Révész Barbara XVI. Benedek társadalmi tanítása Globalizáció és gazdaság a Caritas in veritate c. enciklika tükrében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Révész Barbara XVI. Benedek társadalmi tanítása Globalizáció és gazdaság a Caritas in veritate c. enciklika tükrében"

Átírás

1 Révész Barbara XVI. Benedek társadalmi tanítása Globalizáció és gazdaság a Caritas in veritate c. enciklika tükrében A teológiai dimenzió nélkülözhetetlen az emberi együttélés jelenlegi problémáinak megértéséhez és megoldásához. 1 Bevezetés A mindennapjainkat átható globalizáció etikai kérdések sorát veti fel. A katolikus társadalmi tanítás 2 a Róma püspökei által folytatott ősi hagyomány, mint egy iránytű, helyes utat mutat az igazságosabb élet elérése felé, amely a globalizálódó világban is az ember javát hivatott szolgálni. A kérdés az, hogy vajon képes lesz-e a társadalmi tanítás olyan értékszisztémát felállítani a globalizáció nem mindennapi kihívásaira, amely minden jóakaratú emberhez szól egyházon belül és kívül, és amely feloldja a szegénységet, megőrzi a munka méltóságát, és nem csak a gazdagokat és a hatalmasokat teszi még erősebbé. 3 A társadalmi tanítás az idők folyamán jelentős változásokon ment keresztül, bizonyítva ezzel rugalmasságát, és eleget téve legfőbb feladatának, hogy egy igazságosabb világ normarendszerével segítse az emberiséget a helyes út keresésében. Az egyház szociáletikai tanításában bizonyos állandó elvek megőrzése mellett aktívan törekedett 1 II. JÁNOS PÁL pápa: Centesimus Annus kezdetű enciklikája a Rerum Novarum enciklika kibocsátásának századik évfordulója alkalmából. Szent István Társulat, Budapest, A társadalmi tanítás nem más, mint a katolikus egyház tanításának a társadalmi berendezkedésre, a gazdasági és politikai tevékenységre vonatkozó része, amely különösen a XIX. század végétől kezdve nyert rendszerezett formát a római pápák vonatkozó hivatalos dokumentumaiban. A katolikus egyház erkölcsteológiájának része a társadalmi tanítás, ami emberközpontú, a rászorulókra különös gondot viselő és nem központosított, hanem szervesen tagolódó társadalmat sürgető felfogást képvisel. A társadalmi tanítás részét képezik a pápai enciklikák, a II. Vatikáni zsinat és a Hittani Kongregáció tanításai, egy-egy világrész püspöki karának körlevelei, a püspöki szinódus tanításai, és mindezeket foglalja össze az Igazságosság és Béke Pápai Tanács által megszerkesztett Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma. *Ford. Dér Katalin Horváth Pál+ Szent István Társulat, Budapest, *A továbbiakban Kompendium 2004.] 3 CAMDESSUS, Michael: Church Social Teaching and Globalization. In: America, 2001/

2 arra, hogy a gazdaságot az adott kor körülményeinek és kihívásainak megfelelően értelmezze, érvényesítve a közjót, biztosítva ezzel a jogokat a tanítás és a gazdaság középpontjában álló ember számára. Mindamellett, bár az egyház állást foglal gazdasági kérdésekben, fontos látni, hogy tanítása mégis inkább etikai tanítás, nem pedig gazdasági-politikai programadás; célja nem technokrata javaslatok megfogalmazása, hanem a közvéleményt foglalkoztató jelenségeket a keresztény hit fényében, erkölcsi szempontból értelmezni. 4 A tanítás fokozatosan alakította ki a gazdasági globalizációval kapcsolatos megítélésnek az ívét. XIII. Leó az újkori fejlődés keretének még a nemzetállamot tekintette, de már felismerte, hogy az egyház a világ dolgait nem kezelheti kizárólagos igénnyel. VI. Pál ezzel szemben a gazdaságitársadalmi fejlődés keretének már az interdependenciákkal átszőtt teljes világot tartotta, és ezt egy korszerű társadalmi tanítás kifejtésével kívánta megérteni. A katolikus társadalmi tanítás rendelkezik politikai, erkölcsi és tudományos súllyal is. Összhangban van korunk kérdéseivel, és arra hivatott, hogy a társadalom, gazdaság vagy éppen a politika kapcsán megnyilatkozzon. Azzal, hogy VI. Pál 1967-ben kiadott Populorum progressio 5 kezdetű enciklikáját minden jóakaratú embernek címezte, és ezt a megszólítást utódai is megtartották, a világgal kezdett párbeszédnek az egyház társadalmi tanítása is a részévé vált. 6 Azért fontos ezzel a témával foglalkozni, mivel a globalizáció hatására a társadalmi élet valamennyi szegmense változott, változni kényszerült. Ez alól a gazdaság mint összetett és rendkívül meghatározó dimenzió sem volt kivétel. A gazdaság transznacionalizálódása ugyan segítette a modernizálódást, de ennek előnyeit elsősorban a fejlett országok élvezték. A globalizáció van az emberért, és nem az ember a globalizációért. A pozitívnak vélt hatások, nevezetesen a határokon átívelő tranzakciók, vállalatok terjedése, piaci liberalizáció és verseny nem voltak képesek teljes mértékben a problémák kezelésére, például a fejlődő országok többségének esetében. Az egyháznak célja, hogy akár közvetlenül, akár a tanítás által közvetve jelen legyen és segédkezzen a gazdasági vagy az általános fejlődésben. Ahogyan VI. Pál pápa mondta: mindenkit sürgető kötelezettség, hogy a többiek fejődésében munkálkodjon. 7 A globalizálódó gazdaság és az egyház tanításának a kérdése ezért igen jelentős téma napjainkban. A fejlődést az egyház nem utasítja el, sok esetben támogatja, ugyanakkor nem fogadja el a gazdasági elméleteket, annak vívmányait vagy éppen globalizációt teljes egészében, mivel látja annak hibáit, de a tanításon keresztül arra törekszik, hogy egy emberközpontú, közjóra épülő, szolidáris gazdaság kialakulását segítse elő. II János Pál úgy fogalmazott, hogy a globalizáció ambivalens realitás, és rajtunk áll, mivé alakítjuk. XVI. Benedek Caritas in 4 CSÁK János MIKE Károly SZALAI Ákos: A szeretet társadalmi tanítása Javaslat XVI. Benedek Cariatas in Veritate enciklikájának értelmezésére. In: Kommentár 2009/ VI. PÁL pápa: Populorum Progressio kezdetű enciklikája. Szent István Társulat, Budapest, TOMKA, Miklós: Egyház a társadalomban. Loisir Könyvkiadó, Budapest Piliscsaba, VI. PÁL 1967: 42. 2

