Induló mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségei Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Induló mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségei Magyarországon"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi kommunikáció szak Nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek szakirány Induló mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségei Magyarországon Budapest, 2009 Készítette: Dávid Melinda

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Ábrajegyzék... 4 Táblázatjegyzék... 4 Bevezetés Mikro-, kis- és középvállalkozások szerepe a magyar gazdaságban Definíció Regisztrált és működő vállalkozások száma méret és gazdálkodási forma szerinti csoportosításban Mikro, kis- és középvállalkozások gazdasági jelentősége Magyarországon Mikro-, kis- és középvállalkozások kihívásai KKV fejlesztéspolitika az EU-ban és Magyarországon A mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztési politikák elemei, fejlesztési modellek Kis- és középvállalkozások az EU-ban Fontos dokumentumok az EU vállalkozásfejlesztési politikájában Kisvállalkozások Európai Chartája Kisvállalkozói Intézkedési Csomag, Small Business Act (SBA) Strukturális és Kohéziós Alapok szerepe a vállalkozásfejlesztésben JEREMIE program Magyar vállalkozásfejlesztési politika, valamint annak célkitűzései Magyar vállalkozásfejlesztési politika eszközei Induló vállalkozások finanszírozási lehetőségei, és az egyes források rendelkezésre állásának elemzése Belső finanszírozás Külső, adósság jellegű, nem intézményes finanszírozási formák Tagi, vagy tulajdonosi kölcsön Családi, baráti kölcsön Szállítói hitel Vevői előleg Külső, adósság jellegű, intézményes finanszírozási források Bankhitel Lízing Faktoring Külső, tőkejellegű finanszírozási lehetőségek Informális tőkebefektető Üzleti angyal Kockázati tőke A mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási forráshoz jutási lehetőségei Magyarországon és az EU-ban A finanszírozási források szerepe a vállalkozások fejlődésében A vállalatok által megkeresett pénzügyi intézmények A kis- és középvállalkozások által igénybe vett források A bankok megítélése Állami szerepvállalás az induló vállalkozások finanszírozásában Hitelprogramok Mikrohitelezés Egyéb hitelek

3 4.3. Garancia, azaz hitelgarancia és tőkegarancia Hitelgarancia Tőkegarancia Faktoring Tőkejuttatások piaca, problematikus területek Közvetlen tőkebefektetés állami tulajdonú társaságon keresztül Tulajdonosi kivásárlásokat elősegítő kedvezményes hitelek A kockázati tőke-befektetők kockázatainak és hozamelvárásainak mérséklése Értékpapírpiac támogatása Vissza nem térítendő támogatások Pályázatok, támogatások EU-s társfinanszírozású pályázatok Hazai forrású pályázatok Egyéb pályázatok Állami szerepvállalás megítélése általánosságban, javaslatok Mikro-, kis- és középvállalati szektor finanszírozását támogató és lebonyolító intézmények Start Tőkegarancia Zrt Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. (KvfP) Bázel II és a jelenlegi gazdasági helyzet hatása az indulóvállalkozások forráshoz jutására Befejezés Irodalomjegyzék Könyvek Folyóiratok Internetes források Egyéb kiadványok Mellékletek számú melléklet: Kérdőív számú melléklet: Kérdőív kiértékelése számú melléklet: Mélyinterjúk számú melléklet számú melléklet számú melléklet számú melléklet számú melléklet számú melléklet számú melléklet számú melléklet számú melléklet: évben meghirdetett GOP pályázatok

4 Ábrajegyzék 1. ábra: A vállalati hitelek alakulása Magyarországon között (milliárd Ft) ábra: A hazai pénzintézetek által folyósított mikro- és kkv-hitelek alakulása között (milliárd forintban) ábra: A vizsgált időszakban hitelben részesült vállalatok száma ábra: A lízingpiac alakulása ábra: Faktorált forgalom alakulása között ábra: Faktorált forgalom alakulása között Táblázatjegyzék 1. táblázat: Az egyes vállalati méretkategóriák ismérvei Magyarországon táblázat: A regisztrált vállalkozások számának alakulása gazdálkodási formánként ( ) táblázat: Működő vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint ( ) táblázat: Működő vállalkozások száma létszám-kategória szerint ( ) táblázat: A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások saját tőkéjének megoszlása létszámnagyság-kategóriánként ( ) (%) táblázat: Lízing előnyei és hátrányai táblázat: Állami szerepvállalás intézményei a vállalkozások finanszírozásában táblázat: A Hitelgarancia Zrt. És az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által garantált hitelek állománya a teljes hitelállomány százalékában táblázat: GOP rendelkezésére álló keretek prioritási tengelyenként ( ) táblázat: A Kis-, és Középvállalkozói Célelőirányzat évi költségvetési támogatása táblázat: A Lánchíd Faktoring Program eredményei ( ) táblázat: Az Országos Mikrohitel Alapból finanszírozott Mikrohitel Program eredményei 2000 és 2007 között táblázat: A Start Tőkegarancia Zrt évi üzleti aktivitása táblázat: A KvfP évi üzleti aktivitása vállalkozási méretkategóriák szerint táblázat: A KvfP üzleti aktivitása ben

