HÁZI DOLGOZAT ... KÖZSÉG/VÁROS STATISZTIKAI JELLEMZŐI. ÁVF Közszolgálati szak Statisztikai módszerek gyakorlati alkalmazása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HÁZI DOLGOZAT ... KÖZSÉG/VÁROS STATISZTIKAI JELLEMZŐI. ÁVF Közszolgálati szak Statisztikai módszerek gyakorlati alkalmazása"

Átírás

1 ÁVF Közszolgálati szak Statisztikai módszerek gyakorlati alkalmazása HÁZI DOLGOZAT... KÖZSÉG/VÁROS STATISZTIKAI JELLEMZŐI Készítette: XY A beadás időpontja:

2 Tartalom Történeti előzmények... 4 A népesség száma és összetétele, népesedési folyamatok... 5 Iskolázottság és foglalkoztatottság... 9 Helyi gazdaság, vállalkozók és vállalkozások Intézményhálózat, infrastruktúra, szolgáltatások Önkormányzati segélyezés, szociális gondoskodás Összefoglalás, következtetések Táblamelléklet Ábrák és táblák jegyzéke Ábrák 1. A népességszám alakulása, A népesség kormegoszlása nemek szerint, A 15 éves és idősebb népesség megoszlása családi állapot szerint, A 7 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint, A éves népesség aktivitás szerinti megoszlása, Iskolázottsági különbségek a munkanélküliek és a foglalkoztatottak között, és Az idegenforgalmi szálláshelyek kihasználtsága: az egy vendégre jutó 14 vendégéjszakák száma szálláshely-típusonként, A lakó és üdülőingatlanok megoszlása felhasználási mód szerint, Az infrastrukturális ellátottság alakulása: a vezetékes gázzal, vízzel ellátott és a közcsatornába bekapcsolt lakások száma, 2001 és

3 Szövegközi táblák 1. A népességszám alakulásának összetevői, A népesség kormegoszlása nemek szerint, A háztartások száma és megoszlása háztartásnagyság szerint, A lakosság gazdasági aktivitása, helyi munkavállalás és ingázás, A működő vállalkozások száma és megoszlása gazdálkodási forma szerint, A működő vállalkozások száma és megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, Az oktatási intézmények jellemzői, Az önkormányzat által nyújtott társadalom- és szociálpolitikai juttatások összege és a kedvezményezettek száma, Melléklet táblák M1. A népességszám alakulása, M2. A népességszám korcsoportok és nemek szerint, M3. A 7 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint, M4. A foglalkoztatottak és a regisztrált munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint, 2001 és M5. Az idegenforgalmi szálláshelyek száma, kapacitása, vendégforgalma, M6. A lakó- és üdülőingatlanok száma felhasználási mód szerint,

4 Történeti előzmények Erdőbénye a Tokaj-hegyaljai borvidéket alkotó települések egyike, az Észak-Magyarországi régióhoz tartozó Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén, a Zempléni hegységben fekszik, és a Tokaji kistérséghez tartozik. Igazgatási rangja község, a területe 4580 hektár. 1 Első írásos említése 1404-ből maradt ránk. Az akkor mezővárosi rangú település évszázadokon keresztül vásártartási és borkereskedési joggal rendelkezett. Legfontosabb birtokosai a Perényiek, a Rozgonyiak és a Lorántffyak voltak. Erdőbénye 1604-től a Rákóczi birtokok részévé vált, s ennek köszönhetően jelentős fejlődésnek indult. A Rákócziiak által itt létrehozott nagy gazdasági központ részeként nemcsak kastély épült, hanem kialakult a Hegyalja egyik legnagyobb, 22 ágból álló, többszintes, összefüggő pincerendszere is. Erdőbényén volt prédikátor Szepsi Laczkó Máté, aki az aszúbor készítésének technológiáját kidolgozta. Az első palackot 1631-ben Lorántffy Zsuzsanna kapta. 2 A település határában fakadó gyógyvíz felhasználására 1830-ban fürdőtelepet hoztak létre. A kastélyszerű fürdő- és vendégházak nemcsak a gyógyulni vágyókat látták vendégül, nemcsak bálokat és mulatságokat szerveztek, hanem a reformkor szabadelvű nemeseinek is fontos találkozóhelyet biztosítottak. Erdőbénye alapvetően a szőlő- és bortermelésre, hordókészítésre és borkereskedelemre alapozott gazdaságára igen súlyos csapást mért a filoxéra 3 (szőlőgyökértetű), amely a Hegyalján az 1880-es évek közepén jelentkezett, és a következő évtizedben szinte az összes nemes szőlőt elpusztította. A hanyatlásnak indult település rövidesen a városi rangját is elvesztette. A veszélybe került megélhetés már önmagában is magyarázza, hogy a népességszám 1880 és 1910 között csak nagyon mérsékelten növekedett (1. ábra és Melléklet M1. tábla). Az I. világháború hatását tükrözi, hogy az 1920-as népszámlálás 1910-hez képest enyhe népességcsökkenést regisztrált. A szőlőművelés új technológiájának kialakulása, a kártevőnek ellenálló szőlők tömeges telepítése és termőre fordulása, valamint a bortermeléshez szorosan kötődő kádármesterség felvirágzása nyomán a lakosok száma a két világháború között számottevően emelkedett. Hozzájárult ehhez az is, hogy a faluban kőbánya nyílt. Ez nemcsak a helyiek számára teremtett új munkahelyeket, hanem a kőfaragáshoz értő dunántúli szakemberek betelepítésével is együtt járt. A népességszám a negyvenes évek elejére érte el a maximumát. Az 1941-es népszámlálás szerint a községnek több mint 3100 lakosa volt. 1 Forrás: a Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, január Forrás: 3 Forrás: A filoxéra megrengeti a Hegyalját, 4

