PÉCEL VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA április

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PÉCEL VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013. 2009. április"

Átírás

1 PÉCEL VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA április

2 KÉSZÜLT PÉCEL VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL PÉCEL VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készítette: PESTTERV Kft és a Terra Studio Kft Felelős tervezők: Schuchmann Péter ügyvezető igazgató, Pestterv Kft Laky Ildikó ügyvezető igazgató, Terra Studio Kft Tervezők, szakértők: Dr. Földi Zsuzsa (Terra Studio Kft) Fürstand Attila, PhD (Terra Studio Kft) Károlyi János (Pestterv Kft) Laky Ildikó (Terra Studio Kft) Lombár István (Pestterv Kft) Schuchmann Péter (Pestterv Kft) Sifter Lívia (Terra Studio Kft) Varga Eszter (Pestterv Kft) Pest megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: , Fax: Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel.: 1/ Fax: 1/

3 TARTALOM TARTALOM BEVEZETÉS PÉCEL VÁROSI LÉPTÉKŰ HELYZETÉRTÉKELÉSE A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN A város helye a településhálózatban Pécel térségi szerepkörei, feladatai és városhierarchiában elfoglalt helye, a vonzáskörzet bemutatása A város dinamikája Funkciógazdagság Foglalkoztatási szerepkör szerinti várostípus A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS Gazdaság Ágazati szerkezet Vállalkozások helyzete Turizmus Információs társadalom Külső elérhetőség Társadalom Demográfia Képzettség-műveltség Munkanélküliség-foglalkoztatás Egészségi állapot Jövedelmi helyzet Környezet Természeti környezet Épített környezet, városszerkezet kialakulása Műemlékek - helyi építészeti értékek Lakásállomány Települési zöldfelületek Települési infrastruktúra ellátottság - közlekedési infrastruktúra Közszolgáltatások Oktatás-nevelés, kultúra Egészségügy Szociális ellátás Tömegközlekedés Hulladékgazdálkodás Víz és csatorna hálózat és szolgáltatás (csapadékvíz elvezetés is!) Gáz- elektromos áramellátás VÁROSI SZINTŰ SWOT ANALÍZIS PÉCEL VÁROS VÁROSRÉSZ SZINTŰ ÉRTÉKELÉSE

4 3.1 VÁROSRÉSZEK LEHATÁROLÁSA ÁTFOGÓ-ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Központok és alközpontok lehatárolása Városrészek rövid összehasonlító elemzése, szegregátumok lehatárolása A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE Városrész 1. (Városközpont) Városrész - Ipari Park térsége az M0 mentén Városrész 3. (Vasúton túli terület) Városrész Városrész - Új kertvárosi lakóterületek a Csatári-dűlő térségében A VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁNAK TÉRSÉGI (RÉGIÓS ÉS AGGLOMERÁCIÓS) KERETEI STRATÉGIA PÉCEL JÖVŐKÉPE (15-20 ÉV MÚLVA) A JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA A éves átfogó cél A 7-8 évre szóló tematikus célok Városrészi célok A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA Illeszkedés a városfejlesztési koncepcióval és a rendezési tervvel Célrendszer koherenciája Környezeti hatások AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE A város akcióterületei Akcióterület 1. - Városközpont rehabilitáció és fejlesztés Akcióterület 2. - Gazdasági területek fejlesztése Akcióterület 3. - Alközpontfejlesztés a vasúttól É-ra fekvő területen Akcióterület 4. - Kertvárosi lakóterületek bővítése és fejlesztése Akcióterület 5. - Termálfürdő és környezetének fejlesztése Akcióterület 6. - Turisztikai tengely kialakítása A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA Ingatlangazdálkodási terv Az IVS-hez kapcsolódó nem fejlesztési jellegű tevékenységek ismertetése Partnerség Szervezeti elvárások Településközi koordináció feladatai A stratégia végrehajtásának monitoringja MELLÉKLETEK TÁBLA: A 2001-ES NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAIBÓL ELŐÁLLÍTANDÓ MUTATÓK TÁBLA: ÁLTALÁNOS ISKOLAI KÖZOKTATÁS INTEGRÁLTSÁGÁNAK FELMÉRÉSE TÁBLA: PÉCEL INFRASTRUKTÚRÁJA (BELTERÜLET)

5 1 BEVEZETÉS Pécel város Önkormányzata januárjában döntött a város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) elkészítésének szükségességéről. Az integrált stratégia kidolgozásának és elfogadásának célja a 2002-ben jóváhagyott településfejlesztési koncepció célkitűzései figyelembevételével a város és azon belül a városrészek középtávú ig szóló - fejlesztési irányainak meghatározása a helyi társadalom és gazdaság képviselőinek bevonásával. A város Képviselőtestülete február 27-i ülésén döntött arról, hogy az IVS-t a Városrehabilitáció ban - Kézikönyv a városok számára című ÖTM által megjelentetett, - a tartalmi követelményeket meghatározó - kézikönyv figyelembevételével dolgoztatja ki. Az IVS és a városközpont Akcióterületi Tervének elkészítésére a PESTTERV Kft - a TERRA STUDIO Kft-vel együttműködve - kapott megbízást. A tervezés célja, hogy a város eredményesen vehessen részt a Közép-Magyarországi Régió Operatív Programja megvalósítása keretében A települések rehabilitálására kiírt KMOP /B Pest megyei településközpontok fejlesztése - integrált településfejlesztés Pest megyében címmel meghirdetett pályázaton. Fenti előzmények és a Képviselőtestület által megfogalmazott követelmények figyelembevételével olyan Interált Városfejlesztési Stratégia került kidolgozásra (és jelen dokumentumban bemutatásra), amely o szerkezetében és tartalmában megfelel az ÖTM kézikönyvben foglalt követelményeknek, o összhangban van a korábban elfogadott településfejlesztési koncepció célkitűzéseivel. Az Intergrált Városfejlesztési Stratégia, majd az Akcióterületi Terv több fázisban került kidolgozásra és egyeztetésre. A tervezési és egyeztetési munkát az Önkormányzat részéről ad-hoc Bizottság irányította és koordinálta. Ez tette lehetővé, hogy Pécel városfejlesztésének közép távú célkitűzései és az ezeket szolgáló beavatkozások teljes körűen kidolgozásra kerülhettek. A Képviselőtestület az IVS és az AT előzetes elfogadásakor döntött arról is, hogy az akcióterületi terv mely elemei képezzék a KMOP pályázat részét. A testület megállapította, hogy a pályázatba is beemelt fejlesztések megvalósíthatók a város érvényes településszerkezeti- és szabályozási tervének keretei között. Az akcióterületi tervben hosszabb távra tervezett további beavatkozások tervezési előkészítése érdekében a Képviselőtestület támogatta a településrendezési eszközök részleges módosítását. 5

6 2 PÉCEL VÁROSI LÉPTÉKŰ HELYZETÉRTÉKELÉSE 2.1 A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN A város helye a településhálózatban Pécel a Budapesti Agglomeráció része, azon belül is a főváros közvetlen szomszédságában, a belső elővárosi gyűrű keleti oldalán elhelyezkedő jelentős történelmi múlttal, tradíciókkal rendelkező, az utóbbi évtizedekben pedig erőteljesen agglomerálódó és urbanizálódó település. Térségi elhelyezkedése és településhálózati kötöttsége miatt a város az országos tervekben is mint az agglomeráció településrendszerének része kerül értelmezésre és értékelésre. A településtudományi vizsgálatokban, térségi tervekben is minden esetben, mint a Budapest körüli városi jogállású településekből álló kertvárosi gyűrű része jelenik meg Pécel, olyan településként, amely a főváros körüli szuburbanizáció egyik kiemelt célterülete, amely dinamikusan növekvő számú lakónépessége számára egyrészt a városi színvonalú szolgáltatások bővítésére, másrészt nyugodt, kellemes kertvárosi környezet biztosítására törekszik. Az agglomerációs összefüggések miatt a város fejlesztése csak ebbe a sajátos fővároskörnyéki térstruktúrába és kapcsolatrendszerbe helyezve, az ebből adódó sajátosságok figyelembevételével lehetséges. Pécel országos településhálózatban elfoglalt helyét, illetve szerepét, jelentőségét az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) értelmezése alapján határozzuk meg. Az OTK adja azt a tágabb keretet, mely kiindulási alapul szolgál, és amelynek szempontjait figyelembe kell venni Pécel Integrált Városfejlesztési Stratégiájának kidolgozásakor is. A város az agglomerációs övezet keleti térségében helyezkedik el közvetlen szomszédságban Budapesttel, a Gödöllői kistérség második legnépesebb városa. A Gödöllői kistérség az ország legfejlettebb kistérségei közé tartozik. Pécel szervesen kapcsolódik a fővároshoz mind gazdasági-foglalkoztatási, közlekedési, intézményi-ellátási és szolgáltatási szempontból. A kapcsolatrendszer kölcsönös, a főváros térségének aktuális helyzete, fejlődése közvetlenül kihat Pécel gazdaságára, társadalmára is. A versenyképes metropolisz térség megteremtését középtávon elősegítő OTK célrendszer számos elemét - részcéljait - figyelembe kell venni Pécel esetében is. (Kiemelésre kerültek a Pécel tekintetében releváns részcélok) Budapest gazdaságszervező nemzetközi jelentőségű pénzügyi-szolgáltató, K+F központ szerepének és az európai gazdaságba való szerves bekapcsolódásának megerősítése. A transznacionális vállalatok, különösen a pénzügyi és üzleti szolgáltató vállalatok közép- és kelet-közép európai, illetve a Balkán és Kelet-Európa térségére is ható irányításiszervezési, K+F központjai megtelepedésének ösztönzése. A nemzetközi versenyképesség fokozása érdekében az európai gazdaságba való szerves, elmélyült 6

