HÁZI DOLGOZAT ... KÖZSÉG/VÁROS STATISZTIKAI JELLEMZŐI. ÁVF Közszolgálati szak Statisztikai módszerek gyakorlati alkalmazása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HÁZI DOLGOZAT ... KÖZSÉG/VÁROS STATISZTIKAI JELLEMZŐI. ÁVF Közszolgálati szak Statisztikai módszerek gyakorlati alkalmazása"

Átírás

1 ÁVF Közszolgálati szak Statisztikai módszerek gyakorlati alkalmazása HÁZI DOLGOZAT... KÖZSÉG/VÁROS STATISZTIKAI JELLEMZŐI Készítette: XY A beadás időpontja:

2 Tartalom Történeti előzmények... 4 A népesség száma és összetétele, népesedési folyamatok... 5 Iskolázottság és foglalkoztatottság... 9 Helyi gazdaság, vállalkozók és vállalkozások Intézményhálózat, infrastruktúra, szolgáltatások Önkormányzati segélyezés, szociális gondoskodás Összefoglalás, következtetések Táblamelléklet Ábrák és táblák jegyzéke Ábrák 1. A népességszám alakulása, A népesség kormegoszlása nemek szerint, A 15 éves és idősebb népesség megoszlása családi állapot szerint, A 7 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint, A éves népesség aktivitás szerinti megoszlása, Iskolázottsági különbségek a munkanélküliek és a foglalkoztatottak között, és Az idegenforgalmi szálláshelyek kihasználtsága: az egy vendégre jutó 14 vendégéjszakák száma szálláshely-típusonként, A lakó és üdülőingatlanok megoszlása felhasználási mód szerint, Az infrastrukturális ellátottság alakulása: a vezetékes gázzal, vízzel ellátott és a közcsatornába bekapcsolt lakások száma, 2001 és

3 Szövegközi táblák 1. A népességszám alakulásának összetevői, A népesség kormegoszlása nemek szerint, A háztartások száma és megoszlása háztartásnagyság szerint, A lakosság gazdasági aktivitása, helyi munkavállalás és ingázás, A működő vállalkozások száma és megoszlása gazdálkodási forma szerint, A működő vállalkozások száma és megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, Az oktatási intézmények jellemzői, Az önkormányzat által nyújtott társadalom- és szociálpolitikai juttatások összege és a kedvezményezettek száma, Melléklet táblák M1. A népességszám alakulása, M2. A népességszám korcsoportok és nemek szerint, M3. A 7 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint, M4. A foglalkoztatottak és a regisztrált munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint, 2001 és M5. Az idegenforgalmi szálláshelyek száma, kapacitása, vendégforgalma, M6. A lakó- és üdülőingatlanok száma felhasználási mód szerint,

4 Történeti előzmények Erdőbénye a Tokaj-hegyaljai borvidéket alkotó települések egyike, az Észak-Magyarországi régióhoz tartozó Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén, a Zempléni hegységben fekszik, és a Tokaji kistérséghez tartozik. Igazgatási rangja község, a területe 4580 hektár. 1 Első írásos említése 1404-ből maradt ránk. Az akkor mezővárosi rangú település évszázadokon keresztül vásártartási és borkereskedési joggal rendelkezett. Legfontosabb birtokosai a Perényiek, a Rozgonyiak és a Lorántffyak voltak. Erdőbénye 1604-től a Rákóczi birtokok részévé vált, s ennek köszönhetően jelentős fejlődésnek indult. A Rákócziiak által itt létrehozott nagy gazdasági központ részeként nemcsak kastély épült, hanem kialakult a Hegyalja egyik legnagyobb, 22 ágból álló, többszintes, összefüggő pincerendszere is. Erdőbényén volt prédikátor Szepsi Laczkó Máté, aki az aszúbor készítésének technológiáját kidolgozta. Az első palackot 1631-ben Lorántffy Zsuzsanna kapta. 2 A település határában fakadó gyógyvíz felhasználására 1830-ban fürdőtelepet hoztak létre. A kastélyszerű fürdő- és vendégházak nemcsak a gyógyulni vágyókat látták vendégül, nemcsak bálokat és mulatságokat szerveztek, hanem a reformkor szabadelvű nemeseinek is fontos találkozóhelyet biztosítottak. Erdőbénye alapvetően a szőlő- és bortermelésre, hordókészítésre és borkereskedelemre alapozott gazdaságára igen súlyos csapást mért a filoxéra 3 (szőlőgyökértetű), amely a Hegyalján az 1880-es évek közepén jelentkezett, és a következő évtizedben szinte az összes nemes szőlőt elpusztította. A hanyatlásnak indult település rövidesen a városi rangját is elvesztette. A veszélybe került megélhetés már önmagában is magyarázza, hogy a népességszám 1880 és 1910 között csak nagyon mérsékelten növekedett (1. ábra és Melléklet M1. tábla). Az I. világháború hatását tükrözi, hogy az 1920-as népszámlálás 1910-hez képest enyhe népességcsökkenést regisztrált. A szőlőművelés új technológiájának kialakulása, a kártevőnek ellenálló szőlők tömeges telepítése és termőre fordulása, valamint a bortermeléshez szorosan kötődő kádármesterség felvirágzása nyomán a lakosok száma a két világháború között számottevően emelkedett. Hozzájárult ehhez az is, hogy a faluban kőbánya nyílt. Ez nemcsak a helyiek számára teremtett új munkahelyeket, hanem a kőfaragáshoz értő dunántúli szakemberek betelepítésével is együtt járt. A népességszám a negyvenes évek elejére érte el a maximumát. Az 1941-es népszámlálás szerint a községnek több mint 3100 lakosa volt. 1 Forrás: a Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, január Forrás: 3 Forrás: A filoxéra megrengeti a Hegyalját, 4

5 1. ábra A népességszám* alakulása, Fő Forrás: : Népszámlálási adatok: es adat: a Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, január 1. * 1880-tól 1970-ig a lakónépesség, 1980-tól 2001-ig az állandó népesség, 2007-ben a lakónépesség száma Ezt követően előbb a II. világháború, majd a mezőgazdaság kollektivizálásának kísérlete, s utóbb a kőbánya bezárása és a fürdő honvédségi kezelésbe kerülése máig tartó csökkenést indított el. Ennek eredményeként a lakosok száma a 2001-es népszámlálási adatok szerint az as létszámnak mindössze 70 százalékát, az 1941-esnek pedig még a felét sem tette ki. A Magyar Köztársaság Helységnévkönyvében közölt (a népességszám továbbvezetésén alapuló) január 1-i adat arról tanúskodik, hogy a hanyatló tendencia az utóbbi években is változatlan maradt. A népesség száma és összetétele, népesedési folyamatok Az utóbbi évtizedek népmozgalmi adatai (1. tábla) azt mutatják, hogy a népességcsökkenés okai az idők során számottevően változtak és 1980 között igen nagy mértékű elvándorlás zajlott, főleg a fiatalok költöztek el a több és jobb munkaalkalmat kínáló városokba. Bár a halálozások száma már akkor is meghaladta a születésekét, a természetes fogyás a lakosságszám visszaesésében ekkor még csak másodlagos szerepet játszott. Az 1980-as évtizedben a két mutató közeledett egymáshoz, de még mindig az elvándorlások hatása volt a nagyobb és 1990 között gyökeresen megváltozott a helyzet. A vándorlási különbözet (bár negatív maradt) viszonylag 5

6 alacsony értéket mutatott. Ugyanakkor a természetes fogyás felgyorsult, s így a népességszám csökkenésének meghatározó tényezőjévé vált. 1. tábla A népességszám alakulásának összetevői, Fő Megnevezés Lakónépesség az időszak kezdő évében Természetes szaporodás/fogyás Ezen belül: Élveszületések száma Halálozások száma Vándorlási különbözet Lakónépesség az időszak záró évében Forrás: A természetes fogyást döntően a születésszám drasztikus csökkenése idézte elő, de az is hozzájárult, hogy a halálozások száma ha mérsékelten is emelkedett. Nemcsak a községre jellemző termékenységi mutató volt alacsony (100 szülőképes korú, éves házas nőre mindössze 219 élveszületés jutott) 4, hanem a korstruktúra (2. ábra és Melléklet M2. tábla) is úgy alakult, hogy az komolyan veszélyeztette a népességreprodukciót. 2. ábra A népesség kormegoszlása nemek szerint, 2001 Nő Férfi 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Forrás: 4 Ez az arányszám azonban még mindig magasabb volt, mint a megye, illetve az ország összes községének mutatói (214 illetve 199) Forrás: illetve 6

7 A népesség (s ezen belül is főleg a női populáció) elöregedése Erdőbényén sokkal gyorsabbnak mutatkozott, mint a megye vagy az ország egyéb területein (2. tábla). A 60 év fölöttiek aránya mind a megyei, mind az országos átlagnak másfélszerese volt. Ez az egyharmadot közelítő mutató már önmagában is előrevetítette a halálozások számának növekedését és a lakosságszám további csökkenését. (Mint a januári népességadatból láthattuk, ez a csökkenés valóban bekövetkezett.) 2. tábla A népesség kormegoszlása, 2001 Korcsoport Erdőbénye Borsod-Abaúj- Magyarország Zemplén megye ,0 19,1 16, ,3 33,9 35, ,7 27,0 27, ,0 20,0 20,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 % Forrás: Erdőbénye: B-A-Z megye: Magyarország: Az időskorúak magas aránya ugyanakkor más szempontból is fontos az önkormányzati feladatok alakulását is befolyásoló következményekkel jár. Mivel Magyarországon a nők élettartama átlagosan sokkal (mintegy 10 évvel) hosszabb, mint a férfiaké, az idősek nagy száma egyúttal azt is jelenti, hogy sok az özvegy (3. ábra), azon belül is elsősorban a nő. Ezt a sokszor önmagában is kritikus élethelyzetet jelentősen nehezíti az, ha a megözvegyült idős ember a szó szoros értelmében is egyedül marad. Márpedig Erdőbénye esetében ez igen gyakran előfordul, hiszen mint a fentiekben már kimutattuk az elmúlt évtizedekben nagyon erőteljes volt az elvándorlás, a fiatalok jelentős része elköltözött a községből, és másutt, a szüleitől távol alapított családot. Ennek hatása világosan tükröződik a háztartások nagyság szerinti összetételében is. A községben a 2001-es népszámlálás a lakosságszámhoz képest meglepően sok, 582 háztartást vett számba (4. tábla). Ezeknek pontosan egyharmadában csak egyetlen ember élt. Szintén az egyharmadot közelítette a kétszemélyes háztartások aránya. Igen magas volt tehát azoknak a lakosoknak a száma, akik nem számíthattak a szűkebb család közvetlen gondoskodására. 7

8 3. ábra A 15 éves és idősebb népesség megoszlása családi állapot szerint, 2001 Elvált 7% Nőtlen, hajadon 18% Özvegy férfi 3% Özvegy 22% Özvegy nő 19% Házas 53% Forrás: 3. tábla A háztartások száma és megoszlása háztartásnagyság szerint, 2001 Háztartásnagyság A háztartások száma, db A háztartások megoszlása, % 1 személy ,2 2 személy ,1 3 személy 94 16,2 4 személy 78 13,4 5 vagy több személy 30 5,1 Összesen ,0 Forrás: Mindebből az önkormányzat és a helyi civil szervezetek számára az következik, hogy növelni szükséges a jórészt egyedül élő, ellátásra és támogatásra szoruló időseknek szánt szolgáltatások mennyiségét. A jövőbeni teendők, a fejlesztéspolitikai célok szempontjából szintén fontos tanulsággal szolgálhat a lakosság iskolázottság és foglalkoztatottság szerinti összetételének elemzése. 8

9 Iskolázottság és foglalkoztatottság Az erdőbényei iskolázottsági mutatók mind országos (4. ábra), mind megyei (Melléklet M3. tábla) összehasonlításban rendkívül szomorú képet mutatnak. 4. ábra A 7 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2001 Erdőbénye Egyetem, főiskola oklevéllel Egyetem, főiskola oklevél nélkül 1 osztályt sem végzett Általános iskola 1 7. osztálya Általános iskola 8 osztálya Középiskola érettségivel Középiskola érettségi nélkül Magyarország Egyetem, főiskola oklevéllel Egyetem, főiskola oklevél nélkül 1 osztályt sem végzett Általános iskola 1 7. osztálya Általános iskola 8 osztálya Középiskola érettségivel Középiskola érettségi nélkül Forrás: Erdőbénye: Megyei és országos adatok: 9

10 A teljesen képzetlenek és az alacsonyan iskolázottak aránya a községben lényegesen magasabb a megyei és az országos átlagnál. Az érettségizettek aránya alig több mint fele, a diplomásoké pedig mindössze egyharmada a Magyarország egészét jellemző értéknek. Ennek ismeretében egyáltalán nem meglepő a gyászos foglalkoztatottsági helyzet (4. tábla), valamint a munkanélküliek és a munkanélküliként nem regisztrált, de sem nem dolgozó, sem nem tanuló lakosok igen magas hányada (5. ábra). 4. tábla A lakosság gazdasági aktivitása, helyi munkavállalás és ingázás, 2001 Megnevezés Foglalkoztatott Tanuló Összesen Nem dolgozik, nem tanul 884 Helyben dolgozik, tanul Más településen dolgozik, tanul Lakó (éjszakai) népesség Más településről jár át dolgozni, tanulni Összes helyben foglalkoztatott 286 Nappali népesség 1331 Fő 5. ábra A éves népesség aktivitás szerinti megoszlása, 2001 Eltartott, segélyből, fekete munkából él 42% Dolgozik 38% Regisztrált munkanélküli 14% Tanul 6% Forrás: 10

