A rendszerváltó magyar értelmiség képe a nyugati demokráciákról nem volt teljes. Azt tudta/tudtuk, hogy a nyugati társadalmak a piacgazdaság elveit

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A rendszerváltó magyar értelmiség képe a nyugati demokráciákról nem volt teljes. Azt tudta/tudtuk, hogy a nyugati társadalmak a piacgazdaság elveit"

Átírás

1 Botos Katalin: Piac- és állam - történeti áttekintés Megjelent: Valóság, 2004/1 Rendszerváltozás és privatizáció A rendszerváltó magyar értelmiség képe a nyugati demokráciákról nem volt teljes. Azt tudta/tudtuk, hogy a nyugati társadalmak a piacgazdaság elveit követik, annak meg a magántulajdon az alapja. Arról is volt bizonyos képünk, hogy a globalizmus korába lépett világ fejlett országaiban a jóléti társadalom átalakulóban van, magyarán mondva az állami szerepvállalás leépül. Azt is tudtuk, hogy - például Thatcher asszony tevékenysége nyomán - a még állami tulajdonban lévő vagyonok is privatizálásra kerülnek, tehát saját privatizációs folyamatunk a világtendenciába belevág. Tudtuk, hogy a német gazdaság második világháború utáni modellje a szociális piacgazdaság volt- ezt akarta megvalósítani a rendszerváltó magyar kormány is. Ugyanakkor a magyar polgárnak -akkor- mindenből elege volt, ami a korábbi szocialista rendszerre emlékeztette. Még ha csak a szóhasználat hasonlósága is. Mértékadó értelmiségiek hangoztatták, hogy vagy piacgazdaság van, vagy nincs; mi a csodának odatenni azt a szociális jelzőt? A magyar reformer szocialisták is, mint az ellenzéki értelmiségiek abszolút többsége, angolszász irányban tájékozódott. /Kissé cinikusan úgy is fogalmazhatnánk, azért, mert ezt még nem próbáltuk ki A német példa átvételétől féltek, azt a korábbi csatlósi szerep vélték- beárnyékolja, már megint a németeket követjük, a keleti modell hatékonyságát pedig maguk is meg tapasztalhatták / A való ok- az esetleges külső érdekeken kívül- az volt, hogy a legjobban az angolszász gondolkodás-módot ismerte a rendszerváltó elit. Ebből az irányból jött már korábban is a kiutazásokhoz, tapasztalat-szerzéshez a legtöbb támogatás, és a közgazdaságtudomány világnyelve egyébként is az angol volt. Ahogyan ma is az. A politikai változások közeledtével ugyan voltak törekvések a német kereszténydemokrata politika részéről a fokozottabb politikai ismeret-átadásra, de ez már későn volt ahhoz, hogy a magyar elit alaposabban tájékozódjék az ott követett gazdasági gyakorlatról. Sajnálatos módon egyetlen komoly gazdaságpolitikusunk 1

2 sem tanulmányozta a szociális piacgazdaságot olyan alaposan, mint például a későbbi lengyel miniszterelnök, aki hosszabb tanulmányutat szentelt ennek a kérdésnek, még a rendszerváltást megelőzően. Valójában ezért is volt olyan fogékony Balcerowicz a Jeffrey Sachs által reklámozott sokkterápiára, már ami az átfogó és gyors liberalizálást illeti. Hiszen éppen ez volt - vagyis a radikális liberalizálás- a német modell lényege! A szociális piacgazdaság Erhard-i modellje egyáltalán nem volt ellentétes a korabeli amerikai gyakorlattal, hiszen annak alapja a szabadon működő piacgazdaság, ami viszont határozott állami szabályozással párosul. S ez volt a Roosevelt-i reformok lényege is. Vagyis koránt sincs akkora különbség a szociális piacgazdaság és az angolszász gyakorlat között, mint ahogyan az a magyar társadalomtudósok és politikusok fejében rögzült. Piachoz azonban mindenekelőtt magántulajdon kell. Ami a privatizálást illeti, a volt szocialista országokban a rendszerváltozáskor nem voltak jól megalapozott elvi álláspontok. Se nálunk, se más korábbi szocialista országban. Nálunk csak hitvitázók és inkvizítorok voltak. Aki a fokozatosság mellett érvelt, azt a régi rendszer visszasírójának minősítették. Az állami tulajdon visszafogottabb lebontása ellen szólók hivatkozási alapja az volt, hogy egyrészt piachoz magántulajdon kell, másrészt a világtendencia is a magánosítás: nyugaton is napirenden van a még meglévő állami tulajdon privatizálása. Csak hát korántsem mindegy, hogy milyen szintről indulunk. A nyugati demokráciákban volt ugyan jelentős állami tulajdon, de mértéke aligha volt fogható a szovjet dominancia alá került területek helyzetéhez. Még a leginkább államosított Angliában is csupán a munkavállalók 20 %-a dolgozott a II. világháború után állami tulajdonú vállalatoknál, ami nem csekély mérték, de hol van a szocialista blokk adataitól! Amennyire igaz volt a rendszerváltás után az, hogy a piacot gúzsba kötő szabályok megváltoztatásának, a liberalizálásnak gyorsnak kellett lenniekülönösen ott, ahol még nem tettek lépéseket ebben az irányban-, annyira meg kellett volna gondolni a privatizálás sebességét. /Ezt azért fogalmazom ilyen körülményesen, mert a magyar gyakorlattal kapcsolatban tévhitek rögzültek. Mintha bizony nálunk szinte alig lett volna liberalizálás. Ez nem igaz, érdemes áttanulmányozni A kötéltáncos magányossága c. Rabár Ferenc emlékkötetet/ 1 Utólag természetesen a legliberálisabb elmék is lehetnek bölcsek a privatizáció gyorsaságával kapcsolatosan, s támogathatják a fokozatosabb átmenet gondolatát ez már késő /Lásd a nemzetközi pénzügyi intézmények vezető közgazdászának, 2

3 Josef Stieglitznek a pálfordulását. A jeles szakember 2004-ben megjelent könyvében- A globalizáció visszásságai határozottan lerögzíti, hogy a túlzott sietség az állami vagyon lebontásában nem volt helyes gyakorlat, nem a jól működő piacgazdaság megteremtését szolgálta./ 2 A viharos 90-es években ez gyakorlatilag minden átalakuló országban megvalósult. Egyébként, a maga idejében a fontolva haladók szakmailag a legsúlyosabb jelzőket kapták meg mind a külföldi és hazai közgazdászoktól, mind a politikai erők döntő részétől. Másfél évtized távlatából visszatekintve azonban azt kell mondanunk, szinte forgatókönyv-szerű volt ez a sürgősség. Sokaknak állhatott és állt ugyanis érdekében a gyors változás. Ezek között éppúgy megtalálhatók az országokon belüli, mint az azon kívüli érdekeltek csoportjai. Kisebbségben maradtak tehát azok, akik a megfontoltabb privatizáció javaslatával a nemzeti érdekre hivatkoztak. Egy jóléti államban lehetett a nacionalizmus párban a privatizációval - mint ezt Thatcher esetében látni fogjuk. E konzervatív politikus ugyanis egyáltalán nem volt internacionalista, bár abszolút piacpártinak minősült Azt kívánta például, hogy a British Telecom legyen privát kézben - de lehetőleg a britek kezében S ez ott és akkor nem volt kivitelezhetetlen kívánság. A vagyonos brit középosztály megvehette a felkínált részvényeket-, de vajon a leszegényített magyar polgár ugyan miből vásárolhatta meg a vagyonügynökség által felkínált javakat? Tőkeszegénysége miatt csak kedvezményes hitelből, vagy e célra teremtett pótlólagos pénz-helyettesítő, a kárpótlási jegy segítségével. Hiába szeretett volna hazánkban az első szabadon választott kormány nemzeti tulajdonosokat látni, ha ugyanakkor- méltánylandó érvek alapján- elfogadta a készpénzes privatizációt, mint vezérelvet. Ilyen körülmények közepette a privatizáció sürgetése csak a külföldi tőke beáramlásának kedvezett. Ezt mármint a tőke beáramlását- természetesen bizonyos mértékig feltétlenül ésszerű pártolni-, azonban a gyors és teljes körű magánosítás erőltetése, s a készpénzes privatizáció döntő megoldássá tétele alapvetően a külföldieket hozta vételi helyzetbe. A nagy sürgősség-, mint utaltunk rá- még egy rétegnek kedvezett: a bennfenteseknek, a korábbi társadalmi berendezkedés technokrata menedzsereinek. A kialakult piaci árak hiányában, az információk birtokában nekik volt kitűnő lehetőségük megszerezni, amit meg lehetett, s amit érdemes volt; és viszonylag olcsón - hiszen jelentős készpénzzel azért ezek a magyar rétegek sem rendelkeztek. A tájékozottság és a kapcsolatok ezúttal azonban bizonyos esetekben a pénznél is 3

4 többet értek. A vezérlő posztokon így a régi-új technokrata hatalmi réteg maradt hatalmon - ahol át nem vették az irányítást a külföldi tulajdonosok.a bankszektorban például a második ciklus végére jószerint teljesen eltűnt a hazai tulajdonosi réteg, mert ott túl nagy volt a készpénz-követelmény. A szociál-liberális koalíció mértékadó közgazdászai egyébként is mindenképpen magánosítani kívánták a pénzközvetítő szektor intézményeit. /Hogy, úgymond, azok ne válhassanak az állami akarat közvetítőjévé. /A biztosító szektorban pedig még korábban megszűnt az állami tulajdon, mert ott meg akkora volt a díjtartalék- hiány, hogy azt is csak tőkeerős szakmai befektető tudta fedezni S ehhez is a külföldi tulajdonosok rendelkeztek pénzzel. /Érdekes módon a biztonságos szabályozást megkövetelő gazdaságpolitika és az azt megalapozó elméletek - melynek egyébként e sorok írója is híve volt -, juttatták szinte a teljes pénzügyi szektort külföldi kézre. Hiszen azt a tőkeerőt, amit a korszerű követelményeknek megfelelően a pénzközvetítő szektorokban a tulajdonosoknak biztosítani kellett, csak a külföldi tulajdonosok voltak képesek produkálni. Mellesleg nem csak nálunk, de gyakorlatilag minden átmeneti gazdaságban. Ezt csak a tudatos állami szerepvállalás és a fokozatos magánosítás tette volna elkerülhetővé - de nem így történt. Arra, hogy az állam tulajdonosi szerepe megnövekedjék, a pénzügyi szektorban a konszolidációkor volt esély. Az állam azonban csak rövid ideig tartotta kezében az ily módon szerzett részvényeket, örült, hogy likvid bevételre tehet szert a gyors értékesítéssel. Mivel konszolidált vagyonról volt szó, ami már bevételt hozhat, gyorsan túl lehetett adni a bankrészvényeken. A mielőbb megszerezhető privatizációs bevételt aztán nagy részben - s ez már magyar sajátosság- az állam a fennálló adósságai törlesztésére fordította. Az állami szerepvállalásból annyi maradt vissza, hogy a konszolidációs kötvények biztos, államilag garantált bevételt jelentenek a magántulajdonosoknak. A kötvények kamatát az idők végezetéig lehet átutalgatni az állami szektorból a magánszektorba. Húsz évig bizonyosan. S aligha lesz lejáratkor visszafizethető e tartozásállomány. Hol lesz nekünk szufficites költségvetésünk! E portfólió- rész maradni fog, világ végezetéig. Nagyon érdekes akció volt egyébként a bankkonszolidáció. Belső államadósságra váltottuk át általa a külső adósságot, hiszen visszafizettük vele az állam MNBdevizahiteleit, viszont felvállaltuk a sok százmilliárdos hosszúlejáratú belföldi államadósságot. S mivel külföldieknek eladtuk az így már értékessé váló bankrészvényeket, gyakorlatilag e külföldi tulajdonos réteg számára csurgatjuk az 4

5 adósság szolgálatát- adóforintokból. Hogy ez számukra mekkora üzlet, mutatja a napjainkban is kiemelkedően magas banki jövedelmezőség - amiben nem csak a bankárok szakmai ügyessége, jó üzletpolitikája, de ez a biztos jövedelem is benne van. Ez a jövedelem lehetne az államé is, ha nem félt volna a magyar politikai elit a bankokban rejlő pénzhatalomnak az államhatalommal való összefonódásától. Tegyük hozzá: a közelmúlt történetének ismeretében nem megalapozatlanul. A politikusok tehát, hogy megvédjék saját maguktól a bankszektort, nagy árat fizettetnek a nemzettel: azt, hogy a banki üzletág egyértelműen a nemzetközi tőke gyarapítását szolgálja. Csak azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy ez más átalakuló országokban is így volt, nem magyar sajátosság. S minden bizonnyal nem is véletlen. A rendszerváltozásnak kétségkívül a privatizálás volt az alapja, hiszen piacgazdaság magántulajdon nélkül nem működőképes. Amit mi itt megkérdőjelezünk, az a mérték és a gyorsaság. Az állami szerepvállalás térnyerése Európában Bizonyos mértékű és formájú állami beavatkozásra a huszadik század szinte valamennyi fejlett piacgazdaságában sor került. A 80-as évek óta ugyan az állam visszahúzódásának vagyunk tanúi, de ez nem volt mindig így. Nézzük meg, miként alakult az állami szerepvállalás a világ nyugati felében az elmúlt időszakban! 3 Nézzük meg mindenek előtt Angliát! A 19. századi kapitalizmus, amely a brit szigetekről indult világhódító útjára, a maga idejében a társadalmi egyenlőtlenségek kiéleződéséhez vezetett. A csak a láncaikat vesztő proletársereg hatalmas vagyonokkal bíró, soha nem látott életszínvonalhoz jutott társadalmi csoportokkal állt szemben. Mindez kiváltotta azt az ideológiai forradalmat, amely a földi igazságosság nagyobb fokát kívánta megvalósítani.az egyenlőség, testvériség, szabadság eszméiből kiinduló mozgalmak zászlójukra tűzték az általános választójogot, s ezen keresztül a társadalom széles rétegeinek helyzetét akarták javítani. Olyan kormányt kívántak, amely megszünteti a szegénységet, s minden ember számára méltó életet tesz lehetővé. Voltak utópista szocialista kísérletek, de a kommunista eszmék váltak a kialakuló kapitalizmus legnagyobb kihívójává. A Marx-Engels által kifejlesztett elmélet, mely politikai programmal is párosult, társadalmasítani kívánta a 5

6 termelőeszközök tulajdonlását. Ez a baloldali politikai erők konkrét megfogalmazásában az államosítás követelésévé vált. A szovjet nagy kísérlet mellett a demokratikus országokban is utat tört ez a gondolat ban a brit Munkáspárt elfogadta alkotmányát. Híres IV klauzulája azt irányozta elő, hogy köztulajdonba kell venni a termelés, elosztás és csere eszközeit. Erre a gyakorlatban szélesebb körben csak a második világháború után került sor. A Munkáspárt 1944-es readingi helyi ülésén dobta be a fogalmat egy nyugalmazott vasúti alkalmazott: nationalization, azaz, nemzeti tulajdonba vétel. Ha a hatalom birtokában lévő kormányzat gyakorolja a kinevezési, stratégiai döntési jogokat, akkor a vállalatok nem igazán a társadalom, hanem az állam tulajdonában vannak. A brit baloldal azt hangsúlyozta, hogy az államosítás a szocialista elkötelezettség legjobb kifejezője, a társadalom széles rétegeinek alapvető érdeke. Nagyobb szabású államosításokra azonban csak a második világháborút követően került sor, noha az amerikai típusú magán- kapitalizmus és önérdekű kapitalista vállalat nem volt népszerű már a két világháború közötti válság- sújtotta Angliában sem. A háború után az államosított vállalatok a stratégiai fontosságú területeket fedték le. Az angol államosítás azonban különbözött attól, amit a marxizmus kísérleti telepein, a Szovjetunióban és a szocialista országokban tapasztalhattunk. Itt a vállalatok közvetlenül a végrehajtó hatalom leágazásai voltak. A minisztériumok alá tartozó termelő egységeket, mintegy a minisztérium fiók-intézményeit, közvetlenül utasították, napi operativitással. Ezt az angolok postahivatali rendszernek nevezték, s elvetették. A britek ehelyett az állami tulajdonú társasági formát alkalmazták, ahol az állam kinevezi az igazgató tanácsot, viszont a továbbiakban az igazgatóság feladata az operatív vezetés. Az államosítás megvalósítását segítette, hogy politikai helyzet egyértelműen a baloldal malmára hajtotta a vizet. A gazdaság romokban hevert Még az időjárás is különleges volt: rendkívül hideg tél nehezítette a helyzetet. A világháborús győzelem phyrrusi volt Anglia számára. Elvesztette minden devizatartalékát, láthatatlan bevételeinek döntő részét, hiszen külföldi érdekeltségeiről is le kellett mondania angolszász testvérei javára. /Az idézőjeles szavak Churchill kétségbeesett leveléből származnak, amellyel az amerikai Kongresszushoz fordult segítségért. 4 /Láng Imre, 1970/. Attlee kormánya kénytelen volt szigorú központosítást bevezetni. Hosszú ideig, 1954-ig fenntartották az élelmiszerek elosztásos rendszerét- csak a nyúlhús volt mentes a központi gazdálkodástól. Cukrot is csak jegyre lehetett kapni 1953-ig. 6

7 A szocialista elveket valló kormányzás azonban pozitívumokat is hozott. Az állami beavatkozás segítségével legyőzték az első számú közellenséget: a munkanélküliséget. A harmincas években még 12%-os értéket elért munkanélküliségi ráta a negyvenes évek végére a tizedére csökkent,és sikerült a font helyzetét is stabilizálni. Úgymond, aranyalapon- bár tudjuk, hogy a Bretton- Woods-i rendszer valójában már dollárstandard volt. A társadalombiztosítás is kiterjedtté vált, az oktatási lehetőségek javultak. Az inkább az Owen-i gondolatvilághoz, mint a marxizmushoz közel álló baloldali politika a jelek szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Úgy túnt, hogy az angol társadalom az igazságos, szociális gazdasági rendszer megvalósítóinak prototípusává lesz. / Fontos azonban rámutatni egy különbségre Hogy mennyire távol állott ez a baloldaliság a Lajtától keletre érvényesülő ideológiától, jól jellemzi, hogy Attlee maga távolról sem volt ateista marxista. Hívő keresztény ember volt, s évekig szociális munkásként dolgozott London elhanyagolt külvárosi kerületeiben Mellesleg ez napjainkra, 2004-re is igaz. Tony Blaire hasonlóképpen szociális munkás volt, hívő ember és példás családapa hírében áll./ Franciaországban a háború után kettős feladat várt az államra. Egyrészt kezelnie kellett azt az identitási válságot, amit a Vichy-kormányzatnak a nácikkal való kollaborációja okozott, másrészt meg kellett kísérelniük a jelentős technikai lemaradást behozni. A francia technikai szint ugyanis addigra meglehetősen elavult Az ipar gépeinek életkora négyszerese volt az amerikaiakénak, s háromszorosa az angol átlagnak. Az egy főre jutó termelési érték viszont egy harmada volt csupán az amerikai szintnek, s fele a britekének. A franciák mezőgazdasága is lemaradt a korszerűsödésben. A családi gazdaságokból hiányzott a vállalkozó szellem és a kreativitás. Az életszínvonal a két világháború alatt stagnált ben is még mindig csak az 1913-as /!/ szinten volt. Az államra várt ezért a szerep, hogy megindítsa Franciaország modernizációját.de Gaulle kijelentette: a háború utáni új gazdaságnak három szektoron kell nyugodnia: a magánszektor vállalkozásain, az államilag ellenőrzött és az államosított vállalatokon ban az államosításról szóló törvény alapján el is foglalta a francia állam az irányító pozíciókat a bankok, erőművek, gázipar és a szénbányászat terén. Az olajiparban már korábban is volt francia állami vállalat. Ennek kapcsán elvették büntetésképpen a kollaboránsok vagyonát, és arra is törekedtek, hogy egyesülések, összeolvasztások révén gazdaságosabb egységeket hozzanak létre. 7

8 A hullám azonban hamar ellankadt: Olyan határozottan, ahogy megindult, 1947-ben meg is állt a tömeges államosítás. Volt ugyanis egy rejtett szándék a de Gaulle-i gondolat mögött, s ez a szakszervezetek partnerré tétele. A vállalatvezetésbe való beleszólási lehetőségek biztosítása révén semlegesíteni szerették volna a háború alatt népszerűvé vált kommunisták aktivitását. E lehetőségekkel a baloldali szakszervezetek túlzottan éltek is. Úgy, hogy a kormányzat jobbnak látta e folyamatnak gátat vetni. A hamarosan kibontakozó hidegháborús légkörben amúgy is az lett Moszkva utasítása, hogy nem együttműködni kell a demokratikus kormánnyal, hanem ellenzéki pozícióból a sztrájkfegyvert kell használni a hatalom megdöntésére. A korábbi kommunista iparügyi miniszter egyenesen azt mondta, hogy az államosítás valójában kapitalista fegyver, mert megerősíti a kapitalista államot. Mindenesetre a megtörtént államosítások megmaradtak, s a francia gazdaság is vegyes gazdasággá alakult. A francia vegyes gazdaság legjellemzőbb vonása azonban nem az állam széleskörű tulajdonosi szerepvállalása volt, hanem az állami tervezés, a planification. Ami természetesen megint csak nem volt azonos a merev, direktív szovjet rendszerrel. Ez az indikatív tervezés egyfajta középút kívánt lenni a szabadpiac és a szocializmus között. A franciaországi tervezés bevezetője Jean Monnet volt, akit az EU alapító atyjaként is tisztelhetünk. Ez a rendkívüli ember kitűnő nemzetközi kapcsolatokkal és tekintélyes magánvagyonnal rendelkezett. Elismert bankárként tárgyalt Sanghaitól New Yorkig. Bejáratos volt Roosevelthez, de mindent el tudott intézni a Szovjetunióban is. /Például Moszkvában, a harmincas években olasz felesége szovjet állampolgárrá tételét, válásának kimondását, majd vele való házasságkötését- mindössze három nap alatt Akivel egyébként 40 évig éltek ezután harmonikus házasságban. / De Gaulle-nak egyszer azt mondta: Ön nagyságról beszél. De Franciaország ma kicsi. Modernizálni kell, mert jelenleg nem korszerű. Az ország anyagi alapjait át kell alakítani. De Gaulle megkérdezte: elvállalja ezt a feladatot? Monet igent mondott, s ezzel kezdetét vette a sajátosan francia modell az állami tervezésen alapuló piacgazdaság kiépítése. A komplett nemzetgazdasági tervre a Marshall-segély megszerzéséhez is szükség volt, mert az amerikaiak látni akarták, hogy miként hasznosul az ide irányított pénz. Monet kijelölte a beruházási célokat, s a pénzeszközöket a prioritásokkal bíró helyek felé áramoltatta. Tervezés, koordinálás, adekvát finanszírozás, megfelelő hálózatok kiépítése-ezek voltak legfőbb erényei. Az eredmények kezdetben nem voltak túl fényesek, de az ötvenes években végre meglendült a francia gazdaság is. 8

9 Különös és érdekes utat járt be Nyugat-Európában Németország. Ami a háború örökségét illeti, itt sem csupán a fizikai pusztulás, hanem az ideológiai zavar volt a nagy gond. Bár rendkívül nagy volt a szegénység, a tanácstalanság tűnt a legveszélyesebbnek. A kapitalizmus, mint gazdasági-társadalmi rendszer mélységesen lejáratódott, mivel a náci hatalom szorosan összefonódott a big bizinisszel. Itt nem kellett bevezetni a tervezést, mint a franciáknál, mert azt már megörökölték az előző rezsimtől. A harmincas években mindent tervszerűen alárendeltek a háborús céloknak. /Ha a magyar vonatkozásokra gondolunk, emlékeztetünk arra, hogy a gyönge termőképességű porosz földeken fizettek azért, hogy azokon ne termeljenek - helyette szükséges mezőgazdasági javakat viszont Magyarországról vásárolták meg a klíring keretében, ezzel megteremtve a magyar mezőgazdasági lobbi tartós érdekeltségét, politikai támogatását a szövetséges Németország számára. /A munka nélkül maradt porosz paraszt-fiataloknak pedig a katonaság kínált egzisztenciát./ (Mellesleg megjegyezve, a magyar- német külkereskedelemben többnyire magyar aktívum keletkezett - természetesen szándékunk ellenére.) Ezt is a háborús finanszírozásra használta fel a Birodalom. A vesztes háború azonban alaposan megviselte a német gazdaságot. A helyzet rendkívül rossz volt. A valuta értékét vesztette, a feketepiac virágzott, s a megszállt övezetekre osztott ország éhezett és fázott. Magától értetődően ilyen körülmények között a szocialista mozgalomnak jó esélyei voltak a demokratikus választásokon a győzelemre. A szociáldemokrata SDP szalonképes volt, hiszen kezdetektől fogva harcolt a nácik ellen, s vezetőjük, Kurt Schumacher, nyolc évet töltött Dachauban.. Pártja a szocialista elveknek megfelelően az államosítás és a tervgazdaság alternatíváját rajzolta fel a német polgárok elé. Az igazság szerint a szocialisták ellenfelei, a kereszténydemokraták is lerögzítették, hogy a kapitalizmus megbukott. A kereszténydemokrácia nem tért ugyan le a magántulajdon elvéről, azonban elismerték, hogy szükség lehet bizonyos mértékű központi tervezésre. Összemosódott tehát némiképp a kereszténydemokrata és a szociáldemokrata program. Markáns alternatíva hiányában a szociáldemokrata győzelem látszott valószínűnek a közelgő választásokon után azonban a szovjet magatartás, az ország szétszakítása ellentétes hatást gyakorolt az emberekre, jócskán lejáratta a baloldali irányzatot. Így a kereszténydemokraták esélyei javultak. Az angolszászok által megszállt zónában / Bizónia / Ludwig Erhard került a háború után vezető gazdasági pozícióba./ Azt követően, hogy elődje, Johannes Semmler az amerikai 9

10 élelmiszer-segélyt kissé udvariatlanul, csirkeeledelnek nevezte, mivel valóban - búza helyett árpát küldtek az éhező németeknek. Csak hát ajándék lónak nem illik a fogát nézni. Clay tábornok, a zóna amerikai parancsnoka megneheztelt Semmlerre és leváltotta. /Erhard, aki a 30-as években elesett az egyetemi előléptetéstől, mert nem lépett be a náci pártba, piackutatással foglalkozott, és az un. ordo-liberális eszmék híve volt. Ennek az eszmerendszernek jeles képviselői Wilhelm Röpke és Alfred Müller Armack. Nézeteik lényege a következetesen liberális piacgazdaság és az éppen ezt garantáló erőteljes állami szabályozás volt. A két dolog koránt sincs ellentmondásban egymással, hiszen a verseny szabályozása nélküli piacgazdaság mint azt a nagy válság idején megtapasztalhatták-, saját sírásójává válhat. A kapitalizmus előnyös oldalait, - árubőség, olcsóság - csak akkor bontakoztathatja ki, ha szabad a versengés Ezért az állam feladata, hogy meggátolja a monopolista tendenciák kialakulását. Nem vegyes gazdaságot akartak az ordo-liberálisokegyértelműen elutasították az állami tulajdont. Hittek abban, hogy a magántulajdonon alapuló kapitalista gazdálkodás képes a társadalmi jólét biztosítására, s hogy az államnak nem tulajdonosként, hanem szabályozóként kell a posztján szilárdan állnia. Ebben a szellemben cselekedett Erhard új pozíciójában ban a Bizóniában, az angol-amerikai megszállt övezetben az amerikai vezetés végrehajtotta a Reichsmark lecserélését a DM-re, anélkül, hogy a helyi hatóság - Erhard- véleményét kikérték volna Erre válaszul a német kormányzat, azaz Erhard is radikális lépést tett. Egy tollvonással rendeletileg eltörölte a korábbi korlátozó intézkedéseket, árszabályozást, engedélyezéseket. A meglepett Clay tábornok rémülten hívta fel Erhardot, mert az amerikaiakat is váratlanul érte az intézkedés: Tanácsadóim azt mondják, Ön nagy hibát követett el! Erhard így válaszolt: Ne is törődjön vele tábornok úr az én tanácsadóim is azt mondják. De a dolog működött. Az üzletek kirakatai megteltek, az ellátás folyamatos volt Röviddel a berlini válság rendeződése és a NATO létrejötte után, kiírták a választásokat Németország nyugati felében. Addigra már a szociáldemokraták is úgy döntöttek, hogy a maguk részéről ugyancsak eltekintenek az államosítástól. Ez egyébként igen jelentős fordulat volt a szocialista mozgalomban. /Kongresszusukat a német szociáldemokrácia árulása címszóval tanították később a marxista egyetemeken./ A felismerés azonban későn született meg, a nyertesek mégis a kereszténydemokraták lettek,- bár kétségívül szoros küzdelemben. A FDP, a liberális szabad demokraták szavazatai biztosították a szükséges többséget. A szabad demokraták a későbbiekben is játszottak hasonló 10

11 szerepet a német politikai életben. A kancellár posztját az idős Konrad Adenauer, Köln város két világháború közötti polgármestere foglalta el, aki ugyancsak a nemzeti szocializmussal szemben álló személy volt. A nácik börtönéből az amerikaiak bejövetelekor szabadult meg /A felesége 1948-ban a láger megpróbáltatásainak következményeként halt meg/ Egy-két évet jósoltak az új kancellárnak a doktorai- s 14 éven át vezette az országot. Újra építette a német középosztályt, amelyet elszegényített már az első világháborút követő infláció. Ennek nem csupán gazdasági, de politikai jelentősége is nagy volt, hiszen a Mittelstand elszegényedése teremtett bázist a szélsőséges ideológiáknak, a náci rezsimnek. Kormányzása alatt valósult meg, a márka teljes konvertibilitása /1958-ra/. Mellesleg a világ valutái között elsőként, a dollár mellett. Az elkövetkező években éppen ezért a Bundesbank szakmai tekintélye óriási lett. Mindezt kísérte a német -francia megbékélés látványos és következetes politikai magvalósulása, amelynek kiteljesedéseképpen létrehozták az Európai Gazdasági Közösséget. Ami az államosítási hullámot illeti, Németországban arra nem került sor. Ludwig Erhard programjának határozottan a magántulajdonon alapuló gazdálkodás volt az alapja. Az infrastruktúra jelentős része ugyanakkor - a posta, a vasút- öröklötten állami kézben volt. Bizonyos mértékű állami tulajdon a versenyszférában is kialakult re 650 vállalat részvényeinek egy negyedét a szövetségi kormány birtokolta. Számos intézmény volt a tartományok tulajdonában is- elég csak a bankrendszerre utalni. / A rendszerváltás után elsőként privatizált magyar bank például a Bayerische Landesbank kezébe került, amely intézmény azonban nem magánbank volt, hanem a bajor állam tulajdona. Igaz, a BL-nek kitűnő kereskedelmi minősítése volt, vagyis nagyon professzionalistán működött. Ellentétben azokkal a nézetekkel, amelyek Magyarországon a rendszerváltozás után széles körben általánosak voltak, hogy az állam nem lehet jó tulajdonos. 5 Ami azonban sajátosan német társadalmi vívmány volt, az a munkás-beleszólás intézménye lett. A németek megvalósították, ami a franciáknak-a kommunista szakszervezetek rámenőssége miatt- nem igazán sikerült: a munkások participációját a vállalatok működtetésében. Ennek értelmében az üzemi tanácsokban három oldal: a munkaadók, munkavállalók és az állam képviselői vettek részt. Ez a korporatista megoldás egyébként a keresztény társadalmi tanításból levezetett egyedülálló intézmény, amit a kereszténydemokrata politika tudatosan felvállalt, de amelynek lényeges elemeit a szociáldemokraták is fenntartották a későbbiekben. Ez a rendszer nagyban hozzájárult a német gazdasági 11

12 csoda létrejöttéhez: Olyan társadalmi kooperációt, együttműködést valósított meg, amelyből szerencsésen hiányoztak a nagy konfrontációk, és teljes erővel lehetett a gazdasági helyreállításra, a versenyképes piaci megjelenésre koncentrálni. Az EGK harmadik fontos alapító gazdasága, Olaszország viszont az állami tulajdonlás erősítésének útját követte. Nem hozott létre vegyes gazdaságot- ugyanis már volt neki 1933-ban a válság idején a fasiszták létrehozták nagy holdingvállalatukat, az IRI-t, hogy hitelnyújtással segítse a bajba jutott kisebb nemzeti vállalkozásokat. Mivel a világgazdasági válságban számos vállalat nem tudta visszafizetni a kölcsönt, az IRI megszerezte a vállalatok tulajdonjogát, s így minden különösebb terv nélkül államosításra került az olasz ipar jelentős része. Ezt aztán a fasiszta vezetés 1936-tól a háborús készülődés eszközévé tette. Az IRI a háború után valóságos állam lett az államban, gyakorlatilag nem tudta a központi politikai vezetés a ellenőrzése alá gyűrni. Részegységei partikuláris stratégiákat követtek, nem volt a francia rendszerhez hasonló központi tervezés. Létrejött azonban a háború után egy másik nagy volumenű állami vállalkozás, az ENI. Ez az olajtársaság az AGIP-ból, a 20-as években alapított állami olajfinomító társaságból vált ki. Az AGIP maga is az olaszok nemzeti büszkesége volt Az új vállalat azonban rendkívül dinamikus pályát futott be. Felzárkózott a Hét Nővér mellé, s a világ nyolcadik legnagyobb olajtársaságává nőtte ki magát. Mindezt Enrico Matteinek, energikus vezetőjének köszönhette, aki korlátlan ambíciókkal vágott bele a munkába. Mattei ugyancsak szalonképes politikai múlttal rendelkezett, partizánként harcolt a háború alatt, mentes volt tehát a fasiszta kapcsolatoktól. Ugyanakkor egy amerikai típusú self-made -man vezető volt, aki karrierjét, de tudatosan a nemzet javát is kívánta szolgálni. Az ENI a korszerűen menedzselt, sikeres állami vállalat prototípusául szolgált világszerte. Kulcsszavai a növekedés és haladás voltak, s az olasz gazdaság motorjává vált. Ahhoz, hogy az ország az EGK központi háromszögében szerepet tudott vállalni, hozzájárult, hogy de Gasperi személyében a politika is fel tudott mutatni egy, a fasiszta múlttól mentes kereszténydemokrata vezetőt, aki a de Gaulle-Adenauer duót jól kiegészítette. Mindhárman mélyen hívő katolikusok voltak, s ez rányomta bélyegét a formálódó nyugat-európai integrációra. Jean Monnet és Robert Schumann műve beérett: Európa elindult az egységesülés felé. 12

13 Így vagy úgy tehát, Európában vegyes gazdaság alakult ki. A nyugat-európai országokban jelentős volt az állami tulajdon, hol erősebb, hol gyengébb volt az állami szabályozás. Mi volt a helyzet Amerikában? A háború után nemcsak Európában állt nyerésre a baloldal Világméretű jelenségről volt szó Az állami beavatkozás általános követelménnyé vált. Ázsiában, ezen belül elsősorban Indiában komoly népgazdasági tervezés indult meg, Kínáról nem is beszélve. Az állami szerepvállalás erősödésére Amerikában is sor került. Az USA útja azért némiképp eltérő út volt. Ez fakadt az USA több szempontból is különleges helyzetéből. A korlátlan lehetőségek hazája már az első világháború után átvette a nemzetközi gazdasági vezető szerepet Hogy a kapitalizmus a tőkekoncentrációval problémákat vet fel, már ekkor világossá vált.a XX század elején még az elnök és tanácsadói úgy vélték, a magángazdaság kellő szabályozás mellett jól betölti feladatát. A nagyság, a 0tőkekoncentráció sem baj Vannak jó trösztök, és rossz trösztök: ez utóbbiakat kell csak megregulázni. Voltak azonban, akik a nagy méretekben komoly veszélyforrást láttak, Közéjük tartozott Louis Brandeis, a briliáns elmével megáldott harvardi jogász. Theodore Roosevelttel akkori elnökkel szemben, aki a szabályozott monopóliumok híve volt, Brandeis a szabályozott versenyre esküdött. Jogász létére alapos közgazdasági képzettséggel bírt, s a leghatározottabban állította, hogy erre minden kollégájának szüksége lenne. 6 Az amerikai közember azonban nem gyanakodva, inkább csodálattal tekintett a nagy trösztök vezéreire. Brandeis hangsúlyozta, hogy a monstrum vállalatok diktálnak a piacon, s ellehetetlenítik a versenyt. Theodore Roosevelt kormányzata ezért számos anti-tröszt eljárást kezdeményezett. A legnagyobb ügy a Standard Oil feldarabolása volt 1911-ben. A következő elnök, Woodrow Wilson már fő gazdasági tanácsadójaként alkalmazta Louis Brandeist, aki fontos szerepet játszott a FED létrehozásában és az új szabályozó hatóság, a Federal Trade Comission megszervezésében. Az utóbbi a versenyhivatal tisztét látta el, Feladata volt a tisztességtelen verseny megakadályozása ill. szankcionálása ban Brandeist kinevezték a legfelsőbb 13

14 bíróság elnökének. Ezt a posztját 23 éven át megőrizte. S joggal mondhatjuk, nagy idők tanúja és közreműködője volt. A századelőn az új technológiai találmányok, az elektromosság, a robbanómotorok hatalmas lendületet hoznak a gazdaságban. Az Edison-Művekből azonban nem csak az elektromosság áldásai, de egy tanulságos karrier-történetet is útjára indult. Samuel Insull Edison művek fiatalon munkatársa volt, aki hamarosan Edison személyi titkára lett. Kitűnő szervező képességgel volt megáldva, s gyorsan haladt előre a ranglétrán. A hatalmas vállalkozás szétbomlásakor a chicagoi cég feje lett, és egy nagy elektromos erőmű építésébe kezdett. Az volt a víziója, hogy az áramtermelést egy óriási vállalkozásban kell centralizálni, mert így lesz a leggazdaságosabb. Hatalmas cégpiramis felépítésébe fogott. A holding vagyona a cégekbe fektetett részvényekből állt, bonyolult tulajdonosi és kereszt-tulajdonosi viszonyokkal. A folyamat érett szakaszában már talán maga az alapító sem ismerte ki magát a cég pénzügyeiben, s ez nagy teret adott a pénzügyi manipulációknak. Insull 65 vállalkozás igazgató-tanácsi elnöke, 85 vállalat igazgatója, és 11 elnökség birtokosa volt /Nem ismerős a történet számunkra is? Érdemes ehhez elolvasni az ÁSZ-nak a Postabankról készített jelentését./ Az insullizmus - ahogy F. D. Roosevelt idézte- botránykővé vált A as válság alkalmával ugyanis a vállalatbirodalom összeomlott, s a befektetők haragja elementáris erővel fordult a nagy pénzügyi innovátor ellen. Részvényeinek értéke a századára esett, a befektetők kétségbeejtő helyzetbe kerültek. A Cook bizottság maga elé idézte Insullt. Megpróbált elmenekülni a felelősség elől, de amerikai nyomásra Európa egyetlen országa se fogadta be. Végül egy török kikötőben fogták el, s vitték haza Amerikába, hogy feleljen tetteiért. A bíróság percek alatt koldusszegény emberré tette a volt multimilliomost, akinek minden személyes vagyona végrehajtás tárgyát képezte. Így halt meg a harmincas évek végén, egy párizsi metróállomáson. Neve az erkölcstelen gazdasági magatartás szinonímája lett, noha meghurcoltatása idején nem minden alap nélkül kérdezte: Mit tettem, amit ne tett volna meg egy bankár vagy egy kapitalista nagymogul az üzletelés során? Roosevelt elnök elhatározta, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy hasonló jelenség ne ismétlődhessen meg az Államokban. Franklin Delano Roosevelt meghatározó élménye a válság volt. A válság során az amerikai ipar teljesítménye a felére esett, s a munkanélküliség 25%-ra nőtt. A demokratikus kapitalizmus 14

15 fennmaradása volt a tét. Ugyanakkor létezett- és kívülről nézve bizonyos eredményeket fel is mutatott- a Szovjetunió, ahol a növekedés tervgazdaság mellett, és a tulajdon teljes egészében államosítása mellett valósult meg. Ennek hatása minden akkor élt közgazdára és politikusra rányomta bélyegét. Az elnök minden törekvése arra irányult, hogy a válság megismétlődésére soha ne kerülhessen sor. Hogy mekkora katarzison ment át az amerikai társadalom, jól mutatta be a magyar kortárs-gondolkodó, Cs. Szabó László. 7 Az individualista szabadságjogaikra kényes, demokratikus körülményekhez szokott amerikaiaknak azzal kellett szembe nézniük, hogy a demokrácia nagyobb dicsőségére, a hatalom fegyverrel lövetett a tüntető tömegre. Meg kellett tehát újítani a piaci szabályozási környezetet, mert különben éles társadalmi konfliktusok voltak várhatóak. Az elnök ezért az üzleti életet arra kérte, hogy az állam kényszerítő erejével a többség érdekében fékezzék meg a kevesek unfair magatartását. Úgy is mondhatnánk, hogy meg kellett védeni a kapitalizmust-saját magától. Nem ment könnyen. A New Deal négy R jelszava /Reform, Reconstruction,Recovery, Regulation /, - azaz reform, helyreállítás, élénkítés, szabályozás- közül talán a legmaradandóbb nyomokat az amerikai intézményrendszeren a regulálás, a szabályozás általánossá válása hagyta. A magántulajdon szentségén alapuló amerikai gazdaságban azonban nem vert gyökeret az európai eszme, a nacionalizálás. Bár a New Deal kapcsán nagy állami beruházásokat valósítottak meg, - éppen az olcsó energia biztosítása érdekében, nem került sor a magánvállalkozások államosítására. A piac és a magántulajdon tisztelete ennél sokkal mélyebben rögződött az amerikai polgárokban. A kormányzat által létrehozott központi tervező intézmény, az un. National Recovery Administration, / NRA/ is csak két évig működött- ez a fajta központi hatalom sem felelt meg az amerikai szellemnek. Más módszerre volt szükség Ezt pedig a független szabályozó hatóságok sorának létrehozásában vélte megtalálni az elnök. Az. amerikai modell az állami beavatkozásra tehát a független intézmények megteremtése lett, amelyek közakarattal megalkotva, a magántevékenység tisztességes kereteit biztosították. Az elsők között a Securities and Exchange Comission./SEC/ került felállításra. Nagy lökést adott az intézmény létrehozásának, hogy maga a New York-i Tőzsde tiszteletre méltó, Harvardot járt elnöke,/!/ Richard Whitney is belekeveredett kétes 15

