6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet

Átírás

1 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek elátásáról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 20. -a (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: I. A foglalkoztatástelősegítő támogatások Foglalkoztatást elősegítő képzésben történő részvétel támogatása 1. (1) A Munkaerőpiaci Alapból - a (3) bekezdésben meghatározott képzések kivételével - a következő képzésekhez nyújtható képzési támogatás: a) a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) 1. -ának b)-c), valamint e)-h) pontjaiban meghatározott szakképzés, b) a szakképzés megkezdéséhez szükséges alapismereteket nyújtó oktatás, c) pályaorientáló és álláskeresési ismeretek oktatása, d)a szakképesítésel rendelkező személyek számára nyújtandó álamilag elismert nyelvvizsga megszerzésére irányuló képzés, e)közúti járművek vezetésére jogosító vezetői engedély [C, D, E kategóriára, valamint e kategóriáknak a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 48/1997. (V I. 26.) BM rendelet 3. -ában meghatározott alkategóriáira és kombinált kategóriáira], mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító járművezetői igazolvány, továbbá járművezetői engedély (I. kategóriára és trolibuszra érvényesítve), a belföldi és a nemzetközi árufuvarozási engedély, a veszélyes áruk szállításához szükséges engedély (ADR) kiadásához előírt képzés, továbbá az autóbuszal díj elenében végzet személyszálításhoz szükséges képzés, és az építőgép-kezelő engedély kiadásához szükséges képzés. E képzésekben történő részvétel akkor támogatható, ha a képzés az abban részt vevő személy munkához jutását vagy munkájának megtartását segíti elő. (2) Az (1) bekezdés d)pontja alá nem tartozó nyelvi képzésben történő részvétel akkor támogatható, ha az (1) bekezdés a) és e) pontjában felsorolt képzés részeként valósul meg. (3) A (4) bekezdésben meghatározott kivétellel, az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén sem adható képzési támogatás a)az egyetemi, főiskolai továbbtanulásra felkészítő képzésre, valamint b) az olyan iskolarendszerű képzésre, amelyre az éves költségvetési törvény normatív állami hozzájárulást állapít meg. (4) A (3) bekezdés a)pontjában foglaltaktól eltérően támogatás nyújtható az egyetemi (főiskolai) továbbtanulására felkészítő képzéshez, feltéve, ha a képzésben történő részvételt a cigány kisebbségi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzati társulás vagy bíróság által nyilvántartásba vett cigány érdek-képviseleti szervezet szervezi, vagy szervezésében közreműködik. 2. (1) A megyei (fővárosi) munkaügyi központ (a továbbiakban: munkaügyi központ) - az 1. -ban foglaltak figyelembevételével - minden évben meghatározza és nyilvánosságra hozza azokat a képzési irányokat, amelyekhez tartozó képzésben történő részvételhez mérlegelési jogkörében támogatást nyújt. Döntését megelőzően figyelembe veszi: a) a bejelentet munkaerőigényeket, b) a foglalkoztatás szerkezetében bekövetkezett változásokat, c)a munkaerőpiaci előrejelzéseket, továbbá kikéri a munkaügyi tanács, valamint a szakképzési törvény 53. (2) bekezdése alapján működő felügyelő tanács véleményét. (2) A munkaügyi központ, országos és regionális programok esetén a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium meghatározhatja azokat a képzéseket, amelyeket a munkaerőfejlesztő és -képző központ nyújt a támogatásban részesülők számára.

2 3. (1)A munkaügyi központ minden évben öszeálítja és nyilvánoságra hozza azoknak a felnőtképzésről szóló évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 3. -a (1) bekezdésének b)pontjában meghatározot felnőtképzést folytató intézményeknek a jegyzékét, amelyek képzési ajánlata a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelel. (2) A munkaügyi központ - a (4) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével - a jegyzékre olyan intézményt vehet fel, amely a) az Fktv a szerint akkreditált, b) rendelkezik a 2. (1) bekezdésben meghatározot képzéseknek megfelelő képzési programmal és annak megvalósításához szükséges tananyaggal, c)a képzéseket az ahhoz szükséges szakképzetséggel és szakmai gyakorlatal rendelkező oktatókkal bonyolítja le, d) biztosítja a képzéshez szükséges tárgyi feltételeket, e)a tanfolyam indítását megfelelő létszám megléte esetén az év bármely szakában válalja, f) képzési ajánlatai nem haladják meg a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által, a Munkaügyi Közlönyben közzétett költségnormák kereteit, g)a képzési ajánlata szerinti képzés a felnőtképzést folytató nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet hatálya alá tartozik, az abban foglalt nyilvántartásban szerepel. (3) A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott feltétel szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az igazolt többletköltséget, amely a gyakorlati képzést bonyolító munkaadónak, a gyakorlati képzésben részt vevő személy megváltozot munkaképeségéből adódóan merül fel. (4) A munkaügyi központ az (1) bekezdésben meghatározott jegyzék összeállítása során mérlegeli az intézmény munkaügyi központal való korábbi együtműködését, ennek keretében a munkaügyi központal kötöt szerződéseinek teljesítését, valamint az intézményben végzettek elhelyezkedését. A munkaügyi központ a jegyzéket a (2) bekezdésben, valamint e bekezdésben meghatározott körülményekben bekövetkezett változás esetén év közben módosíthatja. 4. (1) A munkaügyi központ a 3. szerinti képzést szervező intézménnyel - amennyiben szolgáltatásait igénybe veszi - megállapodást köt, amely tartalmazza a)az intézmény által nyújtot, 3. (2) bekezdése szerinti képzések időtartamát, a képzési költség átválalt része átutalásának feltételeit és ütemezését; b) aképző intézmény kötelezetségválalását ara vonatkozóan, hogy 1. a képzési programot a munkaügyi központ által kért időszak alat lebonyolítja, a megvalósításhoz szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeket biztosítja, 2. gondoskodik a képzésre jelentkezők alkalmasági vizsgálatáról, 3. a képzésben résztvevőket vizsgára felkészítí, gondoskodik a vizsga megszervezéséről és lebonyolításáról, 4. a halgatók részvételéről jelenléti ívet vezet, és azt havonta megküldi a munkaügyi központ részére, 5. a képzési program végrehajtásáról, valamint a képzési programban tételesen felsorolt, a résztvevőkhöz közvetlenül kapcsolódó felszerelésekről, eszközökről elkülönítet nyilvántartást vezet, és eről tájékoztatja a munkaügyi központot, továbbá 6. hozzájárul aképzés elenőrzéséhez; c) a munkaügyi központ kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy 1. a képzésre jelentkezőket tájékoztatja az intézmény képzési programjairól, 2. a képzési költség általa átvállalt részét számla alapján közvetlenül átutalja a képzést szervező intézménynek, d) a megállapodás megszegésének következményeit; továbbá e) egyéb, a felek által fontosnak tartott feltételeket. (2) A képzési költség megállapítása szempontjából a mellékletben felsorolt kiadásokat lehet figyelembe venni. 5. (1) A munkaügyi központ választja ki az Flt ának (1) bekezdésében meghatározott személyek közül, valamint az Flt ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével azokat a személyeket, akiknek a képzésben történő részvételét javasolja. A munkaügyi központ az 1. (4) bekezdésében meghatározott esetben azokat a személyeket, akiknek a képzésben való részvételét javasolja, a cigány kisebbségi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzati társulás vagy bíróság által nyilvántartásba vett cigány érdek-képviseleti szervezet véleményének kikérésével választja ki. (2) A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének (a továbbiakban: MAT) az Flt ának (2) bekezdése alapján hozott határozatát a Munkaügyi Közlönyben közzé kell tenni. (3) A munkaügyi központ és az (1) bekezdésben meghatározott személy együttesen választja ki a támogatott képzés irányát. Ezt követően a képzési programot lebonyolító intézményt a munkaügyi központ jelöli ki. (4) A 2. (1) bekezdésében meghatározot képzési irányoktól eltérő képzésben történő részvétel akkor támogatható, ha a képzés az 1. -ban meghatározot feltételeknek megfelel, a képző intézmény rendelkezik képzési

3 programmal, valamint annak megvalósításához szükséges tananyaggal, továbbá a 3. (2) bekezdésének a), c)-d), valamint f)-g) pontjaiban meghatározott feltételeknek megfelel. 6. (1) A képzési támogatás abban az esetben adható, ha a képzést a munkaügyi központ ajánlotta fel, vagy az abban történő részvételel a képzés megkezdése előt egyetértet. (2) A képzési támogatást a képzés (amely a képzést lezáró első vizsgával zárul) és a képzéshez szükséges, munkáltatónál eltöltöt szakmai gyakorlat időtartamára kel biztosítani. 7. (1) A munkaügyi központ a keresetpótló juttatást valamint a költségtérítésnek a szállás és az élelmezés költségeit tartalmazó részét a képzésben részt vevő személy részére havonta utólag folyósítja. Ha a munkaügyi központ képzési támogatásként a képzésel kapcsolatos helyi, iletőleg helyközi utazás költségeit részben vagy egészben megtéríti, ezt a képzésben résztvevő részére megelőlegezheti. Ha a képző intézmény a képzésben résztvevők számára a képzésen kívül szálást, étkezést is biztosít vagy a halgatók szálításáról gondoskodik, ezek költségeit a munkaügyi központ - a képzési költség által átvállalt részével együtt - közvetlenül utalja át a képző intézménynek. (2) Az Flt a (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy a keresetpótló juttatás megállapításának az Flt. 14. (7) bekezdésében meghatározott feltételeinek fennállásáról a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon nyilatkozik. (3) A képzési támogatás a képzés befejezését követően, ismételten legalább a képzés időtartama kétszeresének megfelelő időtartam eltelte után nyújtható. Ha a támogatásban részesülő személy több egymásra épülő képzésben vett részt, e rendelkezés alkalmazása szempontjából a képzés befejezése időpontjának az utolsó képzés befejezésének időpontját kel tekinteni. 8. (1) A képzésben részt vevő személynek nyújtot támogatásról hozot álamigazgatási határozat tartalmazza a képzés megnevezését, a támogatás mértékét, időtartamát, a költségviselés módját és mértékét, valamint a támogatás nyújtásának és visszakövetelésének feltételeit. (2) Ha a képzésben részt vevő személy neki felróható okból a képzést abbahagyja, óralátogatási kötelezetségének rendszeresen nem tesz eleget, vagy vizsgakötelezetségét elmulasztja, tőle visza kel követelni a képzési támogatásnak azt a részét, amelyet a munkaügyi központ a képző intézménynek átutalt öszegből - az 1. számú mellékletben foglalt kiadások figyelembevételével - őrá vonatkozóan, a képzés abbahagyásáig kiszámított. (3) A képzésben részt vevő személy a képzés időtartama alat részére folyósítot keresetpótló jutatást köteles visszafizetni, ha az részére - jogszabályban meghatározott feltételek hiányában - nem lett volna megállapítható. 9. (1) Az Flt a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott munkavállalók képzése - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor támogatható, ha a) a képzés az 1. -ban, a képző intézmény a 3. -ban foglalt feltételeknek megfelel, és b)a munkaadó írásban válalja a képzésben részt vevőknek a képzés befejezését követően legalább a képzés időtartamával azonos időtartamú további foglalkoztatását, és c) a munkaadó a képzés költségeihez hozzájárul, vagy saját maga vagy képző intézmény bevonásával biztosítja a képzés lebonyolításához szükséges szakmai, tárgyi, technikai és személyi feltételeket. (2) Az (1) bekezdés c)pontjában meghatározot, a munkaadót terhelő képzési költségekhez történő hozzájárulástól el kell tekinteni, ha a képzésben részt vevő munkaválaló a támogatás iránti kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte. (3) A képzés támogatására a munkaadó által a telephely szerint illetékes munkaügyi központhoz benyújtott kérelem alapján kerül sor. (4) A (3) bekezdésben meghatározott kérelemnek tartalmaznia kell: a) képzés szükségességét, célját, gazdálkodási és foglalkoztatási szempontból várható eredményét, b)a képzési program rövid ismertetését, a képzésel megszerezhető képesítést, c)a képzésben részt vevők létszámát, kor ésiskolai végzettség szerinti összetételét, d) a képzés lebonyolításához szükséges feltételeket, e)a képzési program öszes, iletve fajlagos költségeit (Ft/fő/óra) a munkaadói hozzájárulás mértékét, ideértve a munkaadó által a képzésben részt vevő részére kifizetendő keresetkiegészítést, f)a képzésben részt vevők további foglalkoztatására vonatkozó munkaadói nyilatkozatot. (5) A munkaügyi központ a kérelem elbírálásáról határozattal dönt. A támogatás folyósításának további feltételeiben a munkaügyi központ a munkaadóval megállapodik. (6) A munkaadónak nyújtandó támogatás szempontjából keresetkiegészítésként a képzésben részt vevő által a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alat elért kereset különbözete vehető figyelembe.

4 (7) A munkaadónak a (3) bekezdésben foglaltak alapján nyújtott támogatás tekintetében az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély öszegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. (8) A (7) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a munkaadó költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy közhasznú társaság. A munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő támogatások 10. (1) Az Flt ának a)pontjában meghatározot támogatás folyósításának kezdő napja: a) a bejelentési kötelezettséggel járó egyéni vállalkozás létrehozása esetén a vállalkozói igazolvány átvételének napja, b)mezőgazdasági őstermelői tevékenység esetében a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiálításának napja, c)minden más válalkozás esetében az aláírt alapító (létesítő) okirat, társasági szerződés, alapszabály, iletőleg annak módosítása aláírásának napja. (2) Az Flt ának b)-d) pontjában meghatározott költségtérítéseket a munkaügyi központ utólag, hivatalos számla ellenében folyósítja. (3) A válalkozóvá válást elősegítő támogatásról szóló határozat tartalmazza a támogatás megjelölését, mértékét, a támogatás nyújtásának és viszakövetelésének feltételeit. A támogatásban részesülőnek az álamigazgatási eljárás során nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja a támogatás feltételeinek teljesítését. (4) A támogatásban részesülő a válalkozás megszűnését köteles öt napon belül a munkaügyi központnak bejelenteni. (5) A támogatásban részesülő részére a válalkozóvá válást elősegítő támogatás további folyósítását meg kel szüntetni, ha a (3) bekezdés szerinti államigazgatási határozatban foglalt feltételeket megszegi, így különösen ha az Flt a a) pontjában meghatározott támogatás folyósításának ideje alatt vállalkozói tevékenységét nem folytatja, a b) pontban meghatározott szaktanácsadáson, a c) pontban meghatározott képzésben nem vesz részt. A támogatásban részesülő akkor köteles viszafizetni a felvet támogatást, ha a feltételeket neki felróható módon szegte meg. Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások 11. (1) Az Flt ában meghatározot foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás iránti kérelmeta foglalkoztatás megkezdését megelőzően kel a munkaügyi központhoz benyújtani. (2) A támogatás csak olyan munkaadónak nyújtható, amely az Flt. 8. -a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott kötelezettségének a kérelemben megjelölt munkakörökre vonatkozóan annak benyújtását megelőző hat hónapban eleget tett, valamint a munkaügyi központ által közvetített személy foglalkoztatását vállalja. (3) Nem nyújtható támogatás annak a munkaadónak, amelyel szemben a munkaügyi elenőrzésről szóló évi LXXV. törvény 3. -a (1) bekezdésének a), d), valamint i)-n) pontjaiban felsorolt szabályok megsértéséért munkaügyi bírságot szabtak ki, az eről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számítot egy évig. (4) Az Flt a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározot hat hónapos, iletőleg pályakezdő esetében három hónapos munkanélküli álapot időtartamának számításánál a munkanélküli álapotnak a következő foglalkoztatásokban történő részvételt közvetlenül megelőző és követő időtartamát ösze kel adni: a) az Flt a (1) bekezdésének b)-d) és f)pontjában meghatározot időtartamok, b) az Flt. 16/A. -a szerint támogatott közhasznú munkavégzés, c) a külön jogszabályban meghatározott közmunkaprogram, továbbá d) a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult aktív korú nem foglalkoztatott számára a települési önkormányzat által a települést érintő közfeladat elátása érdekében szervezet egyéb munka. (5) Nem nyújtható támogatás a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXI. törvény a, a, valamint a 193/C. -ának a) pontja szerinti foglalkoztatáshoz, továbbá az Flt a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározot továbbfoglalkoztatási kötelezetség időtartamába e munkavégzések időtartama nem számít bele. (6) Ha a munkaadó olyan, a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását vállalja, aki a támogatás iránti kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltöte, a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás nyújtására az Flt ában, valamint e -ban foglaltakat a következő eltérésekkel kel alkalmazni: a) A támogatás legalább három hónapja munkanélküli személy foglalkoztatásához nyújtható. b) A támogatás mértéke a munkavállaló munkabérének százalékáig terjedhet.

5 c)a támogatás legfeljebb két év időtartamra nyújtható. (7) A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatásról szóló álamigazgatási határozatban meg kel határozni a támogatás folyósításának feltételeit (ennek keretében elő kel írni, hogy a munkaszerződést legkésőbb a támogatásról szóló megállapodás megkötéséig be kel mutatni a munkaügyi központnak), időtartamát, továbbá azt, hogy a támogatás a munkaadót terhelő munkabér hány százalékáig terjed, valamint a támogatás viszafizetésének részletes feltételeit. (8) A támogatást havonta utólag kell folyósítani. (9) A támogatást a munkaadó - a munkaügyi központ határozatában meghatározott módon - köteles visszafizetni, ha az Flt ában vagy a (7) bekezdés szerinti határozatban, iletőleg a munkaügyi központal kötöt megállapodásban meghatározott feltételeket megszegi. (10) A munkaadónak a (6) bekezdésben foglaltak alapján nyújtott támogatás tekintetében az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély öszegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. (11) A (10) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a munkaadó költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy közhasznú társaság. Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása 11/A. (1) Az Flt. 19/C. -a alapján támogatás nyújtható annak a munkaadónak, aki legalább a teljes munkaidő felét, de legfeljebb a háromnegyedét elérő munkaidőben történő foglalkoztatását válalja olyan személynek a) akit a munkaügyi központ legalább három hónapja munkanélküliként nyilvántart, vagy b) aki az a) pontban meghatározott feltételnek nem felel meg, de saját háztartásában legalább egy tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket nevel, vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 41. -a alapján ápolási díjban részesül. (2) Támogatásként az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott személy a) munkabére és járulékai együttes összegének legfeljebb 75 százaléka és/vagy b) munkába járásával kapcsolatban felmerült helyközi utazási költségek munkaadót terhelő része, egészben vagy részben téríthető meg. (3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás megállapításának további feltétele, hogy a munkaadó a)részmunkaidős foglalkoztatás támogatása alapjául szolgáló új munkaviszonyt létesítő személy esetén aa) a támogatással érintett munkakörrel azonos vagy ahhoz hasonló munkakörben a munkaviszonyt a támogatás folyósítását megelőző három hónapon belül a működésével öszefüggő okból rendes felmondással nem szüntette meg, és válalja, hogy a munkaviszony ily módon történő megszüntetésére a munkanélküli alkalmazása idején nem kerül sor, továbbá ab) válalja a munkaválalónak a támogatás folyósítása időtartamával legalább megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását úgy, hogy a munkavállaló munkaviszonyát a támogatás folyósítása és a továbbfoglalkoztatás időtartama alat működésével öszefüggő okból rendes felmondásal nem szünteti meg; b) az a) pont alá nem tartozó személy részmunkaidős foglalkoztatásának támogatása esetén vállalja a munkaválalónak legalább a támogatás folyósítása időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását úgy, hogy a munkaválaló munkaviszonyát a támogatás folyósítása és a továbbfoglalkoztatás időtartama alatt működésével öszefüggő okból rendes felmondásal nem szünteti meg. (4) A támogatás legfeljebb egyévi időtartamra álapítható meg. A támogatást havonta utólag kel folyósítani. (5) Nem nyújtható támogatás a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXI. törvény a, a, valamint a 193/C. -ának a) pontja szerinti foglalkoztatáshoz, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott továbbfoglalkoztatási kötelezetség időtartamába e munkavégzések időtartama nem számít bele. (6) A részmunkaidős foglalkoztatás támogatásról szóló államigazgatási határozatban meg kell határozni a támogatás folyósításának feltételeit (ennek keretében elő kel írni, hogy a munkaszerződést legkésőbb a támogatásról szóló megállapodás megkötéséig be kell mutatni a munkaügyi központnak), időtartamát, továbbá azt, hogy a támogatás a munkaadót terhelő munkabér, iletve/és járulékainak hány százalékáig terjed, valamint a támogatás visszafizetésének részletes feltételeit. (7) A munkaadónak a (2) bekezdésben foglaltak alapján nyújtott támogatás tekintetében az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély öszegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

6 (8) A (7) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a munkaadó költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy közhasznú társaság. Közhasznú munkavégzés támogatása 12. (1) A közhasznú munkavégzés támogatásának az Flt. 16/A. -ában foglaltakon túlmenően további feltétele, hogy a) a munkaadó a támogatással érintett azonos vagy hasonló munkakörökben a munkaviszonyt [Flt. 58. (5) bekezdés a)pont] a támogatás folyósítását megelőző három hónapban a működési körében felmerülő okból rendes felmondásal, iletőleg felmentésel nem szüntete meg, továbbá b) vállalja, hogy a munkaviszonynak az a)pont szerinti megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt nem kerül sor. (2) A közhasznú munkavégzéstámogatására a 11. (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kel. (3) Nem folyósítható a közhasznú munkavégzés támogatása azokra a napokra, amelyekre ugyanazon személy után a települési önkormányzat közcélú foglalkoztatásra költségvetési támogatásban részesült. (4) Ha munkaadó olyan munkanélküli foglalkoztatását vállalja, aki a támogatás iránti kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte, a közhasznú munkavégzés támogatására az Flt. 16/A. -ában, valamint e -ban foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a)a támogatásnak nem feltétele a statisztikai álományi létszám bővülése. b)a támogatás mértéke a foglalkoztatásból eredő közvetlen költségek legfeljebb 90 százalékáig terjedhet. c) A támogatás 45. életévét betöltött munkanélküli foglalkoztatása esetében legfeljebb másfél évi időtartamra, az 50. életévét betöltöt munkanélküli esetében legfeljebb kétévi időtartamra nyújtható, ha a közhasznú foglalkoztatásra egészségügyi-szociális, művelődési, közoktatási, környezetvédelmi tevékenység keretében kerül sor. (5) Ha a közhasznú munkavégzésben történő részvételt a cigány kisebbségi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzati társulás vagy bíróság által nyilvántartásba vett cigány érdek-képviseleti szervezet szervezi, vagy szervezésében közreműködik, a közhasznú munkavégzés támogatására az Flt. 16/A. -ában, valamint e -ban foglaltakat a következő eltérésekkel kel alkalmazni: a)a támogatásnak nem feltétele a statisztikai álományi létszám bővülése. b) A támogatás mértéke a foglalkoztatásból eredő közvetlen költségek legfeljebb 90 százalékáig terjedhet. c)a támogatás folyósításának leghoszabb időtartama legfeljebb két év (1) A közhasznú munkavégzés támogatásáról szóló államigazgatási határozat tartalmazza a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség átválalásának mértékét és időtartamát, a támogatás folyósításának és viszakövetelésének feltételeit. A határozatban elő kel írni, hogy a munkaszerződést be kel mutatni a munkaügyi központnak. (2) A támogatást a munkaadó - a munkaügyi központ határozatában meghatározott módon - köteles visszafizetni, ha az Flt. 16/A. -ának (1) és (3) bekezdésében, valamint az (1) bekezdésben meghatározott államigazgatási határozatban és a munkaügyi központtal kötött megállapodásban foglalt feltételeket megszegi. 15. (1) Azoknak a településeknek a jegyzékét, ahol a közhasznú munkavégzés támogatása a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség kilencven százalékáig terjedhet, valamint a magasabb öszegű támogatás nyújtásának feltételeit a munkaügyi központ - a Munkaügyi Tanács döntését követő nyolc napon belül - nyilvánosságra hozza. (2) A közhasznú munkavégzés közvetlen költségei között a munkavállaló munkabére, annak járulékai, a munkaruha és egyéni védőeszköz költségei, a munkábajárásal kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabály szerint a munkaadót terhelő utazási költségek, a munkászálítás költségei, - a munkaügyi központal történő előzetes egyeztetés alapján - a munkavégzéshez nélkülözhetetlen munkaeszközök költsége, a munkaalkalmassági vizsgálat költsége, a közhasznú munka megszervezésével kapcsolatos költségek és a többletlétszám foglalkoztatásából eredően az irányításban felmerült költségek számolhatók el. (3) Ha a közhasznú foglalkoztatást közhasznú szervezet szervezi, a munkaügyi központ a közhasznú munkavégzés támogatásából, a munkavégzés megszervezése költségének a munkaadó és a szervező megálapodása által meghatározot részét levonhatja, és közvetlenül átutalhatja a szervezőnek. (4) Ha a munkaadó a kérelem benyújtását megelőző két évben a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből egyszeri beruházáshoz, gépi és eszközvásárláshoz, munkafeltételek kialakításához támogatásban részesült, újabb támogatás nyújtása esetén a korábbi támogatásnál elszámolt költségek nem vehetők figyelembe. (5) A munkaadó kérelmére a (2) bekezdésben meghatározot költségekre havonta előleg folyósítható. Az adot naptári évben első ízben kifizetendő előleg folyósítására november 15-e után nem kerülhet sor. Az előleg öszege nem haladhatja meg a (2) bekezdésben meghatározott költségekre nyújtható támogatás Ft-ra kerekített - egy hónapra jutó öszegét. A foglalkoztatotak létszámának változása esetén az előleg öszege módosítható.

7 Munkanélküliek munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásának támogatása 16. (1) A munkanélküliek munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatása támogatásának az Flt. 16/B. -ában foglaltakon túlmenően további feltétele, hogy a munkaadó közhasznú társaság (a továbbiakban: kölcsönbeadó) a) legkevesebb ötven fő, a munkaügyiközpont kirendeltsége által legalább három hónapja nyilvántartott munkanélkülivel vagy pályakezdő munkanélkülivel vagy a kérelem benyújtásának időpontjában ötvenedik életévét betöltöt munkanélkülivel (a továbbiakban: munkanélküli), munkaerő-kölcsönzés céljából a 17. (4) bekezdés c) pontjában meghatározot időtartamon belül, legalább ketőszáz napra, határozot idejű munkaviszonyt létesít, és b) vállalja, hogy az a)pontban megjelölt munkaválalókat kölcsönzés céljából tőle független kölcsönbevevő részére engedi át és a kölcsönbevevővel olyan megálapodást köt, amely szerint az a) pontban megjelölt munkaválalók kölcsönzési díja munkaválalónként és havonta eléri a megálapodás megkötésének időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér és járulékainakösszegét, és c) az Flt ának (1) bekezdése alapján kötött megállapodásban vállalja a munkaügyi központtal a 17. (4) bekezdésében foglaltak szerinti együtműködést is. (2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő nem független egymástól, ha a)vezető tisztségviselőjük ugyanazon személy, vagy b)tulajdonosaik egészben vagy részben ugyanazon személyek vagy válalkozások, iletőleg egymásnak egészben vagy részben tulajdonosaik. (3) A támogatás ugyanazon munkanélküli munkaerő-kölcsönzése után két éven belül csak egyszer nyújtható, és a kölcsönbeadó a támogatás folyósítása alat, a támogatásal érintet személyhez kapcsolódóan a Munkaerőpiaci Alapból további támogatást nem vehet igénybe. (4) A támogatás mértéke a határozot idejű munkaviszonyról szóló munkaszerződésekben meghatározot munkabér és az azt terhelő járulék öszegének legfeljebb ötven százalékáig terjedhet, de munkaválalónként nem haladhatja meg a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér és járulékainak másfélszeresét. (5) Nem nyújtható támogatás annak a kölcsönbeadónak, amelyet a munkaügyi elenőrzésről szóló évi LXXV. törvény 3. -a (1) bekezdésének a)-b), d), valamint f)-k) pontjai alapján a kérelem benyújtásának hónapját megelőző két éven belül jogerősen munkaügyi bírság megfizetésére köteleztek, feltéve, ha a bírság öszege a b) pont alapján kiszabott bírság esetében a 100 ezer Ft-ot, a többi esetben, valamint a bírságok együttes összege esetén az 500 ezer Ft-ot elérte. (6) A támogatás a kölcsönbeadó részére legfeljebb ketőszáz napra adható. (7) A támogatást a kölcsönbeadó részére a tárgyhónapban a munkavállalók részére kifizetett munkabér, valamint a munkabérhez kapcsolódó járulék összesített kimutatása alapján havonta utólag kell folyósítani. A folyósított támogatás azonban nem haladhatja meg a munkaviszony létesítésekor kötöt munkaszerződésben meghatározot munkabér és járulékai figyelembevételével a (4) bekezdés szerint meghatározott támogatás mértékét. A kölcsönbeadó a támogatásal érintet munkaerő-kölcsönző tevékenységét pénzügyi és számviteli szempontból köteles elkülönítetten nyilvántartani. 17. (1) A munkanélküliek munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásának támogatásáról szóló államigazgatási határozat tartalmazza a támogatás megjelölését, mértékét, a támogatás nyújtásának időtartamát, valamint folyósításának és visszakövetelésének részletes feltételeit. (2) A munkaügyi központ a támogatás további folyósítását az érintett munkavállalóra vonatkozóan a folyósítási idő lejárta előt megszünteti, ha a támogatot foglalkoztatásal érintet munkaválaló munkaviszonya megszűnik. A kölcsönbeadó a munkaviszony megszűnésének időpontját a munkaviszony megszűnését követő napon köteles bejelenteni. (3) A támogatást a kölcsönbeadó - a munkaügyi központ határozatában meghatározott módon - köteles visszafizetni, ha az Flt. 16/B. -ában vagy az (1) bekezdés szerinti határozatban, iletőleg a munkaügyi központal a (4) bekezdés szerint kötött megállapodásban meghatározott feltételeket megszegi. A feltételek megszegésének kell tekinteni különösen, ha a munkaviszony 200 napnál rövidebb ideig áll fenn azért, mert a megszüntetésére közös megegyezéssel kerül sor, vagy ha a munkaviszony a kölcsönbeadó jogutód nélküli megszűnése, továbbá a nyilvántartásból való törlése miat szűnik meg, ideértve ez utóbbi esetben a munkaviszonynak ez okból történő

8 megszüntetését is. Az eljárásra az Flt. 21. (4) bekezdésében, valamint 56. -ának (1) bekezdésében foglaltak az irányadók. (4) A munkaügyi központ és a kölcsönbeadó közöti megálapodásnak tartalmaznia kel az együtműködés részletes feltételeit, így a) a kölcsönbeadó közreműködésének módját a munkaerő-kölcsönzésben résztvevő munkanélküliek kiválasztásában, b) a kölcsönbeadónaka munkaerő-kölcsönzésben résztvevő munkanélküliekkel megkötöt munkaszerződései egy példányának a munkaügyi központ részére történő megküldéséről szóló rendelkezést, c) a kölcsönbeadó kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy a kiválasztott munkanélküliekkel a támogatásról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül munkaviszonyt létesít, d)a munkanélküliek kiközvetítésének lebonyolítására vonatkozó előírásokat, e) a foglalkoztatás szünetelésének idejére biztosítandó képzések meghatározását, f)a támogatás folyósításának kezdő és befejező időpontját, valamint annak lebonyolítására és viszakövetelésére vonatkozó részletes feltételeket, g) a felek által meghatározott további egyéb feltételeket. 17/A. (1) Az Flt ának c) pontjában meghatározott támogatás annak részére nyújtható, a) munkanélküli vagy az Flt ában meghatározot munkanélküliek válalkozóvá válását elősegítő támogatásban részesül, és b) önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság - a társaság tevékenységében személyesen közreműködő - tagjaként, a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 3. -a 18. pontjában meghatározot mezőgazdasági őstermelőként, vagy az ehhez kapcsolódó szolgáltatói tevékenység keretében, továbbá szövetkezeti tagként létesített vállalkozási jogviszonyban oldja meg, és c) rendelkezik a vállalkozás indításához - a beruházás költségének legalább 20 százalékát elérő - saját forrással, továbbá anyagi biztosítékkal a támogatás visszafizetéséhez. (2) A támogatás nyújtásának a vállalkozás indításához szükséges saját forrás megléte nem feltétele, ha a pályázó már működő társas válalkozásba kíván belépni, vagy az Flt ának a)-b) pontjában meghatározott vállalkozóvá válást elősegítő támogatásban részesül. (3) Munkanélküli esetén az Flt ának c) pontjában meghatározott támogatás további feltétele, hogy az Flt a (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott munkanélküli állapot a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőzően három hónapig folyamatosan fennálljon. (4) A munkaügyi központ a vállalkozás eredményessége érdekében további pályázati feltételeket (pl. vállalkozói ismeretek, üzleti terv) írhat elő. 17/B. (1) Az Flt ának (1) bekezdésében meghatározott személyeknek támogatásként 3 millió Ft-ig terjedő viszatérítendő, kamatmentes tőkejutatás adható, valamint az e rendelet 17/A. -a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározot tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges szaktanácsadás költsége téríthető meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározot támogatást legkésőbb a folyósítás befejezését követő 13. hónap kezdetétől számítot legfeljebb 60 hónap alat, a munkaügyi központ által megálapítot egyenlő részletekben kel viszafizetni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra meghirdetett pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a pályázat kiírásának célját, b)a pályázaton történő részvétel feltételeit, c) a pályázat keretében nyújtható támogatás forrását, mértékét, d)a pályázó részéről rendelkezésre áló saját anyagi erő szükséges mértékét, e)az önfoglalkoztatás megvalósulásának határidejét, időtartamát, f)a pályázat tartalmára vonatkozó előírásokat és esetleg szükséges melékleteket, g)a szerződészegés jogkövetkezményeit, továbbá h) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, a pályázatot elbíráló szerv megnevezését, a pályázat elbírálásának határidejét. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásról szóló államigazgatási határozatban meg kell határozni a támogatás nyújtásának feltételeit, a támogatás mértékét, a támogatás kifizetésének legkésőbbi időpontját, valamint a támogatás visszafizetésének és visszakövetelésének részletes feltételeit. Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása 18. (1) Az Flt a alapján visza nem térítendő támogatás nyújtható új munkahelyek teremtéséhez, meglévő munkahelyek bővítéséhez, új technológia bevezetéséhez szükséges tárgyi eszközök és immateriális javak

9 beszerzéséhez, vagy a munkahelyteremtésel öszefüggő személyi jelegű ráfordításokhoz, ha a munkahelyteremtéssel a munkavállalók létszámának növelése útján, tartós foglalkoztatás valósul meg. (2) A támogatás csak beruházással egybekötött munkahelyteremtés esetén nyújtható. A támogatási intenzitás mértéke - beleértve a más államháztartási forrásokból kapott támogatásokat - nem haladhatja meg az Európai Közöséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti álami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. -ában meghatározott mértéket. (3) A támogatási intenzitás kiszámításánál figyelembe vehető költségek körét a nemzeti regionális támogatásról szóló bizottsági iránymutatás (98/C 74/06) tartalmazza. (4) A támogatás pályázati eljárás alapján annak a jogi személynek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, valamint az egyéni válalkozásról szóló évi V. törvény szerinti egyéni válalkozónak nyújtható, aki, iletőleg amely kötelezettséget vállal arra, hogy a)a beruházást a megkezdésétől számítot két éven belül megvalósítja, és b)a beruházásal létrehozot kapacitásokat, szolgáltatásokat az eredeti célnak megfelelően öt évig folyamatosan fenntartja és működteti, és c)a pályázatban megjelölt létszám felvételét követő legalább 3 évig a beruházásra tekintetel felvet létszámra és a pályázat benyújtását megelőző hónapban meglévő havi átlagos statisztikai álományi létszámra együtesen folyamatos foglalkoztatási kötelezettséget vállal, d) az új munkahely létesítéséhez - a beruházás költségének legalább 25 százalékát elérő - saját forrással hozzájárul, e)a kötelezetségek teljesítését elősegítő anyagi biztosíték rendelkezésre álását igazolja, továbbá f) a pályázatban megjelölt összegnél kevesebb támogatás megállapítása esetén a megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet különbözetét pótolja, vagy a beruházás megvalósítására vonatkozó tervét a rendelkezésre álló összegek figyelembevételével átdolgozza. (5) Nem nyújtható támogatás a) költségvetési szervnek, b) annak a munkaadónak, amelyet a munkaügyi elenőrzésről szóló évi LXXV. törvény 3. -a (1) bekezdésének a)-b) és d), valamint i)-n)pontjai alapján a pályázat benyújtásának hónapját megelőző két éven belül jogerősen munkaügyi bírság megfizetésére köteleztek, feltéve, ha a bírság öszege a b) pont alapján kiszabott bírság esetében a 100 ezer Ft-ot, a többi esetben, valamint a bírságok együttes összege esetén az 500 ezer Ft-ot elérte, c)annak, aki a Munkaerőpiaci Alapból, valamint az Aktív foglalkoztatási célok támogatása fejezeti kezelésű előirányzatból a pályázat benyújtásának hónapját megelőző három évben a pályázatában megjelölt beruházáshoz munkahelyteremtő beruházási támogatásban részesült, d)annak, aki a Munkaerőpiaci Alapból, valamint az Aktív foglalkoztatási célok támogatása fejezeti kezelésű előirányzatbóla c)pontban meghatározot időtartam alat elnyert munkahelyteremtő támogatásokkal kapcsolatos kötelezetségeit határidőre nem teljesítete, továbbá e) annak a munkaadónak, aki a beruházás helye szerinti munkaügyi központ illetékességi területén a pályázat benyújtását megelőző féléves időszakban a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXI. törvény 94/A-94/G. -a szerinti csoportos létszámcsökkentést hajtott végre. (6) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a pályázat kiírásának célját, b) a pályázaton történő részvétel feltételeit, c) a pályázat keretében nyújtható támogatás forrását, formáját, mértékét, d)a pályázó részéről rendelkezésre áló saját anyagi erő, továbbá az anyagi biztosíték mértékét, formáját, e)azokat az előírásokat, amelyeket az álamháztartás működési rendjéről szóló külön jogszabály a pályázat tartalmi követelményeként előír, valamint a szükséges melékleteket, f)a beruházás és a foglalkoztatás megvalósulásának határidejét, időtartamát, g) a támogatás folyósításának részletesfeltételeit tartalmazó szerződés megkötésének feltételeit és határidejét, h)a szerződészegés jogkövetkezményeit, továbbá i) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, a pályázatot elbíráló szerv megnevezését, a pályázat elbírálásának főbb szempontjait és határidejét. (7) A támogatásról a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter dönt. (8) A támogatásról szóló államigazgatási határozatban meg kell határozni a támogatás összegét, folyósításának a feltételeit, időtartamát, továbbá - a határozatban, illetve megállapodásban foglaltak megszegése esetén - a támogatás visszafizetésének részletes feltételeit.

10 18/A. (1) Az Flt ában meghatározot munkahelymegőrzés támogatása annak az Mt ában meghatározot munkaadónak nyújtható, aki működésével öszefüggő okból a munkaválaló munkaviszonyát rendes felmondással (a továbbiakban: felmondás) kívánja megszüntetni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkaviszonnyal egy tekintet alá esik a biztosított bedolgozói jogviszony, továbbá a szövetkezeti tag munkaviszony jelegű munkavégzésre irányuló jogviszonya. (3) A támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a munkaadó a) a munkaviszony megszüntetésére irányuló szándékát - a támogatás iránti kérelem benyújtásával együtt - a felmondás közlését megelőzően legalább 30 nappal korábban a munkaügyi központ kirendeltségéhez írásban bejelenti, és b) írásban nyilatkozik arról, hogy a foglalkoztatotti létszám megtartására irányuló intézkedései nem vezettek eredményre, és c)nem ál csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás alatt, és d)a felmondásal érintet munkaválalót a kérelem benyújtását megelőzően legalább hat hónapja foglalkoztatja, továbbá e) válalja a munkaválalónak a támogatás folyósítása alati foglalkoztatását, valamint azt követően legalább a támogatot foglalkoztatás időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását, f) válalja, hogy a támogatás folyósítása és a továbbfoglalkoztatási kötelezetség időtartama alat a kérelem benyújtásának időpontjában telephelyén meglévő átlagos statisztikai létszámát nem csökkenti, munkaviszony megszüntetésére a működési körében felmerülő okból rendes felmondásal, iletőleg felmentésel nem kerül sor. (4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bejelentésnek tartalmaznia kell az érintett munkavállaló személyi adatait, TAJ számát, utolsó munkakörét, szakképzettségét, átlagkeresetét, valamint a felmondás okának a megjelölését. (5) A (3) bekezdés f) pontjában foglaltak esetén, ha a munkaadó több telephellyel rendelkezik, az átlagos statisztikai létszám megtartásának kötelezettsége a kérelemben megjelölt telephely szerint illetékes megyei munkaügyi központ iletékeségi területén lévő valamennyi telephelyét érintően irányadó. (6) Nem nyújtható támogatás a munkaadónak a) azon munkavállalója foglalkoztatásához, aki után a megváltozot munkaképeségű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális elátásáról szóló külön jogszabály alapján dotációban részesül, és annak mértéke a kötelező legkisebb munkabért meghaladja, b)ha a kérelem benyújtását megelőző két éven belül munkahelymegőrző támogatásban részesült. (7) A visza nem térítendő támogatás mértéke a felmondásal érintet munkaválaló munkabére és járulékai együttes összegének százalékáig terjedhet. (8) A támogatás a munkabér és járulékai százalékáig terjedő mértékben álapítható meg, ha az érintet munkavállaló a)személyi alapbére, iletve a teljesítménybérezés alapjául szolgáló bére azonos a kötelező legkisebb munkabér összegével, b) a 19. (2) bekezdésében meghatározott megváltozott munkaképességű személy, vagy c)foglalkoztatása a munkaviszony megszüntetésének megelőzése érdekében a korábbinál rövidebb időtartamú munkaidőben történik, feltéve, ha a munkaidő mértéke a napi 4 órát eléri, de a 6 órát nem haladja meg. (9) A munkahelymegőrzés támogatására a 11. (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kel. (10) A támogatás havi mértéke munkaválalónként nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 150 százalékát. (11) A támogatás a felmondással érintett munkavállaló foglalkoztatásához legfeljebb egy évig, havonta utólag folyósítható. (12) A támogatásról szóló államigazgatási határozatban meg kell határozni a támogatás folyósításának a feltételeit, időtartamát, továbbá azt, hogy a támogatás a munkaadót terhelő munkabér és járulékai hány százalékáig terjed, valamint - a határozatban, illetve megállapodásban foglaltak megszegése esetén - a támogatás visszafizetésének részletes feltételeit. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása 18/B. (1) Az Flt. 18/A. -ában meghatározott támogatás annak a munkaadónak nyújtható, aki munkanélküli - a kérelem benyújtását követő - foglalkoztatását vállalja. (2) A támogatás legfeljebb 200 napra folyósítható. A támogatás legfeljebb egy évre nyújtható, ha a munkaadó olyan munkanélküli foglalkoztatását válalja, aki a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte.

11 (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az Flt. 18/A. -ban meghatározott támogatás legfeljebb egyévi időtartamra annak a munkaadónak is nyújtható, amely pártfogó felügyelet alatt álló személy vagy olyan személy foglalkoztatását vállalja, aki a szabadságvesztés-büntetésből a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőzően, hat hónapnál nem régebben szabadult. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a támogatás öszege nem lehet kevesebb a keresetet terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járulék, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás együttes összegének 70 százalékánál. (5) A támogatás az Flt ában szabályozot foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatásal együt nem nyújtható. 18/C. (1) A munkaadó támogatásként - az Flt. 18/A. (2) bekezdésében, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsítet befizetéséről szóló évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Alk. tv.) 7. -ának (2) bekezdésében meghatározott, az Alk. tv. melléklete szerinti - csökkentet mértékű közteherjegy lerovására akkor jogosult, ha az alkalmi munkaválalói könyvvel(a továbbiakban: AM könyv) rendelkező személyt a munkaügyi központ kirendeltsége (a továbbiakban: kirendeltség) munkanélküliként nyilvántartja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevétele esetén a munkavállaló a munkavégzés megkezdése előtt a munkaadónak írásban köteles nyilatkozni arról, hogy munkanélküliként nyilvántartott személy. (3) A munkaadó a munkanélküli személy foglalkoztatásáról nyilvántartást vezet, amely az Alk. tv. 6. (8) bekezdésében meghatározot adatokon túlmenően tartalmazza a munkavégzés időpontját, a foglalkoztatotat munkanélküliként nyilvántartó kirendeltség megnevezését, továbbá a munkavállaló (2) bekezdésben megjelölt nyilatkozatát. (4) A munkaadó a naptári évet követő január 15-éig a székhelye szerint illetékes kirendeltségnek adatot szolgáltat a munkanélküliek foglalkoztatásáról. (5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítéséhez a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványt kell alkalmazni. (6) Ha a munkanélküli személy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszonyt létesít, az AM könyvét - a munkaügyi központ által megjelölt időpontban - köteles bemutatni annál a kirendeltségnél, amely munkanélküliként nyilvántartja. 18/D. (1) A közteherjegy általános mértéke és a munkaadó által lerótt közteherjegy értéke közötti különbözetnek megfelelő öszeg országosan öszesítve naptári évenként egy alkalommal kerül átutalásra a Munkaerőpiaci Alapból a Magyar Álamkincstár által vezetet Közteherjegy elenértéke lebonyolítási számlára. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott különbözet összegének megállapítása érdekében a foglalkoztatottat munkanélküliként nyilvántartó kirendeltség - az AM könyvek adatai alapján - illetékességi területére, majd a munkaügyi központ illetékességi területére vonatkozóan megállapítja a munkanélküli foglalkoztatására tekintettel lerót csökkentet mértékű közteherjegyek együtes öszegét, valamint a közteherjegyek együtes általános értékét és ezen összegek különbözetét. (3) A munkaügyi központ a megyére vonatkozó, a (2) bekezdésben foglaltak szerint összesített adatokat a tárgyévet követő február 15-éig megküldi a Foglalkoztatási Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal). A Hivatal a munkaügyi központok által megküldött adatok alapján kiszámítja a munkanélküli foglalkoztatására tekintettel lerótt csökkentet mértékű közteherjegyek országos értékét, valamint a közteherjegyek országos együtes általános mértékét és ezen öszegek közöti különbözetet. A Hivatal az országosan öszesítet különbözetnek megfelelő összeget - a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprész központi keretéből - március 15-ig átutalja a Magyar Álamkincstár által vezetet Közteherjegy elenértéke lebonyolítási számla javára. 18/E. (1) A munkaadót a székhelye szerint illetékes kirendeltség a közteherjegy általános mértéke és a munkanélküli foglalkoztatására tekintettel lerótt közteherjegy értéke közötti különbözet visszafizetésére kötelezi, ha a foglalkoztatás időpontjában a munkaválalót a munkaügyi központ munkanélküliként nem tartota nyilván. (2) Nem kötelezhető viszafizetésre az a munkaadó, aki a foglalkoztatás megkezdése előt alapos okkal feltételezte, hogy az alkalmazni kívánt személyt a munkaügyi központ munkanélküliként nyilvántartja, és ezt a 18/C. (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban rögzített adatokkal igazolja. A megváltozot munkaképeségű személyek foglalkoztatásának támogatása 19. (1) Az Flt. 19. (1) bekezdése alapján a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből a megváltozot munkaképeségű személyek foglalkoztatására, az arra kötelezettséget vállaló (foglalkoztatási kötelezettség) munkaadó részére pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható

12 a) munkahely létesítésére, b) a termelő, szolgáltató létesítmények - a megváltozot munkaképeségű munkaválaló foglalkoztatásával összefüggő - átalakítására, beleértve az építet környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVI. törvény és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XI. 20.) Korm. rendelet szerinti akadálymentesítést, c) a megváltozot munkaképeségű személyek foglalkoztatásához szükséges eszközök, berendezések beszerzésére, átalakítására, d)a megváltozot munkaképeségű munkaválaló foglalkoztatása érdekében a munkahely és a munkaeszközök korszerűsítésére, e) beruházásra, amely a megváltozot munkaképeségű személyek foglalkoztatása érdekében - beruházással egybekötötten - munkahely létesítésére, korszerűsítésére és fejlesztésére, továbbá létesítmény építésére, szerelésére, bővítésére, iletőleg átalakítására, biztonságosabbá tételére, valamint munkaeszközök beszerzésére, átalakítására és biztonságosabbá tételére irányul, (2) A támogatás szempontjából megváltozot munkaképeségű személynek azt a személyt kel tekinteni, a) akinek a munkaképesség-csökkenés mértéke - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvoszakértői Intézetének szakvéleménye, iletőleg január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítotak esetében a Magyar Álamvasutak Orvoszakértői Intézetének igazolása szerint - legalább az 50 százalékot eléri, vagy b) akinek munkaképesség-csökkenése az a) pontban meghatározott mértéket nem éri el, de - a foglalkozásegészségügyi szakellátó hely szakvéleménye alapján - megállapítható, hogy munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek. (3) A foglalkoztatási kötelezetséget a támogatásal érintet, iletőleg a támogatásra tekintetel felvet létszámú személyre vonatkozóan, ezen belül a támogatás nyújtásának célcsoportjaként megjelölt testi vagy szellemi károsodással élő személyekre, és a)a pályázat benyújtását megelőző hónapban meglévő havi átlagos statisztikai álományi létszámra, vagy b)a megyében több telephelyel, fiókteleppel rendelkező munkaadó a pályázati eljárást lefolytató munkaügyi központ illetékességi területén lévő telephelyeinek a pályázat benyújtását megelőző hónapban meglévő havi átlagos statisztikai állományi létszámára kell megállapítani. (4) A foglalkoztatási kötelezetség időtartamába a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXI. törvény a, 150. (1) bekezdése, valamint a 193/C. -ának a)pontja szerinti munkavégzések időtartama nem számít bele. 19/A. (1) A 19. (1) bekezdésének a)-d) pontja alapján támogatás annak a munkaadónak nyújtható, amely a)a pályázat benyújtását megelőzően legalább egy naptári éven keresztül működöt, és b) a pályázatban meghatározott célok megvalósításához - a beruházás (felújítás, átalakítás, eszközbővítés) brutó költségének legalább 20 százalékát elérő - saját erővel is hozzájárul, amelybe az álamháztartás más alrendszereiből származó forrás nem számítható be, és c)igazolja, hogy a kötelezetségek teljesítését elősegítő anyagi biztosíték rendelkezésére ál, és d)a megváltozot munkaképeségű személyeket a foglalkoztatási kötelezetség időtartama alat munkaviszonyban, a támogatott munkahelyen, a 19. (1) bekezdésének b) pontja alapján nyújtott támogatás esetén a támogatott telephelyen saját maga foglalkoztatja. (2) Nem nyújtható támogatás a munkaadónak, ha a) a munkaügyi elenőrzésről szóló évi LXXV. törvény 3. -a (1) bekezdésének a)-e), valamint i)-n) pontjai alapján a pályázat benyújtásának hónapját megelőző két éven belül jogerősen munkaügyi bírság megfizetésére kötelezték, feltéve, ha a bírság összege a b) pont alapján kiszabott bírság esetében a 100 ezer Ft-ot, a többi esetben, valamint a bírságok együttes összege esetén az 500 ezer Ft-ot elérte, b) a Munkaerőpiaci Alapból a pályázat benyújtásának hónapját megelőző 2 éven belül munkahelyteremtő támogatásban részesült, és az azzal kapcsolatos kötelezetségeit határidőre nem teljesítete, továbbá c)a pályázat benyújtását megelőző féléves időszakban a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXI. törvény 94/A-94/G. -a szerinti csoportos létszámcsökkentést hajtott végre. (3) A 19. (1) bekezdésének a) pontja alapján támogatás csak a 19. (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyi kör foglalkoztatásához nyújtható. (4) A foglalkoztatási kötelezetség időtartama a 19. (1) bekezdésének a) pontja alapján nyújtott támogatás esetén legfeljebb 3 év, a b)-d) pontok esetén legfeljebb 2 év. 19/B. (1) A 19. (1) bekezdésének e) pontja alapján támogatás akkor nyújtható, ha a munkaadó a) a 19/A. (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján támogatásban részesíthető, és b)megváltozot munkaképeségű munkavállalókat az Flt. 41/A. -ában meghatározot kötelező foglalkoztatási szintet meghaladó létszámban foglalkoztat legalább egy éve, és

13 c)a munkaválalók átlagos statisztikai álományi létszáma a kérelem benyújtását megelőző hat hónap átlagában elérte az 50 főt, és d) a c) pontban foglalt időszakban és a kérelem benyújtásakor a pályázatban megjelölt munkahelyteremtő beruházásal érintet székhelyén, iletőleg telephelyén foglalkoztatot munkaválalóknak legalább fele megváltozot munkaképeségű személy, és e)munkaeszközrendszere, technológiája, tárgyi környezete biztosítja a megváltozot munkaképeségű személyek egészségi álapotának megfelelő foglalkoztatást, és válalja ezek további fenntartását a g) pontban meghatározott ideig, és f)a beruházást legkésőbb a támogatás folyósítását követő naptári év végéig megvalósítja, és g) aberuházásal létrehozot kapacitásokat, szolgáltatásokat a foglalkoztatás megkezdésétől számítot öt évig folyamatosan fenntartja, és az eredeti célnak megfelelően működteti. (2) Az (1) bekezdés alapján nyújtott támogatás esetén a támogatási intenzitás mértéke - beleértve a más államháztartási forrásokból kapott támogatásokat is - nem haladhatja meg a beruházás elismert költségeinek 80 százalékát. (3) A támogatást a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 19. -ának (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell felhasználni. (4) Ha a munkahely létesítése során nem csupán megváltozot munkaképeségű munkaválaló foglalkoztatása valósul meg, a támogatást a beruházási költségnek a megváltozot munkaképeségű munkaválalók számára létesülő új munkahelyek arányában meghatározott hányadára kell megállapítani. (5) A foglalkoztatási kötelezetség időtartama 3 év. 19/C. (1) A 19/A-19/B. -ok alapján kiírt pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a pályázatot megalapozó jogszabály(ok) megnevezését, b) a pályázat kiírásának célját, c)a pályázaton történő részvétel feltételeit, d) a pályázat keretében nyújtható támogatás forrását, formáját, mértékét, jellegét, e) a pályázó részéről szükséges saját anyagi erő, továbbá az anyagi biztosíték mértékét, formáját, f)azokat az előírásokat, amelyeket jogszabály a támogatás tekintetében a pályázat tartalmi követelményeként előír, továbbá a szükséges melékleteket, g) a beruházás és a foglalkoztatás megvalósulásának határidejét, időtartamát, h)a támogatás folyósításának részletes feltételeit tartalmazó szerződés megkötésének feltételeit és határidejét, i)a szerződészegés jogkövetkezményeit, továbbá j) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, a pályázatot elbíráló szerv megnevezését, a pályázat elbírálásának főbb szempontjait és határidejét. (2) A pályázónak a benyújtott pályázatában nyilatkoznia kell a)az álamháztartási alrendszerekkel szemben fennáló kötelezetségeiről. b) ha a tárgyévben a 19/A-19/B. -ok alapján több pályázatot nyújt be, valamennyi pályázatáról, c)az Európai Közöséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély öszegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 69/2001/EK rendeletben foglalt feltételek fennállásáról, ha a pályázatot a 19/A. alapján hirdették meg. Nincs szükség a nyilatkozat megtételére, ha a pályázó költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy közhasznú társaság. (3) A 19/A. (1) bekezdésének a) pontjában, a 19/A. (4) bekezdésében, valamint a 19/B. (1) bekezdésének b) és g)pontjaiban és a 19/B. (5) bekezdésében megjelölt időtartam alat bekövetkezet jogutódlás esetében a munkaadó jogelődje működésének időtartamát akkor kel beszámítani. ha a munkaadó a jogelőd egészének a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXI. törvény 85/A. -ának (1) bekezdése szerinti jogutóda. 20. (1) A megváltozot munkaképeségű személyek foglalkoztatásához a támogatás a) a 19/A. -ban foglaltak alapján visza nem térítendő, iletve viszatérítendő, b) a 19/B. -ban foglaltak alapján visza nem térítendő formában nyújtható. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatási formák együttesen is alkalmazhatók. 21. (1) A 19/A. -ban és 19/B. -ban meghatározot támogatás odaítéléséről, ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészének a) központi kerete szolgál a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, b) a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható kerete szolgál, a munkaügyi központ központi szervezeti egysége dönt.

14 (2) A döntést megelőzően be kel szerezni a támogatás felhasználásának helye szerint iletékes megyei (fővárosi) munkaügyi tanács véleményét. (3) A támogatásról szóló államigazgatási határozat tartalmazza a támogatás nyújtásának, felhasználásának és visszafizetésének feltételeit. (4) A támogatás nyújtása esetén, ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészének a) központi kerete szolgál, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, iletőleg megbízásából és ellenjegyzésével a munkaügyi központ, b)a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható kerete szolgál, a munkaügyi központ köt megállapodást a támogatásban részesülővel. (5) A (3) bekezdés szerinti határozatban, valamint a (4) bekezdés szerinti megállapodásban foglalt feltételek megszegése esetén a munkaadót a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium vagy - megbízása alapján - a munkaügyi központ a támogatás egészének vagy részének visszafizetésére kötelezi. (6) A csoportos létszámleépítés hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatás 21/A. (1) A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből támogatás nyújtható a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXI. törvény, a köztisztviselők jogálásáról szóló évi XXI. törvény, a közalkalmazotak jogálásáról szóló évi XXXI. törvény, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses álományú katonáinak jogállásáról szóló2001. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó munkaadó részére az előzőekben felsorolt törvényekben szabályozott általa végrehajtandó csoportos létszámcsökkentésnek a munkavállalókat, köztisztviselőket, közalkalmazotakat, továbbá hivatásos és szerződéses katonákat (a továbbiakban együtt: munkaválalók) érintő hátrányos következményei enyhítéséhez. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás feltétele, hogy a munkaadó a)a törvényben előírt, a csoportos létszámleépítésre vonatkozó konzultáció megkezdése iránt intézkedett, és b) vállalja, hogy a létszámleépítéssel érintett telephelyen (telephelyein) az (1) bekezdésben meghatározott cél elérése érdekében a munkaügyi központ által megállapított elvek szerint a létszámleépítéssel érintett munkavállalók munkába helyezését elősegítő bizotságot (bizotságokat) (a továbbiakban: MEB) hoz létre, és működtet, és c)nyilatkozik aról, hogy a MEB működéséhez milyen módon és mértékben járul hozzá, továbbá aról, d) hogy válalja, a MEB működése alat, valamint a tevékenységének befejezésekor - a munkaügyi központtal kötöt megálapodásban meghatározot időpontokban - a támogatás felhasználásáról szóló elszámolás és értékelés elkészítését. (3) A munkaadó részére a csoportos létszámleépítésben érintett telephelyen (telephelyeken) létrehozandó MEB (MEB-ek) működéséhez, legfeljebb tizenkét hónapra történő felhasználásra, bizotságonként legfeljebb egymilió forint visza nem térítendő támogatás adható. A munkaügyi központ a támogatás mértékét a térség munkaerő-piaci helyzetétől, a csoportos létszámleépítésében érintett munkavállalók számától és az e célra rendelkezésre álló pénzügyi keret nagyságától függően határozza meg. (4) A támogatás iránti kérelmet a munkaadó a munkaviszony, közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses álományú tagjának szolgálati viszonya megszüntetésére vonatkozó intézkedésének a csoportos létszámleépítésben érintet első munkaválalóval történő közléséig, iletve az első munkaválalóval történő megálapodás megkötéséig nyújthatja be a létszámcsökkentéssel érintett telephelye(i) szerint illetékes megyei munkaügyi központhoz. A kérelemnek tartalmaznia kell a munkaadó a) adatait [neve, székhelye, csoportos létszámleépítéssel érintett telephelye(i), címe, adószáma, ágazati kódja], b)nyilatkozatát a MEB létesítéséről, c)a MEB működéséhez biztosítot hozzájárulásának formáját és mértékét, d) a csoportos létszámleépítésben érintett munkavállalók számára nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó terveit, továbbá e)a MEB működtetésére, valamint az általa szervezet programokra készítet előzetes költségvetést. (5) A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott konzultációban résztvevők részére megküldöt írásos tájékoztatót, valamint a konzultációban résztvevők által, a EB létrehozására megkötöt előzetes együtműködési megálapodást. 21/B. (1) A 21/A. (1) bekezdésében meghatározot támogatás a MEB működésével öszefüggő kiadásokra használható fel, így különösen:

15 a) a MEB vezetőjének tiszteletdíja és az az után fizetendő társadalombiztosítási járulék, b)a szakértők, oktatók, előadók díjazása és az azok után fizetendő társadalombiztosítási járulék, c)a MEB vezetőjének, bizotság tagjainak és a meghívot előadóknak utazásiköltségei, d) a MEB üléseivel öszefüggő kiadások, valamint a munkájával kapcsolatos tájékoztatók szervezésének költségei, e)a MEB munkájához szükséges kiadványok előálítása, terjesztése, f)a MEB tevékenységével, programjával öszefüggő hirdetési költségek, g) a MEB által szervezett szolgáltatások költségei [pl. állás- és képzési börzék, jogi, vállalkozási, társadalombiztosítási, pszichológiai tanácsadás, álláskeresési, valamint helyi (térségi) tanácsadás, továbbá kihelyezett információs iroda működtetése]. (2) A támogatás nem számolható el azokra az ingyenes szolgáltatásokra, amelyeket a munkaügyi központ vagy megbízásából közhasznú szervezet nyújt a létszámleépítésben érintett munkavállalók számára. (3) A 21/A. (1) bekezdésében meghatározott támogatásról szóló államigazgatási határozatnak tartalmaznia kell a támogatás folyósításának feltételeit, mértékét, időbeni ütemezését. (4) A támogatás folyósítása akkor kezdhető meg, ha a munkaadó a munkaügyi központ részére teljesítete a létszámleépítésre vonatkozó, külön törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségét. (5) A munkaadó a támogatást - a munkaügyi központ határozatában meghatározott módon - köteles visszafizetni, ha jogszabályban, illetve a (3) bekezdésben meghatározott államigazgatási határozatban meghatározott feltételeket megszegi. 21/C. II. Intenzív álláskeresés támogatása 22. (1) Az Flt. 14/A. -a alapján támogatás annak a legalább három hónapja munkanélküliként nyilvántartott személynek nyújtható, aki e jogszabály és a munkaügyi központ kirendeltségével közösen kialakítot együtműködési terv szerint keres munkahelyet, és vesz igénybe áláskeresés elősegítését célzó szolgáltatást (a továbbiakban együt: intenzív álláskeresés). (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában áláskeresést elősegítő szolgáltatáson a munkaügyi központ kirendeltsége által nyújtott, illetve felajánlott munkaközvetítést, tanácsadást, továbbá álláskeresési módszerek átadását kell érteni. 23. (1) Az intenzív áláskeresésben történő részvételről a munkanélküli és a munkaügyi központ kirendeltsége együtműködési tervet készít. (2) Az (1) bekezdésben meghatározot együtműködési tervnek tartalmaznia kel: a) a munkanélküli - intenzív áláskeresésben történő - részvételének módját, b) az intenzív álláskeresés keretében a munkanélküli által folytatandó tevékenységeket, c) a b)pontban meghatározot tevékenységekhez igénybe vehető szolgáltatásokat, továbbá d) azokat a munkáltatókat, amelyek felkereséséhez kapcsolódóan a munkanélküli az Flt a alapján a helyközi utazási költségek megtérítését kéri. 24. (1) Az intenzív áláskeresés támogatásaként a munkanélküli részére megtéríthető a) a munkahelyek felkereséséhez, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó helyi tömegközlekedés költsége (ideértve az intenzív áláskeresés időtartamára szóló bérletjegy biztosítását is), b) a rövid időtartamú (legfeljebb öt napig tartó) áláskeresési módszerek elsajátítását célzó szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan felmerült szállás és étkezési költség. (2) Az intenzív áláskeresés támogatásának időtartama egy éven belül nem haladhatja meg a három hónapot. (3) Az intenzív áláskeresés támogatásának egy áláskereső részére nyújtot havi öszege a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás esetében a munkanélküli járadék alsó határának harminc százalékát, b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatás esetében a munkanélküli járadék alsó határának felét nem haladhatja meg. 25. Az intenzív álláskeresés támogatásáról a munkaügyi központ határozattal dönt. A határozatnak tartalmaznia kell: a)az intenzív áláskereséshez nyújtandó támogatások megjelölését, időtartamát és mértékét,

16 b) a munkanélkülinek a támogatás igénybevételéhez szükséges kötelezettségeit (így különösen az álláskeresést igazoló munkaadói bejegyzés formáját és számát, az áláskeresést elősegítő szolgáltatásokon történő részvételt, továbbá a támogatás felvételéhez szükséges elszámolás módját és időpontját), valamint c) a b) pontban meghatározott kötelezettségek elmulasztásának következményeit. 26. (1) Az intenzív álláskeresés támogatásának kifizetése - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - utólag történik. A kifizetés feltétele, hogy a munkanélküli a 25. b) pontjában meghatározott kötelezettségeinek teljesítését, továbbá az intenzív álláskeresés során felmerült költségeit igazolja. (2) Az utazási költségek a támogatásban részesülők számára utazási bérlet formájában megelőlegezhető. A munkaügyi központ a 24. (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott szállás- és étkezési költséget a szállást, iletőleg az étkezést biztosító szervezet számára közvetlenül utalja át. Munkaerő-piaci programok támogatása 26/A. (1) Az Flt. 19/B. -ában meghatározott program (a továbbiakban: program) magában foglalhatja az Flt. és végrehajtási szabályai által tartalmazot munkaerő-piaci szolgáltatásokat, valamint a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási és rehabilitációs alaprészéből nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatásokat. (2) A program indítása előt programtervet kel készíteni, amelyben meg kell határozni a) azoknak a személyeknek a körét, akik munkaerő-piaci helyzetének javítására a program irányul (a továbbiakban: célcsoport), b) azokat a térségeket, amelyekben a program megvalósítására sor kerül, c) a program tartalmát alkotó munkaerő-piaci szolgáltatásokat és foglalkoztatást elősegítő támogatásokat (programelemek), valamint azokat a szakmai elveket, amelyek szerint ezek a programban összekapcsolódnak, d) a programban, valamint az egyes programelemekben való részvétel feltételeit, az ahhoz szükséges dokumentumok körét és tartalmát, e)a program megvalósításában közreműködő személyek és szervezetek körét, f)a program megvalósításának időtartamát, g) a programtól, valamint az egyes programelemektől várt eredményt, valamint annak mérésének, értékelésének módját, h) a programtervben meghatározott célok megvalósulása értékelésének gyakoriságát, i) a program teljes költségvetését, amely tartalmazza a programot alkotó munkaerő-piaci szolgáltatások, támogatások és a program működtetésének (a programirányítás, a programmal kapcsolatos kommunikáció és a monitoring) költségeit. (3) A program keretében olyan feltételek is előírhatók, amelyek alapján a célcsoporthoz tartozó személyek a program nem valamennyi, hanem csak egyes elemeiben vesznek részt. (4) A program időtartama a három évet nem haladhatja meg. (5) A program időtartama alat a programtervben előírt időközönként vizsgálni kel a programtervben meghatározot célok megvalósulásának lehetőségét, és indokolt esetben a szükséges módosításokat el kell végezni. (6) A program költségei közül a)a program elemét képező támogatásokat a foglalkoztatási, iletőleg a rehabilitációs alaprész terhére, b) a munkaügyi központok által nyújtot munkaerő-piaci szolgáltatások, valamint a program működtetésének a munkaügyi központoknál felmerült költségeit - kivéve az Flt a (4) bekezdésében meghatározott költségeket - az intézményi költségvetés terhére, c)a program kidolgozásáért, iletőleg részben vagy egészben történő megvalósításáért támogatásban részesülőnél felmerült költségek megtérítését ca) a rehabilitációs alaprész terhére indított központi program esetében a rehabilitációs alaprész központi kerete terhére, cb) egyéb esetben a foglalkoztatási alaprész terhére kell elszámolni. 26/B. (1) A program elemét képező támogatások tekintetében az Flt.-ben és végrehajtási szabályaiban meghatározot feltételektől a következők szerint lehet eltérni: a) A program célcsoportjához tartozók - a c) pontban meghatározott kivételekkel - minden programelemben részt vehetnek függetlenül attól, hogy az Flt. és végrehajtási szabályai szerint jogosultak-e a program elemét képező támogatásra. b) A program megvalósításában résztvevők - amennyiben a program más feltételeket nem tartalmaz - a c) pontban meghatározott kivételekkel, a célcsoporthoz tartozók után arra tekintet nélkül részesülnek támogatásban, hogy a

17 célcsoporthoz tartozók rendelkeznek-e az Flt.-ben és végrehajtási szabályaiban az adot támogatásra előírt feltételekkel. c) Az a) és b) pontban foglaltak nem vonatkoznak a pályakezdő munkanélküliek munkavégzésének elősegítéséről szóló 68/1996. (V. 15.) Korm. rendeletben, és a munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozot munkaképeségű munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő támogatásokról szóló 11/1998. (IV. 29.) MüM rendeletben, továbbá e rendelet 19. és 19/A. -ában szabályozott támogatásokra. d)a program elemét képező támogatások a program teljes időtartama alat nyújthatók. e) A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása, a helyközi utazás támogatása, valamint a csoportos személyszálítás támogatása együtesen a program teljes időtartama alat nyújtható. f) A közhasznú munkavégzés támogatása tekintetében az Flt. 16/A. -a (2) bekezdésében foglaltakat a program időtartama alat nem kel alkalmazni. g) Ha az önfoglalkoztatóvá válás támogatása a program elemét képezi, el lehet tekinteni a pályázat benyújtásától, azonban a támogatás feltételeiről a célcsoporthoztartozó személyt a program indításakor tájékoztatni kell. h)a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás esetében az Flt.-ben és az e rendeletben előírt feltételek közül csak az e rendelet 11. (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (2) Az 1. (3) bekezdés b)pontjában foglaltaktól eltérően a szakképzést megalapozó felzárkóztató képzés keretében a) általános iskolai végzettségének megszerzését biztosító képzéshez, valamint b)az ezt követő, az 1. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szakképzéshez képzési támogatás nyújtható, feltéve, ha a munkaerőpiaci program e rendelet 26/G. -a szerinti részben vagy egészben történő megvalósítója költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, közhasznú társaság, és a program szervezésében (vagy a programban részt vevő célcsoportba tartozók kiválasztásában) a cigány kisebbségi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzati társulás vagy bíróság által nyilvántartásba vett cigány érdekképviseleti szervezet közreműködik. (3) A (2) bekezdés a)pontjában meghatározot képzés időtartamára a képzésben részt vevő személy részére képzési támogatásként keresetpótló juttatás állapítható meg, valamint az utazás, étkezés, szállás költsége részben vagy egészben megtéríthető. 26/C. (1) A programok lehetnek: a)központi munkaerő-piaci program, b)több megyére kiterjedő munkaerő-piaci program, c)megyei (fővárosi) munkaerő-piaci program. (2) A munkaerő-piaci program indításához a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által indított központi program esetén a MAT, több munkaügyi központ, iletőleg a munkaügyi központ által beindítandó programok esetében a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács(ok) véleményét ki kel kérni. (3) A megyei (fővárosi) munkaerő-piaci program indításáról a munkaügyi központ igazgatója, a több megyét érintő munkaerő-piaci program indításáról az érintett munkaügyi központok igazgatói együttesen döntenek. (4) A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a statisztikai tervezési régiókhoz tartozó munkaügyi központok együttesen, valamint a megyei munkaügyi központ csatlakozhatnak más minisztérium vagy egyéb szerv által indítot, a munkaerőpiacot befolyásoló programokhoz. (5) Az Flt. és e rendelet szabályai irányadók a (4) bekezdésben meghatározott, valamint a MAT által indított munkaerő-piaci programok esetében is. 26/D. (1) A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által meghirdetet központi munkaerő-piaci program esetében a program végrehajtásáról a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott módon a Foglalkoztatási Hivatal, iletőleg az érintet munkaügyi központok gondoskodnak. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium meghatározza a) a központi program célját, b) a központi program elemeit, c) a program, iletőleg az egyes programelemek végrehajtása során elérendő eredményt, továbbá azt, hogy d) a programot a Foglalkoztatási Hivatal vagy a munkaügyi központ valósítja meg, vagy annak megvalósításába mást is bevonhat, valamint e) a program finanszírozásának feltételeit, f)a program végrehajtásáról történő beszámolás rendjét, g) a program monitorozásának idejét és módját.

18 26/E. A program célcsoportjába tartozó személyeknek, valamint a program megvalósításában résztvevőknek nyújtandó támogatásokra - a 26/B. -ban foglaltak figyelembevételével - az Flt. és végrehajtási szabályai által tartalmazot rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kel. 26/F. (1) Az Flt. 19/B. -ának (2) bekezdésében meghatározott egységes támogatás keretében a programban résztvevő munkanélküli válalkozóvá válásához, intenzív áláskeresésben, továbbá a munkaerő-piaci képzésben történő részvételéhez, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevétele során nyújtandó támogatás vonható össze. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásnak a munkanélküli a)válalkozóvá válását elősegítő elemére, a munkanélküliek válalkozóvá válását elősegítő támogatásokra, b)az intenzív áláskeresést elősegítő elemére, az intenzív áláskeresés támogatására, c)a képzésben történő részvételhez nyújtot elemére a foglalkoztatást elősegítő képzésben történő részvételhez nyújtott támogatásra, d) a szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott elemére a szolgáltatások igénybevétele esetén nyújtandó támogatásra vonatkozó, az Flt. és végrehajtási szabályai által tartalmazott rendelkezéseket - a 26/B. -ban foglaltak figyelembevételével - megfelelően alkalmazni kel. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásról szóló államigazgatási határozatban meg kell határozni a támogatás, valamint az egyes elemei igénybevételének részletes feltételeit, a munkanélküli részére nyújtandó szolgáltatás, valamint az általa igénybe venni tervezet képzés időtartamát, az ere nyújtandó keresetpótló jutatás összegét, a vállalkozóvá váláshoz nyújtandó támogatás összegét, továbbá a támogatás(ok) visszakövetelésének részletes feltételeit. 26/G. (1) Pályázati eljárás alapján a munkaügyi központ támogatást nyújthat jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak, valamint egyéni válalkozónak munkaerőpiaci program kidolgozásához, iletőleg annak kidolgozásához és/vagy részben vagy egészben történő megvalósításához. (2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a pályázat célját, b)a pályázaton történő részvétel feltételeit, c) a támogatni tervezett programok célját, a program tartalmát, a programelemeket, d)a programtól, iletőleg az egyes programelemektől elvárt eredményt, e)a program időtartamát és határidejét, a beszámolás rendjét és idejét, valamint formáját, f) a programhoz nyújtandó támogatás formáját, mértékét, forrását, g) a pályázat benyújtásának helyét, határidejét, a pályázatot elbíráló szerv megnevezését, a pályázat elbírálásának határidejét. (3) A pályázat eredményéről a munkaügyi központ határozatal dönt. A támogatásról szóló határozatban meg kell határozni a támogatás időtartamát, mértékét, ütemezését, valamint a viszakövetelés feltételeit. (4) A támogatásban részesülő pályázóval a munkaügyi központ megálapodást köt. A megálapodásnak tartalmaznia kell a program szervezésének, bonyolításának, továbbá monitorozásának és végrehajtása elenőrzésének részletes szabályait, valamint a program tartalmát alkotó támogatások folyósításának feltételeit és az ahhoz szükséges iratokat. A program megvalósításához nyújtott támogatás 10 százaléka aprogram lezárását követően az eredmény elfogadása esetén fizethető ki. Záró rendelkezések 27. (1) E rendelet alkalmazása szempontjából a)munkabéren a Központi Statisztikai Hivatal elnökének a Munkaügyi Statisztikai Fogalmak című módszertani segédletében kereset címszó alat meghatározot jutatásokat - a prémium és a jutalom kivételével -, b) munkabér járulékain az egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot, valamint az egészségügyi hozzájárulást, c) a munkaadó rendes felmondásán az Flt a (6) bekezdésének c) pontjában foglaltakat kell érteni, d) a statisztikai állományi létszám kiszámításánál a tényleges létszámot kell figyelembe venni. (2) Az e rendelet által szabályozott támogatások nyújtása során az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti álami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet szabályait, valamint az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályokat alkalmazni kell. (3) A 16. -ban, 18/B. -ban, a 19/A. -ban és a 26/G. -ban meghatározott támogatások az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély öszegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) 2. cikke

19 szerinti csekély öszegű (de minimis) támogatásoknak minősülnek. E támogatás nyújtása során az EK rendeletben foglaltakat kel alkalmazni. A csekély öszegű támogatás tényéről és a támogatástartalomról a támogatásban részesülőt tájékoztatni kel. A támogatást kérőnek a kérelem benyújtását megelőző három év alat kapot de minimis támogatások öszegéről írásban nyilatkoznia kel. A 18/B. -ban, a 19/A. -ban, valamint a 26/G. -ban meghatározot támogatások esetében az EK rendeletben foglaltakat nem kel alkalmazni, ha a támogatást kérő költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy közhasznú társaság. (4) Ha a 19/B. szerinti támogatás kedvezményezettje vállalkozás, a támogatás az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a foglalkoztatásra nyújtot álami támogatásra való alkalmazásáról szóló december 5-i 2204/2002/EK bizottsági rendelet 6. cikkében foglaltakkal összhangban nyújtható. (5) Ha a munkaerő-piaci programot nem a munkaügyi központ indítja, a program támogatása tekintetében a munkaügyi központ központi szervezeti egysége dönt. (6) A munkaerő-piaci program elemeit képező támogatásokra a (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (7) Az e rendeletben meghatározot támogatásban részesülő - arra vonatkozó kérelem esetén - köteles biztosítani a Kormányzati Elenőrzési Hivatal részére a támogatás felhasználására kiterjedő kormányzati elenőrzés lehetőségét, valamint a támogatás felhasználásáról a Kormányzati Elenőrzési Hivatal részére - kérésére - számadást készíteni. (8) Az e rendeletben meghatározot támogatásban részesülő a támogatás felhasználásának elenőrizhetősége érdekében, az államigazgatási határozatban és megállapodásban meghatározott módon köteles a nyilvántartás vezetésére. (9) A munkaügyi központ által igénybe vett foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás díjának anyagi fedezete biztosítására az Flt ának (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kel. Eszerint azt, ha a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybevételére a)a munkaközvetítésel öszefüggésben kerül sor, a Munkaerőpiaci Alap (a továbbiakban: Alap) szolidaritási alaprészéből, b) a foglalkoztatási alaprészből nyújtot támogatásokkal öszefüggésben kerül sor, az Alap foglalkoztatási alaprészéből kell biztosítani. 28. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivételel, a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. A rendelet szabályait - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a hatálybalépés időpontjában folyamatban lévő első fokú államigazgatási eljárás során el nem bírált kérelmek tekintetében is alkalmazni kell. (2) A rendelet a a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. (3) Munkahelyteremtés támogatására a rendelet hatálybalépését megelőzően kiírt pályázati felhívásra beadot kérelmeket a pályázati felhívás kiadása idején hatályos szabályok szerint kell elbírálni. (4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról szóló 4/1991. (IV. 13.) MüM rendelet hatályát veszti. 1. számú melléklet a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelethez A képzési támogatásként adható, költségtérítés szempontjából figyelembe vehető kiadások köre 1. A képzést lebonyolító oktatók részére fizetett ellenérték és annak járulékai. 2. Külön jogszabályban meghatározott vizsga- és vizsgáztatási díj. 3. A képzés során felhasznált, a hallgatóknak véglegesen átadott tankönyvek, taneszközök díja. 4. Az elméleti, gyakorlati képzés során felhasznált anyagok (energia) költsége. 5. Amortizáció (használattal arányosan elszámolható) költsége. 6. Munkaruha, védőruha költségei. 7. Tananyagfejlesztés arányos költségei. 8. Egyéb, a képzés megszervezésével, lebonyolításával, értékelésével kapcsolatos költségek (bérleti díjak, rezsi-, posta- és adminisztrációs költségek). A 8. pontban szereplő költségek legfeljebb a képzési költség 20 százalékáig terjedhetnek. 9. Alkalmassági vizsgálat költsége. 10. A gyakorlati képzést bonyolító munkaadónak a gyakorlati képzésben részt vevő személy megváltozot munkaképeségéből adódó többletköltségek.

20 2. számú melléklet a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelethez Adatlap a munkaügyi központ által munkanélküliként nyilvántartott személyek alkalmi foglalkoztatásának támogatásáról A munkanélküli munkavállaló Neve: Lakóhelye: TAJ száma:... AM könyv sorszáma:... Neve:... Lakóhelye: TAJ száma:... AM könyv sorszáma:... Neve: Lakóhelye: TAJ száma:... AM könyv sorszáma:... Neve:. Lakóhelye: TAJ száma:... AM könyv sorszáma:... A munkavégzés időpontja A lerótt közteherjeg y értéke (Ft/nap) Munkadíj (Ft/nap) A munkavállaló nyilatkozata, aláírása Nyilatkozom, hogy a kirendeltség munkanélküliként tart nyilván:... Nyilatkozom, hogy a... kirendeltség munkanélküliként tart nyilván:... Nyilatkozom, hogy a... kirendeltség munkanélküliként tart nyilván:... Nyilatkozom, hogy a.. kirendeltség munkanélküliként tart nyilván: számú melléklet 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelethez JÖVEDELEMNYILATKOZAT A) Személyi adatok 1. A kérelmet benyújtó neve:... (születéskori név:) A kérelmet benyújtó lakóhelye vagy tartózkodási helye: Ha a kérelmet benyújtó nem cselekvőképes, a törvényes képviselő neve:.