T Á J É K O Z TAT Ó A MEGYE INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETÉRŐL 2007

Átírás

1 T Á J É K O Z TAT Ó A MEGYE INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETÉRŐL 2007 Jász-Nagykun-Szolnok megye fejlődéséhez megmutatkozó elmaradottság csökkentése. elengedhetetlen az nfrastruktúrában Az 1990-es évek másodk felében ndultak meg nagyobb ütemben a környezetvédelmet célzó hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés beruházások. Az nformatka és a távközlés új formátumú gazdaságot kalakító jegye a megyében s megjelentek, azonban döntően még csak a mennység jellegű változás, és nem egy új mnőség hordozóként. Az ezredforduló után a közlekedés nfrastruktúra fejlődése a megyében s lelassult, a legnagyobb a gazdaság fejlődést és a mndennap életvtelt akadályozó lemaradás e téren van, különösen gaz ez a közúthálózatra. Az utak állapota, a közút kapcsolatok elégtelensége és kapactáshánya a megye kedvező fekvéséből adódó előnyök khasználását sem tesz lehetővé. A megye önkormányzat jogszabályok adta feladata és mndenkor anyag lehetősége alapján koordnáló, orentáló és ntegráló szerepet tölthet be az nfrastruktúra fejlesztésének segítésében, valamnt a konkrét haza és unós támogatások génybevételére rányuló pályázatok, projektek kalakításában. E téren egyk legfontosabb a megfelelő ágazat koncepcók és stratéga programok kalakítása. Az Európa Unós csatlakozással az elmúlt években megtörtént ezek folyamatos megújítása. A megye közgyűlés a megye nfrastrukturáls helyzetéről novemberében kapott legutoljára átfogó tájékoztatást. A megye nfrastrukturáls helyzetének jelenleg bemutatása elsősorban az alsóbbrendű úthálózatra, a kerékpárút-hálózatra, a belvízrendezésre és a település nfrastruktúrára koncentrál, mvel ezek fejlesztése, korszerűsítése alapvetően hely és térség jelentőségű és hatáskörű feladat, így a megye önkormányzat koordnatív szerepe s elsősorban tt kaphat teret. A vasúthálózat, a gyorsforgalm út- és főúthálózat fejlesztése a térség, település szntet jelentősen meghaladó témakör, e téren a megye önkormányzatnak s nkább kezdeményező, lobbzó feladata vannak. A település nfrastrukturáls helyzet értékeléséhez az egységes adatlapok ktöltésével most s segítséget adott valamenny település önkormányzat.

2 2 I. Az alsóbbrendű úthálózat helyzete 1.) Az alsóbbrendű úthálózat állapota A megye alsóbbrendű úthálózatának hossza mntegy 923 km. Állapota még a nem kedvező helyzetű főúthálózatnál s rosszabb. Ennek jellemzőt az alább táblázat foglalja össze: Az alsóbbrendű úthálózat állapota, 2006 (%) Állapot Teherbírás Burkolat felületállapota Egyenetlenség Vízelvezetés állapota Nyomvályú állapota Jó Megfelelő Rossz 39,0 4,4 34,3 0,8 88,5 14,6 14,4 13,5 69,0 4,8 46,0 81,2 51,5 30,2 6,4 Nem mnősített 0,4 0,0 0,7 0,0 0,3 A fent mutatók közül egyedül a nyomvályúk állapota tekntetében kedvezőbb az alsóbbrendű utak állapota a főutaknál. A megye alsóbbrendű úthálózat állapota az elmúlt évek alatt s jelentősen romlott. A burkolat felületállapotát vzsgálva megállapítható, hogy míg 2004-ben az utak 76,4%-a volt rossz állapotban, addg ez az arány 2006-ra 81,2%-ra növekedett. Valamelyest emelkedett a jó állapotú útszakaszok aránya s (2,6-ról 4,4%-ra). Az alsóbbrendű utak burkolatmnőségének változása % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2004 Jó (%) Ros s z (%) M egfelelő (%) Nem mnős ített (%)

