SÉGE A GLOBALIZÁLT GAZDASÁGBAN...7

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SÉGE A GLOBALIZÁLT GAZDASÁGBAN...7"

Átírás

1 Vállalkozók Európában 3 Tartalomjegyzék AJÁNLÁS...4 ELŐSZÓ AZ ETIKA JELENTŐSÉGE A GLOBALIZÁLT GAZDASÁGBAN HASZNOSSÁG ÉS MORÁL VÁLLALKOZÁSOK ÉS ÉRINTETTJEIK A BIZALOM TÍPUSAI A TÁRSADALMI FELELŐSSÉG SZABÁLYOZÁSA ÉS PÉLDÁI AZ EURÓPAI UNIÓBAN A VÁLLALKOZÁSOK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGÉNEK RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE A VÁLLALKOZÁSOK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓBAN CSR-STRATÉGIA KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGE ÁLLÁSFOGLALÁS A MÉRŐSZÁMOK, INFORMÁCIÓK STANDARDIZÁLÁSÁRÓL EURÓPAI TAPASZTALATOK A TÁRSADALMI FELELŐSSÉG TERÜLETÉN A TÁRSADALMI FELELŐSSÉG MAGYARORSZÁGI HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI ELÖZMÉNYEK Történelmi örökség Mai foglalkoztatási helyzet, vállalkozások száma Magyarországon A CSR GONDOLKODÁSMÓD MAGYARORSZÁGON Tévhitek a CSR-ról Magyarországon Miért éri meg felelős vállalkozónak lenni Magyarországon? FELELŐS VÁLLALKOZÁS A GYAKORLATBAN MAGYARORSZÁGON Környezetvédelem Munkavállalókkal szembeni felelősség Magyarországon CSR kommunikáció és a média kapcsolata Magyarországon...57 ÖSSZEGZÉS...61 FÜGGELÉK SZ. FÜGGELÉK: STATISZTIKAI ADATOK SZ. FÜGGELÉK: CSR FOGALOMTÁR SZ. FÜGGELÉK: A HATÁSOS KOMMUNIKÁCIÓ MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓJA SZ. FÜGGELÉK: PÉLDATÁR...89 HIVATKOZÁSOK...92

2 4 Vállalkozások társadalmi felelőssége az EU-ban és Magyarországon Ajánlás Tisztelt Olvasó, kedves Vállalkozótárs! Bizonyára Ön előtt is ismert, hogy a tapasztaltabb és eredményesebb vállalkozótól tanulni, módszertanát átvenni nem szégyen. A szerkesztők és a szerzők nevében ajánlom jelen kiadványunkat mindazoknak, akik elfogadják, hogy egy vállalkozás sikere nemcsak a szorgalom, a szakmai tudás, és netán a szerencse függvénye, hanem ehhez a nagyok által kipróbált módszerek és értékek átvétele is szükséges. A piac környezete, a társadalmi felelősség és az üzleti etika jelentősen befolyásolja egy vállalkozás eredményességét. E kötet azt a célt szolgálja, hogy segítséget nyújtson a kis- és középvállalkozóknak a felelős vállalkozói magatartásból eredő lehetőségek hatékony kiaknázásához. Kárpáti György az MKIK Nemzetközi Kollégiumának alelnöke

3 Vállalkozók Európában 5 Előszó A kötet a vállalkozások társadalmi felelősségének a kérdéskörét tárgyalja európai uniós és magyarországi perspektívában. A társadalmi felelősség ( corporate social responsibility CSR ) a mai globalizált gazdaság egyik legfontosabb eszméje. Nem arról van csak szó, hogy a vállalkozások társadalmi projekteket kezdeményeznek, illetve finanszíroznak az oktatás, a kultúra, az egészségügy vagy a környezetvédelem területén, hanem arról, hogy felelős módon járnak el üzleti tevékenységeik során. A felelőség alapelv a nagy német-amerikai filozófus, Hans Jonas megfogalmazása szerint abban áll, hogy törődünk azokkal az érintettekkel ( stakeholders ), amelyekre tevékenységünk hatást gyakorol. A felelősség arányos a hatalommal, azaz minél inkább befolyásolja egy vállalkozás a környezetéhez tartozó alkalmazottak, fogyasztók, beszállítók, lakóhelyi közösség létét és jól-létét, annál inkább figyelembe kell vennie döntései és cselekvései megformálásában azok érdekeit és érték-elvárásait is. Sem a piac, sem pedig a kormányzat nem képes önmagában biztosítani a társadalmi jólétet. A vállalatvezetés önálló morális ágens, amelynek elvitathatatlan szerepe az érintettek jólétének és életminőségnek az előmozdítása. A Vállalkozások társadalmi felelőssége az Európai Unióban és Magyarországon című kötet a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságetikai Központ és a La Vida Kft együttműködésének az eredménye. Az első fejezet az etika jelentőségét mutatja be a globalizált gazdaságban. Bevezeti a gazdasági etikai fontosabb modelljeit és értelmezi a bizalom típusait a gazdasági kapcsolatokban. A második fejezet a társadalmi felelősség szabályozását tárgyalja az Európai Unióban és annak gyakorlati tapasztalatait ismerteti Anglia, Hollandia, Finnország, Portugália, Lengyelország és Észtország esetében. A harmadik fejezet a társadalmi felelősség magyarországi helyzetét és kilátásait taglalja. Elemzi a CSR gondolkodásmódot Magyarországon és bemutatja a felelős vállalkozás hazai gyakorlati lehetőségeit a környezetvédelem és a munkavállalókkal való bánásmód területén. Szól végezetül a CSR kommunikáció és a média kapcsolatáról is. A kötet függelékében a vonatkozó statisztikai adatok, egy CSR fogalomtár, a hatásos kommunikáció módszertani útmutatója és egy gyakorlati példatár található, amely a gyakorlati alkalmazásokat segítheti. A kötet végén található hivatkozások tartalmazzák a témakör leglényegesebb szakirodalmát, dokumentumait, valamint a fontos nemzetközi és hazai weboldalak címeit.

