HBCS avagy a piac diszkrét bája
|
|
- Irma Kiss
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 HBCS avagy a piac diszkrét bája (szelíd viszontválasz Dózsa Csaba Agresszív HBCS-politika címû írására) Dr. Szummer Csaba, HBCS Audit Kft. A cikk elôször azt mutatja be, hogyan szimulálja a HBCS a piac mûködését, majd azokat az állításokat veszi sorra, amikben Szerzô és Vitapartnere feltehetôen egyetértenek. Ezt követôen Dózsa Csaba azon állításait vizsgálom meg, amelyeket a leglényegesebbnek tartok vitapartnerem pozíciója szempontjából. Rámutatok, hogy a Dózsa Csaba által javasolt metodikai és egyéb újítások nagyszerûen alkalmazhatók a HBCStechnika mellett, majd amellett érvelek, hogy a költségrobbanás megfékezésére ma már elengedhetetlen a HBCS-logikájú kórház-finanszírozás, amit jól mutat a HBCS ezekben az években megfigyelhetô diadalútja Európában. Kitérek a HBCS-finanszírozás hazai diszfunkcióira is. Elfogadom Dózsa Csaba felosztását, és különbséget teszek a HBCS diszfunkcióinál a környezeti feltételek hatása, valamint a rendszer immanens mûködési zavarai között. BEVEZETÉS Hatalmas vihar dühöngött Skócia nyugati partjainál, ennek azonban történetünk szempontjából nincsen különösebb jelentôsége, mert az Írország keleti partjain játszódik. De azért ott is elég ronda idô volt. valahogyan így kezdi könyvét, Leacock, az angol humorista. Dózsa Csaba érvelése Leacock Kék Edwardját, Karinthy hallhatatlan fordítását juttatta eszembe, ugyanis ha cikkem hatására írt gondolatmenetét rekonstruáljuk, az körülbelül így hangzik: A HBCS-technika igen hatékony finanszírozási módszer. Magyarországon az elmúlt 10 évben jelentôsen javította a kórházi szektor hatékonyságát. Ha bizonyos korlátozó tényezôket megszüntetnénk, akkor a HBCS-piac szabályozó hatása még pozitívabb lenne. Ezt azonban ne tegyük! Alkalmazzunk inkább a HBCS mellett és helyett (?) fix finanszírozási elemeket, minôségi indikátorokat, guide-line-okat és protokollokat, ügyeljünk a prevencióra, valamint bátran kísérletezzünk az egészségszervezéssel! Dózsa Csaba írása más módon is meglepett. A kezdeti indulatos hangnem alapján azt vártam, hogy kemény vitairatot fogok olvasni a HBCS-rôl. Mivel az Egészségbiztosító egyik vezetôjérôl van szó, ez örvendetes, hiszen az Egészségbiztosítótól elvárhatjuk az egészségpolitika képviseletét, aminek nyilvánvalóan része a szakmai diskurzus alakítása is. Az pedig külön kellemes, hogy Dózsa Csaba élénk és jó stílusban adja elô mondanivalóját, felpezsdítve ezzel a szakmai viták nemritkán fád hangulatát. Végül Dózsa Csaba debatter-hajlama már csak azért is megbecsülendô, mert az Egészségbiztosító részérôl eddig inkább csak homályos ellenszenvet lehetett érezni a HBCSvel szemben, semmint érvelô hajlamot. Úgy vélem, az ellenszenv legalább két forrásból táplálkozik. Egyrészt a HBCS ab ovo bonyolult rendszer és alkalmazása szakértelmet követel már kórház-szinten is, makroszinten pedig komoly elméleti apparátust, koncepciózus munkát, nemegyszer szívósságot. Másrészt, mint Imre (2004) rámutat, a HBCS-rendszer napjainkban szükségtelenül komplikált, mivel a szoftver-és elszámolási szabálymódosítások évgyûrûk módjára rakódtak rá az eredetileg viszonylag egyszerû és tiszta rendszerre. Ezért tisztán szubjektív szempontból érthetô, ha az Egészségbiztosító egyes munkatársai idônként kísértésbe esnek, és sóvárogva gondolnak egyszerûbb megoldásokra, mondjuk a fix finanszírozásra. Köztudott ugyanis, hogy minden bonyolult problémának létezik egy egyszerû, és bizonyosan rossz megoldása. Az OEP más munkatársai ugyanakkor elkötelezett hívei a HBCS-nek, és értékes munkával teszik lehetôvé annak mûködtetését és továbbfejlesztését. Ami Dózsa Csaba vitánkban elfoglalt pozícióját illeti, ô inkább ebbe a második csoportba tartozik (vö. pl. Kövi-Nagy-Dózsa, 2004) azok közé, akik tisztelik a közgazdaságtan alaptörvényét, miszerint legjobb forráselosztó a piac. Vitapartnerem persze a dolgok jelenlegi állása szerint eklektikus. (Ô biztosan kijavítana: pragmatikus.) Velem ellentétben azt vallja, hogy a tiszta HBCS valószínûleg nem a legoptimálisabb módja a kórház-finanszírozásnak. Ha viszontválaszt akarok adni írására, akkor elôször is ki kell rostálnom HBCS-specifikus mondanivalóját. Dózsától ugyanis az ígért vitairat helyett voltaképpen egy ad hoc leltárt kapunk a magyar egészségügy általános problémáiról és azok enyhítési módjairól. Természetesen mindenki örül (ne) a korszerû epidemiológiai módszerek alkalmazásának, a minôségfejlesztésnek, az indikátorok és protokollok elterjedésének, a paraszolvencia visszaszorulásának stb. Mennyiben akadályozza azonban mindezt egy adott finanszírozási technika, nevezetesen a HBCS alkalmazása? Vitapartnerem mintha nem lenne teljesen tudatában: amit a HBCS nyakába akar varrni, annak legtöbbször vagy nincsen köze a HBCS-hez, vagy pedig egyenesen a HBCS ellenére következett be a magyar egészségügyben. Nézzük meg elôször is azt, milyen mechanizmussal szabályozza az egészségügyi szolgáltatók viselkedését a HBCS-finanszírozás? 18
2 A HBCS TECHNIKA MINT SZIMULÁLT PIACI SZABÁLYOZÁS A költséghatékonyság és a társadalmi méltányosság céljait követve, ugyanakkor a piaci kudarcok (lásd késôbb) tényével számolva a nyolcvanas évek második felének hazai finanszírozási szakértôi olyan megoldás után kutattak, ami a piac szabályozó szerepét, a gazdasági szempontból hatékony, racionális állami beavatkozást, valamint a társadalmi szolidaritás szempontját képes volt egyetlen modellben egyesíteni. (Vö. Bordás, 1998) Ezt az egészségügyi szolgáltatások zömét kitevô aktív kórházi ellátások területén érvényesített HBCS-finanszírozás technikájában találták meg, amely egyfajta szimulált piacot hozott létre a kórházak számára. A valódi piacon a vevô, pontosabban a vevôkért folytatott verseny kényszeríti a szolgáltatókat költséghatékony és vevôbarát megoldások keresésére. A szolgáltató által elérhetô ár nem a saját ráfordítások nagyságától függ elsôsorban, hanem a többi szolgáltató áraitól. Ezért ha egyetlen szolgáltató hajt végre költség-és árcsökkentést, ez közvetett módon minden szolgáltatót arra ösztönöz, hogy csökkentse árait. A valódi piac esetében a vásárló, annak függvényében, hogy mennyire ismeri az árakat és a szolgáltatásokat, megpróbálja kiválasztani a számára leginkább költséghatékony minôség-ár kombinációt. A HBCS-rendszerû szimulált piac esetében a vevô, az Egészségbiztosítási Alap elméletben, modellszerûen tökéletesen tisztában van az adott termék, vagyis az adott homogén betegségcsoport átlagos költségeivel, és ezeket a költségeket fogja érvényesíteni a szolgáltató, a kórház teljesítményeinek finanszírozásánál, tehát nem a kórház egyedi, konkrét hatékonyságát és ennek megfelelô tényleges költségeit ismeri el és fedezi. Ha a biztosító a szolgáltatók minden költségelemét képes és hajlandó finanszírozni, továbbá ha helyes költségadatokra támaszkodik, akkor az általa egy év alatt egy adott HBCS-re kifizetett finanszírozás országos szinten összesítve meg kell, hogy egyezzen az egészségügyi szolgáltatók által viselt, ehhez a HBCS-hez kapcsolódó költségekkel. Mivel minden egyes kórház a számított országos átlagot kapja, az adott HBCS-t kisebb költséggel elôállító kórházak nyereséget, a nagyobb költségûek pedig veszteséget realizálnak. Az OEP (korábban GYÓGYINFOK) által elvégzett átlagolás éppolyan hatékony versenyre kényszeríti a szolgáltatót a költségek lefaragásában, mint a valódi piac, ezért alkalmas eszköz a költségrobbanás megfékezésére. A továbbiakban felsorolom azokat a tételeket, amelyeket valószínûleg Dózsa Csaba is elfogad, majd pedig azokat a pontokat veszem sorra, ahol eltér a véleményünk. AMIBEN (FELTEHETÔLEG) EGYETÉRTÜNK A piacnál nincsen jobb szabályozó eszköz a gazdasági életben, ezért, amennyire csak lehetséges, piaci szabályozást kell alkalmazni az egészségügy területén is. A piaci kudarcok miatt az egészségügyben a piaci szabályozást módosított formában kell alkalmazni. ( A piaci kudarcokra vonatkozó elmélet alapvetô következtetése, hogy bizonyos feltételek mellett a javak és szolgáltatások piaci viszonyok között történô termelése és elosztása társadalmi szinten nem hatékony. (Orosz, 2001, 36) Az egészségügy területén ilyen feltételek pl. az ún. externális hatások, a szolgáltató és a fogyasztó közötti információs aszimmetria, biztosítási rendszer esetén pedig az ún. morális kockázat. Ez utóbbi kifejezés arra utal, hogy harmadik fizetô fél esetén sem a szolgáltató, sem pedig a fogyasztó nem érdekelt a költséghatékony eszközök megválasztásában.) A HBCS-finanszírozás tervezett vagy szimulált piac, ezért lényegét tekintve a legjobb kórház-finanszírozási technika, amit eddig kitaláltak, jóllehet, számos diszfunkcióval küszködik, amelyek az egészségügyi rendszerünk anomáliái miatt Magyarországon különösen zavaróak. A HBCS nem fejti ki teljes mértékben szabályozó hatását Magyarországon, mert a bajba jutott kórházakat többnyire politikai és nem egészséggazdasági megfontolásból megsegítik, vagyis felpuhítják azok költségvetési korlátját. A HBCS a súlyszámok meghatározásán keresztül számos egészségpolitikai cél megvalósítására alkalmas. A diszfunkciók egy része a HBCS-technika inherens eleme, más része a HBCS-finanszírozás gazdasági-politikai környezetébôl áll elô. A legfontosabb diszfunkció az indokolatlan hospitalizáció. Egyéb diszfunkciók: minôségromlás, túlkódolás. Külön kiemelem a súlyszámok megállapításával kapcsolatos diszfunkciókat: ezek a bevezetôben említett alluviális fejlôdés, a ráfordítási adatgyûjtések elmaradása, valamint a lobbi-érdekek érvényesülése a súlyszámok meghatározásánál. A HBCS-finanszírozásnak komoly minôségbiztosítással, adminisztratív ellenôrzéssel és jogi prezicitással kell párosulnia. Ezek erôforrásokat igényelnek. A HBCS-rendszer finanszírozási technika. Mint ilyen, csupán egyik eleme az egészségügy rendszerének, így nem lehet felelôssé tenni a teljes egészségügyi ellátásért, és fôleg nem az ország egészségi állapotáért. Ezért nem kérhetô rajta számon a prevenció elmaradása, a protokollok hiánya stb. AMIBEN ELTÉR A VÉLEMÉNYÜNK Nyereséghajsza és adminisztratív ellenôrzés Dózsa Csaba véleménye: mivel a HBCS-finanszírozás profitérdekeltté teszi a kórházakat, a profit megszerzésének egyik módja pedig a túlszámlázás az Egészségbiztosító felé, a túlszámlázást szinte lehetetlen adminisztratív ellenôrzésekkel megakadályozni. 19
3 Valóság: hasonló problémával állunk szemben a piacgazdaság egyéb területein is. A gazdasági szereplôk ellenôrzése, a fair viselkedés biztosítása erôforrásokat, pénzt és szakértelmet igényel. Emiatt azonban senki nem mondaná, hogy magát a piaci szabályozást váltsuk fel állami szabályozással. A magyar kórházfinanszírozás lényege, mint láttuk, hogy piaci helyzetet szimulál a szolgáltatók számára. Az egészségügyi szolgáltatók többsége a játékszabályok betartásával törekszik az általa elérhetô legmagasabb finanszírozásra. Mivel piaci mechanizmusoknak kitett gazdálkodó szervezetekrôl van szó, ha nem így járnának el a kórházak, felelôtlennek kellene tekinteni vezetôiket (Vö. Imre, 2003). Piacgazdaságban minden gazdálkodó alany csábítást érezhet a túlszámlázásra, adóelkerülésre, vámcsalásra stb. A tisztességtelen gazdasági viselkedés rövid távon akár versenyelônyt is eredményezhet az adott gazdasági szervezet számára. Az államnak ezért gondoskodnia kell a tisztességes verseny feltételeirôl: a tisztességtelen gazdasági viselkedést szakszerû ellenôrzési rendszerrel, arányos, ezért komolyan veendô szankciókkal kell biztosítania. Ezzel analóg módon az OEP sem úszhatja meg a megfelelô ellenôrzési apparátus és módszer kialakítását, valamint a jogi szankciók érvényesítését. Kódolási tanácsadóként, valamint az Egészségügyi Finanszírozási Tanácsadók Egyesülete (EFTE) elnökségi tagjaként különösen fontosnak érzem, hogy különbséget tegyünk a tisztességes könyvelôk, adótanácsadók, valamint a csalásra buzdító tanácsadók között, beleértve természetesen a kódoló cégeket és finanszírozási tanácsadókat is. A HBCS összetett elszámolási módszer, alkalmazása szakértelmet követel. Ez azonban, mint Imre (2003) kifejti, érvényes a jogi és gazdasági szabályozások alkalmazására általában véve is. Az ellenôrzés természetesen nem reménytelen feladat, hiszen a korrekt és szakszerû kontroll és szankció még a profitérdekelt magáncégek túlnyomó többségét is vissza tudja tartani a csalásoktól, nemhogy nonprofit költségvetési intézmények dolgozóit, akiknek alig kerül a zsebébe az esetleges csalások kétes hozadékából. Az Egészségbiztosító ellenôrzési hiányosságaira már sokan rámutattak (Vö. pl. Kornai János, 1998, 99. old). Weltner (1998, 270. old.) joggal számoltatná el errôl a döntéshozókat: Hogy miért is kellett a rendszerváltozást követôen a közpénzeket költô egészségügyben több, korábban már létezô ellenôrzési módszert felszámolni, arról /.../ a politikusoknak kellene beszámolniuk. A korábbi és nem is olyan régi állapotokat jól tükrözi az a néhány nagy dérrel-dúrral elindított bírósági eljárás, ami azután sorra elhalt, abbamaradt. A csalás és a rosszhiszemûség ténye minden esetben bizonyíthatatlan volt, még a nagy port felvert oxygenator-esetekben is. Az ellenôrzés komolytalanságát mutatja, és a finanszírozót járatják le az olyan nagyközönségnek szóló boszorkányüldözések is, mint például a halottak TAJ-számaival való visszaélés gogoli fantáziáról árulkodó vádja. /.../ a helyzet aggasztónak tûnik. Ha az orvosok csalnak, az a baj, ha az OEP nyilvántartásai csapnivalóak, akkor meg az., állapítja meg az ügyrôl Mihályi (2000, 93. old.). Kedves vitapartneremet nem lenne tapintatos az elmúlt három év ügyeivel terhelnem, ezért elég, ha csak a 2001-es nagy ellenôrzési hullámra utalok, amikor az OEP-kommandóknak elkeresztelt ellenôrök tevékenysége súlyos hiányosságokat mutatott, az ellenôrök által készített jegyzôkönyvek sokszor elemi szakmai ismeretek hiányáról tanúskodtak. A helyzetet csak rontotta, hogy az OEP akkori vezetôje még az ellenôrzések lezárása elôtt kijelentette a sajtóban: százmillió forintot meghaladó túlkódolást lepleztek le, és ezt az összeget a biztosító vissza fogja vonni az érintett kórházaktól. Ugyanakkor a kórházak nem kaptak megnyugtató lehetôséget a jogorvoslatra. Csalás, túlkódolás, alulkódolás Dózsa Csaba véleménye: ami a teljesítményarányos finanszírozásban zajlik, a kódolási trükkök alkalmazása stb.: az egy rémregény. Valóság: bár a teljesítmény-finanszírozás technikai szabályainak adekvát vagy inadekvát alkalmazása kétségtelenül eredményezhet akár 5-10%-os szórást is a kórházak elszámolásainál, a szándékolt csalások pedig néhány százalékos, ám fölöttébb kockázatos többletjövedelmet egy adott kórház számára, azonos teljesítményért lényegében véve azonos finanszírozásra számíthatnak kórházaink. Az 5-10%-os szórás oka, hogy a kórházakban egyszerre van jelen a túlkódolás és az alulkódolás. Ennek oka elsôsorban a szakértelem hiánya, másodsorban az alulfinanszírozottság, a gyönge ellenôrzés, végül pedig a szankciók enyhe volta. Nota bene, nem szándékom azokat védeni, akik bizonyítottan és rosszhiszemûen visszaélnek az adózáshoz hasonlóan önbevalláson alapuló teljesítmény-finanszírozás lehetôségeivel. A szakszerû, standardizált szempontokon nyugvó ellenôrzési rendszer, a bizonyított visszaélések elkövetôivel szemben alkalmazott kiszámítható, következetes és arányos szankciók elengedhetetlenek ahhoz, hogy a megfelelô mértékû bizalom a kórház-finanszírozás rendszerével kapcsolatban fennmaradhasson. Megint Imrére (2003) utalok, aki hangsúlyozza: nem lehet a csalás vádját a kórházak és tanácsadók többségére kiterjeszteni, mert ez olyan, mintha az adócsalások alapján valaki kijelentené: az összes magyar vállalkozó csaló, tonnaszám gyártják a hamis bizonylatokat, és csak az APEH kénye-kedve (amit természetesen politikai sugallat irányít) dönti el, kit gyûr végül is be az igazságszolgáltatás gépezete. Aránytalanok-e a járulékos költségek? Dózsa Csaba véleménye: a kódoló cégeknek kifizetett jutalékok aránytalanul nagy részét viszik el az egészségfinanszírozásnak. Valóság: a kórházaknak teljesítményarányosan kifizetett finanszírozás összege milliárd Ft/év. A tanácsadóknak kifizetett jutalék az EFTE becslése szerint
4 millió Ft/év, vagyis az auditált összeg 1 ezreléke, ami jóval alatta marad a könyvelôknek, adótanácsadóknak kifizetett pénzek arányának; megfelel a legkisebb tranzakciós költségeknek, nevezetesen az elektromos banki átutalásokkal megegyezô arányról van szó. Dózsa Csaba mintha a piaci szabályozás mûködési költségein, (finanszírozási tanácsadók, OEP-ellenôrök, ráfordítási adatgyûjtések stb.) akarna spórolni. Ezek a költségek azonban messze elmaradnak azoktól a hatékonysági veszteségektôl, amelyeket az adminisztratív finanszírozási technikák okoznak. Dózsa Csaba nem veszi figyelembe, hogy a piacgazdaság járulékos költségei elengedhetetlenek a gazdaság korrekt mûködtetéshez. A jogászok, bankárok, könyvelôk, és idesorolhatók a HBCS makro-és mikroszintû tudorai is, nem a piacgazdaság élôsködôi, hanem olyan szaktudással rendelkezô piaci szereplôk, akik nélkül a rendszer nem tudna hatékonyan mûködni. Ha azt a csekély erôforrást sem tudjuk biztosítani, ami a ráfordítási adatgyûjtésekhez és az OEP-ellenôrzésekhez szükséges, mibôl gondoljuk, hogy az adminisztratív-bürokratikus szabályozás kisebb veszteséggel fogja majd biztosítani a kereslet és a kínálat összhangját, mint a HBCS-rendszerû tervezett piac? (Csak zárójelben: a Dózsa Csaba által propagált IBR, illetve annak mostanában felbukkant torz mutánsa, a PBR privatizált betegirányítási rendszer (vö. Szummer, 2004a; b)) talán nem kíván meg komoly ellenôrzést az alulkezelések és a túlszámlázás elkerülésére?) A HBCS-finanszírozás mint high-tech megoldás Mint tudjuk, a piac szabályozó funkciója a kereslet-kínálat összhang megteremtésének leggazdaságosabb módja. Nem túlzás, ez ugyanolyan alaptörvény a közgazdaságtanban, mint a tömegvonzás törvénye a fizikában. Mint ilyen, meglehetôsen lassan avul el. Az egészségügyben érvényesülô piaci kudarcok nem jogosítanak fel minket arra, hogy belepancsoljunk a tervezett piac mûködésébe, márpedig a fix elemek alkalmazása, a degresszivitás bevezetése stb. megakadályozzák, hogy a HBCS jól szimulálja a piacot, ezért a piaci szabályozást gyengítik, torzítják. A HBCSfinanszírozás nem csupán nem korszerûtlen, hanem valóságos diadalmenete figyelhetô meg Európában: Németország, Hollandia, Románia, hogy csak az elmúlt két év terjeszkedését említsük, valamint Anglia és Bulgária, ha a közeljövôre gondolunk. Ami tíz évvel ezelôtt világszínvonalú innováció volt a magyar kórház-finanszírozásban, az ma, az elszabadult költségrobbanás világában szinte elkerülhetetlen rutin, ahogyan a HBCS európai térhódítása is mutatja. A protokollok kidolgozása és elterjesztése, a minôségi indikátorok kifejlesztése és alkalmazása, a morbiditási statisztikák finomítása stb. nyilvánvalóan nem alternatívája, hanem lehetséges és kívánatos kiegészítôje a HBCS-nek. (Mint ahogyan a Dózsa Csaba által propagált IBR is teljes mértékben HBCS-semleges, azaz elképzelhetô HBCS-finanszírozással és bázisfinanszírozással is.) Kik favorizálják Magyarországon a HBCS-t? Dózsa Csaba véleménye: a HBCS-alapú finanszírozást elsôsorban menedzserek favorizálják, az egészség-közgazdászok szkeptikusok a HBCS-finanszírozás lehetôségeit illetôen. Valóság: Az aktív kórházi ellátás HBCS-rendszerû finanszírozási technikája a magyar egészségügy azon eleme, amely általános elismerést vált ki a szektort vizsgáló hazai és külföldi szakértôkbôl. Lásd pl. Kornai, 1998; Sinkó 1999, Mihályi, 2000; Orosz, 2001; Kincses, 2002; OECD, 1999; OECD, Az egészségközgazdászok tehát egyértelmûen HBCS-pártiak. (Nem tudományos álláspont, de azért nem tudom megállni, hogy ne idézzek az állami Számvevôszék 2003-as jelentésébôl, amely joggal állapítja meg: Az egészségügyi ellátás társadalombiztosítási finanszírozási reformjának legnagyobb hatású eleme a teljesítményarányos finanszírozásra való áttérés volt. (Állami Számvevôszék, 2003, 2. oldal)) Igaz, az OEP néhány munkatársa idônként mintha szembe próbálna helyezkedni a szakmai konszenzussal, és HBCS-ellenes deklarációkat tesz, anélkül azonban, hogy tényleges érveket fejtene ki álláspontja védelmében. Agresszív-e HBCS marketingje? Dózsa Csaba véleménye: a HBCS hívei agresszív marketingpolitikával elfoglalták a szakmai diskurzus jelentôs részét. Valóság: a HBCS-párti vélemények valóban uralják a nyilvánosságot. Ennek oka azonban a fentebb hivatkozott szakmai konszenzus, nem pedig egy maroknyi létszámú lobbi-csoport érdekérvényesítô képessége. Képes-e a HBCS egyenlô hozzáférést biztosítani? Dózsa Csaba véleménye: a HBCS-rendszer diszfunkcióihoz tartozik, hogy nem képes az equity-t biztosítani. Valóság: Dózsának itt végeredményben igaza van, de a véleményével az a baj, hogy ezt nem is a HBCS-nek kell biztosítani. Az equity a struktúrafejlesztés kérdése, elsôsorban a beruházás-politikáé. Nem a HBCS a hibás, hogy semmi köze sincsen a beruházások helyzetéhez. Az equity-t ma még mindig adminisztratív módszerekkel lehetne megteremteni. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a HBCS rendszer bevezetése néhány év alatt az addig nagyon eltérô költségszinten mûködô kórházakban a ráfordításokat az átlag felé tolta el, ami nyilvánvalóan az egyenlô hozzáférés irányába való elmozdulást jelentett. (Nem is beszélve arról, hogy évente sok tízmilliárdos megtakarítást eredményezett a költségvetésnek azzal, hogy egyes addig indokolatlanul preferált gyógyító intézmények túlköltekezését a továbbiakban már nem finanszírozta.) 21
5 Mi az oka az indokolatlan kórházi felvételeknek? Dózsa Csaba valószínûleg egyetért velem abban, hogy ez a diszfunkció elsôdlegesen az HBCS finanszírozási technika gazdasági környezetére vezethetô vissza: nevezetesen arra, hogy az eltérô ösztönzést biztosító alapellátás és a járóbeteg-szakellátás nem tudott ellenállni a teljesítményarányos finanszírozás elszívó hatásának. Mivel az alapellátásban a szolgáltatót nem a teljesítménye, hanem fejkvóta alapján finanszírozzák, így nem érdekelt a definitív betegellátásban. Az ambuláns ellátásban viszont maga a kórház nem érdekelt, amíg jóval magasabb finanszírozást kap a beteg befektetésével. A megoldást rövid távon az jelentené, ha a finanszírozó ekvivalencia-skálát alakítana ki az aktív és krónikus fekvôbeteg, valamint a járóbeteg ellátás között, és ezzel ösztönözné a kórházakat arra, hogy a leghatékonyabb terápiát válassza. (Vö. Orosz, 2001, 224) Hosszútávon célszerû lenne a HBCS-rendszerû szimulált piacot a járóbetegellátásra is kiterjeszteni. A jelenlegi technika, a tételes elszámolás (fee for service) technikája ugyanis arra ösztönzi a szolgáltatót, hogy minél jobban növelje kibocsátását. Homlokegyenest ellenkezô hatást fejt tehát ki, mint a költségek leszorítására serkentô HBCS ban, a HBCS-rendszer bevezetésekor az OEP már érzékelte, hogy rossz kompromisszum volt a járóbeteg-finanszírozás átengedése a tételes elszámolási technikának, ezért döntést hozott az Ambuláns Betegség Csoportok (ABCS) kialakítását célzó szakmai munkák megindításáról, ezek a munkák azonban sajnálatos módon megakadtak. Azóta az ABCS-k finanszírozási módszerét jó néhány országban bevezették, ezért célszerû lenne, ha Magyarországon is felhasználnák az ott felgyûlt tapasztalatokat. (Ezzel kapcsolatban megint Dózsáék cikkére utalok: Kövi Nagy-Dózsa, 2004) Kezeli-e a HBCS-a paraszolvencia problémáját? Válasz: hogy kerül a csizma az asztalra? A paraszolvencia hozzákapcsolása a HBCS-hez Dózsa Csaba idioszinkráziájából fakad, a hálapénz-kutatás szakirodalma errôl mit sem tud. KONKLÚZIÓK AVAGY NINCSEN RÓZSA TÖVIS NÉLKÜL A HBCS-alapú finanszírozásnak a cikkben felsorolt okok miatt nincsen reális alternatívája Magyarországon. A HBCS-ben történô teljesítményarányos finanszírozás ugrásszerû hatékonyság-növekedést eredményezett a magyar kórházi ellátásban. Jelentôsége azonban ennél általánosabb volt, mivel döntô mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaságilag racionális, üzemszerû mûködés elterjedjen a magyar egészségügyben. (A HBCS ezért is volt kezdetben a gazdasági racionalitás ellenszenves szimbóluma. Az orvosok zsigeri ellenszenve egyébként még távolról sem múlt el, ha nem is a HBCS-vel, de a költséghatékonysági szempontokkal szemben. Részben erre vezethetô vissza Kornai (1998) könyvének ellenséges fogadtatása: pl. Ajkay, 1998; Nagy, 1998; Szenczi, Ugyancsak jól reprezentálja a tradicionális, hippokratészi orvosetikai attitûd értetlenségét az üzem- és makrogazdasági racionalitással szemben a Simon Kornéllal (2000) készített interjú, valamint az interjút követô vita. (Szummer 2000b; Szenczi 2000; Imre József, 2000) Ugyanakkor nem elhanyagolható tény, hogy szinte minden egészségfinanszírozással foglalkozó írás említést tesz a rendszer diszfunkcióiról is. (Ahogyan természetesen jómagam is megtettem ezt minden szakmai írásomban.) A diszfunkciók, ahogyan Dózsa Csaba is rámutat, részben környezeti jellegûek. Ide sorolhatók: a túlzott hospitalizáció, melynek ellenszere lehet a Dózsa Csaba által említett IBR (vigyázat, mint másutt Szummer, 2004 érvelek, IBR és nem PBR!), valamint az ABCS-k bevezetése. A hospitalizáció arányának elmúlt tíz évben megfigyelhetô enyhe növekedése nem a HBCS-rendszer bûne, hanem a kórházi ellátás finanszírozási technikájának környezeti feltételeihez kapcsolódik. Ha a járóbeteg-ellátásban is bevezetnénk a HBCS-rendszert, az alapellátást pedig valami módon koordinálnánk a kórházi ellátással, és megfelelô finanszírozási technikával egyúttal a definitív ellátás irányába mozdítanánk el, minden valószínûség szerint jelentôsen csökkenne a kórházi forgalom. A rögzített kasszahatárok semmilyen finanszírozási technikával sem tudnának javítani a járó-fekvô ellátási arányon. Ezt a problémát kézi módszerekkel nem lehet megoldani, azzal például, ha az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben módosítja a kasszaarányokat. Ezt soha sem tették meg, igaz az OEP soha nem is állt elô számukra ilyen javaslattal) Ugyancsak egyetértek Dózsával: a HBCS által kiváltott hatékonyságnövekedés minden bizonnyal még nagyobb lehetne, ha kapacitáscsökkentéssel és rugalmasabb struktúraváltással reagálhatnának a kórházak a szimulált piac követelményeire. (Ugyanakkor abszurd dolog ezért is a HBCS-t hibáztatni; olyan, mintha a piaci szabályozást hibáztatnánk azért, mert az állam a múlt rendszerben indokolatlan redisztribúciót folytatott a magyar vállalatok között.) A HBCS inherens diszfunkciói közül elsô helyen a minôségrontásra való hajlamot lehet említeni. (Lásd ezzel kapcsolatban Kovács (1999, )). Ezért az orvosszakmai minôségi ellenôrzés javítása a HBCS egyik legsürgetôbb követelménye, ami elsôsorban valóban a Dózsa Csaba által is említett szakmai protokollok kidolgozásával, a minôségi indikátorok használatával, másodsorban pedig a fogyasztói érdekvédelmi szervezetek felállításával valósítható meg. Dózsának abban is igaza van, hogy a HBCS-finanszírozás rendszere állandó karbantartásra is rászorul. A ráfordítás-arányos kvázi-árak, vagyis a ráfordítás-arányos HBCS pontértékek minden gazdaságilag racionális döntés alapját képezik a magyar kórházi ellátásban, mint azt a béremelés HBCS-kbe történô beépítésének júniusától január 1-ig tartó kínkeserves huzavonája is mutatta. Mivel az egészségügyi szektor mûködése számára alapvetô jelentô- 22
6 ségû adatokról van szó, megfelelô erôforrást kell biztosítani a rendszer folyamatos karbantartásához. Ugyancsak fontos feladat az OEP-ellenôrzések színvonalának emelése. A mûszerek tôkeköltségeinek beépítése sürgetô feladat, és viszonylag kevés forrást igényel; e nélkül ugyancsak nem alakulhatnak ki ráfordítás-arányos homogén betegségcsoport pontértékek. Egyetértek vitapartneremmel abban is, hogy megengedhetetlen az egészségügyi finanszírozásba fiskális pánik-impulzusok alapján történô beavatkozás. (vö. Szummer, 2003) Végül elismerem, a magyar egészségügynek valóban rákfenéje a túlméretezett kórházi kapacitás. Tagadhatatlan: a túlzott kapacitások is gerjesztik a vatta betegek felvételén keresztül az indokolatlan hospitalizációt, ui. a valódi feladatok híján vegetáló osztályok, részlegek így keresnek maguknak saját menedzsmentjük irányában gazdasági önigazolást. A HBCS nem panacea, azonban szolid, megbízható finanszírozási technika. Eszem ágában sincsen letagadni diszfunkcióit és nehézségeit. A dolog azonban úgy áll, mint azt máshol is jeleztem: borzalmas dolog a HBCS, aminél csak egy rosszabb van: ha nincsen HBCS. Ennek tisztánlátása véleményem szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar egészségügy tovább tudjon lépni és ne kerüljön tévútra a kórház-finanszírozás, amelyrôl a legtöbb európai ország éppen mostanában tér le saját jól felfogott érdekében. IRODALOMJEGYZÉK [1] Ajkay Zoltán, Kornai János diszkrét bája. Lege Artis Medicinae, 8(4), [2] Állami Számvevôszék jelentése a kórházak gazdálkodásáról, EGVE Hírlevél, IV.évf., (2003) 2. szám. [3] Bordás István, Finanszírozási reform a magyar egészségügyben (kórház-finanszírozás). Egészségügyi Gazdasági Szemle, 36, 3, [4] Bordás István, Az input-finanszírozás részleges visszaállításáról. Informatika és Menedzsment az Egészségügyben II. évfolyam, 6. [5] Dougherty, C. J., Ethical Perspectives on Prospective Payment. Hastings Center Report, January/February [6] Imre József, Két szemszög. Élet és Irodalom, XLIV. évfolyam, június 23. [7] Imre László, Mindenki csal? Népszabadság, [8] Imre László, HBCS lehet egyszerûbben is? Informatika és Menedzsment az Egészségügyben. 2004, III. évfolyam, in press [9] Imre László és Szummer Csaba, 2002: A HBCS nevû csodaszer erényeirôl és káros mellékhatásairól. IME 2002, I. évfolyam, 3. szám [10] Kincses Gyula, Az egészségügy reform egy esélye: A köz és a magán új együttélése az egészségügyben. Budapest, Praxis Server Kft. [11] Kornai János, 1998: Az egészségügy reformjáról. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó [12] Kovács József, Bevezetés a modern orvosi etikába: bioetika. Budapest, Medicina [13] Kövi Rita, Nagy Júlia, Dózsa Csaba, Az ambuláns HBCS-k kialakításának lehetôségei. Informatika és Menedzsment az Egészségügyben (2), 10. szám, január: 5-9. oldal [14] Mihályi Péter, A szocializmus öröksége? BUKSZ, 1998 (10), 3, [15] Mihályi Péter, Magyar egészségügy: diagnózis és terápia. Budapest, Springer [16] Nagy A. L., Kornai János az egészségügy reformjáról. Lege Artis Medicinae, 8(2), [17] OECD (ed.), OECD economic surveys : Hungary. Paris, OECD [18] OECD (ed.), Health Data 2001: a comparative analysis of 30 countries. Paris, OECD. [19] Orosz Éva, Félúton vagy tévúton? egészségünk félmúltja és az egészségpolitika alternatívái. Budapest, Egészséges Magyarországért Egyesület [20] Sinkó Eszter, 1999a. A gyógyító-megelôzô ellátás kiadási adatainak értelmezése Kórház évf. 7/8.sz., [21] Sinkó Eszter, 1999b. Az egészségügy alternatívái. Budapest, KPMG Hungary Kft [22] Szenczi Tóth Károly, Reformkór. Levél Kornai Jánosnak. Élet és Irodalom, XLII. évfolyam augusztus 14. [23] Szenczi Tóth Károly, Pénz beszél. Élet és Irodalom, XLIV. évfolyam, 2000/23/augusztus 04 [24] Szummer Csaba, 2000a. Hátra arc! HVG, [25] Szummer Csaba, 2000b. Pénz és szív. Élet és Irodalom [26] Szummer Csaba, Kórház a piacon. HVG, [27] Szummer Csaba, Egy kis pánik? HVG, [28] Szummer Csaba, 2004a. Szép új IBR? Népszabadság, [29] Szummer Csaba, 2004b. Egészségtelen szervezés. HVG, [30] Weltner János: A társadalom állatorvosi lova? BUKSZ, 1998 (10), 3, old. Dr. Szummer Csaba bemutatását lapunk III. évfolyamának 2. számában olvashatják. 23
A HBCS rendszer mûködési zavarai és azok megszüntetési lehetôségei
A HBCS rendszer mûködési zavarai és azok megszüntetési lehetôségei Dr. Szummer Csaba, HBCS Audit Kft. Az aktív kórházi ellátás HBCS rendszerû finanszírozási technikájáról elismeréssel nyilatkoznak a szektort
RészletesebbenDr. Imre László, Dr. Szabó Tamás, Dr. Szummer Csaba, HBCS Audit Kft. A TELJESÍTMÉNYARÁNYOS FINANSZÍROZÁS ALTERNATÍVÁJA A BÁZISFINANSZÍROZÁS
A HBCs finanszírozási technika, valamint a magyar kórházak kódolási gyakorlata az Egészségügyi Finanszírozási Tanácsadók Egyesülete (EFTE) kérdôíves felmérése alapján Dr. Imre László, Dr. Szabó Tamás,
RészletesebbenA HBCS nevû csodaszerrôl és annak káros mellékhatásairól
A HBCS nevû csodaszerrôl és annak káros mellékhatásairól Dr. Imre László, Dr. Szummer Csaba, HBCS Audit Kft. A cikk a HBCS-alapú finanszírozási rendszer magyarországi változatának elônyeit és hátrányait
RészletesebbenEgészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs
Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2014.
RészletesebbenEgészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.
Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek
RészletesebbenEgészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs
Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2013.
RészletesebbenEgészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.
Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek
RészletesebbenEgészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása
Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2015.
RészletesebbenNEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ
NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi
RészletesebbenAz egészségügyi szolgáltatások finanszírozása
Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása Szolgáltatások forrásigénye termelékenység -adott forrás-tömeggel elérhető különböző célok hatékonyság -adott célhoz viszonyított eltérő forrás-tömegek költség
RészletesebbenNEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN
NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi
RészletesebbenA gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései
A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac liberalizálása hasonlóan az egészségügy privatizációjához mind a mai napig aktuális, a közvéleményt is foglalkoztató kérdés. Az
RészletesebbenMolnár Attila Az EGVE jelölt elnöke
Molnár Attila Az EGVE jelölt elnöke 2003 járó díjcsökkentés, szabálykönyv szigorítás, teljesítmény határérték 2004 TVK, egynapos sebészet 2005 Járó és fekvő kassza összenyitása, díjharmonizáció 2006 Labor
Részletesebben0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról
0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.
RészletesebbenStruktúraváltás az Észak-magyarországi régió kórházaiban
Egészségügyi kar Egészségügyi szervező szak Egészségturizmus-szervező szakirány Struktúraváltás az Észak-magyarországi régió kórházaiban Konzulens: Dr. Dózsa Csaba Morvai Ádám 2014. ...a legjobb, amit
RészletesebbenJ e g y zőkönyv EGB-11/2011. (EGB-30/2010-2014.)
EGB-11/2011. (EGB-30/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának 2011. május 18-án, szerdán, 10 óra 04 perckor a Képviselői Irodaház V. emelet 567. számú tanácstermében megtartott
RészletesebbenEGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenAz egészségügyi rendszer
Az egészségügyi rendszer Egészséggazdaságtan és biztosítás, 2. elıadás Tantárgyi tematika- emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák 2. Az egészségügyi
RészletesebbenIrányítószámok a közigazgatás szürke zónájában
Dr. Va rga Á dá m mb. oktató Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék, Közigazgatási Jogi Tanszék Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Bevezetés Van egy
RészletesebbenAZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *
Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai
RészletesebbenEsetszintű költséggyűjtés: felesleges teher vagy a hatékonyság záloga?
Esetszintű költséggyűjtés: felesleges teher vagy a hatékonyság záloga? Dr. Zemplényi Antal Tamás Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Gazdálkodási Igazgatóság 2017.10.05. Magyarországi Egészségügyi Napok
RészletesebbenEgészséggazdaságtan és - biztosítás
Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák
RészletesebbenA Magyar JáróbetegSzakellátási Szövetség állásfoglalása szeptember 19., Balatonfüred
A Magyar JáróbetegSzakellátási Szövetség állásfoglalása 2018. szeptember 19., Balatonfüred 2018. szeptember 19., Balatonfüred 1. A magyar egészségügy vezetése a 2018. áprilisi országgyűlési választásokat
RészletesebbenDr. Baráth Lajos mester oktató november 16.
Dr. Baráth Lajos mester oktató 2017. november 16. 1 Nincs egészségfejlesztési terv, szakmai,pénzügyi válság Alacsony GDP ráfordítás Nem terjedt el és nem alkalmazzák az egészségügyi gazdaságtant Jelen
RészletesebbenKérjük, hogy a hallgató a dolgozatot az internet következő címére töltse fel: moodle.uni-corvinus.hu
Információ a kreditre igényt tartó hallgatók számára A vizsgakérdések a következő címeken érhetőek el: moodle.uni-corvinus.hu, vagy a http://web.unicorvinus.hu/ohg/index.php?page=targyaink/targy.php&targy=53
RészletesebbenA magyar egészségügy múltja, jelene. Dr. Sinkó Eszter
A magyar egészségügy múltja, jelene Dr. Sinkó Eszter 2017.10.05 Az előadás felépítése 1 Ciklusok modellek az egészségügyben (mikor milyen típusú modellben dolgoztunk: állami vagy inkább társadalombiztosítás
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
RészletesebbenKórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE
Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális
RészletesebbenNEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Jogi Bizottság 2.7.2014 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: a brit alsóháznak indokolással ellátott véleménye a be nem jelentett munkavégzés
RészletesebbenTechnológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK
Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program
RészletesebbenLétezik olyan, hogy európai közgazdaságtan?
(Csaba László: Európai közgazdaságtan. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2014.) Létezik olyan, hogy európai közgazdaságtan? Ha egy amerikai közgazdászt kérdeznénk, jó esélylyel nemleges választ kapnánk. E válaszszal
RészletesebbenTudásmenedzsment és a fogolydilemma Fenyvesi Éva
Tudásmenedzsment és a fogolydilemma Fenyvesi Éva A fogolydilemma Neumann János már 1928-ban publikált a játékelméletről, ami azonban csak 1944-ben, egy amerikai közgazdásszal, Oskar Morgenstern-nel együtt
RészletesebbenEgészséggazdaságtan és - biztosítás
1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák
RészletesebbenZalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930
Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenKöltség-haszon elemzési ajánlások a közigazgatásnak. dr. Antal Tímea - Sántha Zsófia március 05.
Költség-haszon elemzési ajánlások a közigazgatásnak dr. Antal Tímea - Sántha Zsófia 2019. március 05. Tartalom Versenyképességi tényezők - közigazgatás Globális versenyképességi index 10+1 speciális közigazgatási
RészletesebbenAz Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)
Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ
AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:
RészletesebbenÉrveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei
Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei A racionális vita célja és eszközei A racionális vita célja: a helyes álláspont kialakítása (a véleménykülönbség feloldása). A racionális vita eszköze: bizonyítás
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2013. számú ügyben Előadó: dr. Tóth Lívia Az eljárás megindítása Egy idősotthont és fogyatékosok otthonait fenntartó nonprofit kft. ügyvezetője fordult
RészletesebbenLAKÁSVISZONYOK, 1999 2003
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának
RészletesebbenAlapfogalmak, alapszámítások
Alapfogalmak, alapszámítások Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium 1. Vállalati gazdálkodás Gazdálkodás - Gazdaságosság. A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon
RészletesebbenSAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló
SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben
RészletesebbenGNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás
GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.1.2009 COM(2009) 20 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az elektronikus számlázás terén megvalósuló technológiai fejlesztésekről, valamint
RészletesebbenTársadalmi Etikai Kódex
Társadalmi Etikai Kódex Magunkért Mozgalom 2017. április 30. A Kódex célja A Kódex azokat az értékeket és magatartási normákat foglalja össze, amelyeket elvárhatunk a mai kor emberétől, származástól, nemtől,
RészletesebbenVersenyképesség, állami szerep, állammenedzsment
Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének előadása az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen Kecskemét 2016. szeptember 17. Az előadás tézise 2 Magyarország
RészletesebbenEsetszintű költséggyűjtés: felesleges teher vagy a hatékonyság záloga?
Esetszintű költséggyűjtés: felesleges teher vagy a hatékonyság záloga? Dr. Zemplényi Antal Tamás Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Gazdálkodási Igazgatóság 2017.10.05. Magyarországi Egészségügyi Napok
RészletesebbenA (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Buday-Sántha Attila A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása Doktori
RészletesebbenAz Egészségügy 10/14/2013 A RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS SAJÁTOSSÁGAI
Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny
Részletesebbenhttp://www.levego.hu/letoltes/kapcsolodo_anyagok/tomegkozl_bajnai0908.pdf
Budapest, 2009. október 30. Hónig Péter miniszter Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Budapest Tisztelt Miniszter Úr! Köszönettel megkaptuk 2009. szeptember 30-án kelt válaszát 1 Bajnai Gordon
RészletesebbenC.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK
C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK 11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerûsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása
RészletesebbenFelsőoktatási reform és Kornai elméletei
Felsőoktatási reform és Kornai elméletei Rékasi Eszter Budapesti Corvinus Egyetem Rajk László Szakkollégium 2013.01.18. I. Kérdésfelvetés Milyen következmk vetkezményei lehetnek a 2011-ben indult magyarországi
RészletesebbenPiaci átrendeződés, a hazai gyártók lehetőségei, esélyei Szeptember 28.
Piaci átrendeződés, a hazai gyártók lehetőségei, esélyei 2011. Szeptember 28. 1 A Teva Magyarországon A Teva mennyiségben első, árbevételt tekintve a harmadik legnagyobb vállalat a magyar gyógyszerpiacon
RészletesebbenFogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban
Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based
RészletesebbenLehetőségek az egészségügy kiegészítő magánfinanszírozásában
GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Lehetőségek az egészségügy kiegészítő magánfinanszírozásában Népszabadság 2. egészségbiztosítási konferencia 2008. március 11. Skultéty László ügyvezető igazgató A magánfinanszírozás
RészletesebbenCselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -
Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi
RészletesebbenA magyar közvélemény és az Európai Unió
A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai
Részletesebbena vizitdíj és a napidíj elsô éve
a vizitdíj és a napidíj elsô éve A vizitdíj és a napidíj bevezetésének fô indoka az volt, hogy a legális önrészfizetés segít visszaszorítani a hálapénzt, jelentôs bevételhez juttatja a háziorvosokat, és
RészletesebbenCIVIL ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS KISTÉRSÉGI SZINTEN
TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM CIVIL ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS KISTÉRSÉGI SZINTEN EGY MEGYEI SZINTŰ HELYZETFELTÁRÓ KUTATÁS TANULSÁGAI Bevezető Kinyik Margit Jelen tanulmány az önkormányzati és civil szektor kapcsolatára
RészletesebbenKözgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek
Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia r. Nagy Benedek Email: Nagy.Benedek@eco.u-szeged.hu, Tel: (62) 544-676, fogadó óra: Hétfő 14-15:30, KO 311 (szorgalmi időszakban) zemélyes találkozás 4 alkalommal:
RészletesebbenA HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető
A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti
Részletesebben15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS
15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,
RészletesebbenNemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére
Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3
RészletesebbenA biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok
NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 44 44 Varga László A biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok A Magyar Köztársaság 1999-ben az akkor éppen ötven éve létezõ szövetséghez, a NATO-hoz csatlakozott.
RészletesebbenAz egészségpolitika alapjai: értékek, célok és eszközök. 2013. október 18.
Az egészségpolitika alapjai: értékek, célok és eszközök 2013. október 18. Az egészségpolitikai döntéshozatal alapjai és dilemmái Miért vagyunk itt? Mi közünk van az egészségpolitikához? Probléma-alapú
RészletesebbenA jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán
A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek
RészletesebbenBOTOS Katalin: PÉNZÜGYPOLITIKA - GAZDASÁGPOLITIKA.
1 BOTOS Katalin: PÉNZÜGYPOLITIKA - GAZDASÁGPOLITIKA. Budapest: Tarsoly Kiadó, 2011, kötve, 287 old, névmutatóval, ármegjelölés nélkül, ISBN 987-963-9570-32-0 /Megjelent: Köz-Gazdaság /Corvinus/, 7.évf.
RészletesebbenMISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA
MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
RészletesebbenNem? Mennyivel lett volna könnyebb, jobb az élete, ha segítettek volna?
Kedves Szülő! A munkafüzet célja, hogy segítsen Önnek pontosan látni gyermeke jövőjét. Pénzügyi szakemberek egyetértenek abban, hogy azok a szülők, akik tervet készítenek gyermekeik életkezdésére, sokkal
RészletesebbenBetegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban
Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Prof. Dr. Varga Albert, Prof. Dr. Hajnal Ferenc, Dr. Nagyvári Péter, Dr. Ágoston Gergely SZTE ÁOK Családorvosi Intézet Kihívások az intézményes eü-ben
RészletesebbenSH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram
SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Dr. Margitai Barnabás Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Projektmenedzsment Szervezet Vezető DEMIN 2016. május 27. Svájci Hozzájárulás Tematikus Prioritásai
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.10/b Telefon: (06-1) 209-0619 E-mail: sportkozpont@ppk.elte.hu
RészletesebbenA Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1
MAGYAR VALÓSÁG LAKI LÁSZLÓ BÉKÉS ZOLTÁN A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 A szerzõk azoknak a társadalmi folyamatoknak az összefüggéseit vizsgálják a Közép-Magyarországi
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5213/2014. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5213/2014. számú ügyben Előadó: dr. Kussinszky Anikó Az eljárás megindítása 2014 októberében több internetes hírportál számolt be arról, hogy a fővárosi Bajcsy-
RészletesebbenFizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.
Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is
RészletesebbenPÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. március 5-i soron kívüli, n y í l t ülésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E
PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. március 5-i soron kívüli, n y í l t ülésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E 24/2015. (III. 5.) önkormányzati testületi határozat a Püspökladány a hagyományokra építő aktív
RészletesebbenAz oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira
Balázs Éva EXPANZIÓ KÖZÉPFOKON Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Bevezetés A két világrendszer a rövid 20. század csaknem egész idõszaka alatt kölcsönös kihívást jelentett egymás
RészletesebbenA rémálom, az érintett beteg és családja számára még 2011. év februárjában kezdődött.
Egy nem mindennapi tanulsággal szolgáló olvasói levelet közlünk. A szövevényes történet egy, a valóságban megtörtént esetet tár elénk, és hívja fel mindenki figyelmét, legyen bizalmatlan a hivatali jó
RészletesebbenGyöngyös,
XIV. Nemzetközi Tudományos Napok Gyöngyös, 2014. 03.27.-03.28. A munkapiaci termelékenység és az intézmények összefüggései különböző képzettségi szinteket igénylő ágazatokban 1 Előadó: Dr. Máté Domicián
RészletesebbenA KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA
A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenVarga András. Õsi magyar nyelvtan
Varga András Õsi magyar nyelvtan Õsi magyar nyelvtan Tartalomjegyzék Õsi magyar nyelvtan...1 Bevezetõ...1 Mi a probléma az indogermán nyelvelemzõ készlettel?...1 Alá és fölérendelt mondatok...1 Az egész
RészletesebbenTÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ*
TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* BESZÉLGETÉS KOVÁCS GÉZÁVAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS JÖVŐKUTATÁSI SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL AKADÉMIA KORPA: Egy idézettel kezdeném a beszélgetést: A jövő kritikus elágazási pontjai"
RészletesebbenCSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS
4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által
RészletesebbenKÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG. Új európai szomszédságpolitika felé
EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2015.3.4. JOIN(2015) 6 final KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG Új európai szomszédságpolitika felé HU HU I. Bevezetés. Egy
RészletesebbenEGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=102184.263634 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI
Részletesebbendimeb Dinet Logisztika Kft Technológia munkavédelmi szakembereknek és szolgáltatóknak. Hatékonyság - Minőség - Innováció.
dimeb Dinet Logisztika Kft Technológia munkavédelmi szakembereknek és szolgáltatóknak. Hatékonyság - Minőség - Innováció. Mi a dimeb? A dimeb munkavédelmi szakemberek számára kifejlesztett modern technológia.
RészletesebbenA laboratóriumi diagnosztikai tevékenység finanszírozásának változása. Molnár Attila Főosztályvezető helyettes
A laboratóriumi diagnosztikai tevékenység finanszírozásának változása Molnár Attila Főosztályvezető helyettes Országos Egészségbiztosítási Pénztár Gyógyító-Megelőző Ellátási Főosztály molnar.at@oep.hu
RészletesebbenTájékoztatás a Felügyelet 2007. II. féléves panaszhasznosulási jelentéséről
Tájékoztatás a Felügyelet 2007. II. féléves panaszhasznosulási jelentéséről Panaszhasznosulási jelentésünkben félévenként áttekintjük, hogy a Felügyeletre érkező panaszokból nyert információkat milyen
RészletesebbenAz akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel
TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata
RészletesebbenSzámítógéppel segített karbantartás menedzsment
Számítógéppel segített karbantartás menedzsment Témák Mi is az a CMMS szoftver? Kiknek készültek a CMMS szoftverek? Milyen előnyt jelent a használatuk? Mi a különbség a szoftverek között? Szoftverhasználat
RészletesebbenA minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben
Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás
RészletesebbenAZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA
Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január
RészletesebbenLászló Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)
László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan
RészletesebbenHarmadik országbeli kutatók Magyarországon
DR. ILLÉS SÁNDOR Harmadik országbeli kutatók Magyarországon Gellérné Lukács Éva (szerk.): Harmadik országbeli állampolgár kutatók magyarországi integrációja. (Third-country national researchers integration
RészletesebbenUrbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel
Urbán Ágnes Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel És mi, vessenek meg érte, nem ugrottunk félre a pénz elől. írta közleményében Németh Péter, a Népszava főszerkesztője
RészletesebbenA kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II.
A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. dr. Baráth Lajos SZTE mesteroktató Gazdasági igazgató Károlyi Sándor Kórház MEN Debrecen
Részletesebben1465 Budapest, Pf telefon: ,
A Levegő Munkacsoport és a Nemzetgazdasági Minisztérium közötti levélváltások arról, milyen intézkedést tervez a tárca annak érdekében, hogy behajtsa azt a sok milliárd forint adót, amitől a csaló autógyártó
RészletesebbenJenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet
HIPERTÓNIA GYAKORISÁGÁNAK BECSLÉSE KÜLÖNBÖZŐ EPIDEMIOLÓGIAI TECHNIKÁK ALKALMAZÁSÁVAL A MAGYARORSZÁGI FELNŐTTEK ÉS A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT DIABETESES BETEGEK KÖZÖTT ÉS ENNEK KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA
Részletesebben