3 3 2.) Az alsóbbrendű úthálózat felújítása A Megye Közútkezelő Kht 4 pályázatot adott be az Észak-Alföld Regonáls Fejlesztés Tanácshoz az NFT I. Regonáls Operatív Program forrásat megcélozva, mnd a 4 pályázata támogatást nyert ben befejeződött a 4206.sz. Karcag-Füzesgyarmat összekötőút felújítása mntegy 400 mlló Ft-os támogatás összeg felhasználásával, valamnt a 3227.sz. Újszász-Jászapát összekötőút legrosszabb állapotú, kb. 1,5 km-es szakasza teljes átépítése augusztusában fejeződött be a 3227.sz. összekötőút felújítása, amelyre 721 mlló Ft-os támogatást nyert az UKIG szeptemberében a 3203.sz. Gyöngyös-Jászberény összekötőút és a 3205.sz. Jászárokszállás-Tarnaméra összekötőút felújítása s elkészült 811 mlló Ft ROP támogatással, míg októberében a 4631.sz. Mezőtúr-Szarvas összekötőút támogatást nyert szakaszanak felújítása valósult meg (647 mlló Ft támogatás). Ezen túlmenően 2005-ben elkészült a 4629.sz. Törökszentmklós-Martfű összekötőút és km, valamnt a sz. Karcag bekötőút km szelvénye között a teljes pályaszerkezet felújítása. A munkák költsége a 9,6 km hosszú útszakaszokon összesen 250,7 mlló fornt volt. Lokáls burkolatjavítás munkák készültek a 3228.sz. Jászapát-Jászszentandrás összekötőút km, valamnt a 31.sz. főút km szelvénye között. A két munka költsége összesen 15,2 mlló fornt októberében befejeződött a 4627.sz. Öcsöd-martfű összekötőút km szelvényben lévő Hármas-Körös-híd felújítása ban elkészült a megye közúthálózat burkolat jelenek felújító festése, a főutak esetében 100%, a mellékutakon 75% volt a felújítás arány. Az Észak-Alföld Operatív Program között 310 mllárd Ft fejlesztés forrással gazdálkodk, amelyből 7 év alatt közel 120 mllárd fornt támogatás forrás válk elérhetővé. A támogatás konstrukcókat, feltételeket a regonáls tanács által elfogadott akcóterv tartalmazza között a regonáls akcóterv 3. prortásában került támogatásra a 4 és 5 számjegyű közutak fejlesztése, az önkormányzat utak fejlesztése, a regonáls hvatásforgalmú kerékpárút-hálózat kalakítása, valamnt a közösség közlekedés fejlesztése. Az Észak-Alföld Regonáls Fejlesztés Tanács júlus 13- ülésén megtárgyalta és elfogadta az Észak-Alföld Operatív Program (továbbakban: ÉAOP) számú, 4 és 5 számjegyű utak fejlesztése című konstrukcójához kapcsolódó 7 éves projektlstát. A tanács az elfogadott módosításokkal együtt döntött a as dőszakban megvalósítandó 4 és 5 számjegyű közutak lstájáról. A döntés értelmében a 4 és 5 számjegyű utak hosszának arányában összesen 21 db 4 és 5 számjegyű útszakasz felújítására és fejlesztésére nyílk majd lehetőség, mntegy 133,2 km hosszan, a fejlesztések tervezett összköltsége mntegy 5,773 mllárd Ft (régós keret 24,5%-a).

4 4 Az Észak-Alföld Regonáls Fejlesztés Tanács október 16-a ülésén döntött a korábban elfogadott 4 és 5 számjegyű alsóbbrendű utak 2 éves ütemezéséről, felújításáról, amely szernt között az első akcóterv keretében az alább (összekötő)utak felújítására nyílk lehetőség: sz. Portelek Jászberény összekötőút sz. Karcag sz. Vezseny Tszajenő összekötőút sz. Kunhegyes Abádszalók összekötőút sz. Abony Újszász összekötőút sz. Kengyel Martfű összekötőút egy szakasza sz. Tszaug Kunszentmárton összekötőút Tovább támogatott útfejlesztések ( ): sz. Kengyel-Martfű összekötőút egy szakasza sz. Karcag sz. Mezőtúr belterület út sz. Jászapát Jászszentandrás összekötőút sz. Jászberény Jászfelsőszentgyörgy összekötőút sz. Szolnok sz. út csomópont között útszakasz sz. Mezőhék sz. Mezőtúr sz. Tszaföldvár Mezőhék összekötőút sz. Jászboldogháza Jánoshda összekötőút sz. Abádszalók sz. Szelevény sz. út csomópont között útszakasz Az utak végleges támogatás lstájáról novemberében dönthet a Kormány. A felújítandó utak kjelölése és rangsorolása a Megye Közútkezelő Kht szakma közreműködésével történt meg, a megye alsóbbrendű útjanak egy része (bár kemelten felújításra szorul) a rendelkezésre álló források szűkössége matt a 7 éves peródusban unós forrásból nem valósulhat meg: sz. Tszabura-Abádszalók sz. Nagyván 33.sz. főút sz. Tszaföldvár sz. Tszabő-Tszaroff sz. Kétpó sz sz út Tszasüly sz. Kunhegyes Tszagyenda sz. Ksújszállás Ecsegfalva sz. Kuncsorba sz. Jászladány sz. Kuncsorba Túrkeve A probléma kezelése szükségessé tesz, hogy az éves országos költségvetésben e célra s álljon rendelkezésre haza forrás.

5 5 3.) Hányzó összekötőutak, zsáktelepülések A megyében a települések elérhetőségét a hányzó összekötőút-hálózat elemek képítésével kedvezőbbé lehet tenn. A települések sokrétűbb közlekedés kapcsolata a társadalmgazdaság folyamatok fő rányát s kjelöl. A hányzó közút elemek megépítése hozzájárulhat a megyén belül térség kapcsolatok ntenztásának erősítéséhez és ezáltal a megye kegyenlítettebb településhálózata kalakításához s. A kegyenlítettebb térség kapcsolatok elősegítése érdekében a megyében 156,3 km hosszúságban 19 összekötőút megépítésére lenne szükség, a korább tervek szernt ezen utak becsült költsége több tíz mllárd fornt. Ezek közül elkészült a Karcag-Kunhegyes, a Jászapát-Jászalsószentgyörgy, valamnt a Szolnok-Kengyel-Kétpó utak engedélyes terve (utóbbakhoz anyaglag a megye önkormányzat s hozzájárult). Szntén megye támogatással készült el a JászárokszállásAdács összekötőút engedélyes terve, amelyhez a saját erőt a két település és a két megye önkormányzat bztosította. Engedélyes tervvel rendelkezk a Besenyszög-Hunyadfalva, a Szajol-Tszapüspök-Szakállas-Fegyvernek, valamnt a Jásztelek-Jászksér összekötőút s. Elkészült a Jászágó-Csány összekötőút terve amt a megye önkormányzat anyaglag s támogatott, valamnt a Túrkeve-Dévaványa és a Mezőhék-Kétpó összekötőutak kvtel terve. Bár az elmúlt dőszakban az összekötőutak tervezése folyamatosan haladt, ennek ellenére között dőszakban nncs reáls lehetőség arra, hogy új összekötőutak épüljenek a megyében. A települések térszerkezet kapcsolatat nagymértékben befolyásolja, hogy mlyen rányú közlekedés összeköttetésekkel rendelkeznek. A megyében jelenleg 10 település teknthető zsáktelepülésnek: Jászvány, Nagykörű, Hunyadfalva, Vezseny, Nagyrév, Szelevény, Mesterszállás, Tszabő, Tszapüspök és Berekfürdő. A rendelkezésre álló források alapján között nem lesz forrás a zsáktelepülések elérhetőségét szolgáló összekötő utak építésére. II. Kerékpárút-hálózat A kerékpáros közlekedés szerepe az elmúlt évtzedben egyre jobban felértékelődött. Jelenleg 90 km hosszan 26 települést érnt kerékpárút. Legkevesebb kerékpárút a karcag, a tszafüred és a kunszentmárton kstérségekben található, míg a leghosszabb kerékpárúthálózattal a szolnok kstérség rendelkezk. Az Észak-Alföld Regonáls Fejlesztés Tanács a Regonáls Operatív Program keretében döntött a Tsza-tó bal partján kerékpárút építéséről, a projekt 299,25 mlló Ft támogatást kapott. Ennek keretében 2006-ban átadták a Tsza-tó körül kerékpárút megye szakaszát. Jelenleg s folyamatban van az alább EuroVelo kerékpárútszakaszok tervezése: Tszasüly Kőtelek

