AZ ERKEL FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 AZ ERKEL FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Budapest, 2004.

2 TARTALOM 2 Oldal I. rész: Általános rendelkezések 4 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapja 4 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása 4 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya 4 II. rész: Az intézmény általános jellemzői 5 1..A közoktatási intézmény neve, címe, típusa, alapfeladatai, speciális képzési jogosítványai, feladatellátási rendje 5 2. A közoktatási intézmény jogállása és képviselete 7 3. Az intézmény gazdálkodási helyzete 8 III. rész: A közoktatási intézmény vezetése 9 1. Az intézmény felelős vezetője 9 2. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatai Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az intézmény vezetősége 11 IV. rész: Az intézmény szervezeti rendje Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei Az intézmény szervezeti vázrajza 13 V. rész: A közoktatási intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok A törvényes működés alapdokumentumai Az alapító okirat A minőségirányítási program 4. A pedagógiai program Az éves munkaterv Az ellenőrzési terv A munka- és tűzvédelmi szabályzat 8. A házirend VI. rész: Az intézmény működési rendje A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje A pedagógusok munkarendje Az intézmény tanulóinak munkarendje A tanév helyi rendje A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az intézményben tartózkodás rendje A tankönyvellátás rendje Az iskolai könyvtár működése, nyitvatartási rendje Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskola védő- óvó előírásai Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje Reklámtevékenység 31 VII. rész: Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösségek tevékenységei 35 VIII. rész: A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 37 IX. rész: Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje Az iskola közösség Az alkalmazotti közösség A szülői közösség 39

3 3 4. A diákönkormányzat Az osztályközösségek Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök A belső kapcsolattartás általános formái és rendje A szülők tájékoztatásának formái Az intézmény külső kapcsolatai 45 X. rész: A tanulók felvételének elvei és formái, vizsgakötelezettségek A tanulók felvétele A gyermek, tanuló jogai és kötelességei A A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek A tanulói jogviszony megszüntetése 50 XI. rész: A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és rendje A tanórán kívüli foglalkozások célja A tanulószoba Napközi foglalkozás Szakkörök Énekkar Korrepetálások A tanulmányi, szakmai és sportversenyek Tanfolyamok Egyéb rendezvények Mindennapi testedzés 52 XIII. rész: Az intézményi hagyományok ápolása A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai A hagyományápolás külsőségei 56 XIV. rész: Tanügyi nyilvántartások Tanári napló Anyakönyv Bizonyítvány Bizonyítványmásodlat Egyéb iratok, dokumentációk 59 XV. rész: Zárórendelkezések 60 Záradék 61 Egyetértő nyilatkozatok 62 Mellékletek 63

4 I. RÉSZ 4 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogi alapja a) A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony rendszerét tartalmazza. b) A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: Az évi LXXIX. törvény és módosításaia közoktatásról és a 11/1994. (VI. 8.), illetve a és az azt módosító 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet alapján, továbbá a évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről és a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. 2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása: a) Az Erkel Ferenc Általános Iskola közoktatási intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után módosította, a nevelőtestület november 15. napján fogadta el. b) Jelen szervezeti és működési szabályzatot a fenntartó.számú Közművelődési és Oktatási Bizottság határozatával napján hagyta jóvá. 3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya a) A szervezeti és működési szabályzat és egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. b) A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó fenti jóváhagyási időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata.

5 5 II. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. A közoktatási intézmény neve, címe, típusa, alapfeladatai, speciális képzési jogosítványai, feladatellátási rendje: a) Az intézmény neve: Erkel Ferenc Általános Iskola Címe, székhelye: Budapest, XIX. Hungária út b) Az intézmény típusa: általános iskola Az intézmény OM azonosítója: Az intézmény évfolyamainak száma: 8 Az intézmény férőhelyeinek száma: 402 Az intézmény tevékenységei: a) TEÁOR száma, megnevezése: Alapfokú oktatás Általános középfokú oktatás szakágazat száma, megnevezése: Alapfokú oktatás Általános középfokú oktatás b) Ellaátandó alaptevékenysége: Alapfokú nevelés - oktatás Német nyelvoktató kisebbségi oktatás Emelt szintű ének-zene oktatás évfolyamonként egy osztályban Napközi otthoni és tanulószobai ellátás C) Alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenysége: Iskolai intézményi étkeztetés Intézményi vagyon működtetése Diáksport Az iskolában az oktató-nevelő munka a Képviselő-testület 851/2004. (VI.30.) Ökt. határozattal elfogadott pedagógiai programja és a 834/2004. (VI. 30.) számon elfogadott Intézményi Minőségirányítási Programját, és 517/2001. (VI. 19.) Önkormányzati határozata alapján történik szeptember 1- jétől történő fokozatos bevezetéssel. A német nemzetiségi nyelvoktatás a 478/1998. (VI.30.) Ökt. határozattal elfogadott kiegészítő program alapján történik szeptember 1-jétől történő beveztésel.

6 c) Az intézmény mint költségvetési szerv az alábbi feladatellátási rendben működik: 6 Az intézmény alapító okiratának Állami feladatként ellátott alaptevékenysége: Az alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő, kiegészítő tevékenysége: Az intézmény vállalkozási feladatai: Az alap, kiegészítő tevékenységek forrásai: A feladatmutatók megnevezés és köre: száma: Eredeti alapítóokirat: 514/1993. (XII.21.) Módosítások: 800/1995. (IX. 19.), 499/2001. (VI. 19.) 280/2004. (III. 11.) 893/2004. (VI. 30.) Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés, oktatás Felkészülés a középiskolai, szakiskolai továbbtanulásra, kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében Tanórán kívüli foglalkozások: Napközis és tanulószobai foglalkozás Szakkör, énekkar, Iskolai sportkör Tanulmányi versenyek és előkészítők, Sportrendezvények Felzárkóztatás Tehetséggondozás Helyiségek bérbeadása -- Központi költségvetési és fenntartói támogatás az intézményi költségvetés formájában, az intézmény saját bevételei (pályázati források) Nappali rendszerű, az általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás Német nemzetiségi nyelvoktatás Napköziotthoni és tanulószobai ellátás Diáksport Kelte: XII IX VI III VI. 30. Meghatározó jogszabályok: Ktv. 26. (5) Ktv. 53. (2) /a/ 53. (2) /b/ 53. (2) /c/ 53. (2) /d/ Ktv. 52. (10) /c/ Ktv. 38. (2) Az iskola tanulói és tanulócsoportjai Az intézmény számlaszáma: Az intézmény az általános forgalmi adónak: Az intézményhez rendelt részben önállóan gazdálkodó egység: A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos különleges előírás: Intézményi vagyon működtetése, Iskolai, intézményi étkeztetés Saját számlája nincs Nem alanya (kivételt képez az élelemezési kiadások köre) Nincs Részben önálló gazdálkodás, önálló bérgazdálkodási joggal Dologi költségvetés tekinetében a gazdálkodást ellátó szerv neve: Budapest Főváros XIX. ker. Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete (röviden: GESZ) Az iskola tanulói tanárai, dolgozói Az étkeztést igénybe vevő tanulók, az élelmezési napok száma A gazdálkodás szabályait az Együttműködési Szabályzat írja le

7 7 d) Az intézmény jogosítványai: Bizonyítvány a 8 osztályos általános iskola elvégzéséről 2. A közoktatási intézmény jogállása és képviselete a) Az intézmény önálló jogi személy Fenntartója: a XIX. kerületi Önkormányzat Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata Hosszú bélyegző Körbélyegző Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: igazgató igazgatóhelyettes iskolatitkár adminisztrátor b) Az intézmény 7 darab bejárati kulccsal és 14 darab irodakulccsal rendelkezik. Az épület és az irodahelyiségek kinyitására és zárására jogosult személyek: igazgató igazgató-helyettes iskolatitkár adminisztrátor fűtő-karbantartó portás c) Az intézmény képviselője a közoktatási törvény 18. -a szerint kinevezett intézményvezető.

8 8 3. Az intézmény gazdálkodási helyzete: a) Az intézményfenntartó az intézményt az alábbi gazdálkodással kapcsolatos jogkörrel ruházta fel: részben önállóan gazdálkodó, önálló bérgazdálkodás b) A közműdíjakat, illetve a beszerzési terv alapján vásárolt termékeket és szolgáltatásokat a GESZ vezetője, vagy az általa felhatalmazott személy utalványozza. Ezen felüli kifizetések és bevételek elrendelése az iskola igazgatójának hatásköre (utalványozás). c) Az intézményi vagyon feletti rendelkezés joga: A XIX. kerület Önkormányzat Polgármesteri Hivatalát illeti meg. d) Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről.

9 9 III. RÉSZ A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY VEZETÉSE 1. Az intézmény felelős vezetője: a) A közoktatási intézmény vezetője a felelős - a közoktatási törvény 54. -a alapján - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály vagy a kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. b) Az intézményvezetőt helyettesítheti: Az igazgató-helyettes, minden esetben általános helyettese; mindkettőjük távolléte esetén az 1-2. osztályos alsós munkaközösség-vezető beosztású munkatársuk. A közoktatási törvény 55 -a szerint az iskola élén igazgató áll. c) A vezetők benntartózkodási rendje a következő: Az igazgatónak vagy helyettesének 7.30 órától 16 óráig az intézményben kell tartózkodnia. A vezetők napi benntartózkodásának beosztását az éves munkaterv tartalmazza. Az intézményvezető 16 és 17 óra között a 17 óráig bent tartózkodó ügyeletes napközis nevelőre ruházza át a döntési és intézkedési jogkört az azonnali intézkedést megkívánó helyzetekben.

10 Az intézményben 15 és 21 óra között a GRAF Kft. számítástechnika tanfolyamot tart. Az intézményvezető a 17 és 21 óra közötti időszakra a délutáni portásra ruházza át a döntési és intézkedési jogkört az azonnali intézkedést kívánó helyzetekben. A portásnak kötelessége az intézményvezetőt minden esetben azonnal értesíteni a rendkívüli eseményekről A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik: - A nevelőtestület vezetése - A nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése - A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése - A rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása - Az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákmozgalommal való együttműködés - A nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése 3. Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai a) Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: - az igazgatóhelyettes, - az iskolatitkár és az adminisztrátor Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan időre szól. A vezető és a vezetőhelyettes közötti feladatmegoszlást a munkaköri leírásaik tartalmazzák /I. számú melléklet/. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköre tartalmaz. Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre szerinti feladatokra.

11 b) Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel Az intézmény vezetősége a) Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: - az igazgató, - az igazgatóhelyettes - a szakmai munkaközösségek vezetői - a diákönkormányzat vezetője - az intézmény közalkalmazottainak választott érdekképviselői - szakszervezeti bizalmi b) Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen megbeszélést tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatot is ellátnak. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői közösségek választmányával, a szülői közösség, a diákönkormányzat képviselőivel.

12 IV. RÉSZ 12 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE 1. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei a) A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. A magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és a gazdaságos működtetés valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével az alábbi módon határozhatók meg a szervezeti egységek. b) Az intézmény szervezeti egységei: Alsó tagozat - két munkaközösségre tagolódik: 1-2. Alsós munkaközösség évfolyam 3-4. Alsós munkaközösség évfolyam Felső tagozat -- több munkaközösségre tagolódik: 5-8. Humán-művészeti munkaközösség évfolyam 5-8. Természettudományi évfolyam munkaközösség 5-8. évfolyam 1-8. évfolyam Osztályfőnöki munkaközösség Idegen nyelvi munkaközösség Napközi 1-4. évfolyam Napközis munkaközösség

13 2. Az intézmény szervezeti vázrajza 13

14 V. RÉSZ 14 A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 1. A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: - alapító okirat - pedagógiai program - minőségirányítási program - éves munkaterv - jelen szervezeti és működési szabályzat és mellékletei - kollektív szerződés - közalkalmazotti szabályzat - ellenőrzési terv - munka- és tűzvédelmi szabályzat - házirend 2. Az alapító okirat A közoktatási törvény 37. -a rendelkezik a közoktatatási intézmény létesítéséről, alapításáról. Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. 3. A pedagógiai program a) A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. A törvény 39. -a biztosítja az intézmény szakmai önállóságát. A a ad iránymutatást az intézmények pedagógiai és foglalkozási programjáról. b) Az iskola pedagógiai programja meghatározza: - Az iskolában folyó nevelés alapelveit, az és oktatás célját, a célokhoz rendelt feladatok, eljárások rendszerét, a törvény 9. -ában meghatározottak megvalósításának módozatait, - az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, a képzés teljes szerkezetét,

15 - az iskola magasabb évfolyamaira lépés feltételeit, - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formáit és követelményeit, a tanuló tudása értékelésének és minősítésének módját, - a személyiségfejlesztés, tehetség, képesség kibontakoztatását, a közösségfejlesztés, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket, a gyermekvédelem, a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységet, - az egészségnevelési programot, - a környezetnevelési programot, - a tanulók terhelését, - a szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formáit, lehetőségeit, - az iskolában folyó oktató-nevelő munka ellenőrzési mérési, minőségbiztosítási rendszerét, illetve a minőségbiztosítás kiépítésével kapcsolatos feladatokat. c) A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A minőségirányítási program a) A minőségirányítási program az intézmény hivatalos dokumentuma, amelymeghatározza az intézmény hosszú távra szóló elveit és a megvalósítát szolgáló elképzeléseket. Benne meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretében a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. b) A minőségirányítási programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé Az éves munkaterv a) Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. b) Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, véglegesítésére, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor.

16 16 6. Az ellenőrzési terv a) Az ellenőrzési terv tartalmazza az iskola vezetőinek és középvezetőinek összehangolt ellenőrző tevékenységét, melyet évente a munkaterv alapján aktualizálnak. b) Az ellenőrzési tervet az igazgató készíti el. 7. A munka- és tűzvédelmi szabályzat Tartalmazza az iskolavezető és a pedagógusok feladatát a baleset és tűz megelőzésére, illetve bekövetkezés esetén az intézkedés szabályaira. 8. A házirend A házirend tartalmazza, hogy a magasabb jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelességeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve végrehajtani. Megállapítja a tanulói munkarendet, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások rendjét, az iskola helyiségei és eszközei használatának rendjét.

17 17 VI. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 1. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje a) Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az igazgatóhelyettes tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. b) A többműszakos munkaidő-beosztású munkakörök portás, konyhás, takarító 7-15 óráig óráig 2. Pedagógusok munkarendje a) A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 19. -a rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a túlórák és megbízások pénzügyi vonzata miatt a kollektív szerződés tartalmazza. (1992. évi XXXIII. törvény 55. és 138/1992. (X.8.) kormányrendelet 7-8. ). b) A törvény 16. -a szerint a nevelési oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő illetve a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatával megfelelő foglalkozásokkal összefüggő feladatok ellátáshoz szükséges időből áll. Maximum 40 óra hetente. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg, az intézmény tanórarendjének függvényében.

18 A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásnak, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai a fenti alapelv betartása mellett - javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. c) A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyettesnek eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. d) Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) áthelyezésére a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. e) A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles legjobb tudása szerint szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. (Az ügyeleti rend megszervezése az igazgatóhelyettes feladata.) A házirendet - az intézmény vezetőjének előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározott személyek egyetértésével (közoktatási törvény 40. (6) ).

19 4. A tanév helyi rendje 19 a) A tanév rendjéről a KOT 52. -a rendelkezik. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. b) A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet az alábbiakról dönt: - A nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (Pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól). - Az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról - A tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról - A vizsgák rendjéről - A tanév tanórán kívüli foglalkozásairól, a programok havi lebontásáról - Az éves munkaterv jóváhagyásáról - A nevelőtestületi értekezletek időpontjáról - A tanulók fizikai állapotának két időponban történő (őszi-tavaszi) felmérésről. c) Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, képességeket és rátermettséget figyelembe vevő terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező, az alkalomhoz illő öltözékben. c) A tanév helyi rendjében jelentős esemény az első osztályosok beíratása, az emelt szintű oktatásra jelentkezők meghallgatása, melyet az ének szakos kollegák, a német kisebbségi nyelvoktatásra jelentkezők felmérése, melyet a tanítók és német szakosok végeznek. d) A tanév helyi rendjét, az intézmény házirendjét, a balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon, szaktanárok az első órán ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az intézmény házirendjét ki kell függeszteni az épület bejáratánál, az előcsarnokban és valamennyi osztályteremben. e) A házirend egy példányát a gyermek beíratásakor, illetve a házirend érdemi változása esetén át kell adni a szülőnek, tanulónak.

20 5. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 20 a) Az oktatás és nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozáson. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. Az órarendet legkésőbb szeptember 1-jéig, illetve február 1-jéig kell elkészíteni. A tanuló a nem kötelező tanórai foglalkozásra történő jelentkezését a szülői írásbeli nyilatkozattal megerősíti. Ha a tanuló a kérelmére felvételt nyer a nem kötelező tanórai foglalkozásra, a tanítási év végéig köteles azon részt venni. A nem kötelező tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. b) A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb 15 óráig be kell fejezni. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. c) A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. d) Az óraközi szünetek időtartama 10, illetve 15 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthető. Legkisebb időtartama 10 perc. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás vagy film megtekintése esetén. Az óraközi szünet rendjét a beosztott pedagógusok felügyelik. A pedagógusok részletes ügyeleti teendőit az Ügyeleti rend igazgatói utasítás tartalmazza. e) A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának időpontját és rendjét - a munkaközösség-vezetők javaslata alapján - munkaterv rögzíti. (Részletesen a havi program tartalmazza.)

21 6. Az intézményben tartózkodás rendje 21 a) Az intézmény nyitvatartása: Szorgalmi időben reggel 7 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 21 óráig. Az intézmény a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt - eseti kérelmek, megállapodás alapján. b) A nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem állók számára belépés és benntartózkodás rendje: A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére vagyonbiztonsági okok miatt az alábbi módon határozzuk meg az intézménybe belépés- és benntartózkodás rendjét: A szülők, törvényes képviselők, ha arra igényük van reggel között felkísérhetik gyermekeiket az osztályhoz. Egyébként a szülők, törvényes képviselők a szülői értekezlet, fogadóórák, nyílt napok, osztály- illetve iskolai rendezvények, ünnepségek alkalmából tartózkodhatnak az iskola épületében. Számukra az igazgató fogadóórát tart hetente, kedden óra között. A tanítási idő illetve napközi foglalkozás végéig gyermekeiket a szülők, törvényes képviselők a portán várhatják meg. A Zeneiskola óráira járó idegen tanulókat a portán csak a névsorral történt egyeztetés után engedheti be a portás. A kísérő szülőnek a portán kell várakoznia vagy bekísérheti gyermekét a tanterembe. A bármilyen más célból (hivatalos ügyintézés, a kerületi Vagyonkezelő munkatársai javítási munkálatok elvégzése miatt, a közoktatási intézmény iránt érdeklődőknek) a portán kell jelentkezniük. Be kell jelenteniük, hogy kihez jönnek és milyen célból. Miután a portás erről írásos feljegyzést készít a Poratanaplóban, a Titkárságra vagy a Tanári szobához kíséri a látogatót, a keresett személyhez. Ha a keresett személyt nem találja, vagy nem található, akkor a portás kikíséri a látogatót. Azokban a helységekben, amelyekben a gyermekek nevelése és oktatása folyik, külső személyek belépése minden esetben csak kötött, ellenőrzött formában, az iskolavezetés vagy az osztályfőnök engedélyével történhet.

22 A nyári épületfelújítás és -karbantartás idején a belépőkről a portás naponta nyilvántartást vezet. (Név, szakma, lakcím, munkáltató cég neve, érkezés, távozás ideje szempontok alapján). A VAMÜSZ karbantartóit - a titkárságon történt bejelentés után - az iskola karbantartója kíséri a munkavégzés során szorgalmi időben. A terembérlőkkel a megállapodás megkötésekor ismertetni kell a belépés és benntartózkodás rendjét a fentiek szellemében. c) A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke vagy az igazgató, igazgatóhelyettes írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg (házirend) A tankönyvellátás rendje 7.1 Általános szabályok Az iskolai tankönyvellátás megszervezését és a tankönyvrendelés elkészítéséért az intézmény vezetője a felelős. Ehhez beszerzi a szülői közösség és a diákönkormányzat véleményét. Az iskola jogszabályban meghatározott körben biztosítja a normatív alapon járó ingyenes tankönyvet. A normatív kedvezményeken túl az iskola további kedvezményeket állapíthat meg, azok nyújtásánál előnyben részesíti azt, aki igazolja, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a minimálbér másfélszeresét. A normatív kedvezményre vonatkozó, illetve további kedvezmény iránti igényt igénylőlapon lehet bejelenteni az iskola által megjelölt időpontig. Az időponton túli igénybejelentés jogvesztő, kivéve, ha az igényjogosultság a megjelölt időpont után állt be. Az igénylőlapon a szülő aláírásával büntetőjogilag felel a közölt adatok valódiságáért. Az igénylőlap benyújtása mellett a szülőnek vagy be kell mutatnia az iskola által megjelölt időpontban az igazolást, vagy fénymásolatban csatolhatja azt az igénylőlaphoz. A családi pótlék folyósításáról kiállított bármely dokumentum (bérjegyzék, pénzintézeti számlakivonat, postai igazoló szelvény) megfelel, amennyiben a szülő postai igazoló szelvényt nyújt be, köteles ráírni a gyermek nevét, illetve aláírni. Az iskola az igazolás tényét rávezeti az igénylőlapra.

23 Az iskola biztosítja, hogy az alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során megvásárolhatók legyenek a tanulók az év közben beiratkozók számára is. A tanuló évfolyamonként legfeljebb két alkalommal jogosult a tankönyvjegyzékben szereplő áron megvásárolni ugyanazt a tankönyvet. Normatív kedvezmény keretében az iskola csak az első alkalommal biztosítja ingyenesen a tankönyvet a jogosult tanulónak. Az iskola biztosítja, hogy a tanulószobai és a napköziben évfolyamonként egy tankönyvcsomag álljon folyamatosan az ott tanulók rendelkezésére. Tanítási év közben a meglévő tankönyvekre vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőkre fizetési kötelezettség hárul. Az iskola az alábbi módok közül választva (vagy azok kombinációjával) határozza meg a tankönyvtámogatás módját: - iskolától való kölcsönzéssel - napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekkel - a tankönyvek tanuló részére történő megvásárlásával. Ez utóbbi esetében a támogatással megvásárolt könyv a tanuló tulajdonába kerül. A tankönyvtámogatás összegéből a szülő nevére szóló számla nem állítható ki. A német nemzetiségi nyelvoktatásban résztvevő tanulók számára a kis példányszámú, vagy ritkán használt tankönyveket az iskola könyvtári kölcsönzés útján biztosítja (pl. szótár, lexikon). 23 A tankönyvellátás megszervezésének rendje Az iskola minden évben a évi XXXVII. törvényben, illetve a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendeletben meghatározott módon november elején (legkésőbb november 15-ig) felméri, hogy hány tanuló kívánja igénybe venni a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározott normatív kedvezményeket, illetve az iskola által nyújtott kedvezményeket. Az iskola igazgatója november 15-ig felméri, hogy hány tanuló kíván az iskolától tartós tankönyvet kölcsönözni. Az igazgató a felmérések alapján november 30-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, a szülői közösséget és a diákönkormányzatot. A nevelőtestület január 15-ig a szülői közösség és a diákönkormányzat véleményének meghallgatásával a meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről írásban értesíti a szülőt.

24 Az iskola február 15-ig elkészíti a tankönyvrendelést, figyelembe véve és megbecsülve az iskolába belépő új osztályok várható létszámát. Az iskola igazgatója a tankönyvjegyzék megjelenése után kikéri a szülői közösség véleményét véleményét, hogy melyik az a legmagasabb beszerzési ár, amely felett tankönyv, illetve segédkönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak. Az iskola június 10-ig közzéteszi azoknak a tankönyveknek, kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kölcsönözhetnek. 24 Károkozás és kártérítési felelősség Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg - a szülő köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. - Amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy a tanuló szándékosan okozott kárt az iskolának, pl. széttépte, elégette, összefirkálta, eldobta a tankönyvet vagy elvesztette, a szülő a könyv teljes vételárát köteles megtéríteni, továbbá köteles új tankönyvet kifizetni. - Egyéb esetben a szülővel történő egyeztetés és a tanuló meghallgatás után - a körülmények mérlegelésével az igazgató dönt a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban. - Nem kell megtéríteni a munkatankönyv, munkafüzet rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenését. - Az iskolai könyvtárból kölcsönzött tartós tankönyveket az iskola addig biztosítja a tanuló részére, ameddig az adott tárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik. Pl. a szótár, atlasz, térkép akár négy tanévig is a tanuló birtokában, nevén marad. - A felkészítés lezárta után a tanuló, szülő legkésőbb június 10-ig köteles a tartós tankönyveket visszajuttatni a könyvtárnak. Amennyiben ennek felszólítás után június 30-ig sem tesz eleget, kártérítésre kötelezzük. - A könyvtárból kölcsönzött munkatankönyveket, munkafüzeteket az iskola a felkészítés lezárta után ingyenesen átadja a tanulónak, és törli a leltárából. - Az iskola a használt tartós tankönyveket kérésére a tanulónak ingyen átadja. Ilyen esetben mérlegeli a tankönyv elhasználtsági fokát, és a könyvtáros javaslatára az igazgató dönt.

25 A tankönyvellátási szerződés Az iskola igazgatója február utolsó munkanapjáig egy vagy több tankönyvforgalmazóval tankönyvellátási szerződést köt, amihez beszerzi a szülői szervezet egyetértését. A tankönyvellátási szerződésnek tartalmaznia kell: Az iskola és a tankönyvforgalmazó azonosító adatait, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének kódszámát, Az iskolai tankönyvellátás keretében értékesített tankönyvek adatait (kiadás éve, a könyv ára), az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyét, az iskolai közreműködés kereteit a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók nevét a szükséges határidőket, garanciákat A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő munkatársakkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a felelős dolgozók adatait, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. 8. Az iskolai könyvtár működése, nyitvatartási rendje Az iskolai könyvtárat a tanulók térítésmentesen látogathatják, szolgáltatásait térítésmentesen vehetik igénybe. Ezek: - könyvek kölcsönzése, - könyvtári ismeretek, könyvtárhasználat tanulása, - részvétel könyvtári órákon, más tanórák keretében. A könyvtár hetente három órában tart nyitva, egy alkalommal 14 óra után. A konkrét nyitvatartást az éves munkatervhez igazítva a könyvtáros állapítja meg, az igazgatóval egyeztetve.

26 9. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 26 a) Az intézményben kulcshasználati joggal rendelkezik az intézmény vezetője, az igazgatóhelyettes, az adminisztrátor, a portás, illetve a fűtőkarbantartó. b) Az intézményben lévő biztonsági berendezést azok a személyek kezelhetik, akik kulcshasználati joggal rendelkeznek. A biztonsági kulcsmásolatok a Titkárságon a kulcsszekrényben találhatók. c) Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és a szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épület lobogózása a karbantartó feladata. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - a saját és más tárgyainak megőrzéséért, - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energia-felhasználással való takarékoskodásért, - a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. d) A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanuló számítógépet kizárólag pedagógus felügyelete mellett használhat, tanítási idő után csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívüli rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülő a tanuló tájékoztató füzetébe történő bejegyzés útján kéri, amit az osztályfőnök hagy jóvá. A továbbiakról a házirend rendelkezik. e) Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. f) Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. Tűzesetnél a biztonsági kulcsmásolatok a Titkárságon találhatók. g) A számítástechnika tantermet (25.), illetve a természettudományi szaktantermet (5.) a délelőtti tanítás ideje alatt is zárva kell tartani, a termet szaktanár nyitja ki az óra előtti jelzőcsengetéskor, és bezárja az osztály távozása után. h) A pedagógusok által készített szemléltető eszközök balesetmentes használatáért a pedagógus felel.

27 i) Az intézmény a Közoktatási törvénynek megfelelően biztosítja a hit- és vallásoktatáshoz a feltételeket. A hit- és vallásoktatással kapcsolatban a Szülői közösségnek és a Diákönkormányzatnak véleményezési joga van. 10. Az iskola védő-, óvó előírásai Minden tanév kezdetén munkavédelmi, tűzvédelmi oktatáson köteles részt venni az intézmény valamennyi dolgozója. Az ott hallottakat köteles munkája során betartani. Az osztályfőnökök, szaktanárok balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat az első tanítási napon illetve órán. Az oktatás tényét és tartalmát dokumentálják. 27 a) BALESETEK Megelőzés A balesetek megelőzése érdekében a tanév megkezdése előtt a munkavédelmi szemle során fel kell mérni az esetleges baleseti forrásokat és haladéktalanul gondoskodni kell megszüntetésükről. Az iskola tűz- és munkavédelmi felelőse az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében kéthavonta ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. A balesetek megelőzése mindenkinek feladata. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartani. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:

28 A tanév megkezdésekor s az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat), a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Tanulmányi kirándulások, túrák előtt. Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden egyéb gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen munkaköri leírásuk vagy a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. 28 Baleset bekövetkezése esetén A pedagógus a felügyeletére bízott gyermek testi épségéért kiemelten felelős, ezért amennyiben a felügyeletére bízott gyermekek valamelyike balesetet szenved, köteles gondoskodni a gyermek elsősegélyben való részesítéséről, valamint köteles azonnal értesíteni a vezetőséget és a szülőt. Kötelező teendők baleset esetén: 1. A helyzet felmérése: láz, sérülés tényének megállapítása. A gyermeket ki kell kérdezni a baleset körülményeiről. KÖRÜLTEKINTŐEN (nem ruhán keresztül) meg kell nézni a sérülés nyomait, és meg kell állapítani a sérülés mibenlétét.

29 2. A helyzet - sérülés, esetleges rosszullét - további károsodásának megakadályozása: izgatott tömeg eltávolítása, ehhez segítség kérése, ha szükséges. 3. A beteg vagy sérült nyugodt helyre szállítása (ha szabad az adott sérülésnél a gyermeket mozgatni): tanári szobába, titkárságra! 4. Ha valaki nem biztos a sérülés vagy betegség mibenlétének megállapításában, a gyermek mozgatása nélkül köteles segítséget kérni. 5. A felügyelő pedagógusnak azonnal értesítenie kell a szülőt, vagy mentőt kell hívnia, és a gyermek felügyeletéről gondoskodnia kell addig, míg a szülő vagy a mentő meg nem érkezik.. A szülő értesítése a mentő hívásakor is szükséges. 6. A kialakult helyzetről az iskola igazgatóját vagy helyettesét mindenki azonnal köteles tájékoztatni. 7. Minden balesetről a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben előírt OM nyomtatványon"baleseti jegyzőkönyv"-et kell felvenni, amelyet az a pedagógus tölt ki, akinek a felügyelete alatt történt a baleset. A baleseti jegyzőkönyvet 1 példányban kitöltve az iskola igazgatójának legkésőbb a balesetet követő munkanapon le kell adni. A fenti eljárás bármely lépésének elmulasztása súlyos mulasztásnak minősül, és következményt von maga után. A Mentő értesítése: kötelező mentőt hívni - komolyan vérző seb esetén - súlyos fejsérülés esetén - súlyos égési sérülés esetén - törés gyanújánál, törésnél - gázolás esetén - és minden olyan esetben, amikor a kikérdezés alapján nem állapítható meg külnyom, de a sérülés alapján belső vérzés stb. gyanúja merülhet fel, - eszméletvesztés esetén A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetet az igazgató köteles haladéktalanul vizsgálni, ennek során fel kell tárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. A felvett jegyzőkönyvet a legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint a szülőnek. A gyermekbaleset kivizsgálásában lehetővé kell tenni a szülői közösség, a diákönkormányzat képviselőjének részvételét. 29

30 b) RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK 30 Bombariadó esetén a bombajelzést észlelő személy a tanári szobában található csengővel kb. 20 másodperces hosszú jelzést ad, és haladéktalanul tájékoztatja az igazgatót vagy a helyettest, akik az iskolarádión keresztül felszólítják a pedagógusokat, hogy a tanulókat azonnal, fegyelmezett rendben vezessék ki az iskola épületéből a szemközti játszótérre. Ott az osztályközösségek együtt maradnak, megvárják az iskolavezetés további intézkedését. Tűzriadó esetén a tűzet észlelő személy a tanári szobában található csengővel háromszor három rövid jelzést ad, és haladéktalanul tájékoztatja az igazgatót vagy a helyettest, akik az iskolarádión keresztül felszólítják a pedagógusokat, hogy a tanulókat azonnal fegyelmezett rendben vezessék ki az iskola épületéből a szemközti játszótérre. Ott az osztályközösségek együtt maradnak, megvárják az iskolavezetés további intézkedését. Mivel a rendkívüli események köre rendkívül változatos lehet és bekövetkezésének időpontja előre kiszámíthatatlan (pl. csőtörés, természeti csapás, szél, viharkár, özönvízszerű esőzés, drogkereskedők megjelenése, megbotránkoztató viselkedést tanúsító személy felbukkanása, kóbor állat megjelenése), ezért minden helyzet kezelésére érvényes útmutatót nem tudunk adni, de a következő rendezőelv szerint kell mindenkinek eljárni: A rendkívüli eseményt észlelő személy először is a tanulók testi épségének a megóvásáról gondoskodik, ha erre reális lehetősége van - és a legrövidebb időn belül értesíti az iskola vezetőjét vagy helyettesét, aki(k)nek beszámol az általa tapasztaltakról, aki(k) saját hatáskörben, vagy ha ez nem elegendő külső segítséget kérve intézkedi(ne)k. Természeti katasztrófa esetén a polgári védelem értesítése szükséges. A rendkívüli esemény miatt elmaradt tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napon be kell pótolni. A kémiaórákon használt, illetve az elhasználódott vegyszerek kezelésére és semlegesítésére vonatkozó eljárást külön szabályzat tartalmazza.. Az iskola dolgozói a gyermektől elkülönített, e célra kijelölt helyen dohányozhatnak.

31 Az iskolában és azon kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. 11. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje A közoktatási intézmény a törvény 38. (2) pontja alapján anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) - az érintett közösségek véleményének kikérésével - az igazgató dönt Reklámtevékenység Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Tilos közzétenni olyan reklámot, amelyik erőszakra buzdít, félelemérzetet kelt, vagy amely a gyermekek fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja, illetőleg tapasztalatlanságuk kihasználásával közvetlenül felszólít arra, hogy valamilyen árut vásároljanak. Tilos közzétenni olyan reklámot, amely dohányárut, vagy alkoholtartalmú italt tartalmaz. Az iskola faliújságjára, folyosóira, kapuira, ablakaira és az iskola környezetében lévő oszlopokra hirdetést ragasztani csak az igazgató engedélyével lehet.

32 32 VII. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 1. Az intézmény nevelőtestülete a) A nevelőtestület - a közoktatási törvény 56. -a alapján - a nevelésioktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozói. b) A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési, oktatási kérdésekben a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 2. A nevelőtestület értekezletei a) A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó, tanévzáró értekezlet - félévi értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet - őszi és tavaszi nevelési értekezlet - hó végi értekezlet szükség esetén A nevelőtestületi értekezleteket az iskola igazgatója készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai programot, a minőségirányítási programot, az SzMSz-t, a házirendet, a munkatervet az iskolai munkára irányuló átfogó elemzések, beszámolók elfogadásával, valamint a diákönkormányzat SzMSz-ének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat.