Üzleti jelentés a Pénztár évi tevékenységéről és vagyoni helyzetéről

Átírás

1 Üzleti jelentés a Pénztár évi tevékenységéről és vagyoni helyzetéről A pénztár működését meghatározó jogszabályi változások a évben jelentős módosításokat, már meglévő folyamatok áttervezését, újragondolását tették indokolttá. A korábban naptári évre szabott éves pénzügyi terv 2013-tól gördülő rendszerűvé változott, július 1-től a következő esztendő június 30-ig került tervezésre, ugyan akkor a hosszú távú 3 éves pénzügyi terv az eredeti naptári évhez kötött. Ez a tervezési mód lényegesen nehezebb a korábbiakhoz képest, mivel a tervet úgy kell elkészíteni, hogy nem ismerjük az év elején a következő év adó és járuléktörvényeit, a munkáltatók tagdíj hozzájárulási szándékát a kafeteria rendszerben várható változásokat. Tovább nehezítette a tervezhetőséget a évi költségvetési tv.-ben napvilágot látott 200 eft bruttó kafeteria plafon. Ennek kihatása a tagdíjbevételre, következésképpen a működési bevételre, azt mondhatni kiszámíthatatlan volt. További változást hozott az évenkénti egyszeri közgyűlés bevezetés, ami azt jelenti, hogy a tavaszi időszakban egy időben kell megtartani az előző év tevékenységéről szóló beszámolót, valamint az új Pénzügyi tervek ismertetését, előterjesztését, elfogadását. Ilyen körülmények között úgy fogtunk neki a tervezésnek, hogy tudatában voltunk annak, elkerülhetetlen a veszteség több tekintetben. Arra törekedtünk, hogy a veszteség mértéke a lehető legkisebb legyen mind a kafeteria plafon következtében leálló munkáltatói tagdíj hozzájárulás, mind a tagság kiválása vonatkozásában. Már az év elején, amint tudatosult a kafeteria plafon következménye a tagságban, számos megkeresés érkezett pénztárunkhoz, döntő többségben fontolgatva a tagok által a kilépés gondolatát. Felismertük, hogy ennek oka főleg a tagdíjkiesés tagokat sújtó következménye, miszerint a kiesés mértéke Őket

2 2 terheli az egységes tagdíjból fakadóan. Ebben a helyzetben egy célravezető döntést hozhattunk és kezdtük meg annak kommunikálását, azaz a munkáltatói hozzájárulás kiesése nem von maga után tagdíjhátralékot és a kiesés időtartamára a tag automatikusan tagdíjfizető felfüggesztetté válik. Ugyanakkor a következő év első munkáltatói hozzájárulása ezt a felfüggesztett állapotot feloldja. Így tagjaink észrevétlenül és anyagi többletköltség nélkül vészelik át a tagdíjkimaradást. Ilyen előzmények után kezdtük meg a július 1. és június 30-ai időpont közötti éves pénzügyi tervünk elkészítését, számos területen a racionális kiadáscsökkentés alkalmazásával. (halasztható beruházások, bérfejlesztési stop, jutalomkeret zárolása az ügyvezetésben, stb). Tervezésünk, a most Önök elé tárt beszámolóban bemutatott számok alapján eredményes volt, tényszámaink jobban alakultak a vártnál. Ennek egyik oka a tagság körében egyre inkább felismert öngondoskodás szükségessége, továbbá a családi pénztár gondolatának terjedése, ami sok esetben tagdíjtöbblet befizetését eredményezi. Ugyancsak csökkentette a bevételek kiesését a Pénztár által korábban EEK Kftben szerzett tulajdonrészből származó 4 Mft és kisebb mértékben szintén a pénztár tulajdonrészében álló HKS Kft. 700 eft-s osztaléka. A Pénztár Igazgatótanácsa 2013-ban hat alkalommal ülésezett, összesen 17 határozatot hozott, amely határozatok végrehajtásra kerültek. Az Igazgatótanács üléseire rendszeresen meghívást kapott az Ellenőrző Bizottság elnöke azzal a céllal, hogy minden esetben friss információval rendelkezzen a pénztári döntésekről, segítve ezzel az ellenőrzési feladatok végrehajtását, szükség esetén az időben történő beavatkozások lehetőségét. Mint ismeretes a pénztárak felügyeletét ellátó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ával megszűnt. Továbbiakban ezt a tevékenységet A MNB Biztosítás-, Pénztár-, Pénzügyi Vállalkozások és Közvetítők Felügyeleti Igazgatósága látja el. Pénztárunknál a 2000-es évek közepén volt legutóbb felügyeleti ellenőrzés. Még 2012-ben a PSzÁF értesítette a pénztárat a novemberben kezdődő felügyeleti ellenőrzésről, amely sorra is került november 4-e és december 9-e közötti időszakban. A helyszíni ellenőrzésre december 2-9 között került sor.