7 bekapcsolódás kiemelt fontosságú. Ehhez szükséges a közlekedési kapcsolatok mellett a szerves gazdasági kapcsolatok kiépülése is. A központi szerephez szükséges infrastrukturális és szolgáltatási fejlesztések ösztönzése. A metropolisz infrastruktúra fejlesztése a személyforgalom, az információ és kommunikáció technológiai, magas szintű üzleti infrastruktúra fejlesztések terén kell, hogy leginkább megnyilvánuljon. A logisztika, a közlekedési és a műszaki infrastruktúra fejlesztése során Budapest tehermentesítése, valamint az ország más térségi lehetőségeinek kihasználása, egyes terhes funkciók leosztása fontos, kerülve az anyag és energiaáramlás további, túlzott helyi koncentrációját. Tudás-ipar és a magasan kvalifikált munkaerő-megtartó képességének növelése nemzetközi viszonylatban. A részcél a helyi, nemzetközi jelentőség felsőoktatási kínálatra épített organikus tudásbázis növelésével, az ország többi tudásközpontjával is szorosan kooperáló K+F és kooperációs kutatási aktivitás bővítésével együtt érhető el. High-tech iparágak és a kiemelkedően magas hozzáadott értéket előállító tevékenységek ösztönzése. Magas szintű üzleti, IKT és személyi szolgáltatások fejlesztése, melyek révén Budapest nemzetközi versenyképessége nagyban javulhat. Nemzetközi turisztikai és kulturális központ szerep erősítése. Egy világvároshoz méltóan sokszínű, ugyanakkor sajátos helyi erőforrásokra épített kínálat megteremtésével, a nemzetközileg is kiemelkedő fürdővárosi szerep és élénk kulturális élet újraéledésének ösztönzésével, a térség nagyvárosaival (Bécs-Prága-Pozsony- Krakkó) kialakított kulturális együttműködés erősítésével; Az élhető város megteremtése, mely a minőségi életet lehetővé tevő egészséges lakókörnyezet kialakításán, a pihenés és felüdülés tereinek bővítésén és minőségi fejlesztésén alapul. Mindez az elkerülhetetlen nagyvárosi környezeti feszültségek és környezetszennyezés csökkentését igényli. Szükséges a funkcióvesztett területek revitalizálása, a városon belüli ipari (barnamezők), és lakófunkciójú válságterek (slumosodó városrészek, lakótelepek) folyamatos rehabilitációja, funkciókkal való megtöltése, illetve a városon belüli és a várost körülvevő zöldterületek védelme és lehetőség szerinti növelése; Az agglomerációs települések fizikai összenövésének megakadályozása, a zöldmezős beruházások és a belterületbe vonások korlátozásával, a főváros körüli zöld területek védelmével, ill. növelésével cél egy kiegyensúlyozott zöldfelületi rendszer, ökológiai és rekreációs zöld gyűrű kialakítása. (Budai-hegység, Pilis, 7

8 Visegrádi-hegység, Gödöllői-dombság, Ócsai TVK, Duna-mente, Tétényi-fennsík, stb.). E gyűrűben biztosítani kell egyrészt a köztes mező- és erdőgazdálkodási zöldterületek ökológiai célú hasznosulását, másrészt a főváros számára minőségi rekreációs lehetőségek - a fenntarthatóság szempontjaival összhangban álló - széles körét (pl. kerékpáros-, vízi-, horgász-, lovassport és turizmus, természetjárás, vízi turizmus, stb.), lehetővé téve a jelenleg kevés helyszínen nagy terhelést jelentő kiránduló- és üdülőforgalom szétterítését, ezzel összhangban az erdők közjóléti szolgáltatásainak bővítését. Harmonikusan működő agglomerációs rendszer megteremtése, fejlesztések menedzselése az agglomeráció szereplőinek hatékony együttműködésével. A főváros és elővárosi gyűrűjének fejlesztése egységes tervezést igényel, mely a kerületi, fővárosi, települési, megyei önkormányzatok, a régió, a közszolgáltatók és a társadalmi szervezetek partnerségén alapul. A hatékony végrehajtást is csak együttműködő menedzsmenti szervek biztosíthatják. Ezért törekedni kell az összes érintett település agglomerációs externáliákat kezelni képes intézményi kooperációjának biztosítására. A kiegyensúlyozott térszerkezet kialakítása, az alközpontok fejlesztése, az élhető lakókörnyezet megteremtése érdekében szükséges, hogy a különböző szereplők összehangolt, túlzott területhasználatot kerülő fejlesztései eredményeként az agglomerációban élők mind nagyobb aránya számára váljanak településükön ill. a szomszédos településeken elérhetővé a munkahelyek, szolgáltatások, csökkentve a közlekedési rendszer és a környezet terhelését. Közlekedési kapcsolatok modernizációja, a környezeti szennyezéseket csökkentő beruházások támogatása, haránt irányú közlekedési kapcsolatok fejlesztése, forgalomcsillapító, az elővárosi gyűrűvel összehangolt integrált várostervezés megteremtése, a környezetbarát közösségi közlekedés előtérbe helyezése az egyéni közlekedéssel szemben. Javítani kell a fővároson belüli tömegközlekedést fenntartható megoldásokkal, valamint fejleszteni a dunai hajózást, mint potenciális városon belüli és agglomerációs tömegközlekedési eszközt. A fővárosi agglomerációnak az országra, annak fejlesztési pólusaira ható kisugárzásának erősítése. Ehhez a közlekedési és infokommunikációs kapcsolatok megerősítése, a harmonikus gazdasági, döntéshozatali, politikai munkamegosztás kialakítása elengedhetetlen. Az Országos Településhálózat Fejlesztési Koncepció az ország településeit hat kategóriába sorolja funkciógazdagság, térségi szerepkörök figyelembe vételével. Pécel ebben a 8

9 településhálózati rendszerben funkcionális központi szerepet betöltő településként került rögzítésre. Pécel térségi jelentősége a M0 körgyűrű keleti szakaszának megépülésével az elkövetkező években várhatóan még erőteljesebben felértékelődik. A város közvetlen határában kiépülő két új autópálya csomópont - a korábbi relatív közlekedési árnyékhelyzetből kiemeli és - az országos és a nemzetközi vérkeringésbe is bekapcsolja a várost. Jelentősen javul és többirányúvá válik ezzel Pécel elérhetősége, ami erőteljesen növeli fejlesztési potenciálját, felértékeli a fejlesztésre kijelölhető területeit. Ez a változás felhelyezi Pécel fejlesztési területeit a nemzetközi befektetői célterületek térképére is. 9

10 2.1.2 Pécel térségi szerepkörei, feladatai és városhierarchiában elfoglalt helye, a vonzáskörzet bemutatása Pécel a Gödöllői kistérséghez tartozik. A város a Kistérség Fejlesztési Stratégiájában, ugyanakkor Gödöllőhöz képest alárendelt, csupán kiegészítő szerepkörhöz jut, annak ellenére, hogy a kistérség második legnépesebb települése (1. táblázat). A Gödöllői kistérség központja, legnagyobb települése Gödöllő, amely az agglomerációs városhálózat egyik legfontosabb központja. Pécel a kistérségen belül jelenleg árnyékhelyzetben van, mivel a főváros és Gödöllő közötti térben csak kevesebb funkció ellátását tudja biztosítani. Ezek többsége is saját lakosságát kiszolgáló alapfokú ellátás. A kistérségen belül a legtöbb középfokú és felsőfokú funkció hagyományosan Gödöllőn összpontosul, Pécel városi rangja és kistérségen belüli jelentősebb népességszáma ellenére is lényegesen kevesebb térségi kihatású intézményt szolgáltatást mondhat magáénak. Középfokú ellátást csak részben biztosít, felsőfokú funkciókkal pedig egyáltalán nem rendelkezik. Pécel középfokú funkciók tekintetében Budapest, Gödöllő és Kistarcsa irányába vonzódik. Felsőfokú ellátás terén e három település szintén Pécel legfőbb ellátó központja. Annak ellenére, hogy a város helyzete nem súlyponti a keleti agglomerációs övezeten és a kistérségen belül sem, Pécel több területen rendelkezik térségi szerepkörökkel, jellemzően gazdasági, kulturális, oktatási, egyházi területen. A város ipari parkjába települt gazdasági társaságok munkaerővonzása túlnyúlik Pécel határain. Pécel mikrotérségi foglalkoztató központi szerepet tölt be, amely az M0 csomópont térségében tervezett gazdasági területek tényleges igénybevételével tovább növekszik majd. Térségi kisugárzása megmutatkozik a kereskedelem és bizonyos szolgáltatások terén is. A városban található Ráday-kastély és műemléki környezete Pécel kulturális központi szerepkörét erősíti. Középiskolai oktatás vonatkozásában szintén több környező településre is kiterjedő központi szerepet tölt be. Gimnáziuma, illetve mezőgazdasági szakiskolája tanulási lehetőséget nyújt a nem helyben élő diákok számára is. A Pécelen működő zeneiskola is térségi vonzerőt képvisel az alapfokú művészetoktatás területén. A zeneiskola amellett, hogy oktatási lehetőséget nyújt több közeli település tanulói számára is, rendszeresen ad helyet hangversenyeknek, amelyek térségi érdeklődésre is számot tartanak. Sajátos térségi szerepkört biztosít a város számára hagyományos vallási központi szerepköre, egyházi élete. A városban több keresztény gyülekezet működik, Pécel színtere rendszeres keresztény találkozóknak, egyházi rendezvényeknek, és aktív szerepet vállal vallási témájú iskolai táborok lebonyolításában is. Pécel vonzáskörzetébe fenti térségi szerepkörök kapcsán Isaszeg, Nagytarcsa, Maglód, és a főváros XVII. kerülete sorolható. 10

11 Összefoglalva, Pécel a városhierarchiában a kisvárosok kategóriájába tartozik azon belül is a funkciószegény kisvárosok közé. Pécel Budapest agglomerációs gyűrűjének 26 város között lakosságszámát tekintve a kilencedik legnagyobb, 1999-hez viszonyított népességnövekedésének aránya (133%), ami az agglomerációs városokéhoz képest (130%) átlagosnak mondható. Pécel esetében térségi szerepkörről valójában középfokú funkciói kapcsán lehet beszélni. A város e tekintetben a középfokú oktatás és szociális ellátás terén lát el jelentősebb térségi és esetenként annak határán túlnyúló feladatokat (lásd alfejezet). Agglomerációs sajátosság, hogy hagyományos értelemben vett vonzáskörzettel nem rendelkezik. A városban működő munkahelyek elsősorban a városon belülről, néhány esetben Budapest XVII. kerületéből vagy a közvetlen környező településekről vonzanak munkaerőt. 11

12 Lakónépes ség 1990 Lakónépes ség 2001 Lakónépes ség 2006 Népességs zám változás %-ban Népességs zámváltozá s Részesedé s a kistérség népességé ből ban %-ban Lakásállom ány 2001 Lakásállom ány az év végén 2006 Lakásállom ány változás %-ban Működő egyéni vállalkozás ok száma 1999 Működő egyéni vállalkozás ok száma 2004 Változás a működő egyéni vállalkozás ok számában %-ban Működő társas vállalkozás ok száma1999 CSÖMÖR ,7 116,1 7, , ,6 270 DÁNY ,1 102,6 3, , ,1 46 GÖDÖLLÖ ,3 104,5 29, , , ISASZEG ,9 107,0 9, , ,3 126 KEREPES(KEREPESTARCSA) ,3 117,1 8, , ,9 237 KISTARCSA(KEREPESTARCSA) ,6 111,2 9, , ,9 324 MOGYOROD ,8 120,4 5, , ,7 117 NAGYTARCSA ,1 119,3 3, , ,5 64 PÉCEL ,3 112,9 12, , ,7 327 SZADA ,9 130,4 3, , ,0 81 VÁCSZENTLÁSZLO ,6 103,8 1, , ,3 36 VALKO ,8 103,8 2, , ,6 16 ZSÁMBOK ,0 102,0 2, , ,2 37 Gödöllői kistérség összesen ,3 111, , , táblázat Gödöllői kistérség és településeinek néhány alapadata, Pécel relatív helyzete. Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.; Pest megye Statisztikai Évkönyv 12

13 2.1.3 A város dinamikája Pécel város hosszú távú népességfejlődése a statisztikai adatok tükrében jelentősebb kiugró népességnövekedési szakaszokból és stagnáló időszakokból tevődik össze (1. ábra). Évszázados mércével mérve a településen soha nem következett be jelentősebb népességvesztés. A vizsgált 136 évben a népesség mintegy hétszeresére növekedett. Három jelentősebb növekedési periódus figyelhető meg: a kapitalista modernizációhoz kötődő közötti húsz év, a szocialista agglomerációs fejlődéshez kötődő közötti harminc év, és a poszt-szocialista időszak szuburbanizációs fejlődéséhez köthető, manapság is tartó növekedési periódus (1990- ) fő év 1. ábra Pécel hosszú távú népességdinamikája Forrás: KSH Népszámlálás, 2001; Pest megye Statisztikai Évkönyv, Pécel népességdinamikája 1990 után az agglomerációs kontextusban értelmezhető a leginkább. A Gödöllői kistérség többi településével összehasonlítva a népességszám tól 2006-ig a kistérségi átlagnak megfelelően növekedett (133%). A növekedés üteme azonban elmarad a kistérség többi, Budapesttel határos településeitől (Csömör (153%), Kerepes (143%), Mogyoród (173%), Szada (187%)). Mindezzel együtt Pécel a főnyi lakónépességével Gödöllő mögött ( fő) továbbra is a kistérség második legnépesebb települése és 13%-al részesedik a kistérség teljes népességéből. 13

14 2. ábra Budapest és agglomerációs települések népességnövekedése 1990 és 2006 között Forrás: KSH Pest megye Statisztikai Évkönyv 1990,

15 A népességnövekedés ütemét további periodikus bontásban vizsgálva Pécelen a 1990 és 2001 közötti 10 évben a növekedés aránya 118% volt, míg 2001 és 2006 közötti öt évben 113%. A növekedés dinamikája 2001-től kezdve arányait tekintve jóval erőteljesebbé vált és szinte olyan mértékű növekedést eredményezett, mint a korábbi 10 évben összességében. Pécelen a lakásállomány 1990 és 2006 közötti bővülése 113%-os értékkel meghaladja a kistérségi átlagértéket (110%). A lakások száma Pécelen 1990-ben 4159 db, míg 2006-ban 4691 db volt. A növekedés időbeni üteme 1990 óta - a lakónépességhez hasonlóan - nem volt egyenletes. A Gödöllői kistérségben bekövetkezett lakásszám növekedés 1990 és 2001 között 101% míg 2001 és 2006 között 109% volt, azaz a népességszám változásával összefüggésben a valódi dinamikus fellendülés az utóbbi 5-6 évre koncentrálódott. Pécelen hasonló volt a helyzet: 1990 és 2001 között a lakásállomány növekedési dinamikája 101% volt, míg 2006-ig - a kistérségi növekedési ütemet némileg meghaladó - 111%-os növekedés volt tapasztalható. Agglomerációs kitekintés (2.ábra) Az agglomeráció keleti területének településeit a szuburbanizáció kilencvenes években és az ezredfordulót követően lezajló második hulláma érinti. A nyugati oldal relatív telítődése után meginduló népességnövekedés legerősebben Veresegyházát és környékét érinti (a Gödöllői kistérségből leginkább Mogyoródot, Csömört és Kerepest), de igen jelentős a dél-pesti agglomeráció (pl. Szigetszentmiklós) növekedése is. Pécel értékei középmezőnyben foglalnak helyet: az agglomeráció többi városával összevetve az átlagnál valamivel jobb eredményt kapunk. Figyelembe kell azonban venni, hogy a Pécellel szomszédos budapesti XVII. kerület az egyetlen fővárosi kerület, ahol kismértékű népességnövekedést lehet megfigyelni. A gazdasági dinamika vizsgálatára a működő vállalkozások számának változása szolgál. Pécelen a működő vállalkozások száma a 2. táblázat adatainak megfelelően alakult 1999 és 2004 között Működő egyéni vállakozások száma Működő társas vállakozások száma Működő vállakozások száma összesen táblázat Működő vállalkozások Pécelen Forrás KSH T-STAR adatbázis Pécelen az egyéni vállalkozások száma, ha minimális mértékben is, de csökkent (97%) a 1999 után, ugyanakkor a társas vállalkozások száma jelentős növekedést mutatott. A vizsgált időszakra vonatkozóan ez utóbbi növekedés 145%-os volt. Összességében a működő vállalkozások számát tekintve Pécelen növekedés a jellemző. Ez a között 114% -os értéket tett ki. 15

16 Ilyen mértékű növekedést csupán a belső gazdaság tartalékai és ereje nem tenne lehetővé. A növekedés mértéke azt mutatja, hogy a kitelepült népesség többsége feltételezhetően a vállalkozásait is hozza magával új lakóhelyére. Kistérségi összehasonlításban Pécelen a vállalkozások számának növekedése valamelyest elmarad a kistérségi átlagtól, különösen a hasonló helyzetű, fővároshoz közeli településekkel (Isaszeg, Mogyoród) összevetve. A kistérségen belül a működő egyéni vállalkozások száma 101%-kal, míg a társas vállalkozásoké mintegy 180%-kal nőtt, Pécel vonatkozó értékei elmaradnak ettől. Az M0 autópálya átadása minden bizonnyal a vállalkozási aktivitást is növeli majd. Munkanélküliség vonatkozásában Pécel helyzete mind a területi 1, mind pedig a relatív 2 mutatók tekintetében kedvezőnek mondható megyei (itt kevésbé van lehetőség kistérségi összehasonlításra) és országos viszonylatban is. Az egyes évek január 3 hónapjainak értékeit figyelembe véve Pécel az elmúlt években a megyei és országos munkanélküliségi értékek alatt maradt (3. táblázat és 3. ábra). Tendenciáját tekintve a munkanélküliség kismértékben növekedett az elmúlt 5 év során. Pécel Pest megye Területi mutató 2,98 2,21 2,06 2,06 2,21 1,82 1,98 2,02 2,04 Relatív mutató 0,43 0,35 0,36 0,36 0,37 0,28 0,3 0,31 0,29 Területi mutató 3,75 3,06 2,55 2,44 2,51 2,72 2,78 2,86 3,05 Relatív mutató 0,54 0,48 0,45 0,43 0,42 0,41 0,42 0,43 0,43 Magyarország Területi mutató 6,95 6,38 5,68 5,73 5,95 6,56 6,62 6,59 7,04 3.táblázat A munkanélküliség területi és relatív mutatója Pécelen, Pest megyében és Magyarországon január hónapjában Forrás: településsoros munkanélküliségi adatok % Pécel Pest megye Magyarország év 1 Területi mutató: a regisztrált munkanélküliek a munkavállalói korú népesség %-ában 2 Relatív mutató: a területi mutató országos átlaghoz viszonyított aránya 3 Január az idénymunkák hiánya miatt a legkedvezőtlenebb időszak az évben 16

17 3. ábra Munkanélküliség területi mutatói Pécel, Pest megye és Magyarország viszonylatában január Forrás: településsoros munkanélküliségi adatok A munkanélküliség területi mutatója a makrogazdaság alakulásának megfelelően javult a vizsgált időszak elején, majd egy átmeneti növekedés után újra javuló tendenciát mutatott. Ezzel szemben az országos érték a 2002 óta folyamatosan emelkedik. A növekedés jellemző Pest megyére is, de kisebb mértékű, mint az országos. A tendencia a 3. táblázat relatív mutatóiból is kiolvasható, ami Pécel vonatkozásában folyamosan javuló tendenciát mutat. Fontos megjegyezni, hogy Pécel a kedvező munkanélküliségi adatai nem a helyi munkahelyteremtés eredményének tekinthető a rendkívül nagy arányú ingázás miatt (lásd alfejezet) Funkciógazdagság A funkciógazdagság értelmezése a Budapest agglomerációjához tartozó, annak közvetlen közelségében lévő, robbanásszerű népességnövekedést tapasztaló városok esetében mindenképpen eltérő módon értékelendő, mint az ország ritkább település- és népsűrűséggel jellemezhető, esetlegesen központhiányos területein. A Pécelhez hasonló, fős lakónépességet megközelítő városoktól település-földrajzi kontextustól függően egészen eltérő elvárások fogalmazódnak meg a funkcionális ellátottságot illetően pl. az Alföld vagy a Budapesti agglomeráció esetében. Pécel város lakosságának alapfokú ellátását minden intézmény típus, szolgáltató, illetve igazgatási funkció tekintetében kielégíti (egészségügyi alapellátás, óvoda, általános iskola, szociális és gyermekvédelmi alapellátás, kiskereskedelem stb.). A városban három önkormányzati óvoda és egy bölcsőde található. A óvodai ellátásban egy egyházi óvoda is részt vesz. Az alapfokú oktatás és képzés feladatát Pécel város Egyesített Gyermekintézményei végzik. A két ellátási formát illetően jelentős kapacitásbeli hiányosságok mutathatók ki. A városban három általános iskola működik: Szemere Pál Általános Iskola, Petőfi Sándor Általános Iskola és a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola. A közelmúltban átadott új Szemere Pál iskola kiemelkedik modern arculatával, korszerű műszaki megoldásaival, illetve kapacitásával egyaránt. Az általános iskolai oktatás infrastrukturális háttere megfelelő és kapacitása kielégítő. Az alapfokú oktatás kiegészítéseként a városban Zeneiskola is működik a Kossuth téren. A város egészségügyi alapellátását 5 felnőtt háziorvos, 2 házi gyermekorvos, egy gyermek fogorvos és kettő felnőtt fogorvos biztosítja. A privatizált praxisokról van szó, amelyek két helyen működnek: az egyik a Petőfi út 8. alatt található épület, ahol jelenleg még két fogorvos működik, a másik a Pesti úton található Rendelőintézet. Szociális területen a kötelező alapellátások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, idősek nappali 17

18 ellátása, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, egyéb nappali ellátás, támogató szolgálat, közösségi ellátás. A felsorolt nyolc ellátási formából az első három ellátottnak tekinthető a város részéről, a további öt ellátási forma részben teljesül, azonban nem az önkormányzat végzi azokat. Az önkormányzat étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés feladatkörének ellátására működteti a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot (Kossuth utca 18.). Az alapfokú kereskedelmi szolgáltatások tekintetében ellátott a város. Pécelen 158 kiskereskedelmi egység található, ebből 48 élelmiszer és élelmiszer jellegű üzlet. A városban 41 vendéglátóhely működik (KSH, 2006 adatai szerint). A városon belül az alapszintű funkciók jelentős része a mai napig a központban koncentrálódik (1. városrész), ugyanakkor már kialakulóban van a város északi területén egy funkcionális alközpont, amely alapszintű ellátási formákat tömörít (óvoda, iskola, kiskereskedelmi egységek). A város többi részében az alapfokú funkciók vagy hiányoznak, vagy szórványosan, egy-egy önkormányzati tulajdonú ingatlanhoz kapcsolódóan találhatók meg. Alapfokú funkciónak tekinthető a Művelődési Ház és a Városi Könyvtár, amelyek egy épületben található a Maglódi úton a 4. városrészhez kapcsolódóan. A város középfokú intézmény és szolgáltató funkciókban szegény, azaz a város alig rendelkezik olyan feladatellátó hellyel, amely saját lakosságán kívül a környékbeli lakosok ellátását is végzi. Ez alól két terület képez kivételt: az egyik a középfokú oktatás a másik a szociális ellátás intézményi háttere. A két terület közül az első helyi és Pest megyei önkormányzati a második alapítványi működtetésben van jelen a városban. A középfokú oktatási intézmények közül a Ráday Gimnázium (Isaszegi út 3.) helyi önkormányzati tulajdonú és működtetésű. Az iskola vonzáskörzete a városra és környező településeire (Budapest külső kerületei is) terjed ki. A Fáy András Mezőgazdasági Közgazdasági Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium intézményét a Pest megyei önkormányzat működteti, az épületingatlan viszont a helyi önkormányzat tulajdonában van. Az intézmény specializációja a lovászképzés. Emiatt az iskola vonzáskörzete meglehetően kiterjedt esetenként a megye határain túlra is átnyúlik. A város középfokú ellátási területe ezen túl a városban működő (de nem önkormányzati fenntartású) szociális intézményeiben fejeződik ki. Pécelen három tartós bentlakást biztosító otthon működik ebből egy speciálisan demens betegeknek fenntartott intézmény. Vonzáskörzetük elsősorban Budapestre és Pest megyére terjed ki. A városban működik a BM KOK (Katasztrófavédelmi Oktatási Központ a város 2. városrészében) objektuma, amely tanfolyamok és rendezvények megtartására alkalmas tantermekkel, számítógépes és olvasóteremmel, oktatási kabinettel, kollégiumi szobákkal, étkezővel, színházteremmel rendelkezik. Az objektum országos jelentőségű. Középfokú funkcióként értelmezhető a város nyugati peremén található munkahelyi övezet (Ipari Park) ahol nem helyi lakosok is megjelennek, mint munkaerő. A Péceli Ipari Parkra (HJ 18

19 Investment Kft.) jellemző, hogy az eddigiekben munkaerő szükségletét képes kielégíteni a helyi és kisebb részben környékbeli munkaerő kínálatból. Az övezet területi növekedésével és várható tartalmi bővülésével a város ezen funkcionális övezetének belső és külső vonzereje erősödik. További középfokú funkciók kialakítására lehetőséget jelentenek a város adottságai (kastélyok, védett természeti területek, termálkút), gondolva elsősorban a rekreációs és kultúr, ill. üzleti turizmus területére Foglalkoztatási szerepkör szerinti várostípus Foglalkoztatási szerepkör tekintetében Pécelre vonatkozóan nem rajzolódik határozott gazdasági ágazatonkénti specializáció. Ennek oka az ingázók kiemelten magas arányában keresendő. A 2001-es népszámlálási adatok szerint a helyben lakó foglalkoztatottak száma 4911 volt, azaz az akkori népesség ( fő) 39%-a. Ebből 2001-ben 1832 dolgozott helyben, míg 3079 fő (a helyben lakó foglalkoztatottak 69%-a) munkavégzés céljából eljárt a városból. Az ingázók kiemelkedően magas aránya miatt a foglalkoztatottak nemezgazdasági ágak szerinti megoszlása kevésbé a város, mint lakóinak ágazati foglalkoztatottsági struktúráját tükrözi, ami leginkább a főváros foglalkoztatási struktúrájának leképeződése. A 2001-es népszámlálás idején a városban élő foglalkoztatottak 2%-a dolgozott mező és erdőgazdálkodás ágazatban, 30%-a az ipar, építőipar területén és 68%-a pedig a szolgáltatási jellegű ágazatokban. Ezek az arányok teljesen megegyeznek a kistérségi arányokkal, megyei szinten azonban a szolgáltató szektor részesedése 4 százalékponttal alacsonyabb. Ipari, építőipari 33% Egyéb 8% Vezető, értelmiségi 19% Mezőgazdasági 1% Szolgáltatási 16% Egyéb szellemi 23% 4. ábra Az összes foglalkoztatott megoszlása tevékenység típusonként Pécelen Forrás: KSH, Népszámlálás, A foglalkoztatottak tevékenység típus szerinti megoszlásából látható, hogy már a népszámlálás évében is igen magas arányban képviseltette magát a vezető értelmiségi és egyéb szellemi munkát végző csoport. Pécel esetében ez az arány összességében 42% volt (4. ábra). 19

20 A helyben foglalkoztatottakon belül (1832 fő) - összes foglalkoztatott 31%-a ben 2,7% a mezőgazdaságban, 28% ipar építőiparban és további 69,3% a szolgáltatásokban dolgozott. Ez a megoszlás közel azonos a teljes foglalkoztatott számra vonatkoztatott arányokkal a szolgáltatói ágazat némiképpen erőteljesebb megjelenésével. Összességben elmondható, hogy foglalkoztatási szerepköre szerint Pécel városára az ingázók nagy aránya mellett a szolgáltatások kiemelkedően nagy aránya jellemző. A város célja ezzel összefüggésben a helyben foglalkoztatottak számának és arányának növelése és az ipari területek betelepítésével a szolgáltató ágazat minőségi fejlesztése mellett a termelő ágazatokban dolgozók belső arányának növelése. 2.2 A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS Gazdaság Pécel gazdasági fejlődésében mindig is meghatározó jelentőségű volt a főváros közelsége. Ez leginkább abban nyilvánult meg, hogy lakossága 1990-t megelőzően is leginkább Budapest termelő és szolgáltató szektorában dolgozott és naponta ingázott a településről. E tekintetben a vasútvonal megléte kiváló adottságnak számított már akkoriban is. A helyi gazdaság gerincét egyebek mellett a termelőszövetkezetek (Rákos menti MGTSZ), gépüzem, és fémfeldolgozó jelentette Ágazati szerkezet A Pécelen működő vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása 1999 és 2005 viszonylatában kerül összehasonlításra (5. ábra). Pécelen 1999-ben a működő vállalkozások száma 924 volt, míg 2005-ben 1059 (KSH, T-STAR). Ez a növekedés nem jelentős (114%) és - amint azt később bemutatásra kerül - komoly anomáliákat fed az egyéni és társas vállalkozások számbeli változását illetően. A nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlást vizsgálva látható, hogy jelentősebb változások következtek be a vizsgált időszakban. A vizsgált időszakban ( ) a vállalkozások tevékenységi struktúrájában két területen jelentkezett jelentősebb változás. Az egyik a kereskedem, javítás gazdasági ág 35%-ról 26%-ra való csökkenése és - a minden valószínűség szerint - elsősorban ennek rovására jelentkező növekedés az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás területén (itt 22-ről 32%-ra nőtt a részesedés). 20

KISTARCSA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

KISTARCSA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA KISTARCSA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009. június KÉSZÜLT KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KISTARCSA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Felelős tervező: Schuchmann

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 A felmérés módszertana adatfelvétel november 25-e és december 8-a között személyes interjúkkal a válaszadók lakásán Az adatfelvételt a Medián kft. kérdezőbiztosai végezték

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA.

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. BEVEZETŐ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 99. évi III. törvény /Szoc.tv./

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

PÁSZTÓ KISTÉRSÉGI KÖZPONT REHABILITÁCIÓJA AKCIÓTERÜLETI TERV. Készítette: Terra Studio Kft. 4 plusz Építész Stúdió Kft. 2009.

PÁSZTÓ KISTÉRSÉGI KÖZPONT REHABILITÁCIÓJA AKCIÓTERÜLETI TERV. Készítette: Terra Studio Kft. 4 plusz Építész Stúdió Kft. 2009. PÁSZTÓ KISTÉRSÉGI KÖZPONT REHABILITÁCIÓJA AKCIÓTERÜLETI TERV Készítette: Terra Studio Kft. 4 plusz Építész Stúdió Kft. 2009. május PÁSZTÓ KISTÉRSÉGI KÖZPONT REHABILITÁCIÓJA AKCIÓTERÜLETI TERV Készítette:

Részletesebben

Kistérségi tervdokumentum

Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A térség alacsony lakosságszáma nem képez elegendő gazdasági potenciált ahhoz, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek a területén,

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft.

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az Észak-Alföldi Operatív Program keretszámai Eredeti OP keret Prioritás OP forrás M EUR Mrd HUF

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Települési helyzetelemzés Császló

Települési helyzetelemzés Császló Települési helyzetelemzés Császló Budapest, 28 Február 24. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben