A KÜLFÖLDI TŐKEBEFEKTETÉSEK TÉRSZERKEZETI VONATKOZÁSAI. Kiss Éva 1

Átírás

1 1 A KÜLFÖLDI TŐKEBEFEKTETÉSEK TÉRSZERKEZETI VONATKOZÁSAI Kiss Éva 1 Bevezetés Hazánkban 1972-től van lehetőség külföldi tőkebefektetésekre, de az ilyen jellegű beruházások felélénkülése csak 1989 után következett be. A külföldi tőkebefektetések mértéke nemcsak időben különbözött, hanem ágazatonként is, sőt a térbeli megjelenésükben is számottevő differenciák tapasztalhatók. Az előadás elsődleges célja a külföldi tőkebefektetések térszerkezeti vonatkozásainak a bemutatása. Mivel az ipar mindig fontos szerepet játszott a magyar gazdaság térfomálásában, ezért megkülönböztetett figyelmet érdemel az ipar területi szerkezetében játszott szerepének az értékelése. Ugyanakkor az utóbbi években a tőkevonzás intenzításában és a hazai és nemzetközi gazdasági, politikai viszonyokban megfigyelhető változások szükségessé teszik annak a megvitatását is, hogy mindezeknek milyen térbeli kihatásaik lesznek a közeljövőben. Az elmúlt másfél évtizedben több mint 25 milliárd dollárt fektettek be a külföldiek Magyarországon. Ez alapvetően külföldi működő tőkét jelent, aminek most a térszerkezeti vizsgálatára is vállalkozunk, és aminek a definiálásából fakadó különbségek miatt kisebbnagyobb eltérések lehetnek az eddigi hazai befektetés nagyságának a megítélésében. Ám ez lényegében nincs hatással a térszerkezet alakulására. Ellenben azáltal, hogy a tőkebefektetéseket székhely szerint regisztrálják nem pedig ott, ahol ténylegesen befektetésre kerültek valamelyest torzulhat a külföldi működőtőke befektetések területi megoszlása, aminek a korrekciójára ma még nincs lehetőség (Hamar J. 1999, Antalóczy K. és sztrsai. 1996). Az előadáshoz felhasználtam a rendelkezésre álló statisztikai kiadványokat és az iparban korábban végzett kutatásaim tapasztalatait is. Tulajdonképpen ez a munka is az OTKA keretében folytatott kutatáshoz (T sz.projekt), a magyar ipar térszerkezetének tanulmányozásához szolgál további adalékul. A külföldi érdekeltségű vállalkozások fontosabb jellemzői A rendszerváltozás előtt csak néhány külföldi érdekeltségű vállalkozás működött hazánkban, 1989 után azonban gombamód szaporodtak. Különösen az 1990-es évtized első felében ugrott meg a számuk, közel 6 ezerről 25 ezerre. Majd az évtized második felében lelassult a gyarapodásuk és 2001-től pedig a fogyásukkal számolhatunk. Ennek tudható be, hogy 2002-ben már csak külföldi érdekeltségű vállalkozás működött az országban. A fogyatkozás okai között mindazok a tényezők megtalálhatók, amelyek hazánk csökkenő külföldi tőkevonzó képességéért is felelősek, és amelyekkel a későbbiekben részletesebben foglalkozunk. A kevesebb külföldi érdekeltségű vállalkozás tehát csak következmény, válasz a világban és idehaza zajló gazdasági és egyéb változásokra. 1 a földrajztudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, 1112.Budapest Budaörsi út 45. kisse@helka.iif.hu

2 2 Bár a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma egészében véve gyarapodott az es évtizedben, mégis a legtöbb megyében már csökkenést jegyeztek fel az évtized második felében. A fogyás intenzítása Csongrád és Bács-Kiskun megyében volt a legerőteljesebb (51%, illetve 34%), ami valószínűleg a balkáni válság idején létrejött kereskedelemben és egyéb ágazatokban működött vállalkozások megszűnésének és/vagy visszatelepülésének az eredménye. Ugyanakkor Szabolcs-Szatmár-Beregben 3,7-szeresére nőtt a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma 1995 és 2001 között, aminek a hátterében az ukrán határ menti kereskedelem felvirágzása áll. Ez az óriási növekedés némiképp ellensúlyozta a más megyékben tapasztalt nagyarányú fogyást után viszont már a Szabolcsban még mindig megfigyelhető növekedés sem volt elegendő ahhoz, hogy országos szinten ne csökkenjen a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma. Másképpen fogalmazva: kezdetben mindenhol gyarapodott a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma, majd az idő előrehaladtával a gyarapodás a térben egyre kisebb területre koncentrálva zajlott. Az eltérő mértékű növekedés, illetve fogyás alapjában véve nem változtatta meg a külföldi érdekeltségű vállalkozások térbeli megoszlását. Kezdetektől fogva a legnagyobb hányaduk a Közép-Magyarországi Régióban, azon belül is a fővárosban összpontosult. Az erős térbeli koncentrációjukat jelzi, hogy az ország területének 7%-án a külföldi érdekeltségű vállalkozások 60%-a található. Ezután a Nyugat-Dunántúl, a Közép-Dunántúl és a Dél-Alföld következett a Közép-Magyarországi Régióhoz viszonyítva jóval szerényebb részesedéssel, mialatt az Észak-Alföld előretört ben már ez a régió állt a második helyen a Közép- Magyarországi Régió után, mint a legtöbb külföldi érdekeltségű vállalkozással rendelkező terület, ami elsősorban a szabolcsi vállalkozások tartós gyarapodásának köszönhető (1. táblázat, 1. ábra). Régió 1. táblázat A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma és tőkéje régiók szerint, 2002 Külföldi érdekeltségű vállalkozások Külföldi érdekeltségű vállalkozások jegyzett tőkéjéből a külföldi tőke részesedés Egy lakosra jutó befektetett külföldi tőke (ezer Ft) Szám százalék milliárd Ft százalék Közép-Magyarország , Közép-Dunántúl , Nyugat-Dunántúl , Dél-Dunántúl , Észak-Magyarország 779 3, Észak-Alföld , Dél-Alföld , Összesen , ,0 692 Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, 2002.

3 A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma (1995, 2002) Csongrád Békés 1.ábra Főváros, megye Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv; 1995, 2002.

4 4 A külföldi tőkének a térbeli koncentrációja szorosan összefonódik a külföldi érdekeltségű vállalkozások területi megoszlásával. A külföldi érdekeltségű vállalkozások jegyzett tőkéjéből a külföldi tőke részesedés is a Közép-Magyarországi Régióban a legmagasabb az országban, csakúgy mint az egy lakosra jutó befektetett tőke összege (1577 ezer Ft), amely több mint kétszerese az országos átlagnak (692 ezer Ft). A főváros és tágabb térsége, valamint a Nyugat-Dunántúl jelentős tőkevonzó képessége számos kedvező vonásuknak (pl. földrajzi fekvés, fejlett infrastruktúra, képzett munkaerő) tulajdonítható. E két régió együttesében az országterület 19,4%-án a külföldi tőke 76%-a koncentrálódik. A külföldi érdekeltségű vállalkozások közül a legtöbb az 1990-es évek közepén és a XXI. század elején is a kereskedelemben létesült, amit a leginkább a gyors megtérülési lehetőség és a csekélyebb tőkeigény motivált. A kereskedelemben sok, de többnyire kisebb tőkével rendelkező vállalkozásokat hoztak létre. Egy külföldi érdekeltségű kereskedelmi vállalkozásra 75 millió Ft jutott 2002-ben, egy külföldi érdekeltségű ipari vállalkozásra közel egy milliárd Ft és valamennyi ágazat közül a legtöbb pénz, 3763,2 millió Ft egy pénzügyi tevékenységet folytató külföldi érdekeltségű cégre. Ám egészében véve mégsem a pénzügyi szektor, hanem az ipar mondhatja a legtöbb külföldi tőkét magának. Az ipar gyengülő pozíciója ellenére még mindig a külföldi tőke felét vonzza és ezzel az első helyen áll. Az iparban tehát kevesebb, de tőkeerősebb vállalkozások jönnek létre. Az elmúlt évtizedben számottevően nőtt