11 A napi ingázás 4. táblából kiszámítható egyenlege jól mutatja, hogy bár a munkalehetőségek korlátozottsága kétségkívül nagy probléma a helyi munkaerőpiac több lehetőséget kínál, mint amennyit az erdőbényei lakosok ki tudnak használni. A meglevő álláshelyek egyötödét olyan munkavállalók töltik be, akik a szomszédos településekről járnak át dolgozni. Ez az arány különösen akkor tűnik magasnak, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a munkaképes korú népesség nagyobbik felének nincs kereső foglalkozása (5. ábra). A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy ezeknek az embereknek a zöme még csak nem is regisztrált munkanélküli, tehát az ezzel kapcsolatos központi ellátásra sem jogosult. Magas számuk a település és önkormányzata számára igen komoly szociális terhet jelent. Sajnos ennek a rétegnek a jellemzőiről nem állnak rendelkezésre statisztikai adatok 5. Ismerjük viszont a regisztrált munkanélküliek és a foglalkoztatottak iskolázottság szerinti összetételét 6 (Melléklet M4. tábla). Ez lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy az iskolázottságnak milyen hatása van a foglalkoztatási esélyekre. Az adatokból egyértelműen látszik (6. ábra), hogy az alacsony képzettség hajlamosít a munkanélkülivé válásra. A csak általános iskolát végzettek munkavállalási esélyei kifejezetten rosszak, ők adják a munkanélküliek több mint 40 százalékát, miközben a foglalkoztatottakon belüli arányuk az egyötödöt is alig haladja meg. Az érettségizetteknek és a diplomásoknak lényegesen jobbak a munkaerőpiaci pozíciói. 6. ábra Iskolázottsági különbségek a munkanélküliek és a foglalkoztatottak között, 2001 és 2005 Munkanélküliek, 2005 Fogalkoztatottak, % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 8 általánosnál kevesebb 8 általános Középiskola érettségi nélkül Középiskola érettségivel Főiskola egyetem Forrás: TSTAR Megismerésükhöz célzott szociológiai vizsgálatra lenne szükség. 6 Bár a foglalkoztatottak és a munkanélküliek iskolázottsági összetételére vonatkozó adatok két különböző adatforrásból származnak, és különböző évekre vonatkoznak, mégis megkockáztathatjuk az összehasonlításukat, mert nem valószínű, hogy a vizsgált belső szerkezetek néhány év alatt radikálisan átalakulnának. 11

12 Mindebből levonható az a következtetés, hogy a foglalkoztatási helyzet javításához feltétlenül szükség lenne a képzettségi szint emelésére. Az ennek érdekében megszervezendő képzési programokban a helyi oktatási, kulturális intézmények és a nonprofit szervezetek egyaránt szerepet vállalhatnának. A foglalkoztatási helyzet javítása az oktatás és képzés fejlesztése mellett természetesen sok más erőfeszítést is szükségessé tesz. A munkahelyteremtésben a vezető szerep kétségkívül a vállalkozóké, ilyen szempontból nagyon fontos tehát, hogy milyen a község jelenlegi gazdasági szerkezete. Helyi gazdaság, vállalkozók és vállalkozások Az Erdőbényén regisztrált 84 vállalkozásnak 2005-ben nem egészen 60 százaléka működött. Ezen az 50 gazdálkodó egységen belül mintegy kétharmad volt az egyéni vállalkozások aránya (5. tábla). 5. tábla A működő vállalkozások száma és megoszlása gazdálkodási forma szerint, 2005 Gazdálkodási forma Vállalkozások száma, db Vállalkozások megoszlása, % Korlátolt felelősségű társaság 10 20,0 Betéti társaság 6 12,0 Szövetkezet 1 2,0 Mezőgazdasági szövetkezet 1 2,0 Társas vállalkozások összesen 18 36,0 Egyéni vállalkozások 32 64,0 Mindösszesen ,0 Forrás: TSTAR 2005 Az 50 működő vállalkozás között mindössze kettő akadt, amelyikben a foglalkoztatotti létszám 10 és 19 fő közé esett, az összes többi vállalkozás ennél kevesebb munkavállalót alkalmazott. A vállalkozások tevékenységi szerkezete (6. tábla) egyszerre tükrözi a község adottságait, hagyományait és az azoktól való elmozdulás szándékát, a napjainkban tapasztalható gazdaságfejlesztési törekvéseket. A kereskedelmi, a javító, az építőipari és a személyi szolgáltatások nagyrészt a helyi lakosság igényeinek kielégítését szolgálják. A feldolgozóipari 12

13 vállalkozások viszonylag magas aránya a községre hagyományosan jellemző kádármesterség reneszánszát jelzi; a hordókészítés az utóbbi évtizedben ismét lendületesen fejlődik. Ugyancsak új lendületet kapott a szőlő- és bortermelés, de ez a vállalkozások számában kevésbé érzékelhető, mivel az egyénileg gazdálkodók zöme őstermelőként működik, a jelentősebb vállalkozások pedig kis számban (bár nagy tőkeerővel) vannak jelen. 6. tábla A működő vállalkozások száma és megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2005 Nemzetgazdasági ág Vállalkozások száma, db Vállalkozások megoszlása, % Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 6 12,0 Bányászat, feldolgozóipar, energiaellátás 11 22,0 Építőipar 8 16,0 Kereskedelem, javítás 7 14,0 Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás 5 10,0 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 1 2,0 Pénzügyi közvetítés 1 2,0 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 6 12,0 Egészségügyi, szociális ellátás 1 2,0 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 4 8,0 Összesen ,0 Forrás: TSTAR 2005 Szintén nem túlzottan nagyszámúak az idegenforgalmi vállalkozások, de a falusi szálláshely-biztosításra berendezkedett lakosokkal és a bortermelőkkel együtt nagyon komoly erőfeszítéseket tesznek a község idegenforgalmi vonzerejének növelése érdekében. A mára kialakított szálláshelykínálat (Melléklet M5. tábla) mind mennyiségét, mind minőségét és változatosságát tekintve megfelelő alapokat teremt az ilyen irányú fejlesztéshez. A férőhelyek azonban egyelőre különösen a szállodákban igen alacsony kihasználtságúak (7. ábra). Ennek nagyrészt az az oka, hogy a vendégek rövid ideig maradnak. Az általuk a szállodákban átlagosan eltöltött éjszakák száma a kettőt sem éri el, a külföldi vendégek esetében pedig alig haladja meg a másfelet. A falusi turizmus keretében belföldieknek biztosított szálláshelyek mutatója jóval kedvezőbb; az egy vendégre jutó vendégéjszakák száma ebben a szálláskategóriában a három és felet közelíti. 13

14 Ami a gondot okozza, az egyrészt a téli holtszezon áthidalása, másrészt a vendégmarasztaló szabadidős, sport- és kulturális programok megszervezése, valamint a helyi hagyományok turisztikai látványossággá konvertálása. Ez utóbbiakhoz sokkal nehezebb az anyagi fedezetet megtalálni, mint az uniós forrásokból is támogatott beruházásokhoz. Sikerre alighanem csak akkor lehet számítani, ha legalább kistérségi vagy annál is magasabb szinten létrejön az érintett önkormányzatok, üzleti vállalkozások, falufejlesztő alapítványok, hagyományőrző és kulturális egyesületek együttműködése, s valamennyi szereplő igyekszik a rendelkezésére álló összes lehetőséget koordináltan kihasználni. 7. ábra Az idegenforgalmi szálláshelyek kihasználtsága: az egy vendégre jutó vendégéjszakák száma szálláshely-típusonként, ,5 3 3,36 Vendégéjszaka 2,5 2 1,5 1 0,5 0 1,98 1,50 1,56 Falusi turizmus Szállodák Egy vendégre Egy külföldi vendégre Forrás: TSTAR 2005 Ebben az összefüggésben fontos először a vizsgált település szintjén áttekinteni az intézményhálózat és az infrastruktúra jelenlegi állapotát, azokat a közösségi szolgáltatásokat, amelyekre a későbbi fejlesztési programokban esetleg építeni lehet. Intézményhálózat, infrastruktúra, szolgáltatások Erdőbénye intézményhálózata és lakásállománya eredetileg egy a jelenleginél lényegesen nagyobb lélekszámú község szükségleteire méretezve alakult ki. Ennek megfelelően viszonylag 14

15 fejlettnek, jól kiépültnek 7 mondható, s szinte minden elemét bizonyos mértékű kapacitásfelesleg jellemzi. Ez egyszerre jelent veszélyt, hiszen a fenntartási nehézségek közepette könnyen felmerülhet a bezárás lehetősége, de esélyt is, hiszen ugyanezekre a szabad kapacitásokra új, vonzó, a község fejlesztéspolitikájába illeszkedő, innovatív szolgáltatások megszervezését lehet alapozni. 7. tábla Az oktatási intézmények jellemzői, 2005 Megnevezés Óvoda Általános iskola Intézmények száma 1 1 Pedagógusok száma 4 9 Csoportok/osztályok száma 2 6 Férőhelyek száma 52.. Beiratkozott gyermekek száma Egy csoportra/osztályra jutó gyermekszám Egy pedagógusra jutó gyermekszám Forrás: TSTAR 2005 Mint a 7. tábla mutatja, az óvoda a 2005-ös adatok szerint még 92 százalékos kihasználtsággal működött, de az általános iskola 8 helyett már akkor is csak 6 osztályt tudott indítani, s azokat is igen alacsony létszámmal. A demográfiai adatok 8 ismeretében azt kell feltételeznünk, hogy a helyzet a közeljövőben nem fog javulni, sőt, a mostani 0 2 évesek iskoláskorba lépése még tovább rontja majd a kihasználtságot. Ebben a helyzetben nagyon kézenfekvő lenne, hogy az iskola bekapcsolódjon a község alacsonyan képzett, s ezért munkához nem jutó lakóinak a képzésébe. Szintén részt vállalhatnának ebből a feladatból a közművelődési intézmények, nevezetesen a művelődési otthon és a könyvtár, amelynek a könyvállománya 8588 kötetből áll, de ezekből 74 beiratkozott olvasójának 2005-ben mindössze 911-et kölcsönzött ki. A kulturális kínálat, ezáltal az idegenforgalmi vonzerő növelésében szintén fontos szerep vár a művelődési házra és a hozzá kapcsolódó hagyományőrző egyesületekre. Ugyancsak kézenfekvő lenne, hogy a helyi 7 A községnek van saját postahivatala, bankfiókja, benzinkútja, orvosi rendelője, védőnője, körzeti ápolónője, fiókgyógyszertára, nyugdíjas klubja, sőt, egy 26 fő befogadására alkalmas, egyházi fenntartású szociális otthona is. A település központjától 7 km-re elhelyezkedő vasútállomást busszal lehet megközelíteni. 8 A TSTAR szerint 2005-ben a 0 2 éves korosztály létszáma 34 fő volt, a 3 5 évesek korcsoportjába 50 gyerek tartozott. 15

16 sportegyesület részt vegyen az aktív szabadidő-eltöltés lehetőségét megteremtő programok kialakításában és megszervezésében. Az üdülővendégeknek szánt szabadidős programok bővítésére annál is inkább szükség lenne, mert a községbe nem csak a szállodák és a falusi turizmusra berendezkedett helyi lakosok csábítják a pihenésre vágyókat, hanem a népességfogyás okán megüresedett, s többnyire viszonylag olcsón megvásárolható házak is. A legutóbbi népszámlálás azt állapította meg, hogy 2001-ben a község hajdani lakóingatlanainak már alig több mint háromnegyedét használták lakás céljaira (8. ábra és Melléklet M6. tábla); a házak 15 százaléka üdülés céljait szolgálta. 8. ábra A lakó- és üdülőingatlanok megoszlása felhasználási mód szerint, 2001 Üdülésre 15% Használaton kívül 8% Egyéb célra 1% Lakás céljára 76% Forrás: Mind a helyben lakók, mind az üdülőtulajdonosok számára igen fontos fejlemény volt a község közművesítésének az utóbbi néhány évben bekövetkezett ugrásszerű fejlődése és 2005 között a vezetékkel gázzal és vízzel ellátott házak száma egyaránt több mint másfélszeresére nőtt (9. ábra). Szintén sor került a rendszeres szemétszállítás megszervezésére. Ez a szolgáltatás ma már a lakott ingatlanok közel 80 százalékát eléri. Ugyanez az arányszám a vezetékes telefonnal való ellátottság esetében 60 százalékos. 9 Igaz, az internet-kapcsolat megteremtésére is alkalmas ISDN vonalak száma továbbra is elenyésző (mindössze 32) 10. A mobiltelefonok számáról sajnos nincs információnk. A község lakóinak a külvilággal való kapcsolattartását 294 személygépjármű segíti. 9 A távbeszélő fővonalak száma 423. Forrás: TSTAR A kábeltelevíziós hálózat egyelőre nincs kiépítve, így az internet-kapcsolat megteremtésére csak a telefonos hálózat közvetítésével lenne mód. 16

17 9. ábra Az infrastrukturális ellátottság alakulása: a vezetékes gázzal, vízzel ellátott és a közcsatornába bekapcsolt lakások száma, 2001 és 2005 Db Gáz Víz Csatorna Forrás: 2001: 2005: TSTAR 2005 Bármennyire örvendetesek is azonban a gyors infrastruktúra-bővülést jelző mutatók, mégsem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az ezzel járó higiénia és kényelem még korántsem érhető el a község minden lakója számára. A 2005-ös TSTAR-adatok szerint a lakott házaknak mintegy kétharmadában van vezetékes víz, de a közcsatornába bekötöttek aránya alig haladja meg, a vezetékes gázzal ellátottaké pedig nem is éri el az 50 százalékot. A közüzemi díjak fizetése számos olyan háztartásban is gondot okoz, ahol sor került a közművesítésre. A rossz lakáskörülmények között, viszonylagos vagy teljes szegénységben élők helyzetének javítása egyszerre igényel hosszabb és rövidebb távú gondolkodást, átgondolt fejlesztéspolitikát és azonnali cselekvést. Hosszabb távon mint a fentiekben már kifejtettük nyilvánvalóan az lehet a megoldás, ha az aktív korúak jelentős részét sikerül hozzásegíteni a munkaerőpiacra való visszajutáshoz. Ugyanakkor rövidebb távon, a napi megélhetési gondok enyhítése érdekében széles körű segélyezésre van szükség. Önkormányzati segélyezés, szociális gondoskodás Az erdőbényei önkormányzat által nyújtott társadalom- és szociálpolitikaí juttatások költségei a teljes éves költségvetési kiadásnak közel egyötödét 11 emésztik fel. Ez az önkormányzati ben a tárgyévi összes kiadás mintegy 235 millió Ft volt, a társadalom- és szociálpolitikai juttatásokra költött összeg pedig meghaladta a 43 millió Ft-ot. Forrás: TSTAR

18 szinten tetemesnek számító összeg több különböző jogcímen (8. tábla) jut el a rászorulók népes táborához. Ebből az is következik, hogy az egy támogatottra jutó összeg a segélyek egy részénél meglehetősen alacsony, az átmeneti és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében mindössze 4 illetve 5 ezer Ft, de a súlyosan mozgáskorlátozott személyeknek folyósított támogatás egy főre eső értéke sem éri el a 9 ezer Ft-ot. Tízezres nagyságrendű (23 illetve 45 ezer Ft) viszont a rászorultságtól függő nem rendszeres segély, illetve a lakásfenntartási támogatás egy kedvezményezettre jutó összege. A rendszeres szociális segélyben részesülők egy év alatt mintegy 200 ezer Ft-hoz jutnak hozzá. Messze a legköltségesebb támogatási forma a közmunka megszervezése. Ennek azonban legalábbis elvileg egészen más a funkciója. Nem egyszerűen segélyezést jelent, hanem azt a célt is szolgálja, hogy a leszakadóban levő emberek kapcsolatban maradjanak a munka világával, ne süllyedjenek bele a tartós munkanélküliséggel gyakran együtt járó apátiába, s ne adják fel azt a reményt, hogy idővel újra visszajuthatnak a munkaerőpiacra. 8. tábla Az önkormányzat által nyújtott társadalom- és szociálpolitikai juttatások összege és kedvezményezettek száma, 2005 A juttatás típusa A juttatás összege Ezer Ft A kedvezményezettek száma, fő Rendszeres szociális segély Rászorultságtól függő egyéb támogatás Lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély 28 6 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Közcélú foglalkoztatás Forrás: TSTAR 2005 A rászoruló idősek számára az önkormányzat nem tart fenn bentlakásos intézményt, de a községben működik egy református szeretetotthon, amelynek 26 lakója van. A nappali ellátást nyújtó idősek klubja 75 százalékos kihasználtsággal működik, az elvben 20 ember számára elérhető szolgáltatást 15-en veszik igénybe. A szociális alapellátás keretében házi segítségnyújtásban 13, 18

19 étkezésben 40 fő részesül, s további 10 idős ember mindkét típusú segítséget megkapja. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma Összefoglalás, következtetések Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a statisztikai adatokból egy igen súlyos szociális és foglalkoztatási gondokkal küszködő, negatív demográfiai folyamatok által veszélyeztetett község képe bontakozik ki, amely azonban korántsem reménytelen helyzetű. Számos jele látható annak, hogy a problémák kezelése, a kitörési pontok megkeresése és a potenciális fejlődési lehetőségek kihasználása érdekében máris történtek bizonyos erőfeszítések. Az adatok alapján több a fenti elemzésben már jelzett cselekvési irány rajzolódik ki. Ezek a következők: a település gazdasági adottságaira és hagyományaira alapozott, a helyi és betelepülő vállalkozókkal együttműködve megvalósítható fejlesztési program: a szőlő- és bortermelés, illetve a hozzá kapcsolódó hordókészítés fellendítése; az idegenforgalom és a falusi turizmus továbbfejlesztése; különös tekintettel a borturizmusban, illetve a kulturális és szabadidős kínálat gazdagításában rejlő lehetőségekre; a munkaképes korú, de jelenleg nem dolgozó lakosok képzettségének növelése és munkaerőpiacra való visszajutásának aktív segítése. A konkrét cselekvési programok megalapozásához természetesen a jelenleginél jóval részletesebb elemzésekre, a helyi viszonyok, igények, adottságok és lehetőségek szociológiai módszerekkel történő helyszíni feltárására lenne szükség ös TSTAR-adatok. 19

20 MELLÉKLET TÁBLÁZATOK M1. tábla A népességszám* alakulása, Év Népességszám A népességszám változása fő az 1880-as adat %-ában az előző év %-ában ** , ,5 108, ,3 105, ,4 101, ,2 99, ,3 123, ,3 105, ,4 98, ,5 93, ,0 88, ,4 84, ,2 81, ,1 83, ,6 80,7 Forrás: : Népszámlálási adatok: es adat: a Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, január 1. * 1880-tól 1970-ig a lakónépesség, 1980-tól 2001-ig az állandó népesség, 2007-ben a lakónépesség száma ** Az 1870-es népszámlálási adat valószínűleg téves (a községben 1870 és 1880 között semmi olyasmi nem történt, ami a több mint 400 fős népességcsökkenést indokolta volna), ezért a bázisviszonyszámok számítása és az elemzés során figyelmen kívül hagyjuk. 20

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû!