16 üzletekbe. Ekkor fogalmazta meg a megdöbbent Roosevelt elnök, hogy mások pénzének kezelése-bizalmi üzlet, amelyről az azt végzők számot kell adjanak a köznek. Az állami szabályozás prófétájává James Landis, egy Brandeishez hasonló kapacitású jogász vált, aki az elnök felkérésére elvállalta az új intézményrendszer kidolgozását. Éjjel nappal dolgozott, mint egy megszállott. Intézményei- különböző intenzitással, de a hetvenes évekig alakították az üzleti feltételeket Amerikában. Nemcsak gyakorlati ember volt, elméletileg is megalapozta a létrehozott új intézményhálózat szükségességét. Úgy vélte, hogy a hagyományos állam, a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalmi ágakra szétválasztva, nem tud megfelelni az óriásira nőtt piacok kordában tartása feladatának. Szükség van olyan intézmények hálózatára, amelyek kvázi-törvényhozó, kvázi végrehajtó és kvázi-bírói feladatokat ellátva, kikényszerítik a piaci szereplők helyes magatartását. Ezen intézmények függetlenek kell hogy legyenek a napi politikától, mert máskülönben a lobbik zsákmányává lesznek Munkatársaik nem lehetnek politikusok, amatőrök, hanem csak a legmagasabban képzett munkamániás. A SEC mellett dolgozott a Public Utility Company Act / Közszolgáltató vállalatokról szóló törvény/ elfogadtatásán, amelynek célja volt, hogy megakadályozza a holdingokhoz tartozó működő társaságok úgymond kizsákmányolását. Létrehozta a Szövetségi Kommunikációs /Távközlési/ Bizottságot, a Polgári Repülési Hivatalt, a Nemzeti Munkaügyi Hivatalt, a Szövetségi Energiabizottságot. A munkatársaktól azt várta el, hogy kitűnő szakemberekként csak a munkájuknak éljenek - sajátmagáról mintázta elvárásait. Jómaga valóban ezzel a megszállottsággal dolgozott. Ez a rendkívül tehetséges jogász mégsem futott be olyan karriert, mint Brandeis. Többféle munkával kísérletezett, az akadémiai területtel is megpróbálkozott, de nem talált megfelelő posztot magának. A harmincas évek végén újra recessziós hullám vetette árnyékát Amerikára. Elengedhetetlennek látszott bevetni a költségvetési politika eszköztárát is, a Keynesi gyógyszert. Ettől F. D. Roosevelt kezdetben ódzkodott. Keynessel való személyes beszélgetése sem győzte meg az új elmélet igazáról. Túl szép, hogy igaz legyen mondotta. Nem kaphatsz semmiért valamit Jött azonban a háború, s az ezen idő alatt létrehozott állami koordinációs intézményekről igen rossz kép alakult ki. A bürokrácia nőtt, a hatékonyság csökkent. A vállalkozó tőkések viszont, akik a szükséges javakat korlátlan mennyiségben előteremtették, ismét visszanyerték a nagy válság idején megtépázott reputációjukat, s mint hazafias hősök jelentek meg a közvélemény előtt. Így a szabályozó 16

17 intézmények rendszere háttérbe szorult. Fennmaradt ugyan a háború után, de kevésbé hangsúlyos szerepben Egy évvel az angliai Beveridge terv meghirdetése után Amerikában is előkerült a foglalkoztatottság kérdése, s 1946-ban sok vita után meghirdetésre került a Foglalkoztatási Törvény. Igaz, eredetileg a teljes foglalkoztatottsághoz való jog szerepelt benne, de ez a szövegezésben kissé felpuhult. / Hasznos foglalkoztatás lehetőségének elősegítéséről beszél a törvény. / Amikor a hatvanas években Landis Kennedy elnök felkérésére átvilágította az -egyébként általa kreáltintézményrendszert, azt a vártnál kevésbé hatékonynak mutatta be. Ennek okát a gyenge minőségű alkalmazottakban, s abban vélte megtalálni, hogy- ezért, vagy másért-, de késve reagáltak az intézmények a z üzleti élet kihívásaira. A bürokratikus eljárás-tömeg csak halmozódott, s a mégannyira megnövelt személyzet se tudta utolérni magát. Kelet Európa polgárai tudják, milyen hétfejű sárkány a bürokrácia. Meglepő, hogy élte és élnek unokatestvérei nyugaton is. Mindez azért rendkívül elgondolkodtató, mert napjainkban a Landis-féle gondolatok vannak terjedőben a visszamagánosított és a tovább privatizálandó gazdaság működésének elősegítésére. /Lásd a rendszerváltáskor a pénzügyi szektor felügyeletére létrehozott, elvileg független intézményeket, vagy újabban a vezetékes infrastruktúra tervezett felügyeleti hatóságait, amelyek Landis által létrehozott intézményekre hajaznak./. Vajon mi nem fogunk hasonló kudarcot megtapasztalni, mint az amerikai társadalom? Nehéz egyébként megérteni, mi táplálja azt a naiv hitet, hogy a rabló-pandúr játékban 1/ a pandúrok mindig okosabbak a rablóknál, 2./, hogy a pandúrokat kizárólag a közjó motiválja. Minden felügyeleti szervnél- különösen, ha az olyan állami hivatal, ahol a pénzkeresetet a közszolgák bérszintjén rögzítik, gond van a kreatív, munkamániás minden hiányosságot észre vevő munkatársak megtalálásával. Ezt a magyar tapasztalatok is mutatták. Landis ugyanezt állapította meg. A felhalmozódó ügytömeg meg magáért beszélt. A hivatal keresi magának a feladatot, hiszen a közjó szép dolog, de a saját fontosságot is igazolni kell. /Landis egyébként a sors fintoraként kibukott a jogászi pályáról. egy meg nem fizetett adótartozások miatti bírósági ítélet következtében. Hogyhogy jutott ide a nagy 17

18 szabályozó, soha nem tisztázódott. Néhány év múlva saját háza úszómedencéjében találták holtan. A tény annyira abszurd, hogy nem is érdemes kommentálni./ A foglalkoztatottság középpontba kerülése megnyitotta az utat Keynes nézetei előtt az amerikai kontinensen is. Alvin Hansen magyarázataival, majd Samuelson közvetítésével közgazdászok széles köre tette magáévá az elméletet. Kialakult a vegyes gazdaság keynesiánus makroökonómiája. Nem csupán az állami beavatkozás mellett mindig is lándzsát törő demokraták, de a republikánus beállítottságú Nixon elnök is keynesiánusnak vallotta magát. Annak ellenére, hogy elvileg ellenezte az állam ilyen szerepvállalását- de gyakorlatilag nem szeretett volna veszíteni ismét, mint ahogy az Kennedyvel való párharcakor történt. Abban ugyanis nagy valószínűséggel a kedvezőtlen gazdasági konjunktúra is szerepet játszott. Nixon, mint reálpolitikus, úgy vélte, hogy az államnak nem kell beavatkoznia - csak ha muszáj. Márpedig a növekvő inflációs nyomás fenyegette a konjunktúrát a hetvenes évek elején, s a dollár gyengülésében az amerikai gazdaság versenyképességének csökkenése tükröződött. A dollár aranyra való átválthatóságát tehát fel kellett függeszteni. A belgazdaságban bér-ár stoppra került sor, bármennyire piacellenesen hangzott is ez. Az intézkedések zömét 18 hónappal azt követően, hogy Nixon sikerrel újra választatta magát a másik jelölt, Mc Govern ellenében, természetesen visszavonták. /Igaz, alig négy hónap múlva Nixon maga is leköszönt hivatalából- az ismert okok miatt. Sic transit gloria mundi./ De nem csak ezt a kétségkívül választási motivációtól vezettetett beavatkozás miatt nevezhetjük reguláció-pártinak a Nixon- adminisztrációt. Valóban egy sor további területre is kiterjesztette a szabályozást, így a környezetvédelem, az egészségügy, vagy a munkavállalási jogok területére, ahol az egyenlő esélyek elvének ellenőrzésére hozott létre hivatalt. Egyedül a gáz-és olajár szabályozását nem szüntették be. Az olajárak világpiaci szintre emelkedése jelentős nehézségeket okozott volna az amerikai iparnak, hiszen közismerten energia-faló technika jellemezte motorizációját..ezzel aztán el is érték, hogy jóval elmaradtak más országok energia-árszintjétől, ami hosszabb távon nem tett jót az amerikai termékek világpiaci versenyképességének. 8 Amerika azonban nagy, és viszonylag kevésbé nyitott gazdaság, mint Európa vagy Japán, s valutája volt a kulcsvaluta, így megengedhette magának ezt a luxust. Mindezzel együtt az amerikai polgároknak is kezdett betelni a pohár az agyonszabályozott gazdasággal, amely lassan növekszik, inflációja viszont emelkedik, és az adóterhek is- amerikai mércével mérve- magasak. 18

19 Ez vezetett a Reagen-i fordulathoz, párhuzamosan az európai angolszász gazdaságpolitika változásaival. Az angolszász ellenforradalom : a tacherizmus. A hetvenes évek mindenütt megrázkódtatták a fejlett piacgazdaságokat Többségük olajimportőr lévén, az olajár-robbanás után hatalmas cserearány-veszteségeket voltak kénytelenek elszenvedni. Az energia drágulása az egyik okozója volt a világméretű inflációs hullámnak. A másik kiváltó ok a keresleti többlet, amelyet egyrészt a ragadós bérek eredményeztek, másrészt a kormányzatok versengő költekező magatartása. A baloldali politikusok térnyerése, amely még a nagyszerű eredményeket felmutató német társadalomban is elérkezett, éppen a jóléti társadalom megteremtésének ígéretével sikerült. Németországban is átbillent a mérleg a szociális piacgazdaságból a piaci szocialista politizálásba, a jóléti állam kiépítésébe. Olyan szociális ellátást szavaztak meg a parlamentek, amely az elöregedő társadalomstruktúrát tekintve- egyre nagyobb terheket rótt a költségvetésre. A magas életszínvonalon élő nyugdíjasok pénzüket világutazásokra költötték, s megterhelték a fizetési mérleget. /Uram-bocsá, még az is megfordult az 1980-as évek elején a német kormánypolitikusok fejében, hogy korlátozni kellene a turista-ellátmányra fordítható eszközöket / 9 Ezt azért idézzük döbbenettel, hiszen, a német valuta volt az első, amely minden korlátozás nélkül vált átválthatóvá már 1958-ban./ A hetvenes évek elejére azonban a kudarc jelei mutatkoztak. Az a hit, hogy az állami bölcsességre alapozott beavatkozás garantálhatja a jólét magas szintjét és folyamatos növekedését, szertefoszlott. Angliában, ahol nemcsak a labor, de a konzervatív politika is magáévá tette a keynes-i gondolatokat, - hiszen Macmillan miniszterelnök kiadója jelentette meg összes műveit, ez a középutas - a se nem liberáis laissez-faire, se nem totalitáriánus kommunista- politika nem tudott már perspektívát mutatni. A marginális jövedelem-adóráták rendkívül magasak voltak /98% -ot is elérték!/, ami természetesen mindenfajta kezdeményező-képességre kedvezőtlenül hatott ben az infláció Angliában rendkívül magas szintet ütött meg, 24%.ot mutatott Az emberek féltek az elszegényedéstől. A szakszervezetek 19

20 állandóan sztrájkkal fenyegettek, s végül is megbuktatták Edward Heath konzervatív kormányát. Jó úton haladt Nagy-Britannia, hogy a nyugati világ Kelet-Németországává váljon. A levegőben volt a váltás szükségessége. Mint mindig, az eszmék forradalmi megváltozása megelőzte a politikai fordulatot évben a közgazdasági Nobel díjat ketten megosztva nyerték- von Hayek és Gunnar Myrdall. Utóbbi a svéd jóléti állam teoretikusa, jeles baloldali gondolkodó, míg Hayek liberális tézisei viszont ezekkel a nézetekkel szemben homlokegyenest ellentétes álláspontot foglaltak el. Mégis, a kuratórium jól érzékelte, hogy egy új világ kezd felküzdeni. Ugyanezen évtől, 1974-től új vezetője lett a konzervatívoknak Angliában, Margaret Tacher személyében. A konzervatívok jobb szárnya, ahová a szabad verseny hívei soroltak, a kormánybukás után kissé erőre kapott, s az addigra már több politikai tisztséget betöltő lady elhódította a toryk között az első helyet a kormányrudat is elvesztő Heathtől. S hogy ideológia és politika mennyire nem független egymástól jól mutatja, hogy Thatcher első számú segítőtársa, bizalmi embere Joseph Keith bibliaként forgatta Hayek :Út a szolgasághoz című, még 1944-ben kiadott munkáját. Ezt a könyvet tette le a konzervatívok asztalára megválasztása után Thatcher is, mondván: Ez az, amiben mi hiszünk.. És valóban: Hayek és a monetarizmus egymásra találtak. Chicago, ahol a monetarizmus formálódott, vendégül látta az osztrák származású professzort, bármennyire is idegen volt stílusa az erősen matematizáló - formalizáló amerikai közgazdaságtantól. A friedman-i eszmék terjesztője pedig Angliában az az Institute of Economic Affaires /IEA/ volt, melynek munkatársaként dolgozott a korábbi években Margaret Thatcher. A szálak összefüggése világos. Hayek, Friedman, Thatcher: szabad piac, monetarizmus, thatcherizmus. Ahogy Keynes mondja, mindnyájan egy rég halott közgazdász rabszolgái vagyunk. A brit konzervatívok megpróbálnak kitörni a keynesi szellemi örökség köréből, amely gyakorlatilag egyfajta nemzeti konszenzust hozott létre. Módszereit-láttuklényegében, mind a toryk, mind a munkáspártiak magukénak vallották. Ez a nagy nemzeti összhang most megbomlott. Egyébként a munkáspárt is felismerte, hogy a kormányok túlígérték magukat, Callaghan miniszterelnök szavaival, kölcsönvett időben élnek. A hetvenes évek angliai politikai közélete azonban még nem tükrözte a változásokat. A munkáspárti tömegek még a hagyományos módszerekkel vívták harcukat a tőkével végére a szakszervezetek sztrájkhulláma elborította az 20

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei Matthias Platzeck Elemzés Budapest 2012. január Nagyon kemény időket élünk. A világgazdaság megingott. Teljesen bizonytalan, hogy sikerül-e az USA-nak hosszú távon talpon maradnia. Mindeközben az egyesült

Részletesebben

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések

Részletesebben

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete Nagy Attila Tibor A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete A magyar politikatörténetre az elmúlt két évszázadban számos alkalommal hatottak külföldi ideológiák, más országokban zajló politikai folyamatok.

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Tonton-mánia a francia médiában

Tonton-mánia a francia médiában 2011 május 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Harminc évvel ezelőtt, május 10-én, pontosan este 8 órakor a francia

Részletesebben

Magyarországon 1948 után

Magyarországon 1948 után 1948 2008 RENDSZERVÁLTÁS ÉS GAZDASÁG Magyarországon 1948 után megkezdõdtek a szovjet típusú gazdasági jog évtizedei. Ennek egyik alapvetõ tényezõje volt a szovjet jogi technikával végrehajtott államosítás:

Részletesebben

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament

Részletesebben

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65 TARTALOM ELŐSZÓ HELYETT 11 1. FEJEZET / A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPE A MODERN GAZDASÁGOKBAN Veress József 1.1 Gazdaságpolitika: első megközelítés 13 1.2 A gazdaságpolitika fogalmi megközelítése 15 1.3 A

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2)

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2) Botos Katalin (szerk.) : Pénzügyek és globalizáció SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2005. JATEPress Az Édentől keletre Botos Katalin Itt, a Lajtán innen, mindnyájan az Édentől keletre vagyunk. Hány

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

sorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV 2003. október

sorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV 2003. október sorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV 2003. október Kérdező aláírása:... igazolványszáma Jó napot kívánok. A TÁRKI munkatársa,. vagyok. A Gazdasági Versenyhivatal megbízásából szeretnék néhány kérdést feltenni

Részletesebben

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA NEMZETKÖZI SZEMLE Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA A FŐ IRÁNYVONAL VÁLTOZATLAN 1985. március 25-étől 28-áig Budapesten megtartotta XIII. kongreszszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt.

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

2013. július 5. Kiegyensúlyozott tájékoztatás az EP plenáris üléséről.

2013. július 5. Kiegyensúlyozott tájékoztatás az EP plenáris üléséről. 2013. július 5. Kiegyensúlyozott tájékoztatás az EP plenáris üléséről. Kedves Olvasó! Tavares konyec! - Ezt mondta volna legszívesebben a magyar kormánytöbbség. E helyett azonban ennél sokkal keményebbeket

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Közigazgatási alapfogalmak

Közigazgatási alapfogalmak ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Közigazgatási alapfogalmak Jogi asszisztens tanfolyami jegyzet (ideiglenes) dr. Bednay Dezső 2011 január Tartalomjegyzék I. Rész: A közigazgatás az állami szervek rendszerében

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

Franciaország a felvilágosodás után

Franciaország a felvilágosodás után FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

CIVIL ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS KISTÉRSÉGI SZINTEN

CIVIL ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS KISTÉRSÉGI SZINTEN TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM CIVIL ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS KISTÉRSÉGI SZINTEN EGY MEGYEI SZINTŰ HELYZETFELTÁRÓ KUTATÁS TANULSÁGAI Bevezető Kinyik Margit Jelen tanulmány az önkormányzati és civil szektor kapcsolatára

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1.

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. Bevezetés: a hagyományos családmodell megváltozásának folyamata

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA

A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA MIHÁLYI PÉTER A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA 1. KÖTET PANNON EGYETEMI KÖNYVKIADÓ VESZPRÉM MTA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET BUDAPEST 2010 TARTALOMJEGYZÉK 1. kötet ELŐSZÓ 5 TARTALOMJEGYZÉK 7 BEVEZETÉS

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681

Részletesebben

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA AZ EURÓPAI ÚJJÁÉPÍTÉSI ÉS FEJLESZTÉSI BANK DOKUMENTUMA STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA Nyilatkozat A dokumentum eredeti szövegének fordítását az EBRD kizárólag az olvasó érdekében biztosítja. Annak ellenére,

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Szociális párbeszéd új keretek között

Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

Korszakváltások kora

Korszakváltások kora Pétervári Zsolt Korszakváltások kora A nemzetközi és a hazai elemzői vélemények mindegyike megegyezik abban, hogy a jelenlegi globális pénzügyi válság - mely az amerikai másodlagos jelzálogpiac összeomlásából

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Három választás Londonban

Három választás Londonban Havas Péter Három választás Londonban Konzervatív polgármester a brit főváros élén Nagy-Britanniában 2008 májusában több szinten is választásokat tartottak, aminek következtében Londonnak új polgármestere

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Kozma Judit A szociális munka professzionalizációja a jóléti államokban

Kozma Judit A szociális munka professzionalizációja a jóléti államokban Kozma Judit A szociális munka professzionalizációja a jóléti államokban A témáról A modern értelemben vett szociális munka a jóléti állam terméke. A jóléti állam értékracionális premisszája, az állampolgárok

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod Ani DiFranco Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;

Részletesebben

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2.

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Helyszín: az Országház 55. sz. tanácsterme. Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Résztvevők: Keresztes Sándor soros elnök Kereszténydemokrata Néppárt Antall József Magyar Demokrata Fórum Balsai

Részletesebben

Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából

Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából Tanulmányomban a nemzetközi, elsősorban brit tapasztalatok alapján igyekszem a szociális szolgáltatások

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977)

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977) ISMERETLEN ARCÉLEK A Miskolci Keresztény Szemle rovatot indított Ismeretlen arcélek címmel. Ebben a rovatban idırıl-idıre, Magyarországon jórészt ismeretlen XX. századi európai személyiségek életútját,

Részletesebben

GUBCSI LAJOS TARAFÁS IMRE A LÁTHATATLAN PÉNZ MÁSODIK, ÁTDOLGOZOTT ÉS BŐVÍTETT KIADÁS

GUBCSI LAJOS TARAFÁS IMRE A LÁTHATATLAN PÉNZ MÁSODIK, ÁTDOLGOZOTT ÉS BŐVÍTETT KIADÁS GUBCSI LAJOS TARAFÁS IMRE A LÁTHATATLAN PÉNZ MÁSODIK, ÁTDOLGOZOTT ÉS BŐVÍTETT KIADÁS KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KÖNYVKIADÓ BUDAPEST 1983 írta: DR. GUBCSI LAJOS DR. TARAFÁS IMRE TARTALOMJEGYZÉK Az első kiadást

Részletesebben

A neoliberalizmus mítosza

A neoliberalizmus mítosza Paár Ádám A neoliberalizmus mítosza Akad-e ellenzéki párt, amelyről kormányon levő ellenfelei nem híresztelték, hogy neoliberális, akad-e ellenzéki párt, amelyik nem vágta vissza a neoliberalizmus megbélyegző

Részletesebben

Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai

Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai Dr. Kelemen Gyula HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram

Részletesebben

ÜZEMI TANÁCSOK, SZAKSZERVEZETEK ÉS MUNKÁLTATÓK

ÜZEMI TANÁCSOK, SZAKSZERVEZETEK ÉS MUNKÁLTATÓK ÜZEMI TANÁCSOK, SZAKSZERVEZETEK ÉS MUNKÁLTATÓK Írta TÓTH ANDRÁS RÉSZVÉTEL ÉS KÉPVISELET Tóth András tudományos munkatárs MTA Politikai Tudományok Intézete 224 Üzemi tanácsok, szakszervezetek és munkáltatók

Részletesebben

Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével

Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével Paár Ádám Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével Kevés személyiség nyomta rá a bélyegét a világ arculatára olyan mértékben, mint George W. Bush. Valószínűleg még sokáig elhúzódik a vita arról,

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

I. A PIAC SZABÁLYOZÁSÁNAK INDOKAI

I. A PIAC SZABÁLYOZÁSÁNAK INDOKAI I. A PIAC SZABÁLYOZÁSÁNAK INDOKAI 1. Monopóliumok 2. Externáliák 3. Közjavak 4. Piaci döntések információs problémái 5. A piac rövid távú érdekeltsége 6. Méltányos jövedelem eloszlás biztosítása (szociális

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

JELENKOR. Propaganda Hitler után

JELENKOR. Propaganda Hitler után JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt

Részletesebben

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia Rieder Gábor A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia PhD disszertáció tézisei Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola A doktori iskola

Részletesebben

1. A teheráni konferencia

1. A teheráni konferencia 12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

AMERIKA HANGJA. Irta: Ehrenburg Uija

AMERIKA HANGJA. Irta: Ehrenburg Uija AMERIKA HANGJA Irta: Ehrenburg Uija Ez év februárja óta a newyorki rádió orosznyelvű híreket közöl; a műsor címe:*» Amerika hangja«. Newyork az új hallgatókhoz fordulva kijelenti:»marshall külügyminiszter

Részletesebben

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 A világgazdaság fejlıdési szakaszai 1. Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás (1492-1820)

Részletesebben

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK Az új kormány tevékenységét szemlélve egyelôre a nagy ívû tervek megfogalmazásának vagyunk a tanúi, várjuk a tényleges lépéseket. Ezért a 2002-es évet a változás és

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A nyugdíjreform elsõ négy éve

A nyugdíjreform elsõ négy éve Közgazdasági Szemle, XLIX. évf., 2002. június (518 527. o.) ÁMON ZSOLT BUDAVÁRI PÉTER HAMZA LÁSZLÓNÉ HARASZTI KATALIN MÁRKUS ANNAMÁRIA A nyugdíjreform elsõ négy éve Modellszámítások és tények Az 1998-ban

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

A népfőiskolák a társadalom szövetében a múlt

A népfőiskolák a társadalom szövetében a múlt A népfőiskolák a társadalom szövetében a múlt BELOVÁRI Anita & BAKA József Kaposvári Egyetem, Kaposvár belovari.anita@ke.hu & baka.jozsef@ke.hu A 19. sz. közepe táján Dániában különleges megoldás született

Részletesebben

mind az eredmények tekintetében, az alkalmazásokról immár nem is szólva 1.

mind az eredmények tekintetében, az alkalmazásokról immár nem is szólva 1. 1 BLANCHARD, OLIVIER: A POSZTKOMMUNISTA ÁTMENET KÖZGAZDASÁGTANA. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006. Közgazdasági kiskönyvtár sorozat, fűzve, 166 old, 2720 Ft, név- és tárgymutatóval, ISBN 963 19 5496

Részletesebben

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Kende Péter: A tudós visszanéz - Kornai János pályamérlege

Kende Péter: A tudós visszanéz - Kornai János pályamérlege Recenzió Kende Péter Népszabadság 2005. április 23. Kende Péter: A tudós visszanéz - Kornai János pályamérlege Közgazdászok ritkán írnak önéletrajzot, pláne "rendhagyót". Ezúttal azonban éppen arról van

Részletesebben