Ezredeleji beszélgetés Halász Anna pszichológussal

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ezredeleji beszélgetés Halász Anna pszichológussal"

Átírás

1 1 Ezredeleji beszélgetés Halász Anna pszichológussal A GYEREK VÁLTOZOTT MEG AZ UTÓBBI ÉVSZÁZAD SORÁN, VAGY CSAK A GYEREKRŐL ALKOTOTT FELFOGÁSUNK? Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a gyerek maga is változott, azt azonban bizton állíthatom, hogy a gyerekről alkotott felfogásunk alaposan átalakult az elmúlt száz évben. A pszichoanalízisnek Freud óta van egy nagyon határozott gyerekképe, mely azonban, Freud és az őt követők nyomán, elsősorban felnőttek terápiájából rekonstruált kép. A Freud-féle gyerek egy ösztöneinek kiszolgáltatott lény, aki a kultúra és a nevelés hatására lemond az ösztönvágyakról, és szép lassan, fokozatosan tudomásul veszi a realitást. Eközben különböző fantáziákban él, amelyek elsősorban a szexualitással kapcsolatosak, és amelyek helyét a későbbiekben szintén átveszi a reális tapasztalat. Az első nagy váltást a gyerekpszichoanalízis hozta. Kiderült, hogy ennek alapján a gyerekek nem egészen ugyanazok, mint akiket a felnőttek terápiája alapján rekonstruáltak. A következő lépést a második világháború után végzett gyerekmegfigyelések eredményei jelentették. Tulajdonképpen egy olyan szempont jelent meg, amely a freudi pszichoanalitikus felfogásban alig szerepelt, ez pedig a fejlődés. Normál körülmények között a gyerek fejlődik, útját progressziók és regressziók tarkítják. Ha azonban útközben megrázkódtatások érik, környezeti hatásokra túlterhelődik, akkor bekövetkezhet egy korábbi fázisra való visszacsúszás. Egyébként a regresszió normális élettani jelenség. Gondoljunk csak arra, ha például egy ötéves gyerek, aki már egészen jól eligazodik a felnőttek világában, hazaérkezve az ajtót zárva találja, és képtelen kinyitni, akkor elkezdi rugdosni, sírva fakad, bepisil, tehát visszacsúszik egy sokkal korábbi helyzetbe. A fejlődés folyamán a gyerek azonban a problémákat könnyen kinövi, átalakítja, adott esetben a gyerek megbetegedése sokkal szélesebb spektrumú, vagy sokkal szűkebb, mint amilyen a későbbi felnőtté. Tehát fölfedezték a gyerekben a minőségileg mást, így a közvetlen összefüggés a gyerekkori és a felnőttkori történések között már nem tűnt olyan szorosnak.

2 2 MENNYIBEN HOZTAK ÚJ FELISMERÉSEKET AZ ÚJABB CSECSEMŐMEGFIGYELÉSEK? A korábbi feltevések szerint a csecsemő fejlődésében van egy olyan normális fázis, amikor a gyerek az anyjával teljesen összeolvad, szinte egységet alkot, és a saját hallucinációi, elképzelései uralják a világképét. Ezt a bizonyos fázist megfeleltették a későbbi súlyos pszichopatológiai képnek, a pszichózisnak. A korábbi koncepcióban az ösztöneinek kiszolgáltatott gyerek egyfajta ingergát mögött él, s lassan és fokozatosan, a realitás hatására fordul a külvilág felé. A modern kutatások bizonysága szerint legalábbis valószínű, hogy ez nem így van: a gyerek születésétől fogva a külvilágra figyel. Nem igaz, hogy csak egy vágyainak élő ösztöncsomóként jövünk a világra. Kezdettől fogva, velünk születetten létezik egy ingeréhség, kíváncsiság, a realitás egyfajta pásztázása, és nincs olyan időszak, amikor a csecsemő teljesen összeolvadna a mamájával. Ergo nem valószínű, hogy egy későbbi megbetegedés megfeleltethető lenne egy korábbi normál fejlődési szakasznak, vagyis a későbbi megbetegedés vélhetőleg már korábban is valamilyen patológiás folyamattal, és nem egy normál élettani jelenséggel. hozható összefüggésbe. A GYERMEKLÉLEKTANI IRODALOM EGYIK SAJÁTOS FOGALMA AZ ELÉG JÓ ANYA. MIHEZ KÉPEST ELÉG JÓ EGY ANYA? A pszichoanalízis fejlődése folyamán a megbetegedést, és egyáltalán a lelki mozgásokat eleinte egy úgynevezett egyszemélyes pszichológiában vizsgálta, melyből azonban már Freud idején kezdett kibontakozni egy kétszemélyes szemlélet. A gyerek és a szülő, a gyerek és az anya kapcsolata egyre fontosabb szerephez jutott, a gyerek minden megnyilvánulását annak függvényében nézték, hogy mi módon reagál rá valami a külvilágból. Ebben a koncepcióban a gyerek egyik alaptörekvése, nem a közvetlen örömszerzés, hanem az, hogy környezete személyeivel érzelemteli kapcsolatot alakítson ki, amit a pszichoanalízis a tárgykapcsolatelmélet koncepciója alatt tárgyal. Eszerint az egész személyiség voltaképp a tárgyakkal való élmények lenyomatából épül föl. Ehhez tartozó fogalom az úgynevezett elég jó anya. A kifejezés Winnicott angol gyerekanalitikustól származik, aki úgy tapasztalta, hogy a gyerek egészséges fejlődéséhez olyan anyára van szükség, aki kezdetben maximálisan fölismeri az ő igényeit, majd egy idő után képes a relatív frusztrálásra is annak érdekében, hogy a gyerek maga is teret kapjon saját igényei fölismeréséhez. Tehát az elég jó anya nem az, aki mágikusan, minden pillanatban, minden igényét kielégíti a gyereknek, benne hagyva őt egy olyan világban, ahol végül is mindig minden vágya teljesül, hanem az olyan anya, aki

