SZAKDOLGOZAT HENN TAMÁS. Pécs, 2009.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT HENN TAMÁS. Pécs, 2009."

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT HENN TAMÁS Pécs, 2009.

2 A szántóföldi gyomnövényzet változása az utóbbi öt évtized során az V. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés tükrében SZAKDOLGOZAT Készítette: HENN TAMÁS Biológia BSc hallgató Témavezetı: DR. PÁL RÓBERT PTE TTK Biológiai Intézet Növényrendszertani- és Geobotanikai Tanszék PÉCS, 2009.

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŐZÉS IRODALMI ÁTTEKINTÉS A gyom fogalma A gyomnövények száma A gyomnövények kártétele és jelentısége A gyomflóra elszegényedése, annak okai és következménye Az Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés Az Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés története Az országos gyomfelvételezések célja és eddigi eredményei A gyomfelvételezés helyszínei A felvételi helyek természet- és növényföldrajzi jellemzıi A kistájak növényföldrajzi jellemzése ANYAG ÉS MÓDSZER A terület kiválasztása A felvételi pontra vonatkozó azonosító és termesztés-technológiai adatok A felvételezések ideje A gyomfelvételezés módszere Adatok rögzítése A rögzítı táblázatok felépítése EREDMÉNYEK Az V. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés és a korábbi felmérések összehasonlító elemzése A szántóföldi gyomflóra összetétele Különbözı szántóföldi kultúrák gyomkompozíciójának összehasonlítása A szántóföldi gyomflóra rendszertani értékelése A szántóföldi gyomflóra életforma-spektrumainak értékelése A szántóföldi gyomflóra flóraelem-spektrumainak értékelése A szántóföldi kultúrák diverzitása A különbözı szántóföldi kultúrák diverzitásának összehasonlítása A felmért gabona- és kapás kultúrák diverzitásának összehasonlítása A veszélyeztetett gyomfajok helyzete

4 A szántóföldi környezetben elıretörı özönnövények helyzete IRODALOMJEGYZÉK ÖSSZEFOGLALÁS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS MELLÉKLETEK

5 1. BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŐZÉS Az utóbbi évtizedek intenzív, egyre nagyobb méreteket öltı, iparszerő mezıgazdasági termelése rányomta bélyegét a szántóföldi gyomnövényzet mai arculatára is. A jelenség talán a földmővelı emberiséget már több évezrede kísérı gabonavetések gyomflórájának drasztikus elszegényedésében a legszembetőnıbb. Hazánkban a II. világháború óta négy, az egész országra kiterjedı gyomnövényfelmérést végeztek, 2007 és 2008 között pedig lezajlott az V. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés is, amelynek Baranya megyében magam is részese lehettem. A felvételezések eredeti célja fıként növényvédelmi jellegő volt, elsısorban a legveszélyesebb gyomnövények elterjedésének megállapítására és borítási adatainak összegyőjtésére törekedtek. A negyedik Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés ( ) óta jelentıs változások történtek a szántóföldjeinken. Az utóbbi másfél évtizedben megtörtént a földterületek tulajdonviszonyainak átrendezıdése, a kisebb területeken gazdálkodók száma és az általuk mővelt területek nagysága növekedett. A szántóföldi gyomnövényzet dominancia-viszonyai jelentısen megváltoztak, több szántóföldi gyom térhódítása fokozódott, míg mások visszaszorultak. A jövı szempontjából kiemelt jelentıségő az V. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés, amely a korábbi felvételezések eredményeivel együtt elemezhetı, kompatibilis adatbázis létrehozását is célozza. A gyomflóra országos felmérésén alapuló ismeretek tükrében pontos képet kaphatunk az egyes régiók gyomviszonyairól a terjeszkedı és a visszaszoruló fajok helyzetérıl, és ezáltal hatékonyabban alkalmazhatók az integrált gyomszabályozási és gyomirtási módszerek is. Dolgozatom célja Baranya megye gyomvegetációjának felmérése, értékelése, az V. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés keretein belül, valamint az eredmények összehasonlítása a korábbi felmérésekkel. Célul tőztük ki továbbá a különbözı szántóföldi kultúrák gyomkompozíciójának részletes elemzését és összehasonlítását, e területek diverzitásának megállapítását, a védett és veszélyeztetett gyomfajok feltérképezését, valamint a szántóföldi környezetben élı özönnövények terjedésének kimutatását. 5

6 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. A gyom fogalma Az emberi kultúrtevékenységek a történelem folyamán egyre sokoldalúbbak és hatékonyabbak lettek. Mindezek eredményeképpen a természetes környezet egyre kisebb és kisebb helyre szorult vissza. Különösképpen igaz ez a növényekre, hiszen az ember már az ıskortól kezdve törekedett a minél jobb hatásfokú mezıgazdasági termelésre, melynek során egyre nagyobb területeket vont mővelés alá. A földmővelés hatására a növényvilágban jelentıs változások mentek végbe. Kialakultak olyan növények, melyek az egyre növekvı kultúrhatásokat egyáltalán nem voltak képesek elviselni, ezek kiszelektálódtak és eltőntek az idık során, azonban megjelentek olyan növények is, melyek képesek voltak zavartalanul együtt élni a kultúrhatásokkal, sıt, egyesek olyannyira adaptálódtak a mőveléshez, hogy manapság már csak ebben az állandóan bolygatott környezetben találják meg életfeltételeiket. E folyamat során jöttek létre a gyomnövények is, melyek kiválóan alkalmazkodtak az ismétlıdı és gyakran szélsıséges behatásokhoz a növénytermesztés évezredes története folyamán. A ma élı növényeket három csoportba oszthatjuk az alapján, hogy az emberi behatásokkal szemben miként viselkednek (UJVÁROSI 1973b): 1. Az elsı csoportba azok a növényfajok tartoznak, amelyek egyáltalán nem képesek elviselni a kultúrhatásokat, s már a legkisebb beavatkozás hatására eltőnnek az adott élıhelyrıl. 2. A második csoportba azok a fajok tartoznak, amelyek a kultúrhatásokkal szemben, vagy azok egy részével közömbösek, elviselik azokat. 3. A harmadik csoportba tartozó növények olyan mértékben alkalmazkodtak az egyes kultúrhatásokhoz, hogy azokat ma már nem is képesek nélkülözni, és hiányuk esetén visszaszorulnak, vagy eltőnnek az adott élıhelyrıl. A gyomnövények túlnyomó többsége a harmadik csoport fajaiból alakult ki. A kultúrterületek nagyarányú kiterjedése tette lehetıvé, hogy azok a gyomok, melyek ezekhez a különbözı behatásokhoz alkalmazkodtak, széles körben elterjedjenek. Egyes fajok, melyek az ısi természetes környezetben jelentéktelen szerepet játszottak, mára hatalmas területeket hódítottak meg az emberi kultúrtevékenységek, a mezıgazdasági behatások segítségével. A termelés és felhasználás szempontjából a növényeket szokás hasznos és nem hasznos növényekre osztani. Nem sorolhatunk azonban minden nem hasznos növényt a gyomok közé, hiszen napjainkban egyre több ez eddig közömbös növényt vonunk be a 6

7 haszonnövények közé. Ezek a ma még nem hasznosított növények akár a jövı gyógyszer-, táplálék- és takarmány alapanyagait is képezhetik. Maga a gyom szavunk ótörök eredető jövevényszó, mely valamikor az 1620-as években kerülhetett be a magyar nyelvbe. Eredeti jelentése: csúnya, szúrós, tüskés. A gyomok pontos definiálására már a XIX. század elejétıl kezdve több kísérletet tettek: Dudva alatt most minden olyan plántát értünk, mely az önként termesztett plánta között, a neki szabott helyen magában vadon terem, legyen bár az a leghasznosabb plánta magában (PETHE 1805). BALÁS (1876): Gyom, gaz, dudva alatt olyan növényeket értünk, melyek mővelt növényünk között akaratunk ellenére megjelenvén, azokból tért és tápanyagot elfognak, és rendszeres növekedésüket gátolják. CSERHÁTI (1906) szerint: Gyomnak mondunk minden olyan növényt, amely akaratunk ellenére fordul elı ott, ahol valamely növényt termelünk. A gyom károsítja a termést, mert csökkenti a hozamot, és esetleg rontja a minıséget. A gyom fogalma a különbözı kultúrterületek szempontjából meglehetısen különbözı lehet. A kerti- és szılıkultúrákban, a szántóföldeken gyomnak tekintünk minden olyan növényt, amelyet nem vetettünk vagy ültettünk, mert jelenléte káros, legalább azzal, hogy a vetett növény elıl helyet foglal. Rét-, legelı- és kaszálóterületeken azok a növények minısülnek gyomnak, melyeket a haszonállatok nem fogyasztanak. Ezek általában kellemetlen ízőek, szúrósak, vagy mérgezık, és elszaporodva elnyomják vagy kipusztítják a takarmányt adó növényt. Állattenyésztési szempontból gyomnak tekintünk minden mérgezı vagy szúrós növényt a szántó-, vagy legelıterületen. Átfogó, általános meghatározásként gyomnak általában azokat a káros vagy értéktelen, rendesen szapora növényeket tekintjük, amelyek vagy csak kultúrterületeken élnek, az ısi természetes környezetben nem is fordulnak elı, vagy az ısi vegetáció azon káros tagjait, amelyek kultúr-, vagy természetes területeken, valamely kultúrhatáshoz való alkalmazkodásuk következtében teret hódítottak és elszaporodtak (UJVÁROSI 1973a). HUNYADI (1988) definíciója alapján: Gyomnak nevezzük bármelyik fejlıdési stádiumban lévı olyan növényi részt (rizóma, tarack, hagyma, hagymagumó, stb.), amely ott fordul elı, ahol nem kívánatos. Ökológiai szempontból gyomoknak a bolygatáshoz (talajmővelés, taposás, legeltetés, stb.) legjobban alkalmazkodó növényeket tekintjük. Az ökológiai megközelítés szerint a gyomnövények a másodlagos szukcesszió pionír fajai, ahol a szántóföld egy speciális terület (BUNTING 1960, HUNYADI 1988). 7

8 A gyomnövények egy része spontán domesztikációs folyamat eredményeként válogatódott ki a természetes vegetációból, és talált helyet magának olyan másodlagos élıhelyeken, ahol a kiválogatódás és alkalmasság nem a tápanyagfelosztásnak versenyen alapuló szabályai szerint történik mint a természetes vegetációban, hanem a szabaddá váló tápanyag- vagy energiakínálat gyors felhasználásának képességén és a szaporodási stratégiák pillanatnyi sikerességén múlik (BORHIDI 2003, PINKE és PÁL 2005). Egyszerőbben fogalmazva a gyomok az ember által nem kívánt helyen és idıben nınek. Ez alapján tehát bármely növényfaj tekinthetı gyomnak, bele értve a termesztett és kultúrfajokat is, ha azok jelenléte adott esetben nem kívánatos (PINKE és PÁL 2005). Ennek megfelelıen gyomokról mindenekelıtt a szántóföldi növénytermesztésben, a kertészetben és az erdészetben beszélünk. A gyomok az ember termesztési tevékenységéhez legjobban alkalmazkodó növények és azt jelentısen befolyásolják (HOLZNER, 1978). A tudományos megfogalmazásokon kívül, az interneten is találhatunk frappáns definíciókat: A gyom olyan növény, amely ismeri a túlélés minden trükkjét, de nem képes egyenes sorokban nıni (1. webhely) A gyomnövények száma A Földön ma megközelítıleg növényfaj él. Ebbıl mintegy 6700 faj befolyásolja valamilyen módon a mezıgazdasági termelést, és tekinthetı gyomnövénynek. Világviszonylatban körülbelül 200 olyan fajról beszélhetünk, mely problémákat, esetleg súlyos gondokat okoz a mezıgazdasági termelésben (HOLM és mts. 1977). A legveszélyesebb gyomnövények közé 76 faj tartozik, ebbıl 18 kiemelt jelentıségő (1. táblázat). A fajok csaknem 40%-át az Asteraceae és a Poaceae (2. táblázat) család foglalja magába (HUNYADI és KAZINCZI 1991). 1. táblázat: A világ legjelentısebb gyomfajai 1. Cyperus rotondus (szíriai palka) 10. Chenopodium album (fehér libatop) 2. Cynodon dactylon (csillagpázsit) 11. Digitaria sanguinalis (pirók ujjasmuhar) 3. Echinochloa crus-galli (kakaslábfő) 12. Convolvulus arvensis (apró szulák) 4. Echinochloa colonum (sáma-köles) 13. Avena fatua (vadzab) 5. Eleusine indica (aszályfő) 14. Amaranthus chlorostachys (karcsú disznóparéj) 6. Sorghum halepense (fenyércirok) 15. Amaranthus spinosus (tövises disznóparéj) 7. Imperata cylindrica (alangfő) 16. Cyperus esculentus (mandula palka) 8. Eichornia crassipens (vízijácint) 17. Paspalum conjugatum 9. Portulaca oleracea (kövér porcsin) 18. Rottboellia exaltata 8

9 2. táblázat: A világviszonylatban jelentıs gyomnövényeket adó 10 legfontosabb növénycsalád 1. Poaceae (Pázsitfüvek) 6. Brassicaceae (Keresztesvirágúak) 2. Asteraceae (Fészkesek) 7. Fabaceae (Pillangósok) 3. Cyperaceae (Sásfélék) 8. Convolvulaceae (Szulákfélék) 4. Polygonaceae (Keserőfőfélék) 9. Euphorbiaceae (Kutyatejfélék) 5. Amaranthaceae (Disznóparéjfélék) 10. Chenopodiaceae (Libatopfélék)* *A legújabb rendszertani szisztéma alapján a libatopféléket a disznóparéjfélékhez sorolják. UJVÁROSI Miklós 1973-ban megjelent Gyomnövények címő könyvében 805 gyomfajt írt le hazánkban. A II. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés ( ) gyomborításának mértéke szerint ezeket a fajokat már könnyen sorba lehetett rendezni a fontosságuk szerint. Ekkor 50 faj adta a teljes gyomborítás 90%-át, 100 faj pedig a 96%-át. A fennmaradó 4%-on több mint 700 faj osztozott. A gyomnövényzet 70%-át egyévesek, 30%-át pedig évelı fajok tették ki. A hazai gyomnövényfajok egynegyedét a fészkesek és a pázsitfüvek családja adja, a maradék háromnegyed részt pedig csaknem teljesen az alább felsorolt családok teszik ki. A II. és a IV. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés adatai alapján hazánkban az alábbi növénycsaládok (3. táblázat) és fajok (4. táblázat) a legjelentısebbek. 3. táblázat: Magyarország 10 legfontosabb, gyomnövényeket adó növénycsaládja (II. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés) 1. Asteraceae (Fészkesek) 6. Lamiaceae (Ajakosok) 2. Poaceae (Pázsitfüvek) 7. Chenopodiaceae (Libatopfélék)* 3. Brassicaceae (Keresztesvirágúak) 8. Scrophulariaceae (Tátogatófélék) 4. Caryophyllaceae (Szegfőfélék) 9. Polygonaceae (Keserőfőfélék) 5. Fabaceae (Pillangósok) 10. Amaranthaceae (Disznóparéjfélék) *A legújabb rendszertani szisztéma alapján a libatopféléket a disznóparéjfélékhez sorolják. 4. táblázat: Magyarország legfontosabb gyomnövényei (IV. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés) 1. Ambrosia artemisiifolia (ürömlevelő parlagfő) 6. Convolvulus arvensis (aprószulák) 7. Tripleurospermum inodorum 2. Echinochloa crus-galli (közönséges kakaslábfő) (kaporlevelő ebszékfő) 3. Amaranthus retroflexus (szırös disznóparéj) 8. Datura stramonium (csattanó maszlag) 4. Chenopodium album (fehér libatop) 9. Amaranthus chlorostchys (karcsú disznóparéj) 5. Cirsium arvense (mezei aszat) 10. Sorghum halapense (fenyércirok) 9

10 2.3. A gyomnövények kártétele és jelentısége A botanikusok és növénytermesztık már a XIX. században is foglalkoztak gyomnövényekkel (GÖNCZY, 1864; DEININGER, 1878; PECK, 1878). A növénytermesztık a gyomokat, mint kellemetlen kártevıt emlegetik, és irtásukat minden területen szorgalmazzák (BALÁZS 1944). A magyar herbológia elsı kiemelkedı publikációját a témában WAGNER 1908-ban alkotta, a mő már útmutatást adott a gyakorlati gyomirtáshoz is. Termesztett növényeink produkcióját az állományukban található gyomnövények csökkentik. A gyomok kártételének mértéke függ azok biológiai tulajdonságaitól. Vannak gyomfajok, amelyek szinte minden kultúrában lényeges károsítók, míg mások csak egy-egy kultúra jellemzı gyomnövényei. Egyes fajok könnyen visszaszoríthatók, mások csak nagy nehézségek árán. Szaporodásuk és elterjedésük is igen különbözı (CZIMBER 2006). Terméscsökkentı hatásukkal és ezek okaival hazánkban elsıként UBRIZSY (1954) foglalkozott. A gyomnövények jelenlétükkel elfoglalják a kultúrnövények elıl a termıterületet, megakadályozzák fejlıdésüket, termésképzésüket. Így az elgyomosodás a termıterületek csökkenésével jár (UJVÁROSI 1973b). Egy másik jelentıs, de kevésbé látványos kártétel a talaj hasznosítható víztartalmának elvonása (KORSMO 1930). A gyomnövények jelentıs hányada nagy párologtató levélfelülettel rendelkezik és gyökérzetük a talaj mélyebb rétegeibe hatol, emiatt sok vizet vonnak el a kultúrnövényeinktıl. A víztartalom csökkenése miatt gyengül a tápanyagok felvehetısége is (WENGRIS 1953). A gyom- és a kultúrnövények közötti kölcsönhatás nem magyarázható minden esetben tisztán a fajok kompetíciós képességével, gyakran más tényezık együttes hatását is figyelembe kell venni (RICE 1984; NARWAL 1994; WEIDENHAMER 1996: cit. BRÜCKNER 1998). Ezen tényezık egyike lehet a növények allelopátiás tulajdonsága, mely a növények közötti mindennemő serkentı és gátló biokémiai kölcsönhatást takar. Gyakoriak az olyan megfigyelések, melyek agresszív gyomok elıretörését vizsgálva azok allelopátiás hatásának is jelentıséget tulajdonítanak. Az allelopátia jelenségével a gyomnövények kapcsán hazánkban elsıként UJVÁROSI (1973b) foglalkozott. Betakarításkor a terményekbe akaratlanul is nagy mennyiségő gyommag keveredhet, így csak költséges tisztítást követıen értékesíthetık vetımagként. Sok gyom tartalmaz méreganyagokat, kellemetlen íző alkaloidokat, így a betakarított kultúrtermények élvezeti értékét csökkentik, betegségeket, haszonállatok elhullását okozhatják. UJVÁROSI (1973b) az alábbiak szerint foglalta össze a gyomnövények károsítási módjait: 10

11 Közvetlen kártételi formák: A termıhely elfoglalása A talaj vízkészletének felhasználása A talaj tápanyagkészletének felhasználása Árnyékolás A talaj hımérsékletének csökkentése Élısködés Közvetett kártételi formák: Betegségek köztes gazdái, kártevık szaporítói Termelési költség növelése Termés értékének lerontása Növényvédelmi, vagy egyéb munkák akadályozása Mérgezı hatás Zárlati és veszélyes gyomnövények A gyomnövényzetnek a gazdasági szempontból kifejezıdı kártétele mellett azonban számtalan pozitív hatása is van. A mélyen gyökerezı gyomok tápanyagokat hoznak fel a talaj alsóbb rétegeibıl (melyeket számos kultúrnövény másként nem érne el). A gyomnövények a talajok nitrát-túltelítettségét is képesek enyhíteni, mivel a növekedésük során nagy mennyiségő nitrogént vesznek fel a környezetükbıl. Az így átmenetileg megkötött nitrogént pedig a pusztulásuk és lebomlásuk után még ugyanabban vagy a következı vegetációs periódusban a kultúrnövények hasznosítani tudják. A herbicidrezisztens fajokkal szemben a ruderális területekre és a táblaszélekre visszaszorult fajtársaik a genetikai puffer szerepét tölthetik be. A gyomállomány védi a talajt az eróziótól, ezen kívül kedvezı mikroklímát biztosít a talaj mikroorganizmusainak, és ellátja ıket szerves hulladékkal. Indikálja a környezeti tényezıket (klíma, talajtípus, víz- és tápanyag-ellátottság, talajkémhatás). Esztétikai értékük mellett számos közöttük a gyógyhatású faj is. A biológiai sokféleség hordozói, és mivel fontos génforrások, jelentısek a növénynemesítésben, valamint a domesztikációval kapcsolatban hasznos modellek az evolúciókutatásban. Korábbi koroknak élı reliktumai, és mint történelmi-kulturális örökségünk részét, etikai kötelességünk ıket a jövı generációinak megıriznünk (PINKE és PÁL 2005) A gyomflóra elszegényedése, annak okai és következménye A több évezrede folytatott termelı tevékenységnek köszönhetıen nagymértékben specializálódott gyomnövények fejlıdtek ki. A gazdálkodó ember együtt vetette és aratta a kultúr-, illetve a gyomnövények magvait, és miközben céljainak megfelelıen szelekciót végzett a kívánt fajták nemesítésére, önkéntelenül a gyomnövényeket is ugyanabba az irányvonalba vitte el (PINKE és PÁL 2005). 11

12 Manapság azonban az általunk alakított környezeti feltételek gyorsabban változnak annál, mint hogy az adaptációs mechanizmus azokat követni tudná, így az illetı faj könnyen kipusztulhat. Ennek a folyamatnak lehetünk tanúi napjainkban is. Az utóbbi évtizedekben lezajlott mezıgazdasági újítások következtében számos gyomnövény tőnt el a szántóföldekrıl (PINKE 1999, PINKE és PÁL 2005). A középkori Európában a nyomásos földmővelési rendszerek igen fajgazdag gyomvegetációnak biztosítottak élıhelyet. Fıként fénykedvelı, kevésbé kompetitív egyévesek, köztük számos archeofiton faj és mélyen gyökerezı évelık terjedtek el, melyek csak az extenzív gazdálkodási körülmények között képesek szántóföldi gyomként létezni. Napjainkra a gyomflóra drasztikusan elszegényedett, ez a folyamat különösen az archeofiton fajokat érintette érzékenyen. İket nitrogénkedvelı és árnyéktőrı apofitonok váltották fel, így fajokban rendkívül szegény, de egyedszámban gazdag gyomtársulások keletkeztek (HILBIG 1982). A változásokért felelıs okok az alábbiakban foglalhatók össze (PINKE 1999): A jó hatásfokú vetımagtisztítás bevezetésével fıként a len- és gabonakultúrákra jellemzı speriochor gyomfajok (pl. Agrostemma githago, Nigella arvensis, Adonis aestivalis, stb.) drasztikusan visszaszorulnak. A mőtrágyák széleskörő alkalmazása indirekt módon növeli a kultúrnövény kompetitív képességeit, így a fényigényes, lassú növekedéső fajok (pl. Papaver dubium, Consolida regalis, Rumex acetosella) eltőnnek, helyüket pedig a tápanyagkedvelı nitrofil, és árnyéktőrı fajok foglalják el. Az intenzív talajmővelés, a tarlóhántások következtében visszaszorulnak a mediterrán eredető hagymás geofiton (pl. Allium, Gagea, Muscari és Ornithogalum fajok) és mélyen gyökerezı évelı fajok (pl. Knautia arvensis, Falcaria vulgaris), megszőnik a tipikus tarlónövények élettere (EGGERS 1984, HILBIG és BACHTHALER 1992, KUMP 1970, MEISEL 1985). A kismérető, sekély termırétegő, lejtıs, nehezen megközelíthetı, nehezen mővelhetı és gyenge termıképességő szántók felhagyásának, begyepesítésének, beerdısítésének vagy beépítésének következtében a kevésbé kompetitív, fıként a fénykedvelı mész-, illetve savanyúságjelzı kipusztulással fenyegetett gyomnövények elveszítik speciális menedékhelyként szolgáló utolsó élettereiket is (HILBIG 1987, WILLERDING 1986). A vegyszeres gyomirtás hatására csökken a gyomok összborítása és fajszáma, valamint átalakulnak a dominanciaviszonyok. A herbicidérzékeny fajok (pl. Ranunculus arvensis, Adonis aestivalis, Centaurea cyanus, Consolida regalis, Sinapis arvensis) visszaszorulnak, a 12

13 rezisztens fajok (pl. pázsitfüvek) pedig elıretörnek és elfoglalják az eltőnt fajok megüresedett nich-eit olyan területekre is benyomulva, amelyeken korábban képtelenek lettek volna versengeni. Ez az úgynevezett kompenzációs jelenség, mely fajokban szegény, de egyedekben gazdag gyomtársulásokban mutatkozik meg (HOLZNER 1978, ROLA 1975) Az Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés Az Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés története Az Országos Szántóföldi Gyomfelvételezéseket Dr. UJVÁROSI Miklós indította el több mint öt évtizede, 1950-ben. A második ( ) és harmadik ( ) felvételezést a Mezıgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kezdeményezte, és a Növényvédelmi és Agrokémiai Központ koordinálásával zajlottak le. A negyedik ( ) országos gyomfelvételezést a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatta, és a Budapest Fıvárosi Növény- és Talajvédelmi Állomás koordinálásával a megyei növény- és talajvédelmi állomások gyombiológus szakemberei végezték (DANCZA és SZENTEY 2008) Az országos gyomfelvételezések célja és eddigi eredményei Az elsı négy felmérés rámutatott arra, hogy a vegyszeres gyomirtás és a termesztéstechnológiák fejlıdése jelentıs változásokat eredményeztek a hazai gyomflórában. Napjainkban a szántóföldek már oly mértékben szennyezettek gyomokkal, hogy a herbicidek alkalmazása meghatározó jelentıségő a növénytermesztés technológiájában, s nagy valószínőséggel a jövıben is az lesz (DANCZA és SZENTEY 2008). A negyedik országos gyomfelvételezés ( ) óta jelentıs változások történtek a szántóföldjeinken. Az utóbbi másfél évtizedben megtörtént a földterületek tulajdonviszonyainak átrendezıdése, a kisebb területeken gazdálkodók száma és az általuk mővelt területek nagysága növekedett. A szántóföldi gyomnövényzet dominanciaviszonyai jelentısen változtak, több szántóföldi gyom térhódítása fokozódott (pl. Ambrosia artemisiifolia, Asclepias syriaca és a C 4 típusú gyomnövények). A negyedik országos gyomfeltételezést követıen jelent meg szántóföldjeinken a jelentıs kártételt okozó Cyperus esculentus (DANCZA 2008) és Panicum dichotomiflorum (CSIKY et al. 2004, PÁL és PINKE 2006). A gyomirtási technológián belül a herbicid-használat változása szintén fontos szerepet játszott a gyomnövényzet változásában. A közelmúltban és napjainkban az Európai Unió számos herbicid hatóanyag engedélyét visszavonta. Ezért a herbicid-felhasználás 13

14 szempontjából fontos a jelenlegi szántóföldi gyomnövényzet dominancia viszonyainak dokumentálása. A jövı szempontjából kiemelt jelentıségő lehet az V. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés, amely a korábbi felvételezések eredményeivel együtt elemezhetı, kompatibilis adatbázis létrehozását is célozza. A felvételezett gyomnövények (mintegy háromszázötven gyomfaj) országos terjedési tendenciái évtizedes léptékben válnak kimutathatóvá. Közöttük is kiemelt jelentıségőek például az allergén Ambrosia artemisiifolia és az Iva xanthiifolia, a mérgezı gyomfajok (pl.: Datura stramonium), valamint a kiemelt gazdasági kárral fenyegetı gyomnövények (pl.: Asclepias syriaca, Cyperus esculentus). A gyomflóra országos felmérésén alapuló ismeretek tükrében hatékonyabban alkalmazhatók az integrált gyomszabályozási- és gyomirtási módszerek (DANCZA 2008) A gyomfelvételezés helyszínei Országosan kettıszázegy községhatárban (1. ábra), megyénként eltérı számban és arányban ıszi vetéső kalászos- és kukoricatáblákon történt a felmérés. Felvételezésre kerültek a kalászos gabona- és kukoricavetések, illetve a kalászos gabonák tarlói. A megyénként kijelölt községhatárok a térség leggyakoribb talajtípusait reprezentálják. Az egyes felvételi helyek nem feltétlenül a községhatárokhoz kötıdnek, sokkal inkább az adott talajtípusokhoz. A felvételi pontok pontos kijelölését segítette a második országos gyomfelvételezések helyeinek leírása is (UJVÁROSI 1975). 1. ábra: Az Országos Szántóföldi Gyomfelvételezések helyszínei 14

15 2.6. A felvételi helyek természet- és növényföldrajzi jellemzıi A Baranya megyében felvételezésre kijelölt 13 település 8 földrajzi kistájon helyezkedik el (2. ábra). Az 5. táblázatban összefoglaltuk az egyes kistájak természeti adottságait (MAROSI és SOMOGYI 1990). A kistájak természetes növényzete nagy változatosságot mutat, ezek jellemzése alább olvasható. 2. ábra: A felvételezett települések elhelyezkedése a földrajzi kistájak területén Települések kódjai: 66= Bakóca, 67= Somogyviszló, 68= Endrıc, 69= Drávakeresztúr, 70= Zaláta, 71= Drávapalkonya, 72= Beremend, 73= Szalánta, 74= Nagynyárád, 75= Homorúd, 76= Mohács, 77= Himesháza, 78= Pécsvárad A kék színnel jelzett településeken a felmérést a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának megyei munkatársa végezte 5. táblázat: A kistájak természeti adottságai Kistáj neve és a felmért települések Dél-Baranyai-dombság (Himesháza, Pécsvárad, Szalánta) Észak-Zselic (Bakóca) Dél-Zselic (Somogyviszló) Dráva-sík (Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Zaláta) Fekete-víz síkja (Endrıc) Mohácsi-sziget (Homorúd) Mohácsi teraszos sík (Mohács) Nyárád-Harkányi-sík (Beremend, Nagynyárád) Tengerszint feletti magasság Évi átlagos csapadékmennyiség Évi középhımérséklet Évi napsütéses órák száma m mm 9,5-10,8 o C m mm 10,0 o C m mm 10,0 o C m mm 10,2-10,8 o C m mm 10,2-10,6 o C m mm 10,7-10,8 o C m mm 10,8 o C m mm 10,6-10,8 o C

16 A kistájak növényföldrajzi jellemzése Dél-Baranyai-dombság (Himesháza, Pécsvárad, Szalánta) A kistáj napjainkban kultúrtájnak tekinthetı, megmaradt, fragmentálódott természetes vegetációja viszont változatos. Klímazonális növényzete cseres-tölgyes, elıfordul még tatárjuharos lösztölgyes, helyenként gyertyános-tölgyesek, bükkösök és szurdokerdı fragmentumok is elıfordulnak. Gyakoriak az akácosok és az ültetett fenyvesek. A megmaradt löszgyepek és erdıs-sztyepréteken számos ritka és szubmediterrán faj él (PURGER és mts. 2008). Észak-Zselic (Bakóca) A Dél-Dunántúl leginkább montán jellegő dombvidéki kistája, melynek jelentıs részét ıshonos erdıségek borítják. Meghatározó klímazonális növényzete ezüsthársas bükkös, kevésbé csapadékos részein és fagyzugos völgyeiben gyertyános-kocsánytalan tölgyesek találhatók. Állomány-töredékekben még cseres- és molyhos tölgyesek is megtalálhatók, a patak menti égeresek, tölgy-kıris-szil ligetek, mocsár-és láprétek helyén ma nagyrészt szántókat találunk. A táj regenerációs potenciálja erıs, a spontán cserjésedés-erdısülés gyors, jelentısek a szubmediterrán növényfajok (JUHÁSZ 2008). Dél-Zselic (Somogyviszló) A dél felé egyre alacsonyabb tájban a dombhátak nagy része mezıgazdasági terület, a természetes növényzet maradványai fıként völgyekben és meredek oldalakon találhatók. Klímazonális társulása a gyertyános-kocsánytalan tölgyes, mellette északon nagyobb szerepet kapnak az ezüsthársas bükkösök, délen pedig a ligeterdık. A hatalmas területő felhagyott legelık és kaszálók a táj mai képének meghatározó elemei. A kistáj déli részén a síkságba futó lapos dombhátakon sztyeppesedı rétek és mocsárrétek alkotják az egykori erdık helyén kialakult növényzetet. Az erdei flóra jellemzıi a szubmediterrán és illír elemek (JUHÁSZ és CSIKY 2008). Dráva-sík (Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Zaláta) A szlavón tölgyeseirıl is híres, vízjárta, ısi Dráva-ártér a folyószabályozás, ármentesítés óta jelentısen átalakult. Fragmentálódott természetes vegetációjában megmaradt nagyobb erdıtömböket szubmontán szubmediterrán elemekben gazdag tölgy-kıris-szil ligetek és gyertyános-kocsányos tölgyesek alkotják. Gyakoriak az ültetvények (nemes nyár és főz, akác) a természetes puhafa ligetekre azonban csak fragmentumok utalnak. A feltöltıdési szukcesszió különbözı stádiumait megjelenítı holtágak láp növényzete: főzlápok, láperdık, 16

17 ingóláp, valamint változatos hínár-, nádas-, magassásos társulások és pionír iszapvegetáció. A mocsár- és láprétek a legeltetés és kaszálás felhagyása után csaknem teljesen eltőntek (DÉNES és ORTMANNÉ 2008). Fekete-víz síkja (Endrıc) A Fekete-víz és a Pécsi-víz korábban egymással és a Drávával összefüggı vadvízországot alkotott. Ma már ár és belvízmentesített terület, jelentıs részben mővelt táj, ahol egyre nagyobb teret hódítanak az akácültetvények. A szántók között megmaradt néhány nagyobb erdıtömböt gyertyános-kocsányos tölgyesek uralják, korábban a bükk is gyakori lehetett. Jellemzı táji elemek az egyre szaporodó mesterséges tavak. A legelık különösen a fás legelık az évszázados ártéri gazdálkodás emlékei, különleges táji értékek. A sokszor fajgazdag mocsárrétek, kiszáradó láprétek, kaszálók, a magasabb térszínek sztyeppesedı rétjei egyre fogyatkoznak. Az iszapos, pionír felszíneken még sok ritkaság él (DÉNES és mts. 2008). Mohácsi-sziget (Homorúd) és Mohácsi teraszos sík (Mohács) A kistáj nagy része potenciális erdıterület. Nagyobb része ma már mezıgazdasági mővelés alatt áll, természetközeli növényzete inkább csak a Duna mentén maradt meg. Ez utóbbit jelentısen befolyásolja az intenzív erdı- és vadgazdálkodás. A természetes erdıtársulások közül legjelentısebbek a tölgy-kıris-szil ligeterdık, az alacsonyabb ártéri szinteket főz- és nyárfaligetek foglalják el. Gyakoriak a telepített kultúrerdık. Az egykori ligeterdık irtása nyomán mocsárrétek jöttek létre. A holtágakban gazdag hínárnövényzet, az ártérbıl kiemelkedı löszdombokon sztyepnövényzet alakult ki (LÁJER 2008). Nyárád-Harkányi-sík (Nagynyárád) Erısen átalakított, szántók borította agrártáj. Eredeti növényzete gyertyános-tölgyes, sok lösztölgyes jelleggel. Az eredeti vegetáció ma már csak elszigetelt foltokban maradt fenn, gyakoriak a rontott erdık és az akác, nemes nyár és fenyı ültetvények. A szárazabb részeken apró, szubmediterrán hatást mutató löszgyep-fragmentumok is felbukkannak. A szabályozott vízfolyások mentén többnyire fajszegény vízi, vízparti növényzet, magassásosok és mocsárrétek találhatók (CSIKY és ORTMANNÉ 2008). 17

18 3. ANYAG ÉS MÓDSZER Az V. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés az UJVÁROSI Miklós (1973b) által kidolgozott módszertan alapján történt, amelyet a közelmúltban DANCZA és SZENTEY (2007) aktualizált. A módszer fontosabb részletei az alábbiakban olvashatók A terület kiválasztása Baranya megyében 13 korábban kiválasztott településhatár területén végeztük a felméréseket. Ezek a helyszínek jól reprezentálják a megye legjellemzıbb talajtípusait (6. táblázat). A térségben található mezıgazdasági kultúrák gyomkompozíciójának összevetése érdekében a felvételezési helyszínek közelében évelı takarmány- és lágyszárú energianövény kultúrákban is végeztünk felméréseket, azonban ez utóbbiak nem képezték az országos gyomfelvételezés szerves részét. 6. táblázat: A 13 Baranya megyei település és a reprezentált talajtípusok A dılten szedett településeken a felmérést a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi igazgatóságának megyei munkatársa végezte Felvételi helyek Baranya megyében Bakóca Somogyviszló Endrıc Drávakeresztúr Zaláta Drávapalkonya Beremend Szalánta Nagynyárád Homorúd Mohács Himesháza Pécsvárad Talajtípus agyagbemosódásos barna erdıtalaj agyagbemosódásos barna erdıtalaj réti talaj nyers öntéstalaj nyers öntéstalaj nyers öntéstalaj csernozjom barna erdıtalaj barnaföld, Raman-féle barna erdıtalaj csernozjom barna erdıtalaj réti öntéstalaj tipikus mészlepedékes csernozjom barnaföld, Raman-féle barna erdıtalaj barnaföld, Raman-féle barna erdıtalaj A felvételezési helyként megadott községek (3. ábra) határában ıszi vetéső gabona- és kukorica kultúránként tíz-tíz felvételi négyzetet jelöltünk ki. A kvadrátok mérete 4x4 m volt, ahol szabályos négyzet kijelölésére nem volt lehetıség, ott elongált kvadrátokkal dolgoztunk, továbbra is megtartva a 16 m 2 -es mintaterületet. Törekedtünk arra, hogy a tíz felvételi pontot külön táblákban, azonos talajtípuson jelöljük ki. 18

19 Azokon a területeken, ahol a felvételezés évében gyomirtottak, nem felvételeztünk. A kiválasztott területeken felvettük a GPS koordinátákat, megoldva ezzel a helyazonosítást és a késıbbi térinformatikai feldolgozást. 3. ábra: A Baranya megyében felvételre kijelölt települések A kék színnel jelzett településeken a felmérést a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi igazgatóságának megyei munkatársa végezte 3.2. A felvételi pontra vonatkozó azonosító és termesztés-technológiai adatok A termıhelyi adatlapok (1. melléklet) tartalmazzák a felvételi pontokra vonatkozó azonosító adatokat, a szántóföldi tábla alapadatait, valamint a növénytermesztés-technológiai (elıvetemény, mőtrágya, szerves trágya, gyomirtási technológia) alapadatokat három évre visszamenıleg. Egy termıhelyi adatlap egy felvételi pontot reprezentál A felvételezések ideje A kalászos gabonát és a fiatal kukoricát május 15-tıl június 15-ig terjedı idıszakban, a termı korú kukoricát és a tarlót augusztus 15-tıl szeptember 30-ig terjedı idıszakban felvételeztük. A felvételezést két éven keresztül ( ) végeztük az évjárati különbségek kiküszöbölése érdekében. A két felmérési év alatt a 9 településen összesen 720 felvétel készült. 19

20 3.4. A gyomfelvételezés módszere A felvételezés az UJVÁROSI által módosított BALÁZS-féle módszerrel történt. A felvételezés módszertani alapjai UJVÁROSI (1973b) munkájában találhatók. A felvételezés során a kijelölt kvadrátokban egy fajlistát készítettünk és megbecsültük a hozzájuk tartozó százalékos borítási értékeket. A gyomfelvételezési adatlapon (DANCZA és SZENTEY 2007) (2. melléklet) ezeken kívül még az alábbi adatok kerültek feljegyzésre: A gyomnövényzet teljes borítása %-os értékben A gyomnövények fajonkénti %-os borítása a teljes gyomborításon belül A gyomnövények fenológiai állapota (1 - csírázó növény, 2 - szárba induló növény, 3 - virágzó növény, 4 - elvirágzott növény, 5 - magot érlelı növény, 6 - elhalt növény) Ha egy gyomnövény több fenológiai állapotban is megtalálható volt a felvételezési területen, akkor a legfejlettebb fenológiai stádiumot tüntettük fel az adatlapon. A kultúrnövény megnevezése A felvételi hely kódja 001-tıl 202-ig, valamint a felvételi pont kódja 1-tıl 10-ig A felvételezés pontos ideje A felvételezés helyének közigazgatási megnevezése Termelı, gazdaság neve 3.5. Adatok rögzítése Az adatok rögzítése és értékelése külön erre a célra készített EXCEL táblázat segítségével történt, mely megyei és országos szinten is lehetıvé teszi az adatfeldolgozást (DANCZA 2008). A megyénként elıkészített adatrögzítı fájlok a megyében kijelölt felvételi helyek számának megfelelı munkalapból állnak. A munkalapokban egy-egy felvételi hely, azon belül tíz-tíz felvételi pont négy-négy idıszakból származó adatait (százalékos borítási értékek, valamint a fenológiai stádium) rögzítettük. Az utolsó munkalapokon, a fájlba elıre beillesztett hivatkozások segítségével az átlagos borítási értékek automatikusan megjelentek, megkönnyítve ezzel az adatok késıbbi értékelést. Az adatrögzítı fájlban a felvételi helyek és -pontok kódolása más szoftverek számára is lehetıvé teszi a további adatfeldolgozást. Így országos, megyei, és felvételi hely szintjén is lehetıvé válik a felvételek nyilvántartása, rendezése. A GPS-kódok rögzítése a térinformatikai szoftverrel történı adatbázis-kezelés mellett a felvételi helyek újbóli azonosítását teszik lehetıvé. 20

21 Az országos, kétszázegy felvételi hely egy idıszakban történı felvételezése során négyezer-húsz mintavételi ponton készült felvétel, amely négy idıszak esetében összesen tizenhatezer-nyolcvan felvételnek felelt meg. A Baranya megyében kijelölt 13 település közül 9 területén végeztük a felméréseinket, a fennmaradó 4 településen pedig a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának megyei munkatársa A rögzítı táblázatok felépítése A rögzítı táblázatok (4. ábra) megyei bontásban, felvételi helyenként, gabona és kapás kultúrák szerint egy-egy munkafüzeti lapot tartalmaznak. A munkafüzeti lapok a négy idıszakban felvételezett adatok egy helyen történı bevitelére alkalmasak. Az egyes idıszakok végén külön zöld színnel jelölt oszlopok tartalmazzák az automatikusan számolt átlagos értékeket. Az átlagok külön, az utolsó kettı munkalapon szintén automatikusan megjelennek. A fejléc sorai a felvételi helyek, és felvételi pontok azonosításához szükséges adatokat, valamint a felvételezések pontos idejét tartalmazzák. A százalékos borítási értékek helyén mindenütt nulla szerepelt. A nullával történı kitöltés az automatikus átlagszámításokat szolgálta. A gyomnövény fenológiai állapotát az alábbi skála alkalmazásával, külön a FEN. címő oszlopokban felvételi pontonként és idıszakonként rögzítettük. 7. táblázat: A gyomnövények fenológiai állapotának kódjai 1 csírázó növény 4 elvirágzott növény 2 szárba induló növény 5 magot érlelı növény 3 virágzó növény 6 elhalt növény Azokat a növényfajokat, amelyek nem szerepeltek a fajlistában, vagy a kvadráton kívül fordultak elı, és elıfordulásuk fontos volt, a fajlista végén lévı További fajok mezıben tüntettük fel. A táblázatok kitöltését követıen az összesített táblázatokból ellenırizhettük számadataink helyességét. Ez a táblázatrész már az átlagolt adatokat tartalmazta, így nagymértékben megkönnyítette a visszaellenırzést, az áttekintést és az értékelést is. 21

22 4. ábra: Az adatrögzítı táblázat 3.6. Az adatok feldolgozása és elemzése Az adatok elemzését Microsoft Excel programban végeztük. A fajok borítását az egyes felvételi helyek és idıszakok értékeinek átlagolásával számítottuk. A többváltozós analízist (PCoA) SYN-TAX 2000 (PODANI 2001) programcsomaggal végeztük. A távolságok számításához hasonlósági arányt (Similarity ratio) használtunk. Ezt a döntést az indokolta, hogy a változók arányskálán mértek, és mivel a gyomtársulások legnagyobb része dominanciatársulás, ezért a felvételek kvalitatív különbségei mellett a kvantitatív különbségek is rendkívül fontosak. A kultúrák diverzitásának kiszámításához Shannon-Wiener indexet - (H ): HS= - Σpi*lnpi - használtunk. A felvételekben szereplı gyomnövények nevezéktanához és flóraelem szerinti besorolásához SIMON (2000) mővét használtuk fel. Az életformák megállapítása esetében UJVÁROSI (1952) munkáját vettük alapul. 22

23 4. EREDMÉNYEK 4.1. Az V. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés és a korábbi felmérések összehasonlító elemzése A negyedik országos gyomfelvételezés óta ( ) rendkívül jelentıs változások történtek a hazai mezıgazdaságban. A privatizációval, kárpótlással megtörtént a földterületek tulajdonviszonyainak átrendezıdése (DANCZA 2008). Ezek a változások saját eredményeinkben is tükrözıdnek. Az 8. táblázatban feltüntettük a 24 legfontosabb gyomnövény sorrendjét és borítási értékeit, a 9. táblázatban pedig összehasonlítottuk ezeket az eddigi Országos Szántóföldi Gyomfelvételezések eredményeivel. A legnagyobb borítással rendelkezı fajok közé saját adataink alapján a következı gyomok tartoznak: Ambrosia artemisiifolia (10,08 %), Echinochloa crus-galli (4,78 %), Setaria pumila (4,7 %), Convolvulus arvensis (3,99%), Sorghum halapense (3,49%), Cynodon dactylon (3,06%), Cirsium arvense (2,54%), Polygonum aviculare (2,2%), Chenopodium album (2,03%), Elymus repens (1,97%), Digitaria sanguinalis (1,42%). Ezeknek a gyomoknak jelentıs része a mezıgazdaság számára veszedelmes szaporítógyökeres faj, másik része pedig agresszíven terjedı, több esetben allelopatikus hatású adventív elem. Sajnálatos módon a korábbi évtizedekben még nagy területeken gyakori archaeofiton gyomnövények az elsı 24 faj között csak elszórtan vannak jelen. 8. táblázat: A legfontosabb gyomnövények Baranya megyében az V. Országos Gyomfelvételezés adatai alapján Gyomfaj neve Fontossági sorrend Borítási % Gyomfaj neve Fontossági sorrend Borítási % Ambrosia artemisiifolia 1. 10,08 Tripleurospermum inodorum 13. 0,88 Echinochloa crus-galli 2. 4,78 Fallopia convolvulus 14. 0,83 Setaria pumila 3. 4,70 Triticum aestivum 15. 0,60 Convolvulus arvensis 4. 3,99 Consolida regalis 16. 0,59 Sorghum halapense 5. 3,49 Artemisia vulgaris 17. 0,57 Cynodon dactylon 6. 3,06 Amaranthus chlorostachys 18. 0,56 Cirsium arvense 7. 2,54 Apera spica-venti 19. 0,54 Polygonum aviculare 8. 2,20 Mentha longifolia 20. 0,45 Chenopodium album 9. 2,03 Galinsoga parviflora 21. 0,44 Elymus repens 10. 1,97 Panicum dichotomiflorum 22. 0,43 Digitaria sanguinalis 11. 1,42 Anthemis austriaca 23. 0,41 Setaria viridis 12. 0,89 Veronica persica 24. 0,38 Az öt felvételezés összehasonlításának eredményeibıl jól látszik, hogy az 1950-es években veszélyesnek számító gyomfajok fontossága napjainkra jelentısen megváltozott. Az utolsó két felvételezés eredményei hasonlóak, az elsı 10 legfontosabb gyomnövény sorrendje 23

24 gyakorlatilag alig különbözik. A legdrasztikusabb változás az 50-es évek után bevezetett nagyüzemi módszerek alkalmazásának tudhatók be, amikor a termelı szövetkezetek kialakításának következtében a termıföldeket összevonták, és intenzív mőveléssel kezdték hasznosítani. Ezekben az években kezdték meg a herbicidek nagyüzemi alkalmazását is, ami leginkább átformálta a hazai gyomflóra összetételét. A következı nagy változás a rendszerváltást követıen figyelhetı meg, amikor a termıföldek nagy része ismét magántulajdonba került. Ezután ismét megnıtt a kisebb területeken gazdálkodók száma és az általuk mővelt területek nagysága, több terület maradt parlagon, lecsökkent a vegyszeres gyomirtás területe, így új, veszélyes gyomnövények jelentek meg a termıföldeken. 24

25 Gyomfaj neve I. Országos Gyomfelvételezés ( ) Fontossági sorrend 9. táblázat: Az országos felvételezések és a Baranya megyei eredmények Borítási % II. Országos Gyomfelvételezés ( ) Fontossági sorrend Borítási % III. Országos Gyomfelvételezés ( ) Fontossági sorrend Borítási % IV. Országos Gyomfelvételezés ( ) Fontossági sorrend Borítási % V. Országos Gyomfelvételezés (2007) Fontossági sorrend Borítási % V. Országos Gyomfelvételezés Baranya megye ( ) Fontossági sorrend Ambrosia artemisiifolia 21. 0, , , , , ,08 Echinochloa crus-galli 9. 0, , , , , ,78 Amaranthus retroflexus 17. 0, , , , , ,25 Chenopodium album 3. 1, , , , , ,03 Cirsium arvense 2. 2, , , , , ,54 Convolvulus arvensis 1. 7, , , , , ,99 Tripleurospermum inodorum 66. 0, , , , , ,87 Datura stramonium , , , , , ,15 Amaranthus chlorostachys , , , , , ,56 Sorghum halapense , , , , ,49 Galium aparine , , , , , ,37 Elymus repens 27. 0, , , , , ,97 Helianthus annuus , , , , , ,02 Fallopia convolvulus 14. 0, , , , , ,83 Panicum mileaceum , , , , , ,35 Xanthium strumarium , , , , , ,01 Persicaria lapathifolia 29. 0, , , , ,26 Setaria pumila 7. 1, , , , , ,7 Sinapis arvensis 22. 0, , , , ,03 Apera spica-venti 56. 0, , , , , ,54 Hibiscus trionum 25. 0, , , , , ,05 Papaver rhoeas 24. 0, , , , , ,11 Chenopodium hybridum 60. 0, , , , ,15 Stachys annua 13. 0, , , , , ,04 Borítási % 25

26 4.2. A szántóföldi gyomflóra összetétele Különbözı szántóföldi kultúrák gyomkompozíciójának összehasonlítása Ha a 2007-ben győjtött adatok alapján megvizsgáljuk a különbözı szántóföldi kultúrák (gabonakultúrák, kapáskultúrák, évelı takarmánynövények, lágyszárú energianövények) gyomkompozícióját, akkor az ordinációs diagramon (5. ábra) jól látható ezek határozott elkülönülése. Gyakorlatilag 3 nagy csoport körvonalazható: a gabonakultúrák, a kapáskultúrák, és az évelı kultúrák csoportja. Ez utóbbi kategóriába tartoznak az energianövények, és az évelı takarmánynövények is. PCoA Similarity ratio 5. ábra: Ordinációs diagram a különbözı szántóföldi kultúrák gyomkompozíciója alapján c = gabona kultúrák, rc = kapás kultúrák eg = lágyszárú energianövények, a = évelı takarmánynövények Látható, hogy az évelı kultúrák gyomnövényzete között is van bizonyos fokú elkülönülés, ám ez korántsem olyan mértékő, mint például a gabona- és kapáskultúrák esetében. Amennyiben az V. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés két éves eredményeit vizsgáljuk a fajkompozíció tekintetében, akkor az ordináció (6. ábra) során szintén jól elkülönül a gabona és a kapás kultúrák gyomnövényzete. A felvételek alaposabb vizsgálata során határozott elkülönülést mutatnak a gabonakultúrák, a tarlók, és a kapás kultúrák is. Ez utóbbiban azonban csekélyebb különbség mutatkozik a nyári, illetve az ıszi idıszakban végzett felvételekben. 26

27 6. ábra: Gabona és kapás kultúrák elkülönülése a gyomkompozíció alapján az egyes felvételi idıszakokban TB = tavaszi gabona, T = tarló, TK tavasz kapás, OK = ıszi kapás A szántóföldi gyomflóra rendszertani értékelése A 720 felvételünkben összesen 285 fajt találtunk, amelyek 46 családba sorolhatók. A családok számszerő megoszlása a 10. táblázatban került összefoglalásra. Saját felvételeinket összehasonlítottuk a világ és hazánk gyomnövényeinek 10 legfontosabb családjával (11. táblázat). Összevetve az általunk felállított sorrendet a világviszonylatban is jelentıs gyomfajokat adó növénycsaládokkal, megállapítható, hogy a felmérésünk során szintén a Poaceae és az Asteraceae családokból került ki a fajok túlnyomó többsége (16,5% ill. 15,7%). Emellett jelentıs számban voltak jelen a szántókon a Fabaceae (9,1%) és Brasicaceae (5,9%), családok képviselıi is. A II. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés (UJVÁROSI 1973b) során leírt tíz legfontosabb hazai gyomnövényeket adó család sorrendje, ha nem is egyezik meg adatainkkal, de ugyanazokat a családokat tartalmazza. 27

28 10. táblázat: A felvételezett fajok családonkénti megoszlása ábécérendben Család Fajszám Család Fajszám 1. Aceraceae Lamiaceae Amaranthaceae Lythraceae 1 3. Apiaceae Malvaceae 4 4. Aristolochiaceae Onagraceae 1 5. Asclepiadaceae Oxalidaceae 2 6. Asteraceae Papaveraceae 2 7. Boraginaceae Plantaginaceae 2 8. Brassicaceae Poaceae Campanulaceae Polygonaceae Cannabaceae Portulacaceae Caprifoliaceae Primulaceae Caryophyllaceae Ranunculaceae Chenopodiaceae Resedaceae Convolvulaceae Rosaceae Cornaceae Rubiaceae Cyperaceae Salicaceae Dipsacaceae Scrophulariaceae Equisetaceae Solanaceae Euphorbiaceae Thimelaeceae Fabaceae Urticaceae Geraniaceae Valerianellaceae Hypericacaeae Verbenaceae Juglandaceae Violaceae táblázat: A 10 legfontosabb gyomnövény-családjának megoszlása A világ gyomnövényei (HOLM és mts 1977) Hazánk gyomnövényei (UJVÁROSI 1973) Felvételeink gyomnövényei Család Fajszám Család Fajszám Család Fajszám 1. Poaceae Asteraceae Poaceae Asteraceae Poaceae Asteraceae Cyperaceae Brassicaceae Fabaceae Polygonaceae 8 4. Caryophyllaceae Brassicaceae Amaranthaceae 7 5. Fabaceae Lamiaceae Brassicaceae 7 6. Lamiaceae Apiaceae Fabaceae 6 7. Chenopodiaceae Caryophyllaceae Convolvulaceae 5 8. Scrophulariaceae Scrophulariaceae Euphorbiaceae 5 9. Polygonaceae 8 9. Polygonaceae Chenopodiaceae Amaranthaceae Ranunculaceae 9 Az 7. ábrán feltüntettük a legfontosabb növénycsaládok megoszlását a különbözı szántóföldi kultúrákban. A grafikonon jól látszik, hogy a kapás kultúrákban a két legfontosabb család (Poaceae és Asteraceae) képviselıi jóval gyakrabban fordultak elı, mint a gabonakultúrákban. Ugyanakkor a színesebb, dekoratívabb virágzattal rendelkezı családok (pl. Lamiaceae, Caryophyllaceae, Scrophulariaceae) képviselıi egyértelmően a gabonakultúrákban értek el nagyobb részesedést. Ennek a különbségnek az a magyarázata, 28

29 hogy a Poaceae és az Asteraceae családba tartozó fajok nagy többsége a nyári egyéves (T 3, T 4 ) kategóriába tartozik, ezek pedig csak a nyár második felére, vagy ıszre fejlıdnek ki, amikorra már a kalászos gabonakultúrákat learatták. A Lamiaceae, Caryophyllaceae és Scrophulariaceae családok képviselıi ezzel szemben inkább a téli egyéves (T 1, T 2 ) életformát képviselik. Ranunculaceae Apiaceae Scrophulariaceae Caryophyllaceae Polygonaceae Lamiaceae Brassicaceae Fabaceae Asteraceae Poaceae Kapás kultúra Gabona 0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 12,0 14,0 16,0 18,0 20,0 Részesedés % 7. ábra: A növénycsaládok százalékos részesedése a fajszámok alapján A szántóföldi gyomflóra életforma-spektrumainak értékelése Különbözı növények a hasonló környezeti feltételekhez azonos struktúrával, fejlıdés-, vagy életmóddal, illetve magatartásformával alkalmazkodnak. Az alkalmazkodásuk alapján a növények különbözı csoportokba sorolhatók. A leggyakrabban alkalmazott csoportosítási rendszer a RAUNKIAER (1934) életforma-osztályozás, mely az áttelelı szervek (rügyek) helyzetét és védelmének módját veszi figyelembe. Számos növény a számára kedvezıtlen idıszakot (hideget, szárazságot vagy hıséget) rügyei segítségével, nyugalmi állapotban vészeli át. UJVÁROSI 1952-ben a gyomnövényzet több évi sokoldalú kutatása után a RAUNKIAERféle életforma-rendszert úgy alakította át és egészítette ki, hogy abban mind a gyomnövényeknél annyira fontos szaporodásmód, mind a gyomfajok vegetációs ciklusa is kifejezésre jutott. Felvételeink értékelésében ezt a csoportosítást alkalmaztuk. Az általunk felvételezett gyomnövények életforma-spektrum szerinti megoszlása a 8. ábrán látható. Hazánk flórájának több mint felét (56%) hemikriptofitonok képezik, azaz olyan növények, melyek áttelelı szervei (rügyei) a talaj felszínén, esetleg közvetlenül a talaj 29

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 14. hét Előadás áttekintése A kukorica vegyszeres gyomirtása. A kukorica fontosabb gyomnövényei. A gyomok

Részletesebben

A szántóföldi gyomnövényzet összetételének változása Baranya megyében az utóbbi négy évtized során

A szántóföldi gyomnövényzet összetételének változása Baranya megyében az utóbbi négy évtized során A szántóföldi gyomnövényzet összetételének változása Baranya megyében az utóbbi négy évtized során HENN TAMÁS 1 PÁL RÓBERT 1,2 1 Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Biológiai Intézet, Növényrendszertani

Részletesebben

Bunting (1960): A gyomnövények a másodlagos szukcesszió pionír fajai.

Bunting (1960): A gyomnövények a másodlagos szukcesszió pionír fajai. A gyomnövény fogalma Pethe Ferenc (1805): Dudva alatt most minden olyan plántát értünk, mely az önként termesztett plánta között, a neki szabott helyen magában vadon terem, legyen bár az a leghasznosabb

Részletesebben

Gyomnövényismeret 1.

Gyomnövényismeret 1. Gyomnövényismeret 1. A gyomnövény fogalma Gyom: ótörök jövevényszó, 1621 köznyelvben: csúnya, szúrós, tüskés Gyomnövény: növény: nyelvújítás kora (addig plánta ) Gaz: 16. századtól ismert hitvány, gonosz

Részletesebben

NATURA 2000 TERÜLETEK GYOMFAJ SPEKTRUMA A CSALLÓKÖZBEN BAN

NATURA 2000 TERÜLETEK GYOMFAJ SPEKTRUMA A CSALLÓKÖZBEN BAN NATURA 2000 TERÜLETEK GYOMFAJ SPEKTRUMA A CSALLÓKÖZBEN 2014-2016-BAN FARKAS ANIKÓ 1 *, DOMONKOS ZSOLT 1, LANTOS ZSUZSANNA 3, SZABÓ-SZIGETI VERONIKA 1, PETER TÓTH 2, REISINGER PÉTER 1 1 Széchenyi István

Részletesebben

ORSZÁGOS EREDMÉNYEK. Magyar Gyomkutató Társaság 18. Konferenciája, Balatonszemes, 2012. március 8.

ORSZÁGOS EREDMÉNYEK. Magyar Gyomkutató Társaság 18. Konferenciája, Balatonszemes, 2012. március 8. ORSZÁGOS EREDMÉNYEK NOVÁK RÓBERT, DANCZA ISTVÁN, SZENTEY LÁSZLÓ, KARAMÁN JÓZSEF, BALOGH ÁKOS, BÉRES IMRE, BLASKÓ DÁVID, CZIMBER GYULA, CSATHÓ ANDRÁS ISTVÁN, CSONTOS PÉTER, DÁVID ISTVÁN, DELLEI ADRIENNE,

Részletesebben

Követelmények. 2db ZH: max pont / ZH (kötelező min. 7 pont elérése / ZH) 1db Gyommag beszámoló max. 7 pont (kötelező min.

Követelmények. 2db ZH: max pont / ZH (kötelező min. 7 pont elérése / ZH) 1db Gyommag beszámoló max. 7 pont (kötelező min. Földműveléstan Követelmények Gyakorlatokon való aktív részvétel! 2db ZH: max.13-13 pont / ZH (kötelező min. 7 pont elérése / ZH) 1db Gyommag beszámoló max. 7 pont (kötelező min. 4 pont elérése) 1db Gyomnövény

Részletesebben

Tantárgy címe: Növényvédelem II. index

Tantárgy címe: Növényvédelem II.   index Tantárgy címe: Növényvédelem II. Tárgyfelelős oktató: Dr. Radócz László http://portal.agr.unideb.hu/tanszekek/novenyvedelmi/intezet/ index A gyomnövény fogalma Pethe Ferenc (1805): Dudva alatt most minden

Részletesebben

www.syngenta.hu kukorica gyomirtó szer gyűjtőcsomag

www.syngenta.hu kukorica gyomirtó szer gyűjtőcsomag www.syngenta.hu kukorica gyomirtó szer gyűjtőcsomag ProNik gyűjtőcsomag Összetétel: 2,5 kg Casper + 6x1 l Milagro Extra 6 OD + 2x0,5 l FixPro A csomag 8 ha kukorica gyomirtására elegendő. Amenynyiben a

Részletesebben

Tárgyfelelős oktató: Dr. Radócz László.

Tárgyfelelős oktató: Dr. Radócz László. Tantárgy címe: Növényvédelem II. Tárgyfelelős oktató: Dr. Radócz László www.agr.unideb.hu/novved A gyomnövény fogalma Pethe Ferenc (1805): Dudva alatt most minden olyan plántát értünk, mely az önként termesztett

Részletesebben

Mazsu Nikolett PhD hallgató Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola Kutatómunka helyszíne: MTA ATK TAKI

Mazsu Nikolett PhD hallgató Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola Kutatómunka helyszíne: MTA ATK TAKI Mazsu Nikolett PhD hallgató Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola Kutatómunka helyszíne: MTA ATK TAKI Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezetmérnöki BSc szak (2007-2011) Környezettechnológia

Részletesebben

Színre lép. az új tengeri mentő

Színre lép. az új tengeri mentő Színre lép az új tengeri mentő Egyszerű, modern, hatékony Kétszikű gyomok Felhasználási javaslat Új posztemergens kukorica gyomirtószer felhasználható: Takarmány és vetőmag kukoricában. Az Elumis a mesotrion

Részletesebben

Fontos társulástani fogalmak

Fontos társulástani fogalmak Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények

Részletesebben

Ökológia élőlényismeret 5. előadás. Gyomnövények

Ökológia élőlényismeret 5. előadás. Gyomnövények Ökológia élőlényismeret 5. előadás Gyomnövények A gyomnövény fogalma UJVÁROSI Miklós (1957): A természetes növényzetben nem fordulnak elő, csak kultúrterületeken, Vagy az ősi vegetáció tagjai, de kultúrterületeken

Részletesebben

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú

Részletesebben

Gyomnövény fogalma. 200000 növényfaj 6700 gyomnövény 200 faj okoz világviszonylatban gondot

Gyomnövény fogalma. 200000 növényfaj 6700 gyomnövény 200 faj okoz világviszonylatban gondot GYOMISMERET Gyomnövény fogalma Gyomnövénynek nevezünk bármelyik fejlődési stádiumban lévő olyan növényt vagy növényi részt (rizóma, tarack, hagyma, hagymagumó stb.), amely ott fordul elő, ahol nem kívánatos.

Részletesebben

Magyarország gyomnövényzete (folyt.) Tinya Flóra

Magyarország gyomnövényzete (folyt.) Tinya Flóra Magyarország gyomnövényzete (folyt.) Tinya Flóra Miről lesz szó? 1. Mit nevezünk gyomnak? 2. Legveszélyesebb gyomok az inváziós növények 3. Gyomos élőhelytípusok Gyomos élőhelytípusok Természetes gyomvegetáció

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSÚ TERÜLETEK GYOMNÖVÉNYZETÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE A FEHÉR-KÖRÖS TÉRSÉGÉBEN

SZENT ISTVÁN EGYETEM ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSÚ TERÜLETEK GYOMNÖVÉNYZETÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE A FEHÉR-KÖRÖS TÉRSÉGÉBEN SZENT ISTVÁN EGYETEM ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSÚ TERÜLETEK GYOMNÖVÉNYZETÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE A FEHÉR-KÖRÖS TÉRSÉGÉBEN Doktori (PhD.) értekezés tézisei ZALAI MIHÁLY GÖDÖLLİ 2011 A doktori iskola megnevezése:

Részletesebben

Növénytan. Felismerendő őszi zöldnövények

Növénytan. Felismerendő őszi zöldnövények Növénytan Felismerendő őszi zöldnövények Ranunculaceae Boglárkafélék családja Consolida regalis Mezei szarkaláb Aristolochiaceae Farkasalmafélék családja Aristolochia clematitis - Farkasalma Rosaceae Rózsafélék

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. A talajművelés és a tápanyagellátás gyomosodásra gyakorolt tartamhatásának tanulmányozása OTKA ny. sz. K60314

ZÁRÓJELENTÉS. A talajművelés és a tápanyagellátás gyomosodásra gyakorolt tartamhatásának tanulmányozása OTKA ny. sz. K60314 1 ZÁRÓJELENTÉS A talajművelés és a tápanyagellátás gyomosodásra gyakorolt tartamhatásának tanulmányozása OTKA ny. sz. K60314 Kutatásainkat a Keszthelyen 1972-ben beállított talajművelési tartamkísérletben,

Részletesebben

Gyomfelvételezések térinformatikai eszközök felhasználásával

Gyomfelvételezések térinformatikai eszközök felhasználásával Gyomfelvételezések térinformatikai eszközök felhasználásával REISINGER PÉTER KUKORELLI GÁBOR Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár A gyomfelvételezéseket

Részletesebben

A gyomnövény fogalma

A gyomnövény fogalma Gyomnövények A gyomnövény fogalma Gyom: ótörök jövevényszó, 1621 köznyelvben: csúnya, szúrós, tüskés Gyomnövény: növény: nyelvújítás kora (addig plánta ) Gaz: 16. századtól ismert hitvány, gonosz gazember

Részletesebben

Gyommentes Környezetért Alapítvány (Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaság) 29. találkozója és a Magyar Gyomkutató Társaság 18.

Gyommentes Környezetért Alapítvány (Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaság) 29. találkozója és a Magyar Gyomkutató Társaság 18. KONFERENCIÁK Gyommentes Környezetért Alapítvány (Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaság) 29. találkozója és a Magyar Gyomkutató Társaság 18. Konferenciája Balatonszemes, 2012. március 8 10. A 2012-es

Részletesebben

A gyomnövények szerepe a talaj - növény rendszer tápanyagforgalmában

A gyomnövények szerepe a talaj - növény rendszer tápanyagforgalmában Dr. Lehoczky Éva DSc A gyomnövények szerepe a talaj - növény rendszer tápanyagforgalmában Gyomnövények tápanyagelvonásának tanulmányozása precíziós eljárások és térinformatikai módszerek alkalmazásával

Részletesebben

Alternatív gyomszabályozási módszerek ültetvényekben

Alternatív gyomszabályozási módszerek ültetvényekben SZENT ISTVÁN EGYETEM Alternatív gyomszabályozási módszerek ültetvényekben Doktori (PhD.) értekezés Szabó Miklós Gödöllő 2012 A doktori iskola megnevezése: Növénytudományi Doktori Iskola tudományága: Növénytermesztési

Részletesebben

A R I G O 5 1 W G vízben diszpergálható granulátum (WG)

A R I G O 5 1 W G vízben diszpergálható granulátum (WG) DUPONT A R I G O 5 1 W G vízben diszpergálható granulátum (WG) hatóanyag: 360 g/kg, (36 % m/m) mezotrion 120 g/kg, (12 % m/m) nikoszulfuron 30 g/kg, (3 % m/m) rimszulfuron Széles hatásspektrumú gyomirtó

Részletesebben

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő. 1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS GYOMVISZONYAINAK ELEMZÉSE A KISHANTOSI ÖKOLÓGIAI MINTAGAZDASÁG TERÜLETÉN

SZENT ISTVÁN EGYETEM AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS GYOMVISZONYAINAK ELEMZÉSE A KISHANTOSI ÖKOLÓGIAI MINTAGAZDASÁG TERÜLETÉN SZENT ISTVÁN EGYETEM AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS GYOMVISZONYAINAK ELEMZÉSE A KISHANTOSI ÖKOLÓGIAI MINTAGAZDASÁG TERÜLETÉN Doktori (PhD.) értekezés tézisei DORNER ZITA GÖDÖLLŐ 2006 3 A doktori iskola Megnevezése:

Részletesebben

Amaranthus retroflexus szırös disznóparéj

Amaranthus retroflexus szırös disznóparéj Amaranthus retroflexus szırös disznóparéj 15-150 cm, pelyhes szırő, erıs karógyökerő hosszú nyelő, tojásdad, ép június-október, sőrő, tömött füzérekben álló virágok kupakkal nyíló tok, növényenként 500

Részletesebben

Kukorica növényvédelme. DuPont technológiai összefoglaló. Basis Refine. Steward Titus Titus Plus DF

Kukorica növényvédelme. DuPont technológiai összefoglaló. Basis Refine. Steward Titus Titus Plus DF Basis Refine Kukorica növényvédelme DuPont technológiai összefoglaló Steward Titus Titus Plus DF Az E. I. du Pont de Nemours and Company bejegyzett márkanevei. 1 A kukorica legfontosabb gyomnövényei Egyszikûek

Részletesebben

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György

Részletesebben

A parlagfű mentesítés Fejér megyei tapasztalatai

A parlagfű mentesítés Fejér megyei tapasztalatai A parlagfű mentesítés Fejér megyei tapasztalatai Dr. Pálmai Ottó Budapest, 2013. december 12. Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia)

Részletesebben

1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI

1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI 1. táblázat Általános Nemzeti Élıhely Rendszer kategóriái ÉLİHELYEK JELE TERMÉSZETES ÉLİHELYEK 1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI A Hinarasok A1 Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár A2 Rencés, kolokános

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NAGY KATALIN ERZSÉBET MOSONMAGYARÓVÁR 2017 SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR Víz- és Környezettudományi Intézet Wittmann

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL

TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294 SZAKÉRTŐ NEVE: Dr. Mikulás József Feladat megnevezése: Gyomnövények természetes

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÓTH KÁLMÁN MOSONMAGYARÓVÁR

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÓTH KÁLMÁN MOSONMAGYARÓVÁR DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÓTH KÁLMÁN MOSONMAGYARÓVÁR 2015 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET MOSONMAGYARÓVÁR Wittmann Antal Növény-, Állat-

Részletesebben

IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése A borsó talaj előkészítése Tápanyagellátása Vetése Növényvédelem, növényápolás

Részletesebben

Palfai Drought Index (PaDI) A Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazhatóságának kiterjesztése a Dél-Kelet Európai régióra Összefoglaló

Palfai Drought Index (PaDI) A Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazhatóságának kiterjesztése a Dél-Kelet Európai régióra Összefoglaló Palfai Drought Index () A Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazhatóságának kiterjesztése a Dél-Kelet Európai régióra Összefoglaló A DMCSEE projekt lehetıvé tette egy olyan aszályindex kifejlesztését,

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

NÖVÉNYVÉDELEM. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYVÉDELEM. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A NÖVÉNYVÉDELEM Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Alapvető ellentmondás a célfelület heterogén a kezelés homogén Történeti áttekintés Kezdet 60-70-es évek USA (hadiipar)

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSÚ TERÜLETEK GYOMNÖVÉNYZETÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE A FEHÉR-KÖRÖS TÉRSÉGÉBEN. Doktori (PhD.

SZENT ISTVÁN EGYETEM ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSÚ TERÜLETEK GYOMNÖVÉNYZETÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE A FEHÉR-KÖRÖS TÉRSÉGÉBEN. Doktori (PhD. SZENT ISTVÁN EGYETEM ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSÚ TERÜLETEK GYOMNÖVÉNYZETÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE A FEHÉR-KÖRÖS TÉRSÉGÉBEN Doktori (PhD.) értekezés ZALAI MIHÁLY GÖDÖLLİ 2011 A doktori iskola megnevezése:

Részletesebben

BSc Mezőgazdasági Mérnök Szak hallgatói részére (4) Készítette: Gazdagné dr. Torma Mária főiskolai tanár Dr. Avasi Zoltán főiskolai docens Internet

BSc Mezőgazdasági Mérnök Szak hallgatói részére (4) Készítette: Gazdagné dr. Torma Mária főiskolai tanár Dr. Avasi Zoltán főiskolai docens Internet BSc Mezőgazdasági Mérnök Szak hallgatói részére (4) Készítette: Gazdagné dr. Torma Mária főiskolai tanár Dr. Avasi Zoltán főiskolai docens Internet Fészekvirágzatúak családja Csövesvirágúak alcsaládja

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY Növényvédelmi Intézet. Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY Növényvédelmi Intézet. Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY Növényvédelmi Intézet Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola Iskolavezetı: Dr. Kocsis László egyetemi tanár Témavezetı: Dr. NÁDASYNÉ Dr. IHÁROSI

Részletesebben

3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet

3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítıjére és tartalmára vonatkozó szabályokról A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 36. (4) bekezdésében

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

Környezetkímélı technológiák

Környezetkímélı technológiák Környezetkímélı technológiák A talajok állapotát veszélyeztetı leromlási (degradációs) folyamatok 1. Fizikai degradáció szerkezetleromlás talajtömörödés cserepesedés felszíni eliszapolódás 2. Kémiai degradáció

Részletesebben

A szőlősorközbe telepített vetőmagkeverék fejlődésének alakulása és szerepe

A szőlősorközbe telepített vetőmagkeverék fejlődésének alakulása és szerepe A szőlősorközbe telepített vetőmagkeverék fejlődésének alakulása és szerepe Készítette: Dr. Varga Jenő Győrújbarát 2014. október 16. Takarónövény szerepe: - védi a talajt az erózióval és a deflációval

Részletesebben

Gyomirtó permetezı szer ıszi és tavaszi kalászosokban Kizárólag a DuPont-tól!

Gyomirtó permetezı szer ıszi és tavaszi kalászosokban Kizárólag a DuPont-tól! DUPONT G r a n s t a r 5 0 S X Hatóanyag: 50 % tribenuron metil Formuláció: vízben oldható granulátum (SG) Xi, N irritatív környezeti veszély Gyomirtó permetezı szer ıszi és tavaszi kalászosokban Kizárólag

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOMONKOS ZSOLT MOSONMAGYARÓVÁR

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOMONKOS ZSOLT MOSONMAGYARÓVÁR DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOMONKOS ZSOLT MOSONMAGYARÓVÁR 2018 SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR WITTMANN ANTAL NÖVÉNY-, ÁLLAT- ÉS ÉLELMISZER- TUDOMÁNYI MULTIDISZCIPLINÁRIS

Részletesebben

Vetésforgóvetésváltás

Vetésforgóvetésváltás Vetésforgóvetésváltás Növényi sorrend változatok I. Klasszikus vetésforgó: a növénytermesztés olyan tervszerő rendszere, amelyben a növények összetétele és aránya hosszabb idıre állandó, a növényeket térben

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

80/2009. (VII. 3.) FVM rendelet

80/2009. (VII. 3.) FVM rendelet 80/2009. (VII. 3.) FVM rendelet az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartásához szükséges

Részletesebben

TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A projekt címe: A GMO mentes minőségi takarmány szója termesztés

Részletesebben

Gyomszabályozás. az ökológiai gazdálkodásban. Madaras Krisztina

Gyomszabályozás. az ökológiai gazdálkodásban. Madaras Krisztina Gyomszabályozás az ökológiai gazdálkodásban Madaras Krisztina Károkozásuk Ökoban a legfőbb terméskorlátozó tényező Térparazitizmus, élősködés Víz- és tápanyag konkurencia Kártevők, kórokozók Terméskiesés,

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS GYOMVISZONYAINAK ELEMZÉSE A KISHANTOSI ÖKOLÓGIAI MINTAGAZDASÁG TERÜLETÉN. Doktori (PhD.

SZENT ISTVÁN EGYETEM AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS GYOMVISZONYAINAK ELEMZÉSE A KISHANTOSI ÖKOLÓGIAI MINTAGAZDASÁG TERÜLETÉN. Doktori (PhD. SZENT ISTVÁN EGYETEM AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS GYOMVISZONYAINAK ELEMZÉSE A KISHANTOSI ÖKOLÓGIAI MINTAGAZDASÁG TERÜLETÉN Doktori (PhD.) értekezés DORNER ZITA GÖDÖLLŐ 2006 A doktori iskola Megnevezése: Növénytudományi

Részletesebben

Principal DF. vízoldható granulátum (WG) N. környezeti veszély hatóanyag:42.9% nikoszulfuron+ 10.7% rimszulfuron. Kizárólag a DuPont-tól!

Principal DF. vízoldható granulátum (WG) N. környezeti veszély hatóanyag:42.9% nikoszulfuron+ 10.7% rimszulfuron. Kizárólag a DuPont-tól! DUPONT Principal DF formuláció: vízoldható granulátum (WG) N környezeti veszély hatóanyag:42.9% nikoszulfuron+ 10.7% rimszulfuron Széles hatásspektrumú gyomirtó szer áru- és silókukorica gyomirtására az

Részletesebben

KOMPLEX ÉS HATÉKONY BIOREMEDIÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK KIFEJLESZTÉSE SZENNYEZETT TALAJOK KÁRMENTESÍTÉSÉRE

KOMPLEX ÉS HATÉKONY BIOREMEDIÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK KIFEJLESZTÉSE SZENNYEZETT TALAJOK KÁRMENTESÍTÉSÉRE Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) 2001 KOMPLEX ÉS HATÉKONY BIOREMEDIÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK KIFEJLESZTÉSE SZENNYEZETT TALAJOK KÁRMENTESÍTÉSÉRE VI. Szakmai részjelentés 17/4. részfeladat A projekt

Részletesebben

A parlagfű Magyarországon

A parlagfű Magyarországon Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása

Részletesebben

Növényrendszertan. 10. elıadás. Dr. Bartha Dénes

Növényrendszertan. 10. elıadás. Dr. Bartha Dénes Növényrendszertan 10. elıadás Dr. Bartha Dénes 6. ao: Forrtszirmúak - Asteridae forrt szirom 4-körös virágok a porzók száma: 5-4 - 2, a pártára nıttek r: Tárnicsvirágúak - Gentianales 2 termılevélbıl alakult

Részletesebben

A biodiverzitást szolgáló erdıkezelés. Karakai Tamás, Védegylet

A biodiverzitást szolgáló erdıkezelés. Karakai Tamás, Védegylet A biodiverzitást szolgáló erdıkezelés Karakai Tamás, Védegylet Biodiverzitás: cél és eszköz Minél többféle élılény mőködik együtt (populációk sokfélesége és azon belüli változatosság) - annál életképesebb

Részletesebben

A FUSARIUM ÉS A MIKOTOXINOK (Mit kell tudnia a gabonatermelınek és feldolgozónak?)

A FUSARIUM ÉS A MIKOTOXINOK (Mit kell tudnia a gabonatermelınek és feldolgozónak?) A FUSARIUM ÉS A MIKOTOXINOK (Mit kell tudnia a gabonatermelınek és feldolgozónak?) Lásztity Radomír Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi Tanszék

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója 2013. november Alapadatok a Társaságról A Társaság cégneve: VISONKA Takarmánykeverı Szolgáltató

Részletesebben

A domborzat szerepének vizsgálata, völgyi árvizek kialakulásában; digitális domborzatmodell felhsználásával

A domborzat szerepének vizsgálata, völgyi árvizek kialakulásában; digitális domborzatmodell felhsználásával Ph. D. hallgató i Egyetem, Mőszaki Földtudományi Kar Természetföldrajz-Környezettan Tanszék BEVEZETÉS Kutatási témámat a közelmúlt természeti csapásai, köztük a 2005. május 4-én, Mádon bekövetkezett heves

Részletesebben

Az évjárat hatása a búza mennyiségi és minıségi paramétereire, valamint gyomosodási viszonyaira

Az évjárat hatása a búza mennyiségi és minıségi paramétereire, valamint gyomosodási viszonyaira Az évjárat hatása a búza mennyiségi és minıségi paramétereire, valamint gyomosodási viszonyaira Tarnawa Ákos MTA Élelmiszertudományi Komplex Bizottságának Élelmiszerfehérje-kémiai Munkabizottságának Ülése,

Részletesebben

A nitrogén (N) A nitrogén jelentısége, hiánytünetei

A nitrogén (N) A nitrogén jelentısége, hiánytünetei Elıszó Az eredményes növénytermesztés egyik alapvetı feltétele a termıhelyi viszonyokhoz és a növény igényeihez alkalmazkodó okszerő tápanyagellátás. Ehhez egyfelıl ismernünk kell a legfontosabb makro-

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

Célirányos hatékonyság

Célirányos hatékonyság A Bayer legújabb kukorica gyomirtó szere Célirányos hatékonyság Széles hatásspektrum Rezisztencia védelem Levél és talaj hatás Szezonhosszú hatástartam A Bayer CropScience legújabb fejlesztésû posztemergens

Részletesebben

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Agrártájak Corvinus elemzése növénytani Egyetemés madártani mérőszámok alapján Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergő két Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

DuPont PRINCIPAL. Kukorica gyomirtó szer. ÚJ HATÓANYAG ÖSSZETÉTEL Hatékonyabban a gyomnövények ellen

DuPont PRINCIPAL. Kukorica gyomirtó szer. ÚJ HATÓANYAG ÖSSZETÉTEL Hatékonyabban a gyomnövények ellen DuPont PRINCIPAL Kukorica gyomirtó szer ÚJ HATÓANYAG ÖSSZETÉTEL Hatékonyabban a gyomnövények ellen az E. I. du Pont de Nemours and Company bejegyzett márkaneve az E. I. du Pont de Nemours and Company márkaneve

Részletesebben

Kagyló visszatelepítés a Malom- és a Kocka-tóba

Kagyló visszatelepítés a Malom- és a Kocka-tóba Kagyló visszatelepítés a Malom- és a Kocka-tóba Veresegyház, 2010. április - kutatási jelentés - Bevezetés 2009 augusztusában a Malom-tó rehabilitációjához kapcsolódóan sikeres kagylómentést hajtottak

Részletesebben

Kukorica vörösödés (Maize Redness = MR) és vektorai

Kukorica vörösödés (Maize Redness = MR) és vektorai Kukorica vörösödés (Maize Redness = MR) és vektorai Kölber Mária Elek Rita Csömör Zsófia Genlogs Biodiagnosztika Kft, Budapest Hévíz, 2016. január 12. Az előadás felépítése A fitoplazmákról általában Sztolbur

Részletesebben

www.syngenta.hu Kukorica gyomirtási technológiai füzet

www.syngenta.hu Kukorica gyomirtási technológiai füzet www.syngenta.hu Kukorica gyomirtási technológiai füzet 2011 A sikeres kukoricatermesztés egyik fontos tényezője a hatékony, gyomflórához igazodó gyomirtás. A gyomirtószerek elsődleges választási szempontja

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Tóth Kálmán MOSONMAGYARÓVÁR

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Tóth Kálmán MOSONMAGYARÓVÁR DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Tóth Kálmán MOSONMAGYARÓVÁR 2015 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET MOSONMAGYARÓVÁR Wittmann Antal Növény-,

Részletesebben

A kukorica vegyszeres gyomirtásának

A kukorica vegyszeres gyomirtásának A kukorica vegyszeres gyomirtása Szabó László Hajdú-Bihar Megyei MgSzH, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Debrecen A kukorica vegyszeres gyomirtá sára rendelkezésre álló készítmények, kombinációk, technológiák

Részletesebben

Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere

Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

A kállósemjéni Nagy-Mohos láp természeti értékei

A kállósemjéni Nagy-Mohos láp természeti értékei A kállósemjéni Nagy-Mohos láp természeti értékei Nyilas I. + Gyurecska A. + Karakó Á. + Tóth Cs. ++ Bodnár E. + + DE Biológiai és Ökológiai Intézet, E. Állattani és Humánbiológiai tanszék ++ DE Földtudományi

Részletesebben

Adatbáziskezelés alapjai. jegyzet

Adatbáziskezelés alapjai. jegyzet Juhász Adrienn Adatbáziskezelés alapja 1 Adatbáziskezelés alapjai jegyzet Készítette: Juhász Adrienn Juhász Adrienn Adatbáziskezelés alapja 2 Fogalmak: Adatbázis: logikailag összefüggı információ vagy

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK BSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK június 12.

TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK BSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK június 12. TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK BSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2017. június 12. NAPPALI, LEVELEZŐ TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK BSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Természetvédelmi állattan Fajszintű védelem: ritkaság, gyakoriság, veszélyeztetettség.

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Modern Fizika Labor Fizika BSC

Modern Fizika Labor Fizika BSC Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. április 20. A mérés száma és címe: 20. Folyadékáramlások 2D-ban Értékelés: A beadás dátuma: 2009. április 28. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették USDA a 2018/19 évre Ausztrália búza termelését 20,0 millió metrikus tonnára (mmt) becsülte, ami 2,0 mmt vagy 9%-os

Részletesebben

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g

Részletesebben

Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András

Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András 1 Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András Éghajlat Hazánk területén három különböző klímatípus találkozik, amelyeknek az elemei az egyes években különböző erősséggel és gyakorisággal

Részletesebben

Acer negundo L. Kırislevelő juhar (Aceraceae) Észak-amerikai eredető, Magyarországon ültetik, elvadul. Élıhely: Homoki és sziki erdık, árterek,

Acer negundo L. Kırislevelő juhar (Aceraceae) Észak-amerikai eredető, Magyarországon ültetik, elvadul. Élıhely: Homoki és sziki erdık, árterek, Acer negundo L. Kırislevelő juhar (Aceraceae) Észak-amerikai eredető, Magyarországon ültetik, elvadul. Élıhely: Homoki és sziki erdık, árterek, városi parkok. A telepítések helyein tömeges lehet, ártereken

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben

Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben Führer Ernı 1 - Edelényi Márton 2 - Jagodics Anikó 1 - Jereb László 2 - Horváth László 3 - Móring Andrea 3 - Pödör Zoltán 4 - Szabados

Részletesebben

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A programozást elvégezték és a hozzá tartozó útmutatót készítették: dr. Gelei Andrea és dr. Dobos Imre, egyetemi docensek, Budapesti

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola A távoktatás mint innováció magyarországi elterjedése a hálózat alakulásának földrajzi jellemzıi Ph.D. értekezés tézisei Pósfayné

Részletesebben

Gyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás

Gyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás Gyepgazdálkodás Sáringer-Kenyeres Tamás Bevezetés A telepítés (felújítás) elıkészítése táblásítás. A táblák méreteit a természetes határok, a hasznosítási, továbbá az üzemelési igények figyelembevételével

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 1 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és

Részletesebben

A kukorica gyomirtásának ez évi viszontagságai

A kukorica gyomirtásának ez évi viszontagságai 2010. december A kukorica gyomirtásának ez évi viszontagságai Egy kísérlet margójára Dr. Bónis Péter, Dr. Árendás Tamás, Dr. Berzsenyi Zoltán MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár A fajták teljesítményének,

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7 Akác Andrea 1 Bányai Dóra 2 Dr. Centeri Csaba 3 TÁJVÁLTOZÁS MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA A FELSİ-TARNA-VIDÉKEN BEVEZETÉS A Tarna vidéken már az elızı évszázad elején felismerték a felelıtlen erdıirtások okozta

Részletesebben