3 I. A szolgáltatások költsége és elszámolt esetszámok esetszáma kiadás esetszáma kiadás (eft) Megnevezés (db) (eft) (db) előző év tárgyév Egészségpénztári szolgáltatások összesen Kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások ebből: társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése otthoni gondozás támogatása gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás ebből: vak személy részére vásárolt speciális könyvek vételárának támogatása vakvezető kutyával összefüggésben felmerült költségek támogatása megváltozott egészségi állapotú személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök vételárának költségtámogatása szenvedélybetegségekről való leszoktatásra irányuló kezelések egészségpénztár egészségügyi célú önsegélyező feladatának ellátása körében nyújtott szolgáltatás ebből: gyógyszer vételárának kiegészítő önsegélyező szolgáltatási körbe tartozó támogatása gyógyászati segédeszköz vételárának kiegészítő önsegélyező szolgáltatási körbe tartozó támogatása kieső jövedelem teljes vagy részleges pótlása betegség miatti keresőképtelenség esetén hátramaradottak segélyezése halál esetén OÉTI által nyilvántartásba vett, gluténmentes speciális élelmiszerek vásárlásának támogatása szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások (betegség biztosítások) díjának fizetése Egyéb/sporttevékenység/üdülés Életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások ebből: természetgyógyászati szolgáltatások sporteszközök vásárlásának támogatása gyógyteák, fog- és szájápolók vételárának támogatása Egyéb

4 A szolgáltatási esetszám az előző évhez képest elhanyagolható mértékben (881 eset) emelkedett. Itt főképp az életmódjavító szolgáltatások estek ki, amit a gyógyszervásárlási támogatásra kifizetett összeg kompenzált. A gyógyszerekre és a gyógyászati segédeszközökre fordított kiadások nőttek, már elérik az összes kiadás 82,6%-át. Mindez azt mutatja, hogy a tagság továbbra is a gyógyításra használja az egyéni számláján lévő összeget, nem pedig prevencióra. Sajnos ez a tendencia rövidtávon visszafordíthatatlannak tűnik. Ez a két típus határozza meg az igénybevett szolgáltatások döntő részét. Az életmódjavító szolgáltatások gyakorlatilag a gyógyteák és szájápolók igénybevételére korlátozódott ben 23 fő után fizettünk ki hátramaradotti támogatást. Az egészségkártya használata ban az alábbi változást mutatja a 2007., 2008., 2009., 2010., és évek összehasonlításában: Egészségkártyával igénybevett szolgáltatások összege havi bontásban Hónap A kártya igénybevételére 3429 helyen (patika, fogászat, látszerész, gyógyászati segédeszköz bolt stb.) volt lehetőség. Az elfogadóhelyek száma napról-napra változik. Honlapunkon az aktuális elfogadóhelyek megtekinthetők december 31.-én a egészségkártya volt a tagságnál és kedvezményezetteiknél használatban. Az aktivált kártyából 1906 db kártya társkártya.

