MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ÉS FEJLESZTÉS MÓDSZEREI

Átírás

1 MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ÉS FEJLESZTÉS MÓDSZEREI Nyíregyházi Főiskola Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék A PDCA elv Egy körfolyamat, ami a tervezéssel (P) kezdődik, a terv alkalmazásával, végrehajtásával (D) folytatódik, ezt követi a terv megvalósulás eredményességének ellenőrzése (C), és amennyiben az ellenőrzés igazolta a tervcéljainkat be kell vezetni (A), aktivizálni kell a tevékenységet. 1

2 Tervezés (plan): -vonatkozó követelmények előírják a gyártási folyamatban lokalizálni kell a szennyezés helyeit és azok okait, - ismerni kell a mindenkor jogi előírásokat követelményeket és számszerűsíteni kell a kitűzött célokat, intézkedési terveket kell készíteni. Ezeket meg kell valósítani!!! Megvalósítás (do): - ez a rész foglalkozik a szervezeti felépítéssel, a munkaköri leírásokkal, a munkaeszközökre és dolgozókra vonatkozó környezetirányítási szabályok, szabványok - vonatkozik még a KIR vezetőre, az oktatásra, motivációra, tudatosításra, kommunikációra, dokumentációra, vészhelyzetek kezelésére. Ellenőrzés (check) és helyesbítés (act): -A KIR mind kialakítása és működése állandó fejlesztési folyamat, egy öntanuló rendszer mely amelyben rendszeresen ismétlődő és egyre magasabb szinten megvalósuló tevékenységek alkotnak láncot. -Ezek a tevékenységek biztosítják a környezeti teljesítmény folyamatos javulását, a környezeti célok megvalósulását. -A rendszerben mindenki meghatározott feladattal és hatáskörrel rendelkezik. 2

3 Javítás, fejlesztés Deming hurok 1, Ismerjük a szabványt 4, Beavatkozunk S A D C 2, Elvégezzük a munkát a szabvány szerint 3, Ellenőrizzük az eredményt 5, Megtervezzük a javítást P D 6, Kijavítjuk a hibát 8, Beavatkozunk A C 7, Ismerjük a szabványt Szabványosítunk Újratervezzük S D P D A C És így tovább A C Csoportos minőségfejlesztő technikák Team munka -A probléma szerteágazó -A probléma több területet érint -A szakmai sovinizmus gátló tényező -Az egyéni ismeretek szelektívek -Az egyéni tapasztalatok különbözőek -A rejtett kreativitás felszabadul -A külső tagok más szemmel nézik a problémát -Az ötletek újabb ötleteket szülnek 3

4 Hatékony Team munka 1.Légy nyitott, ne utasítsd el mások véleményét 2.Másnak is lehet igaza 3.Gondolkozz pozitívín 4.Fogadd el a kompromisszumot 5.Legyél nyitott az új dolgokkal szemben 6.Fogalmazz tömören és céltudatosan 7.Koncentrálj a lényegre 8.Fogadd el azt a tényt, hogy a negatív eredmény is eredmény 9.Ne légy alárendelt 10.Legyen önbizalmad 11.Ne tiszteld a beosztást Brainstorming Csoportos ötletgyűjtő technika valamely probléma megoldásához A brainstorming vagy ötletroham olyan csoportos feltáró munka, amelynek a célja, hogy az egyének csoportos véleményalkotásból származó előnyöket hasznosítsák. 4

5 A brainstorming lényege: -a szabad, kritikától mentes ötletfelvetés, -a gondolattársítás (új ötlet generálásának lehetősége) lehetősége Jellemzője: Az érintettek minél szélesebb körének bevonása, a szabad, kritikamentes ötletfelvetés, az ötletek szemléletes gyűjtése, többszöri ötletfelvetés lehetőségének biztosítása. A brainstorming lépései: 1.A probléma felvetése, az eltérő cél meghatározása 2.A csoportvezető megbízása 3.A csoport tagjainak kijelölése 4.A csoport tagjainak előzetes írásbeli tájékoztatása 5

6 5.A csoportmunka szabályinak ismertetése -kritika megtiltása -egyszerre egy javaslat felvetése -a résztvevők sorban teszik meg a javaslatukat -mások javaslatai továbbfejleszthetőek -akinek már nincs ötlete, passzolja az ötletfelvetés lehetőségét 6.A brainstorming lefolytatása: -a csoportvezető a táblára felírja a problémát -a résztvevők nem kerülnek bemutatásra -kéri a rövid, tömör megfogalmazást )max. két szó) -sorban felszólítja a résztvevőket ötleteik megtételére -a csoportvezető sorban felírja a táblára az ötleteket -az ötletfelvetés ötletroham addig tart amíg vannak újabb ötletek 6

7 Az ötletek hasznosítása: Az összegyűjtött ötleteket először értelmezni és csoportosítani kell. Először az ötletek egymáshoz való viszonyát célszerű tisztázni, amely lehet: -egy ötlet része a másiknak -az egyik ötlet kiegészíti a másikat -az egyik ötlet ellent mond a másiknak A brainstorming nem adja meg az egyértelmű választ valamely probléma megoldására, de széles ötlettárat tár fel az elemzők előtt a lehetséges megoldásokból. QFD 7

8 Minőségi Funkciók Fejlesztése (Quality Function Deployment) Vevői igények lebontása műszaki paraméterekké A "minőség háza" a management megközelítésnek, ismertebb nevén a minőségi funkció módszeres fejlesztésének (QFD) alapvető tervezési eszköze. A "minőség háza" alapelve, hogy a vevők igényeinek és elvárásainak megfelelően kell a termékeket tervezni. A "minőség háza" lehetővé teszi, hogy az emberek akiknek eltérő problémáik és felelősségeik vannak, képesek alaposan, a tényekre támaszkodva a ház vázán megvitatni a tervezési prioritásokat. A QFD bemenetei -vevői igények -prioritások -vevői termékértékelés -konkurens termékek bevizsgálási adatai -korábbi termékfejlesztési tapasztalatok -konkurens termék vevői megítélése -költségadatok QFD Eszközök A QFD kimenetei -figyelembe vett jellemzők teljességértékelése -műszaki jellemzők fontos adatai -tervezési szempontrendszer -a fejlesztés gazdasági értékelése -vevői igények felmérésének eszközei (interjú, kérdőív, brainstorming) -vevői igények súlyozása (páros összemérés, fadiagram) -műszaki jellemzők közötti összefüggések értékelése -vátozatok gazdasági értékelései Imput-output 8

9 A minőségház egy összetett A minőségház mátrix, amely 7 összekapcsolódó almátrixból áll,és a fogyasztói igények technikai paraméterekre történő lefordításában nyújt segítséget. Gépkocsi ajtajának QFD-kártyája MSZ ISO/TS szabvány autóipari beszállítók I. A vevői igények II. Fontossági tényezők (súlyszámok) III. Tervező mátrix A minőség ház IV. Műszaki jellemzők részei V. Összefüggések mátrix VI. Műszaki jellemzők kapcsolatai VII. Műszaki célok rangsorolása VI. IV. Értékek táblázat I. II. III. VII. V. 9

10 Ami a tervezés során nehézségeket okoz A minőséget többféleképpen lehet értelmezni és nehéz feladat olyan termékeket tervezni, amelyek a támasztott feltételeket egyszerre teljesítik. Manapság kifinomult marketing stratégiával a cégek tökéletesen meg tudják állapítani a vevők elképzeléseit a termékekről. Ha a vevő szükségleteit nézik először, és annak megfelelően terveznek, akkor megtakarítják azt az időt, amit a termék piaci felfuttatására és a vevői igények szerinti módosításokra kellene fordítani Gyártmánymódosítások száma Amerikai cég Változtatások 90%-a Az első db elkészítése előtt 20-24) hónap -( Japán cég -(14-17) hónap Az első db elkészítése -(1-3) hónap +3 hónap Mit akarnak a vevők? Minden szempont egyformán fontos? A vevői igények kielégítése nyújt-e előnyöket a versenytársakkal szemben? Hogyan fejlesszük a terméket? Felmerülő kérdések Milyen mértékben befolyásolják a vevők értékelései a tervezőket? Hogyan befolyásolja egy műszaki változtatás a többi jellemzőt? 10