4 6 Vállalkozások társadalmi felelőssége az EU-ban és Magyarországon Bízunk abban, hogy kötetünkkel hozzájárulunk a Magyarországon olyannyira szükséges felelős vállalkozási ethosz kialakulásához, illetve továbbfejlődőséhez. Zsolnai László, igazgató egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságetikai Központ

5 Vállalkozók Európában 7 1. Az etika jelentősége a globalizált gazdaságban A modern, globalizált gazdaság működése tömegével produkálja az etikai problémákat. A londoni székhelyű Institute of Business Ethics problémakatalógusa ötven gazdasági etikai problémát sorakoztat fel tíz kategóriába sorolva. (1. ábra) Az etika terjedése és erősödése a gazdasági életben azért fontos, mert az etikus gazdasági cselekvések csökkentik a gazdaság működésének a társadalmi költségeit. Az etikusan cselekvő gazdasági szereplők ugyanis figyelemmel van az etikai normákra, és tekintetbe veszi a cselekvésében érintettek érdekeit és érték-elvárásait is. A gazdasági etika sokat tehet azért, hogy gazdasági életben "finomodjék a kín" - ahogy József Attila fogalmazta. 1. ábra Etikai problémák a gazdaságban (A) Fogyasztók, megrendelők megtévesztő reklámozás; jótállás, garanciális szolgáltatások megszegése; alacsony minőségű termék/szolgáltatás; tisztességtelen ár alkalmazása; hiányos informálás a termékről/szolgáltatásról; nem biztonságos termék/szolgáltatás nyújtása; visszaélés a fogyasztóról szerzett információkkal; árukapcsolás, agresszív eladás; megvesztegetés (megrendelés érdekében) (B) Tulajdonosok, befektetők veszteségokozás, gondatlan vállalatirányítás; a tulajdonosi csoportok, befektetők kijátszása egymás ellen; félrevezető informálás a vállalat helyzetéről (C) Alkalmazottak diszkrimináció a munkahelyen (faji, nemi, vallási, életkori, egészségi, nemzetiségi, szexuális orientáció szerinti); munkahelyi biztonság veszélyeztetése; méltánytalan bérezés; munkahelyi információkkal való visszaélés; összeférhetetlenség, nepotizmus;

6 8 Vállalkozások társadalmi felelőssége az EU-ban és Magyarországon információ-visszatartás az alkalmazottaktól; szakszervezeti működés akadályozása; etikai panaszok, bejelentések elfojtása (D) Beszállítók késedelmes fizetés; megvesztegetés előnyszerzés céljából; erőfölény alkalmazása (E) Kormányzat adóeltitkolás, adócsalás; járulékfizetés elmulasztása (illegális munka alkalmazása); információnyújtás megtagadása (F) Versenytársak hírnévrontás; üzleti titok átadása; kémkedés; munkaerő-csábítás; monopolhelyzettel való visszaélés (G) Helyi közösség zsarolás, fenyegetőzés; információ visszatartás; egészségének veszélyeztetés; (H) Természeti környezet környezetszennyezés (talaj, víz, levegő, zaj) élőhelyek elpusztítása; fajok kiirtása; állatkísérletek folytatása; környezeti adatok meghamisítása; (I) Külföld a fogadó ország kulturális normáinak, tradícióinak semmibe vétele; a helyi munkaerő kizsákmányolása; az emberi jogok megsértése;

7 Vállalkozók Európában 9 (J) Általános a vállalat lejáratása, hírnevének a rontása; bizalmi kapcsolatok tönkretétele; részvétel illegálás/fél-legális üzleti akciókban Forrás: Webley, S.: Codes of Business Ethics. London 1993, Instititute of Business Ethics 1.1 Hasznosság és morál A gazdaságetika azt állítja, hogy a gazdasági cselekvés ko-determinált, mind hasznossági, mind pedig a morális megfontolások szerepet játszanak benne. A gazdasági szereplők mindig valamilyen egyensúlyt törekszenek kialakítani morális felfogásuk és a hasznossági megfontolások között. (2. ábra) 2. ábra A gazdasági cselekvés meghatározói hasznosság morál v i s e l k e d é s A gazdaságetika cselekvési modellje alapján egy cselekvés etikussága megjósolható, ha ismerjük (i) (ii) a cselekvő morális karakterét; az etikus cselekvés relatív költségét; A morális karakter a cselekvő morális értékeinek és elkötelezettségeinek erősségét fejezi ki. Ez az, amikor egy ember esetében erős vagy gyenge jellemről, egy vállalkozás esetében pedig fejlett, illetve kevésbé fejlett morális profilról beszélünk. Az etikus cselekvés relatív költsége azt jelenti, hogy az adott szituációban mekkora áldozattal jár az etikus cselekvés végrehajtása a nem etikus cselekvéshez képest. Azaz mekkora a haszonáldozata az etikus cselekvésnek. Azt mondhatjuk, hogy minél erősebb a gazdasági szereplők morális karaktere és minél kisebb az etikus cselekvés relatív költsége, annál etikusabb cselekvés várható. És megfordítva, minél gyengébb a gazdasági szereplők morális karaktere és minél nagyobb az etikus cselekvés relatív költsége annál etikátlanabb cselekvés várható. (3. ábra)

8 10 Vállalkozások társadalmi felelőssége az EU-ban és Magyarországon 3. ábra A cselekvés etikusságának meghatározói erős morális karakter az etikus cselekvés relatív költsége kicsi etikus cselekvés gyenge morális karakter az etikus cselekvés relatív költsége nagy etikátlan cselekvés 1.2 Vállalkozások és érintettjeik A korszerű vállalatértelmezés kulcsszava a "stakeholder" fogalom, amely a döntésben vagy cselekvésben érintett szereplők általános megnevezésére szolgál. A "stakeholder" fogalom A "stake" közgazdasági jelentése az érdekeltség-érintettség. Ha valaki stakeholder, akkor ez azt jelenti, hogy érdekelve, érintve van egy döntés vagy egy cselekvés kimenetelében. A fogalom definíciója a következő: egy szervezett érintettje bármely olyan egyén vagy csoport, amely befolyásolhatja a szervezet céljainak elérését vagy befolyásolva van az által. (Freeman, E.R. 1984: p. 46) A fenti definíció némi módosításra szorul az etika fényében. Az új definíció szerint érintettnek tekintendő minden olyan létező, amelyre egy döntés vagy cselekvés hatással van. (Zsolnai, L. 1994) A stakeholder fogalom etikai restrikciója azt jelenti, hogy csak azokat a létezőket kell érintettekként számba vennünk, amelyekre egy döntés vagy cselekvés befolyással van, azokat azonban nem, amelyek az adott döntést vagy cselekvést befolyásolják ugyan, de maguk már nem befolyásoltak általa. Az ilyen szereplők kibicek, nem pedig érintettek. Stakeholdernek csak azok a szereplők tekinthetők, amelyek etikailag relevánsak, tehát olyan szereplők, amelyekkel kapcsolatos viszonyban etikai elvárások is megfogalmazódnak a döntéshozó, illetve cselekvő számára. (Goodpaster, K.E. 1991)