5 Db 5 A beérkezett számlák feldolgozása folyamatos volt, az átutalások a beérkezéstől számítva magánszemélynek általában 10 napon belül, míg a szolgáltatóknak 5 napon belül megtörténtek. Kártyával igénybevett szolgáltatások darabszáma havonta Hónap A feldolgozott számlák darabszáma csökkent, 2013-ban számlát dolgoztunk fel. A kártyahasználat mintegy db/év szinten stabilizálódott. Így az összes igénybevétel 84 %-a kártyával bonyolódik. A kártyás tranzakciók mellé db EDI számla párosul, így az adminisztráció jelentősen egyszerűsödött ban már a Fotex-től is EDI számlákat fogadunk. Így gyakorlatilag a nagy mennyiségű számlát beküldő szolgáltatókat az EDI rendszerrel lefedtük. Bebizonyosodott, hogy az elektronikus szolgáltatás olcsóbbá tétele érdekében az EDI rendszert működtető kft-ben 20%-os tulajdonrész vásárlása kiváló döntésnek bizonyult. Az évi megtakarítás mintegy 5 MFt. Emellett év májusában a tulajdonos társakkal közös döntés alapján 4 Mft osztalékot kaptunk a Kft évi eredménye alapján. Összegezve: a Pénztár évi szolgáltatási feladatait eredményesen teljesítette.

6 6 II. A Pénztár taglétszámának alakulása Változás fő % Tagdíjfizető ,29% Nem fizető ,71% Taglétszám ,52% Kilépett, átlépett ,11% Elhunyt ,50% Égyéb+kizárás ,54% Új belépő,átlépő ,82% A Pénztár taglétszáma továbbra is csökkenő tendenciát mutat. A csökkenésnek két fő oka van: - A munkáltatói hozzájárulás illetve a cafetéria maximálása a közszolgálati rendszerben; - Ebből következően a kevesebb új belépő illetve több kilépő. Komoly figyelmeztetés a tagdíjfizetői létszám csökkenése. Ebben szintén a közszolgálati cafetéria áldásos hatása mutatkozik meg, hiszen akinek elfogy a kerete, az jó esetben felfüggeszti a tagdíjfizetést az újévig vagy kilép. A tagdíjfizető taglétszám alakulása Tagdíjfizetők éves záróállománya

7 7 Korösszetétel Korfa Kor Létszám Összesen A Pénztár korösszetétele lényegében évek óta változatlan. III. A pénztári bevételek és kiadások összesítve valamint tartalékonként A beszámolási időszak bevételeit, kiadásait és a tárgyévi eredményt tartalékonkénti, valamint ezek tárgyidőszaki összesített értékeit az alábbi táblázatokban mutatjuk be, azzal a kiegészítéssel, hogy a 2013.évi tervadatok a hosszú távú pénzügyi tervben szereplő adatok: Bevételek eft-ban Terv Tény Tagdíjak Támogatás Áthozott tagdíj Rendelkezés az adóról Egyéb bevétel * Hozam Átcsoportosítás** Összesen * : Ez a sor tartalmazza a kiegészítő vállalkozás bevételeit, a kilépési díjakat, a kártyadíjakat, a továbbszámlázott tranzakciós díjakat, a tárgyi eszközértékesítést, az osztalékokat és a kerekítési különbözetből származó bevételeket. **: Az átcsoportosítás a tagdíjat nem fizetők hozamából történik.

8 8 A pénztár évi összbevétele 37,5 millió Ft-tal elmaradtak a tervezettől. Ennek okai: - az APEH által visszautalt összeg 10 Mft-tal kevesebb, - a HM a korábbi szokásainak gyakorlatát nem követte, így nem utalta december végén a havi tagdíjat, csak január első munkanapján. Ennek hatása mintegy 130 Mft bevétel kiesés. A hozamok 8 Mft-os többlete mindezt nem tudta ellensúlyozni. A munkáltatók a szerződésben vállalt tagdíjfizetési kötelezettségüket időben teljesítették. Kiadások eft-ban évi tény év terv év tény Szolgáltatási kiadások Elvitt fedezet (kilépett, átlépett, elhunyt) Befektetési kiadások Tiszteletdíjak és járulékaik Bérköltség és járulékai Nyilvántartási díj Tagszervezési díj Anyagjellegű ráfordítások Felügyeleti díj Átcsoportosítás Egyéb terhelő tételek Összesen A tervkészítés során a kilépők által elvitt fedezetet a szolgáltatási kiadok közé terveztük, míg a tényszámok között külön soron szerepel. Ebből megállapítható, hogy a két kiadás együttesen tervszinten teljesült. - A más pénztárba átlépők által elvitt fedezet 3804 eft, amely a tervezett 702 eft-ot meghaladja. - A befektetési kiadásaink tervszinten maradtak.

9 9 - A tiszteletdíjak szintén tervszinten teljesültek. - A bérkiadások a tervszinten belül maradtak. - Nyilvántartási díjat nem terveztünk, de a HKS Kft.-vel kötött szerződés itt és a tagszervezés soron realizálódott, így a feladatok ellátására belső munkaerő-szükséglet nem merült fel. A évi tagszervezésről a számla évben érkezett meg, így 818 eft ezt az évet terheli. - Az anyagjellegű kiadásokban jelentős 20 Mft-os megtakarítás keletkezett. Ez döntően a fel nem használt marketing költség, a vártnál lényegesen kevesebb legyártott kártya, a csökkenő kártyahasználat és a kártyatranzakciók továbbítására kötött szerződésben szereplő díj csökkentéséből adódik. - A felügyeleti díj mértéke jogszabályban előírt. - Az egyéb terhelő tételek (jogosulatlan szolgáltatások, kis értékű tárgyi eszközök, beruházások, bankköltségek, biztosítások stb.) megtakarításai főleg a bankköltségnél keletkeztek, de a jogosulatlan szolgáltatások szintje is minimális volt. Az összesen 61 eft jogosulatlan szolgáltatás mutatja, hogy a tagság fegyelmezetten, a jogszabályi lehetőségeket betartva költi a pénzét. Az esetleges hibázókat értesítjük, és ők szinte kivétel nélkül korrigálják a jogosulatlan igénybevételt. - Átcsoportosításokat - amelyek nem igényeltek közgyűlési jóváhagyást - a tagdíjat nem fizető tagok hozamából a jogszabályok szerint a működési tartalékba írtuk jóvá. Összességben megállapítható, hogy a Pénztár összkiadásai a tervezett szintet nem érték el, ezen belül a működési tartalék is megtakarítást mutat a tervezetthez képest.

10 10 Bevételek, kiadások tárgyévi eredmény tartalékonként (eft) tartalék bevétel kiadás tárgyévi e. fedezeti működési* likviditási összesen *: A bevételek tartalmazzák a fedezeti alapból történt, nem fizető tagok hozamából történő átcsoportosítást. A kiadások tartalmazzák a beruházásokra fordított összeget is. - A fedezeti tartalék összbevételei már nem érik el a kiadásait. Ez a tendencia már évek óta tartós, így a tartalék szintje folyamatosan csökken. - A fel nem használt vagyont állampapírokba és lekötött betétbe fektetjük. - A működési bevétel a tervszintet ( eft) nem érte el, attól 6,7 Mfttal elmaradt. Ez a főleg a cafetéria szabályok miatti tagdíjfizetői létszám csökkenéséből adódik. Ezt az egy főre jutő többlet befizetés nem tudta ellensúlyozni. A működési kiadások a tervezettnél ( eft) lényegesen alacsonyabbak. A 33,5 Mft-os megtakarítás döntő része az anyagjellegű kiadásokban és a bankköltségekben keletkezett. Megállapítható, a pénztár működési gazdálkodásában 5,2 Mft hiány keletkezett, amely a tervezett 32 Mft-os hiánynál lényegesen kedvezőbb, a Pénztár stabilitását nem veszélyezteti. Ezzel a tartalék szintje 98 Mft fölötti, amely megfelelő biztonságot nyújt a további működésre. - A likviditási tartalékaink 2 Mft-tal nőttek, és meghaladták a 60 Mft-ot. Ezt döntően betétben tartjuk. Bevételek, kiadások alakulása (eft) terv tényleges terv tényleges bevétel kiadás Tárgyévi eredmény A veszteség a döntően fedezeti tartalékon képződött és a tagdíjfizető tagok létszámának elmaradásából és a kisebb adó-visszatérítésből származik.

11 11 IV.A pénztári vagyon kezelése A pénztári vagyon értékének megőrzése érdekében a szabad pénzeszközöket befektetjük ben külső vagyonkezelői szerződéssel az ERSTE Alapkezelő Zrt. rendelkezik, de vagyont jelenleg nem kezel. A szerződést a Pénztár én június 17.-i fordulónappal, a felek kölcsönös akaratával megegyezően kiüresedés miatt felmondta. Jelenleg a befektetéseink állampapírban, lekötött betétben és a folyószámlán vannak elhelyezve, így a saját befektetéseink meghaladják a 2600 Mft-ot. Letétkezelőnk változatlanul a Raiffeisen Bank Zrt. volt. A hozamok és ráfordításaik alakulása partnerenként évben (eft-ban) Vagyon- és letétkezelő Bruttó hozam Árfolyamveszteség Díjak és egyéb költségek Saját Raiffeisen Összesen Nettó hozamok alakulása tartalékonként (eft-ban) fedezeti tartalék működési tartalék likviditási tartalék összesen A nettó hozamaink jelentősen elmaradtak az előző évitől, de ez természetes, hiszen a konzervatív befektetési politikánkból adódóan az MNB erőteljes kamatcsökkentése nagymértékben mérsékelte mind a betéti kamatokat, mind a diszkont kincstárjegyek hozamát. A fedezeti tartalékon képződött 4,5%- fölötti, a évi inflációt mintegy 2%-kal meghaladó nettó hozam így is az elvárásainknak megfelelő.

12 12 A letétkezelő jelentéseit rendszeresen egyeztettük, és az adatokat a főkönyvvel összevetettük. A letétkezelővel folyamatosan tartottuk a kapcsolatot. Személyes találkozóra nem volt szükség. A szabad pénzeszközök zömében államkötvényben és rövid lejáratú betétben és szintén állami garanciával rendelkező diszkont kincstárjegyben kerültek befektetésre. A pénztár fizetési kötelezettségeit időben teljesítette, késedelmi kamat vagy követelés nem fordult elő. A képződő szabad pénzeszközök befektetését a továbbiakban is a jogszabályi előírásoknak megfelelően, de a lehető legbiztonságosabb módon kívánjuk megvalósítani. E tekintetben is elsődleges szempontnak tekintjük a Pénztár vagyonának és ezen keresztül a pénztári tagok befizetéseinek biztonságos kezelést, likviditási képességünk megőrzését. V.A mérleg bemutatása Az üzleti jelentésben beszámoltunk gazdálkodásunkról, a pénztári szolgáltatásokról, a tartalékok helyzetéről, a bevételek és kiadások alakulásáról, a vagyon kezeléséről és a tárgyévi eredményről. A mérleg fordulónapja után nem következett be olyan lényeges esemény, amely a pénztári folyamatokat lényegesen befolyásolta volna. Az Önök elé terjesztett mérleg ezen adatokat a számviteli előírásoknak megfelelő részletezésben tartalmazza. A mérleg főbb adatai (eft) Eszközök Befektetett eszközök Forgóeszközök Eszközök összesen Források Saját tőke Tartalékok Kötelezettségek ebből: Passzív pénzügyi elszámolások Források összesen:

13 13 VI. Előttünk álló feladatok, terveink. A pénztár működését lényegesen befolyásoló új szabályozók évre nincsenek, így a évet alapul véve folytatjuk tovább a Pénztár gazdálkodását. A beszámoló közgyűléssel egy időben az elkövetkező egy esztendő pénzügyi tervét is előterjesztjük, továbbá a közötti naptári évekre a hosszú távú pénzügyi tervet is aktualizáltuk. Nehezíti a helyzetet, hogy a költségvetési törvény a költségvetési szerveknél dolgozók vonatkozásában a cafetéria, illetve béren kívüli munkáltatói juttatások összegét továbbra is csak 200 eft bruttó összegben állapította meg, amely lényegesen befolyásolhatja a munkáltatói tagdíj hozzájárulás teljes éves biztosítását. VII. Összegzés A év Pénztárunk számára várakozásunktól (lásd vonatkozó pénzügyi terv) eltérően sikeres volt. A Pénztár gazdasági helyzete továbbra is szilárd, működése gazdaságilag megalapozott. A továbbiakban is arra törekszünk, hogy tagjaink kiszolgálása tovább javuljon, pénzük biztonságban legyen. Üzleti jelentésünket, az éves beszámolót a kiegészítő melléklettel és a biztosításmatematikai mellékletet Önök elé terjesztjük, kérjük annak megvitatását és elfogadását. Budapest, április 25. Dr. Németh András IT elnök