6 6 Tszadob Szolnok Szolnok Tszakécske Tovább előkészítő-tervezés munkák folynak a következő kerékpárutak megépítésére: Rákóczfalva Martfű Kenderes Ksújszállás Tszaörs Tszagar Tszaroff Tszabura Karcag Berekfürdő Törökszentmklós Fegyvernek Törökszentmklós Szajol Kunszentmárton Szelevény Csépa (komplejáratg) III. Belvízrendezés A belvízrendezés az utóbb években kemelt feladattá vált a megyében. Az előzetes felmérések szernt csak a belterület vízrendezésre mntegy 38 mllárd fornt kellene között az Észak-Alföld Operatív Programból 20 mllárd fornt, míg az Új Magyarország Vdékfejlesztés Programból 10 mllárd fornt koordnáltan, a belvízöblözetekhez gazodva kerülne felhasználásra a régóban. Az előkészítést a 3 vízügy gazgatóság végz. Az előzetes elgondolások szernt megyénként mllárd fornt felhasználására nyílna lehetőség. A számítások szernt 4,85 mllárd fornt jutna a Mesterszállás-bartapuszta, a doba, a Hortobágy-berettyó, a Fegyvernek-szajol, a Gyenda-tszabő, a mllér, a Túrkevemezőtúr, a felsőszászberek, az örvényabád és a vezseny állam főművek rekonstrukcójára. Tovább 1,57 mllárd fornt az érntett vízgazdálkodás társulatok kezelésében lévő művek rekonstrukcóját szolgálhatja. 3,58 mllárd fornt pedg Kétpó, Kuncsorba, Örményes, Mesterszállás, Mezőhék, Tszasüly, Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Nagykörű, Kunhegyes, Ksújszállás, Rákóczújfalu, Fegyvernek, Túrkeve, Jászalsószentgyörgy és Vezseny belterület csapadékvíz elvezetésére fordítható ben specáls feltételekkel mnt 85 m tengersznt felett magasságnál alacsonyabban fekvő térségben lévő város Mezőtúr és Kunszentmárton közel 400 mlló forntos belterület vízrendezésre fordítható pályázat támogatáshoz jutott.