11 Mit akarnak a vevők? Az igények meghatározásával, struktúrálásával és súlyozásával kezdődik a "minőség háza. Végfelhasználó, kereskedő tartalmazhatnak előírásokat elvárások ("kielégítse a vevőket és legyen szervízhálózat") A vevői igénypontok rendszerint igénycsoportokba vannak gyűjtve, amelyek egy átfogó vevői elvárást képviselnek. Minden szempont egyformán fontos? Természetesen nem! Vannak lényeges és elhanyagolható szempontok. A vevőket nemcsak az igények felsorolásába és csoportosításába, hanem azok súlyozásába is be kell vonni, mert a tervező vagy gyártó ezt torzítva - saját nézőpontjából szemlélve - ismerheti. Vevők igényei 11

12 A vevői igények kielégítése nyújt-e e előnyöket a versenytársakkal szemben? Azoknak a cégeknek, amelyek jó eredményt akarnak elérni, tudniuk kell, hogy milyen a piaci helyzetük, így a "minőség háza" jobb oldalán, a vevői igénypontokkal szemben elvégzik a piacon lévő alternatívák minősítését és összemérését (alternatívák minősítése 1 ábra). Ezek az értékelések tudományos vevői megkérdezéseken alapulnak. Az összehasonlítás alapján fejlesztési javaslatot készíthetünk. Az alternatívák minősítése ábra jobb oldalát "vélemény térképnek" nevezik. Hogyan fejlesszük a terméket? A marketing megmondja mit kell tenni, a tervezés pedig azt, hogy hogyan. (alternatívák minősítése 1 ábra). A "-" (mínusz jelzés) azt jelenti, hogy a műszaki paraméter értékének csökkentése a kedvező. Ha egy vevői igénypontot nem befolyásol egyetlen műszaki jellemző sem, akkor hiányos a műszaki jellemzők listája. A műszaki jellemzők a terméket mérhető mennyiségekkel kell, hogy leírják és a vevői értékeléseket közvetlenül kell, hogy befolyásolják. 12

13 Milyen mértékben befolyásolják a vevők értékelései a tervezőket? A komplex ismeretekkel rendelkező szakértői csoport most a "minőség házának" a középső részét, a korreláció-mátrixot tölti ki. 5-ös, 4-es számokkal jelöli a pozitív és 2-es, 1-es számokkal a negatív korrelációt (vagy szimbólumokkal jelzik). Amint a csoport azonosította a vevő véleményét és egyeztette a műszaki jellemzőkkel, a ház alsó részén a műszaki jellemzők alatt objektív mértékegységeket adnak. Hogyan befolyásolja egy műszaki változtatás a többi jellemzőt? A "minőség háza" tetőmátrixa a műszaki jellemzők kapcsolatát tartalmazza. Segít meghatározni azokat a műszaki jellemzőket, amelyek nem függetlenek és együtt kell fejleszteni őket (vevői igények lebontása 1 ábra). Fejlesztési stratégia készítése A szakértői csoport meghatározza a műszaki szempontok összesített fontosságát. A j-edik műszaki jellemző összesített fontossága %-ban: ahol: m m = a vevői igénypontok száma, S; = az i-edik igénypont súlya, mi,j = az i-edik igénypont és a j-edik * 2 i mij *(6 V )*(10 O ) műszaki jellemző korrelációja,{ 1,2,...5 } O; = a termékre adott osztályzat az i-edik igénypont alapján, 0 <= O; <= 9 (Legjobb = 9) Vi = viszony a konkurenciához az i-edik igénypontból. A becsült költséget a pénzügyi szakérték határozzák meg. A hatékonyság a fontosság és a becsült költség hányadosa. F j S i 1 i i 13

14 Feladat: Személygépkocsi ajtó QFD-kártyájának elkészítése I. A fogyasztói igények mátrix kitöltése -Ezeknek az összegyűjtése a vevővel történő kommunikáció segítségével történhet -Gyakran alkalmazott módszer a rokonsági vagy fa diagrammok létrehozása -A fogyasztói igények először egyenként, összekapcsolódások nélkül kerülnek összegyűjtésre II. Súlyszámok A fogyasztói igényeket fontosság szerint 1-5 skálán súlyozni kell, majd az így kapott értékek legjellemzőbbikét (vagy átlagát) írjuk a mátrixba. III. Tervező mátrix Ez a szegmens szolgál a saját termék és a versenytársak termékei összehasonlítására a vásárlói elégedettség szempontjából. Az értékelést itt is a vevők által kitöltött, 1-5 értékig történő osztályozás szerint végezzük az egyes fogyasztói igényekre. Az egyes igény jellemzőkre elvégezzük a termékünk és a versenytársak osztályozását. 14

15 IV. Műszaki jellemzők Ezt a részét a minőségháznak a Quality team tölti ki, ehhez szakmai kompetencia kell, ennek megfelelően szokás a szolgáltató vagy gyártó hangjának is nevezni, (voice of the producer). V. Összefüggések mátrix A Minőségház fő része, amelyben a fogyasztói követelmények és a műszaki paraméterek kapcsolatát írjuk le. 15

16 VI. Műszaki jellemzők kapcsolatai A tető háromszögében a műszaki jellemzők kapcsolatát határozzuk meg páronként, a jellemzők erősíthetik (segíthetik) egymást + jellemzők gyengíthetik a másik hatását - VII. Műszaki célok rangsorolása Értékek táblázat A minőségház végső kimenete a műszaki jellemzőkre meghatározott számszerű értékek. Ezek a ház (mátrix) fölépítéséből következően már a fogyasztói igények maximális figyelembevételével kerülnek meghatározásra, és az új termék tervezésekor kulcsparamétereknek számítanak. 16

17 Gépkocsi ajtajának QFD-kártyája Négyfázisú modell Gyártógépek és eszközök minőségbiztosítása 17

18 A QFD-módszer alkalmazásának előnyei szisztematikus felépítés és általános használhatóság a minőségtervezésben érdekelt valamennyi vállalati szférában; a termék tulajdonságai "jó fedésben vannak" a vevő követelményeivel; a vállalati erőforrások a vevő által igényelt jellemzőkre koncentrálódnak. A QFD-módszer alkalmazásának hátrányai a szakemberek team-jében elengedhetetlen az idő- és költségigényes megbeszélés, vita; a "minőség-ház"-ban ábrázolás már viszonylag egyszerű terméknél is bonyolulttá válhat. A "minőség háza" legfőbb haszna a minőség a házban. Ráébreszti az embereket arra, hogy helyesen gondolkodjanak és együttműködjenek. 18

19 FMEA Failure Mode and Effects Analysis Hiba-, ok- és hatáselemzés Az FMEA egy tervező, fejlesztő módszer, amely biztosítja egyre jobb minőségű termék előállítását. Párhuzamosan alkalmazzák a termék konstrukciójára és az előállítási folyamatra. Része a FORD minőségbiztosítási rendszerének (EU 1626 és EU 1636). Az eljárás célfia az összes lehetséges hibának, azok hatásainak, okainak és - a vevőhöz való eljutásukat gátló - ellenőrzéseiknek feltárása és súlyozása. A szakértők keresik a leggyakrabban előforduló, legsúlyosabb következményekkel járó és, leggyengébben ellenőrzött hibákat, majd javaslatokat készítenek ezen " láncolatok elszakítására". Vagy a hiba gyakoriságának, vagy a következmény súlyosságának csökkentésére, vagy az ellenőrzés hatékonyságának javítására törekszünk. Rendszeresen ellenőrzik javaslataik megvalósítását és új javaslatokat készítenek a mindenkori legsúlyosabb láncolat megkeresésére és megszüntetésére. Az FMEA-t számítógéppel támogatott csoportmunka keretében alkalmazzák. 19

20 Ennek megfelelően ez FMEA lehet: - konstrukciós (tervezett termék) FMEA (DFMEA), - folyamat (technológia) FMEA, - felhasználási (üzemeltetési) FMEA - rendszer (minőségirányítási rendszer) FMEA 20

21 Az FMEA-nak az általános végrehajtási módja: - problémakor, FMEA terület és cél meghatározása, - munkacsoport létrehozása, - az FMEA tárgyának részekre bontása, elemzése, - a valószínűsíthető hiba fajtájának meghatározása, - a hiba valószínűsíthető okának megkeresése, - a hiba várható hatásának meghatározása, - a hiba előfordulásának becslése 1-10-es skálán (V), - A hiba jelentőségének becslése 1-10-es skálán (J), - a hiba előzetes észlelésének (megelőzésének) meghatározása a 10-es skálán (E), - a kockázat prioritási szám (KPSZ, angolul RPN) meghatározása a három érték (V x J x E = KPSZ) összeszorzásával (max. érték 1000 lehet!, 120 fölött már foglalkozni kell a problémával), - rangsor felállítás a KPSZ-ek alapján, - javító, megelőző tevékenységek meghatározása és beépítése, - újabb FMEA végzés elméleti, vagy gyakorlati alapon. A konstrukciós FMEA célja a konstrukciós megoldásokból és a tervező által adott előírásokból eredő hibák és hibalehetőségek feltárása és megszüntetése. Már gyártásban lévő termékekre és új konstrukciókra egyaránt alkalmazható. Kiterjed a fizikai alkotóelemekre és a gyártástechnológiai előírásokra is, ezen belül vagy a teljes konstrukcióra vagy csak az új elemekre (alkatrészekre, megoldásokra). A konstrukció fizikai kialakítása mellett foglalkozik az anyagválasztás, a technológiai előírások (előkészítési, gyártási, szerelési, bemérési) és a tervezett ellenőrzések eszköz, gyakoriság, tűrés, stb.) vizsgálatával. A javaslat készítésekor megváltozhat a konstrukció, az anyag, valamint a technológiai is. A folyamat FMEA célja a gyártás során az anyagbeszerzéstől a csomagolt árú kiszállításáig a technológiai fegyelmezetlenségekből, anyag-, gép-, szerszám- és eszközhibákból eredő hibák, hibalehetőségek feltárása és megszüntetése. Kiterjed technológiai műveletekre, anyagokra, szerszámokra és gépekre. A gyártási műveleteken kívül foglalkozik az anyagátvétel, a tárolás, az anyagmozgatás, a csomagolás és a kiszállítás műveleteivel is. A konstrukciós és a folyamat FMEA kölcsönösen feltételezi és kiegészíti egymást. A területek szakértői részt vesznek mind a két csoport munkájában. Gyakori, hogy a konstruktőrök fednek fel gyártási hibát és viszont, a technológusok világítanak rá a konstrukciós hibákra. 21

22 Alkalmazás folyamata Az FMEA tárgyáról rajzot kell készíteni és célszerű az elemekre bontást is előre elvégezni. Ezeket az anyagokat vagy sokszorosítani kell, vagy az értekezleten valamilyen videótechnikával ki kell vetíteni. Súlyozás Milyen súlyos a vevőt ért hatás? Milyen gyakori a hiba? Milyen hatékony az ellenőrzés? Cél Előkészítés Konstrukció, folyamat elem kijelölés Elemekre bontás Funkciók meghatározása (csoportmunka) Feltárás Mikor nem teljesül a funkció? Milyen hatás éri a vevőt? Mi okozza a hibát? Kiértékelés PRN-Risk Priority Number RF-Risk of Failure RP-Risk of Part Műveletek Alkatrészek Hibák Következmények Okok Ellenőrzések Kritikus elemek Javaslat készítés (csoportmunka) Javaslatok Visszaellenőrzés (csoportmunka) Funkció: valamely terméknek, szolgáltatásnak vagy gyártási műveletnek, - folyamatnak rendeltetésszerű működése, illetve tulajdonsága. A fő- és alfunkciók struktúrát alkotnak, ezt fel kell tárni, le kell rajzolni és a csoportmunka során ki kell vetíteni és mindegyikre rá kell kérdezni, hogy mikor és milyen mértékben nem teljesül. Hiba: azt jelenti, hogy nem teljesül a funkció. Például a konstruktőrök olyanra terveztek egy elemet, hogy az nem vagy csak részben képes ellátni a funkcióját A hibák definiálásakor szükségtelen a funkcióra utalni. Azt az okot kell meghatározni, ami miatt a funkció nem teljesül. Tervezési hiba az is, amit a vevő ugyan nem észlel, de a funkció teljesülését nehezíti. PI. túl fényes kikészítés esetén a szükségesnél rosszabb a tapadás. Tipikus hibák: törés, szakadás, idő előtt elkopott, korrodált Csak különleges esetekben előforduló hibák: nagy hidegben vagy teljes terhelésnél (extrém esetek). 22

23 Következmény: amit a vevő észlel, ha eljut hozzá egy hibás termék. Mivel a vevő általában nem ismeri részletesen a termék elemeit, ezért általánosan és felhasználói szemlélettel fogalmazza meg a hibát. Ok: a hiba oka mindig valamilyen tervezési vagy technológiai fegyelemsértés. Egy-egy hibának több oka is lehet, például a tengelytörést rossz anyag vagy rossz méret is okozhatja. Törekedni kell a összes lehetséges ok feltárására. Ellenőrzés: célja a hiba okainak megszüntetése, az okok létrejöttének megakadályozása és végül, ha a hiba mégis bekövetkezik, akkor a hibás termék kiszűrése mielőtt a fogyasztóhoz ér. Hiba Laza csavar Szoros tengely Lyukas üst Következmény Zörög a gép Nem forog a tengely Folyik az üst Ok Alátét hiány Hibás tűrés Korrózió Ellenőrzés Nincs Eseti Szúrópróba Fontossági mérőszámok A fontossági mérőszámokat a szakértők - rögzített irányelvek alapján - szubjektív értékítélettel határozzák meg és a számítógéphez illesztett miniterminálon gépelik be. Értékük 1-tőt 10-ig terjedhet. Az értékmegadás titkos és egymástól független. A szavazáskor a képernyőn megjelennek a pontozandó elemek és egy tájékoztató tábla is, ami a pontozási irányelveket tartalmazza. A hibaokok mérőszámának megadásakor egyrészt a hibaokok gyakoriságát kell figyelembe venni, másrészt annak a valószínűségét, hogy a hiba realizálódik és a megfogalmazott következményben eljut a vevőhöz. A hiba következményének jelentőségét a vevő szemszögéből nézve kell pontozni attól függően, hogy a hibát vevő alig észleli vagy esetleg a biztonságát veszélyezteti a hiba. Az ellenőrzés hatékonysága azzal arányos pontszám, hogy a hibát vagy következményét a minőségellenőrzés mekkora valószínűséggel tárja fel és így a hiba nem jut el a vevőhöz. Fel kell tételezni, hogy a hiba bekövetkezett és becsülni kell a hiba megállapításának képességét. 23

24 Fontossági mérőszámok meghatározásának irányelvei Nagyon csekély: A vevő egyáltalán nem észleli a hibát. 1 Csekély: Csak egy kicsit zavarja a vevőt a hiba, esetleg a 2 teljesítmény kismértékű csökkenését észleli. 3 Közepes: A hiba mérsékelt jelentőségű, mert bosszantja vagy 4 kényelmetlenséget okoz neki. 5 A vevő a teljesítmény csökkenését észleli. 6 Erős: A vevő nagy mértékben elégedetlen a hiba természete 7 miatt. Működésképtelen vagy használhatatlan termék. Nem érinti a termék biztonságát illetve törvényes 8 rendeletek megszegését. Nagyon erős: A hiba a termék biztonságát veszélyezteti és/vagy 9 törvényes rendelkezéseket sért. 10 Hiba jelentősége Elemek jelentősége Javaslat A fontossági mérőszámok ismeretében a minőségstratégiánkat a következőképpen célszerű kialakítani: 1. Keressük meg a kritikus alkatrészt/műveletet. Bízzuk meg a konstruktőrt, technológust és termelésirányítót az elem módosításával, elhagyásával vagy helyettesítésével, annak érdekében, hogy a minőségi problémák megszüjenek. 2. Nézzük meg a többi - nem kritikus - elemnél a jellemző hibákat. Itt először az okok megszüntetésével majd az ellenőrzés hatékonyságának javításával próbáljuk a hibaláncolatot megszüntetni. 3. Végül vizsgáljunk és szüntessünk meg minden olyan láncolatot, amelynek az RPN (Risk Priority Number-Elsődleges Kockázati Szám) száma nagyobb mint

25 Visszatekintõ elemzés Az FMEA élő dokumentum és mindig tükröznie kell a legutolsó intézkedéseket, konstrukciót és technológiát, a egész és a részegységek minőségi színvonalát és végül a következõ intézkedéseket. A visszatekintő elemzés során ki kell számítani a fontossági mérőszámokat változásuk mértékéből következtethetünk a javasolt és bevezetett intézkedések hatékonyságára, majd a rangsorban első helyre került láncolatokra újabb javaslatokat készíthetünk. SPC Statisztikai folyamatszabályozás és Minőségellenőrzés 25

26 A statisztikai folyamatszabályozás feladatai: - a megfogalmazott vagy megfogalmazható elvárások értékelése, - a minőségre befolyást gyakorló hatások azonosítása, jelentőségük felmérése, - a folyamatképesség meghatározása, az adott termelőeszközök és rendszerek minőségi szempontú tartalékainak feltárása, - adott termelőeszközökön az elvárható minőségi szint meghatározása, - a minőségköltségek csökkentése a selejt-, és az ellenőrzési költségek csökkentésén keresztül, - az üzemeltetési költségek csökkentése azzal, hogy eredményei lehetővé teszik a váltási folyamatok optimalizálását. A statisztikai folyamatszabályozás bevezetésének feltételei - a folyamat céljának meghatározása, - a tevékenységi folyamat mozzanatainak, lépcsőinek meghatározása, - a követelmények lebontása a résztevékenységek szintjére, - a követelmények meghatározásának modellezése 26

27 SPC szükséges Az SPC folyamata A szabályozandó jellemző meghatározása Feltételek kialakítása (stabil folyamat, mérőeszközök) Ábrázolás értékelés -beavatkozási határon belül -trend -csoportbontás -vizuális érzékelés -periodicitás Szabályozókártya tervezés (mintavételes) Feltételezhető, hogy a folyamat megegyezik a jóváhagyottal nem Korrekció stabilizálás Korrekció stabilizálás nem A folyamat Jóváhagyható? igen Cpk számítása igen Beavatkozási határok kiszámítása Szintet tartó vagy javító folyamat? Mintavételezés rendszeres Az ellenőrző (szabályozó-) kártyák A szabályozókártya statisztikai alalpú eldöntendő kérdés arra, hogy a vizsgált folyamat tekinthető-e azonosnak egy korábban jóváhagyott folyamattal? Ez azt jelenti, hogy a szabályozókártyák használata elsősorban a már, kifejezett és állandó szinten tartandó folyamiatok esetében indokolt. Az ellenőrző kártyák fontosabb fajtái 1. Méréses ellenőrző (szabályozó-) kártya, amikor méréssel kapunk adatokat és ezek statisztikáit jelenítjük meg az ellenőrző (szabályozó-) kártyán. 2. Minősítéses ellenőrző (szabályozó-) kártya. A tételekkel kapcsolatos minőségjellemzők értékelhetők diszkrét valószínűségi változóként is. Ennek fontos gyakorlati esete, amikor a tétel egyes elemeit alternatív értékeléssel minősítjük (jó-rossz) vagy a hibák számosságát határozzuk meg (ezek egész számú hibák lehetnek). 27

28 A minta többféle statisztikai jellemzővel írható le: - a minta centrális (közép-) értéke, amelyet az átlaggal (számtani középpel) vagy a mediánnal határozunk meg, - a minta adatainak ingadozása, amit a tapasztalati szórással (s) vagy a minta terjedelmével (R) adunk meg. Az elterjedt kártyák - átlag-terjedelem" kártya, - átlag-szórás" kártya, - rendezett minta" kártya ( medián-terjedelem" kártya). A minősítéses vizsgálatok gyakran kedvezőbbek lehetnek, ezért érdemes Megvizsgálni a kérdést az alábbi esetekben: -a termék méréses vizsgálata drága, vagy a roncsolásos vizsgálat okozta veszteség számottevő, nincs mérési lehetőség, -a folyamattal nincsenek olyan problémák, amelyeket a méréses adatok elemzésével lehet hatékonyan orvosolni, -a termékkel kapcsolatosan túl sok hibafajta lép fel, amelynél a hibák számosságát is nehéz nyilvántartani, - a folyamat adatainak eloszlása már kellően ismert, annak csak paramétereire vagyunk kíváncsiak. 28

29 . A szabályózókártyák típusai (csak a nagysorozatok) A méréses szabályozókártyákat olyan folyamatokra használjuk, amelyektől állandó értékeket várunk el. Az alkalmazás feltételi: - Biztosítsuk a folyamatot befolyásoló környezeti paraméterek állandóságát! - Határozzuk meg a szabályozandó folyamatot! - Határozzuk meg, milyen jellemzőket kell kezelnünk! - Határozzuk meg a folyamat mérésére szolgáló mérőrendszert, a - mérőrendszerrel szemben támasztott követelményeket! - Minimalizáljuk a szükségtelen eltéréseket! 29

30 A szabályozókártyák tervezése és használata I. Adatgyűjtés -Az alcsoportok és a mintavétel meghatározása (gyakran használnak ehhez erre a célra kidolgozott adatgyűjtő lapot). - A megfelelő kártya kiválasztása. - Adatgyűjtés, az alcsoportok centrális és szóródási jellemzőinek meghatározása. - A kártya méretezése, léptékezése. - A statisztikai adatok grafikus ábrázolása. II. A beavatkozási határok kijelölése -A folyamat statisztikai jellemzőinek meghatározása (megfelelő mennyiségű adat alapján a folyamat jóváhagyhatóságának megítélése, a folyamat középértékének és ingadozásának meghatározása valamennyi adat figyelembevételével). - A beavatkozási (esetleg a figyelmeztető) határok kiszámítása. - A határok kártyára történő felvétetése. III. A folyamat szabályozottságának megítélése - A további adatok statisztikai jellemzőinek, értékelése a jóváhagyott folyamat ada-taival számolt, beavatkozási határokra, szempontok: elhelyezkedés az ellenőrzési határokhoz képest, elhelyezkedés a célértékhez képest, periodicitásmentesség, trendek stb. - A hibaokok elemzése, folyamatjavítás. - Az ellenőrzési határok újraszámítása. -Az ellenőrzési ciklus meghatározása. IV A folyamat elemzése a folyamatképesség szempontjából (a folyamatképességi mutató kiszámítása csak normáleloszlású adatokból értékelhe-tő, amelyeket a szabályozott folyamatból várhatunk) 30

31 31

32 32