BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Marketing Mesterképzés Levelező tagozat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Marketing Mesterképzés Levelező tagozat"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Marketing Mesterképzés Levelező tagozat A BANKOK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A RAIFFEISEN BANK ZRT. TEVÉKENYSÉGÉRE Készítette: Szabó Judit Fruzsina Budapest, 2010.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető 5 2. A társadalmi felelősségvállalásról A CSR fogalma Miért fontos a CSR? A CSR Magyarországon Válság és CSR Társadalmi felelősségvállalás a pénzügyi szektorban A pénzügyi szektor feladatai a fenntarthatóság tükrében: (1. sz. táblázat) A hazai nagy bankok társadalmi felelősségvállalása Mastercard- az év bankja program MKB Bank Zrt Néhány példa az MKB Bank Zrt. közösségi munkájából OTP Bank Nyrt Példák az OTP Bank Nyrt. közösségi munkáiból Erste Bank Hungary Nyrt Gyermekek pénzügyi nevelése Jótékonyság Betegség megelőzés Hátrányos helyzetű ügyfelek Támogatások K&H Bank CIB Bank Zrt A CIB Csoport CSR kommunikációja Környezeti hatások kezelése Pénzügyi kultúra fejlesztése Kisebbségi programok Civil partnerség Adományozás Budapest Bank Önkéntes munka és alapítványok Békéscsaba támogatása Esélyegyenlőség 39 3

3 3.7.4 Egészségvédelem Raiffeisen Bank Zrt Raiffeisen Bank International A Raiffeisen Bank Zrt. története A Raiffeisen Bank társadalmi felelősségvállalási programja Közösen a gyermekétkeztetésért A családon kívül élő gyermekek támogatása Busszal a Múzeumba Önkéntes munkával a gyermekekért A lakosság pénzügyi ismereteinek bővítése Gyermekbarát bankfiókok kialakítása Felelősséggel a környezetért Kiútprogram Egyéb támogatások A Bank belső CSR kommunikációja A Raiffeisen Bank CSR programjának kommunikációja A vizsgált bankok CSR programjának rövid összehasonlítása A hazai bankok CSR programjának ismertsége A kapott eredmények értékelése Következtetések, ajánlások Befejezés 63 Melléklet 64 Felhasznált irodalom és források 70 4

4 Táblázatok és ábrák jegyzéke 1. sz. táblázat: A pénzügyi szektor feladatai a fenntarthatóság tükrében 6 2. sz. táblázat: A bankok legismertebb CSR tevékenysége sz. grafikon: Az egyes banki szolgáltatáselemekkel való elégedettség 6 2. sz. grafikon: Az egyes vállalati klaszterek nagysága sz. grafikon: A CSR ismertsége a létszám függvényében sz. grafikon: A CSR ismertsége ágazati bontásban sz. grafikon: A legfontosabb hazai CSR célok sz. grafikon: A bankok megoszlása sz. grafikon: A bankválasztás szempontjai sz. grafikon: A CSR programok ismertsége sz. grafikon: A CSR területei sz. grafikon: Médiahasználat 61 5

5 1. Bevezető Az egyes pénzintézetek és elsősorban a bankok mindig is fontos szerepet játszottak az emberek életében. Kezelik az ügyfelek befektetésit, intézik a kifizetéseiket, szükség esetén hiteleznek. Manapság szinte elképzelhetetlen, hogy legalább egy kereskedelmi bankkal ne álljunk kapcsolatban. A gazdasági válság hatására azonban a bankok megítélése negatív fordulatot vett. Az ügyfelek bizonytalanok és a bizalmatlanok lettek a bankszektorral szemben, ugyanakkor elmondható, hogy saját bankjukban általában továbbra is megbíztak. A bankok közti verseny tovább élesedett. Az intézetek megpróbálnak minden téren egymás fölé licitálni, és egymás rovására új tőkét, új forrásokat bevonzani. A válság enyhülésével, azonban megfigyelhető, hogy a magyar lakosság körében százas skálán mérve 77-ről 82 pontra nőtt a bankokkal szembeni elégedettség mértéke. Elsősorban a banki ügyintézők tevékenysége váltott ki köztetszést, legkevésbé pedig a betéti- és hitelkamatok alakulása. Tény viszont, hogy a bankok egyes szolgáltatásának jó megítélése, nem egyenlő a bankszektor jó megítélésével. A legjobb véleménnyel a magasabb jövedelemmel rendelkezők voltak pénzintézetükről. 1.sz. grafikon 1 Gyakran előfordul, hogy egy ügyfél több bankban is folyószámlát vezet, és megtakarítását mindig abban helyezi el, ahol a legnagyobb kamatot tudja elérni. Nem ilyen egyszerű azonban a hitelesek élete, hiszen egyrészt a válság, másrészt az utóbbi időben a forint gyengülése is hatalmas terheket ró rájuk. 1 6

6 A bankok különféle lehetőségek kidolgozását kezdték meg a hitelesek megsegítésére, a terheik könnyítésére, de a bizalmatlanság és az elégedetlenség foka továbbra is nagyon magas ennél az ügyféltípusnál. A pénzintézetek könnyítő programjain kívül, az utóbbi hónapokban az állam is szerepet kíván vállalni a hitelesek és nehéz helyzetbe kerültek megsegítésében. Megegyezés történt a hitelek felvett devizanemben, illetve középárfolyamon történő előtörlesztéséről, a bedőlt hitelek esetleges átvállalásáról, bankadó bevezetésről, azonban ezek a beavatkozások a bankok és ügyfeleik közötti kapcsolatot nem biztos, hogy pozitív irányban fogják elmozdítani. Azok az ügyfelek ugyanis, akik nem rendelkeznek hitellel, vagy akiknek nem okoz nehézséget a törlesztés, tartanak attól, hogy mások megsegítése az ő pénzük rovására megy majd. Fontos, hogy a pénzintézetek valamivel ellensúlyozni tudják a róluk kialakult negatív benyomásokat, tovább tudjanak haladni az ügyfelek elégedettségéhez vezető úton, ismét megbízható és erős intézmények képét építsék fel. Erre jó lehetőség a már korábban megkezdett CSR programok átdolgozása, tökéletesítése és megfelelő kommunikálása az ügyfelek és a leendő ügyfelek részére. Bár az ügyfelek elsősorban a gyors és jó minőségű kiszolgálást várják el bankjuktól, véleményem szerint elégedettségükhöz az is hozzájárulna, ha megismernék pénzintézetük társadalmi felelősségvállalási programját, azt hogy bankjuk miként támogatja a kultúrát, a művészeteket, a sportot, a szegényeket, árvákat vagy betegeket. A CSR program persze nem csak ezekből a lépésekből áll, fontos, hogy a vállalatok jelen esetben a bankok az összes működésükben érintett felet feltérképezzék, és velük szemben felelősen viselkedjenek. A bankok CSR programjairól viszonylag keveset hallani a médiában. Ennek egyik oka, hogy a média sokáig elzárkózott attól, hogy a jótékony megmozdulások háttérszereplőjét megnevezze, másik oka pedig a túl kevés médiaköltés lehet. Így viszont az ügyfelek gyakran nem is tudják, melyik pénzintézet, hogyan és mit tesz a közjó érdekében. Dolgozatom célja tehát annak feltárása és bemutatása, hogy egyes hazai nagybankok milyen programokat dolgoztak ki, és ezt miképpen kommunikálják. Részletesebben pedig a Raiffeisen Bank Zrt. ezen tevékenységét fogom vizsgálni. 7

7 2. A társadalmi felelősségvállalásról "CSR. Ez a három betű sürgetően a jövőt formázza, ahol a felelőtlenséget felváltja a felelős működés, legyen szó vállalkozásokról, vagy non-profit szervezetekről, vagy akár az állami intézményrendszerről. Mindannyian érintettek ebben a három betűben. Sőt! Minden szervezet minden alkalmazottja, munkatársa is felelős. Hogy ekként is dolgozzon, ahhoz még sokat kell tanulnunk erről a három betűről, és átfogóvá kell tennünk ennek ismeretanyagát és lehetséges gyakorlatait az egész társadalomban. Elengedhetetlen ez egy jobb, egy élhetőbb, egy fenntarthatóbb társadalmi, gazdasági és politikai működéshez, a mindannyiunk által kívánatosnak tartott jövő mai formálásához." Dr Szeles Péter, a Magyar Public Realtions Szövetség elnöke 2.1 A CSR fogalma A CSR röviden összefoglalva azt jelenti, hogy a vállalkozások működésük során és az érdekeltekkel való kapcsolatukban figyelmet fordítanak a társadalmi és környezetvédelmi problémákra ben az Európai Bizottság zöld könyvet adott ki, és ezzel európai szintű vitát indított útnak a vállalati társadalmi felelősségvállalásról (CSR). A zöld könyvet 2002-ben egy fehér könyv követte. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség a Bizottság zöld könyvére reagálva európai szemináriumot rendezett a következő címmel: "CSR és a munkahelyi egészség". Ezek az európai szintű kezdeményezések rámutattak a CSR stratégiai jelentőségére mind a vállalkozások, mind a politikai döntéshozók számára Európában, továbbá kiemelték, hogy a munkahelyi biztonság és egészségvédelem a CSR nélkülözhetetlen része. A társadalmi felelősségvállalás fogalma több, mint a jogi követelmények betartása, mivel nagyobb befektetést kíván meg a humántőke, a környezetvédelem és az érdekeltekkel fenntartott kapcsolat terén. A CSR önkéntes eszköz, mindazonáltal megbízhatóan kell alkalmazni annak érdekében, hogy elősegítse az érdekeltek közötti bizalmat. 8

8 A globalizáció terjedésével komolyabb környezetvédelmi és társadalmi tudatosság, illetve hatékonyabb kommunikáció megvalósulásával a vállalati felelősségvállalásnak tisztán jogi és nyereséggel összefüggő kérdésekre korlátozódó fogalma új lendületet kapott. A vállalkozásoknak felelős magatartást kell tanúsítaniuk az emberekkel, környezetünk védelmével és a nyereséggel szemben. 2.2 Miért fontos a CSR? A vásárlókat és az ügyfeleket befolyásolja a vállalat jó híre a társadalmi és környezetvédelmi kérdésekben. A munkaerőpiacon nagy a verseny, és az értékes munkaerő olyan vállalatoknál kíván dolgozni, amelyek gondoskodnak alkalmazottaikról. A társadalmi teljesítmény befolyásolja a befektetők döntéseit, mivel az etikus befektetések piaca rendkívül gyorsan nő. A CSR lehetővé teszi a belső és külső kockázatok stratégiai kezelését a társadalmi és a környezetvédelemmel kapcsolatos területeken. A már meglévő, társadalmilag felelősségteljes cselekvések láthatóbbá és ismertebbé válnak. A társadalmi és környezetvédelmi felelősség bizonyítottan csökkenti a működési költségeket A CSR Magyarországon Az elmúlt években a hazai vállalatok kezdik belátni, hogy a társadalmi felelősségvállalásnak fontos szerepe van az üzleti stratégiájuk kialakításában. Az ide befektetett tőke ugyanis növekedésük egyik alappillére lehet, ha tevékenységüket megfelelően kommunikálják. A CSR-ba fektetett összegek és energia nagyságáról, a vállalatok felelős gondolkodásáról több felmérés is készült, mely bepillantást enged abba, mennyit változott ez a tendencia az utóbbi időben, illetve melyek azok a vállalatok, amelyek a legnagyobb gondot fordítják környezetükre. 2 9

9 A GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése szerint a Magyarországon működő vállalkozások több mint fele számára a CSR kiadásokban is megmutatkozó tevékenységet jelent. A GKI erre a vállalati körre vonatkozóan készített klaszterelemzést, és a vállalatokat 9 csoportba sorolta a társadalmi felelősségvállaláshoz való viszonyuk alapján: 1. A társadalmi felelősségvállalás hazai példaképei (c1) Azok a vállalatok költik a legnagyobb összeget a CSR-ra, amelyek ebbe a csoportba tartoznak. Motivációjuk az elvárásoknak való megfelelés és az üzleti érdek. Elsősorban a környezet és az egészség megóvására, a humán munkaerő megtartására törekszenek. Ide sorolandók a vendéglátással, szálláshely-szolgáltatással foglalkozó cégek, valamint a 250 fő feletti pénzügyi vállalatok. 2. Tudatos CSR stratégiával rendelkező vállaltok (c2) Az ide tartozó vállalatok átlag felett költenek a CSR tevékenységeikre, motivációjuk elsősorban az elvárásoknak való megfelelés és az üzleti érdek. Fontos számukra a belső, a vállalatot közvetlenül érintő területek támogatása, de az átlagnál többet költenek támogatásra is. Ide sorolhatók az ipari vállalatok, kisebb pénzügyi-, illetve 250 fő alatti oktatási-, egészségügyi vállalatok. 3. Jótékonysági CSR-t folytató cégek (c3) A vállalatok CSR költése, melyek ebbe a csoportba sorolandók, már elmarad a felmérés mintájának átlagától. Elsősorban a hátrányos helyzetben lévőket, rászorulókat támogatják, lépéseket tesznek az esélyegyenlőség előmozdítására. Ezektől a megmozdulásoktól azonban nem várnak üzleti előnyt. Ide sorolhatók a nagyobb létszámú kereskedelmi és pénzügyi tevékenységet folytató vállalatok, ingatlanügyletekkel foglalkozó cégek. 4. Környezetvédelmi célokat középpontba állító vállalatok (c4) Az itt található cégek lényegesen kevesebbet költenek CSR célokra, az előbb felsoroltaknál. Kiadásaik pedig elsősorban külső, környezetvédelmi célokra mennek el. Erősek viszont ezen tevékenységük kommunikációjában, felhívva ezzel versenytársaik figyelmét is erre. Ide a kisebb vendéglátó egységeket, szálláskínáló cégeket, valamint a közepes méretű oktatási és egészségügyi vállalatokat sorolhatjuk. 5. Elvárásoknak megfelelni szándékozó, adományozói profilú cégek (c5) Ezek a cégek kevesebb, mint árbevételük 1%-át költik CSR célokra. Elsősorban az elvárásoknak való megfelelés motiválja őket. Támogatásaik elsősorban az oktatás, képzés, kultúra és sport területére koncentrálódnak. Ide sorolhatók a kisebb mezőgazdasági és ipari vállalatok, valamint a közepes méretű építőipari vállalatok. 6. A CSR üzleti előnyeire összpontosító vállalatok (c6) 10

10 távközlési vállalatok. 3 Az egyes vállalati klaszterek nagysága (N = 825) Fajlagosan az árbevétel közel 1,5%-át költik CSR tevékenységre. A finanszírozott területek sokfélék, de általában az alkalmazottak képzésére is fordítanak pénzt. Elsősorban az építőipari vállalatok tartoznak ebbe a csoportba, de találkozhatunk mezőgazdasági, vendéglátóipari és idegenforgalmi cégekkel is. 7. A CSR-t üzleti szükségszerűségből felvállaló cégek (c7) CSR tevékenységre árbevételük közel 2%-át költik. Ezen tevékenységük környezetvédelmi dominanciája elsősorban üzleti előnyökhöz juttatja ezen vállalkozásokat. A környezethatékony módszerek alkalmazása esetükben vagy kényszer, vagy tudatos hosszútávú üzleti célú befektetés. Ide a közepes méretű mezőgazdasági, ipari és építőipari cégek sorolhatók. 8. Divat CSR klaszter (c8) Az ide tartozó vállalatok az átlagnál jóval kevesebbet költenek társadalmi felelősségvállalásra. Elsősorban az alkalmazottak képzése kerül előtérbe, a külső célok támogatása nagyon minimális. Mindezek ellenére a CSR hangsúlyos eleme a PR és marketing stratégiájuknak. Erős kommunikáció kevés tartalommal. Ide tartoznak a nagyobb létszámú vendéglátóipari cégek, szállító, raktározó, távközlési vállalatok, posta. 9. Minimál CSR klaszter (c9) Az összes csoporthoz képest az ide sorolható vállalatok CSR költése a legalacsonyabb. Külső célokra minimálisan költenek, az alkalmazottak jóléti kiadásaira, kisebb mértékben képzésükre fordítanak összegeket. Céljuk elsősorban a munkaerő megtartása és a munkamorál javítása. Ide tartoznak a kis és közepes méretű szállító, raktározó, postai és 2. sz. grafikon Forrás: GKI 3 11

11 Szintén a GKI Gazdaságkutató Zrt. (www.gki.hu) által 2008 végén végzett felméréséből tudhatjuk meg, hogy a társadalmi felelősségvállalás Magyarországon szorosan összefonódik a vállalatok alaptevékenységével. A megkérdezettek alig több mint egyötödénél tapasztalható kiegyensúlyozott felelősségvállalási tevékenység: a környezetvédelmi intézkedések sokszor háttérbe szorítják az egyéb társadalmi felelősségvállalást, és ez utóbbiakat HR-funkciónak elkönyvelve nem is törődnek vele igazán. Érdekes a vállalati felelősségvállalás egyik dimenziójának, a gazdasági felelősségvállalásnak az értelmezése. Magyarországon messze nem egységes a vállalati felelősségvállalás értelmezése: egyesek a vállalat törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítését is a CSR részének tekintik, míg mások az előírásokon túlmenő felelősségvállalást értik a fogalom alatt. Az egyes gyakorlatok standardizálhatóságának nehézsége ellenére a vállalatok saját CSRtevékenységüket alapvetően pozitívan értékelik. A cégek motiváció között elsősorban a belső vállalati érdekek a meghatározóak, ideértve a pénzügyi és versenyelőnyt is. A külső elvárásoknak való megfelelés a fontossági sorrend végén található. Ennek egyik oka, hogy az elmúlt években több szabályozás is hátrányosan érintette a pénz- és természetbeni adományozást. Azoknál a vállalatoknál, melyeknél a társadalmi felelősségvállalás a vállalati kultúra részévé vált, a belső érintettek (tulajdonosok, menedzserek és munkavállalók) megkövetelik a CSR elveinek megfelelő működést. Szembetűnő ugyanakkor az is, hogy a megkérdezettek 40%-a külföldi (főként nyugat-európai) minták alapján alakította ki CSR stratégiáját. A nemzetközi piacokon tevékenykedő vállalatoknak meggyőződésük, hogy a felelős vállalati viselkedésnek hosszú távon profitmaximalizáló hatása van: az egyelőre árérzékeny vásárlók fokozatosan figyelembe fogják venni a vállalat társadalomért és környezetért tett erőfeszítéseit, és ezt a vállalat termékeinek tudatos vásárlásával fogják díjazni. Szerintük a CSR gyakorlása manapság már nem biztosít kiugró versenyelőnyt, sokkal inkább a versenyben maradás feltételévé vált. A CSR-hez kapcsolódó marketingstratégiai megfontolások csak a legnagyobb vállalatok esetében jelentenek motivációs tényezőt, hiszen ők építenek arra a médiavisszhangra, amit 12

12 ezen tevékenységük kivált. A magyar vállalatok nagy része jelenleg csak járulékos haszonként tekint erre a tényezőre. 4 A GKI Gazdaságkutató Zrt. felméréseiből derül ki az is, hogy minél több alkalmazottal rendelkezik egy vállalat, általában annál nagyobb a vállalati társadalmi felelősségvállalás ismertsége. Ágazati szempontból a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, valamint a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatás emelhető ki, mint ahol az átlagnál jobban ismerik a CSR fogalmát. A CSR ismertsége a létszám függvényében 3.sz. grafikon A CSR ismertsége ágazati bontásban (N=1523) 4. sz. grafikon Forrás: GKI V = Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás, K = Kereskedelem, járműjavítás, Sz = Szállítás, raktározás, posta, távközlés, P = Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, M = Mezőgazdaság és halászat, B = Bányászat, ipar, O = Oktatás, egészségügy és egyéb szolgáltatások, É = Építőipar Forrás: GKI Mint azt már korábban is említettem, hazai vállalatok elsősorban a belső CSR célokat preferálják, mivel ezek közvetlen és nagyobb hatással vannak a cég teljesítményére, hosszabb távú eredményességére, mint a vállalaton kívülre irányuló kezdeményezések. Az első három legfontosabb CSR cél a vállalat imázsának javítása, az alkalmazottak 4 13

13 egészségmegőrzése és javítása, valamint a környezetbarát megoldások alkalmazása.a külső (társadalmi) célok közül a környezetvédelem és az oktatás támogatása áll az első helyen. Ugyanakkor kérdéses, hogy ez mennyiben csak morális elkötelezettség (tényleges cselekvés nélkül), illetve mennyiben a társadalmi elvárásoknak való megfelelési kényszer a vezetők részéről. Egy -100; +100 intervallumú skálán mérve a fontossági sorrend a következő: A legfontosabb hazai CSR célok 5. sz. grafikon 1 vállalatról alkotott kép pozitív befolyásolása 2 alkalmazottak egészségi állapotának jav./megőrzése 3 környezetbarát megoldások alkalmazása 4 5 vállalaton belüli esélyegyenlőség megteremtése alkalmazottak számára jóléti juttatások biztosítása 6 vállalati átláthatóság biztosítása 7 alkalmazottak képzése 8 környezetvédelem aktív támogatása Forrás: GKI 9 oktatási intézmények támogatása tehetséggondozás (pl. gyakornoki 10 programok) az esélyegyenlőség megteremtéséhez való 11 hozzájárulás 12 a magyar egészségügyi helyzet javítása adakozás a rászorulóknak/hátrányos 13 helyzetűeknek tehetséggondozás (pl. ösztöndíjak, 14 alapítványok tám.) 15 kultúra támogatása 16 kormányzati kapcsolatok javítása 17 magyar tömegsport támogatása Ezek a célok azonban csak akkor válhatnak vállalati és társadalmi értékké, amennyiben azok eléréséhez feladatokat rendelnek és azokat végre is hajtják. A vállalkozások 8%-a számára a CSR nem tartozik a cég által vállalt elvek, képviselt célok közé. A vállalkozások több mint harmada érdeklődik a CSR iránt, valamilyen szinten figyelembe is veszi a 14

14 vállalkozás üzletmenetének alakításában, a stratégia alkotása során, de pénzösszeget nem rendel hozzá. A megkérdezett vállalatok nagyobbik fele 54%-a ugyanakkor kiadást is rendel az előzőekben részletezett CSR célok eléréséhez Válság és CSR A gazdasági válság több szempontból is komolyan befolyásolta a vállalatok működését. Az egyes vállalati funkciókhoz rendelt források korlátozására, esetlegesen teljes megszüntetésére szükség volt. Fontos szempont volt, hogy a vállalatok tudatosan cselekedjenek, a rendelkezésre álló eszközöket a megfelelő helyre csoportosítsák át. A CSR-ral stratégiailag már korábban is tudatosan foglakozó cégek tisztában voltak vele, mennyit költhetnek az egyes területek működtetésére, de a CSR-ra fordított források nagyságán igyekeztek nem változtatni. Azok a vállalatok ugyanakkor, ahol a társadalmi felelősségvállalás még gyermekcipőben járt, nem tudták pontosan meghatározni, melyik működési területüknek mennyi erőforrásra van szüksége, és ha nem találtak megfelelő indokot a CSR program folytatása mellett, erről a területről vonták meg forrásaikat. A cégeknek rá kell találniuk az üzleti célok és a CSR közötti összefüggésekre, belátni, hogy az ön- és közérdek nem ellentétben álló fogalmak, mert enélkül a megváltozott gazdasági életben nehéz a CSR program kialakítása és megtartása mellett érvelni. Óvatosan kell azonban bánni a CSR kommunikációjával, kerülni kell a túl, sok, de a túl kevés megjelenést is. A tettek tényszerű bemutatása fontos egy vállalat számára, hogy a bizalom felé megerősödjön különösen fontos ez, mikor szükségképpen több alkalmazottjától is meg kellett válnia ugyanakkor a túlzott önfényezés ellenérzetet kelthet. Az emberek bizalmát elsősorban őszinteséggel érhetik el a cégek, előfordulhat tehát, hogy a kockázatokról, kudarcokról és a nehézségekről is érdemes néhány szót ejteni. A megfelelő kommunikáció nemcsak az ügyfelekkel, beszállítókkal, hanem a dolgozókkal szemben is fontos. Mindenképpen pozitív hatása van a munkamorálra, ha az alkalmazottak 5 15

15 tisztában vannak cégük felelős munkájával, szívesebben mennek egy olyan helyre dolgozni, ami tesz a közjó érdekében, és szívesebben mesélik ismerőseiknek is, milyen helyen dolgoznak, növelve ezzel a cég elismertségét. 2.5 Társadalmi felelősségvállalás a pénzügyi szektorban A pénzügyi szektor általánosan véve nem tartozik a környezetterhelő iparágak közé, azonban a fenntarthatóság, illetve a társadalmi felelősségvállalás, mint közfeladat erre a szektorra is feladatokat ró. A pénzügyi szektor (bankok, biztosítók, pénzügyi lebonyolítók) szereplőivel szemben is fellépő igény a gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítmény felmérése, nyomon követése és az éves teljesítmény érdekelt felek számára történő közzététele. A meglévő piaci pozíciók további fenntartása érdekében a szektor résztvevőinek is azonosítani szükséges a tevékenységből eredő folyamatokat, hatásokat, illetve azt a társadalmi, természeti közeget is, amelyben működnek, párhuzamosan azzal, hogy a társadalom is egyre érzékenyebben reagál az őket közvetve, illetve közvetlenül érintő folyamatokra. A pénzügyi szereplők tevékenységének (finanszírozás, támogatás) haszonélvezői és esetenként károsultjai is vannak. Jobb esetben ezek az érintettek nem is érzékelik, hogy mi történik körülöttük, azonban előfordul, hogy saját bőrükön is érzékelik az egyes területeket sújtó pénzügyi válságok gazdasági, társadalmi következményeit vagy éppen az egyes támogatott projektek természeti-környezeti hatásait. A 21. század legnagyobb üzleti kihívása tehát a társadalmi és környezeti értékek beépítése az üzleti működésbe. Természetesen nem a pénzügyi szektor minden jónak elrontója, azonban minden befektetési döntés változásokat és konfliktusokat idézhet elő. Az iparágnak és szereplőinek megadatott a lehetőség, hogy az egyes folyamatokat a fenntarthatóság irányába elmozdítsa, és ne támogasson erőforrás-pazarló, alapvető környezeti tényezőket figyelmen kívül hagyó projekteket, vagy ne finanszírozzon a szegénységet csupán újratermelő programokat. Ez tekinthető hosszú távú üzleti érdeknek. 16

16 A pénzügyi szektor képviselőinek tehát a fenntarthatósági/társadalmi felelősségvállalást érintő területeken azonosított feladatokat kezelniük szükséges. Egyes vélemények szerint sokkal könnyebb a fenntarthatóság elérése egy bank számára, mint egy olajvállalatnak. Ez nem feltétlenül van így. Mert ugyan a pénzügyi szektor nem tartozik a szennyező, környezetvédelmi szempontból kockázatos, magas kibocsátású iparágak közé, azonban, mint befektető, hitelkihelyező, projektfinanszírozó, komoly kockázatot jelenthet a szektor tevékenysége egy-egy nem kellően körültekintően kidolgozott vagy megtervezett projekt megvalósulásának elősegítésekor. Ezen projektek mellett ugyanakkor a bankok hitelezési politikája is komoly gondokat okozhat a társadalom körében, fontos tehát, hogy a környezettudatos magatartás mellett társadalomtudatos is legyen a pénzintézet. A kidolgozott és véghezvitt programok, segítsék az embereket és főként az ő érdekeiket szolgálják A pénzügyi szektor feladatai a fenntarthatóság tükrében: (1. sz. táblázat) Fenntarthatósági, illetve társadalmi felelősségvállalást érintő területek Vállalatirányítás Környezet Fenntarthatósági teljesítmény Pénzmosás Átláthatóság Energiafelhasználás Klímaváltozás Vezető iparági gyakorlat Az iparági kezdeményezésekhez való csatlakozás (pl. Egyenlítői Alapelvek) az érdekelt felek elvárásainak kezelése érdekében Fenntarthatósági stratégia, illetve menedzsmentrendszer Mutatószámok alkalmazása a teljesítmény nyomon követésére Ellenőrzési rendszer kidolgozása a pénzmosás azonosítása és kiszűrése érdekében Jogszabályi megfelelés Pénzügyi és nem pénzügyi adatok közzététele, hitelesítése Energiahatékony épület és irodai felszerelés alkalmazása Megújuló erőforrás alkalmazása Alacsony kibocsátású járműflotta alkalmazása Üzleti utazás kiváltása telekommunikációs 6 17

17 Társadalomgazdaság Érdekelt felek Projektfinanszírozás Menedzsment-rendszer Pénzügyi kizárás Munkaegészségügy és munkavédelem Nemek közötti egyenlőség Projektfinanszírozás Üzleti partnerek Nem üzleti partnerek eszközök alkalmazásával Környezeti ártalommal járó projekt finanszírozásának elkerülése Fokozott ellenőrzés annak érdekében, hogy ne kerüljön sor környezeti ártalommal járó projekt finanszírozására Az emissziók, hulladék-kibocsátás, az erőforrás-felhasználás folyamatos nyomon követése 3R`s alkalmazása (reduce-reuse-recycle) minimalizálás, újrahasználat és visszaforgatás A fejlődő országok, elmaradott régiók gazdaságának előmozdítása az alapvető szolgáltatásokhoz (bank, biztosítás, hitelezés) való hozzáférés biztosításával További intézkedések megtétele a veszélyes helyszíneken, régiókban dolgozó munkavállalók védelme érdekébe Emberi jogok védelme Tisztességes bérezés és juttatások A nemek közötti egyenlőség biztosítása a munkaerő-felvétel és előléptetések során Az emberi jogokat megsértő országokban a projektfinanszírozás leállítása Fokozott ellenőrzés annak érdekében, hogy ne kerüljön sor projekt finanszírozására emberi jogokat megsértő országokban Az érintett felekkel (pl.: ügyfelek, munkavállalók, beszállítók) történő dialógus, a hitelesség és bizalom fenntartása érdekében Az ellátói lánc átvilágítása, sztenderdek alkalmazása annak érdekében, hogy a beszállítói teljesítmény nyomon követhető legyen, elsősorban az emberi jogok, munkavállalók és az etika területén Az érintett felekkel (pl.: civil szervezetek, lakosság) történő dialógus, a hitelesség és bizalom fenntartása érdekében Az etikai alapelveknek megfelelő lobbitevékenység és támogatási politika A működési terület közösségeinek támogatása (filantrópia) Forrás: Műszaki Szaklapok 18

18 3. A hazai nagy bankok társadalmi felelősségvállalása 3.1 Mastercard- az év bankja program ben 5. alkalommal rendezik meg az Év bankja versenyt, melyen a magyarországi kereskedelmi bankok mérhetik össze magukat. Elsősorban a hétköznapi emberek által igénybe vett szolgáltatások és programok versengenek. A zsűritagok szakmai hozzáértésének köszönhetően, a verseny minden évben hiteles eredménnyel zárul, a felállított sorrend megmutatja a bankok - és ügyfeleik - számára, mi az, amiben jók, és mi az, amiben javulniuk szükséges. A szakmai zsűri 9 kategóriában értékel: MasterCard Az év bankja 2010 MasterCard Az év leginnovatívabb bankja 2010 MasterCard Az év bankára 2010 MasterCard Az év ifjú bankára 2010 MasterCard Az év lakossági hitelterméke 2010 MasterCard Az év lakossági megtakarítási terméke 2010 MasterCard Az év lakossági számlacsomagja 2010 MasterCard Az év társadalmilag felelős bankja 2010 MasterCard Pénziránytű Alapítvány A pénzügyi kultúra fejlesztése terén legaktívabb bank 2010 Korunk fogyasztója számára egyre fontosabb tényező, hogy a vállalat, bank etikai szempontokat is szem előtt tartson ténykedése során. Hosszabb távú céljuk nem csupán az ügyfeleik professzionális kiszolgálása és a haszonmaximalizálás, hanem a környezetük és a velük kapcsolatba kerülő közösségek felelősségteljes védelme, támogatása. Az év társadalmilag felelős bankja kategóriában a vállalati társadalmi felelősségvállalás területén jártas és elismert magyarországi szakemberekből álló zsűri dönt. A zsűritagok listája az értékelés eredményének közzététele után jelenik meg. Egyetlen zsűritag sem 7 19

19 dolgozhat az értékelt intézményekben, vagy lehet más módon érdekelt az értékelés eredményében. A 2010-es évben Az év társadalmilag felelős bankja kategóriában a következő eredmények születtek: 1. Raiffeisen Bank 2. MagNet Magyar Közösségi Bank 3. Citibank 3.2 MKB Bank Zrt. Az MKB Bank célja, hogy jelentős társadalmi szerepvállalási hagyományaira és munkatársainak elkötelezettségére építve rövid távon elismerten a hazai bankszektor társadalmilag egyik leginkább felelősen működő pénzintézetévé váljon, figyelembe véve külső és belső érintettjeinek hosszú távú érdekeit és a természeti környezet fenntarthatóságát. A bank elkészíttette az Accountability Rating nemzetközi módszertanon alapuló összehasonlító elemzést és társadalmi felelősségvállalási tevékenységét egy külső szakértővel értékeltette. A vizsgálat eredményeit a pénzintézet megfontolta társadalmi felelősségvállalási jövőképe megfogalmazásánál és figyelembe vette középtávú társadalmi felelősségvállalási stratégiája, rövid- és középtávú akcióterve kidolgozásánál egyaránt. Az intézmény folyamatosan törekszik arra, hogy a társadalmi felelősségvállalás elvei termékeiben, szolgáltatásaiban és működése mindennapjaiban egyre jobban jelen legyenek. A bank társadalmi felelősségvállalási tevékenységének folyamatos fejlesztését tűzte ki célul, felelősségvállalását a természeti-társadalmi környezet értékeinek megőrzése és elősegítése érdekében szervezeti kultúrája egyik alapjává kívánja tenni. A pénzintézet forrásaiból támogatja a társadalmi problémák megoldására irányuló kezdeményezéseket, továbbá a sportot, kultúrát és képzőművészetet, a hátrányos helyzetű 20

20 tehetséges gyermekek oktatását és az egészségügyet. A sporton belül elsősorban a kosárlabdát, kézilabdát valamint szövetségi szinten a kajak-kenut támogatja. A Bank ismert műgyűjtő tevékenységéről, az elmúlt időszakban egy közel 400 alkotásból álló festménygyűjteményre tett szert melyből minden évben kiállítást szervez. A kiállítások megszervezésében a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGySz) van a bank segítségére, közös céljuk a rászoruló gyermekek felkarolása, tanulásuk, fejlődésük elősegítése. A program részei az MKB Ösztöndíj, az egyszeri tanszertámogatás, és a NGySz gyermekétkeztetési támogatási programja. Az MKB Bank összesen több mint 60 szakmai szervezet munkájában vesz részt, miközben betartja a Hungarian Business Leaders Forum és az AmCham által kialakított társadalmi felelősségvállalás alapelveit. A Bank vezetősége felismerte, hogy a társadalom mellett a természeti környezetért is felelősséggel tartoznak. A környezeti terhelés csökkentése érdekében különböző ellenőrzéseket, változtatásokat hajtanak végre, melyek során munkatársaik kezdeményezéseit és javaslatait minél nagyobb számban igyekszenek figyelembe venni. Az ügyfelek számára készített nyomtatványokhoz 2008 óta csakis környezetbarát újrahasznosított papírt használnak fel, illetve kezdeményezték a nagyobb irodákban a szelektív hulladékgyűjtés bevezetését. Gépek, berendezések vásárlása esetén előnyben részesítik a környezetet kímélő eszközöket. A CSR program kialakításánál és fejlesztésénél figyelemmel kísérik a hazai, illetve nemzetközi szinten élen járó vállalatok, pénzintézetek gyakorlatát, és saját tevékenységüket igyekeznek ehhez igazítani. A felelősségvállalási elveik kialakításánál törekszenek arra, hogy hosszabb távon a bank partnerei és leányvállalatai is azonosulni tudjanak velük. A környezettudatosságot minden partnerétől elvárja az intézet. A régi partnerekkel igyekszik a közös hang megtalálására, míg az újak keresésekor komoly kritérium a felelős gondolkodás.. 21

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége

Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért Bemutatkozás A Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért (TFF) egyesület 2001- ben alakult. Célunk a szervezetfejlesztıi

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot?

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Társadalmi felelősségvállalás Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Mi a társadalmi szerepvállalás? ALAPGONDOLAT Nem elég kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtani, meg kell találnunk

Részletesebben

Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül

Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül Delfin Díj 2013 mit tesz a Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézet az esélyegyenlőség érdekében? A Fogyatékosügyi Kommunikációs

Részletesebben

Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség

Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség Konferencia a lakossági pénzügyek egyes kérdéseiről MeH - PSZÁF 2007. május 22. Braun Róbert egyetemi docens, Corvinus Egyetem ügyvezető,

Részletesebben

A Magyar Telekom legutóbbi fenntarthatósági eredményei

A Magyar Telekom legutóbbi fenntarthatósági eredményei A Magyar Telekom legutóbbi fenntarthatósági eredményei Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Osztály, osztályvezető 2009.06.25. 1 Tartalom 1. Vállalati fenntarthatóság 2. Magyar Telekom gyakorlat

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei XIII. Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetés Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Központ 2012.06.01. 1 Arthur

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Hegedüs Éva az év bankára 2015-ben

Hegedüs Éva az év bankára 2015-ben MasterCard Az év bankára 2015 Online sajtófigyelés 2015. november 17-18. Figyelő Online Hegedüs Éva az év bankára 2015-ben 2015.11.18 13:30 http://figyelo.hu/cikkek/426319-hegedus-eva-az-ev-bankara-2015-ben

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

BESZÁMOLÓ TEVÉKENYSÉGRŐL 2012. ÉV

BESZÁMOLÓ TEVÉKENYSÉGRŐL 2012. ÉV BESZÁMOLÓ TEVÉKENYSÉGRŐL 2012. ÉV VitaFutura az életért, a jövőért Közhasznú Alapítvány 1139 Budapest, Teve u. 9/c 3/15. Budapest, 2013. április 24. képviselő www.vitafutura.hu * info@vitafutura.hu * Tel.:

Részletesebben

SURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu. Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok

SURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu. Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok SURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok Előzmények Fogyasztói elvárások a környezetbarát üzletvitel tekintetében A

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat Ifjúsági Cselekvési Terve

Csongrád Megyei Önkormányzat Ifjúsági Cselekvési Terve 1. számú melléklet CSONGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT Csongrád Megyei Önkormányzat Ifjúsági Cselekvési Terve Szeged, 2009. március Csongrád Megyei Önkormányzat Ifjúsági Cselekvési Terve A megyei ifjúsági cselekvési

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen 2013. június Üzletágaink, tevékenységünk www.job.hu www.rehabjob.hu www.tele-scope.hu www.brandjob.hu

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Zöld rendezvényszervezés

Zöld rendezvényszervezés Zöld rendezvényszervezés A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld rendezvényekről szóló tájékoztatója A zöld rendezvények néhány szóban A zöld rendezvények erősítik, demonstrálják a házigazda szervezet fenntarthatóság

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30.

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30. Szomolányi Katalin Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály Tartalom Csoport Működés Környezetvédelmi Stratégiai eredmények Csoport Környezetvédelmi Politika Csoport Környezetvédelmi Stratégia Csoport

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

Zöld Sziget project beszámoló 2009-2010. Szigethalom Városi Szabadidőközpont

Zöld Sziget project beszámoló 2009-2010. Szigethalom Városi Szabadidőközpont Zöld Sziget project beszámoló 2009-2010. Szigethalom Városi Szabadidőközpont A tavalyi év folyamán a Városi Szabadidőközpont intézménye is csatlakozott a Zöld Sziget projecthez. A project főbb témakörei:

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás,,marketing, public relations és reklám az egészségügyben'' XV. Országos Konferencia Budapest, 2012. február 16-17. Barát Tamás Főiskolai tanár, a CCO Magazin

Részletesebben

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23.

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? dr. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület 2013. szeptember 19. Bevezető kérdés Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 1 Felelősség a közjóért

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

ismeret és elfogadottság

ismeret és elfogadottság A fenntartható fejlődés ismeret és elfogadottság 2010 június 21. Nobody s Unpredictable Percepciók a fenntarthatóságról 2 Fenntarthatóság és fenntartható fejlődés de mit is jelent a fogalom? A fenntarthatóság

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT

ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT Projekt bemutató Szarvas, 2014. március 20. A projekt témája Fenntarthatóság Környezettudatosság Egészségtudtosság Megatrendek Globalizáció és urbanizáció Energiahiány

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Beke Zsuzsa PR és Kormányzati kapcsolatok vezető Richter Gedeon Nyrt.

Beke Zsuzsa PR és Kormányzati kapcsolatok vezető Richter Gedeon Nyrt. Erős vállalati márkára épülő gyógyszerbrand-kommunikáció Beke Zsuzsa PR és Kormányzati kapcsolatok vezető Richter Gedeon Nyrt. RICHTER GEDEON NYRT. Innováció-orientált, multinacionális specializált gyógyszercég

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A CSALÁDI NAPKÖZIK TÁMOGATÁSI RENDSZERE ÉS KÖLTSÉGINEK ELEMZÉSE

A CSALÁDI NAPKÖZIK TÁMOGATÁSI RENDSZERE ÉS KÖLTSÉGINEK ELEMZÉSE A CSALÁDI NAPKÖZIK TÁMOGATÁSI RENDSZERE ÉS KÖLTSÉGINEK ELEMZÉSE Készítette: Csákvári Tamás a Fehérkereszt Egyesület megbízásából A családi napközik támogatási rendszerét jelentős mértékben meghatározza

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

2. Sikeres CSR kommunikáció. 3. Hogyan? 4. Alap 1. 6. Alap 2. 5. Alap 1 2014.02.17. Jót, s jól - CSR kommunikáció hitelesen. Sikeres CSR kommunikáció:

2. Sikeres CSR kommunikáció. 3. Hogyan? 4. Alap 1. 6. Alap 2. 5. Alap 1 2014.02.17. Jót, s jól - CSR kommunikáció hitelesen. Sikeres CSR kommunikáció: 2. Sikeres CSR kommunikáció Jót, s jól - CSR kommunikáció hitelesen 2014. 02. 15. Sikeres CSR kommunikáció: megfelelő üzenet megfelelő mennyiségű információ megfelelő eszköz (mindig a média???) 3. Hogyan?

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

CSR PROFIL 2009. október

CSR PROFIL 2009. október 1 a Kreatív CSR tevékenységeket bemutató kiadványa 2009. október IMPRESSZUM CSR Profil a Kreatív CSR tevékenységeket bemutató kiadványa Esszék a hazai cégek társadalmi szerepvállalásáról Kiadja a Professional

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Életre keltjük épületét

Életre keltjük épületét Tégy bele csövet, szerelvényt! Hol kazán ontja melegét, a ház életre kél Közel 40 fő munkatársi létszám, közel 100 főt foglalkoztató alvállalkozói kör. 300 m2, XXI. századi technológiával épült iroda,

Részletesebben

Zöld rendezvényszervezés

Zöld rendezvényszervezés zöld beszerzé s ökocímkék környezetmene dzsment zöld rendezvény Zöld rendezvényszervezés A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft zöld rendezvényekről szóló tájékoztatójának kivonata A zöld rendezvények néhány szóban

Részletesebben

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el:

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el: Szarvas Város Ifjúsági Cselekvési Terve 2011-2013. A cselekvési terv célja, hogy az önkormányzat képviselő-testületi határozatban állapítja meg a helyi adottságoknak megfelelően az ifjúsággal kapcsolatos

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Vállalati felelősségvállalás TÜV Rheinland InterCert Kft.

Vállalati felelősségvállalás TÜV Rheinland InterCert Kft. Vállalati felelősségvállalás TÜV Rheinland InterCert Kft. Küldetés Víziónk Elkötelezettek vagyunk egy olyan jövő iránt, melyben az emberiség és a környezet érdekei hosszú távon is egyaránt érvényesülnek.

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

ADOMÁNYOZÁS CÉGES SZEMMEL AVAGY KIVEL? MIKOR? MIÉRT? HOGYAN? Budapest, 2014. március 20.

ADOMÁNYOZÁS CÉGES SZEMMEL AVAGY KIVEL? MIKOR? MIÉRT? HOGYAN? Budapest, 2014. március 20. ADOMÁNYOZÁS CÉGES SZEMMEL AVAGY KIVEL? MIKOR? MIÉRT? HOGYAN? Budapest, 2014. március 20. Vállalatokkal szembeni percepciók 2 OK, de túl kell élni 3 TARTALOM 1. Percepciók 2. Túlélés 3. Keretek, amik között

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE KORSZRŰ MENEDZSMENT RENDSZEREK ÉS TECHNIKÁK TÁMOGATÁSA* Támogatás mértéke: *Forrás: www.gkm.hu A projekt elszámolható költségének

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

Legfontosabb adataink (2014)

Legfontosabb adataink (2014) 2015 A _ TÉNYEK ÉS A D AT O K AZ UNION BIZTOSÍTÓRÓL z UNION Biztosító a magyar biztosítási piac dinamikusan fejlődő cége, mely kompozit kínálata révén az ügyféligények széles palettáját képes kielégíteni.

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről AZ ÜGYFÉLÉLMÉNY SZEREPE AZ AUTÓKERESKEDELEMBEN ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről KIHÍVÁS #1 JELENTŐS VÁLTOZÁS A VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOKBAN! 7,8 1,3 83% NISSAN EUROPE STUDY 2013, WWW.MASHABLE.COM

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek Dr. Boross Norbert Kommunikációs igazgató ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Miért van szükség az energiahatékonyságra? Minden változáshoz,

Részletesebben

Pénzügyi oktatási programok a Citibanknál

Pénzügyi oktatási programok a Citibanknál Pénzügyi oktatási programok a Citibanknál A tudás a legnagyobb értékünk Hencz Éva CSR ügyvezető igazgató, média- és közösségi kapcsolatok, Citibank Zrt. 2007. május 23. A Citi társadalmi felelősségvállalásának

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

Kutatás és kommunikáció

Kutatás és kommunikáció TÁJÉKOZTATÓ Bemutatkozás A CivilArt Alapítvány 2005. októberében alakult azzal a céllal, hogy növelje a non-profit szektor ismertségét és érdekérvényesítési képességét kommunikációs anyagok és társadalomtudományi

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Zöld Iroda programok a Szegedi Tudományegyetemen József Attila Tanulmányi és Információs Központban

Zöld Iroda programok a Szegedi Tudományegyetemen József Attila Tanulmányi és Információs Központban Zöld Iroda programok a Szegedi Tudományegyetemen József Attila Tanulmányi és Információs Központban Erdélyi Evelyn intézmény igazgató SZTE TIK Szeged, 2013. március 13. A TIK, mint befogadó intézmény Közös

Részletesebben

Tippek a Zöld Iroda Program megv g aló l s ó ít í ásho h z o 2009. szeptember 30.

Tippek a Zöld Iroda Program megv g aló l s ó ít í ásho h z o 2009. szeptember 30. Tippek a Zöld Iroda Program megvalósításhoz 2009. szeptember 30. A KÖVET dióhéjban Kiemelkedően közhasznú egyesület Tudatformálás: képzések, céglátogatások, tapasztalatcserék, kiállítások; EU-s és magyar

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek AJÁNLAT 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária sgt. 88-90. Telefon/Telefax: 62-444-188 Mobil: 0630-9381-702

Részletesebben

PlayIT. A Szakértő Bizottság döntése alapján 2015. évben a. márka elnyerte a Superbrands kitüntetést.

PlayIT. A Szakértő Bizottság döntése alapján 2015. évben a. márka elnyerte a Superbrands kitüntetést. I S M E R T E T Ő 2015 A Szakértő Bizottság döntése alapján 2015. évben a A PlayIT Magyarország legnagyobb Gamer és IT rendezvénye, valamint a legnagyobb látogatói számmal rendelkező hazai kiállítás, mely

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

SAUBERMACHER MAGYARORSZÁG KFT. CSR - KOLONTÁR VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA

SAUBERMACHER MAGYARORSZÁG KFT. CSR - KOLONTÁR VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA PD 71685 A környezettudatosság összetevői és mérési lehetőségeik 2008-2011 Kutatásvezető: Dr. Berényi László SAUBERMACHER MAGYARORSZÁG KFT. CSR - KOLONTÁR VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA Dr. Szabó Attila esettanulmány

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Munkavédelem - kockázatértékelés

Munkavédelem - kockázatértékelés Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Környezetvédő Egyesület Érd. www.avarosvedo.hu

Környezetvédő Egyesület Érd. www.avarosvedo.hu Környezetvédő Egyesület Érd www.avarosvedo.hu Küldetési nyilatkozat Az Érdi Környezetvédő Egyesület célja lakóhelyünk, Érd természeti, épített és kulturális értékeinek, megismerése, megismertetése, és

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben