és településfejlesztési funkciója, forrásallokáló ereje. 6

8 Az OTK [1971] szerint Örkény nagyközség alsófokú központ megnevezéssel és feladatokkal rendelkezett, vagyis ellátott bizonyos szervező-irányító funkciókat. Fontos tehát figyelembe venni a koncepció elsődlegesen a településhálózati szerepkörökkel kapcsolatos fenti megállapítását az integrált városfejlesztési stratégia megalkotása során is, hiszen jelen stratégia célrendszere mint később látjuk majd maximálisan illeszkedik az OTK [1971] Örkényre vonatkozó szervezőirányító funkcióihoz. Az OTK [1971] tehát a települési hierarchia 9 elemét különböztette meg: 1 országos központ (Budapest); 5 kiemelt felsőfokú központ; 7 felsőfokú központ, 11 részleges felsőfokú központ; 64 középfokú központ; 39 részleges középfokú központ; kiemelt alsó fokú központ, alsó fokú központ; és mintegy 2000 központi szerepkör nélküli település (ez utóbbi a közbeszédben egyszerűen szerepkör nélküli település"-re rövidült, amely rövidítésnek messzemenő hatása volt e települések sorsára) (1. táblázat). 1. táblázat. Az OTK [1971] szintrendszere Forrás: Településhálózat IV., KSH, Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz Az Országgyűlés által a 97/2005. (XII. 25.) sz. határozattal elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció (a továbbiakban: OTK [1995])) meghatározta az ország hosszú távú területfejlesztési céljait, és a területfejlesztési programok kidolgozásához 7

9 szükséges irányelveket, információt biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és területfejlesztés szereplői számára. Meghatározza továbbá az ország regionális jövőképét, a jövőkép eléréséhez vezető átfogó, hosszú távú célkitűzéseken kívül középtávú regionális célokat, regionális prioritásokat fogalmaz meg a szakpolitikák számára, lefekteti az eszköz- és intézményrendszeri feltételeket és tartalmazza a tervezési-statisztikai NUTS 2 szintű régiók saját koncepcionális céljait. Az ország egészének versenyképessé válását fejlesztési pólusok segítik elő, melyek egy harmonikus, policentrikus együttműködő városhálózati rendszer szerves elemei. A fejlesztési pólusokat és a velük szoros kooperáló alcentrumokat (a Középdunántúli régió központjának kivételével megegyeznek a régióközpontokkal) régiónként az 1. sz. ábra szemlélteti. 1. ábra. A policentrikus városhálózat és azok tengelyei az OTK [1995] szerint Forrás: VÁTI Nonprofit Kft. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban Örkény a Budapest-Szeged tengely mentén helyezkedik el, a fejlesztési alközpontok közül, a Közép-magyarországi régióban, Budapesttől mintegy 53 km-re, a Budapest-Szeged között nagyjából félúton elhelyezkedő Kecskeméttől 36 km-re Pest megye déli (periférikus) részén, a Duna- Tisza homokhátságon terül el. A város mindössze 3 km-re fekszik az M5-ös autópályától, melyről az 52-es autópálya-lehajtón keresztül könnyen megközelíthető. A fejlesztési alközpont közül elsősorban Budapestnek és Szegednek várható a kisugárzó hatása, érvényesülési feltételeinek megteremtése. 8

10 A Budapest-központúság, a főváros túlzott dominanciája évtizedek óta az egyik legnagyobb és egyre fokozódó térszerkezeti aránytalanság. Ennek megfelelően a Budapest-centrumú térstruktúra oldásának célkitűzése az OTK [1995] készítésekor teljes mértékben aktuális volt közötti a Budapest-központúság mérsékelten bár, de tovább erősödött; ugyanakkor a főváros mellett annak szűkebb és tágabb agglomerációja is dinamikus növekedésnek indult, ami a főváros pozitív gazdasági kisugárzó hatásának érvényesülésére vezethető vissza. Az ország hét tervezési-statisztikai régiója közül Örkény a Közép-magyarországi régióhoz (2. ábra) tartozik, melynek célja a régió nemzetközi versenyképességének növelése a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése mellett. Az átfogó cél elérése érdekében két specifikus cél, a régió versenyképességét meghatározó tényezők fejlesztése, valamint a régió belső kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztése került kijelölésre, vagyis a Budapest-központúság oldása. Jelenleg nemcsak a régió, hanem Pest megye célkitűzései közül is kiemelhető, hogy Budapest centrumhoz képest kell, hogy legyenek ellensúlyok, ellenpontok. E célnak Örkény várossá válásának folyamata pontosan megfelel. A Közép-magyarországi régió 187 db települése között Örkény az 51 db (2009. évi adat) város közül kerül ki (lásd a 2. ábrát), mint mikrotérségi központ, kisváros. 2. ábra. Örkény elhelyezkedése a Közép-magyarországi régió települései között Forrás: saját szerkesztés Örkény 9