5 Bevezetés Szakdolgozatom témája az induló vállalkozások finanszírozási lehetőségei Magyarországon. A gazdaság mozgatórugói a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások, akik jelentős mértékben hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez azáltal, hogy az alkalmazottak jelentős részét foglalkoztatják, és meghatározó szerepük van az árbevételek létrehozásában. A vállalatok gazdasági jelentőségét tekintve fontosnak tartom annak tanulmányozását, hogy milyen forrásszerzési lehetőségei vannak az induló vállalkozásoknak. Hiszen ahhoz, hogy egy vállalat hozzájárulhasson a magyar gazdasági növekedéshez meg kell alakulnia és életben is kell maradnia. Véleményem szerint ez a téma mindig aktualitást élvez, különösen a jelenlegi nehezebb gazdasági körülmények között. Szakdolgozatomban a következő kérdésekre keresem a választ: Az induló, regisztrált vállalkozások megoszlása gazdasági forma és méret szerint Milyen forrásszerzési lehetőségek állnak az induló vállalkozások rendelkezésére az alapítást közvetlenül megelőző és az alapítás utáni időszakban? Létre lehet-e hozni egy vállalkozást kizárólag külső forrásokból? Szabadna-e engedni, hogy valaki nulla saját tőkével alapítson vállalkozást? Mit kellene tennie a kormánynak annak érdekében, hogy az induló vállalkozások könnyebben jussanak külső forrásokhoz? A vállalatoknak mit kellene tenniük, hogy a rendelkezésre álló forrásokat igénybe is tudják venni, valamint ki tudják használni a kormány, illetve az Unió által nyújtott lehetőségeket? A Bázel II. valamint a jelenlegi gazdasági helyzetnek milyen hatása lesz az induló vállalkozások forrásszerzési lehetőségeire? A témára nemcsak annak fontossága és tanulmányaim miatt esett a választásom, hanem a személyes érdeklődésem hatására. Környezetemben egyre többen fontolgatják saját vállalkozás alapítását, vágnak bele saját ötletük megvalósításába, és az én távlati céljaim között is szerepel egy saját cég megalapítása. 5

6 A fentebbi kérdésekre primer és szekunder kutatások segítségével kerestem a választ. A rendelkezésre álló források mellett mélyinterjút készítettem két induló vállalkozás vezetőjével, valamint kérdőíves felmérést végeztem vállalkozások körében. A kérdőíves felmérés nem lett reprezentatív, mégis mutat egy alapképet az induló vállalkozások finanszírozási forráshoz jutási lehetőségeiről. A szakdolgozat hat részből épül fel. Az első részben a mikro-, kis- és középvállalkozások magyar gazdaságban betöltött szerepét vizsgálom. Statisztikai adatokat felhasználva elemzem a regisztrált és ténylegesen működő vállalkozások számát, méret és gazdálkodási forma alapján. Megvizsgálom a mikro-, kis- és középvállalkozások gazdasági jelentőségét, valamint azokat a kihívásokat, amelyekkel szembe kell nézniük. A második részben bemutatom a különböző vállalkozásfejlesztési modelleket, majd az Európai Unió és Magyarország vállalkozásfejlesztési politikáját, annak célkitűzéseit és a megvalósításhoz felhasználható eszközöket. A harmadik rész az induló vállalkozások számára elérhető finanszírozási források áttekintéséről szól. A kérdőíves felmérésem, és a szekunder információk alapján elemzem a források rendelkezésre állását, a keresleti és kínálati oldalon meglévő problémákat, és megoldási lehetőségeket fogalmazok meg. A negyedik rész az állami szerepvállalást mutatja be a finanszírozás területén. Végig veszem az állam által nyújtott forrásokat, elemzem ezek hatékonyságát. Fontosnak tartom annak vizsgálatát, hogy szükség van-e állami jelenlétre a vállalat finanszírozás területén, és amennyiben igen, akkor milyen mértékben. Az ötödik részben a mikro-, kis- és középvállalati szektor finanszírozását támogató intézmények közül kettő tevékenységét elemzem. A finanszírozási források közvetítésében tizennégy szervezet vesz részt, ezek közül a Start Tőkegarancia Zrt. és a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. tevékenységét mutatom be. Végül a hatodik részben a Bázel II tőkeegyezmény, valamint a jelenlegi gazdasági helyzet hatását vizsgálom a mikro-, kis- és középvállalkozások, kiemelten az induló vállalkozások finanszírozási forráshoz jutására. 6

7 1. Mikro, kis és középvállalkozások szerepe a magyar gazdaságban 1.1. Definíció Magyarországon a évi XXXIV. törvény határozza meg a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmát, valamit fejlődésük támogatását. A törvény jelentősége egyrészről, hogy csak a törvénynek megfelelő vállalkozások vehetik igénybe a kkv-k számára az állam által biztosított támogatásokat, kedvezményeket. Másik jelentősége, hogy a definíció teljes mértékben megfelel a 2003/361/EK bizottsági ajánlásnak. A törvény két lépcsőben lépett életbe. Elsőként bevezettek egy átmeneti időszakra vonatkozó meghatározást május 1-jétől, majd január 1-jétől lépett életbe a végleges törvény. A törvény szerint a kis- és középvállalkozások meghatározása a következő: Kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek: 1 (1) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele maximum 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg, valamint megfelel a (4) bekezdésben foglaltaknak. (2) Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (3) Mikrovállalkozásnak minősül az a vállalat, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (4) Nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben egy-vagy több nagyvállalat, illetve az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedése-tőke vagy szavazati joga alapján-külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot XXXIV.törvény a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 7

8 1. táblázat: Az egyes vállalati méretkategóriák ismérvei Magyarországon Ismérvek Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat Maximális foglalkoztatotti létszám 9 fő 49 fő 249 fő Maximális árbevétel EUR 2 millió EUR 10 millió EUR 50 millió EUR Maximális mérlegfőösszeg 2 millió EUR 10 millió EUR 43 millió EUR Állami, önkormányzati, nagyvállalati 25% 25% 25% tulajdon max. aránya Forrás: 2004.évi XXXIV. törvény 1.2. Regisztrált és működő vállalkozások száma méret és gazdálkodási forma szerinti csoportosításban Ahogy a 2. számú táblázat mutatja az elmúlt 7 évben folyamatosan növekedett a regisztrált vállalkozások száma. Az elmúlt években közel 1,2 millió regisztrált vállalkozás volt Magyarországon. Még mindig az egyéni vállalkozás a legnépszerűbb gazdálkodási forma a vállalkozást alapítók között, feltehetően az egyszerűbb cégalapítási folyamat és a kedvezőbb adózás miatt. Emellett még a betéti társaságok és kft.-k száma a legjelentősebb. Érdekes megfigyelni, hogy 2002-ig dinamikusabban növekedett a regisztrált vállalkozások száma, azt követően pedig már lassabb ütemben, néhány ezerrel bővült csak. Ez nem túl biztató, hiszen az új vállalkozások egyben új munkahelyek teremtését is jelentik. 2. táblázat: A regisztrált vállalkozások számának alakulása gazdálkodási formánként ( ) Év Egyéni Kkt. Bt. Kft. Rt. Szövetkezet Összesen vállalkozás Forrás: KSH, Vállalkozások demográfiája 2006 Fontos megemlíteni, hogy jelentősen eltér a regisztrált és a működő vállalkozások száma. Míg 2000-ben elméletileg db vállalkozás regisztrált, ennek csupán az 57%-a működött ténylegesen. Ez az arány a későbbi években is hasonlóan alakult. Ennek oka a kényszervállalkozások nagy számában kereshető. 8

9 3. táblázat: Működő vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint ( ) Év Egyéni Kkt. Bt. Kft. Rt. Szövetkezet vállalkozó Forrás: KSH, Vállalkozások demográfiája 2006 A 4. számú táblázatból egyszerűen kiszámolhatjuk, hogy 2006-ban a működő vállalkozások 94,94 %-a mikrovállalkozás, 4,21%-a kisvállalkozás a fennmaradó 1% pedig közép-, és nagyvállalat volt. A mikrovállalkozások azonban nagy arányuk ellenére kisebb mértékben vesznek részt gazdasági növekedés termelésében. 4. táblázat: Működő vállalkozások száma létszám-kategória szerint ( ) Létszámkategória fő fő fő fő fő és a felett Vállalkozás összesen Forrás: KSH, Vállalkozások demográfiája Mikro, kis és középvállalkozások gazdasági jelentősége Magyarországon 2 A kkv-k gazdasági súlya jelentősen elmarad a foglalkoztatásban betöltött szerepüktől. A kkv-k a vállalati szektor által előállított bruttó hozzáadott értéknek körülbelül a felét, azaz 53%-ot adják, miközben a foglalkoztatást tekintve közel kétszer annyi embert alkalmaznak, mint a nagyvállalatok. A vállalkozások nettó árbevételének 61,4%-a realizálódott a kkv-knál 2006-ban, csupán 38,6 % a nagyvállalkozásoknál. Ennek jelentősebb részét a mikro- és kisvállalkozások termelik ki a rendelkezésre álló adatok alapján. Az export értékesítés jelentős hányadát a nagyvállalatok realizálják, a kkv-k mindössze az exportbevételek 35,3%-át realizálták között megfigyelhető, hogy az exportbevételek megoszlásában a nagyvállalatok változatlan arányban, 63-64%-ban, a középvállalkozások 13-15%-ban, a mikro- és kisvállalkozások 20-22%-ban 2 Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: A kis-, és középvállalkozások helyzete 2007 p

10 részesednek. Ezek az adatok azt támasztják alá, hogy a kkv-k exporttevékenysége rendkívül szerény. A kkv-k gazdasági jelentőségét azonban nem csak a számadatokkal jellemezhetjük. Kállay 3 szerint a következő okok azok, amik miatt a kkv-k fontosak a nemzetgazdaság számára: Gyorsabb gazdasági növekedés: a kisvállalkozások teljesítménye fontos szerepet tölt be egy ország jövedelemtermelésének a növelésében. Vannak olyan ágazatok, amelyekben a kisvállalkozások jobban tudnak érvényesülni, mint a nagyvállalatok, így a kézműipar, kereskedelem és szolgáltatások területén. Verseny: a gazdasági verseny fenntartásában kiemelkedő jelentősége van a kisvállalkozásoknak, hiszen az új piaci belépők leggyakrabban kis-, és középvállalkozások formájában jelennek meg. Munkahelyteremtés: az egyik leggyakrabban említett tényező. A kkv-k alacsonyabb tőkeintenzitású tevékenységet folytatnak, így magasabb az egy vállalkozásra jutó alkalmazottak száma. Plusz a nagyvállalatok leépítése során a kkv-k nyújtanak állást a felszabadult munkaerőnek. Regionális és helyi fejlődés: a nagyvállalatok ritkán jelennek meg kisebb térségekben, így a helyi piacon értékesítő kkv-k jelentős mértékben hozzájárulhatnak a helyi gazdaság fejlődéséhez. Innováció Társadalmi kohézió: a kkv-k helyi piacra termelnek, helyi embereket alkalmaznak, és jövedelemszerzési lehetőséget nyújtanak az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegeknek. Hátrányos helyzetű etnikai kisebbségek, női és fiatal vállalkozók: törekvés ezen csoportok jövedelemteremtő képességének növelésére például önálló vállalkozás indításának segítésén keresztül. Strukturális átalakulás Küzdelem a szegénység ellen Globalizáció lehetőségeinek kihasználása, hátrányainak enyhítése: a globalizáció által csökken a kommunikáció és a közlekedés költsége, ami elősegíti a vállalkozások együttműködését. 3 Kállay László-Imre Szabolcs (2004): A kis-és középvállalkozások fejlesztés gazdaságtana p

11 1.4. Mikro, kis és középvállalkozások kihívásai 4 Gyenge alkupozíció: a kkv-k tevékenységi körüknél fogva jobban kiszolgáltatottak a versenynek mind a többi kkv-kkal, mind a nagyvállalatokkal szemben. A kkv gyenge alkupozícióval rendelkezik a vevőkkel, szállítókkal, valamint beszállítókkal szemben. A vevők alkupozícióját erősíti, ha több hasonló terméket kínáló kkv terméke közül választhatnak. A nagyvállalatok, mivel fontos ügyfelei a kkv-knak, könnyen kihasználhatják erőfölényüket halasztott fizetési határidőkön, különböző árengedményeken keresztül. Mivel a mikro- és kisvállalkozások méretükből kifolyólag nem vásárolnak sok terméket, vagy vesznek igénybe sok szolgáltatást, ritkán vállnak kiemelt fontosságú ügyfelekké a beszállítók szemében, így nem számíthatnak fizetési haladékra, valamint ingyen többletszolgáltatásokra, kedvezményekre. Alacsony tőkeellátottság: a mikro-, kis- és középvállalatok ritkán rendelkeznek nagy mennyiségű saját tőkével, ennek következtében gyakran likviditási problémákkal küzdenek. Likviditási, finanszírozási problémák: többek között gyenge alkupozíciójukból, tőkehiányukból fakadóan a vállalatok szinte állandósult likviditási problémákkal küzdenek. Ezt erősíti, hogy a mikro-, kis- és középvállalatok nehezebben jutnak külső pénzügyi forrásokhoz, például hitelhez, mert esetükben magasabbak a tranzakciós költségek, hiszen fedezet hiányában, alacsony saját tőkével kockázatos ügyfélnek minősülnek. Alacsony kockázatviselő képesség: a kkv-k gyenge tőkeerejük miatt nem vállalnak magasabb kockázatot, ugyanis egy esetleg több éven át tartó veszteséges időszakot nem tudnának finanszírozni. Adóterhek, adminisztratív kötelezettségek: a különböző adók és járulékok közvetlen terhet képeznek a vállalkozások számára. Bár többféle adókedvezmény van életben, de ezek átlátása, adminisztrációjuk végrehajtása nem mindig egyszerű egy kisvállalkozás számára Támogatások, kedvezmények, pályázatok rendszerének átlátása: Mint már fentebb is említettem különféle formájú támogatások, kedvezmények vannak életben, azonban ezek nyomon követése, adminisztrációja gyakran nehézséget okoz. Az elmúlt években számos pályázat került meghirdetésre, de számos 4 Béza Dániel-Csapó Krisztián-Farkas Szilveszter-Filep Judit-Szerb László (2007): Kisvállalkozások finanszírozása p

12 helyzetben túl sok szervezet vesz részt a pályázat folyamatában, ami megnehezíti a vállalkozások eligazodását, körülményessé teszi az információhoz való hozzájutást. 12

13 2. KKV fejlesztéspolitika az EU ban és Magyarországon 2.1. A mikro, kis és középvállalkozások fejlesztési politikák elemei, fejlesztési modellek 5 Vállalkozásfejlesztésnek nevezzük azoknak a tevékenységeknek az összességét, amelyek piaci beavatkozással, vagy a gazdaság működését meghatározó intézményi keretek alakításával a vállalkozások helyzetének a javítására törekszik. Egy kormány fejlesztési politikája két csoportra osztható Az első terület a jogi szabályozás és a kedvező gazdasági környezet biztosítása. Az intézkedések tekintetében fontos különbséget tenni a reform és a stabilizációs program között. Reformnak nevezzük azokat az intézkedéseket, amelyek a gazdaság működését meghatározó keretfeltételek, szabályok átalakítására irányulnak, például a piacgazdasági reform. A stabilizációs program pedig azon intézkedések összessége, amelyek egy felborult gazdasági egyensúlyi állapotot igyekeznek helyreállítani, például a jelenlegi Gyurcsány-csomag. A jogi szabályozási környezet többek között azt jelenti, hogy a tulajdonjogok tisztázottak és érvényesíthetőek az adott országban. Az adók és a járulékok bár a kormány legfontosabb bevételi forrását képezik, ami alapvető az állam és a jóléti rendszerek működtetéséhez, de fontos, hogy ne vonják el a vállalatok által termelt jövedelmek túlzottan nagy hányadát. Fontos, hogy egy ország korszerű társasági és számviteli törvénnyel rendelkezzen, valamint a foglalkoztatás bővülést támogató munkajoggal. Nem elhanyagolható tényező a jogi és szabályozási környezet minősége, amelyet leginkább a feketegazdaság mértékével lehet mérni. A második területet a fejlesztési programok jelentik, vagyis azon programok, amelyek közvetlenül a vállalkozásnak nyújtanak szolgáltatásokat konkrét akciókon, intézkedéseken keresztül. A fejlesztési programoknak két csoportja különböztethető meg: a piachelyettesítő és a piacfejlesztő modell. A piachelyettesítési modell alapgondolata, hogy a versenyhátrányt jövedelemtranszferrel kell ellensúlyozni. Ezzel szemben a piacfejlesztő modell abból indul ki, hogy a versenyhátrányt nem jövedelemtranszferrel, hanem a támogatásra érdemes vállalkozások versenyképességének növelésével kell ellensúlyozni. A 5 Kállay László- Imreh Szabolcs (2004): A kis-, és középvállalkozás-fejlesztés gazdaságtana p

14 legszembetűnőbb különbség a két modell között, hogy míg az egyik modell az olcsó forrásnyújtást támogatja, addig a másik a források elérhetővé tételét sürgeti. Ezt leginkább a mikrohitelezés példáján keresztül lehetne szemléltetni. A piachelyettesítő modell alacsony kamatokat nyújt, mert a támogatottak köre azt meg tudja fizetni. A piacfejlesztő modell ezzel szemben azt vallja, hogy olyan feltételeket kell kialakítani, amelyek elérhetővé teszik a forrást, de elsősorban az arra érdemes, akár nagyobb kockázatot, tranzakciós költséget is elviselő vállalatok számára. A piachelyettesítő modell esetében erős függés figyelhető meg a forrást nyújtó donor szervtől. Ezen források kormányzati ügynökségekhez, fejlesztési programokhoz kerülnek, amelyek folyamatosan támogatott projekteket finanszíroznak. Az általuk nyújtott szolgáltatások nem fejlődnek, mert hiányzik a visszajelzés a vállalatok, a piac felől. A támogatások gyakran nem a megfelelő célcsoportot érik el, vagy csak a vállalkozók szűk körét érik el, ezáltal nem érnek el gazdaságfejlesztő hatást. A piacfejlesztő modell esetében a donor és a forrást közvetítők közé bekerül egy új szereplő, a fejlesztő szervezet, amely a szolgáltatások kifejlesztéséhez és bevezetéséhez járul hozzá a fenntarthatóság elvét és a célpiac igényeit figyelembe véve. A forrásokból így nem folyamatosan támogatott programokat finanszíroznak, hanem olyan fejlesztést, amely egy verseny-, és piacképes szolgáltatást eredményez. A visszajelzések révén lehetőség van a szolgáltatók tevékenységeinek fejlődésére, és hogy a források a megfelelő célcsoporthoz jussanak el. A piacfejlesztő modell esetében a különböző finanszírozással foglalkozó szervezetek önfenntartóak tudnak lenni, így nem szorulnak állandó támogatásra sem. Fontos, hogy a kkv-kra nem csak a fejlesztési politikák hatnak, hanem a makrogazdasági környezetet meghatározó tényezők. A költségvetési politika egyik oldalon meghatározza az állam gazdasági szerepvállalásának mértékét és a jövedelem újraelosztást. Másik oldalon az újraelosztó rendszerek hatékonysága is hatással van a vállalatokra. A monetáris politika az inflációs rátán, kamaton és a nemzeti valuta árfolyamán keresztül játszik szerepet a kkv-kra gyakorolt külső hatásban. A regionális politika az infrastruktúrán, oktatáson keresztül áll kapcsolatban a kkv-kkal, az iparpolitika pedig egyes ágazatok támogatásán keresztül. A többségében alacsony tőke, de magas munkaerő-intenzitású kkv-ra nagy hatással vannak a foglalkoztatáspolitika munkahelyteremtő célja. A makrogazdasági tényezők és a fejlesztési programok együttesen fejtik ki hatásukat a kkv-kra. 14

15 2.2. Kis és középvállalkozások az EU ban 6 A kkv-k definíciója megegyezik a Magyarországon alkalmazott meghatározással. A többi fejlett országhoz hasonlóan az EU-ban is a nyolcvanas évektől kerültek a kkv-k az érdeklődés középpontjába. Az Európai Unióban a vállalkozások 99,8%-a kis- és középvállalkozás, ebből 91,5% mikrovállalkozás. A mikrovállalkozások közel fele alkalmazott nélküli, vagy családi vállalkozás. A magánszektor foglalkoztatottainak 67%-a a kkv szektorban dolgozik. Az EU felismerte, hogy a foglalkoztatottság fenntartásában kiemelkedő szerepet játszanak a mikro-, kis- és középvállalkozások, ezért támogatásuk egyben a munkanélküliség elleni harc egyik eszköze is lehet. Az EU számára az egyik legnagyobb kihívás a tudásalapú gazdasággá való átalakulás, így meghatározó jelentősége van annak, hogy az egyes tagállamok mennyire építenek a kkv-k növekedési és innovációs készségeikre, és mennyire tudják segíteni őket a globalizációból származó előnyök kihasználásban. A kkv-k különböznek egymástól a helyi és nemzetközi gazdasági környezetükben, valamint jellegzetességeiben, ezt a sokszínűséget figyelembe kell vennie az EU-nak és a tagállamoknak is Fontos dokumentumok az EU vállalkozásfejlesztési politikájában Az Európai Uniónak számos meghatározó dokumentuma van a kis- és középvállalkozások fejlesztésével kapcsolatban, ezek közül a Kisvállalkozások Európai Chartáját, valamint az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomagot mutatom be részletesebben Kisvállalkozások Európai Chartája júniusában hagyták jóvá a tagállamok államfői és kormányfői a Chartát, amely kijelöli a Bizottság és a tagállamok feladatait a kisvállalkozói környezet javítása érdekében. Meghatározó elve a kicsiben gondolkodunk először. A Charta stratégiai ajánlásainak végrehajtása központi szerepet játszik a lisszaboni célkitűzések végrehajtásában, amely szerint Európának 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb gazdaságává kell válnia

16 Mivel a kisvállalatok a foglalkoztatás, innováció és Európán belüli és helyi társadalmi integráció fő hajtóereje, ezért az ő vállalkozási tevékenységüknek kedvező gazdasági környezetet kell kialakítani. A Charta az alábbi cselekvési irányvonalakat határozta meg: A vállalkozások oktatása és képzése: vállalkozói készség növelése, vállalkozói ismeretek oktatása Olcsóbb és gyorsabb indulás: cégalapítás gyorsabbá, egyszerűbbé, olcsóbbá tétele, valamint az online cégbejegyezés elősegítése Jobb törvénykezés és szabályozás: nemzeti és közösségi szabályozás egyszerűbbé tétele, felhasználóbarát közigazgatási dokumentumok használata, kisvállalatok mentesítése bizonyos szabályok alól Szakmai ismeretek biztosítása Online hozzáférés biztosítása: e-közigazgatás előmozdítása Az egységes piac jobb kihasználása: például kisvállalatok piacra jutásának elősegítése versenyszabályok nélkül, közbeszerzés javítása stb. Adó és pénzügyek: adórendszer egyszerűsítése és kedvezőbbé tétele, finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás elősegítése Kisvállalatok technológiai teljesítményének elősegítése: technológiai együttműködések, hálózatosodás támogatása Sikeres e-üzleti modell és legmagasabb szintű kisvállalat támogatás Erősebb és hatékonyabb kisvállalati érdekképviselet nemzeti és uniós szinten A Chartát többször is felülvizsgálták, a es vizsgálat azt mutatta, hogy sikerült előrelépésetek tenni a kkv-barát üzleti környezet megteremtésében. Sok helyen bevezették az egyablakos cégalapítási eljárást, egyszerűsítettek bizonyos jogszabályokat és csökkentették az adminisztrációs terheket. A felülvizsgálat azonban rámutatott arra is, hogy még mindig vannak hiányosságok, ahol lépéseket kell tenni. Ilyen területek például a kkv-k termelékenységének növelése, gazdasági növekedésük felgyorsítása, pénzügyi forrásokhoz való hozzájutás megkönnyítése, innováció ösztönzése. Ennek hatására készült el és került elfogadásra a Kisvállalkozási Intézkedési Csomag, azaz a Small Business Act 2008 márciusában. 16

17 Kisvállalkozói Intézkedési Csomag, Small Business Act (SBA) 8 Az SBA abból indul ki, hogy a kkv-k számára kiépítendő kedvező gazdasági környezet nagymértékben függ attól, hogy milyen kép él a vállalkozásokról a társadalomban. A kkv-barát környezet megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy a társadalomban vonzó lehetőség legyen a vállalatalapítás gondolata, meglegyen a vállalkozói kedv. A SBA a korábbi eredményekre építve határoz meg új politikai kereteket, úgyhogy integrálja a már meglévő vállalkozásfejlesztési politikák, így az Európai Kisvállalkozói Chartát. A SBA célja, hogy a kkv-k központi szerepe gazdaságban elismerést kapjon, és ennek érdekében 10 elvet határoz meg, amelyek segítik a politikák kidolgozását és végrehajtását mind közösségi, mind nemzeti szinten. SBA elvei: Olyan környezet megteremtése, amelyben a családok és a vállalkozók boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget: vállalkozói készség növelése, az önfoglalkoztatás népszerűsítése, női vállalkozók ösztönzése. Kezdeményezések: A kkv-k európai hete rendezvény, Erasmus- Ifjú vállalkozók program. Biztosítani kell, hogy a csődbe jutott becsületes vállalkozások gyorsan újrakezdhessék tevékenységüket. Kezdeményezések: csődeljárás rövidebbé tétele, pozitív médiakampány a tagországokban. A Gondolkozz előbb kicsiben! elvnek megfelelő szabályokat kell alkotni. Kezdeményezések: adminisztratív terhek csökkentése, meglévő és új szabályok vizsgálata arányosság és szubszidiaritás alapján, A közigazgatási rendszereknek meg kell felelniük a kkv-k szükségleteinek. Kezdeményezések: egyablakos rendszer, e-közigazgatás, cégbejegyzés egyszerűbbé és olcsóbbá tétele A szakpolitikai eszköztárat hozzá kell igazítani a kkv-k szükségleteihez: elő kell segíteni a közbeszerzési eljárásokban való részvételüket, jobban ki kell használni az állami támogatások lehetőségét. Kezdeményezések: tájékoztató portálok létrehozatala, közbeszerzési szokások felülvizsgálata Meg kell könnyíteni a kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzájutásának esélyeit, valamint olyan jogi és szabályozási környezetet kell teremteni, amely a

18 kereskedelmi tranzakcióhoz kapcsolódó fizetések időben történő teljesülését ösztönzi. Kezdeményezések: kockázati tőkebefektetések ösztönzése, finanszírozási rést áthidaló tagállami programok kidolgozása Segíteni kell a kkv-kat, hogy jobban élvezhessék az egységes piac által nyújtott előnyöket. Kezdeményezések: Enterprise Europe Network, szabványosítás szabályainak egyszerűsítése, tanácsadási hálózat például kkv helpdesk kiépítése. Elő kell segíteni a kkv-k szaktudásának fejlesztését és az innováció valamennyi formáját. Kezdeményezések: K+F programok, klaszteresedés támogatása, szellemi tulajdonjogok szabályozása. Lehetővé kell tenni a kkv-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké alakítsák. Kezdeményezések: környezetvédelmi vezetési rendszerhez való hozzáférés kkv-knak, támogatási programok kidolgozása, hálózatosodás. Ösztönözni és támogatni kell a kkv-kat, hogy részesüljenek a növekvő piacok előnyeiből. Kezdeményezések: támogatás és ösztönzés, Enterprise Europe Network 2.4. Strukturális és Kohéziós Alapok szerepe a vállalkozásfejlesztésben 9 Az EU már a Római szerződésben említést tesz arról, hogy a nyugat-európai integráció nem képzelhető el a regionális különbségek mérséklése nélkül, de ekkor még nem volt szó sem közösségi szintű regionális politikáról sem a kisvállalkozások támogatásáról. A regionális politika 1987-ben lesz hivatalosan is közösségi szintű politika tól kezdve nevezik az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERDF), az Európai Szociális Alapot (ESF), valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot Orientációs Részét (EAGGF) együttesen Strukturális Alapoknak, amelyekhez ma már a Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (FIFG) is hozzátartozik. A Strukturális Alapok költségvetését és céljait hat éves ciklusokra határozzák meg, ennek megfelelően a régiók programjai is hat éves periódusokra szólnak. A Strukturális Alapok már 1984-től támogatták a kis- és középvállalkozások alapítását, a későbbiekben már egyre nagyobb mértékű támogatást fordítottak vállalkozásfejlesztési célokra, főként az Amszterdami Szerződés hatálybalépését követően

19 A Kohéziós Alap létrehozásáról a Maastrichti Szerződés rendelkezett. Az Alap a Közösség legszegényebb tagállamainak felzárkóztatását támogatja a monetáris unióra való felkészülés időszakában. Célja, hogy erősítse a gazdasági és társadalmi kohéziót, és csökkentse a különböző régiók közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket. A különböző projektek átlagos megtérülési ideje a közlekedésnél és a környezetvédelemnél a legnagyobb, ezért a Kohéziós Alap a környezetvédelemmel és a transz-európai hálózatokkal kapcsolatos nagy kiterjedésű közlekedési beruházásokat támogatja. A Kohéziós Alap 10 azon EU tagállamok számára elérhető, amelyek 1 főre eső vásárlóerő-paritáson számított GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90%-át. Az indulástól kedvezményezett négy tagállam (Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország) mellett a évben csatlakozott 10 új ország, és a 2007-ben csatlakozott országok mindegyike jogosulttá vált a Kohéziós Alapokból származó forrásokra. A 2007-es évtől a Kohéziós Alap beépült a strukturális segítségnyújtás programozásába a különböző alapokból származó támogatások közötti nagyobb összhang érdekében ban a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap költségvetése 11 összesen milliárd euró. Az alábbi célkitűzésekre koncentrálódnak a források: Konvergencia célkitűzés lényege, a legkevésbé fejlett régiók és országok felzárkózását és a gazdasági növekedést előidéző feltételek és tényezők javítása. o Azon területek jogosultak a támogatás igénybevételére, ahol az egy főre eső GDP nem éri el a közösségi átlag 75%-át, valamint ahol a GDP a kibővített EU-val járó statisztikai hatás révén éppen meghaladja a küszöbértéket (fokozatos megszüntetés). Összesen 17 tagállamot és 16 régiót érint. o Ezen célkitűzésre a rendelkezésre álló összeg 85%-át, azaz 282,8 milliárd eurót fordítanak. o Finanszírozó alapok: ERFA, ESZA, Kohéziós Alap Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság célkitűzés célja, hogy erősítse a régió versenyképességét és vonzerejét. Először is a fejlesztési programok keretében a régiók az innováció, a tudásalapú társadalom, a vállalkozó szellem,

20 a környezetvédelmi programok révén valamint a programok könnyített hozzáférhetőségével megelőzhetik és elősegíthetik a gazdasági változást. Másodszor pedig a munkaerő adaptálása és a humánerőforrásba történő befektetések révén megvalósulhat a több és jobb minőségű munkahely megteremtését szolgáló célkitűzés. o A 27 tagállamból összesen 168 régió kerülne támogatásra, amely 19 tagállamot érint. A rendelkezésre álló összegből 55 milliárd eurót költenek ezen cél megvalósítására. o Finanszírozó alapok: ERFA, ESZA Az európai területi együttműködés célja, hogy közös helyi és regionális kezdeményezések révén tovább erősödjön a határokon átnyúló együttműködés, az integrált területfejlesztést elősegítő intézkedések révén a transznacionális és interregionális együttműködés, valamint a tapasztalatcsere. o E célkitűzésre a rendelkezésre álló összeg 8,7 milliárd euró. o Finanszírozó alap: ERFA A os periódusban a Strukturális Alapokból történt az ún. Közösségi Kezdeményezések finanszírozása, vagyis az URBAN, INTERREG, LEADER és EQUAL programok finanszírozása. Ezek közül az Equal kivételével valamennyi bekerült a jelenlegi célkitűzésekbe. A célkitűzések a nemzeti stratégiai referenciakeretekre és azok megvalósítására létrehozott operatív programokon kerülnek megvalósításra. A tagállamok először a Bizottsággal együttműködve elkészíti az uniós stratégiai iránymutatások tervezetét. Majd minden tagállam elkészíti a saját nemzeti stratégiai referenciakeretét folyamatos egyeztetés mellett. A referenciakeretben meg kell határozni a nemzeti stratégiát, valamint a megvalósítást szolgáló operatív programokat. A Bizottságnak jóvá kell hagyni a referenciakeretet és az operatív programokat. Fontos, hogy egy alap egy operatív programot finanszírozhat, kivétel a közlekedési infrastruktúra és a környezetvédelmi OP-ok esetében. A végrehajtásért a tagállamok felelnek, létre kell hozniuk egy irányító, igazoló és ellenőrző hatóságot. A Bizottság kötelezettséget vállal a költségek kifizetésével kapcsolatban. A Bizottság társfinanszírozást vállal, amely az alábbiak szerint alakul az egyes célkitűzések esetében: Konvergencia: % között Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság: 50-85% 20

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10.

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10. A JEREMIE program EU pályázatok felül- és alulnézetben 2007. május 10. JEREMIE Program JEREMIE = Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises Az Európai Bizottság és az EIB/EIF közös kezdeményezése.

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Pöstényi Péter Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Pécs 2009.10.21

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Pöstényi Péter Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Pécs 2009.10.21 Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és Középvállalkozások részére 2009. ősz Pöstényi Péter Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Pécs 2009.10.21 Kkv-k finanszírozási problémái Mo-n Hitelpiac Magyarországi

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5.

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5. Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és Középvállalkozások részére 2009. ősz Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5. Kkv-k finanszírozási problémái Mo-n Hitelpiac Magyarországi

Részletesebben

KOCKÁZATI TŐKE PROGRAMOK JEREMIE FORRÁSBÓL

KOCKÁZATI TŐKE PROGRAMOK JEREMIE FORRÁSBÓL KOCKÁZATI TŐKE PROGRAMOK JEREMIE FORRÁSBÓL MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Vingelman József vezérigazgató A JEREMIE Programról (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) JEREMIE

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3.

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Uniós gazdaságfejlesztés számokban 2007-2009 3-ból 2 sikeres pályázó 10 000 hazai vállalkozás

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. A minőségi javulás ígérete Változások az új tervezési időszakban NFT I. tapasztalatok ÚMFT Hosszú támogatási folyamat, ezen belül elhúzódó

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Egyszerűsítések, gyorsítások Átláthatóbb pályázati struktúra Átgondolt, a fejlesztési célokra koncentráló pályázatok

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

"Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika"

Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika "Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika" Varju László Államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium VÁLSÁG PÉNZ PIAC MUNKAHELY Eszközeink

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Barta E. Gyula, vezérigazgató 2011. január 19.

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Barta E. Gyula, vezérigazgató 2011. január 19. Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Barta E. Gyula, vezérigazgató 2011. január 19. Megújult fejlesztéspolitika Rövidebb bírálati idő, automatikus értékelés Felesleges jelentéstételi kötelezettség

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK SOK KICSI SOKRA MEGY? A kkv szektor a magyar gazdaság meghatározó eleme: 1,7 millió bejegyzett vállalkozás, de csak 690 ezer működő, ennek 99,8 %-a

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Új Széchenyi Mikrohitel Program a vállalkozások finanszírozási igényeinek kielégítésére

Új Széchenyi Mikrohitel Program a vállalkozások finanszírozási igényeinek kielégítésére Új Széchenyi Mikrohitel Program a vállalkozások finanszírozási igényeinek kielégítésére Szőkéné Hajduk Andrea Irodavezető A Új Széchenyi Mikrohitel Program célja: A kereskedelmi banki módszerekkel nem,

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

START Tőkegarancia Zrt.

START Tőkegarancia Zrt. START Tőkegarancia Zrt. ÚJ TERMÉK A KKV-K SZÁMÁRA EU-S TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉRE Az értékteremtő befektetés garanciája Szakmai Nap - 2007. június 26. Pályázati források a KKV-k részére

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenysége, vállalkozásfejlesztés A Széchenyi Programiroda feladatai Az Új Széchenyi Terv célkitűzése: hatékony pályázati rendszer működtetése a kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram

Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram Mikro-, kis- és középvállalkozások részére Brossura_210x210_j5.indd 1 Új Széchenyi Hitel Támogatható hitelcél: gépek, berendezések, egyéb tárgyi eszközök, illetve immateriális

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12.

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. VÁLSÁG PÉNZ MUNKAHELY PIAC Válságkezelés szűk keresztmetszetek feloldásával 1. Pénz 3. Piac

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

Fiatalok vállalkozó válásának támogatása a Közép-Magyarország Régióban Sajtótájékoztató 2014. március 6. Budapest

Fiatalok vállalkozó válásának támogatása a Közép-Magyarország Régióban Sajtótájékoztató 2014. március 6. Budapest Fiatalok vállalkozó válásának támogatása a Közép-Magyarország Régióban Sajtótájékoztató 2014. március 6. Budapest Horváth László Ügyvezető igazgató-helyettes Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Köszöntő

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.2.23. COM(2011) 78 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa MIKROHITELEZÉSI GYAKORLATÁNAK TAPASZTALATAI

Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa MIKROHITELEZÉSI GYAKORLATÁNAK TAPASZTALATAI Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa MIKROHITELEZÉSI GYAKORLATÁNAK TAPASZTALATAI A mikrohitel az a vállalkozásfejlesztési eszköz, amelyik növekedéshez, munkahelyteremtéshez,

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22.

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Pályázati tapasztalatok Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Új pályázatok, új filozófia A támogatás nem helyettesíti a magántőkét, csak kiegészítjük azt Életképes, de támogatás nélkül meg nem valósuló fejlesztések

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. bemutatása Tulajdonos A 2009-ben alapított Bank tulajdonosa 2010 márciusa

Részletesebben

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Kódszám: TÁMOP-2.1.3 100%-os Európai Uniós forrású támogatással

Részletesebben

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Vidékfejlesztésre 1300 milliárd forint - EU-pályázatok, támogatások, finanszírozás konferencia Plajner Ádám Elemző, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás

Részletesebben

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege

Részletesebben

Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai. Spilák Lajos RFH Nonprofit Zrt.

Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai. Spilák Lajos RFH Nonprofit Zrt. Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai Spilák Lajos RFH Nonprofit Zrt. Termékstruktúra MFB ok Vállalkozói szektor Agrár szektor Önkormányzati szektor Lakossági szektor MFB Vállalkozásfinanszírozási

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei Első Önkormányzati Projektbörze 2010 Budapest, 2010.03.31. Szemző György projektmenedzser, GOP IH Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében

A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében Döbrönte Katalin PhD hallgató, ELTE Földtudományi Doktori

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Név Cél Pályázhatnak Elszámolható költségek Támogatás technológiafejlesztés GOP-2.1.1/A Közép-Magyarországi Régió felfüggesztve! Komplex vállalati technológiafejlesztés

Részletesebben