5 1. ábra A népességszám* alakulása, Fő Forrás: : Népszámlálási adatok: es adat: a Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, január 1. * 1880-tól 1970-ig a lakónépesség, 1980-tól 2001-ig az állandó népesség, 2007-ben a lakónépesség száma Ezt követően előbb a II. világháború, majd a mezőgazdaság kollektivizálásának kísérlete, s utóbb a kőbánya bezárása és a fürdő honvédségi kezelésbe kerülése máig tartó csökkenést indított el. Ennek eredményeként a lakosok száma a 2001-es népszámlálási adatok szerint az as létszámnak mindössze 70 százalékát, az 1941-esnek pedig még a felét sem tette ki. A Magyar Köztársaság Helységnévkönyvében közölt (a népességszám továbbvezetésén alapuló) január 1-i adat arról tanúskodik, hogy a hanyatló tendencia az utóbbi években is változatlan maradt. A népesség száma és összetétele, népesedési folyamatok Az utóbbi évtizedek népmozgalmi adatai (1. tábla) azt mutatják, hogy a népességcsökkenés okai az idők során számottevően változtak és 1980 között igen nagy mértékű elvándorlás zajlott, főleg a fiatalok költöztek el a több és jobb munkaalkalmat kínáló városokba. Bár a halálozások száma már akkor is meghaladta a születésekét, a természetes fogyás a lakosságszám visszaesésében ekkor még csak másodlagos szerepet játszott. Az 1980-as évtizedben a két mutató közeledett egymáshoz, de még mindig az elvándorlások hatása volt a nagyobb és 1990 között gyökeresen megváltozott a helyzet. A vándorlási különbözet (bár negatív maradt) viszonylag 5

6 alacsony értéket mutatott. Ugyanakkor a természetes fogyás felgyorsult, s így a népességszám csökkenésének meghatározó tényezőjévé vált. 1. tábla A népességszám alakulásának összetevői, Fő Megnevezés Lakónépesség az időszak kezdő évében Természetes szaporodás/fogyás Ezen belül: Élveszületések száma Halálozások száma Vándorlási különbözet Lakónépesség az időszak záró évében Forrás: A természetes fogyást döntően a születésszám drasztikus csökkenése idézte elő, de az is hozzájárult, hogy a halálozások száma ha mérsékelten is emelkedett. Nemcsak a községre jellemző termékenységi mutató volt alacsony (100 szülőképes korú, éves házas nőre mindössze 219 élveszületés jutott) 4, hanem a korstruktúra (2. ábra és Melléklet M2. tábla) is úgy alakult, hogy az komolyan veszélyeztette a népességreprodukciót. 2. ábra A népesség kormegoszlása nemek szerint, 2001 Nő Férfi 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Forrás: 4 Ez az arányszám azonban még mindig magasabb volt, mint a megye, illetve az ország összes községének mutatói (214 illetve 199) Forrás: illetve 6

7 A népesség (s ezen belül is főleg a női populáció) elöregedése Erdőbényén sokkal gyorsabbnak mutatkozott, mint a megye vagy az ország egyéb területein (2. tábla). A 60 év fölöttiek aránya mind a megyei, mind az országos átlagnak másfélszerese volt. Ez az egyharmadot közelítő mutató már önmagában is előrevetítette a halálozások számának növekedését és a lakosságszám további csökkenését. (Mint a januári népességadatból láthattuk, ez a csökkenés valóban bekövetkezett.) 2. tábla A népesség kormegoszlása, 2001 Korcsoport Erdőbénye Borsod-Abaúj- Magyarország Zemplén megye ,0 19,1 16, ,3 33,9 35, ,7 27,0 27, ,0 20,0 20,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 % Forrás: Erdőbénye: B-A-Z megye: Magyarország: Az időskorúak magas aránya ugyanakkor más szempontból is fontos az önkormányzati feladatok alakulását is befolyásoló következményekkel jár. Mivel Magyarországon a nők élettartama átlagosan sokkal (mintegy 10 évvel) hosszabb, mint a férfiaké, az idősek nagy száma egyúttal azt is jelenti, hogy sok az özvegy (3. ábra), azon belül is elsősorban a nő. Ezt a sokszor önmagában is kritikus élethelyzetet jelentősen nehezíti az, ha a megözvegyült idős ember a szó szoros értelmében is egyedül marad. Márpedig Erdőbénye esetében ez igen gyakran előfordul, hiszen mint a fentiekben már kimutattuk az elmúlt évtizedekben nagyon erőteljes volt az elvándorlás, a fiatalok jelentős része elköltözött a községből, és másutt, a szüleitől távol alapított családot. Ennek hatása világosan tükröződik a háztartások nagyság szerinti összetételében is. A községben a 2001-es népszámlálás a lakosságszámhoz képest meglepően sok, 582 háztartást vett számba (4. tábla). Ezeknek pontosan egyharmadában csak egyetlen ember élt. Szintén az egyharmadot közelítette a kétszemélyes háztartások aránya. Igen magas volt tehát azoknak a lakosoknak a száma, akik nem számíthattak a szűkebb család közvetlen gondoskodására. 7

8 3. ábra A 15 éves és idősebb népesség megoszlása családi állapot szerint, 2001 Elvált 7% Nőtlen, hajadon 18% Özvegy férfi 3% Özvegy 22% Özvegy nő 19% Házas 53% Forrás: 3. tábla A háztartások száma és megoszlása háztartásnagyság szerint, 2001 Háztartásnagyság A háztartások száma, db A háztartások megoszlása, % 1 személy ,2 2 személy ,1 3 személy 94 16,2 4 személy 78 13,4 5 vagy több személy 30 5,1 Összesen ,0 Forrás: Mindebből az önkormányzat és a helyi civil szervezetek számára az következik, hogy növelni szükséges a jórészt egyedül élő, ellátásra és támogatásra szoruló időseknek szánt szolgáltatások mennyiségét. A jövőbeni teendők, a fejlesztéspolitikai célok szempontjából szintén fontos tanulsággal szolgálhat a lakosság iskolázottság és foglalkoztatottság szerinti összetételének elemzése. 8

9 Iskolázottság és foglalkoztatottság Az erdőbényei iskolázottsági mutatók mind országos (4. ábra), mind megyei (Melléklet M3. tábla) összehasonlításban rendkívül szomorú képet mutatnak. 4. ábra A 7 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2001 Erdőbénye Egyetem, főiskola oklevéllel Egyetem, főiskola oklevél nélkül 1 osztályt sem végzett Általános iskola 1 7. osztálya Általános iskola 8 osztálya Középiskola érettségivel Középiskola érettségi nélkül Magyarország Egyetem, főiskola oklevéllel Egyetem, főiskola oklevél nélkül 1 osztályt sem végzett Általános iskola 1 7. osztálya Általános iskola 8 osztálya Középiskola érettségivel Középiskola érettségi nélkül Forrás: Erdőbénye: Megyei és országos adatok: 9

10 A teljesen képzetlenek és az alacsonyan iskolázottak aránya a községben lényegesen magasabb a megyei és az országos átlagnál. Az érettségizettek aránya alig több mint fele, a diplomásoké pedig mindössze egyharmada a Magyarország egészét jellemző értéknek. Ennek ismeretében egyáltalán nem meglepő a gyászos foglalkoztatottsági helyzet (4. tábla), valamint a munkanélküliek és a munkanélküliként nem regisztrált, de sem nem dolgozó, sem nem tanuló lakosok igen magas hányada (5. ábra). 4. tábla A lakosság gazdasági aktivitása, helyi munkavállalás és ingázás, 2001 Megnevezés Foglalkoztatott Tanuló Összesen Nem dolgozik, nem tanul 884 Helyben dolgozik, tanul Más településen dolgozik, tanul Lakó (éjszakai) népesség Más településről jár át dolgozni, tanulni Összes helyben foglalkoztatott 286 Nappali népesség 1331 Fő 5. ábra A éves népesség aktivitás szerinti megoszlása, 2001 Eltartott, segélyből, fekete munkából él 42% Dolgozik 38% Regisztrált munkanélküli 14% Tanul 6% Forrás: 10

11 A napi ingázás 4. táblából kiszámítható egyenlege jól mutatja, hogy bár a munkalehetőségek korlátozottsága kétségkívül nagy probléma a helyi munkaerőpiac több lehetőséget kínál, mint amennyit az erdőbényei lakosok ki tudnak használni. A meglevő álláshelyek egyötödét olyan munkavállalók töltik be, akik a szomszédos településekről járnak át dolgozni. Ez az arány különösen akkor tűnik magasnak, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a munkaképes korú népesség nagyobbik felének nincs kereső foglalkozása (5. ábra). A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy ezeknek az embereknek a zöme még csak nem is regisztrált munkanélküli, tehát az ezzel kapcsolatos központi ellátásra sem jogosult. Magas számuk a település és önkormányzata számára igen komoly szociális terhet jelent. Sajnos ennek a rétegnek a jellemzőiről nem állnak rendelkezésre statisztikai adatok 5. Ismerjük viszont a regisztrált munkanélküliek és a foglalkoztatottak iskolázottság szerinti összetételét 6 (Melléklet M4. tábla). Ez lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy az iskolázottságnak milyen hatása van a foglalkoztatási esélyekre. Az adatokból egyértelműen látszik (6. ábra), hogy az alacsony képzettség hajlamosít a munkanélkülivé válásra. A csak általános iskolát végzettek munkavállalási esélyei kifejezetten rosszak, ők adják a munkanélküliek több mint 40 százalékát, miközben a foglalkoztatottakon belüli arányuk az egyötödöt is alig haladja meg. Az érettségizetteknek és a diplomásoknak lényegesen jobbak a munkaerőpiaci pozíciói. 6. ábra Iskolázottsági különbségek a munkanélküliek és a foglalkoztatottak között, 2001 és 2005 Munkanélküliek, 2005 Fogalkoztatottak, % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 8 általánosnál kevesebb 8 általános Középiskola érettségi nélkül Középiskola érettségivel Főiskola egyetem Forrás: TSTAR Megismerésükhöz célzott szociológiai vizsgálatra lenne szükség. 6 Bár a foglalkoztatottak és a munkanélküliek iskolázottsági összetételére vonatkozó adatok két különböző adatforrásból származnak, és különböző évekre vonatkoznak, mégis megkockáztathatjuk az összehasonlításukat, mert nem valószínű, hogy a vizsgált belső szerkezetek néhány év alatt radikálisan átalakulnának. 11

12 Mindebből levonható az a következtetés, hogy a foglalkoztatási helyzet javításához feltétlenül szükség lenne a képzettségi szint emelésére. Az ennek érdekében megszervezendő képzési programokban a helyi oktatási, kulturális intézmények és a nonprofit szervezetek egyaránt szerepet vállalhatnának. A foglalkoztatási helyzet javítása az oktatás és képzés fejlesztése mellett természetesen sok más erőfeszítést is szükségessé tesz. A munkahelyteremtésben a vezető szerep kétségkívül a vállalkozóké, ilyen szempontból nagyon fontos tehát, hogy milyen a község jelenlegi gazdasági szerkezete. Helyi gazdaság, vállalkozók és vállalkozások Az Erdőbényén regisztrált 84 vállalkozásnak 2005-ben nem egészen 60 százaléka működött. Ezen az 50 gazdálkodó egységen belül mintegy kétharmad volt az egyéni vállalkozások aránya (5. tábla). 5. tábla A működő vállalkozások száma és megoszlása gazdálkodási forma szerint, 2005 Gazdálkodási forma Vállalkozások száma, db Vállalkozások megoszlása, % Korlátolt felelősségű társaság 10 20,0 Betéti társaság 6 12,0 Szövetkezet 1 2,0 Mezőgazdasági szövetkezet 1 2,0 Társas vállalkozások összesen 18 36,0 Egyéni vállalkozások 32 64,0 Mindösszesen ,0 Forrás: TSTAR 2005 Az 50 működő vállalkozás között mindössze kettő akadt, amelyikben a foglalkoztatotti létszám 10 és 19 fő közé esett, az összes többi vállalkozás ennél kevesebb munkavállalót alkalmazott. A vállalkozások tevékenységi szerkezete (6. tábla) egyszerre tükrözi a község adottságait, hagyományait és az azoktól való elmozdulás szándékát, a napjainkban tapasztalható gazdaságfejlesztési törekvéseket. A kereskedelmi, a javító, az építőipari és a személyi szolgáltatások nagyrészt a helyi lakosság igényeinek kielégítését szolgálják. A feldolgozóipari 12

13 vállalkozások viszonylag magas aránya a községre hagyományosan jellemző kádármesterség reneszánszát jelzi; a hordókészítés az utóbbi évtizedben ismét lendületesen fejlődik. Ugyancsak új lendületet kapott a szőlő- és bortermelés, de ez a vállalkozások számában kevésbé érzékelhető, mivel az egyénileg gazdálkodók zöme őstermelőként működik, a jelentősebb vállalkozások pedig kis számban (bár nagy tőkeerővel) vannak jelen. 6. tábla A működő vállalkozások száma és megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2005 Nemzetgazdasági ág Vállalkozások száma, db Vállalkozások megoszlása, % Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 6 12,0 Bányászat, feldolgozóipar, energiaellátás 11 22,0 Építőipar 8 16,0 Kereskedelem, javítás 7 14,0 Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás 5 10,0 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 1 2,0 Pénzügyi közvetítés 1 2,0 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 6 12,0 Egészségügyi, szociális ellátás 1 2,0 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 4 8,0 Összesen ,0 Forrás: TSTAR 2005 Szintén nem túlzottan nagyszámúak az idegenforgalmi vállalkozások, de a falusi szálláshely-biztosításra berendezkedett lakosokkal és a bortermelőkkel együtt nagyon komoly erőfeszítéseket tesznek a község idegenforgalmi vonzerejének növelése érdekében. A mára kialakított szálláshelykínálat (Melléklet M5. tábla) mind mennyiségét, mind minőségét és változatosságát tekintve megfelelő alapokat teremt az ilyen irányú fejlesztéshez. A férőhelyek azonban egyelőre különösen a szállodákban igen alacsony kihasználtságúak (7. ábra). Ennek nagyrészt az az oka, hogy a vendégek rövid ideig maradnak. Az általuk a szállodákban átlagosan eltöltött éjszakák száma a kettőt sem éri el, a külföldi vendégek esetében pedig alig haladja meg a másfelet. A falusi turizmus keretében belföldieknek biztosított szálláshelyek mutatója jóval kedvezőbb; az egy vendégre jutó vendégéjszakák száma ebben a szálláskategóriában a három és felet közelíti. 13

14 Ami a gondot okozza, az egyrészt a téli holtszezon áthidalása, másrészt a vendégmarasztaló szabadidős, sport- és kulturális programok megszervezése, valamint a helyi hagyományok turisztikai látványossággá konvertálása. Ez utóbbiakhoz sokkal nehezebb az anyagi fedezetet megtalálni, mint az uniós forrásokból is támogatott beruházásokhoz. Sikerre alighanem csak akkor lehet számítani, ha legalább kistérségi vagy annál is magasabb szinten létrejön az érintett önkormányzatok, üzleti vállalkozások, falufejlesztő alapítványok, hagyományőrző és kulturális egyesületek együttműködése, s valamennyi szereplő igyekszik a rendelkezésére álló összes lehetőséget koordináltan kihasználni. 7. ábra Az idegenforgalmi szálláshelyek kihasználtsága: az egy vendégre jutó vendégéjszakák száma szálláshely-típusonként, ,5 3 3,36 Vendégéjszaka 2,5 2 1,5 1 0,5 0 1,98 1,50 1,56 Falusi turizmus Szállodák Egy vendégre Egy külföldi vendégre Forrás: TSTAR 2005 Ebben az összefüggésben fontos először a vizsgált település szintjén áttekinteni az intézményhálózat és az infrastruktúra jelenlegi állapotát, azokat a közösségi szolgáltatásokat, amelyekre a későbbi fejlesztési programokban esetleg építeni lehet. Intézményhálózat, infrastruktúra, szolgáltatások Erdőbénye intézményhálózata és lakásállománya eredetileg egy a jelenleginél lényegesen nagyobb lélekszámú község szükségleteire méretezve alakult ki. Ennek megfelelően viszonylag 14

15 fejlettnek, jól kiépültnek 7 mondható, s szinte minden elemét bizonyos mértékű kapacitásfelesleg jellemzi. Ez egyszerre jelent veszélyt, hiszen a fenntartási nehézségek közepette könnyen felmerülhet a bezárás lehetősége, de esélyt is, hiszen ugyanezekre a szabad kapacitásokra új, vonzó, a község fejlesztéspolitikájába illeszkedő, innovatív szolgáltatások megszervezését lehet alapozni. 7. tábla Az oktatási intézmények jellemzői, 2005 Megnevezés Óvoda Általános iskola Intézmények száma 1 1 Pedagógusok száma 4 9 Csoportok/osztályok száma 2 6 Férőhelyek száma 52.. Beiratkozott gyermekek száma Egy csoportra/osztályra jutó gyermekszám Egy pedagógusra jutó gyermekszám Forrás: TSTAR 2005 Mint a 7. tábla mutatja, az óvoda a 2005-ös adatok szerint még 92 százalékos kihasználtsággal működött, de az általános iskola 8 helyett már akkor is csak 6 osztályt tudott indítani, s azokat is igen alacsony létszámmal. A demográfiai adatok 8 ismeretében azt kell feltételeznünk, hogy a helyzet a közeljövőben nem fog javulni, sőt, a mostani 0 2 évesek iskoláskorba lépése még tovább rontja majd a kihasználtságot. Ebben a helyzetben nagyon kézenfekvő lenne, hogy az iskola bekapcsolódjon a község alacsonyan képzett, s ezért munkához nem jutó lakóinak a képzésébe. Szintén részt vállalhatnának ebből a feladatból a közművelődési intézmények, nevezetesen a művelődési otthon és a könyvtár, amelynek a könyvállománya 8588 kötetből áll, de ezekből 74 beiratkozott olvasójának 2005-ben mindössze 911-et kölcsönzött ki. A kulturális kínálat, ezáltal az idegenforgalmi vonzerő növelésében szintén fontos szerep vár a művelődési házra és a hozzá kapcsolódó hagyományőrző egyesületekre. Ugyancsak kézenfekvő lenne, hogy a helyi 7 A községnek van saját postahivatala, bankfiókja, benzinkútja, orvosi rendelője, védőnője, körzeti ápolónője, fiókgyógyszertára, nyugdíjas klubja, sőt, egy 26 fő befogadására alkalmas, egyházi fenntartású szociális otthona is. A település központjától 7 km-re elhelyezkedő vasútállomást busszal lehet megközelíteni. 8 A TSTAR szerint 2005-ben a 0 2 éves korosztály létszáma 34 fő volt, a 3 5 évesek korcsoportjába 50 gyerek tartozott. 15

16 sportegyesület részt vegyen az aktív szabadidő-eltöltés lehetőségét megteremtő programok kialakításában és megszervezésében. Az üdülővendégeknek szánt szabadidős programok bővítésére annál is inkább szükség lenne, mert a községbe nem csak a szállodák és a falusi turizmusra berendezkedett helyi lakosok csábítják a pihenésre vágyókat, hanem a népességfogyás okán megüresedett, s többnyire viszonylag olcsón megvásárolható házak is. A legutóbbi népszámlálás azt állapította meg, hogy 2001-ben a község hajdani lakóingatlanainak már alig több mint háromnegyedét használták lakás céljaira (8. ábra és Melléklet M6. tábla); a házak 15 százaléka üdülés céljait szolgálta. 8. ábra A lakó- és üdülőingatlanok megoszlása felhasználási mód szerint, 2001 Üdülésre 15% Használaton kívül 8% Egyéb célra 1% Lakás céljára 76% Forrás: Mind a helyben lakók, mind az üdülőtulajdonosok számára igen fontos fejlemény volt a község közművesítésének az utóbbi néhány évben bekövetkezett ugrásszerű fejlődése és 2005 között a vezetékkel gázzal és vízzel ellátott házak száma egyaránt több mint másfélszeresére nőtt (9. ábra). Szintén sor került a rendszeres szemétszállítás megszervezésére. Ez a szolgáltatás ma már a lakott ingatlanok közel 80 százalékát eléri. Ugyanez az arányszám a vezetékes telefonnal való ellátottság esetében 60 százalékos. 9 Igaz, az internet-kapcsolat megteremtésére is alkalmas ISDN vonalak száma továbbra is elenyésző (mindössze 32) 10. A mobiltelefonok számáról sajnos nincs információnk. A község lakóinak a külvilággal való kapcsolattartását 294 személygépjármű segíti. 9 A távbeszélő fővonalak száma 423. Forrás: TSTAR A kábeltelevíziós hálózat egyelőre nincs kiépítve, így az internet-kapcsolat megteremtésére csak a telefonos hálózat közvetítésével lenne mód. 16

17 9. ábra Az infrastrukturális ellátottság alakulása: a vezetékes gázzal, vízzel ellátott és a közcsatornába bekapcsolt lakások száma, 2001 és 2005 Db Gáz Víz Csatorna Forrás: 2001: 2005: TSTAR 2005 Bármennyire örvendetesek is azonban a gyors infrastruktúra-bővülést jelző mutatók, mégsem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az ezzel járó higiénia és kényelem még korántsem érhető el a község minden lakója számára. A 2005-ös TSTAR-adatok szerint a lakott házaknak mintegy kétharmadában van vezetékes víz, de a közcsatornába bekötöttek aránya alig haladja meg, a vezetékes gázzal ellátottaké pedig nem is éri el az 50 százalékot. A közüzemi díjak fizetése számos olyan háztartásban is gondot okoz, ahol sor került a közművesítésre. A rossz lakáskörülmények között, viszonylagos vagy teljes szegénységben élők helyzetének javítása egyszerre igényel hosszabb és rövidebb távú gondolkodást, átgondolt fejlesztéspolitikát és azonnali cselekvést. Hosszabb távon mint a fentiekben már kifejtettük nyilvánvalóan az lehet a megoldás, ha az aktív korúak jelentős részét sikerül hozzásegíteni a munkaerőpiacra való visszajutáshoz. Ugyanakkor rövidebb távon, a napi megélhetési gondok enyhítése érdekében széles körű segélyezésre van szükség. Önkormányzati segélyezés, szociális gondoskodás Az erdőbényei önkormányzat által nyújtott társadalom- és szociálpolitikaí juttatások költségei a teljes éves költségvetési kiadásnak közel egyötödét 11 emésztik fel. Ez az önkormányzati ben a tárgyévi összes kiadás mintegy 235 millió Ft volt, a társadalom- és szociálpolitikai juttatásokra költött összeg pedig meghaladta a 43 millió Ft-ot. Forrás: TSTAR

18 szinten tetemesnek számító összeg több különböző jogcímen (8. tábla) jut el a rászorulók népes táborához. Ebből az is következik, hogy az egy támogatottra jutó összeg a segélyek egy részénél meglehetősen alacsony, az átmeneti és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében mindössze 4 illetve 5 ezer Ft, de a súlyosan mozgáskorlátozott személyeknek folyósított támogatás egy főre eső értéke sem éri el a 9 ezer Ft-ot. Tízezres nagyságrendű (23 illetve 45 ezer Ft) viszont a rászorultságtól függő nem rendszeres segély, illetve a lakásfenntartási támogatás egy kedvezményezettre jutó összege. A rendszeres szociális segélyben részesülők egy év alatt mintegy 200 ezer Ft-hoz jutnak hozzá. Messze a legköltségesebb támogatási forma a közmunka megszervezése. Ennek azonban legalábbis elvileg egészen más a funkciója. Nem egyszerűen segélyezést jelent, hanem azt a célt is szolgálja, hogy a leszakadóban levő emberek kapcsolatban maradjanak a munka világával, ne süllyedjenek bele a tartós munkanélküliséggel gyakran együtt járó apátiába, s ne adják fel azt a reményt, hogy idővel újra visszajuthatnak a munkaerőpiacra. 8. tábla Az önkormányzat által nyújtott társadalom- és szociálpolitikai juttatások összege és kedvezményezettek száma, 2005 A juttatás típusa A juttatás összege Ezer Ft A kedvezményezettek száma, fő Rendszeres szociális segély Rászorultságtól függő egyéb támogatás Lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély 28 6 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Közcélú foglalkoztatás Forrás: TSTAR 2005 A rászoruló idősek számára az önkormányzat nem tart fenn bentlakásos intézményt, de a községben működik egy református szeretetotthon, amelynek 26 lakója van. A nappali ellátást nyújtó idősek klubja 75 százalékos kihasználtsággal működik, az elvben 20 ember számára elérhető szolgáltatást 15-en veszik igénybe. A szociális alapellátás keretében házi segítségnyújtásban 13, 18

19 étkezésben 40 fő részesül, s további 10 idős ember mindkét típusú segítséget megkapja. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma Összefoglalás, következtetések Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a statisztikai adatokból egy igen súlyos szociális és foglalkoztatási gondokkal küszködő, negatív demográfiai folyamatok által veszélyeztetett község képe bontakozik ki, amely azonban korántsem reménytelen helyzetű. Számos jele látható annak, hogy a problémák kezelése, a kitörési pontok megkeresése és a potenciális fejlődési lehetőségek kihasználása érdekében máris történtek bizonyos erőfeszítések. Az adatok alapján több a fenti elemzésben már jelzett cselekvési irány rajzolódik ki. Ezek a következők: a település gazdasági adottságaira és hagyományaira alapozott, a helyi és betelepülő vállalkozókkal együttműködve megvalósítható fejlesztési program: a szőlő- és bortermelés, illetve a hozzá kapcsolódó hordókészítés fellendítése; az idegenforgalom és a falusi turizmus továbbfejlesztése; különös tekintettel a borturizmusban, illetve a kulturális és szabadidős kínálat gazdagításában rejlő lehetőségekre; a munkaképes korú, de jelenleg nem dolgozó lakosok képzettségének növelése és munkaerőpiacra való visszajutásának aktív segítése. A konkrét cselekvési programok megalapozásához természetesen a jelenleginél jóval részletesebb elemzésekre, a helyi viszonyok, igények, adottságok és lehetőségek szociológiai módszerekkel történő helyszíni feltárására lenne szükség ös TSTAR-adatok. 19

20 MELLÉKLET TÁBLÁZATOK M1. tábla A népességszám* alakulása, Év Népességszám A népességszám változása fő az 1880-as adat %-ában az előző év %-ában ** , ,5 108, ,3 105, ,4 101, ,2 99, ,3 123, ,3 105, ,4 98, ,5 93, ,0 88, ,4 84, ,2 81, ,1 83, ,6 80,7 Forrás: : Népszámlálási adatok: es adat: a Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, január 1. * 1880-tól 1970-ig a lakónépesség, 1980-tól 2001-ig az állandó népesség, 2007-ben a lakónépesség száma ** Az 1870-es népszámlálási adat valószínűleg téves (a községben 1870 és 1880 között semmi olyasmi nem történt, ami a több mint 400 fős népességcsökkenést indokolta volna), ezért a bázisviszonyszámok számítása és az elemzés során figyelmen kívül hagyjuk. 20

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24

Részletesebben

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

180 napnál régebben munkanélküliek aránya

180 napnál régebben munkanélküliek aránya 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 18 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 18 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû!

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Települési kérdõív önkormányzatok számára Miskolci Egyetem Társadalomföldrajzi Tanszék Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Település neve:... 1. A száma: 2. A ok

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit

STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit STATISZTIKAI ADATOK Szerkesztette Bálint Mónika Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkapiaci folyamatokat

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

1 1.sz. melléklet. Szeged város lakónépességének megoszlása évben

1 1.sz. melléklet. Szeged város lakónépességének megoszlása évben 1 1.sz. melléklet Szeged város lakónépességének megoszlása 2012-2014. évben 2012. évben 2013. évben 2014. évben Férfi 78790 79006 79388 Nő 91213 91438 91589 Összesen: 170003 170444 170977 Forrás: eközig

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A taktaközi települések fóruma

A taktaközi települések fóruma A taktaközi települések fóruma A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN-10: 963-235-055-3 (nyomdai) ISBN-13: 978-963-235-055-4 (nyomdai) ISBN-10:

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Központi Statisztikai Hivatal 2011. december Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 3 Építőipar, lakásépítés... 4 Turizmus...

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI

Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője Hablicsek László KSH NKI Reklám Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézet 1963-ban alapították A népességkutatás bázisintézménye A kutatási

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

2012. május június

2012. május június Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok nyilvántartott álláskeresö nemenként végzettségenként pályakezdö korcsoport nyilvántartásba

Részletesebben

03-01 Teljesítménymutató - begyűjtött hulladék mennyisége (t) Teljesítménymutató - begyűjtött hulladék mennyisége (t)

03-01 Teljesítménymutató - begyűjtött hulladék mennyisége (t) Teljesítménymutató - begyűjtött hulladék mennyisége (t) MÁK program Készült: 212.1.3 15 óra 32 perc Önkormányzati költségvetési szervek 21. évi tervezése (21.3. időszak) 1.Lap Megye: 13 Körzet: 5 Törzsszám: 731278 NAGYKÖRÖS 21-1 Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

2.1. A éves népesség munkanélküliségi rátája

2.1. A éves népesség munkanélküliségi rátája 2.1. A 15-64 éves népesség munkanélküliségi rátája Az aktív népesség arányában, % Az aktív korú népesség arányában, % férfi nő összesen férfi nő összesen 1990 1,4 1,1 1,4 1,1 0,7 0,9 1991 6,0 5,1 5,6 4,4

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye március

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye március Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békéscsaba, Árpád sor 2/6. http://darmk.munka.hu

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Népességdinamika és társadalmi szerkezet OBÁDOVICS CSILLA EGYETEMI DOCENS KULCSÁR LÁSZLÓ EGYETEMI TANÁR NYME KTK SOPRON

Népességdinamika és társadalmi szerkezet OBÁDOVICS CSILLA EGYETEMI DOCENS KULCSÁR LÁSZLÓ EGYETEMI TANÁR NYME KTK SOPRON Népességdinamika és társadalmi szerkezet OBÁDOVICS CSILLA EGYETEMI DOCENS KULCSÁR LÁSZLÓ EGYETEMI TANÁR NYME KTK SOPRON OBADOVICS@DEMOGRAFIA.HU Népességdinamika Népességszám változás Születés-halálozás

Részletesebben

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Amerikai Egyesült Államok összlakossága és magyar származású népessége az American Community Service 1 2004 adatai alapján

Amerikai Egyesült Államok összlakossága és magyar származású népessége az American Community Service 1 2004 adatai alapján Amerikai Egyesült Államok összlakossága és magyar származású népessége az American Community Service 1 2004 adatai alapján 1. ábra. Összpopuláció* Összlakosság 285 691 501 (99%) Összlakosság 1 527 156

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-401-9

Részletesebben

CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr.

CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr. CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA 1869-1949 Összeállította: Erős Péter Dr. Jankelovics János 2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Abaújszántó... 4 Erdőbénye... 5 Tállya...

Részletesebben