9 Vállalkozók Európában 11 Egy döntéshozó érintettjei között sok esetben megtalálható a természeti környezet valamely eleme vagy rendszere (természeti lények, ökoszisztémák vagy akár a Föld maga). Hasonlóképpen a jövő generációk is érintettként szerepelnek számos esetben, jóllehet ők még nem léteznek, de a jelenben meghozott döntések és cselekvések jelentősen befolyásolhatják az ő majdani életfeltételeiket és kilátásaikat. Az érintettek hálózata Egy modern vállalkozás általában sokféle érintettel rendelkeznek. A legfontosabb érintetteket az alábbiak. A tulajdonosok, a managerek és az alkalmazottak belső érintettek, hisz a szervezethez tartoznak. A fogyasztók, a beszállítók, a versenytársak és a hitelezők külső, piaci érintettek, velük a szervezet üzleti kapcsolatban áll. A kormányzat, a helyi közösségek, a természeti környezet, és a jövő generációk külső, társadalmi érintettek, hisz velük a szervezet nem piaci alapon kerül kapcsolatba. A vállalalkozást célszerű úgy felfogni, mint a vele kapcsolatban álló érintettek összetett hálózatát. (4. ábra) 4. ábra Egy modern vállalkozás fontosabb érintettjei beszállítók fogyasztók versenytársak hitelezők tulajdonosok managerek alkalmazottak kormányzat természeti környezet jövő generációk helyi közösségek A vállalatvezetés feladata A vállalatvezetés hagyományos felfogása szerint (agency theory) a managereknek a tulajdonos érdekeit kell képviselnie. A manager a tulajdonos megbízottja: a befektetett tőkével való ésszerű gazdálkodás a feladata. A vállalati döntések azonban az érintettek a sokszereplős, sokdimenziós erőtérben születnek meg. A managerek nem csupán a tulajdonosok érdekeit kell, hogy képviseljék, hanem az összes érintettel törődniük szükséges. A vállalatvezetés korszerű felfogása értelmében a managereknek az összes stakeholdert kell képviselniük (generalized theory of agency). A felelős vállalatvezetés mindenkor valamilyen ésszerű kompromisszumot alakít ki a vállalat érdekei és az érintettek érdekei között. Az életképes, megvalósítható kompromisszumok megtalálása sokszor igen nehéz. Az

10 12 Vállalkozások társadalmi felelőssége az EU-ban és Magyarországon érintettekkel való rendszeres kapcsolattartás, kommunikáció és törődés azonban mindig lehetséges és kifizetődő. A gazdasági etika nem arról szól, hogy miként legyünk "morális szentek", hanem arról, hogy hogyan maradjunk benn a gazdasági versenyben úgy, hogy eközben nem tesszük tönkre az érintettjeinket és nem sértjük meg alapvető etikai normákat. Etikai intézmények Az etikai intézmények a vállalatkozások tevékenységeinek etikai szabályozását biztosítják. Az etikai kódex olyan dokumentum, amelynek betartását a vállalat önként vállalja. Az etikai kódex fő feladata az, hogy megfogalmazza a vállalalkozástól és annak alkalmazottaitól általában elvárható viselkedésmódokat. Az etikai kódex akkor hatékony, ha összhangban áll a vállalkozás küldetésével és jövőképével, és a vezetők, a tulajdonosok és az alkalmazottak konszenzusán alapszik. Számos nyugati vállalatnál az összes dolgozó egyenként aláírja az etikai kódex alapdokumentumát, ezzel is kifejezve személyes elkötelezettségét. Az etikai bizottság egy másik fontos etikai intézmény. Az etikai bizottság tagjait általában választás útján jelölik ki. A bizottsághoz bárki fordulhat etikai vonatkozású problémával. A bizottság gondos kivizsgálás után hoz határozatot minden fontos ügyben. A határozatok nyilvánossá válnak a vállalaton belül. A szankciók etikai jellegűek, amelyek azonban jogi következményekkel is járhatnak. A társadalmi jelentés szintén fontos etikai intézménye. Általában évente teszik közzé a vállalatok ezt a jelentést, amely részletesen leírja - esetleg számszerűsíti is - a vállalat tevékenységeinek hatását a fontosabb érintettekre. 1.3 A bizalom típusai A bizalom nem homogén jelenség a gazdaságban. A gazdasági kapcsolatokban a bizalom különböző típusai játszanak szerepet, beleértve az olyan negatív formákat, mint például a gyanakvás, a kételkedés és a bizalmatlanság. A partner észlelt becsületessége és hozzáértése együttesen határozzák meg a bizalom aktuális formáját. A bizalom típusa jelentősen befolyásolja azt a stratégiát, amit a gazdasági szereplők egymással szemben követnek. Mind a becsületesség, mind pedig a hozzáértés fejlesztendő, ha a gazdasági szereplők megbízhatóságot javítani akarjuk. Az etika nem luxus, hanem a gazdasági fejlődés fontos emeltyűje. A közgazdaságtan és a pszichológia eredményei azt mutatják, hogy a partner észlelt becsületessége és hozzáértése együttesen határozzák meg a

11 Vállalkozók Európában 13 bizalomnak azt az aktuális mintázatát, amelyet a gazdasági szereplők kialakítanak egymással kapcsolatban. Az oxfordi professzor, Mari Sako japán és brit vállalatközi kapcsolatok elemzése alapján arra a következetésre jutott, hogy a bizalomnak három fajtája különböztethető meg. Ezek rendre a szerződésen alapuló bizalom, a szakértelmen alapuló bizalom és a hírnéven alapuló bizalom. (Sako, M. 1992) A szerződésen alapuló bizalom azt jelenti, hogy az interakció résztvevői azért bíznak meg egymásban, mert tevékenységüket írásbeli vagy szóbeli szerződés vezérli, ami szükség esetén jogilag kikényszeríthető. A szakértelmen alapuló bizalom azon alapul, hogy a partner kompetens, s ezért megfelelő színvonalú teljesítmény várható tőle. Végül, a hírnéven alapuló bizalom mások pozitív tapasztalatát vetíti rá az adott szereplőre. Az olasz pszichológus Gian-Vittorio Caprara és munkatársai azt kutatták, hogy az emberek milyen dimenziók mentén értékelik a vállalati márkákat. Azt tapasztalták, hogy két alapvető értékdimenzió számít az embereknek. Az egyik a stabilitás, kiszámíthatóság, kedvesség, míg a másik a dinamizmus, cselekvés-orientáltság, újszerűség. (Caprara, G-V. et al 2001) A fenti eredmények által inspirálva alakítottam ki az a modellt, amelyben a másik fél észlelt becsületessége és hozzáértése együttesen határozza meg a bizalom típusát a gazdasági interakciókban. A becsületesség és a hozzáértés különböző kombinációi a bizalom alábbi típusait adják: (α) (β) (γ) (δ) (1. táblázat) hozzáértés & becsületesség bizalom; hozzáértés & nem becsületesség gyanakvás; nem hozzáértés & becsületesség kételkedés; nem hozzáértés & nem becsületesség bizalmatlanság. 1. táblázat A bizalom típusai szakértelem/becsületesség becsületes nem-becsületes hozzáértő bizalom gyanakvás nem hozzáértő kételkedés bizalmatlanság

12 14 Vállalkozások társadalmi felelőssége az EU-ban és Magyarországon A bizalom (α),,(δ) típusai különböző társadalmi kategorizációkat indukálnak. Ha a bizalom esete áll fenn, akkor a partnert megbízhatónak - nak tekintjük. A gyanakvás esetében a partnert gengszter -ként azonosítjuk. A kételkedés esetében a partnert impotens -nek tartjuk. Ha pedig a bizalmatlanság esete áll fenn, akkor a partnert megbízhatatlan -nak tekintjük. (2. táblázat) 2. táblázat Társadalmi kategorizációk szakértelem/becsületesség becsületes nem becsületes hozzáértő "megbízható" "gegszter" nem hozzáértő "impotens" "megbízhatatlan" A bizalom típusai és a kapcsolódó társadalmi kategorizációk azért fontosak, mert jelentősen befolyásolják azt a stratégiát, amit a gazdasági szereplők egymással szemben kialakítanak. Ha a szereplők egymást megbízhatónak, tehát becsületesnek és hozzáértőnek tekintik, akkor nagy valószínűséggel fejleszteni fogják a kapcsolataikat. Amennyiben egy szereplőt gengszter - ként azonosítanak, tehát becstelennek, de hozzáértőnek tartanak, akkor rendszerint elkerülik a vele való kapcsolatot. Amennyiben viszont egy szereplőt impotens -nek, tehát becsületesnek, de nem hozzáértőnek tartanak, akkor általában minimalizálják a vele való kapcsolatot. Ha pedig egy szereplőt megbízhatatlan -nak, tehát becstelennek és nem hozzáértőnek tartanak, akkor jórészt kihasználják azt. (3. táblázat) 3. táblázat Stratégiák a gazdasági kapcsolatokban szakértelem/becsületesség becsületes nem becsületes hozzáértő fejleszteni elkerülni nem hozzáértő minimalizálni kihasználni

13 Vállalkozók Európában 15 Nem könnyű feladat a negatív jellegű bizalom-típusokat pozitívvá alakítani. A szereplőknek hozzáértőnek és becsületesnek kell tartaniuk egymást ahhoz, hogy bizalom alakulhasson ki közöttük. Segíteni lehet a gazdasági szereplőket abban, hogy fejlesszék etikai profiljukat és kompetenciájukat. Szakmai és etikai programok jól szolgálhatják ezt a célt. Az impotensek esetében a hozzáértést kell fokozni, a gengszterek esetében a becsületességet, míg a megbízhatatlanok esetében mindkettőt. Az elkerülési, minimalizálási és a kihasználási stratégiák jelentős tranzakciós költségeket és elmaradt hasznokat eredményeznek a gazdaságban. A negatív jellegű bizalom-típusok nagyban rontják a gazdasági hatékonyságot és csökkentik a társadalom morális tőkéjét. Az etika nem a fejlett gazdaságok luxusa, hanem a gazdasági fejlődés nélkülözhetetlen emeltyűje mindenütt, beleértve a poszt-szocialista országokat is. (Donaldson, T. 2001, Zsolnai, L (ed.) 2002)

14 16 Vállalkozások társadalmi felelőssége az EU-ban és Magyarországon 2. A társadalmi felelősség szabályozása és példái az Európai Unióban A vállalkozások társadalmi felelőssége (Corporate Social Responsibility, CSR) komplex, sokoldalú jelenség az üzlet és a társadalom érintkezési felületén. Az eredetileg csupán a nagyvállalatokra kidolgozott koncepció ma már társadalmi, gazdasági és intézményi változásokat foglal magában, és egyre nagyobb hatású az üzleti életben. Martin Wolff szerint: A CSR olyan koncepció, amelynek eljött az ideje. (Matten-Moon, 2005) Az Európai Bizottság definíciója szerint a vállalkozások társadalmi felelőssége: olyan koncepció, amely alapján a vállalatok a társadalmi és környezeti megfontolásokat üzleti folyamataikba és a stakeholderekkel folytatott interakcióikba integrálják, önkéntes alapon. (EC, 2005) A World Bank Institute 2004-ben tartott e-konferenciáján az alábbi definíciót fogadták el a résztvevők: a gazdaság elkötelezettsége a fenntartható fejlődés felé, mely magában foglalja az alábbi kérdések kezelését: a korrupció csökkentése, a méltányos munkakörülmények elősegítése és intézményesítése, a környezetvédelem növelése, a helyi és szélesebb értelemben vett társadalom segítése, valamint a marketing igazságtartalmának növelése. (WBI, 2004) A vállalkozások társadalmi felelőssége tehát egy olyan koncepció, melyben a vállalkozás önként figyelembe veszi tevékenységének a stakeholdereket érintő hatásait, és döntéseit a velük folytatott párbeszéd és együttműködés során hozza meg. 2.1 A vállalkozások társadalmi felelősségének rövid történeti áttekintése Amerikában a vállalkozások társadalmi felelősségének gondolata sokkal hamarabb jelent meg, mint Európában. Ez az eltérés történelmi, politikai különbözőségekre vezethető vissza. Míg Európában a jóléti államok és a szigorúbban megfogalmazott, explicit jogrendszer nagyrészt ellátta azokat a feladatokat, amelyeket ma a vállalkozások felelősségébe tartozóként kezelünk, úgy Amerikában már a kezdetektől nagyobb felelősség hárult a vállalkozásokra.

15 Vállalkozók Európában 17 A nagyvállalatok társadalmi felelőssége gondolatának legitimitását két okkal támasztották alá: egyfelől a nagyvállalatok közvetve és közvetlenül is befolyásolják a társadalmi jólétet, másfelől, mint mesterséges jogi, társadalmi képződmények, a neoklasszikus közgazdaságtudomány állításával szemben nem kezelhetők kizárólagos magántulajdonként, így a részvényeseken kívül a többi stakeholder-csoporttal szemben is felelősséggel tartoznak (Fekete, 2005). A vállalkozások társadalmi felelőssége nem volt kizárólagosan amerikai gondolat a kezdetekben sem. Ám míg Amerikában a vállalkozások társadalmi felelőssége explicit formában létezett, addig Európában kimondatlanul, sajátos nyelvezet és megfogalmazott politikák nélkül tartozott az üzleti folyamatokhoz. Az európai kapitalizmusnak kezdetektől fogva része volt a stakeholderek érdekeinek figyelembe vétele, bár koronként és országonként változott a kezelt stakeholderek köre és a felelősségvállalás mértéke. (Matten-Moon, 2005) Az 1980-as, 1990-es évektől kezdve azonban az európai nagyvállalatok politikáiban, célrendszerében is megjelent a kifejezett, explicit társadalmi felelősség. Ez egyfelől a jóléti állam szolgáltatásainak, a kormányzati kudarcoknak a folyománya, másfelől a globalizált üzleti világ által okozott károkra reflektált. A nem-pénzügyi kockázatok növekedésével a CSR fontos eszköze lett a finanszírozási források megszerzésének is, egyes befektetési társaságok kifejezetten a felelős vállalatok finanszírozását vállalták magukra (Dow Jones Sustainability Group, FTSE4Good, stb.). Továbbra is megfigyelhető azonban, hogy míg Amerikában a vállalkozások társadalmi felelőssége önkéntes alapon létezik, a vállalatok diszkrecionális szerepvállalása által, addig Európában a vállalkozások társadalmi felelőssége koncepciójának pontos kidolgozásában, és érvényesítésében sokkal nagyobb az állam szerepe. Európában a vállalkozások társadalmi felelőssége nem a vállalatok döntéseiből, sokkal inkább a társadalmi elvárásokból, normákból és értékekből eredeztethető. Európában a vállalatok történelmileg jobban beágyazottak a társadalomba, amely sajátságos kapcsolatot alakított ki a gazdasági szereplők, a társadalom, valamint az állam között. Az állam gazdasági tevékenysége, kockázatvállalása, a tőkepiacok sokkal kisebb befolyása, valamint a munkaerőpiac szabályozottsága mind a kölcsönös felelősségi rendszer megnyilvánulásai. Az európai országok mind társadalmi és gazdasági változáson mennek keresztül a 90-es évek vége óta. Jelenleg alapvetően változik meg a gazdasági és politikai szereplők társadalomban betöltött szerepe. A

16 18 Vállalkozások társadalmi felelőssége az EU-ban és Magyarországon vállalkozások társadalmi felelőssége ennek a komplex változási folyamatnak egyik eszköze és kifejeződése. Az elmúlt években a vállalkozások társadalmi felelősségének explicit megfogalmazása a társadalom és gazdaság több színterén megfigyelhető Európában. Megnőtt a témával foglalkozó szervezetek száma (pl. CSR Europe, 1996), piacot nyertek a témával foglalkozó konzultáló cégek és folyóiratok. A CSR szervezeti helyet kapott, intézményesült a nagyvállalatoknál. Társadalmi szinten az oktatásban és a médiában betöltött növekvő szerepe mellett fontosak az államok, valamint az EU által megfogalmazott iránymutatások és dokumentumok. A vállalkozások társadalmi felelősségének fejlődése több aspektusból kezelhető, érdemes például végigkövetni a társadalmi felelősség konkrét célokra való lefordításának időbeni változását. A 70-es években a társadalmi felelősség fő témája a termékbiztonság, és -funkcionalitás volt, valamint a transznacionális vállalatok esetében az elnyomó rezsimek által uralt országokban való tevékenység korlátozása. A 80-as években került előtérbe a társadalmi és környezeti externáliák kérdése, valamint a megfelelő munkakörülmények iránti igény. (Roome, 2005) Mint már említettük, a vállalkozások társadalmi felelősségének eredeti koncepcióját kifejezetten az amerikai nagyvállalatokra dolgozták ki, társadalmi elfogadottságuk növelése érdekében (Fekete, 2005). A 90-es években került szóba, hogy a gondolat kiterjesztendő az egész értékláncra, így a beszállítókra, sőt a fogyasztókra is. A vállalkozások társadalmi felelőssége ma inkább szól a gazdaság társadalom és környezet felé gyakorolt komplex, integrált felelősségéről, mint vállalati adakozásról, vagy egyes kirívóan káros tevékenységek elkerüléséről. A ma érvényesülő európai koncepció épp annak ad hangot, hogy a vállalkozások társadalmi felelőssége minden stakeholder bevonásával, az intézmények, szervezetek és szereplők kölcsönös és integrált felelősségvállalásával érheti el legvégső célját, a gazdaság fenntartható fejlődési pályára állítását. Fontos hangsúlyozni, hogy a vállalkozások társadalmi felelőssége konkrét értelmezése, jelentéstartalma nem csak a kortól, de az adott ország társadalmi, politikai hagyományaitól, normáitól és elvárásaitól is függ. A vállalkozások társadalmi felelőssége valójában egy összefoglaló fogalom, mely különböző célokat és értékeket szolgál különböző nemzeti keretek között. (Jonker-Schmidpeter, 2005) Így míg Amerikában ez gyakorlatilag mindig lehetséges volt a 90-es évek végéig nem beszélhettünk egységes európai társadalmi felelősség értelmezésről. Az Európai Bizottság éppen ezen próbál és próbált változtatni, amikor kidolgozta CSR stratégiáját, koncepcióját.

17 Vállalkozók Európában A vállalkozások társadalmi felelőssége az Európai Unióban CSR-stratégia 1993-ban az EU Bizottságának akkori elnöke, Jacques Delors arra kérte a vállalatokat, hogy vállaljanak részt a társadalmi kohézióért folytatott erőfeszítésekben. Ennek folyományaként 1995-ben megalakult a CSR Europe nevű non-profit szervezet, melynek máig fő küldetése a CSRvonatkozású tapasztalatcsere elősegítése. A 2000 májusában elfogadott Lisszaboni Stratégia szerint 2010-re az Európai Uniót a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudás alapú gazdaságává kell tenni. Ehhez olyan vállalatokra van szükség, amelyek felelősséget vállalnak az életfogytig tartó tanulás, az esélyegyenlőség, a társadalmi kohézió és a fenntartható fejlődés eléréséért. A Bizottság 2001 júliusában tette meg az első igazán fontos lépést a vállalkozások társadalmi felelősségének közösségi explicit megfogalmazása érdekében: vitaindítónak szánt Állásfoglalást bocsátottak ki Európai keretelvek a vállalatok szociális felelősségének támogatásáért (Green Paper: Promoting a European Framework for Corporate Social Responsibility) címmel. A dokumentum célja volt, hogy a témát bevezessék a köztudatba, széleskörű vitát és eszmecserét generáljanak, továbbá, hogy kiderítsék, hogy a Bizottság milyen partnerekre számíthat a kérdés további napirenden tartásában. A társadalmi felelősségvállalás keretében az Állásfoglalás szerint a vállalatok önkéntes döntésük alapján részt vesznek egy jobb társadalom és egy tisztább környezet létrehozásában. Az Állásfoglalás három fő területre bontva vizsgálja a vállalkozások társadalmi felelősségének legfontosabb dimenzióit és eszközeit (EC, 2001): 1. Vállalaton belüli dimenziók Humán erőforrás menedzsment Munkahelyi egészség és biztonság Változások, átalakulások menedzselése Környezeti kihatások kezelése, természetes erőforrások előnyben részesítése, környezetvédelem 2. Vállalaton kívüli dimenziók Helyi közösségek Együttműködés az üzleti partnerekkel, fogyasztókkal Az emberi jogok kérdésköre Globális környezetvédelem

18 20 Vállalkozások társadalmi felelőssége az EU-ban és Magyarországon 3. Gyakorlati vonatkozás Menedzsment CSR-orientáltsága Társadalmi jelentés készítése Munka minőségének javítása Szociális és ökocímkék, termékjelzések Szociálisan felelős beruházások, befektetések (SRI) Az Európai Bizottság 2002 júliusában publikálta CSR-stratégiáját, illetve cselekvési programját egy értekezés formájában. A stratégia címe: Az Európai Bizottság értekezése a vállalatok társadalmi felelősségéről: az üzleti élet hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez (Communication from the Commission concerning Corporate Social Responsibility: A business contribution to Sustainable Development). A stratégia szerint a vállalákozások társadalmi felelőssége a makro-szinten értelmezett fenntartható fejlődés mikro-szintű implementációjának egy formája. A dokumentum első része röviden konklúziót von a 2001-es Állásfoglalás konzultációs folyamatából, a második része felvázol egy európai szintű cselekvési tervet és definiálja a CSR-koncepciót, majd a következő fejezetekben leírja a vonatkozó konkrét cselekvési javaslatokat. Fontos eredménye a dokumentumnak, hogy október 16-án megszületett az Európai Stakeholde Fórum (European Multi-Stakeholder Forum on Corporate Social Responsibility - CSR EMS Forum), mely szervezett keretet biztosít a stakeholderek folyamatos párbeszédéhez. Az Európai Parlamentben is születtek a témába vágó dokumentumok. Ilyen az 1999-ben szorgalmazott európai szintű magatartási kódex, mely a fejlődő országokban tevékenykedő európai transznacionális vállalatokra vonatkozik májusában a Parlament egy indítványcsomagban jogalkotást sürgetett, hogy a vállalatok kötelesek legyenek évente nyilvános jelentésben beszámolni szociális és környezeti teljesítményükről, továbbá, hogy az ilyen jellegű tevékenységekért a vállalat vezetői személyesen legyenek felelősek. 2.3 Kis- és középvállalkozások társadalmi felelőssége A kis-, és középvállalkozások társadalmi felelőssége kezelésének szükségessége az Európai Unióban és egyéb nemzetközi fórumokon is felmerült az elmúlt években. A World Bank Institute január 19-től február 8-ig tartott nemzetközi e-konferenciáján próbálta összegyűjteni a kérdésben megfogalmazott véleményeket. (WBI, 2004) Európában főként Kelet-Közép-Európában - a kis-, és középvállalkozások gazdasági és társadalmi jelentősége nem engedi meg, hogy csupán a

19 Vállalkozók Európában 21 nagyvállalatokra háruljon a gazdaság társadalommal szembeni felelősségének vállalása. Az európai gazdasági modell eltér az amerikaitól, adottságként kell elfogadnunk a kis-, és középvállalkozások társadalmi és gazdasági életben betöltött szerepét. Minden résztvevő számára előnyös, ha ezt az adottságot nem hátrányként, hanem előnyként kezeljük. A kis-, és középvállalkozások bár bizonyos akadályokba ütközhetnek a társadalmi felelősség személyre szabott koncepciójának kidolgozása, intézményesítése és gyakorlati megvalósítása folyamán - jelentős motiváló erőket tapasztalhatnak ezen lépések megtételére. A motivációk két csoportba sorolhatók: beszélhetünk morális és pénzügyi ösztönzőkről. Az e-konferencia megállapításai szerint pénzügyi ösztönző lehet a főleg a környezetvédelmi kérdésekben rejlő potenciális költség-megtakarítás, a nagyvállalatok beszállítói körébe való bekerülés lehetősége, a befektetők vonzása, valamint az állami és nemzetközi pénzügyi alapok, díjak és elismerések elnyerése. Morális ösztönző a nagyvállalatoknál nagyobb fokú belső orientáció, valamint a lokális társadalomba való magasabb szintű beágyazottság. (WBI, 2004) Ez a beágyazottság nagyobb elkötelezettséget eredményez a helyi társadalom felé mind a foglalkoztatás, mind a környezeti kérdések terén. A családi, illetve kisebb befektetői csoport által gyakorolt tulajdonlás pozitív és negatív tényezőként is megjelenik a társadalmi felelősség kis-, és középvállalati implementációja során. Egyfelől a struktúra sokkal flexibilisebb, mobilisabb és készebb a változásra, másfelől viszont informálisabb, szabályozatlanabb, ellenállóbb is a globális trendekkel szemben. A családi tulajdonú vállalkozások vezetési stílusa sokszor ad hoc jellegű, ez nehezítheti a nagyvállalatoknál már bevált vezetői, menedzsment technikák használatát, gyakorlatba való átültetését. Ezért a kis-, és középvállalatok még nagyobb állami és civil támogatásra szorulnak, ha elvárjuk tőlük társadalmi felelősségük vállalását. Az állam szerepe a hiányzó anyagi és emberi erőforrások megteremtésének segítése: pénzügyi alapokkal, oktatással és tréninggel, standardizált mérőszámok, beszámoló-rendszerek és általános, valamint méret-, és iparág-specifikus kódexek kidolgozásában való részvétellel, valamint a stakeholderek közti dialógus megszervezésével. A civil társadalom lojális fogyasztással, a konzultációra való készséggel és együttműködéssel tudja elősegíteni a kis-, és középvállalkozások társadalmi felelősségvállalásának realitását, megvalósíthatóságát. A stakeholderek felé közölt információk minőségét vizsgáló tanulmányok általában a nagyvállalatokra koncentrálnak, a vizsgálatokból a kis-, és középvállalkozások legtöbbször kimaradnak. Az EMAS illetve az ISO

