A KÜLFÖLDI TŐKEBEFEKTETÉSEK TÉRSZERKEZETI VONATKOZÁSAI. Kiss Éva 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KÜLFÖLDI TŐKEBEFEKTETÉSEK TÉRSZERKEZETI VONATKOZÁSAI. Kiss Éva 1"

Átírás

1 1 A KÜLFÖLDI TŐKEBEFEKTETÉSEK TÉRSZERKEZETI VONATKOZÁSAI Kiss Éva 1 Bevezetés Hazánkban 1972-től van lehetőség külföldi tőkebefektetésekre, de az ilyen jellegű beruházások felélénkülése csak 1989 után következett be. A külföldi tőkebefektetések mértéke nemcsak időben különbözött, hanem ágazatonként is, sőt a térbeli megjelenésükben is számottevő differenciák tapasztalhatók. Az előadás elsődleges célja a külföldi tőkebefektetések térszerkezeti vonatkozásainak a bemutatása. Mivel az ipar mindig fontos szerepet játszott a magyar gazdaság térfomálásában, ezért megkülönböztetett figyelmet érdemel az ipar területi szerkezetében játszott szerepének az értékelése. Ugyanakkor az utóbbi években a tőkevonzás intenzításában és a hazai és nemzetközi gazdasági, politikai viszonyokban megfigyelhető változások szükségessé teszik annak a megvitatását is, hogy mindezeknek milyen térbeli kihatásaik lesznek a közeljövőben. Az elmúlt másfél évtizedben több mint 25 milliárd dollárt fektettek be a külföldiek Magyarországon. Ez alapvetően külföldi működő tőkét jelent, aminek most a térszerkezeti vizsgálatára is vállalkozunk, és aminek a definiálásából fakadó különbségek miatt kisebbnagyobb eltérések lehetnek az eddigi hazai befektetés nagyságának a megítélésében. Ám ez lényegében nincs hatással a térszerkezet alakulására. Ellenben azáltal, hogy a tőkebefektetéseket székhely szerint regisztrálják nem pedig ott, ahol ténylegesen befektetésre kerültek valamelyest torzulhat a külföldi működőtőke befektetések területi megoszlása, aminek a korrekciójára ma még nincs lehetőség (Hamar J. 1999, Antalóczy K. és sztrsai. 1996). Az előadáshoz felhasználtam a rendelkezésre álló statisztikai kiadványokat és az iparban korábban végzett kutatásaim tapasztalatait is. Tulajdonképpen ez a munka is az OTKA keretében folytatott kutatáshoz (T sz.projekt), a magyar ipar térszerkezetének tanulmányozásához szolgál további adalékul. A külföldi érdekeltségű vállalkozások fontosabb jellemzői A rendszerváltozás előtt csak néhány külföldi érdekeltségű vállalkozás működött hazánkban, 1989 után azonban gombamód szaporodtak. Különösen az 1990-es évtized első felében ugrott meg a számuk, közel 6 ezerről 25 ezerre. Majd az évtized második felében lelassult a gyarapodásuk és 2001-től pedig a fogyásukkal számolhatunk. Ennek tudható be, hogy 2002-ben már csak külföldi érdekeltségű vállalkozás működött az országban. A fogyatkozás okai között mindazok a tényezők megtalálhatók, amelyek hazánk csökkenő külföldi tőkevonzó képességéért is felelősek, és amelyekkel a későbbiekben részletesebben foglalkozunk. A kevesebb külföldi érdekeltségű vállalkozás tehát csak következmény, válasz a világban és idehaza zajló gazdasági és egyéb változásokra. 1 a földrajztudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, 1112.Budapest Budaörsi út 45.

2 2 Bár a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma egészében véve gyarapodott az es évtizedben, mégis a legtöbb megyében már csökkenést jegyeztek fel az évtized második felében. A fogyás intenzítása Csongrád és Bács-Kiskun megyében volt a legerőteljesebb (51%, illetve 34%), ami valószínűleg a balkáni válság idején létrejött kereskedelemben és egyéb ágazatokban működött vállalkozások megszűnésének és/vagy visszatelepülésének az eredménye. Ugyanakkor Szabolcs-Szatmár-Beregben 3,7-szeresére nőtt a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma 1995 és 2001 között, aminek a hátterében az ukrán határ menti kereskedelem felvirágzása áll. Ez az óriási növekedés némiképp ellensúlyozta a más megyékben tapasztalt nagyarányú fogyást után viszont már a Szabolcsban még mindig megfigyelhető növekedés sem volt elegendő ahhoz, hogy országos szinten ne csökkenjen a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma. Másképpen fogalmazva: kezdetben mindenhol gyarapodott a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma, majd az idő előrehaladtával a gyarapodás a térben egyre kisebb területre koncentrálva zajlott. Az eltérő mértékű növekedés, illetve fogyás alapjában véve nem változtatta meg a külföldi érdekeltségű vállalkozások térbeli megoszlását. Kezdetektől fogva a legnagyobb hányaduk a Közép-Magyarországi Régióban, azon belül is a fővárosban összpontosult. Az erős térbeli koncentrációjukat jelzi, hogy az ország területének 7%-án a külföldi érdekeltségű vállalkozások 60%-a található. Ezután a Nyugat-Dunántúl, a Közép-Dunántúl és a Dél-Alföld következett a Közép-Magyarországi Régióhoz viszonyítva jóval szerényebb részesedéssel, mialatt az Észak-Alföld előretört ben már ez a régió állt a második helyen a Közép- Magyarországi Régió után, mint a legtöbb külföldi érdekeltségű vállalkozással rendelkező terület, ami elsősorban a szabolcsi vállalkozások tartós gyarapodásának köszönhető (1. táblázat, 1. ábra). Régió 1. táblázat A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma és tőkéje régiók szerint, 2002 Külföldi érdekeltségű vállalkozások Külföldi érdekeltségű vállalkozások jegyzett tőkéjéből a külföldi tőke részesedés Egy lakosra jutó befektetett külföldi tőke (ezer Ft) Szám százalék milliárd Ft százalék Közép-Magyarország , Közép-Dunántúl , Nyugat-Dunántúl , Dél-Dunántúl , Észak-Magyarország 779 3, Észak-Alföld , Dél-Alföld , Összesen , ,0 692 Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, 2002.

3 A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma (1995, 2002) Csongrád Békés 1.ábra Főváros, megye Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv; 1995, 2002.

4 4 A külföldi tőkének a térbeli koncentrációja szorosan összefonódik a külföldi érdekeltségű vállalkozások területi megoszlásával. A külföldi érdekeltségű vállalkozások jegyzett tőkéjéből a külföldi tőke részesedés is a Közép-Magyarországi Régióban a legmagasabb az országban, csakúgy mint az egy lakosra jutó befektetett tőke összege (1577 ezer Ft), amely több mint kétszerese az országos átlagnak (692 ezer Ft). A főváros és tágabb térsége, valamint a Nyugat-Dunántúl jelentős tőkevonzó képessége számos kedvező vonásuknak (pl. földrajzi fekvés, fejlett infrastruktúra, képzett munkaerő) tulajdonítható. E két régió együttesében az országterület 19,4%-án a külföldi tőke 76%-a koncentrálódik. A külföldi érdekeltségű vállalkozások közül a legtöbb az 1990-es évek közepén és a XXI. század elején is a kereskedelemben létesült, amit a leginkább a gyors megtérülési lehetőség és a csekélyebb tőkeigény motivált. A kereskedelemben sok, de többnyire kisebb tőkével rendelkező vállalkozásokat hoztak létre. Egy külföldi érdekeltségű kereskedelmi vállalkozásra 75 millió Ft jutott 2002-ben, egy külföldi érdekeltségű ipari vállalkozásra közel egy milliárd Ft és valamennyi ágazat közül a legtöbb pénz, 3763,2 millió Ft egy pénzügyi tevékenységet folytató külföldi érdekeltségű cégre. Ám egészében véve mégsem a pénzügyi szektor, hanem az ipar mondhatja a legtöbb külföldi tőkét magának. Az ipar gyengülő pozíciója ellenére még mindig a külföldi tőke felét vonzza és ezzel az első helyen áll. Az iparban tehát kevesebb, de tőkeerősebb vállalkozások jönnek létre. Az elmúlt évtizedben számottevően nőtt az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások terén létesített külföldi érdekeltségű vállalkozások részesedése, miközben a tőkéből való részesedésük (12,4%) alig változott, közel azonos a kereskedelmével (11,4%). Ez arra utal, hogy egyre több és kisebb tőkéjű vállalkozásokkal számolhatunk ezen a területen (2.táblázat). Megnevezés 2.táblázat A külföldi érdekeltségű vállalkozások fontosabb gazdasági ágak szerint, 2002 Külföldi érdekeltségű vállalkozások részesedése (%) Külföldi érdekeltségű vállalkozások jegyzett tőkéjéből a külföldi részesedés (%) Mezőgazdaság 3,2 3,0 1,2 1,2 Ipar ,3 Építőipar 5 4 3,5 1 Kereskedelem ,4 Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Szállítás, raktározás, posta 4,6 5 2,3 1, , ,9 Pénzügyi 0,6 0,8 8 11,8 tevékenység Forrás: Magyarország Statisztikai Évkönyve, 2002.

5 5 A külföldi érdekeltségű vállalkozások ágazatok szerinti területi megoszlásának a legfőbb sajátossága, hogy szinte mindegyik fontosabb ágazat vállalkozásai a térben többékevésbé koncentráltan fordulnak elő, mintegy felosztották a tért a különböző ágazatok maguk között. Igaz ez az iparra és a kereskedelemre is, amelyek minden megyében tekintélyes hányadot alkotnak. A kereskedelmi vállalkozások főleg az alföldi és a déldunántúli megyékben, valamint a fővárosban vannak túlsúlyban. Az előbbiekben jobbára az élénk határmenti kereskedelem, a bevásárlóturizmus virágzása okolható ezért, míg a fővárosban a nagy fogyasztópiac és a magas fizetőképes kereslet indukálja az üzletek, bevásárlóközpontok nyitását, illetve magyarázza a kereskedelmi létesítmények nagy számát. Kirívóan nagy, 90% feletti hányadot képeznek a kereskedelmi vállalkozások Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. Ugyanakkor a külföldi érdekeltségű ipari vállalkozások főként a Nyugat-Dunántúli és a Közép-Dunántúli Régióban, valamint a fővárosban koncentrálódnak. A külföldi érdekeltségű mezőgazdasági vállalkozások aránya a nyugat-dunántúli megyékben tetemes. Az országos értékből Győr-Moson-Sopron megye 14%-kal, Vas megye 13%-kal és Zala megye 10%-kal részesedik a legnagyobb mértékben, együttesen 37%-kal. Ez egyébként az egyetlen ágazat, ahol nem Budapesté az első hely (2.ábra). A fővárosban regisztrálták az összes külföldi érdekeltségű ipari vállalkozás 30%-át, a kereskedelmi vállalkozások 55%-át, az ingatlanügyletekkel, gazdasági szolgáltatással foglalkozó vállalkozások 68%-át, a szálláshely-szolgáltatással foglalkozók 36%-át és az építőipari vállalkozások 53%-át. Budapestnek és környezetének ez a hatalmas fölénye sok tényezővel magyarázható (pl. képzett munkaerő, fejlett infrastruktúra, kedvező földrajzi fekvés, nagy fogyasztópiac, relatíve olcsó agglomerációs telek árak). Mindezek dacára azonban a legnagyobb összegű külföldi érdekeltségű ipari vállalkozások nem itt valósultak meg. Az utóbbi években a túlzott főváros-centrikusság oldására már történtek lépések (pl. ipari parkok létesítése, vállalkozási övezetek kialakítása) (Hamar J. 1999). A főváros és a vidék közötti tekintélyes különbségekhez hasonló differenciák figyelhetők meg a megyeszékhelyek és a megyék többi területe között is. Ugyanis a megyéken belül általában a megyeszékhelyek a legvonzóbbak a külföldi tőke számára (Szalavetz A. 2000, Nagy G. 1995). A főváros térségén kívül még a Nyugat-Dunántúli Régió részesedése említést érdemlő mindegyik ágazatban a nyugati határhoz való földrajzi közelség, a kedvező infrastrukturális ellátottság, a jobb életkörülmények stb. miatt, majd a Közép-Dunántúl és a Dél-Alföld következik, habár a Közép-Magyarországi Régió értékéhez viszonyítva sokkal kisebb hányaddal.

6 6

7 7 Az új gazdasági térszerkezet sajátosságai és perspektívája A rendszerváltozás óta a magyar gazdaság térszerkezete is átalakult és ebben meghatározó szerepe volt a külföldi működőtőke befektetéseknek. A külföldi érdekeltségű vállalkozások, illetve a külföldi tőke térbeli megoszlása alapján jól kijelölhetők a külföldi tőkebefektetések legfontosabb célterületei, amelyek egyben az új gazdasági térszerkezet körvonalait is kirajzolják. Az új gazdasági teret bizonyos fokú ágazati megosztottság jellemzi. Ugyanis durván a Miskolc-Kaposvár vonaltól délre a kereskedelem a domináns ágazat. Az ilyen jellegű vállalkozások aránya különösen néhány megyében (Bács-Kiskun, Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg) ér el tekintélyes hányadot. Ezzel szemben a Miskolc-Kaposvár vonaltól északra az ipari tevékenység a jelentősebb. Az ipari termelés súlypontja azonban az ország ezen felén belül áthelyeződött a Dunántúl északi felére az elmúlt évtizedben. A korábbi ÉK-DNy-i irányú ipari és energetikai tengelyt, amely a nyersanyagok, energiahordozók futásirányát követte, és ami az ipari termelés fő színtere volt a szocializmusban, az 1989 utáni iparszerkezeti, szervezeti és egyéb változások következtében felváltotta egy ÉNy-DK-i irányú tengely (Kiss É. 2002). Az új ipari körzetben nemcsak az ipari vállalkozások száma, hanem a befektetett tőke nagysága is számottevő ben az iparba befektetett külföldi tőke 30%-a jutott az Észak- Dunántúlra. Az ipari termelés döntő hányada exportra megy, 2002-ben több mint 70%-a. Ebben a térségben találhatók a legrégebbi és a legfejlettebb ipari parkok is (pl. Győri, Komáromi, Tatabányai, Székesfehérvári, Szentgotthárdi), bennük a legjelentősebb külföldi érdekeltségű ipari vállalkozásokkal (pl. Nokia, Philips, Suzuki, IBM, Opel) (Kiss É. 2001). A magyar ipar új ágazatai és húzóágazatai is itt tömörülnek. Ez az ország legdinamikusabban fejlődő ipari körzete. Különösen erőteljes a fejlődés a Budapest-Bécs tengely mentén, a Duna vonalában és a nyugati határ mentén. A legfőbb hajtómotorok a térség nagyobb települései, pontosabban azok ipari létesítményei. Az Észak-Dunántúl ezt a vezető szerepkört több tényezőnek köszönheti. Helyzetéből, adottságaiból fakadóan gyorsan és könnyen tudott alkalmazkodni az új kihívásokhoz. Nem tartozott a tradicionális ipari övezethez. Kedvező volt a földrajzi fekvése és relatíve fejlett az infrastruktúrája. Ráadásul rendelkezett jól képzett, a nyugati munkakultúrában, vezetési stílusban is jártas humán erőforrással is. Az új ipari térszerkezet másik releváns centruma, az ország fővárosa. Bár még mindig a legnagyobb ipari központ, csökken a súlya, s korántsem jellemzi olyan dinamizmus az ipar terén, mint az Észak-Dunántúlt. A főváros megváltozó ipari szerepköre kihat a város szerkezeti és funkcionális tagozódására is (Kiss É. 1999). Az új ipari tengely ma is rányomja bélyegét a gazdaság térszerkezetére. Lényegében most is az határozza meg, csakúgy mint a rendszerváltozás előtti évtizedekben, azzal a sajátossággal, hogy az utóbbi évtizedben sokkal élesebb regionális különbségeket okozott. Az ipari termelés a térben erősen koncentrálttá vált mára, és alapvetően a külföldi tőkétől függő iparosítás eredménye. Amíg a szocialista gazdaság térszerkezete elsősorban a természeti erőforrások (pl. ásványkincsek, energiahordozók) térbeli elhelyezkedésétől függött, addig a poszt-szocialista gazdaság térszerkezetét alapjában véve a külföldi befektetők telephelyválasztási döntései, vagyis a külföldi tőke térbeli mozgása határozza meg. A kérdés csak az, hogy meddig, és hogy mi várható az elkövetkezendő években. Hiszen az utóbbi években nagyon lényeges gazdasági, politikai és egyéb változások mentek végbe idehaza és külföldön egyaránt, amelyek a külföldi tőkebefektetéseket és közvetve a térszerkezetet is érintik, érinthetik. Ezek a következők:

8 8 - Az 1990-es évek második felében hazánk elvesztette vezető szerepét a tőkevonzásban a közép- és kelet-európai régión belül. Sőt, 2000-től drasztikusan megcsappant a hazánkba befektetett külföldi tőke nagysága (Giczi J. 2002). Ezzel egyidejűleg viszont a régió többi országában erősödött a tőkevonzás, azaz a nemzetközi verseny éleződött. De országon belül is számolhatunk a külföldi tőkéért vívott verseny éleződésével, mert már nemcsak a dunántúli, hanem egyre több alföldi település is szeretne külföldi befektetőket megnyerni pl. az ipari parkjába. Persze a világpolitikai helyzet 2001 utáni megváltozása sem kedvezett igazán a külföldi befektetéseknek. - Magyarország már nem tartozik az olcsó munkabérű országok táborába. Az 1990-es évek elején még nagyon sok külföldi vállalkozást hoztak létre emiatt nálunk. Ám az utóbbi években a munkabérek emelkedése és a járulékos költségek növekedése egyáltalán nem kedvez az olyan vállalkozások letelepedésének, amelyek telephelyválasztásában az alacsony munkabér az egyik fő szempont. Részben ezért sem Magyarországot választotta telephelyéül a közelmúltban a koreai autógyártó cég (Hyundai) vagy korábban a Peugeot-Citroen csoport. De a megemelkedett munkabérnek és járulékainak tudható be, hogy 2000-ben pl. a Mannesmann Sárbogárdról Kínába helyezte át a termelést vagy hogy az IBM bezárta a székesfehérvári üzemét 2003-ban. -Az európai uniós tagság következtében -összhangban az uniós versenyjoggal- a magyar állam és a helyi önkormányzatok sem nyújthatnak már többé tetszőleges összegű kedvezményeket tetszőleges időtartamra a letelepülő külföldi vállalkozásoknak. Az 1990-es években a kormány és az önkormányzatok általában öt-tízéves adó- és egyéb kedvezményekkel és/vagy ingyenes vagy jelképes összegért adott telephely-területtel, épülettel segítették a külföldi befektetőket. A nagy kérdés az, hogyha lejárnak ezek a korábban felvett kedvezmények, akkor vajon hogyan döntenek a befektetők. A jövőben tehát nemcsak attól kell majd tartani, hogy kevesebb befektetőt tudunk idecsalogatni a kedvezmény nyújtási lehetőségek beszűkülése miatt, hanem attól is, hogy az itt levők esetleg elhagyják az országot. Mindkettő markánsabb térszerkezeti módosulást is okozhat. -Mostanra már szinte minden fontos, neves külföldi cég hozott létre valamilyen vállalkozást Magyarországon, tehát a potenciális nagy és/vagy jelentős befektetők köre sem várható, hogy lényegesen bővül az elkövetkezendő években. S mivel általában ott hoztak létre vállalkozást, ahol a legkedvezőbbnek ítélték a telepítés feltételeit, ezért valószínű, hogy a jövőben nem annyira a telephelyek számát növelik majd, hanem inkább a meglevő telephelyeken belül szervezik át a termelést. Jó példa erre a Flextronics, amely a nyugatdunántúli üzemeiből bizonyos termelési folyamatokat a kelet-magyarországi részlegébe helyezett át, az ottaniak egy részét pedig az ukrajnai telephelyre, vagyis a már létező telephelyeken belül keresik a legoptimálisabb megoldást a változó piaci körülményekre. -Az elmúlt években a világgazdasági recesszió miatt csökkent a kereslet a számítástechnikai, elektronikai termékek iránt is. Ez pedig kihatott az ilyen jellegű beruházásokra is. Azt, hogy a külföldi befektetők mennyire gyorsan és érzékenyen reagálnak a világban zajló változásokra jól jelzi a következő eset is ben Tatabányán 4 milliárd Ftot fektetett be egy tajvani cég, a Wistron, amely a világ harmadik legnagyobb számítógép konszernjeként számon tartott Arcer leányvállalata. A mindössze néhány hónapos építkezés ideje alatt a számítógépek iránti kereslet annyira visszaesett a világpiacon, hogy a cég vezetése úgy döntött, hogy meg sem nyitják ezt az új, modern üzemet, amely azóta is gazdára vár. Ráadásul még egy hollandiai üzemüket is bezárták.