3 veritate 8 kezdetű enciklikájában, amelynek egyik fő témája a globalizáció, a jelenséget egy kölcsönös, világméretű, robbanásszerű jelenségnek írja le. Az emeritus pápa 9 szerint a folyamat a gazdaságilag fejlett országokban kezdődött, és képes arra, hogy az elmaradottságból való kitörés motorja legyen a fejlődő országok számára, de igazságosság és szeretet hiányában sok kárt és még erősebb megosztottságot hozhat az emberiségnek. 10 A tanulmány központi eleme XVI. Benedek Caritas in veritate kezdetű körlevelében megfogalmazott társadalmi tanítása és a gazdasági globalizáció kapcsolata, amelyben hangsúlyos az egyház fejlődéshez való pozitív viszonya, illetve annak képessége, hogy a modernitás komplex gazdasági kérdéseire megfelelő választ adjon. Az elemzés során először az enciklika általánosan a gazdaságról vallott nézeteiről teszünk említést, majd pedig részletesen kifejtésre kerülnek a piac, vállalkozás, valamint az ajándékozás elvének kérdései. XVI. Benedek szerint, a gazdasági globalizációban rejlő hibák megtalálásához az intézményrendszeri átalakítás mellett erkölcsi megújulásra is szükség van. A gazdasági formák, mint pl. a vállalkozás támogatásával együtt éppen ezért ajánlja figyelmünkbe az ajándékozás és az ingyenesség elvét. Az egyház tehát kijelenti, hogy a gazdasági tevékenységnek és az anyagi gyarapodásnak az ember és a társadalom szolgálatában kell állnia, 11 ezért is alakít ki etikai követelményeket. Ez lehet a kulcsa annak, hogy a gazdasági fejlődés végre olyan területekre is eljusson, ahol eddig mind a gazdaságnak, mind pedig a kapitalizmusnak csak negatív elemi érvényesültek. A katolikus társadalmi tanítás szerint igenis léteznek olyan erkölcsi normák, amelyekhez minden jóakaratú ember csatlakozhat, kialakítva ezzel egy etikusabb, igazságosabb gazdasági rendszert. A Caritas in veritate és a globalizálódott gazdaság A szeretet az igazságban Caritas in veritate nagy kihívás az egyház számára az előrehaladás és a mindent átható globalizáció világában. 12 XVI. Benedek 2009-ben kiadott enciklikáját nagy várakozás övezte, amely ennek nemcsak eleget tett, de felül is múlta azt, hiszen amellett, hogy a körlevél tökéletesen illeszkedik a társadalmi tanítás rendszerébe, radikálisan új dolgokat is tartalmaz. Az enciklika VI. Pál Populorum progressio kezdetű körlevelének negyvenedik évfordulójára készült. A Caritas in 8 XVI. BENEDEK pápa: Caritas in Vertitate Caritas in veritate. Szeretet az igazságban kezdetű enciklikája. Szent István Társulat, Budapest, XVI. Benedeket a bíborosi testület április 19-én választotta pápává április 24-én iktatták be. Ő a nyolcadik német pápa, 265. az egyházfők sorában február 10-én kelt és másnap nyilvánosságra hozott nyilatkozatában idős kora miatti megfogyatkozó erejére hivatkozva bejelentette, hogy a pápai hivatalról lemond. Lemondása után hivatalos megszólítása: Őszentsége XVI. Benedek, emeritus pápa, vagyis nyugalmazott pápa lett. 10 XVI. BENEDEK 2009 : Kompendium 2004: XVI. BENEDEK 2009 : 9. 3

4 veritate során XVI. Benedek elemzi és méltatja is elődje körlevelét, rámutat, hogy milyen új kihívások érik az emberiséget a globalizáció kapcsán, és különös figyelmet szentel a fejlődés fogalmához köthető változások elemzésének, mindezek mellett hangsúlyos még a gazdaság, a globalizáció és a technológia kérdése is. A Caritas in veritate-t sokan a társadalmi tanítás válságkezelő mechanizmusaként értelmezték, fontos azonban leszögezni, hogy a körlevél nem tekinthető a gazdasági válságra adott katolikus válasznak. 13 Az enciklika másik kulcselmeként említhetjük, hogy rámutat arra is, hogy a bennünket körülvevő, globalizálódó gazdaságból eredő problémák megoldását nem csak az intézményrendszer változásától kell remélni, mivel minden attól függ, hogy mi hogyan élünk vele. A gondok alapvetően abból adódnak, hogy a társadalom erkölcsi alapja meggyengült, és ez a gazdasági szférában is megmutatkozik. Márpedig a gazdaságnak igen nagy szüksége van az etikára, egyrészt hogy működni tudjon, másrészt pedig hogy megfelelően tudjon működni. Mivel az etikus magatartás nem valamiféle üzleti etika, ennek ugyanúgy az igazságban kell gyökereznie. 14 Megjelenik tehát a társadalmi megújulás szükségessége, mivel a gazdaság dimenziója etikailag nem semleges terület, az emberi tevékenységhez szorosan hozzátartozik, ezért is szükséges, hogy azt az erkölcs irányítsa és strukturálja. XVI. Benedek globalizációértelmezése lényegében megegyezik elődeiével. Megerősíti a közjó érvényesítésének szükségességét a társadalom minden területén, különös tekintettel a gazdaságra, valamint a harmadik világ kérdése kapcsán, mivel az interdependenciák következtében az emberiség jobban egymásra van utalva, mint valaha. A fejlett és a fejlődő országok között egyre jobban mélyülő szakadék kapcsán az emeritus pápa így ír körlevelében: Az elmaradottság legfontosabb oka az emberek és a népek közötti testvériség hiánya. Az egyre erősebben globalizálódó társadalom egymás szomszédjaivá tesz bennünket, de nem tesz egymás testvéreivé. 15 A társadalmi tanítás korábbi enciklikáitól viszont eltérő módon viszonyul a piacgazdaság kérdéséhez. II. János Pál például a szociális piacgazdaságra helyezte a hangsúlyt enciklikái során, de XVI. Benedeknél megjelenik egy új dimenzió, a kölcsönösség és az ajándék elve. Enciklikája tulajdonképpen arra mutat rá, hogy a piacgazdaság, a szeretet és az igazság megvalósulhat-e egy dimenzióban. A szeretet kapcsán írja XVI. Benedek, hogy az nem csupán mikroviszonyainkra utal, hanem a makro-, tehát a társadalmi, a politikai és a gazdasági viszonyainkra is egyaránt. 16 Az igazság kapcsán pedig így folytatja: a fejlődéshez a társadalmi jóléthez, az emberiséget sújtó súlyos társadalmi, gazdasági problémák kiegyensúlyozott megoldásához szükség van az igazságra. 17 A Caritas in veritate kapcsán fontos megemlíteni a Kompendium által kiemelt szeretet civilizációja fogalmat. Mindez arra utal, hogy a társadalom emberibbé, az emberi személy méltóságteljesebbé tétele érdekében a társadalmi életben a szeretet szerepét politikai, gazdasági és kulturális szinten újra kell értékelni, és a cselekvés legfontosabb 13 SZALAI, Ákos: A papa a globalizáció mellett. In: Index.hu 14 CSÁK MIKE SZALAI 2009: XVI. BENEDEK 2009: XVI. BENEDEK 2009: XVI. BENEDEK 2009: 5. 4

5 normájává kell emelni, az emberi viszonyokat nem lehet egyszerűen az igazságossággal szabályozni. 18 A nemzetközi szervezetek jelenleg sok esetben nem képesek megfelelően reagálni a globalizáció által okozott anomáliák sokaságára. A fejlődő országoknak ugyanakkor szükségük van a koncentrált segítségre. Ennek előmozdítása végett az egyház nem veti el egy hatékony világkormány létrejöttét, amely megfelelő kompetenciákkal ruházná fel az egyes nemzetközi szervezeteket, elősegítve ezzel a fejlődő országok felemelkedését és a fejlett világban kialakult válság kezelését is. A téma már XXIII. János Pacem in terris 19 kezdetű körlevelében és a II. Vatikáni zsinat Gaudium et spes című iratában is megjelenik. XVI. Benedek Caritas in veritate kezdetű enciklikájában részletesebben is foglalkozik a témával. A körlevél ötödik fejezetében írja, hogy egy olyan globális kormányzásról van szó, amely a globális közjó elősegítésére létrehozandó szervezetekre utal. Olyan nemzetközi intézmények összességére, amelyek a szubszidiaritás, a szolidaritás, a kooperáció, a morális rend, az igazságosság és az emberiség családjának létrehozása elv alapján működnek. 20 Korábbi enciklikákhoz hasonlóan itt is megfogalmazódik a kritika a globális gazdaság hátrányai kapcsán, ugyanakkor a Caritas in veritate leszögezi, hogy a vállalkozás képes egy igazságosabb gazdasági rendszer megteremtésére, a piac nem áll szemben a társadalommal, viszont a tőle való elzárkózás növeli az egyenlőtlenséget. XVI. Benedek szerint az egyháznak célja, hogy az ember sokoldalú fejlődését segítse elő, de nem kizárólagosan a gazdasági dimenzióra koncentrálva, elismerve viszont annak pozitív hatását, de kellő figyelmet szentelve a lehetséges buktatók elkerülésére. A gazdaságtudomány és a morális helyzetértékelés sok helyen egybeesik. Az emberi értékek gazdasági értékek is, és a gazdaság működési hibáinak mindig megvan az ára az emberi oldalon is. 21 A globalizáció évszázadában mi más hatja át az ember makroszintű környezetét, a társadalmat és a gazdaságot, ha nem a fejlődés vágya. A fejlődésre szóló meghívás az embereket arra ösztönzi, hogy többet tegyenek, többet tudjanak, többet birtokoljanak, és többek legyenek. A kérdés csak az, hogy mit jelent többnek lenni. 22 VI. Pál és negyven évvel később XVI. Benedek is azt a választ adta erre, hogy a fejlődésnek mindenhol jelen kell lennie, mert így lesz teljes, és így biztosítja a teljes ember növekedését. A fejlődés fogalma ahogyan arra már utaltunk nagy változáson ment keresztül. VI. Pálnál aki a Populorum progressio kapcsán sokat foglalkozik ezzel a kérdésével a fejlődés gazdasági szempontból a nemzetközi gazdasági folyamatokban való arányos részvételt jelenti, míg társadalmi szempontból a szolidáris társadalom irányába történő kibontakozást. 23 Már II. János Pál is feltette a kérdést, hogy vajon a VI. Pál által említett fejlődésből mennyi valósult meg, és maga is kénytelen volt 18 Kompendium 2004: XXIII. JÁNOS pápa: Pacem in Terris. XXIII. János pápa Pacem in Terris enciklikája magyar fordításban. Szent István Társulat, Budapest, BARITZ Sarolta OP: A Caritas in veritate pápai enciklika tartalmi ismertetése. In: Magyar Kurir, [2009] enciklika-tartalmi-ismertetese- 21 XVI. BENEDEK 2009: VI. PÁL 1967: XVI. BENEDEK 2009: 21. 5

6 konstatálni, hogy igen kevés. A 2008-as válság pedig még tovább rontotta az amúgy sem túl kedvező képet a fejlődéssel kapcsolatban. XVI. Benedek a Caritas in veritateban azt írja, hogy a fejlődés szempontjai egyre szorosabban összefüggenek, egyre újabbak, és ezek az új kihívások arra ösztönzik az embert, hogy a fejlődéssel kapcsolatos társadalmi és gazdasági vonatkozásokat újragondolja. Amartya Sen A fejlődés mint szabadság című könyvében rámutat egy rendkívül fontos dologra, mégpedig arra, hogy a fejlődés kapcsán az etika figyelembevétele elengedhetetlen. Amíg a fejlődés fő fokmérője napjainkban a gazdasági gyarapodás, addig Sen úgy foglalja össze, hogy a szabadság kibővítése a fejlődés elsődleges célja, és egyben legfőbb eszköze is. Amartya Sen egy olyan új fogalmi keretet hoz létre, amely sokban magában hordozza a társadalmi tanítás morális követelményeit is, és amely alkalmasabbnak látszik a globális világot sújtó bajok megoldására, mint a szűk anyagi mutatókra koncentráló modellek. A jelenkor gazdaságában a fejlődés negatív tényezői egyre jobban kiéleződnek, a gazdasági egyenlőtlenség folyamatosan növekszik, megjelenik az új típusú szegénység, és terjed a korrupció. Mindezeket figyelembe véve a Caritas in veritate igen határozott véleményt formál a vállalkozás és a piac szerepe kapcsán, és behoz egy új elemet a társadalom, a piac és az állam hármasa mellé, az ajándékelvet. A piac a Caritas in veritate-ban A piac megítélése kapcsán a társadalmi tanítás során alapvetően pozitív hozzáállás észlelhető. XIII. Leótól XI. Pius tanításán át egészen II. János Pálig látszik, hogy a kapitalizmus többi vívmányához hasonlóan a piac megítélését is kritika övezi ugyan, de az alapvető megállapítás mégis az, hogy mivel haladásra ösztönzi az embereket, a piac hasznos dolog. Mindez persze attól is függ, hogy az adott piacon részt vevő felek között milyen különbségek mutatkoznak meg. A tanítás folyamán a másik említésre méltó pont az államnak szánt szerep a gazdaságban. Mivel a piac hivatott ugyan biztosítani a javak hatékonyabb eloszlását, de az államnak biztosítania kell mind a szubszidiaritás, mind pedig a szolidaritás elvének a megvalósulását, a végső cél a közjó elérése érdekében. A globalizáció természetesen a piac mechanizmusaira is hatással van, előhozva ezzel az előnyöket és a hátrányokat egyaránt. A hátrányok azonban jobban érintik azokat a fejlődő országokat, amelyek több szempontból is elmaradottak fejlett társaikhoz képest. A probléma XVI. Benedek szerint ott kezdődik, hogy a globálissá lett piac ösztönzést kap, hogy olyan új területeket keressen, ahová kihelyezheti az olcsó termékeket, hogy ezzel sok áru értékét leszorítsa, növelje a vásárlóerőt és a fejlődés ütemét, amelyet pedig a növekvő fogyasztásra alapozott saját belső piaca élénkítésére használ fel. 24 Ezzel tehát a piac előidéz egy versenyt az államok között a befektetésért, ennek során a tőke miatt a kedvezőbb ajánlat megtétele érdekében a jogi és a szociális biztonságuk is sérül bizonyos rétegeknek, és megint előtérbe kerül a profit kizárólag haszon célú termelése, amely mellett elvész az ember értéke. Tulajdonképpen a XVI. Benedek arra hívja fel a figyelmet, hogy a globális piacon érezhető versenyelőnyökért 24 XVI. BENEDEK 2009: 25. 6

7 való küzdelem hosszú távon jogvesztéshez vezet, amely során az amúgy is gyenge szociális rendszerrel rendelkező harmadik világbeli államok még rosszabbul járnak, pedig a legfontosabb tőke, amelyet elsősorban védeni és értékelni kell, maga az ember, a személy a maga teljességében. Az ember az egész gazdasági és társadalmi élet forrása, középpontja és végcélja. 25 Ugyanakkor a globalizációnak, amellett hogy segít csökkenteni a szegénységet, egyéb pozitív hatásai is vannak, éppen ezért a társadalmi tanítás sem kizárólag kritikával illeti. Az emeritus pápa viszont látja, hogy a piac nem számolhat csupán önmagával, mivel nincs abban a helyzetben, hogy önmaga teremtse elő azt, ami túl van a kompetenciáján. Erkölcsi erőt kell merítenie 26 Ezen felül a piac, ha a bizalmon alapszik, olyan intézmény, ahol olyan emberek találkoznak, akik értékarányosság alapján cserélnék ki javaikat vagy szolgáltatásaikat, eleget téve ezzel szükségleteiknek. Mindez pedig azért jó, mert a piac a kölcsönös igazságosság alapelveinek alanya, hiszen ez az igazságosság szabályozza az adás-kapás viszonyát a felek között. 27 Ugyanúgy, ahogy a gazdaság nem válhat kizárólag a profithajhászás színterévé, úgy a piac sem alapulhat kizárólag a cseretárgyak értékegyenlőségének alapelvén, mert ilyen módon képtelen lesz megteremteni a társadalmi kohéziót, amelyre azért van szükség, hogy jól működjön, hiszen a piacnak a szolidaritáson és a bizalmon kell alapulnia, mert ezek nélkül nem képes betölteni a szerepét. 28 A piac feladata tehát, hogy egyenlőséget teremtsen, hogy elősegítse a szegény országok felzárkóztatását, ehhez viszont arra is szükség van, hogy a fejlett államok ne zsákmányolják ki még jobban a fejlődő társaikat, ne teherként tekintsenek rájuk, hanem úgy alkalmazzák a piac eszközét, hogy abból mindenkinek legyen lehetősége profitálni. Ennek megvalósulásához pedig XVI. Benedek szerint egy intenzív erkölcsi megújulásra van szükség a közjó szellemében. A Caritas in veritate is megerősíti, hogy a társadalmi tanítás minden időben úgy tartotta, hogy a gazdasági tevékenység nem társadalomellenes dolog. Ha az emberek képesek azt okosan kezelni és kordában tartani, a piac nem válhat olyan tereppé, ahol a gyenge az erős fölé kerekedhet. 29 A jó piac működtetése tehát a társadalmi felelősségvállaláson alapszik. Természetesen a piac is válhat negatív tényezővé, de ahogy XVI. Benedek írja, nem azért, mert a piac önmaga ilyen, hanem azért, mert egyes ideológiák képesek eltorzítani. 30 Ha a piac nem működik tehát megfelelően, akkor ez azért van, mert az emberek alakítják olyanná, hiszen a piac a formáját kulturális tényezőktől, sajátosságoktól nyeri. Ez a ténye pedig megint visszautal a társadalmi és a személyes felelősségvállalás központi szerepére, amely a progresszív gazdaság alapfeltétele. 31 Ez azért is nagyon fontos, mert minden gazdasági döntés erkölcsi következményekkel jár, és ennek napjainkban különösen 25 II. Vatikáni Zsinat Gaudium et Spes. Az egyház a mai világban kezdetű konstitúciója XVI. BENEDEK 2009: XVI. BENEDEK 2009: XVI. BENEDEK 2009: XVI. BENEDEK 2009: XVI. BENEDEK 2009: CAMDESSUS 2001: 7. 7

8 nagy jelentősége van, mivel a gazdasági tevékenység többé nincs földrajzi határok közé szorítva. XVI. Benedek szerint szükségszerű, hogy a piacon lehetőség nyíljon olyan személyek gazdasági tevékenységére is, akik a profitorientált szemlélettől eltérően alakítják a tevékenységüket. Ez tulajdonképpen a profit trónfosztását jelenti, amikor is a célérték helyét átveszi az eszközérték, a haszon helyett a hasznos jó, az uralkodás helyett pedig a szolgálat kerül előtérbe, ezáltal pedig a gazdaság és a piac egyértelmű célja a közjó lesz. 32 A profit tehát hasznos, ha azt megfelelően használják, ha viszont rosszul használják fel, akkor gazdaságromboló hatása lesz, és szegénységet okoz. A piacnak arra is alkalmasnak kell lennie, hogy be tudja fogadni a vállalkozásokat. VI. Pál olyan piacgazdaság létrehozására buzdította az embereket, amely legalább tendenciájában képes minden népet befogadni, nem csak a fejletteket. Ennek kapcsán van szükség arra, hogy az állam a szubszidiaritás és a szolidaritás elvét szem előtt tartva bizonyos esetekben beavatkozzon. Amit az egyház társadalmi tanítása a maga emberképe és társadalomképe alapján mindig is vallott, azt ma a globalizációra jellemző dinamika meg is követeli. 33 A vállalkozás és a Caritas in veritate A piachoz hasonlóan a vállalkozást is illeti kritikával a társadalmi tanítás, de a kapitalizmus vívmányai közül az egyéni kezdeményezés az, amely igen erős támogatottságot is élvez. Ez azért van így, mivel XVI. Benedek látja, hogy a vállalkozásokra alapozott, újfajta gazdasági fejlődés lehet képes arra, hogy egy merőben más utat kínáljon a fejlődő országok felemelkedésére és a szegénység terjedésének a megakadályozására. 34 A vállalkozás az a helyszín, ahol a munka és a magántulajdon találkozik, egyesítve ezáltal két olyan értéket, amely a társadalmi tanítás szempontjából kulcsfontosságú. 35 Mivel XVI. Benedeknél a közjó kérdése kulcsfontosságú, a vállalkozás maga is fontos lesz mint a közjó érvényesítésére alkalmas terület. A Caritas in veritate nemcsak ezért tekinti fontosnak a vállalkozás szerepét, hanem azért is, mert az egyéni kezdeményezés során lesz képes kiteljesedni a tanítás középpontjában álló ember. XVI. Benedek felhívja a figyelmet a vállalkozások és a piac működésének szükségességére, mivel kimondja, hogy olyan piacra van szükség, amely elősegíti, támogatja az egyéni kezdeményezést, és mindehhez megfelelő környezetet is biztosít. A magánkezdeményezések között is érvényesülniük kell az olyanoknak, amelyek nem kizárólagosan profitorientáltak, hanem például társadalmi célok követését tartják szem előtt, mint például az etikus vállalatok vagy a 32 BARITZ Sarolta Laura OP: Az egyház társadalmi tanítása a Rerum Novarum és Quadragesimo Anno tükrében. Budapesti Corvinus Egyetemen elhangzott előadás szeptember XVI. BENEDEK 2009: CAMDESSUS 2001 : LOWER, Michael: Employee participation in governance: a legal and ethical analysis. Cambridge University Press, Cambridge,

9 társadalmi vállalkozók. Érdemes tehát megkülönböztetni a nyereségorientált és a nonprofit szerveződéseket. Az utóbbi időben azonban mindez már nem olyan egyszerű, mint korábban, hiszen nagy az átfedés a két csoport között. Ez olyan hagyományos vállalkozásokból áll, amelyek szokványos tevékenységük mellett segélymegállapodásokat írtak alá elmaradott országok javára, olyan vállalatcsoportokból, amelyek társadalmi haszonnal is járó célokat is követnek, valamint amelynek az úgynevezett nyitott és közösségi gazdaság képviselőinek sokszínű világához tartoznak. 36 Az, hogy ezek a vállaltok felosztják-e a nyereséget, másodlagos kérdés ahhoz képest, milyen kultúrát, gazdasági kultúrát teremtenek ezzel. Éppen ezért támogatja XVI. Benedek ezek elterjedését, mert ez reménységet jelenthet a fejlődő gazdaságok számára. A vállalkozási formák intézményesülő sokfélesége emberibb, ugyanakkor versenyképesebb piac létrejöttét eredményezi. 37 Az emeritus pápa szerint a régi vállalkozási modell eltűnőben van, de ez a változás szükségszerű. Itt természetesen ugyanaz a veszély merül fel, mint a piac kapcsán, hogy a befektetők elvárásainak való túlzott megfelelés egy bizonyos csoport szociális jogainak csorbulásához vezethet. Fontos az is, hogy a vállalkozásokban ne a profit legyen a kizárólagos cél, hanem érvényesüljön a közjó is. A probléma megoldásához XVI. Benedek szerint arra van szükség, hogy a civil társadalom ereje növekedjen. 38 Ez megerősíti azt a nézetet, hogy a vállalkozói magatartásnak nemcsak a tulajdonosok érdekének kell megfelelnie, hanem a vállalkozásban lévő összes szereplőnek is érvényesülnie kell. 39 Az ajándékozás elve a Caritas in veritate-ban XVI. Benedek enciklikájának a csúcspontja és az a radikális újítás, amelyre a bevezető részben már történt utalás nem más, mint az ajándékozás elve, amely során az állam, a piac és a civil társadalom hármasa kiegészül ezzel az új dimenzióval. Az ajándékozás elve már korábban is megjelent VI. Pál Populorum progressio kezdetű enciklikájában, amikor úgy fogalmaz, hogy az ajándékozás az, ami lehetővé teszi, hogy reménykedjünk a teljes emberi és minden emberi fejlődésben, 40 de XVI. Benedeknél vált központi elemmé. Az egyház erőteljesen a figyelmünkbe ajánlja az ajándékozás elvét, annak tudatában, hogy ez szilárd alapot és igazságot biztosíthat a társadalomban, és ezáltal a közjóra épülhet a gazdaság. XVI. Benedek szerint az előttünk álló nagy kihívás, amelyet a jelen globalizációs korszak fejlődéssel kapcsolatos problémái még ki is éleztek, és amelyet a gazdasági-pénzügyi válság még sürgetőbbé tett, éppen azt igazolja, hogy nem csupán a társadalometika olyan hagyományos alapelvei nem homályosultak el, mint az átláthatóság, a tisztesség és a felelősség, hanem a kereskedelmi kapcsolatokban az ingyenesség elve és az ajándékozásnak mint a 36 XVI. BENEDEK 2009: XVI. BENEDEK 2009: BARITZ BARITZ XXIII. JÁNOS 1963: 55. 9

10 testvériség kifejeződésének a logikája is megtalálhatja a maga helyét a normális gazdasági tevékenység keretében, és meg is kell azt találnia. 41 A gazdasági rendszer ahogyan az már a vállalkozások kapcsán említésre került jelen pillanatban a csereigazságosság, vagyis a szerződések alapján működik. Ezzel alapvetően nincs semmi probléma, ahhoz viszont, hogy a globális gazdasági egyenlőtlenségeket kezelni, csökkenteni lehessen, szükség van az ajándékozás és az ingyenesség elvére. Emellett viszont szükség van az igazságos törvények által irányított újraelosztási formákra is. Ennek a szempontnak a fontosságára maga II. János Pál is felhívta a figyelmet Centesimus annus kezdetű enciklikájában, amikor kiemelte egy hármas rendszer szükségességét, amelynek alkotó elemei az állam, a piac és a civil társadalom. A civil társadalom döntő szerepet játszik minden fejlődési folyamatban, mivel a fejlődés lényegénél fogva kulturális jelenség, a kultúra pedig a civil élet színterein születik meg és fejlődik tovább. 42 A civil társadalom tehát kulcsfontosságú, de szükséges, hogy emberközpontú legyen, és a szubszidiaritásra épüljön. A civil társadalom erejének növelésével elérhető, hogy a profit ne váljon kizárólagos céljává a gazdaságnak, illetve hogy a közjó jobban érvényesüljön. II. János Pálnál az ajándékelv alapját egyértelműen ez a civil társadalom képezi. Mai gazdaságunk azonban a globalizáció következtében többdimenziós, és sokkal összetettebb, mint korábban, éppen ezért az ajándékelvnek és az ingyenesség elvének mind a három dimenzióban jelen kell lennie. A globalizáció korszakában a gazdasági tevékenység nem szakítható el az érdeknélküliségtől, ez táplálja a gazdaság szereplőiben és résztvevőiben a közjóért viselt felelősséget. A hármas rendszer felépítése kapcsán a fő sarokpontokat tehát az állam, a piac és a civil társadalom jelenti. A társadalmi tanítás szerint az államnak fontos szerepet kell kapnia az integrált gazdaságban a szolidaritás és a szubszidiaritás elvének megvalósítása mellett. XVI. Benedek a pénzügyi válságra reagálva azt állapítja meg, hogy az államoknak vissza kell szerezniük az illetékességük egy részét a gazdaság területén, valamint az állam válságmegoldó képességének fejlődnie kell. 43 Azokban az országokban, ahol pedig még nem áll készen az állam feladatainak végrehajtására, segíteni kell a demokratizálódás és az alkotmányos megszilárdulás folyamataiban. Az államoknak bizonyos vonásaikat célszerű megőrizniük, de bizonyos szempontból változniuk is kell. A politikai hatalom helyi, nemzeti és nemzetközi szintű tagolása a gazdasági globalizációs folyamat irányításának egyik legjobb útja. Ez a mód annak elkerülésére is, hogy a globalizációs folyamat a demokrácia alapjait fenyegesse. 44 A piacnak úgy kell működnie, hogy a társadalmi igazságtalanságok minimálisra csökkenjenek. Éppen ezért szükséges a piac és a vállalkozás közötti igen szoros együttműködés. Mindehhez az államra is szükség van, amely megfelelő környezetet biztosít az egyéni kezdeményezéseknek. A civil társadalomnak pedig, ahogyan azt már II. János Pál is megfogalmazta, az ajándékozás legfőbb színterévé kell válnia. 41 XVI. BENEDEK 2009: Kompendium 2004 : XVI. BENEDEK 2009: XVI. BENEDEK 2009:

11 Miként az ábrán látszik, hogy az ajándékozás elve középen helyezkedik el, mindez több dologra is utalhat. A sarokpontok egymással párban különféle társadalmi rendszereket alkotnak, ezekben megjelenik ugyan valamilyen formán az ingyenesség vagy az ajándékozás elve, de a társadalmi tanítás szerinti legmegfelelőbb forma, ha a sarokpontok közül mindegyik jelen van, és mindezek mellett jelenik meg az ajándékozás elve. Ha az első esetet vesszük alapul, akkor a neoliberális állam példáját látjuk, amelynek lényege, hogy az állam mint szabályozó szerv teljesen kivonul, mindent a piac, vagyis a kereslet és a kínálat határoz meg. Ebben az esetben a társadalmi felelősségvállalásnak igen nagy szerepe lesz, és ez fogja befolyásolni azt is, hogy milyen piac fog kialakulni. A második esetben láthatjuk a kommunitárius társadalmat, ahol mindent az állam irányít, a magánérdeken egyértelműen felülkerekedik a köz érdeke, viszont a piac mint szereplő kiszorul. A harmadik megközelítés, vagyis a jóléti állam valahol a két szemlélet között helyezkedik el, tehát fontosabb az állam és a piac szerepe is. A társadalmi tanítás és a Caritas in veritate megfogalmazása szerint viszont a gazdaság és a piac akkor működik jól, ha a három szereplő képes kiegyensúlyozott kooperációra, tehát mind a három jelen van, és megjelenik egy negyedik elem, az ajándékozás elve, amellyel sikerül eleget tenni a közjó elvének, és ezáltal közelebb lehet jutni az emberközpontú gazdaság ideája felé. Az ajándékozás elvét, vagyis cselekvésbeli érdeknélküliség különböző formáit mindenkor szem előtt kell tartanunk a gazdasági kérdésekben. 11

12 Konklúzió A Caritas in veritate enciklikát nem véletlenül övezte nagy várakozás. XVI. Benedek reagál a globalizálódott gazdaság kihívásaira, nem ítéli el magát a folyamatot, de nem is áll ki annak egésze mellett, hiszen látja hibáit. Kérdéses persze, hogy teológiai szempontból mennyire lesz képes a globalizáció új reményt adni az emberi szolidaritás erősödésének, az újra és újra felbukkanó kapzsisággal és önzéssel szemben. 45 Az emeritus pápa a gazdasági lehetőségeket is látja, azt is, hogy a jelenlegi rendszer sokat segít a szegénység enyhítésében ezáltal, és mind a vállalkozás, mind pedig a piac kritikája során egy olyan jobb gazdasági rendszer kialakítását pártolja, amely az egész emberiség számára kedvezőbb lehetőségeket biztosítana egy jobb élethez. Fontos tehát a gazdaság, és globalizálódott formája sem elítélendő, a helyes működéshez azonban erkölcsi és nemzetközi szintű intézményi megújulásra van szükség. Az egyház társadalmi tanítása az éppen felmerülő, mindig változó problémákat változatlan fénnyel világítja meg. 46 A tanítás folyamatosságát és egységét a személyiségelv, a szolidaritáselv, a szubszidiaritás elve és a közjó elve, társadalometikai alapok biztosítják. Ugyanakkor a társadalmi tanítás mindig kora szemléletét és tudományos ismereteit használja fel a társadalmi kérdések értelmezésére és megoldására. Napjaink szempontjából különösen fontos, hogy az egyház tanítása képes olyan etikai koordináták megfogalmazására, amely segítségével az emberiség könnyebben tud alkalmazkodni a globalizáció kihívásaihoz. 47 XVI. Benedek a Caritas in veritate c. enciklikájában azt írja, hogy a globalizáció kétségkívül gazdasági-társadalmi folyamat, de nem ez az egyetlen jellegzetessége, hanem a folyamatokban részt vevő, azok mögött álló ember. 48 A globalizáció kölcsönös, világméretű függés, sokdimenziós, komplex jelenség, amely leginkább a gazdasági életre van hatással, de a politikaira is legalább annyira, a folyamatok mögött az egyre szorosabban összekapcsolódó emberiség valósága áll, és az ő hasznukat és fejlődésüket kell szolgálnia e folyamatnak. 49. Ha a globalizációt megfelelően irányítják, akkor ez lehetőség a gazdaság világméretű újraelosztására, ha azonban rosszul kezelik, akkor a szegénység fokozódásával is járhat. A Caritas in veritate kapitalizmushoz, a vállalkozáshoz, a tőkéhez és a piachoz való viszonya alapján kijelenthetjük, hogy sem a társadalmi tanítás, sem pedig a katolikus egyház nem ellenzi és nem ítéli sem a modernitást, sem pedig a globalizáció által ösztönzött piaci lehetőségeket. Az egyes pápák pozitívan, de semmi esetre sem 45 HIMES, Kenneth R. (szerk.): Modern Catholic Social Teaching commentaries and interpretations. Georgetown University Press, Washington, D.C Lásd II. JÁNOS PÁL pápa Sollicitudo Rei Socialis kezdetű enciklikája. A Populorum Progressio XX. évfordulójára. Apostoli Szentszék Könyvkiadó, Budapest, HIMES, Kenneth R.: Globalization with a Human Face. In: Theological Studies, 2008/ XVI. BENEDEK 2009: XVI. BENEDEK 2009:

13 elfogultan nyilatkoztak a vállalkozás vagy a piacgazdaságba való bekapcsolódás kérdéséről. A társadalmi tanítás a jelenlegi gazdasági rendszer problémáit észleli, tisztában van velük, mégis másképpen értelmezi, mint ahogyan azt sokan elvárták volna. XVI. Benedek a Caritas in veritate kezdetű enciklikájában azt írja, hogy a globalizációs folyamatok, ha megfelelően tervezik és irányítják őket, olyan lehetőséget adnak a gazdaság nagy és világméretű újraelosztására, amilyen még soha nem létezett, míg ha rosszul irányítják őket, a szegénységet és az egyenlőtlenséget növelhetik, sőt a válság az egész világra hatással lehet. 50 A kulcs tehát az egyház szerint az, hogy a globalizációt integráljuk egy gazdasági vagy politikai kontextusba, mert így ez mindenki fejlődését szolgálja. Napjaink fő problémája, hogy a modernitással elvált egymástól a gazdaság és a társadalom, a munka és a gazdaság pedig távol került egymástól. Ennek ellenére a tanítás nem a piaci gazdaság és a hatékonyság ellen van, XVI. Benedek látja, hogy ezek egyesítésére van szükség, mivel ezek a fejlődést segítő tényezők. Az emberiségnek mindettől függetlenül szüksége van egy átlátható és mély kulturális átalakulásra. Meg kell találni azokat az értékeket, amelyek az új jövő építésének az alapjai lehetnek. Jelenlegi kríziseink ahogyan XVI. Benedek is fogalmaz legyenek azok akár gazdasági, akár szociális jellegűek, mind-mind morális krízisek is egyben, ezáltal szorosan összekapcsolódnak. 51 Ki kell küszöbölni a globalizáció működési hibáit, amelyek új megosztottságokat idéznek elő a népek között és a népen belül, és biztosítani kell, hogy a gazdaság újraelosztása ne a szegénység újraelosztásával, sőt a szegénység fokozódásával járjon együtt. Globális felelősségérzet, szolidaritás, megújult állami szerep, szubszidiaritás, igazságosság. Vajon ezek az elemek elégségesnek fognak-e bizonyulni ahhoz, hogy minden jóakaratú ember képes legyen a globalizálódó gazdaságot az emberi fejlődés eszközévé tenni? A kérdés mindenképpen továbbgondolandó, csakúgy, mint a társadalmi tanítás jövőjére vonatkozó kérdések. Irodalomjegyzék Dokumentumok XXIII. JÁNOS pápa: Pacem in Terris. XXIII. János pápa Pacem in Terris enciklikája magyar fordításban. Szent István Társulat, Budapest, II. Vatikáni Zsinat Gaudium et Spes. Az egyház a mai világban kezdetű konstitúciója VI. PÁL pápa: Populorum Progressio kezdetű enciklikája. Szent István Társulat, Budapest, II. JÁNOS PÁL pápa: Sollicitudo Rei Socialis kezdetű enciklikája. A Populorum Progressio XX. évfordulójára. Apostoli Szentszék Könyvkiadó, Budapest, XVI. BENEDEK 2009: XVI. BENEDEK: Message for the celebration of the World Day of Peace, 2010,

14 II. JÁNOS PÁL pápa: Centesimus Annus kezdetû enciklikája a Rerum Novarum enciklika kibocsátásának századik évfordulója alkalmából. Szent István Társulat, Budapest, XVI. BENEDEK pápa : Caritas in Vertitate Caritas in veritate. Szeretet az igazságban kezdetű enciklikája. Szent István Társulat, Budapest, XVI. BENEDEK pápa: If you want to cultivate peace, protect creation, World day of peace message [2010]. Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma. *Ford. Dér Katalin Horváth Pál+ Szent István Társulat, Budapest, Könyvek HIMES, Kenneth R. (szerk.): Modern Catholic Social Teaching commentaries and interpretations. Georgetown University Press, Washington, D.C LOWER, Michael: Employee participation in governance: a legal and ethical analysis, Cambridge University Press, Cambridge, Tomka Miklós, Goják János (szerk.) *2006+: Az egyház társdalmi tanítása Dokumentumok, Szent István Társulat, Budapest TOMKA, Miklós: Egyház a társadalomban. Loisir Könyvkiadó, Budapest Piliscsaba, Tanulmányok, folyóirat cikkek CAMDESSUS, Michael [2001]: Church Social Teaching and Globalization. In: America, 2001/ CSÁK János MIKE Károly SZALAI Ákos: A szeretet társadalmi tanítása Javaslat XVI. Benedek Cariatas in Veritate enciklikájának értelmezésére. In: Kommentár 2009/ Online hozzáférhető források BARITZ Sarolta OP: A Caritas in veritate pápai enciklika tartalmi ismertetése. In: Magyar Kurir, [2009] SZALAI, Ákos: A papa a globalizáció mellett. In: Index.hu 14

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Czirják László bemutatkozás

Czirják László bemutatkozás Czirják László bemutatkozás Társalapitó és ügyvezető partnere az ieurope Capital regionális magántőke befektetési alapnak - www.ieurope.com A United Way Magyarország Alapitvány elnöke - www.unitedway.hu

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Etikai értékek és alapelvek az egyház társadalmi tanítása szerint

Etikai értékek és alapelvek az egyház társadalmi tanítása szerint Etikai értékek és alapelvek az egyház társadalmi tanítása szerint Beran Ferenc Plébános, Budapest-Újlak Sarlós Boldogasszony Plébánia Az Igazságosság és Béke (Iustitia et Pax) Pápai Tanácsa 2007-ben új,

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Lét szemlélet cselekvés

Lét szemlélet cselekvés Balaton Lét szemlélet cselekvés Gondolatok korunk értelmiségi kereszténységéről Az ember egész életén át a boldogulás útját keresi, melynek kulcsfontosságú állomása önmaga identitásának megtalálása. A

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26. Etikai Kódexek Hivatások, foglalkozások szakmai szabályai Az etikai kódex feladata A kódex jogra épülő, írásos erkölcsi normagyűjtemény, a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él.

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

2. A hitoktatás struktúrája

2. A hitoktatás struktúrája 2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás,,marketing, public relations és reklám az egészségügyben'' XV. Országos Konferencia Budapest, 2012. február 16-17. Barát Tamás Főiskolai tanár, a CCO Magazin

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

Jó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok! - a III. témablokk előadásai

Jó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok! - a III. témablokk előadásai Jó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok! - a III. témablokk előadásai 2014-12-12 15:21:02 Az Állami Számvevőszék tervezési rendszere, az utóellenőrzések szerepe, az adatszolgáltatás és a számvevőszéki

Részletesebben

Elmosódó határok a for-profit, for-benefit, non-profit között

Elmosódó határok a for-profit, for-benefit, non-profit között Elmosódó határok a for-profit, for-benefit, non-profit között Budapest, 2013. november 13. Készítette Héjj Tibor A témánkhoz személyes életemmel is kapcsolódom, ezért bemutatkozással kezdem Sophia University

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

SCORECARD ALAPÚ SZERVEZETIRÁNYÍTÁSI MÓDSZEREK BEMUTATÁSA

SCORECARD ALAPÚ SZERVEZETIRÁNYÍTÁSI MÓDSZEREK BEMUTATÁSA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi marketing és teljes körű minőségirányítás szak Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány SCORECARD ALAPÚ SZERVEZETIRÁNYÍTÁSI

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROSI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ÖNKORMÁNYZAT 2005. FELÜLVIZSGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROSI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ÖNKORMÁNYZAT 2005. FELÜLVIZSGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 2005. Budapest Főváros Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálati dokumentációját készítette a Fővárosi

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Készítette: Euro Régió Ház Kft. INNOVA

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

ŐSZENTSÉGE XVI. BENEDEK PÁPA ÜZENETE A BÉKE VILÁGNAPJÁRA 2012. JANUÁR 1.

ŐSZENTSÉGE XVI. BENEDEK PÁPA ÜZENETE A BÉKE VILÁGNAPJÁRA 2012. JANUÁR 1. ŐSZENTSÉGE XVI. BENEDEK PÁPA ÜZENETE A BÉKE VILÁGNAPJÁRA 2012. JANUÁR 1. A FIATALOK NEVELÉSE AZ IGAZSÁGOSSÁGRA ÉS A BÉKÉRE 1. Az új év kezdete, amely Isten ajándéka az emberiség számára, arra indít, hogy

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében Kaleta Jánosné Címválasztás oka Aktualitása Internet A területfejlesztés nélkül elképzelhetetlen a jövő fejlesztés, eddigi gyakorlat

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

A vezetést szolgáló személyügyi controlling

A vezetést szolgáló személyügyi controlling LINDNER SÁNDOR DIHEN LAJOSNÉ A vezetést szolgáló személyügyi controlling A piacgazdaság teljesítményre, rugalmasságra készteti a nemzetgazdaság szereplőit, köztük is elsődlegesen a vállalkozásokat. Az

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

EUROBAROMÉTER 74 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN

EUROBAROMÉTER 74 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN EUROBAROMÉTER 74 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2010 Ősz NEMZETI JELENTÉS MAGYARORSZÁG http://ec.europa.eu/public_opinion 2011. FEBRUÁR 24. Európai Bizottság Magyarországi Képviselete EUROBAROMÉTER

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Közösségi szolgálati napló

Közösségi szolgálati napló Élményeim, tapasztalataim: Közösségi szolgálati napló Név:... Oktatási azonosító:... Kedves középiskolás Diák! Bizonyára sokat hallottál már a közösségi szolgálatról, és foglalkoztat a kérdés: Miért éppen

Részletesebben

Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon

Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon BÍRÓ NAGY András Túl a magyar ugaron Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon 2007. április Tartalom 1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ 4 2. BEVEZETÉS 10 3. MIÉRT KELL FEJLESZTENI A VIDÉKET? 16 4.

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13.

Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13. Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13. Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák Miért az európai civilizáció hódította meg a világot,

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

PwC Magyarország és a Budapesti Értéktőzsde rendezvénysorozata A felelős társaságirányítás kérdései Növeli-e e a transzparencia a versenyképességet? Chikán Attila egyetemi tanár, igazgató Budapesti Corvinus

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

MediaGo Alapítvány MediaGo Alapítvány

MediaGo Alapítvány MediaGo Alapítvány A a MediaGo Holding független érdekszövetség tagjaként jött létre 2009-ben. Missziónk a pályája elején lévő fiatal munkaerő elhelyezkedésének segítése, ezen keresztül a strukturális munkanélküliség csökkentése,

Részletesebben

A Progress eredményeinek biztosítása

A Progress eredményeinek biztosítása A Progress eredményeinek biztosítása A Progress közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (2007 2013) végrehajtására vonatkozó keretstratégia Európai Bizottság A Progress eredményeinek

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 7.2.2007 COM(2007) 22 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A 21. századi versenyképes autóipari szabályozási keret A Bizottság

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE 11. IKTATÓSZÁM: 2-4/2011. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat a Fejér Megyei Önkormányzat 2011-2014. évekre szóló gazdasági programjára ELİTERJESZTİ:

Részletesebben

ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Megalapozó vizsgálat A Belügyminisztérium összefoglaló értékelése alapján kiegészítve Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program

Részletesebben

Szent Anna Idősek Otthona Intézményfejlesztési Terve

Szent Anna Idősek Otthona Intézményfejlesztési Terve Szent Anna Idősek Otthona Intézményfejlesztési Terve SZOCIÁLIS ALAP- ÉS SZAKELLÁTÁS FEJLESZTÉSE A SZENT LUKÁCS GÖRÖGKATOLIKUS SZERETETSZOLGÁLAT INTÉZMÉNYRENDSZERÉBEN Projekt azonosító: TÁMOP-5.4.12-14/1-2015-0009

Részletesebben

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Az emberi tudásnak megvannak a határai, de nem tudjuk, hol (Konrad Lorenz) Célom ezzel a tanulmánnyal a mechatronika, mint interdiszciplináris tudomány

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS: 1-26. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) 20.7.2015. Véleménytervezet Reimer Böge (PE560.

MÓDOSÍTÁS: 1-26. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) 20.7.2015. Véleménytervezet Reimer Böge (PE560. Európai Parlament 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2015/2132(BUD) 20.7.2015 MÓDOSÍTÁS: 1-26 Reimer Böge (PE560.817v01-00) az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.9.26. COM(2012) 537 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A kulturális

Részletesebben

14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás?

14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás? Program 14.00-14.15 Megnyitó 14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás? 15:00-15.30 Komócsin Laura International Coach Federation Magyar

Részletesebben

Elegem van a munkahelyi változásokból! Mit tegyek? I.

Elegem van a munkahelyi változásokból! Mit tegyek? I. Elegem van a munkahelyi változásokból! Mit tegyek? I. I. Hogyan tekintsek a változásokra? Alkalmazkodás a változásokhoz Internetes tanfolyam Készítette: Szűcs Tamás manager coach, üzleti vezetők trénere

Részletesebben

Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó

Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó Mi is az a digitális kihívás? Vezetői gyakorlat kihívásai Marketing, termék- és szervezet-fejlesztés

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket

Részletesebben