az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások terén létesített külföldi érdekeltségű vállalkozások részesedése, miközben a tőkéből való részesedésük (12,4%) alig változott, közel azonos a kereskedelmével (11,4%). Ez arra utal, hogy egyre több és kisebb tőkéjű vállalkozásokkal számolhatunk ezen a területen (2.táblázat). Megnevezés 2.táblázat A külföldi érdekeltségű vállalkozások fontosabb gazdasági ágak szerint, 2002 Külföldi érdekeltségű vállalkozások részesedése (%) Külföldi érdekeltségű vállalkozások jegyzett tőkéjéből a külföldi részesedés (%) Mezőgazdaság 3,2 3,0 1,2 1,2 Ipar ,3 Építőipar 5 4 3,5 1 Kereskedelem ,4 Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Szállítás, raktározás, posta 4,6 5 2,3 1, , ,9 Pénzügyi 0,6 0,8 8 11,8 tevékenység Forrás: Magyarország Statisztikai Évkönyve, 2002.

5 5 A külföldi érdekeltségű vállalkozások ágazatok szerinti területi megoszlásának a legfőbb sajátossága, hogy szinte mindegyik fontosabb ágazat vállalkozásai a térben többékevésbé koncentráltan fordulnak elő, mintegy felosztották a tért a különböző ágazatok maguk között. Igaz ez az iparra és a kereskedelemre is, amelyek minden megyében tekintélyes hányadot alkotnak. A kereskedelmi vállalkozások főleg az alföldi és a déldunántúli megyékben, valamint a fővárosban vannak túlsúlyban. Az előbbiekben jobbára az élénk határmenti kereskedelem, a bevásárlóturizmus virágzása okolható ezért, míg a fővárosban a nagy fogyasztópiac és a magas fizetőképes kereslet indukálja az üzletek, bevásárlóközpontok nyitását, illetve magyarázza a kereskedelmi létesítmények nagy számát. Kirívóan nagy, 90% feletti hányadot képeznek a kereskedelmi vállalkozások Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. Ugyanakkor a külföldi érdekeltségű ipari vállalkozások főként a Nyugat-Dunántúli és a Közép-Dunántúli Régióban, valamint a fővárosban koncentrálódnak. A külföldi érdekeltségű mezőgazdasági vállalkozások aránya a nyugat-dunántúli megyékben tetemes. Az országos értékből Győr-Moson-Sopron megye 14%-kal, Vas megye 13%-kal és Zala megye 10%-kal részesedik a legnagyobb mértékben, együttesen 37%-kal. Ez egyébként az egyetlen ágazat, ahol nem Budapesté az első hely (2.ábra). A fővárosban regisztrálták az összes külföldi érdekeltségű ipari vállalkozás 30%-át, a kereskedelmi vállalkozások 55%-át, az ingatlanügyletekkel, gazdasági szolgáltatással foglalkozó vállalkozások 68%-át, a szálláshely-szolgáltatással foglalkozók 36%-át és az építőipari vállalkozások 53%-át. Budapestnek és környezetének ez a hatalmas fölénye sok tényezővel magyarázható (pl. képzett munkaerő, fejlett infrastruktúra, kedvező földrajzi fekvés, nagy fogyasztópiac, relatíve olcsó agglomerációs telek árak). Mindezek dacára azonban a legnagyobb összegű külföldi érdekeltségű ipari vállalkozások nem itt valósultak meg. Az utóbbi években a túlzott főváros-centrikusság oldására már történtek lépések (pl. ipari parkok létesítése, vállalkozási övezetek kialakítása) (Hamar J. 1999). A főváros és a vidék közötti tekintélyes különbségekhez hasonló differenciák figyelhetők meg a megyeszékhelyek és a megyék többi területe között is. Ugyanis a megyéken belül általában a megyeszékhelyek a legvonzóbbak a külföldi tőke számára (Szalavetz A. 2000, Nagy G. 1995). A főváros térségén kívül még a Nyugat-Dunántúli Régió részesedése említést érdemlő mindegyik ágazatban a nyugati határhoz való földrajzi közelség, a kedvező infrastrukturális ellátottság, a jobb életkörülmények stb. miatt, majd a Közép-Dunántúl és a Dél-Alföld következik, habár a Közép-Magyarországi Régió értékéhez viszonyítva sokkal kisebb hányaddal.

6 6

7 7 Az új gazdasági térszerkezet sajátosságai és perspektívája A rendszerváltozás óta a magyar gazdaság térszerkezete is átalakult és ebben meghatározó szerepe volt a külföldi működőtőke befektetéseknek. A külföldi érdekeltségű vállalkozások, illetve a külföldi tőke térbeli megoszlása alapján jól kijelölhetők a külföldi tőkebefektetések legfontosabb célterületei, amelyek egyben az új gazdasági térszerkezet körvonalait is kirajzolják. Az új gazdasági teret bizonyos fokú ágazati megosztottság jellemzi. Ugyanis durván a Miskolc-Kaposvár vonaltól délre a kereskedelem a domináns ágazat. Az ilyen jellegű vállalkozások aránya különösen néhány megyében (Bács-Kiskun, Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg) ér el tekintélyes hányadot. Ezzel szemben a Miskolc-Kaposvár vonaltól északra az ipari tevékenység a jelentősebb. Az ipari termelés súlypontja azonban az ország ezen felén belül áthelyeződött a Dunántúl északi felére az elmúlt évtizedben. A korábbi ÉK-DNy-i irányú ipari és energetikai tengelyt, amely a nyersanyagok, energiahordozók futásirányát követte, és ami az ipari termelés fő színtere volt a szocializmusban, az 1989 utáni iparszerkezeti, szervezeti és egyéb változások következtében felváltotta egy ÉNy-DK-i irányú tengely (Kiss É. 2002). Az új ipari körzetben nemcsak az ipari vállalkozások száma, hanem a befektetett tőke nagysága is számottevő ben az iparba befektetett külföldi tőke 30%-a jutott az Észak- Dunántúlra. Az ipari termelés döntő hányada exportra megy, 2002-ben több mint 70%-a. Ebben a térségben találhatók a legrégebbi és a legfejlettebb ipari parkok is (pl. Győri, Komáromi, Tatabányai, Székesfehérvári, Szentgotthárdi), bennük a legjelentősebb külföldi érdekeltségű ipari vállalkozásokkal (pl. Nokia, Philips, Suzuki, IBM, Opel) (Kiss É. 2001). A magyar ipar új ágazatai és húzóágazatai is itt tömörülnek. Ez az ország legdinamikusabban fejlődő ipari körzete. Különösen erőteljes a fejlődés a Budapest-Bécs tengely mentén, a Duna vonalában és a nyugati határ mentén. A legfőbb hajtómotorok a térség nagyobb települései, pontosabban azok ipari létesítményei. Az Észak-Dunántúl ezt a vezető szerepkört több tényezőnek köszönheti. Helyzetéből, adottságaiból fakadóan gyorsan és könnyen tudott alkalmazkodni az új kihívásokhoz. Nem tartozott a tradicionális ipari övezethez. Kedvező volt a földrajzi fekvése és relatíve fejlett az infrastruktúrája. Ráadásul rendelkezett jól képzett, a nyugati munkakultúrában, vezetési stílusban is jártas humán erőforrással is. Az új ipari térszerkezet másik releváns centruma, az ország fővárosa. Bár még mindig a legnagyobb ipari központ, csökken a súlya, s korántsem jellemzi olyan dinamizmus az ipar terén, mint az Észak-Dunántúlt. A főváros megváltozó ipari szerepköre kihat a város szerkezeti és funkcionális tagozódására is (Kiss É. 1999). Az új ipari tengely ma is rányomja bélyegét a gazdaság térszerkezetére. Lényegében most is az határozza meg, csakúgy mint a rendszerváltozás előtti évtizedekben, azzal a sajátossággal, hogy az utóbbi évtizedben sokkal élesebb regionális különbségeket okozott. Az ipari termelés a térben erősen koncentrálttá vált mára, és alapvetően a külföldi tőkétől függő iparosítás eredménye. Amíg a szocialista gazdaság térszerkezete elsősorban a természeti erőforrások (pl. ásványkincsek, energiahordozók) térbeli elhelyezkedésétől függött, addig a poszt-szocialista gazdaság térszerkezetét alapjában véve a külföldi befektetők telephelyválasztási döntései, vagyis a külföldi tőke térbeli mozgása határozza meg. A kérdés csak az, hogy meddig, és hogy mi várható az elkövetkezendő években. Hiszen az utóbbi években nagyon lényeges gazdasági, politikai és egyéb változások mentek végbe idehaza és külföldön egyaránt, amelyek a külföldi tőkebefektetéseket és közvetve a térszerkezetet is érintik, érinthetik. Ezek a következők:

8 8 - Az 1990-es évek második felében hazánk elvesztette vezető szerepét a tőkevonzásban a közép- és kelet-európai régión belül. Sőt, 2000-től drasztikusan megcsappant a hazánkba befektetett külföldi tőke nagysága (Giczi J. 2002). Ezzel egyidejűleg viszont a régió többi országában erősödött a tőkevonzás, azaz a nemzetközi verseny éleződött. De országon belül is számolhatunk a külföldi tőkéért vívott verseny éleződésével, mert már nemcsak a dunántúli, hanem egyre több alföldi település is szeretne külföldi befektetőket megnyerni pl. az ipari parkjába. Persze a világpolitikai helyzet 2001 utáni megváltozása sem kedvezett igazán a külföldi befektetéseknek. - Magyarország már nem tartozik az olcsó munkabérű országok táborába. Az 1990-es évek elején még nagyon sok külföldi vállalkozást hoztak létre emiatt nálunk. Ám az utóbbi években a munkabérek emelkedése és a járulékos költségek növekedése egyáltalán nem kedvez az olyan vállalkozások letelepedésének, amelyek telephelyválasztásában az alacsony munkabér az egyik fő szempont. Részben ezért sem Magyarországot választotta telephelyéül a közelmúltban a koreai autógyártó cég (Hyundai) vagy korábban a Peugeot-Citroen csoport. De a megemelkedett munkabérnek és járulékainak tudható be, hogy 2000-ben pl. a Mannesmann Sárbogárdról Kínába helyezte át a termelést vagy hogy az IBM bezárta a székesfehérvári üzemét 2003-ban. -Az európai uniós tagság következtében -összhangban az uniós versenyjoggal- a magyar állam és a helyi önkormányzatok sem nyújthatnak már többé tetszőleges összegű kedvezményeket tetszőleges időtartamra a letelepülő külföldi vállalkozásoknak. Az 1990-es években a kormány és az önkormányzatok általában öt-tízéves adó- és egyéb kedvezményekkel és/vagy ingyenes vagy jelképes összegért adott telephely-területtel, épülettel segítették a külföldi befektetőket. A nagy kérdés az, hogyha lejárnak ezek a korábban felvett kedvezmények, akkor vajon hogyan döntenek a befektetők. A jövőben tehát nemcsak attól kell majd tartani, hogy kevesebb befektetőt tudunk idecsalogatni a kedvezmény nyújtási lehetőségek beszűkülése miatt, hanem attól is, hogy az itt levők esetleg elhagyják az országot. Mindkettő markánsabb térszerkezeti módosulást is okozhat. -Mostanra már szinte minden fontos, neves külföldi cég hozott létre valamilyen vállalkozást Magyarországon, tehát a potenciális nagy és/vagy jelentős befektetők köre sem várható, hogy lényegesen bővül az elkövetkezendő években. S mivel általában ott hoztak létre vállalkozást, ahol a legkedvezőbbnek ítélték a telepítés feltételeit, ezért valószínű, hogy a jövőben nem annyira a telephelyek számát növelik majd, hanem inkább a meglevő telephelyeken belül szervezik át a termelést. Jó példa erre a Flextronics, amely a nyugatdunántúli üzemeiből bizonyos termelési folyamatokat a kelet-magyarországi részlegébe helyezett át, az ottaniak egy részét pedig az ukrajnai telephelyre, vagyis a már létező telephelyeken belül keresik a legoptimálisabb megoldást a változó piaci körülményekre. -Az elmúlt években a világgazdasági recesszió miatt csökkent a kereslet a számítástechnikai, elektronikai termékek iránt is. Ez pedig kihatott az ilyen jellegű beruházásokra is. Azt, hogy a külföldi befektetők mennyire gyorsan és érzékenyen reagálnak a világban zajló változásokra jól jelzi a következő eset is ben Tatabányán 4 milliárd Ftot fektetett be egy tajvani cég, a Wistron, amely a világ harmadik legnagyobb számítógép konszernjeként számon tartott Arcer leányvállalata. A mindössze néhány hónapos építkezés ideje alatt a számítógépek iránti kereslet annyira visszaesett a világpiacon, hogy a cég vezetése úgy döntött, hogy meg sem nyitják ezt az új, modern üzemet, amely azóta is gazdára vár. Ráadásul még egy hollandiai üzemüket is bezárták.

9 9 -A különböző okok miatt hazánkba letelepedett vállalkozások sorsa nemcsak az elhelyezkedésétől, ágazati hovatartozásától, piaci orientációjától függ, hanem attól is, hogy milyen szerepet, feladatot szánnak neki a vállalat szervezeti egészén belül, és hogy hogyan illeszkedik a vállalat globális stratégiai elképzelésébe. A svéd Electrolux vezetése pl. arról határozott nemrég, hogy márciusig a porszívó gyártás teljes egészét csak Magyarországon, Jászberényben fogják végezni, a svéd üzemet ide telepítik át. Mindezek a változások eddig még nem okoztak releváns térszerkezeti változást és belátható időn belül nem is valószínű, hacsak a körülmények nem változnak drasztikusan. A külföldi tőke továbbra is meghatározó tényező lesz a magyar gazdaság térszerkezetében. Mivel az ipar a magyar gazdaságban a jövőben is kitüntetett szerepet kap, ezért a külföldi tőkének is fontos célpontja lesz, ez pedig egyben azt is jelenti, hogy az ipar térszerkezete a magyar gazdaság területi szerkezetére az elkövetkezendő években is döntő hatással lesz. IRODALOM Antalóczy, K. Ludányi, A.-Salgó, I.- Sass, M. (1996) Kelet-Európa tőkevonzási képessége.- Európa Fórum. VI.évf. 2. pp Giczi, J.(2002) Csökkenő külföldi tőkebeáramlás.- Népszava. augusztus 5. 4p. Hamar, J. 1(999) A külföldi működő tőke beáramlásának területi és szektorális jellemzői Magyarországon. KOPINT-DATORG, Műhelytanulmányok. 53p. Kiss, É. (1999) Az ipar térszerkezetének sajátosságai a Központi Régióban az 1990-es években. -Földrajzi Értesítő. XLVIII pp Kiss, É. (2001) A hazai ipari parkok néhány jellemző vonása. -Falu-Város-Régió. 9. pp Kiss, É. (2002) A magyar ipar térszerkezeti változásai.- Földrajzi Értesítő pp Nagy, G. (1995) A külföldi tőke szerepe és térbeli terjedése Magyarországon-Tér és Társadalom IX. évf pp Szalavetz, A. (2000) A külföldi tőkebefektetések regionális hatásai. Kihívások. MTA VKI., Budapest, 128.sz. 12p.