3 3 nemcsak ennek a mágikus igénynek enged, hanem a gyermek azon én-igényének is, hogy függetlenedhessen, hogy maga lehessen, hogy képes legyen élvezni relatív autonómiáját is. Videós kísérletek során különböző módszerekkel vizsgálták, hogyan érti meg az anya a gyerek jelzéseit, és érti-e egyáltalán. Amikor egy asszony gyereket vár, rendkívül erősen működik a fantáziája, milyen is lesz ez a baba. Gyakorlatilag más támpontja nincs is, mint a saját elképzelései, amelyek a saját életéből valamilyen formában lepárlódnak. Amikor tehát egy gyerek megszületik, akkor a mama lelkében van egy képzelt baba, a karjában meg egy reális baba. A kettő kezdetben alig van köszönő viszonyban. A gyermek megpróbálja tudtul adni: ez én vagyok, az meg a te elképzelésed. Az egymásra hangolódás ilyen módon a legelső pillanatoktól kezdve elindul. A baba oldaláról is van egy közelítés, meg az anya oldaláról is, aki elfogadja, hogy ez egy reális gyerek, és egy kicsit más, mint aki az ő lelkében él. Ezt segítik elő azok a mozzanatok, amikor az anya érteni kezdi a gyerek nyelvét. Tehát az anya egyfelől értelmezi a gyerek jelzéseit, másfelől elkezdi érteni is, megtanulja, hogy amikor a gyerek ezt vagy azt csinálja, az azt jelenti, hogy éhes vagy szomjas. Mindez a kölcsönös egymásra hangolódás folyamatában jön létre, amelyben vannak velünk született és tapasztalati elemek. Megfigyelték, hogy ha például a gyerek feszült, s valamilyen feszültséghangot is ad, mert mondjuk elgurult a játéka, az anya óhatatlanul visszaadja valamilyen szintjét ennek a feszültségnek. Funkciója azonban nem áll meg itt, ugyanis a ráhangolódás mentén befolyásolni is tudja a gyereket. Ha úgy látja, hogy a feszültség túl erős, akkor ezt lefelé modulálja, nem húzza föl nagyon a szemöldökét, hanem lefelé fordítja a fejét. Ezek egészen parányi rezdülések, millió ilyen történik akár néhány percen belül. ÉS MI TÖRTÉNIK AZ OLYAN KAPCSOLATOKBAN, AMELYEKBEN AZ ANYAI HANGOLÓDÁS FÉLRECSÚSZIK? Konkrét példát mondok. Csecsemőkonzultáción egy anya arról panaszkodik, hogy a gyerek mostanában igen mérges rá, neheztel, mivel az utóbbi időben nagyon elfoglalt. Míg ezt meséli, a baba egy golyóval játszik. Látom, hogy egyre nehezebben boldogul vele, egyre dühösebb, nem érti, hogy a golyó miért gurul el, és minél jobban csapkodja, az annál erősebben mozog. Ezt azonban az anya, teljesen elmerülve a saját problémájában, nem veszi észre, s amikor egy idő után visszafordul, lát egy mérges babát. Látja, panaszkodik, ilyen mérges rám, és ez reggel óta így megy. Tehát az anya saját érzései, bűntudata, szorongása félreértéseket eredményezhet.

4 4 MILYEN EMBERRÉ VÁLIK EGY ILYEN ANYA MELLETT FELNÖVŐ GYEREK? Ha valaki sorozatban érti félre a gyereket, akkor a végeredmény az lesz, hogy a gyerek meg nem értett állapotba kerül, és a saját érzéseit nem tudja sajátjaiként fölismerni. Ez már melegágya a patológiának. A csecsemő ugyanis a saját érzéseit önmagában nem tudja felismerni, ehhez segítségre van szüksége, az anya tükröző funkciójára. Tulajdonképpen az anya nevezi meg az ő érzéseit. A gyerek fejlődésében az anya megerősítő szerepe döntő. A gyerek állandóan az anyjára függeszti a szemét, vizsgálja annak elmeállapotát, figyeli, hogy mi zajlik benne. Ez a vizsgálódás kölcsönös, természetesen az anya is ugyanígy vizsgálja, hogy mi lehet az ő kisbabájában. Ám mi van akkor, ha az anya ezt nem jól értelmezi? De nemcsak a meg nem értésre gondolok, hanem arra is, hogy mi van akkor, ha az anya kifejezetten nem jó, nem szereti, nem várta, nem akarta a gyereket, vagy eleve él benne valami olyan elképzelés, amit az nem valósít meg. Tehát tele van ellenérzéssel, akár tudatos, akár nem tudatos elutasítással. Ebben az esetben a gyerek említett kíváncsiságát nem fogja kielégíteni. A gyerek, miközben az anyját fürkészi, olyat talál benne, ami számára veszélyes. Indulatot, elutasítást, nem megerősítést. Ezek számára fájdalmas érzéseket okoznak, és egy idő után kénytelen lesz elfordulni az anya tudatállapotának a megismerésétől, mivel a visszajelzésekkel nem tud mit kezdeni. MI TÖRTÉNIK AKKOR, HA A GYERMEK TELJESEN ELFORDUL AZ ANYJÁTÓL? Ekkor önmagáról sem tud képet alkotni, hiszen azt, hogy ő milyen, az anyán keresztül építi fel. Az pedig, hogy a gyerek a saját belső állapotairól milyen képet alkot, az anya visszatükröző funkciójától függ. Ha ezt a visszatükrözést a gyerek nem tudja felhasználni a saját állapotainak azonosítására, önmaga megismerésére sem lesz képes, hamis képe lesz magáról. Ez pedig olyan, nem is túl ritka pszichopatológiai állapotot hoz létre, amely az egész személyiségét érinteni fogja. Egyfelől nem bízik a másikban, hiszen van egy negatív tapasztalata, másfelől azonban nem képes a saját állapotát önmaga felismerni, örökké valaki mástól fog függni. Nagyon furcsa önállótlanság jön így létre, mert egyrészt nem képes valaki más nélkül élni, örökké kapcsolatok után lohol, másrészt viszont a kapcsolatai nem tartósak, bomlékonyak, nem tud igazi barátságokat kötni, a barátságokban nem tud biztonsággal megkapaszkodni. Ezzel párhuzamosan a saját belső képei sem adnak biztonságot. A másik visszajelzését örökké félreérti, nem tudja sem azonosítani, sem megkülönböztetni a jó- és rosszindulatot. Az ilyen konstellációt hívják borderline, határeseti kórképnek.

5 5 MIT TUD TENNI ILYEN ESETEKBEN EGY PSZICHOLÓGUS? A pszichológus munkájával szemben táplált vágytermészetű illúzió miatt fontos hangsúlyozni, hogy a segítségnek nagyon komoly korlátai vannak. A szülő szeretné a saját szerepét kicsinyíteni, nem akar erős bűntudatot érezni, teljes joggal nem akar arra gondolni, hogy mindez az ő hibája, az ő nevelésének a következménye. Amikor tehát a gyereket elhozza kvázi a javítóba, ezzel kicsit leválasztja magáról a problémát. Van ő, meg van a gyerek, és a gyereket fogja a pszichológus kezelni. A pszichológusnál persze szembesül azzal, hogy a gyerek problémája elválaszthatatlan az övétől, hogy a gondok gyökere nagyrészt a kettejükhármójuk kapcsolatában keresendő. Mindamellett magam sem gondolom, hogy egy gyerek problémája kizárólag a szülővel való kapcsolatának egyenes következménye, hogy a szülő teljhatalmú, és ezáltal mindent csak ő ronthatott el. Végül is a bűntudat, amellyel a szülő érkezik, önmagában olyan tény, amivel megpróbálunk dolgozni, aminek a csökkentésével megnyerhetjük segítőnek, mert csak együtt tudunk a gyerek problémáján segíteni. A változtatásnak azonban nagyon komoly korlátai vannak, s a korlátot sok esetben maga a probléma jelenti. A PSZICHOLÓGIAI VIZSGÁLATOKBAN A NYELVNEK DÖNTŐ SZEREPE VAN. A KORAI GYEREKKORI TAPASZTALATOK VISZONT NYELV ELŐTTI ÁLLAPOTBAN ÉRNEK BENNÜNKET. FELTÁRHATÓK-E EGYÁLTALÁN EZEK A KORAI EMLÉKEK? A pszichoanalízis egyik felfogása szerint minden jelen megbetegedés valamilyen formában visszavezethető múltbeli eseményekre. A jelenkori patológia előfutára mindig valamilyen múltbeli tragikus vagy nehezen megemészthető esemény, illetve eseménysor. A csecsemőkutatásban számos olyan tény bukkant elő, ami ezt némileg megkérdőjelezte. A legkorábbi élményeink még nagyon érzetszintűek, mozgásosak, izomban kódoltak, és ezek emlékei verbálisan nem megközelíthetőek. Amikor a nyelv belép a gyerek életébe, akkor újfajta alkalmazkodás jön létre, megjelenik a nyelvi emlékezet. Ebből következően megformálódik egy nyelvben kódolt történet. Tehát van egy emlékünk arról, hogy mi történt, ez az emlék azonban nem feleltethető meg egy az egyben a múltbeli eseménynek, hanem annak az elmesélt, fejünkben élő változata, egy képekből, nyelvből összerakott változat. Valahányszor újra felidézzük, az adott pillanatnyi érzéseink is valamilyen formában befolyásolják az emlékezés mikéntjét. Mondhatni egész emlékezetünk egy folyamatosan torzuló valami. Ma egészen másképp emlékezem arra, hogy mi történt öt-hatéves koromban, mint mondjuk tízévesen. Sőt, ezek az emlékek bizonyos kimerevített képekben, mint egy üveggömbbe zártan rögzülnek. De hogy valójában mi történt, arra már alig emlékszem. Viszont van róla egy történetem. Így aztán érthető, hogy kételyek kezdtek felmerülni;

6 6 valóban az eredeti gyerekkorra emlékszünk-e? Egy idő után az az elképzelés alakult ki, hogy amit felnőttként a gyerekkorunkban történtekről elgondolunk, az konstrukció, újfajta történet, mely az ember újabb és újabb tapasztalatai hatására folytonosan átalakul. Sőt a legmodernebb kutatások szerint az, hogy éppen milyen gyerekkort konstruálunk a pszichoanalitikus díványon, erősen függ attól a kontextustól, amelyben ez éppen zajlik, azaz a terapeutától. Tehát az élményeinket két- vagy többszemélyes helyzetekben éljük meg, és ezek az élmények az újabb és újabb kapcsolatok hatására módosulnak. Freud koncepciója szerint alapvetően az gyógyít, ha a tudattalanba száműzött impulzusoknak egy része tudatosul, vagyis az én kontrollja alá kerül. A tudatosítás eszköze az értelmezés. Ezzel tulajdonképpen sok belső konfliktus kezelését a kezünkbe vettük, ami a későbbiekben azzal egészült ki, hogy ennek vivőanyaga a kapcsolat. Ez azt jelenti, hogy az a bizonyos értelmezés, ami a terapeuta részéről elhangzik, egy kétszemélyes kapcsolatban történik. Ráadásul ebben a kétszemélyes kapcsolatban nagyon sok minden nemcsak verbálisan, hanem egyéb kommunikációs módon is realizálódik. Számtalan belső érzésünket átadjuk, áttesszük valamilyen módon a másikra. Ez az áttétel az egyik alapja annak, hogy a terapeuta egyáltalán gyógyítani és korrigálni tud. A korrekció a gyerekterápiában is részben az értelmezés. Megpróbáljuk a gyerek kontrollját szélesíteni saját magával, saját magán. Ez a kontrollszélesítés nem feltétlenül jár magyarázattal, inkább a játékban, rajzban, tehát az ő kifejezőeszközein keresztül zajlik, de mindenképpen egyfajta élménykorrekció MENNYIBEN VAN HATÁSSAL A PSZICHOLÓGIA A SZÜLŐ GYEREK KAPCSOLATRA? Ma egy kicsit másképp tekintünk a korai gyerekfejlődésre, s ennek komoly hatása van a gyereknevelésre. A pszichológiának igen nagy szerepe van abban, hogy lett gyes, hogy a mamák otthon maradhatnak, hogy fölismerték a gyerekkel való együttlét alapvető fontosságát, hogy a kórházakban manapság a mama befeküdhet a gyerek mellé. Van azonban olyan változás is, ami nem pozitív. A gyerek személyiségének tisztelete lassan átcsap a gyerek gyengeségének és kiszolgáltatottságának, törékenységének tagadásába. Nevezetesen, hogy gyakran már nem is vagyunk tekintettel rá. Nagyon sokáig a gyereket kicsinyített felnőttnek tekintették. Nagyjából a századfordulón fedezték föl, hogy a gyerek minőségileg más. Védendő, kiszolgáltatott valaki, aki fokozatosan válik képessé arra, hogy önmagáról gondoskodni tudjon, és önmagát megvédje. E felfedezés nyomán kialakult egy úgynevezett védett gyerekvilág. Ez az utóbbi évtizedekben, talán már a hatvanas évek végétől kezd megint kinyílni, határai kezdenek felolvadni. Ennek persze rengeteg más oka is van, komoly szerepet játszanak benne a médiumok, a televízió, a rádiók, az újságok. Korábban számtalan olyan

7 7 tény, esemény nem jutott el a gyerekhez a felnőttek világából, amelyről úgy ítéltek, hogy megterheli őt. Ma szűretlenül éri el a nyers brutalitás, agresszió, szexualitás, lassan már a mesékben is. Fontos tudni, hogy a gyermek az agresszióját még igen nehezen tudja kezelni, igen gyakran öntik el agresszív impulzusok. Végül is úgy próbál az agresszív indulataitól szabadulni, hogy egy részüket nem saját magában azonosítja. Nem azt mondja, hogy én haragszom az anyukámra, én haragszom a tanító nénire, hanem hogy ők haragszanak énrám. Tehát a gyerek úgy próbál a saját rosszindulatától szabadulni, hogy azt mondja, őt bántják. Ez olyan jellegzetes és tipikus hárítás, amely sokszor felnőttkorig elkíséri az embert. Ez a fajta primitív hárítás azonban némi idővel átalakulhat. Fejlődése folyamán egyre több olyan élményben van része, amely beláttatja vele, hogy bár valóban számtalan agresszió, bántás éri, rengeteg indulat saját magából ered, ő haragszik, ő irigy, ő kívánja meg a másik gyerek játékát, tehát benne is vannak ilyen impulzusok. Úgy tűnik, hogy ha ezek az impulzusok túl gyakoriak, túl erősek, akkor a primitív hárítás valószínűleg fönnmarad. Ha a környezet erősen brutalizáló, előbb-utóbb a gyerek is egyre brutálisabb lesz. Úgy szoktuk mondani, azonosul az agresszorral. És már az összes indulatát csak olyannak tudja látni, mint ami kívülről jövő támadás következtében jött létre. AZ UTÓBBI ÉVTIZEDEK CIVILIZATORIKUS VÁLTOZÁSAI, AZ ÚJ MÉDIUMOK HOGYAN HATOTTAK A GYEREKEK SZEMÉLYISÉGÉNEK KIALAKULÁSÁRA? Nem tudom, hogy a világ lett-e agresszívabb, brutálisabb, vagy pedig az erről szóló információk száma szaporodott. De a gyerek szempontjából, azt hiszem, mindegy is. Tehát ha ő gyakrabban találkozik az agresszióval, ami nincs megszűrve felé, akkor elképzelhető, hogy egy adott ponton ez túlterheli, erősebben kell védekeznie ellene. Nagyon fontos, hogy a gyerek nemcsak a szorongását, hanem az agresszív impulzusait sem tudja maga szabályozni felnőtt segítsége nélkül. Úgyhogy nagyon is elgondolkozhatunk, hogyan juthatnak el olyan szélsőséges formákig a gyerekek egymással szembeni agressziói, mint amilyenekkel manapság találkozunk. A Bud Spencer-filmek még nagyon jópofák voltak, hiszen ott a verekedés érezhetően stilizált. Amikor a verekedés valódi, de túl sok, egy idő után a feszültség kioltódik, elmúlik, és akkor az a hamis illúzió támad a gyerekben, hogy ezek veszélytelen dolgok. Így olyan helyzetekbe sodródhat, amelyeknek a következményeit nem tudja fölmérni, mert azok látszólag súlytalanokká válnak. Így vagyunk egyébként az erotikus tartalmú reklámokkal is. Egy idő után azért kell fokozni ezeknek az erotikus tartalmát és súlyát, hogy újra ingerelhetőkké váljunk.

8 8 AZ EROTIKA, A SZEXUALITÁS KÜLÖNFÉLE FORMÁI MA MÁSKÉNT ÉRINTIK A GYEREKEKET, MINT KORÁBBAN. VÁLTOZOTT A GYEREKKORI NEMISÉG MEGÍTÉLÉSE IS. MILYEN HATÁSSAL VAN EZ A GYEREKEKRE? Freud úgy találta, hogy a gyerekekben megszületésüktől kezdve van erotikus késztetés, ez azonban nem azonos azzal a szexuális viselkedéssel, ami később, a hormonok beindulásakor kialakul. A tizenéveseknél tehát valóban óriási váltás történik, viszont létezik egy korábbi erotikus késztetés és érdeklődés. Ez a koncepció a századforduló táján azért volt rendkívül átütő, mert akkoriban a gyereket teljesen aszexuálisnak tartották. Mára már senki előtt nem kérdéses, hogy a kisgyereknek is van-e erotikus aktivitása, sőt sokszor inkább az vált ki csodálkozást, hogy ez nem azonos a felnőttek erotikus kíváncsiságával. Nem azonos, mert nem ugyanazok a biológiai alapjai. A gyerek erotikusan ugyan érdeklődik, de a szexuális aktivitása gyermeki aktivitás, mely részben fantáziákban jelentkezik. Hat-hétéves korig például valóban valamilyen fantáziában jelentkezik, de a szexualitás pontos jelentését igazából nem tudja. Sokáig azt tapasztaltuk, hogy a gyereknek van valami elképzelése arról, mi történik az ágyban két felnőtt ember, azaz apja és anyja között, ez azonban számára ijesztő, mivel félreérti, és ezért sokszor agressziónak tartja. Ma a gyerek a szexualitás tekintetében sem védett. Sokkal több szexuális impulzus éri, mint évtizedekkel korábban. Ez is egyfajta felszabadultság következménye, ami bizonyos határig nagyon pozitív volt, hiszen eltűnt egy csomó prüdéria. Igen ám, de itt is fennáll a veszély, hogy a gyereket több szexuális impulzus éri, mint amennyi számára feldolgozható, azaz fantáziába átvihető. Azon el lehet vitatkozni, hogy mikor és hogyan kapjon a gyerek erről pontos információkat, de az tény, hogy számára ez mindig valami furcsa, ismeretlen, hiszen ő maga nem rendelkezik a szexuális tapasztalattal. A felvilágosítás, amelynek fogalma is jelzi, hogy olyasmiről van szó, amit nem tud, kétélű fegyver. Adott esetben valamit tényleg megtud, másfelől viszont valami olyasmit tud meg, ami neki sok, aminek a tudása megterheli. Az információ szempontjából tehát nagyon kényes az egyensúly. A gyerekek szexuális információi számtalan csatornából erednek. Először is ott van maga a család, amelyik mind verbálisan, mind gesztusokban a korábbinál sokkal kevésbé kezeli tabuként ezt a témát. A gyerekek ma sokkal több ilyen információt kapnak, és ezeknek egy része számukra azért nem megterhelő, mert a szülők számára is természetes. A dolog akkor kezd túlterhelővé válni, ha a szülő maga kettős játékot űz, tehát egyfelől mutogatja magát, meztelenül rohangál föl-alá a gyerek előtt, adott esetben a szexuális játékok egy részét sem titkolja előtte, másfelől azonban úgy gondolja, hogy az ilyen és hasonló dolgok a gyerek

9 9 számára tilosak és titkosak. Ez a kettősség a gyerek számára megterhelő, mivel nem tudja, hogy neki valami tilos vagy szabad. Mivel ebben senki nem ad megfelelő támpontot, bűntudata lesz, rosszaságnak érzi, ha ilyen dolgok után kíváncsiskodik. A kettős játék minden területen tetten érhető. A reklámok például különböző vágyainkat és ösztöneinket próbálják felkorbácsolni annak érdekében, hogy mindenféle árut vásároljunk. Ugyanakkor létezik egy ösztönkorlátozó, méghozzá nagyon erősen ösztönkorlátozó elvárás is. Egyrészt ott a késztetés, hogy a szülők vegyenek minél több játékot, teljesítsék a gyerek minden vágyát, másrészt viszont a mindennapi viselkedésben inkább a visszafogottságot tartjuk elfogadottnak és kulturáltnak, tartózkodunk a nyílt agressziótól. Ez a kettősség mostanában, úgy tűnik, erősebb, mint a korábbi évtizedekben. Olyan ez, mintha újfajta hipokrízis alakult volna ki a freudi időszakhoz képest. Akkor az ösztönöket tartották szalonképtelennek, és mindent visszafogtak, most viszont ezek rendkívül szalonképesek, csak a viselkedésben nem szabad tükröződniük. HOGYAN NŐNEK FEL MA A GYEREKEK? KÜLÖNBÖZIK-E A MAI GYEREKEK SZOCIALIZÁCIÓJA A SZÜLEIK NEMZEDÉKÉTŐL? A gyerekek világa, a védett gyerekvilág kezd megszűnni. Ezzel párhuzamosan azt tapasztaljuk, hogy a gyerekekkel szembeni visszaélések nemcsak ilyen szinten szaporodnak. Újra megjelenik a bántalmazás, ami pedig hosszú évtizedekre erősen háttérbe szorult. Emellett a gyerekek sérelmére elkövetett szexuális visszaélések száma is rendkívüli módon megnövekedett. Mintha a gyereket nem tekintenénk már annak a védendő valakinek, akinek korábban. És ez az a váltás, amellyel szembe kell nézniük a pszichológusoknak is. VÁLTOZOTT-E A KÓRKÉPEK JELLEGE, A TRAUMÁK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK MEGÍTÉLÉSE? Mintha az utóbbi időben elszaporodtak volna korábban talán ritkábban előforduló, a személyiségstruktúrát érintő patológiák. De mint jeleztem, ebben ludas lehet maga az elmélet is, amely ennek nagyobb figyelmet szentel. Miről is van szó? Ha valamilyen trauma éri a gyereket, akkor erre egész személyiségével reagál, akár annak teljes torzulásával. A traumák hatására énjének egy része sérül, olyan, mintha megmerevedne, fagyott állapotba kerülne, miközben a fejlődés természetszerűleg megy tovább. De mintha énjének csak egy része fejlődne, egy része lenne képes szemlélődni, alakulni, iskolába járni, tanulni, míg másik része gyerekesebb maradna, állandóan sóvárogva egyfajta vigasztalásért, szeretetért. Így előfordulhat, hogy egy gyerek, aki egész jó az iskolában, egyébként elviselhetetlen, magatartási problémái vannak, túl követelőző. A trauma tehát ilyen értelemben érintheti a

10 10 személyiség egészét, hiszen a mindennapi alkalmazkodásra a személyiség csak nagyon korlátozottan lesz képes. A terápiában az a cél, hogy a traumából megmaradt élménytöredékeket megpróbáljuk kapcsolatba hozni azokkal a fantáziákkal, amelyek a gyermeket foglalkoztatják. Ugyanis adott esetben egy esemény nem attól lesz traumatikus, hogy önmagában megrázkódtatást okoz. Egy vasúti szerencsétlenséget meg lehet úszni pszichés megbetegedés nélkül is. Ami igazán megbetegítő, az az eseménnyel kapcsolatos, általa mozgósított fantázia. Tehát a kettő, az esemény és az általa kiváltott fantázia együttese hoz létre betegséget, vagy olyan elváltozást, amit azután korrigálnunk kell. Minden bennünket érő élmény különféle képzeteket hoz magával. Tehát az eseményeket azonmód nekiállunk feldolgozni. A rossz élményeket kisebb dózisban ugyan, de megpróbáljuk átváltoztatni. Képzeletben újra és újra átéljük az eseményt, de nem feltétlenül pont ugyanúgy, ahogyan történt, hanem mindig kicsit módosítva. Ráadásul a fantázia az öröm irányába mozdul el. Megpróbálja újra visszaadni az örömnyereséget, amelyet épp a trauma hatására veszítettünk el, hiszen annak során az embert valamilyen veszteség éri. Elveszítjük valakinket, az egészséget, a biztonságérzetet. A fantázia tulajdonképpen ennek földolgozását indítja el valamilyen formában. De ha a fantáziaképek ijesztőek, akkor nem képesek betölteni ezt a funkciót, akkor újra és újra kötve tartják az egész traumát, és mint ijesztő képzetek, időről-időre ellepik a gyereket. Sokszor már rég el is felejtette, hogy milyen esemény hozta létre őket, sőt, gyakran látjuk, hogy az esemény tán nem is annyira nagy, mint amennyire ijesztő az ennek kapcsán létrejött képzetsor. AZ ÚJ MÉDIUMOK, A TECHNIKAI KÉPEK UNIVERZUMA HOGYAN ÉRINTI A GYEREKEK VILÁGÁT, A KÉPZELETÜKET, A KAPCSOLATAIK ALAKULÁSÁT? A gondolkodásunkban fontos szerepet játszik, hogy mindannak, ami ér bennünket, megjelenik egy képi megfelelője. Nem közvetlenül raktározzuk el az élményeket, mint egy komputer vagy egy fényképezőgép, hanem azok valamilyen formában átszűrődnek a pszichénken. Az élményekhez fűződő szubjektív érzések, képek és gondolatok szövedékéből alakul ki valamiféle lenyomat, ráadásul mindezek integrálódnak a már korábban elraktározott élmények közé. Ilyen értelemben tehát egy állandó megkettőződés zajlik, a minket körülvevő világnak mindig meglesz a maga belső lenyomata. Ez a megkettőzés születésünktől fogva folyamatosan zajlik. A két reális és reprezentált világ közt persze állandó kölcsönös kapcsolat van. Sokáig makacsul tartotta, és talán még ma is tartja magát az az elképzelés, hogy mindaz, ami ezt a képi, fantáziavilágot szikkasztja, nem táplálja, az veszélyes a gyerek, illetve mindenki számára. Éppen ezért amikor a televízió eluralta a világot, amikor a videó

11 11 kiszorította az olvasást, a pszichológusok megkongatták a vészharangot, mondván, ezek elsorvasztják a belső fantáziát, mivel annak helyébe lépnek. Az olvasás rendkívüli módon megmozgatja a képzeleti világot, hiszen miközben olvasunk, aközben állandóan egy belső flm pereg, az olvasottak alapján létrehozunk egy önálló világot. Bennem is él az Egri csillagoknak egy belső kópiája, amit én találtam ki, s emlékszem, mikor megnéztem a filmet, megdöbbentem, mennyire különbözik a magamétól. Igen ám, de amikor egy gyerek ilyen tömegben találkozik képekkel, videóval, filmekkel, akkor kérdés, hogy mi történik ezzel a belső képrendszerrel. Ha ez kiszorul, és helyére a készen kapott kerül, akkor a gyermek világa a mai álláspont szerint valóban szegényedik. Ugyancsak problematikus és kérdéses, hogy azoknak a gyerekeknek, akik a számítógépet tekintik kapcsolatnak, valóban elszegényedik-e a kapcsolatrendszerük. Lehet, hogy éppen fordítva, a korábban vázolt okoknál fogva eleve félelmetesek számukra a kapcsolatok, és így nyilvánvalóan a számítógép biztonságot jelentő kapcsolatában fogják jobban érezni magukat. Ezek a gyerekek autisztikus jegyeket mutatnak, azt azonban nem tudnám biztonsággal állítani, hogy ennek okozója a számítógép. Lehet, hogy a gyerek belső tendenciái eleve ebbe az irányba mutatnak. Kétségtelen, hogy a számítógéppel való kapcsolat konzerválja ezt az állapotot. Viszont sokszor úgy látjuk, hogy az eltiltás magán a problémán nem fog változtatni. Azt a belső ürességet ugyanis, amit valami kialakított a gyerekben, nem tölti be a számára valamilyen formában vigaszt nyújtó dologtól való elvonás. A BESZÉLGETÉST MONORY M. ANDRÁS ÉS TILLMANN J.A. KÉSZÍTETTE

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse

Részletesebben

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény

Részletesebben

ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány

ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány Mottó LÁTNI ÉS HALLANI azt, ami bennem van, és nem azt, aminek lennie kellene; ELMONDANI azt, ami érzek

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Életkorok rekreációja

Életkorok rekreációja Életkorok rekreációja Gyermekkor, iskoláskor Néhány alapfogalom auxológia: növekedéstudomány növekedés: mennyiségi változások fejlődés: minőségi változások érés, érettség: egy fejlődési folyamat eredménye,

Részletesebben

Családi szocializáció és fejlődés

Családi szocializáció és fejlődés Családi szocializáció és fejlődés 8-9. óra Miről lesz szó az órán? A személyiségfejlődés két jelentős pszichoanalitikus elmélete: 1. Sigmund Freud pszichoszexuális elmélete 2. Erik H. Erikson pszichoszociális

Részletesebben

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban Ratkóczi Éva (Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány) Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban A közeledés okai Az irányzatok identitásának megerősödése Kutatások Súlyos személyiségzavarok kihívásai

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Tanterv az erkölcstan 1-4.

Tanterv az erkölcstan 1-4. Tanterv az erkölcstan 1-4. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

TERÁPIÁS JELLEGŰ MÓDSZERTANI AJÁNLÁS az óvodáskori agresszió kezelésére

TERÁPIÁS JELLEGŰ MÓDSZERTANI AJÁNLÁS az óvodáskori agresszió kezelésére NyugiOvi Program Kora-gyermekkori program a megfélemlítés megelőzésére című kiemelt projekthez tartozó ajánlás TÁMOP-5.2.10-15/1-2015-0001 TERÁPIÁS JELLEGŰ MÓDSZERTANI AJÁNLÁS az óvodáskori agresszió kezelésére

Részletesebben

Szép dolog a család! Hogyan legyen jó? Hasznos tanácsok mindennapi életünkhöz

Szép dolog a család! Hogyan legyen jó? Hasznos tanácsok mindennapi életünkhöz Szép dolog a család! Hogyan legyen jó? Hasznos tanácsok mindennapi életünkhöz 1 Ha bizonytalannak látom gyermekem fejlődését, kihez fordulhatok? Más Fogyatékos Gyermekekért Alapítvány H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.

Részletesebben

21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában

21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában 21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában A beavatás szerepe az emberi élet alakulásában nagyon fontos momentum. Péley Bernadett ennek egy hosszú tanulmányt

Részletesebben

ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok

ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS Alapelvek, célok Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodásés viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Brodzinsky, D.M. Schechter, M.D. (1993): Being Adopted. The Lifelong Search for Self (New York: Anchor Books)

Brodzinsky, D.M. Schechter, M.D. (1993): Being Adopted. The Lifelong Search for Self (New York: Anchor Books) Brodzinsky, D.M. Schechter, M.D. (1993): Being Adopted. The Lifelong Search for Self (New York: Anchor Books) A könyvről A könyv szerzői klinikai pszichológusok, akik évtizedek óta foglalkoznak az örökbefogadás

Részletesebben

környezet megteremtésérõl, amelyben a hallgatag kisgyermeket megszólítják,

környezet megteremtésérõl, amelyben a hallgatag kisgyermeket megszólítják, Útmutató a szülõknek A kilencvenes évek elején a kisgyermekek, óvodások nevelésével foglalkozó hasznos és tanulságos angol könyv szerzõje külön fejezetet szánt az átlagostól eltérõen fejlõdõ gyermekeknek.

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

PSZICHOLÓGIAI ÚJRAHASZNOSÍTÁS AVAGY NEM MINDEN SZEMÉT, AMI HULLADÉK

PSZICHOLÓGIAI ÚJRAHASZNOSÍTÁS AVAGY NEM MINDEN SZEMÉT, AMI HULLADÉK PSZICHOLÓGIAI ÚJRAHASZNOSÍTÁS AVAGY NEM MINDEN SZEMÉT, AMI HULLADÉK Szil Péter Az Integral folyóiratban 2001. márciusában megjelent írás (fordította: Cserháti Éva) bővített változata. Erőfeszítésünk, hogy

Részletesebben

Én akarom, így akarom, most akarom!

Én akarom, így akarom, most akarom! 2 fotók: Belényesi Tímea (http://timeabelenyesi.blogspot.com) Én akarom, így akarom, most akarom! Kisnémet Mónika Kedves OlvasóIM! Ahogy azt az augusztusi számban ígértem, a szeptemberi megjelenést a dackorszak

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

Mikor születik a tudat?

Mikor születik a tudat? Mikor születik a tudat? Perinatális élmények jelentősége tudatos és tudattalan tartományokban ANDREK ANDREA TUDATOSSÁG ÖNMAGUNK ÉS MÁSOK VEZETÉSÉBEN 2014 NOVEMBER 21. Csizma az asztalon?!? http://indafoto.hu/azsoltt

Részletesebben

Bálint Éva - Urbanics Ildikó

Bálint Éva - Urbanics Ildikó Bálint Éva - Urbanics Ildikó Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Koponya-agysérültek Rehabilitációs Osztálya ORFMMT XXXI. Vándorgyűlése 2012. Szombathely Ha nem tudom, hogy nem tudom, azt hiszem, hogy

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1. Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE

AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE Varga Nóra, Ráczné Kárpáti Márta Jósa András Oktatókórház Nyíregyháza, Gyermek Rehabilitációs Osztály BEVEZETÉS Szülőcsoportunkat

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Csoportkultúra, egyéni kultúra és nyilvánosság

Csoportkultúra, egyéni kultúra és nyilvánosság 1 Horváth Beáta Csoportkultúra, egyéni kultúra és nyilvánosság - Az osztályközösség mint új pedagógiai színtér - Az oktatás és a tömegkommunikáció megítélése, elméleti megközelítéseik, illetve az ezeket

Részletesebben

Nem tudom, hova lyukadok ki

Nem tudom, hova lyukadok ki Nem tudom, hova lyukadok ki Kollár Árpáddal és Nemes Z. Márióval Turi Tímea beszélget Szeretettel köszöntünk mindenkit. Amikor Árpi még nem árulta el, hogy az a közös bennetek, mindketten horkoltok, azon

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

Két novella értelmezése Tóth Krisztina: Pillanatragasztó c. kötetéből (Játszódjatok!; Utószezon)

Két novella értelmezése Tóth Krisztina: Pillanatragasztó c. kötetéből (Játszódjatok!; Utószezon) Két novella értelmezése Tóth Krisztina: Pillanatragasztó c. kötetéből (Játszódjatok!; Utószezon) A kötetről A 2014-ben megjent kötet huszonöt novellát tartalmaz a 2006 és 2014 között született írásokból

Részletesebben

A Germán Új Medicina = az Új Orvostudomány = a Gyógyásztudomány

A Germán Új Medicina = az Új Orvostudomány = a Gyógyásztudomány "Mindennek van értelme, nem létezik okozat, ok nélkül" A Germán Új Medicina = az Új Orvostudomány = a Gyógyásztudomány Hamer doktor legjelentősebb felfedezése az Germán Új Medicina, mely egy mérnöki pontosságú,

Részletesebben

Interjú Szántó Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával

Interjú Szántó Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával Interjú Szántó Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával E.: Az Educatio folyóirat aktuális számához kapcsolódva Az összehasonlító helyi fejlesztési tanulmányok angol nyelvű közös mesterszakról

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed!

Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! 1 Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! Mi az az élményturizmus? Nyaralni, túrázni, utazni mindenki másképp szokott. Van, aki spontán indul el, van, aki alaposan

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

down_dada_kiadvany:layout 1 3/19/09 10:40 AM Page 1 Down dada Nem vagy egyedül!

down_dada_kiadvany:layout 1 3/19/09 10:40 AM Page 1 Down dada Nem vagy egyedül! down_dada_kiadvany:layout 1 3/19/09 10:40 AM Page 1 Down dada Nem vagy egyedül! down_dada_kiadvany:layout 1 3/19/09 10:40 AM Page 2 down_dada_kiadvany:layout 1 3/19/09 10:40 AM Page 3 Kedves Szülôk! Megszületett

Részletesebben

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte A TOVÁBBKÉPZÉSEK HATÁSA A PEDAGÓGUSOK SZEMLÉLETÉRE Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte el a Kht. által szervezett Integrációs program keretébe tartozó pedagógus továbbképzések

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Örömre ítélve. Már jön is egy hölgy, aki mint egy

Örömre ítélve. Már jön is egy hölgy, aki mint egy Örömre ítélve Fotók: Gál Efraim Ha a drog egy fallal körbezárt város, akkor ki engedélyezi vagy tiltja a kijárást? Vajon ha az embernek több száz kulcsa lenne az örömhöz, bárhova bezárhatnák? Nem tudom.

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK 2 HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK AZ EMLÉKEID HATÁROZNAK MEG Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek korlátozóak, mint például «nem érdemlem meg», «nem vagyok elég művelt» vagy «szegénynek születtem,

Részletesebben

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód

Részletesebben

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori színész- és énekesnő. A Krétakör Színháznak, majd 2008-tól Alföldi menesztéséig a Nemzeti Színház társulatának

Részletesebben

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje 173 Ecsédi Edit A diákok megismerése Az Egyéni Fejlődési Terv alkalmazásának tapasztalatai A Dobbantó program egyik fontos

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea.

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea. A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása re- kreáció Szűkebb értelmezésben: feltöltődés kalandsport, unikumsport más sportok rekreáció = sport A rekreáció eszmei és gyakorlati válasz, - tevékenységrendszer

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

1. Lecke: Bevezetés és a folyamat. elindítása

1. Lecke: Bevezetés és a folyamat. elindítása 1. Lecke: Bevezetés és a folyamat elindítása 1. Lecke: Bevezetés és a folyamat elindítása Gratulálok a döntésedhez! Kalló Melinda vagyok és üdvözöllek az első leckén! Ez egy kicsit rendhagyó tanítás lesz,

Részletesebben

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL A protokollt az SOS-Gyermakfalu Magyarországi Alapítványa készítette a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával. Az Ökotárs Alapítvány az Autonómia Alapítvánnyal, a Demokratikus

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Gyermekeket célzó reklámok

Gyermekeket célzó reklámok s o r s z á m Gyermekeket célzó reklámok A válaszadás önkéntes! 1. A település neve:... 2. A kérdezett neme:..... 3. A kérdezett születési éve: 1 9 4. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? 1 kevesebb,

Részletesebben

Tartalom Félelem és pánik, avagy az élet szűkössége Az élet iskolája A félelem általános kezeléséről A félelem formáinak rendszertana

Tartalom Félelem és pánik, avagy az élet szűkössége Az élet iskolája A félelem általános kezeléséről A félelem formáinak rendszertana Tartalom Félelem és pánik, avagy az élet szűkössége 7 Születés és halálfélelem 10 Az élet iskolája 14 Kibékülni a halandósággal 15 A félelem általános kezeléséről 20 Lefagyás és menekülés 20 Rámenősség

Részletesebben

AGRESSZIÓ AVAGY AZ ISKOLAI AGRESSZIÓ LEHETSÉGES OKAI

AGRESSZIÓ AVAGY AZ ISKOLAI AGRESSZIÓ LEHETSÉGES OKAI AGRESSZIÓ AVAGY AZ ISKOLAI AGRESSZIÓ LEHETSÉGES OKAI A természettudósok számára az agresszió egy sok energiát igénylő, magas feszültség szintű, cselekvésben kifejeződő biológiai jelenség. Ezzel szemben

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

Új szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin

Új szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin Új szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin Florence Nightingale 1860 Bárki, aki felelős pozícióba kerül, tartsa észben a következőt: nem az a legfontosabb kérdés, hogy én magam hogyan tehetem

Részletesebben

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

A dadogás komplex művészeti terápiás programjának gyakorlati tapasztalatai. Molnárné Bogáth Réka Kozmutza Flóra EGYMI, Budapest 2011. november 14.

A dadogás komplex művészeti terápiás programjának gyakorlati tapasztalatai. Molnárné Bogáth Réka Kozmutza Flóra EGYMI, Budapest 2011. november 14. A dadogás komplex művészeti terápiás programjának gyakorlati tapasztalatai Molnárné Bogáth Réka Kozmutza Flóra EGYMI, Budapest 2011. november 14. Máshogy mondom, furcsa módon Te a Földön én a Holdon Mondd

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési

Részletesebben

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA Mágikus SZERtartás EGÉSZséges +boldog ÉLETedért! INGYENES EGÉSZséget és boldogságot teremtő IMA Mágikus SZERtartás, amit otthonodban végezhetsz EGÉSZséges +BOLDOG életedért!

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.

Részletesebben

A kompetencia alapú képzési rendszer koncepciója a szervezeti képzésekben

A kompetencia alapú képzési rendszer koncepciója a szervezeti képzésekben TÓTHNÉ BORBÉLY VIOLA A kompetencia alapú képzési rendszer koncepciója a szervezeti képzésekben A munkaadók követelményei - a gyorsütemű gazdasági fejlődés és technológiák változása miatt - a munkaerővel

Részletesebben

A természetes családtervezés előnyei Martosné dr. Dulácska Csilla

A természetes családtervezés előnyei Martosné dr. Dulácska Csilla Felelős párkapcsolat, gyermekvállalás: A természetes családtervezés előnyei Martosné dr. Dulácska Csilla Bemutatkozás Természetes Családtervezési Tanácsadók Munkaközössége A düsseldorfi orvosi egyetem

Részletesebben

A neveléslélektan tárgya

A neveléslélektan tárgya Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet

Részletesebben

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006. Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges

Részletesebben

November - A függőség elleni küzdelem hónapja. Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra

November - A függőség elleni küzdelem hónapja. Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra November - A függőség elleni küzdelem hónapja Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Hétköznapi szóhasználatban a függőség szót a ragaszkodás, hozzászokás, szükséglet értelemben használjuk. A függőség 40-60

Részletesebben

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28.

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Projekt kidolgozásának ütemterve Helyzetelemzés végzése a programban résztvevő óvodáról. Ismeretszerzés

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

A pszichoanalízis. avagy a művészetkritikussá lett pszichológus. Művészeti kommunikáció 2008 tavasz

A pszichoanalízis. avagy a művészetkritikussá lett pszichológus. Művészeti kommunikáció 2008 tavasz A pszichoanalízis avagy a művészetkritikussá lett pszichológus Sigmund Freud (1856-1939) A freudi pszichoanalízis gyökerei - irracionalitás a misztikus tudomány; - racionalitás a racionalizált misztikum:

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

2015 június: A hallás elemzése - Winkler István

2015 június: A hallás elemzése - Winkler István 2015 június: A hallás elemzése - Winkler István Winkler István tudományos tanácsadó, az MTA Természettudományi Kutatóintézetében a Kognitív Idegtudományi II. csoport vezetője. Villamosmérnöki és pszichológusi

Részletesebben

Mi van a Lajtner Machine hátterében?

Mi van a Lajtner Machine hátterében? 1 Mi van a Lajtner Machine hátterében? Ma egyeduralkodó álláspont, hogy a gondolat nem más, mint az agy elektromos (elektromágneses) jele. Ezek az elektromágneses jelek képesek elhagyni az agyat, kilépnek

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

Pszichológus etika II. Egy szentélybe lép be a lélekkel foglalkozó ember, amikor a másik ember lelkén kopogtat. I. A dilemma fogalma II. A dilemma felbukkanása III. Nem minden dilemma etikai dilemma IV.

Részletesebben

Az osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV

Az osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV Az osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV Az osztályf nöki órák közvetlen el dje a szabad beszélgetések" órája, 1947-ben került a tantervbe azzal a céllal, hogy a gyerekeket érdekl és érint kérdésekr

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

A művészetoktatás arra való, hogy érzelmeket, élményeket közvetítsen

A művészetoktatás arra való, hogy érzelmeket, élményeket közvetítsen 94 Nézőpontok A művészetoktatás arra való, hogy érzelmeket, élményeket közvetítsen Kerekasztal-beszélgetés a zenei nevelésről A Magyar Pedagógiai Társaság Somogyi Tagozatának újjászerveződése kínálta az

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

Baranya megyei német családból származom, 1957-ben jöttem a fõvárosba, ahol sok mindennel próbálkoztam. Dolgoztam a rádiónál,

Baranya megyei német családból származom, 1957-ben jöttem a fõvárosba, ahol sok mindennel próbálkoztam. Dolgoztam a rádiónál, 66 Interjú NEM HAGYHATNAK MAGUNKRA BENNÜNKET Beszélgetés Kalász Mártonnal, a Magyar Írószövetség új elnökével Kérem, mondjon néhány szót az olvasóknak magáról, eddigi pályájáról. Baranya megyei német családból

Részletesebben