20 22 Vállalkozások társadalmi felelőssége az EU-ban és Magyarországon minősített vállalatok kötelesek környezeti jelentés közzétételére, azonban a minősítési folyamat lefolytatása költség-, és időigényes, emiatt a kis-, és középvállalkozások többsége nem hoz nyilvánosságra ilyen adatokat. Az emberi és anyagi források hiánya miatt a kis-, és középvállalkozásoktól nem várható el a nagyvállalatoknál megszokott mennyiségű és minőségű információ közzététele. Mégis, állami, illetve európai uniós feladat a kis-, és középvállalkozások bátorítása arra, hogy első lépésben legalább a számukra kedvező, a felelősség elvének megfelelő tevékenységeikre vonatkozó információkat hozzák nyilvánosságra. A társadalmi felelősség vállalása, az információk közzététele és a stakeholderekkel való megosztása a vállalat számára kedvező hatású, ellentétben a hiedelmekkel. A vállalkozások társadalmi felelőssége koncepció nem követel feltétlenül anyagi ráfordítást a vállalatoktól, sokkal inkább jelent gondolkodásmód-béli fejlődést, előrelépést, melynek során a vállalat átértékeli a társadalomban betöltött szerepét. Mint említettük a kisebb, flexibilisebb szerkezet előnyt jelenthet a kisvállalatoknak a társadalmi felelősségvállalásban. A társadalmi felelősség modern koncepciója szerint a vállalkozás minden folyamatába integrálnunk kell a felelős hozzáállást, látásmódot. Eszerint a felelősségvállalás nem jelent feltétlenül anyagi áldozatot, inkább nagyobb odafigyelést a folyamatok stakeholder-hatásaira. Egy kisebb szervezetben, ahol minden alkalmazott jobban magáénak érzi a vállalatot, mint egy multinacionális konglomerátum esetében, ezt az odafigyelést sokkal könnyebb elérni és ellenőrizni. Ez a társadalmi felelősségvállalás ún. nem-pénzügyi alapú (non-monetary based, WBI, 2004) oldala. A stakeholderek oldaláról tekintve, a fogyasztók, partnerek megnövekedett bizalma pozitív hozadékokkal jár, úgymint a szállítási határidők kedvezőbbé válása, lojális fogyasztói bázis kialakulása, magasan kvalifikált munkaerő vonzása és megtartása, hosszútávú, kiszámítható üzleti kapcsolatok kiépülése. A mai gazdaság alapvető sajátossága a vállalkozások hálózatokba való tömörülése, nemcsak globális, de lokális szinten is. Bár a hálózatok egymással versenyeznek, a hálózatokon belül nagyfokú bizalomra, kooperáció-készségre van szükség. Társadalmi felelősségünk vállalása jelzésértékű lehet potenciális partnereink számára, hogy csakúgy, mint a többi stakeholder-csoporttal velük is képesek és készek vagyunk kölcsönösen előnyös kapcsolatot kiépíteni. A hálózatépítésben tehát a társadalmi felelősség egyfajta stratégiai immateriális jószág, amely külön befektetés nélkül növelheti a vállalkozás esélyeit kedvezőbb piaci pozíció elérésére.

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23.

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? dr. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület 2013. szeptember 19. Bevezető kérdés Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 1 Felelősség a közjóért

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Vállalatok társadalmi felelıssége

Vállalatok társadalmi felelıssége Vállalatok felelıssége Matolay Réka Budapesti Corvinus Egyetem E tantárgy 1. Közelítésmódok és eszközök (2008. szeptember 20.) Matolay Réka 2. Értelmezés a fenntarthatóság bázisán (2008. október 4.) Tóth

Részletesebben

JVSZ CSR szakszeminárium, 2009.05.21.

JVSZ CSR szakszeminárium, 2009.05.21. CSR az érdekképviseleti szervezeteknél Fertetics Mandy ügyvezető, vezető tanácsadó Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate Kft. Mai program Délelőtt: Alternate Kft. bemutatása Mi fán terem

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness. Munkahelyi lelki egészségfejlesztés a C(S)R keretében Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.org A KUTATÁS CEU Business School,

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség

Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség Konferencia a lakossági pénzügyek egyes kérdéseiről MeH - PSZÁF 2007. május 22. Braun Róbert egyetemi docens, Corvinus Egyetem ügyvezető,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

2. 3. Az ISO 26000 kialakulása. Minden kontinensen jelen vagyunk. ISO 26000 A stratégia eszköze

2. 3. Az ISO 26000 kialakulása. Minden kontinensen jelen vagyunk. ISO 26000 A stratégia eszköze Minden kontinensen jelen vagyunk 17.000 munkatárs, 500 telephely, 62 országban Világszerte Partnereink szolgálatában! ISO 26000 A stratégia eszköze Vezérelvünk a felelősség és a bizalom CSR jelentések

Részletesebben

Czirják László bemutatkozás

Czirják László bemutatkozás Czirják László bemutatkozás Társalapitó és ügyvezető partnere az ieurope Capital regionális magántőke befektetési alapnak - www.ieurope.com A United Way Magyarország Alapitvány elnöke - www.unitedway.hu

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

TKE TÁRSADALMI ÉS KÖZÖSSÉGI ELÉGEDETTSÉG VALAMINT ÉRDEKKÉPVISELETEK ELÉGEDETTSÉGE STANDARD. Készítették: Tarr Judit Gyene Piroska

TKE TÁRSADALMI ÉS KÖZÖSSÉGI ELÉGEDETTSÉG VALAMINT ÉRDEKKÉPVISELETEK ELÉGEDETTSÉGE STANDARD. Készítették: Tarr Judit Gyene Piroska TKE TÁRSADALMI ÉS KÖZÖSSÉGI ELÉGEDETTSÉG VALAMINT ÉRDEKKÉPVISELETEK ELÉGEDETTSÉGE STANDARD Készítették: Tarr Judit Gyene Piroska TKE.doc Létrehozás dátuma: 2007.03.11. 37/1. oldal Tartalom 1. Bevezetés...

Részletesebben

A NESsT küldetése és tevékenységei

A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt megoldást fenntartható társadalmi vállalkozások támogatása és fejlesztése révén. NESsT Portfolio

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Dr. Szuchy Róbert, PhD

Dr. Szuchy Róbert, PhD Az ületi bizalom erősítése Magyarországon a felelős vállalatirányítás fejlesztéséve Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szuchy Róbert, PhD Társadalmi értékteremtés és felelős vállaltirányítás Budapest, 2012.

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2015. A legmagasabb beosztású döntéshozó nyilatkozata a fenntarthatóság fontosságáról a szervezet és stratégiája számára

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2015. A legmagasabb beosztású döntéshozó nyilatkozata a fenntarthatóság fontosságáról a szervezet és stratégiája számára Stratégia és analízis G4-1 A legmagasabb beosztású döntéshozó nyilatkozata a fenntarthatóság fontosságáról a szervezet és stratégiája számára 3-4. Szervezeti profil G4-3 A szervezet neve 52. G4-4 Elsődleges

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban

Részletesebben

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia dr. Prónay Gábor 11. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2008. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a projekt tulajdonos/szponzor meghatározó

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat

Részletesebben

UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK

UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK Meggyőződésünk, hogy az üzlet csak olyan társadalmakban lehet sikeres, ahol védik és tiszteletben tartják az emberi jogokat. Elismerjük, hogy az üzleti

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek

Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek A Project Management Institute (PMI, www.pmi.org) részletesen kidolgozott és folyamatosan fejlesztett metodológiával rendelkezik projektmenedzsment

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

PwC Magyarország és a Budapesti Értéktőzsde rendezvénysorozata A felelős társaságirányítás kérdései Növeli-e e a transzparencia a versenyképességet? Chikán Attila egyetemi tanár, igazgató Budapesti Corvinus

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Információbiztonság irányítása

Információbiztonság irányítása Információbiztonság irányítása Felső vezetői felelősség MKT szakosztályi előadás 2013.02.22 BGF Horváth Gergely Krisztián, CISA CISM gerhorvath@gmail.com Találós kérdés! Miért van fék az autókon? Biztonság

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

avagy az elveszett bizalom nyomában Fenntarthatósági jelentések vizsgálata Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate

avagy az elveszett bizalom nyomában Fenntarthatósági jelentések vizsgálata Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate A válság hatása avagy az elveszett bizalom nyomában Fenntarthatósági jelentések vizsgálata Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate Bemutatkozás Magamról: Jogi szakokleveles környezetmérnök,

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Felelős vállalatirányítás és köztulajdon

Felelős vállalatirányítás és köztulajdon Felelős vállalatirányítás és köztulajdon -Elvárások és lehetőségek- Dr. Szuper József 2012.11.23. Miről lesz szó? I. Felelős vállalatirányítás és állami vállalatok Miért kell ez? Történelmi alapvetés Az

Részletesebben

A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés

A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés Fenntarthatóság fejlődés növekedés: A gazdasági növekedés ökológiai és társadalmi feltételei

Részletesebben

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI ÍRORSZÁG NEMZETI HELYREÁLLÍTÁSI TERV Fiatal, jól képzett munkaerő Szerencsés demográfiai összetétel Kiváló minőségű infrastruktúra Nyitott gazdaságpolitika

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

A Vodafone beszerzési etikai kódexe

A Vodafone beszerzési etikai kódexe A Vodafone beszerzési etikai kódexe A Vodafone a világ egyik legnagyobb mobil távközlési szolgáltató vállalataként jelentős szerepet játszik az emberek életminőségének javításában. Tudjuk, hogy vállalatunk

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A Compass Group Etikai Kódexe

A Compass Group Etikai Kódexe A Compass Group Etikai Kódexe 1.2. kiadás A Compass Group etikai kódexe és az ENSZ Global Compact programja Mivel vállalatunk világszinten vezető szerepet tölt be ezen a területen, a legmagasabb szintű

Részletesebben

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását.

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. Etikai Kódex Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. A bels ellen rzés olyan független, objektív bizonyosságot adó eszköz

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

2. Sikeres CSR kommunikáció. 3. Hogyan? 4. Alap 1. 6. Alap 2. 5. Alap 1 2014.02.17. Jót, s jól - CSR kommunikáció hitelesen. Sikeres CSR kommunikáció:

2. Sikeres CSR kommunikáció. 3. Hogyan? 4. Alap 1. 6. Alap 2. 5. Alap 1 2014.02.17. Jót, s jól - CSR kommunikáció hitelesen. Sikeres CSR kommunikáció: 2. Sikeres CSR kommunikáció Jót, s jól - CSR kommunikáció hitelesen 2014. 02. 15. Sikeres CSR kommunikáció: megfelelő üzenet megfelelő mennyiségű információ megfelelő eszköz (mindig a média???) 3. Hogyan?

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015.

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. Bemutatkozás REHABJOB - JOBGROUP REHABJOB (www.rehabjob.hu) üzletágunk mellett az alábbi divíziók tartoznak

Részletesebben

A Magyar Telekom legutóbbi fenntarthatósági eredményei

A Magyar Telekom legutóbbi fenntarthatósági eredményei A Magyar Telekom legutóbbi fenntarthatósági eredményei Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Osztály, osztályvezető 2009.06.25. 1 Tartalom 1. Vállalati fenntarthatóság 2. Magyar Telekom gyakorlat

Részletesebben

és s a fenntarthatóság

és s a fenntarthatóság Vállalatok társadalmi t felel ss sségvállalása és s a fenntarthatóság EOQ 55. Kongresszusa 15. szekció 1 Nyikos Györgyi: Fenntartható fejl dés A fejl dést hagyományosan a GDP-vel szokták mérni: gazdasági

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁGI EREDMÉNYEINK 2013

FENNTARTHATÓSÁGI EREDMÉNYEINK 2013 FENNTARTHATÓSÁGI EREDMÉNYEINK 2013 XV. FENNTARTHATÓSÁGI KEREKASZTAL -BESZÉLGETÉS SZOMOLÁNYI KATALIN BUDAPEST, 2014. SZEPTEMBER 3. MAGYAR TELEKOM ÜGYFÉLSZÁMAI ~ ~ Energia 175 000 TV 900 000 ~ Internet 850

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE Jelen dokumentációban található bizalmas és szerzői jog által védett információk védelmében az anyag harmadik személy részére történő akár közvetlen

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás,,marketing, public relations és reklám az egészségügyben'' XV. Országos Konferencia Budapest, 2012. február 16-17. Barát Tamás Főiskolai tanár, a CCO Magazin

Részletesebben

Pro Bono platform és hatásmérés Lévai Gábor Civil Support Nonprofit Kft.

Pro Bono platform és hatásmérés Lévai Gábor Civil Support Nonprofit Kft. Pro Bono platform és hatásmérés Lévai Gábor Civil Support Nonprofit Kft. Társadalmi hatás logikája Models of Impact by Verynice.co - Termék www.modelsofimpact.co Models of Impact by Verynice.co - Szolgáltatás

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1968-06 Gazdálkodási feladatok A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A vállalkozások létesítésével,

Részletesebben

Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell

Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell Tóth Laura NESsT 2011.január 14. 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies management Stratégiai gondolkodás fejlődése Szükség van-e stratégiai menedzsmentre? Peter Lorange kritikus alapkérdései Gyorsan változó

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Elsőa piacon, elsőa Legjobb Munkahelyek között 2004.

Elsőa piacon, elsőa Legjobb Munkahelyek között 2004. Elsőa piacon, elsőa Legjobb Munkahelyek között 2004. T-Mobile Magyarország - a piacvezető mobil szolgáltató 19.38% 47.19% TMM Pannon Vodafone 33.43% 2004.október 2 Életutunk a technológiai kiválóságtól

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei

I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei TARTALOMJEGYZÉK I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja II. III. IV. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának megtagadása

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Az ITIL hazai alkalmazhatóságának kérdései

Az ITIL hazai alkalmazhatóságának kérdései Az ITIL hazai alkalmazhatóságának kérdései Szabó Zoltán Ph.D Budapesti Corvinus Egyetem Információrendszerek Tanszék Az IT szervezet, mint szolgáltató Milyen az IT hazai elismertsége? Az IT Innovációs

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014.

Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014. Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014. Aon felmérés összefoglaló eredményei Előadó: Rendesi János ügyfélkapcsolati igazgató e: janos.rendesi@aon.hu Aon Risk Solutions 1

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

Új értékrendek a cégeknél Dr. Radácsi László

Új értékrendek a cégeknél Dr. Radácsi László Új értékrendek a cégeknél Dr. Radácsi László Cégvezetési trendek 2015 KKV- AKADÉMIA BKIK IX. Osztály Piac & Profit 2015. április 29. Bemutatkozás Akadémia Üzleti tanácsadás + execusve coaching Karitatív

Részletesebben