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Települési kérdõív önkormányzatok számára Miskolci Egyetem Társadalomföldrajzi Tanszék Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Település neve:... 1. A száma: 2. A ok

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN-10: 963-235-055-3 (nyomdai) ISBN-13: 978-963-235-055-4 (nyomdai) ISBN-10:

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-401-9

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 N PROF I T N BUDAPEST, 2009 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1218 7194 Felelős szerkesztő: Tokaji Károlyné főosztályvezető

Részletesebben

Amerikai Egyesült Államok összlakossága és magyar származású népessége az American Community Service 1 2004 adatai alapján

Amerikai Egyesült Államok összlakossága és magyar származású népessége az American Community Service 1 2004 adatai alapján Amerikai Egyesült Államok összlakossága és magyar származású népessége az American Community Service 1 2004 adatai alapján 1. ábra. Összpopuláció* Összlakosság 285 691 501 (99%) Összlakosság 1 527 156

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Az időskorúak főbb demográfiai jellemzői Magyarország népesedési viszonyait az elmúlt negyedszázadban fogyás és öregedés jellemezte. A mikrocenzus időpontjában, 2005. április 1-jén

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-406-4 Készült a Központi

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Jászivány Községi Önkormányzat 5135 Jászivány, Fő út 4. Jászivány Község Önkormányzat falugondnoki szolgálatának szakmai programja 1. számú melléklet a Képviselő-testület által elfogadott 59/2012.(VI.27.)

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony FEJES LÁSZLÓ Sajóbábony Sajóbábony Miskolctól 13 km-re északra, a Bükk hegység keleti lankáinak (közelebbről a Tardonai-dombságnak) és a Sajó-medencének találkozásánál fekszik. A település két markánsan

Részletesebben

Önkormányzati szintű bevételek 2015. évi

Önkormányzati szintű bevételek 2015. évi 2. melléklet a /2015.( ) önkormányzati rendelethez Önkormányzati szintű bevételek 2015. évi 2015. évi előirányzat Polgármesteri Megnevezés Önkormányzat Hivatal, intézmények Összesen 1. Helyi önkormányzatok

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök Központi Statisztikai Hivatal. EVI NEPSZÄMLÄLÄS 11. Fogyatekossäggal elök Budapest, 2014 TARTALOM Bevezetö 5 Täbläzatok 7 1. A fogyatekossäggal elök visszatekintö adatai 11 2. A fogyatekossäggal elök reszletes

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-406-4 Készült a Központi

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1. Ön csobánkai lakos? igen nem Ha igen, mióta él a településen? éve 2. Ön csobánkai üdülő tulajdonos? igen nem 3. Tervezi-e, hogy

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

S z e n t e s. Tisztelt Képviselő-testület!

S z e n t e s. Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete S z e n t e s Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 112/2009.(V.29.) Kt. számú határozatával döntött arról, hogy

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-401-9

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-413-2 Készült a Központi

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyer év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

KÉRELEM települési gyógyszertámogatás megállapítására

KÉRELEM települési gyógyszertámogatás megállapítására SZENTLŐRINCI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZOCIÁLIS IRODA 7940 Szentlőrinc, Templom tér 8. Tel.: 73/570-009 Fax.: 73/371-125 Ügyfélfogadás: hétfő, szerda 8.00-16.00, péntek 8.00-12.00 KÉRELEM települési

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agora Munkacsoport Sólyom Andrea A háztartások általános adatai: A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 15-34 év

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Szám: 1-53/2015. A rendelet-tervezet elfogadásához minősített szavazattöbbség szükséges! JAVASLAT

Szám: 1-53/2015. A rendelet-tervezet elfogadásához minősített szavazattöbbség szükséges! JAVASLAT Pásztói polgármesteri Hivatal 3060 Pásztó, Kölcsey utca 35. (06-32) *460-155 Fax: (06-32) 460-918 Szám: 1-53/2015. A rendelet-tervezet elfogadásához minősített szavazattöbbség szükséges! JAVASLAT A személyes

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-411-8 Készült a Központi

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk!

Tisztelt Partnerünk! 2000 főnél népesebb város és község Tisztelt Partnerünk! Adatkérésük részeként a 2011-es népszámlálás adatai alapján elvégeztük a településen található szegregátumok lehatárolását. A lehatárolás a 314/2012-es

Részletesebben