11 1.2. Örkény szerepének meghatározása a tágabb és szűkebb térségben Örkény Pest megyén belül a dabasi kistérségben helyezkedik el. A város a dabasi kitérség déli részének, az örkényi mikrotérségének központja. A település helyzetét a kistérségen belül a 3/a. ábra térképvázlata szemlélteti. Örkény tágabb környezete, a dabasi kistérség a Magyar Alföldön terül el. Örkénytől északkeletre találjuk Magyarország földrajzi (geometriai) középpontját Pusztavacs község határában. A község az 1960-as évek végén vált országos hírűvé, mert a térképészek ekkor határozták meg az ország középpontját; a község centrumától kb. 1 km-re északkeletre helyezkedik el az ország geometriai centruma (lásd a 3/b. ábra térképvázlatán). 3/a. ábra. Örkény elhelyezkedése a dabasi kitérségben (közigazgatási határokkal) Forrás: saját szerkesztés 10

12 3/b. ábra. Örkény elhelyezkedése a dabasi kitérségben (közlekedési kapcsolatokkal) Forrás: Cartographia Kft. alapján saját szerkesztés A dabasi kistérség területének nagyobbik része a Duna Tisza közi homokhátságon, kisebbik része a Pesti-síkságon terül el. Budapest távolsága kilométer, Kecskemét kilométerre fekszik. A kistérség területe 499 négyzetkilométer, lakossága több mint fő. A kistérséghez tíz település tartozik: Dabas, Örkény, Hernád, Inárcs, Kakucs, Pusztavacs, Táborfalva, Tatárszentgyörgy, Újhartyán, Újlengyel. Örkény várossá fejlődése Örkény kedvező földrajzi helyzetét többek között régészeti múltja is alátámasztja, amely szerint ezen a területen már a honfoglalást követő években laktak emberek. Ennek magyarázata földrajzi eredetű: nem messze volt a Duna egyik mellékága, a Sárvíz, amely áradások idején a laposabban fekvő területeket elöntötte, így azok lápos, mocsaras területekké váltak a belvizes területekkel együtt. Örkény és környéke homokdombvonulatával kiemelkedik ebből, és ezáltal vált ideálissá a letelepedéshez. A fenti szerencsés földrajzi tényező is közrejátszik tehát abban, hogy a település mellett alakult ki a Szegedi nagyút. A középkorban a Budáról és Pestről Szeged 11

13 felé utazók, valamint kereskedők, mint pihenő- és megszállóhelyet vették igénybe Örkényt. A középkori forrásokban csak birtokként, a török defterekben pedig pusztaként jelölt Örkény a XVIII. század első harmadától a Grassalkovich -uradalom falvainak sorában osztozott. I. Antal idején csak majorság, fogadó és kápolna épült a pusztai postaállomás környékén, s eleinte a szilaj állattartás dominált. A jobbágytelepítés (l784) II. Antal nevéhez fűződött. A viszonylag erős migráció közben, megtelepült katolikus, részben szlovák lakosság egy része mint majorsági alkalmazott, már korábban is kapcsolatban volt Örkénnyel. Mintegy kétharmaduk volt jobbágy, harmaduk zsellér, s a szomszéd községhez hasonlóan a jobbágy falu és a majorság a cigány családoknak is munkát adott s tisztes megélhetést biztosított. Örkény népessége is lassú egyenletességgel fejlődött, 1880 körül sem érte el az 1300 főt, ekkor azonban viharos ütemre váltott. A lényegi változások Örkény életében Pálóczi-Horváth István nevéhez kötődnek után szabad kezet kapott a hatalmas kiterjedésű, kiaknázatlan lehetőségeket rejtő uradalom felett. Pálóczi-Horváth 1893-ban új kastélyt építtetett, a XVIII. századi emeletes úrilakot 20 kat. hold ingatlannal együtt pedig (1928) a Vitézi Széknek adományozta gazdaképző iskola céljára. A fejlődés további tényezője a puszta másik, vasút menti részeinek kiparcellázása volt. Részint a régi úrbéres falu és a vasútállomás között, részint a falutól távoli pusztákon (Pálóczi-Horváth és Várady-telep) hosszú lejáratú hitelre, olcsón megvásárolt homokföldeken főként kis- és középméretű parasztgazdaságok alakultak ki, melyek a szőlő- és gyümölcstelepítéssel váltak gazdaságossá. A népesség harmada tehát a XVIII. században megtelepült úrbéres családokból származó parasztgazda és gazdasági munkás volt, túlnyomó része pedig a 19. sz. végén beköltözött gazdálkodókból és iparos, kereskedő családokból (részben reformátusokból) állt. Ez a differenciált paraszti társadalom tehát viszonylag széles középosztállyal (köztük értelmiségi foglalkozásúakkal) gazdagodott, az 1940-es évekre lassacskán polgári színezetet öltött, melynek érdektagoltsága a különféle egyesületek és rétegszervezetek gyarapodásában, a társadalmi integráció erősödésében is kifejezésre jutott. A lakosság egy részének külterületi koncentrálódása végül Táborfalva leválásához (1949) vezetett, mely 1970-ben viszont 12

14 visszakerült, mert Hernáddal és Pusztavaccsal együtt az Örkényi Nagyközségi Közös Tanács részévé nyilvánították. Örkény lett a székhelye a táborfalvai és tatárszentgyörgyi téeszek csatolásával kialakult hatalmas, s helyben jelentős ipari tevékenységet is folytató agrárkomplexumoknak, továbbá a járás déli községeiben kialakult takarékszövetkezeteknek is. Örkény infrastruktúrája a 60-as évektől indult fejlődésnek. Itt épült ki a régió első községi vízműve, szak-, majd (néhány éve innovatív törekvéseivel is figyelmet keltő szakközépiskolává szervezett) szakmunkásképzője, itt történtek meg az első (ambivalens hatásai mellett is fontos) lépések az Ilona-major cigánytelepének felszámolására, az egyre súlyosabb helyzetbe került cigánylakosság faluba telepítésére és helyzetének javítására. Létrejött a faluban számos ipari munkahely, az utóbbi években pedig az egészségügyi-, oktatás- és művelődésügyi, kereskedelmi ellátás, az autópályához csatlakozó út kiépítésével a közlekedés terén történtek fontos változások. Örkény 1970-ben nyerte el nagyközségi címét, ami az évi önkormányzati választások után is megmaradt, erre a város lakói ma is büszkék. Örkény nagyközség az elmúlt évtizedekben elért fejlődés eredményeképpen az ország EU-s csatlakozását pontosan két hónappal követve július 1-jén vált várossá Örkény városi-térségi funkcióellátottsága, vonzáskörzete A városoknak a területi munkamegosztásban játszott szerepe, illetve az ezt kialakító funkciói alapján meg lehet különböztetni funkcionális várostípusokat. Eszerint Örkényre elsősorban az alábbi funkcionális szerepkörök vonatkoznak: igazgatási (központi) szerepkör kereskedelmi szerepkör közlekedési szerepkör lakófunkció valamint ezek kombinációi. Örkény e funkciók alapján döntően közlekedési, központi (valamint kereskedelmi) szerepkörrel bír, hiszen az M5-ös autópálya mentén fekszik, és szinte összekötő kapocs Bács-Kiskun megyével. Vonzását 13

15 meghatározza az autópálya közelsége mellett, hogy keresztülhalad rajta az 5. sz. főközlekedési út és az Albertirsa Kunszentmiklós közötti négyszámjelű út. A városon áthalad a 142-es számú (Budapest [Nyugati pályaudvar] Lajosmizse Kecskemét) vasútvonal. Az útvonalak találkozása miatt mindig is fontos kereskedelmi központ volt, ebből adódóan a város a térség vonzásközpontja, a dabasi kistérség második számú centruma. Örkényből alakult meg 1949-ben Táborfalva (Örkény-Telep és Örkény-Tábor összevonásával); 1984-ben pedig Örkény Várady-telep átcsatolásra került a városhoz képest északi irányban fekvő Hernád községhez. Intézményhálózata a középfokú szakképesítést nyújtó oktatási intézményen túl elsősorban alapfokú ellátást biztosít, vonzáskörzete azonban több környező községre kiterjed. A város nemzetközi szerepe kapcsán érdemes megemlíteni Örkény testvérvárosi kapcsolatait, mely a társadalmi-gazdasági élet különböző területein teremt lehetőséget az kooperációra. A városnak jelenleg egy német (Wörth an der Donau), két erdélyi (Nyárádszereda, Kányád), egy vajdasági (Kishegyes), valamint egy felvidéki (Udvard) testvérvárosa van A város regionális szerepe, funkciói Örkénynek regionális hatókörű intézményi funkciója nincs. Regionális jelentőségű szerepe közlekedési szempontból van. Az Örkényről 5 percen belül elérhető M5-ös autópálya regionális és országos jelentőségű útvonal, mely Budapestről délkelet felé haladva Kecskemétet, Szegedet (valamint a röszkei magyar-szerb határátkelőt) kapcsolja össze a fővárossal. Ez volt Magyarországon a harmadik autópálya, amely elérte az országhatárt. Az autópályát az 1980-as években kezdték építeni, a szerb határt márciusában érte el. Első szakaszát, amely autópályaként a Budapest-Ócsa, és ún. félautópályaként az Ócsa-Örkény szakaszt tartalmazta november 22- én avatták fel. (A forgalmat egy bekötőúton, Örkény belterületén át vezették vissza a régi 5-ös főútra.). Az M5-ösön fut az M0-ás gyorsforgalmi út csomópontja és Újhartyán között az E60-as, Szerbia határáig pedig az E75-ös európai út is. Az 14

16 M5-ös autópályán január 1-jén vezették be a díjszedést, a díjakat az örkényi csomópontban is szedték a felépített nyílt pályai fizetőkapunál. Az autópálya napjainkban is az egységes országos díjfizetési rendszer része. Ugyancsak közlekedési szempontból emelhető ki Örkény, mint vasúti csomópont, amely regionális jelentőségű. Örkényen halad keresztül a Budapest Lajosmizse- Kecskemét vasútvonal (a MÁV Zrt. 142-es számú vonala), mely a fővárossal és a Dél-alföldi régióval közvetlen összeköttetést jelent A város megyei szerepe, funkciói Örkénynek közlekedési szempontból van megyei szerepköre, hiszen az 5-ös számú főutat keresztezi a számú Örkény Albertirsa út, mely a 4-es számú főúttal, illetve az számú Örkény Tass úttal, amely az 51-es számú úttal köti össze a települést. Ezen útvonalakon könnyen elérhető Albertirsa, Cegléd, stb. Örkény a Pálóczi-Horváth István Szakképző Iskola révén a térség egyik középfokú oktatási intézményének tekinthető, melynek hatóköre túlterjed a kistérség határain. Az iskolát 1926-ban alapították, ahol mezőgazdasági, több mint 10 éve pedig vendéglátó-ipari képzés is folyik, csaknem félszáz tanulóval. Örkényen hetente két alkalommal működik a helyi piac, amelyre Pest megye déli részéről és Bács-Kiskun megye északi részéről érkeznek az őstermelők, a kereskedők és vásárlók egyaránt. A piacnak összesen a város környezetében fekvő 14 településre van hatása A város mikro- és kistérségi szerepe, funkciói Az Örkényi Takarékszövetkezet április 13-án tartotta alakuló ülését, ahol 100 örkényi lakos elhatározta, hogy pénzügyi szolgáltatást nyújtó takarékszövetkezetet hoz létre. Örkény után a többi településen is szükségét látták a szövetkezés ilyen formájának, és elkezdték szervezni a lakosságot. Elsőként Táborfalva lakossága csatlakozott az örkényi szerveződéshez, majd a dabasi kistérség többi, Örkényt környező települése: Tatárszentgyörgy, Hernád és Pusztavacs is ben újabb egységgel bővült a szövetkezet, amikor már a gyáli kistérségben, Felsőpakonyon is működött fiók ben nagy lépésre szánta el magát a takarékszövetkezet vezetősége. Elhatározta, hogy működési körzetét 15

17 megye és régióhatáron kívülre is kiterjeszti. Így került sor a Bács-Kiskun megyei felsőlajosi és lajosmizsei kirendeltség megnyitására ban a lajosmizsei után a második városi fiókja is megkezdte működését Kecskeméten a Petőfi városrészben. A városi fiókok nyitása magával hozta a tevékenységi kör bővítésének szükségességét is. Az Örkényi Takarékszövetkezetnek tehát a stabil kistérségi szerepkörén túl, vannak megyei, valamint regionális szerepköri aspektusai is (a kirendeltségeket a 2. táblázat foglalja össze). 2. táblázat. Az Örkényi Takarékszövetkezet Kirendeltségei Örkény Központ 1. Táborfalvai Kirendeltség 2. Tatárszentgyörgyi Kirendeltség 3. Hernádi Kirendeltség 4. Inárcsi Kirendeltség 5. Ócsai Kirendeltség 6. Újhartyáni Kirendeltség 7. Újlengyeli Kirendeltség 8. Kakucsi Kirendeltség 9. Pusztavacsi Kirendeltség 10. Felsőpakonyi Kirendeltség 11. Felsőlajosi Kirendeltség 12. Lajosmizsei Kirendeltség 13. Kecskeméti Kirendeltség Forrás: Örkényi Takarékszövetkezet, 2009 Örkény mikrotérségi szerepe, funkciói között említhetjük 1990-ben alapított Rendelőintézetet, ahol az alapellátáson kívül a város működtet nőgyógyászati szakrendelést, laboratóriumot és fizikoterápiás rendelést is. Az orvosok részére az épületben lakások kerültek kialakításra, ezért itt mindig fellelhető elérhető orvos. Örkény Hernád Táborfalva Tatárszentgyörgy és Pusztavacs községek megállapodása alapján a dabasi kistérség délkeleti mikrotérségében több mint fő részére orvosi ügyeletet biztosítanak a hétvégeken és az éjszakai időszakban ben szintén mikrotérségi feladatként a város felvállalta a Mentőállomás kialakítását. Az épület önkormányzati tulajdonban van, és működtetését is a város biztosítja. 2 mentőkocsi áll rendelkezésre a 10 fős személyzet részére. A Mentőállomás 5 település lakosát látja el. A Rendőrőrsöt a város a rendszerváltozáskor alapította 4 fővel. Mára több mint 15 16

18 fős őrs tevékenykedik ember biztonságát szolgálva. Az őrs épülete az önkormányzat tulajdona, az épület üzemeltetését a város gazdálkodásából fedezik. A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat először 4 fővel 4 településen biztosított ellátást, ma már 5 településen 23 munkatárs látja el a térségi feladatot. Az alapfokú művészeti oktatási intézmény (Cziffra György Zeneiskola) vonzásába is több (6 település) környező község tartozik. Az örkényi sportegyesületeknek több száz tagja van, a város méltán büszke az Örkény SE felnőtt labdarúgócsapatára, akik jelenleg a Megyei I. osztályban szerepelnek. A labdarúgó-mérkőzéseknek nemcsak helyi, hanem több környező település sportszeretőire is van vonzó hatása. A Szabadidő Központban szervezik a térség kulturális életét, így többek között pl. a Karéj Művészeti Fesztivált, vagy pl. a Szabad Művészeti Szalon és kiállításai. A rendszerváltás óra számos egyesület és civil szerveződés alakult a városban. A PI-ZO Buszközlekedési Kft. nemcsak Örkényen működik, hanem Tatárszentgyörgyöt is bekapcsolja a közlekedés vérkeringésébe, a vasútállomás elérhetőségét biztosítja. Örkény, Albertirsa és Inárcs közös Hegyközséget működtet a szőlőtermelésben a bor előállítására és értékesítésére. A Roma Információs és Szolgáltató Központ a térségben 2200 roma származású személynek 6 településen nyújt foglalkoztatási és oktatási szolgáltatást. Az Örkény-Hernád szennyvíztisztító a két település közös tulajdona, mely biztosítja a szennyvíz elvezetését és tisztítását. 17

19 2. Városi szintű rövid helyzetelemzés A város alábbiakban részletezett helyzetelemzése kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által 2009-ben kiadott Városfejlesztési Kézikönyv IVSre vonatkozó fejezete által előírt tartalmi elemek teljes körét a jelenlegi időszakban Örkény Önkormányzata nem volt képes teljes mélységében kidolgozni, releváns és jó minőségű adatokra épülő elemzéssel alátámasztani. Több adat az önkormányzat által nem volt hozzáférhető, azonban egy adott tématerület elemzésénél a város más releváns adatok elemzésbe illesztésével törekedett arra, hogy a helyzetelemzés teljes körű legyen Városszerkezet A város közigazgatási területe 3644 hektár, amelyből a belterület 426 ha, míg a külterület 3218 ha. A külterületen a terület nagyságát illetően jelentős tényező az erdő, amely 859 ha. A városon halad át a Budapestet Kecskeméttel és Szegeddel összekötő 5. sz. főút, amely két részre osztja Örkényt, ennek belterületi szakasza a Fő utca. A város északi részén halad át a Budapest Lajosmizse Kecskemét vasútvonal, amely az 5. sz. úttal párhuzamosan, attól kb. 1,5 km-re szeli át a települést. A főút és a vasút közötti területen helyezkedik el a település belterületének legnagyobb része, az 5. sz. főút déli oldalán lakó- és zöld-, valamint gazdasági területek, a vasút északi oldalán pedig csak kisebb lakó- és ipari hasznosítású területek helyezkednek el. Az 5. sz. főutat keresztezi a Tatárszentgyörgyöt és Örkényt összekötő sz. út, melynek belterületi szakasza a Tatárszentgyörgyi út, valamint az Örkény és Pusztavacs közötti sz. út, melynek belterületi szakasza a Hunyadi János és a Bartók Béla utak. Korábban ez az átmenő forgalom Tatárszentgyörgyről Pusztavacs irányába a Kossuth Lajos utcán haladt át, de amikor az M5 autópálya épült a település közigazgatási területének északi részén, a nagyobb szabályozási szélességű Bartók Béla utat építették ki erre a célra, mely biztosítja az autópályával való kapcsolatot is. A településszerkezeti terv ábrázolja az 5. sz. főút tervezett elkerülő nyomvonalát is, melyre 1999 decemberében a Településrendezési Terv részeként készült egy 18

20 tanulmányterv, Előtanulmányterv az 5. sz. főút elkerülő nyomvonalának Örkény településrendezési tervével való összehangolására címmel. A javasolt elkerülő szakasz a települést déli oldalról kerüli el. A tanulmánytervben több változat szerepel, ezek közül a javasolt a legrövidebb útszakasz, amely a település belterületétől délre épülne meg. Az M5-ös autópálya használata a matrica bevezetésével sokszorosára nőtt, a város főútjának a forgalma párhuzamosan csökkent, ezért az elkerülő út egyelőre csak terv szinten marad. Örkény régi településmagja nőtt település, mely az 5. sz. főút melletti területeken, a központ közelében korábban alakult ki szabálytalan tömbökkel és utcákkal. A településközponttól távolabbi területeken viszont nagyrészt szabályos, tervezett tömbök és utcák helyezkednek el, melyek arra utalnak, hogy a település nagyobb része a későbbiekben már tervezett módon alakult ki Gazdaság Örkény múltjában a XIX. század óta nagy jelentőséggel bír a helyi kézművesipar, művelői ipartestületet is alakítottak. Pálóczi-Horváth István a XX. század elején virágzó gazdaságot alakított ki. Volt a településnek kisvasútja, szeszfőzdéje, mészhomok téglagyára és malma. Az as évektől a rendszerváltásig a szomszédos lőtér és szovjet, valamint magyar katonai objektumok miatt ipartelepítésre nem került sor. A rendszerváltás után a gazdaság két irányból indult fejlődésnek. A termelőszövetkezet mezőgazdasági ágazatai magánkézben tovább működnek. A melléküzemágakban létesült ipari tevékenység tovább folyik (lakatosipari tevékenység, festő- és vegyi anyagok gyártása, élelmiszer-csomagolás). Szerves fejlődésként az 1990-es években beindult a teherfuvarozás, kertészeti árusítás, kerékpár- összeszerelő üzem, valamint szőnyegszövő üzem is létesült. Ezek egy része magyar tőkéből jött létre és jelenleg is így üzemel, másrészt német és svájci érdekeltségűek Vállalkozások helyzete A következő oldalon lévő 4. ábrán látható, hogy míg a regisztrált vállalkozások számát tekintve tekintélyes bővülésről lehet beszámolni az 1998 és 2004 között eltelt időszakban (301-ről 374 db-ra nőtt a számuk), addig a működő vállalkozások száma csak kisebb mértékben bővült 2002-ig (261-ről 290-re nőtt; között 10 19

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Az európai uniós városfejlesztési források megszerzésének eszköze, feltétele a pályázatok értékelésének alapja, a szociális- városrehabilitációs pályázatok

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Tájékoztató az Integrált Városfejlesztési Stratégiáról és a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Programról. 2008. június 19.

Tájékoztató az Integrált Városfejlesztési Stratégiáról és a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Programról. 2008. június 19. Tájékoztató az Integrált Városfejlesztési Stratégiáról és a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Programról 2008. június 19. A programok összefüggése Kiindulás: Tornyai Kulturális Városrehabilitációs

Részletesebben

VÁLLALKOZÓI SZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÓI SZERZŐDÉS VÁLLALKOZÓI SZERZŐDÉS Amely létrejött egyrészről Pásztó Város Önkormányzata 3060 Pásztó, Kölcsey Ferenc. u. 35. Képviseli: Sisák Imre polgármester Tel: 0632-460-753 Fax: 0632-460-918 Adószám: 15450827-2-12

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az EU-s támogatások jelentősége

Az EU-s támogatások jelentősége Az ESZA NKft, mint Közreműködő Szervezet szerepe a hajléktalanellátás fejlesztésében az EU-s források hatékony szétosztása, kezelése és monitorozása Előadó: Laczkó Brigitta, programirányító Miről lesz

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban Czene Zsolt főosztályvezető-helyettes NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Területfejlesztési Tervezési Főosztály Önfenntartó falu Fenntartható

Részletesebben

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK 2014-2020 TÓTH TAMÁS

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK 2014-2020 TÓTH TAMÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK 2014-2020 TÓTH TAMÁS FŐOSZTÁLYVEZETŐ SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY 2014-2020 áltanos tervezési helyzete Tervezési folyamat OP-k első körös benyújtása az Európai Bizottságnak 2014.

Részletesebben

Vállalkozói Szenátus Műhelybeszélgetés Összefoglaló

Vállalkozói Szenátus Műhelybeszélgetés Összefoglaló ZALAEGERSZEG 2020 - INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALKOTÁSA projekt NYDOP-3.1.1/F-13-2013-0001 Vállalkozói Szenátus Műhelybeszélgetés Összefoglaló 2012.11.26. 09:00 10:30 Helyszín: Zalaegerszeg

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban. Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı

Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban. Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı A nemzetközi példa: Main Street mozgalom A sikeres beavatkozás kulcsa: hatpontos megközelítés a szervezés

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

EU FORRÁSOK PROGRAMOZÁSÁNAK AKTUALITÁSAI A MEGYEI ÉS VÁROSI FEJLESZTÉSEK SZEMPONTJÁBÓL

EU FORRÁSOK PROGRAMOZÁSÁNAK AKTUALITÁSAI A MEGYEI ÉS VÁROSI FEJLESZTÉSEK SZEMPONTJÁBÓL EU FORRÁSOK PROGRAMOZÁSÁNAK AKTUALITÁSAI A MEGYEI ÉS VÁROSI FEJLESZTÉSEK SZEMPONTJÁBÓL Salamin Géza főosztályvezető Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkárság Területfejlesztési Tervezési Főosztály

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

TENGELIC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA

TENGELIC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA Tervezet TENGELIC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019 1 TENGELIC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

Előterjesztés a Dél-Dunántúli Regionális Tervezési Bizottság 2010. október 27-i ülésére

Előterjesztés a Dél-Dunántúli Regionális Tervezési Bizottság 2010. október 27-i ülésére 3. napirend Előterjesztés a Dél-Dunántúli Regionális Tervezési Bizottság 2010. október 27-i ülésére Tárgy: Döntés a 2011-13. évi Dél-Dunántúli Akcióterv munkaanyagának véleményezéséről Előterjesztő: Kovács

Részletesebben

Visszatérítendő támogatások rendszere

Visszatérítendő támogatások rendszere Visszatérítendő támogatások rendszere JESSICA program Uniós projekt finanszírozás másképp Koordinációs Irányító Hatóság Balogh András Visszatérítendő pénzügyi eszközök ERDF: Jeremie Jessica Jasmine Jaspers

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP)

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TOP STRATÉGIAI CÉLJAI 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. A TOP elsődleges célja: Térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek

Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Részletesebben

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások Előadó: Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Egymásra épülő üzletágaink Finanszírozási tanácsadás Projektmenedzsment

Részletesebben

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ 1 Sz: 5/2015. ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ (314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 37. szerinti dokumentáció) Tervező: Kiszelovics

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

Útmutató a vállalkozási elképzelés és a projektötlet megfogalmazásához, leírásához

Útmutató a vállalkozási elképzelés és a projektötlet megfogalmazásához, leírásához Vezetői összefoglaló (mutassa be az üzleti tervet, fejtse ki, miért érdemes éppen az Ön üzleti elképzeléseit támogatásban részesíteni max. 1200 karakterben!) Rövid állítások formájában összegezze azt,

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4.

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Balázs Mór Terv 2014-2030 2 A Balázs Mór Terv célrendszere Jövőkép:

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

H{lózatos kerékp{ros fejlesztések és kapcsolód{saik Kom{rom-Esztergom megyében

H{lózatos kerékp{ros fejlesztések és kapcsolód{saik Kom{rom-Esztergom megyében H{lózatos kerékp{ros fejlesztések és kapcsolód{saik Kom{rom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatoss{g: a bioszféra {llapot{val és az emberi popul{ció környezetével kapcsolatos t{jékozotts{g érzékenység

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

A magyar vasút kitörési lehetőségei. 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság

A magyar vasút kitörési lehetőségei. 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság A magyar vasút kitörési lehetőségei A magyar vasút kitörési lehetőségei történelmi örökségek és mai konzekvenciák 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság A történelmi előképek szinte

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS:

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat Vecsés Város Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciójának

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL

A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL Fleischer Tamás Magyar Közlekedési Klub http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu Zöld és civil fejlesztések

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

Országos Könyvtárügyi Konferencia

Országos Könyvtárügyi Konferencia Eperjesi Tamás főigazgató-helyettes NAKVI 2012. november 22-23. Országos Könyvtárügyi Konferencia Országos Széchényi Könyvtár Az intézet rövid története 1994-ben az elődszervezetek összevonásával a szakképzési

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

A Bizottság jelentése a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről

A Bizottság jelentése a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről . A Bizottság jelentése a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről A makroregionális stratégia célja új projektek és kezdeményezések mozgósítása, amelyek megteremtik a közös felelősség érzését.

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

Tiszaújváros Településfejlesztési koncepciója. Jóváhagyott dokumentáció. 2010. február hó

Tiszaújváros Településfejlesztési koncepciója. Jóváhagyott dokumentáció. 2010. február hó Városépítési Tanácsadó és Tervezo Iroda Korlátolt Felelosségu Társaság Tel: 413-0959, Fax: 413-0958 Tiszaújváros Településfejlesztési koncepciója Vezetõi összefoglaló Jóváhagyott dokumentáció 2010. február

Részletesebben

A kistelepülések helyzete és lehetősége a változó Magyarországon

A kistelepülések helyzete és lehetősége a változó Magyarországon A kistelepülések helyzete és lehetősége a változó Magyarországon Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása ÁROP konferencia Pécs, 2014. július 29. Dicső László Polgármester "Nem

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

A megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai

A megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai Területfejlesztési tevékenység Fejér megyében, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0010 A megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati

Részletesebben

Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának kiemelt fejlesztései 2007-2013 közötti programozási időszakban. Hogyan csinálom én?

Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának kiemelt fejlesztései 2007-2013 közötti programozási időszakban. Hogyan csinálom én? Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának kiemelt fejlesztései 2007-2013 közötti programozási időszakban Hogyan csinálom én? Pályázatok, elnyert támogatások 2007-2013 programozási időszakban Szolnok Megyei

Részletesebben

Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. Ikt. sz.: 001/11965-1/2009 ELŐTERJESZTÉS

Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. Ikt. sz.: 001/11965-1/2009 ELŐTERJESZTÉS Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. Ikt. sz.: 001/11965-1/2009 Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési osztály Az előterjesztést

Részletesebben