7 7 IV. Település nfrastruktúra A megye legfontosabb közüzem, vezetékes nfrastrukturáls mutató a következők szernt alakultak: A megye főbb település nfrastrukturáls mutató Megnevezés Közüzem vízellátás Vezetékes gázellátás Közcsatorna-hálózat Hulladékgyűjtés Bekapcsolt települések száma (db) Bekapcsolt lakások aránya (%) ,4 60,0 26,4 50,9 91,2 64,4 29,6 55,0 93,2 72,2 43,9 85, ,5 58,2 91,4 A közüzem vízellátásban a hálózatra a lakásállomány 94%-a csatlakozott, ez mntegy 0,8%-kal magasabb érték, mnt 2004-ben volt. Jelentős növekedést mutatott a hulladékgyűjtésbe bevont lakások (6,2%-kal), valamnt a gázellátásba bekapcsolt lakások aránya (5,3 %-os) s. Legnagyobb növekedés azonban - a nagyvolumenű beruházásokból adódóan - a csatornahálózat-bővítés (14,2%-os növekedés) területén fgyelhető meg. A megye főbb nfrastrukturáls mutató területegységenként Szolnok Közüzem vízellátásba be-kapcsolt lakások aránya (%) Vezetékes gázellátásba be-kapcsolt lakások aránya (%) Közcsatorna-hálózatba be-kapcsolt lakások aránya (%) Hulladékgyűjtésbe bekapcsolt lakások aránya (%) Burkolt belterület utak aránya (%) Városok Városok Szolnok nélkül Községe k Megye Megye Szolnok nélkül 95,4 95,4 95,4 91,3 94,0 93,8 90,8 83,6 80,7 64,9 77,5 74,3 90,1 70,3 62,3 33,0 58,2 50,5 100,0 92,0 88,8, 90,0 91,4 89,3 55,9 64,1 66,5 61,5 63,1 64,2 A közüzem vízellátottság képítettsége településkategórától függetlenül vszonylag kegyenlített képet mutat (91-95%). A belterület útburkolat képítettségét leszámítva Szolnokon a legmagasabb a gázellátásba és a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, míg a rendszeres hulladékgyűjtésbe valamenny szolnok lakás bekapcsolódott. A gáz- és csatornahálózat képítettsége a községekben a legalacsonyabb, különösen nagy a községek lemaradása a csatornázottság tekntetében. 1.) Belterület úthálózat A legfrssebb adatok szernt a megyében az önkormányzat belterület utak hossza mntegy km volt, amelyből km burkolt, vagys a belterület utak 63%-a rendelkezk szlárd útburkolattal.

8 8 kstérség Belterült burkolt utak aránya s kló m t n sze rök ö ed T für a z Ts ok oln z S túr ző Me on árt m t n ze ns g Ku rc a Ka y rén be z s 0 Já % Legksebb a burkolt utak aránya a kunszentmárton kstérségben, ahol alg haladja meg az 50%-ot (51,3%), míg a karcag kstérségben több mnt 77%-os a burkolt utak aránya. Legkevésbé képített úthálózattal Hunyadfalva (16,7%) és Tszaszőlős (22,6%) települések rendelkeznek. Igen alacsony a képítettség Kengyel (25,3%), Szelevény (27,3%), valamnt Szászberek és Tszaderzs (29,4%) településeken s. 8 településen (Jászapát, Jászberény, Kunmadaras, Nagyván, Rákóczújfalu, Tszajenő, Tszaszentmre, Tszatenyő) több mnt 90%-os a képítettség, Jászványon, Kétpón, Martfűn és Tszagaron, Tszapüspökn, Tszaroffon és Tszasason pedg teljes körűnek (100%) teknthető (1. számú térkép). Az Észak-Alföld Regonáls Fejlesztés Tanács /2006.(III.31) ÉARFT sz. határozata alapján döntött a decentralzált település önkormányzat szlárd burkolatú belterület közutak burkolatfelújítása (TEUT) év támogatott pályázataról, mely eredményeképpen 22 település útszakasz, mntegy 223,6 mlló Ft támogatásban részesült. A pályázók által fel nem használt támogatásokból évre az Észak-Alföld Regonáls Fejlesztés Tanács november 17-én döntött, amely szernt tovább 5 település útszakasz 7,4 mlló Ft támogatást kapott ben az Észak-Alföld Regonáls Fejlesztés Tanács júnus 27- döntése értelmében TEUT-ból a 15 megye település 19 pályázata 94,9 mlló Ft támogatásban részesülhetett. 2.) Vllamos energaellátás A vllamos energahálózatra lényegében a lakásállomány 100%-a rákapcsolódott. A bekapcsoltság sznt a települések többségében meghaladja a 90%-ot. Az áramszolgáltatást a Jászság észak részén az ÉMÁSZ Rt, míg a megye több területén az E-on Tszántúl Áramszolgáltató Rt bztosítja. Az elmúlt években a település közvlágítás képítettsége és mnősége jelentősen javult.

9 9 3.) Vezetékes gázellátás A vezetékes gázellátás Tszabő kvételével a megye mnden településén bztosított. Vezetékes gázellátásban a háztartások 77,5%-a részesül. A földgázszolgáltatást Jászfelsőszentgyörgyön a FŐGÁZ Rt, a több településen a TIGÁZ Rt bztosítja. A megye 9 településén Jászvány, Tszasüly, Kőtelek, Csataszög, Hunyadfalva, Nagykörű, Pusztataskony, Nagyrév és Kócsújfalu a 2005/2006-os fűtés dényg vezetékes propángáz rendszer bztosította az ellátást. Ezek a települések pályázat révén, két ütemben, csatlakoztak a földgázhálózathoz. A földgázra való átállás teljes költsége 575 mlló fornt volt. kstérség vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya ós kl m t en d ksz ö r üre f a Tö z T s ok oln z S úr zőt e M on árt m ent g nsz rca Ku Ka y ré n e b z 0 Jás % A vezetékes gázfogyasztás kstérségenként gen eltérő képet mutat. A hálózatba való bekapcsoltság legnagyobb mértékű a mezőtúr és a szolnok (a lakásállomány 85,2-85,2%-a csatlakozott a vezetékes hálózatra) kstérségekben. Legkevesebb lakás a tszafüred (64,1%) és a kunszentmárton (69,4%) kstérségekben csatlakozott a vezetékes hálózatra (2. számú térkép). 4.) Vezetékes vóvízellátás A megye településen a közüzem vízhálózatba bekapcsolt lakások száma db, így a lakásállomány 94%-a csatlakozott a hálózatra.

10 10 közüze m vízhálózatba be kapcs olt lakás ok aránya % J ás Kar z be c ag rén y Kun sz Me entm z őtúr árto n Sz o ln ok Tör Ts z öks afür zen ed tm k lós ks térs ég A mezőtúr kstérség kvételével valamenny kstérség mutatója meghaladja a 90%-os értéket (3. számú térkép). Az vóvízmnőség-javítás I. üteme a megyében regonáls összefogással folyamatban van. Az vóvízmnőség-javítás előkészítésének továbbvtele (II. üteme) 2005-től regonáls összefogással történt, ennek koordnácóját az Észak-Alföld Regonáls Fejlesztés Ügynökség Kht végz. A program az előkészítésre 750 mlló forntos, 90%-os támogatást kapott az 1067/2005.(VI.30.) számú Korm.határozat szernt, továbbá nagyprojektként szerepel a Környezet és Energa Operatív Program as akcótervében s. 5.) Szennyvízkezelés A megyében jelenleg 47 településen van csatornahálózat. A csatornahálózatra db lakás csatlakozott, am a megye lakásállományának 58,1%-a. A településtípusok között rákötöttség tekntetében gen nagy különbség tapasztalható. Míg a városok esetén 56,8%, addg a községek esetén a lakások 18,8%-a csatlakozott a közüzem szennyvízcsatornahálózatra. Legjobb bekapcsoltság mutatóval a szolnok (86,6%) és a mezőtúr kstérség (69,4%) rendelkezk, míg három kstérségben nem ér el a 40%-os szntet sem: a törökszentmklós kstérség (34,5%), a kunszentmárton kstérség (36,4%) és a tszafüred kstérség (37,2%) adata sznte megegyezőek (4. számú térkép). A szennyvízkezelés 47 településen bztosított, megye sznten a lakások 58,1%-a csatlakozott a hálózathoz. A szennyvízvezeték-hálózat hossza jelenleg mntegy km, a megyében 25 üzemelő és 1 üzemen kívül szennyvíztsztító telep van. A megyében 20 településen nem megfelelő a szennyvíztsztító-telep, 34 településen pedg a szennyvízelvezető-hálózat képítése, bővítése vált szükségessé. A szennyvíztsztítók kapactása megközelítőleg m3/nap, megterhelésük 52%. A szolgáltatott vízmennység m3, ebből az elvezetett szennyvíz m3. Alattyánban, Tszaroffon és Tszagyendán jelenleg folyk a hálózat képítése.

11 11 Közüzem szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya Törökszentmklós kstérség Tszafüred Szolnok Mezőtúr Kunszentmárton Karcag Jászberény % A teljes körű szennyvízkezelés megvalósítása érdekében még 49 településen szükséges fejlesztés: 9 településen a hely hálózat bővítése, 11 településen a hely hálózat képítése, 8 településen új szennyvíztsztító-telep építése és a hely hálózat megvalósítása, 5 településen a meglévő szennyvíztsztító bővítése, 7 településen a meglévő tsztító és hely hálózat bővítése, továbbá egyed szennyvíztsztító rendszer képítésére kerül sor 9 településen. Az érntett települések: Alattyán, Kunmadaras, Tszagar, Tszaörs, Tszaszentmre, Jászjákóhalma, Jásztelek, Jánoshda, Jászboldogháza, Jászladány, Újszász, Tszapüspök, Öcsöd, Cbakháza, Tszatenyő, Kengyel, Fegyvernek, Tszabura, Tszagyenda, Tszaroff, Abádszalók, Kunhegyes, Tszaderzs, Jászberény, Jászdózsa, Jászfényszaru, Pusztamonostor, Jászfelsőszentgyörgy, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Tszaföldvár, Martfű, Mezőtúr, Túrkeve, Ksújszállás, Kenderes, Tszabő, Berekfürdő, Nagyván, Hunyadfalva, Örményes, Kuncsorba, Kétpó, Jászvány, Jászágó, Tszanoka, Tszakürt, Nagyrév, Tomajmonostora. Jogszabály változás következtében (31/2006. (II.8.) Korm. rendelet) az agglomerácós besorolás megváltozott és a LE alatt települések várhatóan csak 2015-től tudnak más agglomerácókhoz csatlakozn, vagy külön agglomerácót alkotn. A nagyobb települések fejlesztése a KEOP-ból, míg a LE alatt településeké az ÉAOP-ból lesznek támogathatóak pályázat úton. 6.) Hulladékgazdálkodás A 6 hulladéklerakó (Hunyadfalva, Jásztelek, Karcag, Szelevény, Tszafüred, Kétpó) bztosítja a település szlárd hulladék elhelyezését.

12 12 Re nds ze re s hulladé kgyűjté s be be vont lakás ok aránya % Ka rc Ku ag ns ze nt m ár to n M ez őt úr Sz ol no k T sz af Tö ür ed rö ks ze nt m k ló s Já sz be ré ny 75 ks térs ég Már mnd a 78 település be van kapcsolva a település hulladékgyűjtésbe. A lakásállomány 91,4%-a kapcsolódott be a hulladékgazdálkodásba, ez több mnt 40%-os (40,5%) növekedést jelent 1997-hez képest. Ennek hátterében a jog szabályozás és a település környezet érdekek felsmerése áll. Mnt azt az ábra s mutatja, a bekapcsoltság mértéke mnden kstérségben meghaladja a 80%-ot. Legkedvezőbb mutatókkal a szolnok (97,3%), a tszafüred (92, 5%), a kunszentmárton (91,7 %) és a törökszentmklós kstérség (90,9 %) rendelkezk (5. számú térkép). A Belügymnsztérum és a regonáls tanács ösztönző pályázat rendszerének példás megye génybevételével folyamatosan korszerűsödött a hulladékgyűjtés eszközrendszere és alakult k a szelektív gyűjtés rendszer. A már működő regonáls hulladéklerakók, valamnt a megyeszékhely térségében alakult k legnkább a szelektív hulladékgyűjtés. Ennek feldolgozó háttérpara még kalakulatlan. A már működő regonáls lerakókra beszállító településekre elkészültek a felhagyandó település szeméttelepek rekultvácós terve. A megvalósításhoz a KEOP-ból és az EAOPból lesz pályázat támogatás. Elkészült egy kalakuló regonáls lerakó-hálózathoz gazodva az állat hulladékok gyűjtés rendszerének tanulmánya, amely 3 körzet gyűjtő-átrakóhely (Jásztelek, Kétpó, Karcag vagy Kunhegyes) kalakításával, közel 1 mllárd fornt költséggel számol. A megvalósításra a KEOP-ból várható támogatás. 7.) Távközlés augusztusában a távbeszélő fővonalak száma volt, azóta a mobl távközlés elterjedésével a vezetékes fővonalak száma folyamatosan csökkent. A jászberény prmer körzetben az INVITEL Rt, míg a szolnok és a karcag prmer körzetekben a T-Com Rt a szolgáltató. A megyében Csataszög, Hunyadfalva, Nagyván, Nagyrév, Tszagyenda, Tomajmonostora kvételével mndenhol elérhető a szélessávú adat- és nformácószolgáltatás.

13 13 V. Műszak tervellátottság Az nfrastrukturáls beruházások terv előkészítettségét az alább táblázat foglalja össze (a településenként részletezést a mellékelt táblázat tartalmazza): Megnevezés Szennyvíztsztító bővítés Szennyvízcsatorna-hálózat építés Ivóvízhálózat rekonstrukcó Ivóvízmnőség-javítás Csapadékvíz-elvezető építés Belterület útépítés Külterület útépítés Tursztka célú kerékpárút-építés Közforgalm kerékpárút-építés Felhagyott település hulladéklerakó rekultvácó Felhagyott állat hulladéklerakó (dögkút) rekultvácó Szélessávú nternet kapcsolat képítés Gázhálózat-bővítés Megvalósít -hatóság tanulmány Környezetvédelm hatástanul mány Engedélyes terv Kvtel terv Elkészült beruházás Legjobb terv előkészítettség a szennyvízkezelés beruházások, az vóvízmnőség-javítás, a csapadékvíz-elvezetés és a belterület útépítés fejlesztések esetén fgyelhető meg. A Vásárhely Terv Továbbfejlesztése által érntett településekre kormányzat támogatással belvízrendezés és szennyvízkezelés tervek készültek. Összefoglalóan megállapítható, hogy a fejlesztés rányok megvalósításának ösztönzése és összefogása a jövőben s szükségessé tesz a megye önkormányzat feladat- és szerepvállalását. Az elkészült megye kerettervek a közeljövőben elégségesnek tűnnek a megye koordnácó alátámasztására. Ezért a jövőben a regonáls sznten kezelhető problémák (vóvízmnőség-javítás és a VTT-hez kapcsolható fejlesztések) megalapozására és a konkrét pályázatok előkészítésére kell a hangsúlyt helyezn.

14 14 1. számú térkép TÉRKÉP MELLÉKLETEK Belterület burkolt utak aránya, (2007. szeptember) Jelmagyarázat: 0% - 40% (12) 40,1% 60% (18) 60,1% 80% (22) 80,1% - 100% (26)

15 15 2. számú térkép Vezetékes gázzal ellátott lakások aránya (2007. szeptember) Jelmagyarázat: 0-55% alatt (24) 55,1% 75% (26) 75,1% 85% (17) 85,1% - 100% (11)

16 16 3. számú térkép Vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (2007. szeptember) Jelmagyarázat: 0% - 90% (25) 90,1% 95% (19) 95,1% 98% (6) 98,1% - 100% (28)

17 17 4. számú térkép Közüzem szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, (2007. szeptember) Jelmagyarázat: nncs csatorna (31) 0,1% 33% (5) 33,1% 66% (15) 66,1% - 100% (27)

18 18 5. számú térkép Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya (2007. szeptember) Jelmagyarázat: 0% - 85% (20) 85,1% 90% (17) 90,1% 95% (14) 95,1% - 100% (27)