9 9 -A különböző okok miatt hazánkba letelepedett vállalkozások sorsa nemcsak az elhelyezkedésétől, ágazati hovatartozásától, piaci orientációjától függ, hanem attól is, hogy milyen szerepet, feladatot szánnak neki a vállalat szervezeti egészén belül, és hogy hogyan illeszkedik a vállalat globális stratégiai elképzelésébe. A svéd Electrolux vezetése pl. arról határozott nemrég, hogy márciusig a porszívó gyártás teljes egészét csak Magyarországon, Jászberényben fogják végezni, a svéd üzemet ide telepítik át. Mindezek a változások eddig még nem okoztak releváns térszerkezeti változást és belátható időn belül nem is valószínű, hacsak a körülmények nem változnak drasztikusan. A külföldi tőke továbbra is meghatározó tényező lesz a magyar gazdaság térszerkezetében. Mivel az ipar a magyar gazdaságban a jövőben is kitüntetett szerepet kap, ezért a külföldi tőkének is fontos célpontja lesz, ez pedig egyben azt is jelenti, hogy az ipar térszerkezete a magyar gazdaság területi szerkezetére az elkövetkezendő években is döntő hatással lesz. IRODALOM Antalóczy, K. Ludányi, A.-Salgó, I.- Sass, M. (1996) Kelet-Európa tőkevonzási képessége.- Európa Fórum. VI.évf. 2. pp Giczi, J.(2002) Csökkenő külföldi tőkebeáramlás.- Népszava. augusztus 5. 4p. Hamar, J. 1(999) A külföldi működő tőke beáramlásának területi és szektorális jellemzői Magyarországon. KOPINT-DATORG, Műhelytanulmányok. 53p. Kiss, É. (1999) Az ipar térszerkezetének sajátosságai a Központi Régióban az 1990-es években. -Földrajzi Értesítő. XLVIII pp Kiss, É. (2001) A hazai ipari parkok néhány jellemző vonása. -Falu-Város-Régió. 9. pp Kiss, É. (2002) A magyar ipar térszerkezeti változásai.- Földrajzi Értesítő pp Nagy, G. (1995) A külföldi tőke szerepe és térbeli terjedése Magyarországon-Tér és Társadalom IX. évf pp Szalavetz, A. (2000) A külföldi tőkebefektetések regionális hatásai. Kihívások. MTA VKI., Budapest, 128.sz. 12p.

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet 7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának

Részletesebben

1.4 Külföldi működőtőke

1.4 Külföldi működőtőke 1.4 Külföldi működőtőke Egy olyan, alapvetően tőkeszegény, nyitott és kicsi gazdaságnak, mint Magyarország a külföldi működőtőke beáramlása és tartós jelenléte elengedhetetlen a gazdasági növekedés fenntartásához.

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai 2013. I-III. negyedév Budapest 1 Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt

Részletesebben

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Bevezető...2 A szántó árának és forgalmi értékének alakulása...2 További művelési ágak áralakulása...3 Országos

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

A külföldi mûködõtõke-befektetések regionális elhelyezkedése és gazdasági hatásai Magyarországon

A külföldi mûködõtõke-befektetések regionális elhelyezkedése és gazdasági hatásai Magyarországon SZEMLE Közgazdasági Szemle, LII. évf., 2005. május (494 520. o.) ANTALÓCZY KATALIN SASS MAGDOLNA A külföldi mûködõtõke-befektetések regionális elhelyezkedése és gazdasági hatásai Magyarországon Az elmúlt

Részletesebben

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 4. (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása F.3. számú függelék Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása Hatályos: 2015.07.07. 1/5. oldal GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. 1. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Fogyasztóvédelemi

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006. Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI KÖZPONT Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 III. VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! III.1/a. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen,

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet

1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrıl A szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

Elmozdult a mélypontról a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, 2014. I. negyedév

Elmozdult a mélypontról a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, 2014. I. negyedév Közzététel: 2014. május 5. Következik: 2014. május 6. Kiskereskedelem, 2014. március (első becslés) Sorszám: 59. Elmozdult a mélypontról a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, 2014. I. negyedév

Részletesebben

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai Nemzeti Munkaügyi Hivatal A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai a 2013. évben Budapest Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető:

Részletesebben

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

1.3 Gazdasági szervezetrendszer

1.3 Gazdasági szervezetrendszer 1.3 Gazdasági szervezetrendszer A rendszerváltozást követően megindult, a gazdasági szereplők számával, összetételével jellemezhető struktúra-átalakulás üteme 1996 után erőteljesen lefékeződött. Kialakult

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP 2.1.1-15 Célja Jelen pályázat célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató Értelmező szótár: koma, profit, transzformáció Koma: valójában egy olyan rokonsági kapcsolat,

Részletesebben

Kisvállalkozás-fejlesztési Központ

Kisvállalkozás-fejlesztési Központ Kisvállalkozás-fejlesztési Központ 1 Filep Judit Szirmai Péter CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK DEMOGRÁFIAI MEGKÖZELÍTÉSBEN - SPECIÁLIS MAGYAR FEJLŐDÉSI ÚT 2 AZ ÉLETCIKLUS, MINT KIHÍVÁS A vállalkozó v/s a vállalkozás

Részletesebben

Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság. Pályázati Felhívás

Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság. Pályázati Felhívás Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság Pályázati Felhívás Turisztikai vonzerők fejlesztése 1/2004/ROP1.1 2004. február A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

Részletesebben

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15 PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM. MIN [SGTIs R

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM. MIN [SGTIs R 3 1't' Cáitt Iromány: Érkezett : 2012 JÚN 2 6, NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MIN [SGTIs R Iktatószám: NGM/t 3098 (2012) Válasz a K/7593-7611 számú írásbeli kérdésekre: Fiatalok munkaerő-piaci integrációjának

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

H SZONÁLLAT ADATBÁZIS

H SZONÁLLAT ADATBÁZIS TARTALOM H SZONÁLLAT ADATBÁZIS I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2006. MÁRCIUS ÁLLATOT TARTÓK SZÁMA MEGYÉNKÉNT SZARVASMARHALÉTSZÁM MEGYÉNKÉNT SERTÉSLÉTSZÁM MEGYÉNKÉNT MADÁRINFLUENZA: EMBERI FERTŐZÉSEK Tisztelt Partnerünk!

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2002-ben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2002-ben KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2002-ben Budapest, 2004 Központi Statisztikai Hivatal Pénzügy-statisztikai főosztály Főosztályvezető: Gábriel Katalin Készítették:

Részletesebben

Kimutatás. a 2012. augusztus 27-én tartott kommunikációs gyakorlatról

Kimutatás. a 2012. augusztus 27-én tartott kommunikációs gyakorlatról 1 Kimutatás a 2012. augusztus 27-én tartott ról 36522 9:30:24 9:30:54 0 nap, 0 ó. 0 p. 29 mp. 36522 9:30:24 9:31:25 0 nap, 0 ó. 1 p. 1 mp. 36522 9:30:24 9:30:57 0 nap, 0 ó. 0 p. 32 mp. 36522 9:30:24 9:48:12

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

1. Melléklet Új rokkantsági nyugdíjasok és rehabilitációs járadékosok megyénkénti statisztikája - 2010 Rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj

1. Melléklet Új rokkantsági nyugdíjasok és rehabilitációs járadékosok megyénkénti statisztikája - 2010 Rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj Terület=Budapest (Közép-Magyarország) Nyugd. életkor 43 52,7 8,1 29 47,7 9,7 72 50,7 9,1 Rokk. életkor 43 51,7 8,1 29 46,0 12,1 72 49,4 10,2 Átlagkereset 43 105 931,2 25 415,8 29 120 700,3 61 588,6 72

Részletesebben

Miniszteri Közlemény

Miniszteri Közlemény Miniszteri Közlemény A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20) Korm. rendelet 14. (1) bekezdés a) pontja értelmében a következőket teszem közzé. 1. Évente 6 millió jármű áthaladásánál

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakiskolai szakképesítések a 2014/2015-ös tanévben induló képzésekben

Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakiskolai szakképesítések a 2014/2015-ös tanévben induló képzésekben A B C D 1. Sorszám Megye/Főváros Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma 2. I/1. Bács-Kiskun Ács 34 582 01 3. I/2. Bács-Kiskun Épület- és szerkezetlakatos 34 582 03 4. I/3. Bács-Kiskun Finommechanikai

Részletesebben

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet

Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet Statisztikai jelentés az Intézet 2009. évi munkájáról Budapest, 2010. ORSZÁGOS REHABILITÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS SZAKÉRTŐI INTÉZET Főigazgató Dr. Juhász

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a jogerősen kiszabott bírságok, valamint a hozzájárulások befizetésével, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj fizetésével kapcsolatban

TÁJÉKOZTATÓ. a jogerősen kiszabott bírságok, valamint a hozzájárulások befizetésével, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj fizetésével kapcsolatban TÁJÉKOZTATÓ a jogerősen kiszabott bírságok, valamint a hozzájárulások befizetésével, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj fizetésével kapcsolatban B Í R S Á G A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakiskolai szakképesítések a 2015/2016-os tanévben induló képzésekben

Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakiskolai szakképesítések a 2015/2016-os tanévben induló képzésekben A B C D 1 Sorszám Megye/Főváros Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma 2 I/1. Bács-Kiskun Ács 34-582-01 3 I/2. Bács-Kiskun Asztalos 34-543-02 4 I/3. Bács-Kiskun Épület- és szerkezetlakatos

Részletesebben

Munkaerőpiaci kereslet szerkezet és előrejelzés kutatások 1999-2004. A régiók gazdasági és foglalkoztatási szerkezete. 3K Consens Iroda.

Munkaerőpiaci kereslet szerkezet és előrejelzés kutatások 1999-2004. A régiók gazdasági és foglalkoztatási szerkezete. 3K Consens Iroda. Munkaerőpiaci kereslet szerkezet és előrejelzés kutatások 1999-2004 A régiók gazdasági és foglalkoztatási szerkezete 2004 3K Consens Iroda Munkatársak Fülöp Edit Dávid János Tajti József Mód Péter 1 Fülöp

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés regionális különbségei

A kutatás-fejlesztés regionális különbségei A kutatás-fejlesztés regionális különbségei Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Bevezetés... 2 A kutatás-fejlesztés főbb mutatói... 3 A kutató-fejlesztő helyek számának alakulása... 6

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei

A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei A korábbi (2011. július 1-jét) megelőző helyzet Kettősség: 1. A kamarák mellett működő békéltető testületek jellemzői - jó szándék - speciális

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Tisztelt Ügyfeleink! A kísérőokmánynak formanyomtatványa nincs, adattartalmának az e-tko adatelemekkel kell megegyeznie.

Tisztelt Ügyfeleink! A kísérőokmánynak formanyomtatványa nincs, adattartalmának az e-tko adatelemekkel kell megegyeznie. FELHÍVÁS a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által elrendelet, 2014. április 11-én 14.00 órától előreláthatólag 2014. április 14-én 8.00 óráig tartó teljes üzemszüneti eljárás idejére az EMCS-t érintő vámhatósági

Részletesebben

Lakáspiac területi vetületben

Lakáspiac területi vetületben Lakáspiac területi vetületben Területfejlesztők Víkendje Lajosmizse, 2015.05.15. Valkó Dávid Ingatlanpiaci vezető elemző valko.david@otpjzb.hu Aktuális országos mutatók 2014-ben elmozdulás a mélypontról

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Nagy Károly és Görögh Zoltán Felső-Tisza Alapítvány Nyíregyháza, 2014.03.05. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSI RENDSZEREK NÉHÁNY TERÜLETI SZEMPONTJA

A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSI RENDSZEREK NÉHÁNY TERÜLETI SZEMPONTJA A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSI RENDSZEREK NÉHÁNY TERÜLETI SZEMPONTJA KULLMANN ÁDÁM Bevezetés Dolgozatomat némi fogalommagyarázattal kell kezdenem. A három kiválasztott pályázat: a feldolgozóipari

Részletesebben

Minden, amit a 9. Országos Sípmester Fesztivál résztvevőinek tudni érdemes

Minden, amit a 9. Országos Sípmester Fesztivál résztvevőinek tudni érdemes Minden, amit a 9. Országos Sípmester Fesztivál résztvevőinek tudni érdemes A rendezvény időpontja: 2014. január 11 12., szombat és vasárnap A rendezvény helyszínei: Pest megye Budakalász és Szentendre

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben