CSÁKI ÁRPÁD. Születtem Sepsiszentgyörgyön 1978.

Átírás

1 Számunk szerzői BUZOGÁNY DEZSŐ teológiai tanár, június 30-án született a Maros megyei Szederjesen (Mureni). Elemi és középfokú iskoláit szülőfalujában és Segesváron végezte ben kezdte el tanulmányait a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben, amelyet 1981-ben fejezett be. Tíz év lelkészi szolgálat után (Nyárádselye, Ádámos) 1990 őszétől óraadói minőségben erdélyi protestáns egyháztörténetet és latint tanít a kolozsvári Református Teológián őszétől rendes tanári (lektori) minőségben tanítja a már említett két tárgyat az Intézet egyháztörténeti tanszékén februárjában doktori fokozatot nyert egyetemes egyháztörténetből Budapesten (Melanchthon úrvacsoratanának történeti fejlődése). Az iskolai évet az Egyesült Államokban töltötte, ahol doktorátus utáni kutatóprogramon vett részt, több-kevesebb rendszerességgel azóta is visszajár oda előadásokat tartani től a Babeş Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző karán docens, majd nemsokára professzor, majd doktorvezetési jogosítványt szerez ben Szöulban tanít, 2006 nyarán Oxfordba hívják doktori bizottság külső tagjaként. Az elmúlt néhány esztendőben több előadást is tartott az Amerikai Egyesült Államokban, Dél-Koreában, Hollandiában, Magyarországon, Németországban, Svédországban. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának alelnöke, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja, a National Geografic folyóirat tiszteletbeli tagja. Szerkesztői tevékenysége szerteágazó: Az Ifjú Erdély folyóirat újraindítója és szerkesztője, 1998-tól a Washington székhellyel megjelenő Christian Observer szerkesztője, 2000-től a Református Szemle felelős szerkesztője, elindított és szerkeszt két sorozatot: Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek EREF (feldolgozó irodalom) és Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok EREA (forráskiadvány). Az előbbiben 7 év alatt 18 kötet, utóbbiban 6 kötet jelent meg. Fontosabb írásai: Melanchthon úrvacsoratana levelei alapján (Debrecen Budapest 1999); Harc a tiszta evangéliumért (egyetemi jegyzet) (Kolozsvár 1999 és 2006); Az erdélyi IKE története (Kolozsvár 2000); Somogyi Ambrus históriája. (Budapest Gödöllő 2007); Erdélyi református zsinatok iratai. III IV. köt. (Kiadják: Buzogány Dezső, Dáné Veronka, Kolumbán Vilmos, Sipos Gábor. Kolozsvár 2001); A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere. I III. köt. (Buzogány Dezső és Ősz Sándor Előd) (Kolozsvár ) Több mint 50 cikke és tanulmánya jelent meg a külföldi és belföldi (magyarországi és erdélyi) folyóiratokban és gyűjteményes kötetekben.

2 NOVUM 1073 CSÁKI ÁRPÁD. Születtem Sepsiszentgyörgyön május 10-én. Középiskolai tanulmányaimat a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végeztem, ezt követően 2001-ben a Babeş Bolyai Tudományegyetemen szereztem történelem szakos tanári oklevelet től kezdődően a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum történész muzeológusaként dolgoztam, ugyanakkor között a BBTE mesteri fokozatú képzésében vettem részt egyháztörténet szakon től a BBTE Református Tanárképző Karának doktorandus hallgatója vagyok. Fontosabb publikációim: Az Orbai ref. egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei I. ( ). Bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi Csáki Árpád Szőcsné Gazda Enikő. Sepsiszentgyörgy Szendrei József, az ismeretlen 18. századi orgonakészítő. Református Szemle 2002/ Csernátoni Vajda György kéziratos feljegyzései ( ). Református Szemle 2002/ Benkő József: Filius posthumus. Sajtó alá rendezte, bevezető tanulmánnyal s jegyzetekkel közzéteszi Csáki Árpád Demeter László. Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek 14. Kolozsvár Templomi helyek rendszere Háromszéken a században. In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében VI. Szerk. S. Laczkovits Emőke Mészáros Veronika. Veszprém, Barabás Samu ( ), fél évszázad a levéltárügy szolgálatában. A leveleket válogatta, bevezető tanulmánnyal közzéteszi Csáki Árpád. Sepsiszentgyörgy DÁNÉ VERONKA, dr. (Érmihályfalva, 1974). Középiskolai tanulmányait a nagyváradi Ady Endre Gimnáziumban végezte között a Babeş Bolyai Tudományegyetem Történelem Karának hallgatója. PhD fokozatot a Debreceni Egyetem történelem tanszékén szerzett 2006-ban ban a hollandiai Professor Juhász István Stichting támogatásával ösztöndíjas gyakornok az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltárban, között az Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtáros-kézirattárosa novemberétől levéltáros az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltárban. Kutatási területe az Erdélyi Fejedelemség kori jog-, közigazgatás- és társadalomtörténet, századi református egyháztörténet. Könyvei és fontosabb tanulmányai: Az Őnagysága széki így deliberála. Torda vármegye fejedelemség kori bírósági gyakorlata (Debrecen Kolozsvár 2006); Erdélyi református zsinatok iratai III , IV (Kolozsvár 2001, Buzogány Dezsővel, Kolumbán Vilmos Józseffel és Sipos Gáborral); Az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltárának ismertető leltára (Kolozsvár 2002, Sipos Gáborral); Az Erdélyi Református Főkonzisztórium levéltárának mutatója (Kolozsvár 2002); Isten engemet különösön a papi hivatalra hívutt. Adatok Borosnyai Lukács Simon életéhez (Református

3 1074 VARIA Szemle 2002/1.); Az őraljaboldogfalvi Kendeffy alapítású iskola ( , ). Erdélyi Múzeum-Egyesület 2002/3 4.; A Trauznerek a fejedelemség korában. In: Emlékkönyv Kiss András születésének 80. évfordulójára (Kolozsvár 2003); Torda vármegye fejedelemség kori tisztségviselői. Acta Universitatis Debreceniensis Series Historica LV. (Történeti Tanulmányok XII. 2004); Hogy gyászos állapotjok vigasztalást vehessen. Bocskai István kiváltságlevele az erdélyi református lelkészözvegyek és árvák javára. In: Nincsen nekönk több hazánk ennél Tanulmányok a Bocskai felkelés történetéhez (Budapest 2004). HANKÓ-NAGY ALPÁR (1977, Sepsiszentgyörgy). Iskoláit szülővárosában végezte, 1995-ben érettségizik a Mikes Kelemen Líceumban, majd 1996 őszétől a Protestáns Teológiai Intézet hallgatója 2001-ig ben licencvizsgázik, szakdolgozatának címe: A Confutatio Arianorum Szegedi Kis István dogmatikájában. Ebben Szegedi Kis István harmincoldalas, Szentháromság-tagadók ellen írt vitairatát fordította le. Ennek a fordításnak rövid kivonata 2002-ben jelenik meg a Református Szemle hasábjain ban mesteri fokozatot szerez a BBTE Református Tanárképző Karán Egyháztörténelem Valláspedagógia szakon. Mesteri disszertációjában Szegedi Kis István Assertio vera de Trinitate c. 64 oldalas Szentháromság-hitvallását fordítja le. A fordítás remélhetőleg rövidesen megjelenik őszétől a BBTE Református Tanárképző Karának nappali doktorandusa, Egyháztörténelem szakcsoportban. Készülő doktori disszertációjának címe: A Dél-Erdélyi Református Egyházkerületi Rész története között. E munka első fejezetének része az ebben a számban közölt cikke óta a BBTE Református Tanárképző Karának lelkipásztor-tanára, egy évig gyakornoki, hat éve pedig doktorandusi minőségben. Szerkesztője a Studia Universitatis Babeş-Bolyai, Theologia Reformata Transylvanica c. folyóiratnak, a Református Tanárképző Kar tudományos folyóiratának. HORVÁTH IRINGÓ, PhD-hallgató július 8- án született Marosvásárhelyen. Elemi és középiskolai tanulmányait a Marosvásárhelyi Művészeti Líceumban végezte rajz textil szakon között a Kolozsvári Képzőművészeti és Design Egyetem textil szakos egyetemi hallgatója, között pedig a Kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem történelem művészettörténet szakán is szerez egyetemi diplomát. Mesteri tanulmányokat között folytat a Kolozsvári Képzőművészeti és Design Egyetemen. Régi református hímzésekkel 2004-től folalkozik. Doktori kutatásának témája XVII XVIII. századi textíliák a történelmi Küküllői Református Egyházmegye gyülekezeteinél. Írásai: Régi textíliák az erdélyi református gyülekezetek tulajdonában (Igehirdető, Kolozsvár 2007); Régi textíliák a történelmi Hunyad-Zaránd Egyházmegyéből (A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere III. kötet, Kolozsvár 2007), A sáromberki református gyülekezet XVIII. századi textíliái (Studia, Kolozsvár 2006); Báró Wesselényi Kata

4 NOVUM 1075 úrasztali adományairól (Művelődés, Kolozsvár 2006); Wesselényi Kata úrasztali terítői Sáromberkén (Kárpát-medencei kastély krónika, Budapest 2005). KIS-JUHÁSZ VILMOS. Zilahon született, az elemi iskola alsó és felső tagozatát a zilahi Zeneiskolában végezte, zongora szakon, középiskolai tanulmányait a zilahi Matematika Fizika Elméleti Líceumban folytatta, ahol sikeresen érettségizett 1991-ben. Felsőfokú tanulmányait a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola (jelenleg Partiumi Egyetem) református hitoktató kántor szakán kezdte el, ahol sikeresen lediplomázott 1997-ben. Ezzel egy időben (1992) felvételizett a nagyváradi Emanuel Baptista Egyetem teológia egyházzene szakára, amit szintén sikeresen fejezett be 1997-ben. Ugyanabban az évben beiratkozott a kolozsvári Babeş Bolyai Egyetem bölcsészkarának magyar német szakára, és e tanulmányait 2001-ben fejezte be. Itt szerezett mesteri fokozatot is irodalom és társadalom szakon ben beiratkozott a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia pedagógia szakára, ahol 2005-ben szerezett diplomát. Jelenleg a Babeş Bolyai Tudományegyetem Református Teológiai Fakultásán doktorandusz az egyháztörténet szakon. Kutatási területe az egyházzene-történet től tanít a nagyváradi Magyar Baptista Teológiai Fakultáson, egyházzenetörténetet, himnológiát és világirodalmat, és ezzel egy időben 1998-tól lelkipásztori szolgálatot végez Szamosújváron és a környező szórványgyülekezetekben, magyar angol szakos tanárnő feleségével. Eddig megjelent publikációi a következők: A 16. századi zsoltárok helye a baptista istentiszteletben. Baptista Teológiai Szemle. Kiadja a Baptista Teológiai Fakultás. I. köt., 1. sz., ; Az 1960-as ébredés énekei. (Énekgyűjtemény). Magyar Baptista Teológiai Fakultás, Kolozsvár 2000; A Hit Hangjai. Kiadja a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége. ITM Kiadó, Nagyvárad KOLUMBÁN VILMOS JÓZSEF, dr. (Barót, 1974). Baróti majd kolozsvári tanulmányai után 1993-ban iratkozott be a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetbe. Teológiai tanulmányai után 1998-tól helyettes lelkészi kinevezést nyert a Bölöni Református Egyházközségbe. Lelkipásztori teendőit 2000 februárjáig folytatta, amikor versenyvizsga alapján a Protestáns Teológiai Intézet Egyháztörténeti Tanszékének gyakornoka, asszisztense és 2005-től adjunktusa lett. A teológiai intézetben folyó tudományos munkába 1997 óta folyamatosan részt vesz nyarán beiratkozott a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Doktori Iskolájába. Doktori dolgozatát 2005-ben az egyháztörténet tárgykörében védte meg. Disszertációjának címe: Backamadarasi Kiss Gergely élete és munkássága különös tekintettel ágendájára. Érdeklődési és kutatási területét a erdélyi református egyház 18. századi iskolatörténete és liturgiatörténete képezi, de ezen kívül aktívan részt vesz az Egyháztörténeti Tanszék és az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltárának forrásfeltárói és forráskiadói munkájában is. Számos tanulmánya jelent meg a Református Szemlében,

5 1076 VARIA konferenciakötetekben, emlékkötetekben és az Erdővidéki Lapok című tudománynépszerűsítő lapban. Fontosabb munkái. Társszerzőkkel: 1. Erdélyi református zsinatok iratai. IV (Sajtó alá rendezte: Buzogány Dezső, Dáné Veronka, Kolumbán Vilmos, Sipos Gábor. Kolozsvár 2001). 2. Erdélyi református zsinatok iratai. III Sajó alá rendezte: Buzogány Dezső, Dáné Veronka, Kolumbán Vilmos József, Sipos Gábor. Kolozsvár Önállóan: 1. Törvényhozó egyház ( ). Kolozsvár Backamadarasi Kiss Gergely. Kolozsvár A Sepsi Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei, Kolozsvár KOVÁCS MÁRIA MÁRTA október 14-én született a háromszéki Kovásznán. Egyetemi és magiszteri diplomáját a kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem történelem-művészettörténet szakán szerezte. Jelenleg a Babeş Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karának egyháztörténész doktorandusza. Kutatási területe az erdélyi ón- és ötvösművesség, azon belül a református gyülekezetekben őrzött ón- és ötvöstárgyak. Kutatásokat végzett az Orbai-Sepsi-, illetve a Hunyad-Zarándi Református Egyházmegye gyülekezeteiben, melyek eredményeit a 2005-ben megszervezett Népi vallásosság a Kárpát-medencében VII., A régi Erdély művészete, 2006-ban a Műemlékvédelem Erdélyben II., 2007-ben az Egyházi műtárgyak és műemlékek Erdélyben, Orbaiszék Változó Társadalma és Kultúrája című konferenciákon mutatta be. Jelenleg a Küküllői és Nagysajói Református Egyházmegye gyülekezeteinek anyagát dolgozza fel. Munkái: 18. századi ötvöstárgyak a sepsi református egyházközségek gyűjteményeiben. In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében VII Kegyszerek a Sepsi Református Egyházmegye gyülekezeteiben. Református Szemle Óntárgyak a Sepsi Református Egyházmegye gyülekezeteiben. Református Szemle Ötvösművek. In: A hunyad-zarándi református egyházak történeti katasztere. III ORBÁN LÁSZLÓ. Brassóban születtem május 5-én. Ugyanott az Áprily Lajos Líceum végzős diákjaként 1991-ben érettségiztem. Lelkésszé Ft. Mózes Árpád püspök úr szentelt fel október 30-án Kolozsvárt. A szórványként számon tartott dél-erdélyi evangélikus gyülekezetben, Oltszakadáton teljesítettem lelkészi szolgálatot az ös években. A romániai evangélikus-lutheránus egyházmegye történetében számos tudományos szempontból feldolgozatlan és éppen ezért a szakmai közvélemény előtt is ismeretlen egyház- és vallástörténeti korszakok vannak és voltak. Ez indított arra, hogy lelkészi szolgálatom mellett főként az erdélyi szórvány evangélikus gyülekezetek, az egyházmegye, illetve az egyházkerület kialakulásának és fejlődésének története iránt érdeklődjek és kutassak. Ilyen például a romániai Evangélikus-Lutheránus

6 NOVUM 1077 Egyházkerület nyelvi-nemzeti határvonalak (törésvonalak) mentén történt intézményesedése 1921-ben Kolozsváron. A trianoni békeszerződést követő évben, 1921-ben megalakult Kolozsváron az Egyházkerület a román államhoz csatolt területeken élő magyar anyanyelvű evangélikus közösség intézményes megszervezése érdekében, a román állam azonban csak 1927-ben ismerte el az egyházkerületet de facto. De jure csupán 1948-ban, immár a Román Népköztársaság Államtanácsa által elfogadott és jóváhagyott 144-es rendelet sorolja a Romániai Zsinatpresbiteri Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházat az ország 14 elismert vallásfelekezete közé. A téma mind az önnállósodási előzmények, mind az államhatárok és államformák (két világháború közötti Románia, Román Népköztársaság) változása miatt is érdekes. Ugyanakkor a máig feldolgozatlan egyházi irattári és a most megnyíló állami levéltári források (Kolozsvár) számos ismeretlen egyháztörténeti mozzanatot hoznak felszínre, amelyek az erdélyi és magyarországi egyháztörténészek számára is kiindulópontot jelent majd az újabb kutatásokhoz. Jelenleg a Romániai Felekezetközi Bibliatársulat kolozsvári területi irodáját igazgatom és a kolozsvári evangélikus gyülekezetben teljesítek lelkészi szolgálatot. ŐSZ SÁNDOR ELŐD (Gyergyószentmiklós, 1982). Általános és középiskolai tanulmányait Gyergyószentmiklóson végezte és 2000-ben érettségizett között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatója óta a Kolozsvár-Alsóvárosi Református Egyházközség segédlelkipásztora ban a Babeş Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karán magiszteri oklevelet szerzett egyháztörténet-valláspedagógia szakképesítéssel. Érdeklődési területe az egyháztörténet, ezen belül pedig a gyülekezettörténet, iskolatörténet és felekezetközi kapcsolatok. Kötetei: A Szászvárosi Református Kollégium diáksága (Kolozsvár 2006); A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere. I III. (Buzogány Dezső Ősz Sándor Előd, Kolozsvár ). Tanulmányai és egyéb cikkei a Református Szemlében, illetve a Magyar Egyházzenében jelentek meg. SIPOS GÁBOR, dr. (Érszodoró, 1951). Középiskolai tanulmányait Krasznán végezte, között a kolozsvári BBTE történelem szakán tanult. PhD fokozatot a szegedi JATE-n szerzett 1998-ban től az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltárban dolgozik, 1998-tól a BBTE középkortörténeti tanszékén tanít docensi beosztásban. Kutatási területei az erdélyi református egyház története, könyvtártörténet, nyomdatörténet, levéltártan, iskolatörténet, a századi magyar művelődéstörténet más ágai. Könyvei: A Kolozsvári Református Kollégium könyvtára a XVII. században. Szeged 1991; Az Erdélyi Református Főkonzisztórium kialakulása (1736). Kolozsvár 2000; Az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltá-

7 1078 VARIA rának ismertető leltára. Kolozsvár 2002 (Dáné Veronkával); A kolozsvári Akadémiai Könyvtár Régi Magyar Könyvtár-gyűjteményeinek katalógusa. Kolozsvár 2004 (többekkel). Több tucat szaktanulmányt közölt romániai, magyarországi és németországi folyóiratokban és tanulmánykötetekben, a református egyháztörténeti kutatócsoport (Kolozsvár) keretében pedig több szövegkiadás sajtó alá rendezésében vett részt. SZÁSZ ZOLTÁN (Lupény, 1974). Általános és középiskolai tanulmányait Nagyváradon végezte ben érettségizik a Nagyváradi Ady Endre elméleti középiskolában től színművészeti és színháztudományi tanulmányokat folytat Budapesten ben a Nagyváradi Szigligeti Társulat segédszínésze között a Kolozsvári Protestáns Teológia hallgatója tól 2006-ig a Temesvár Belváros Református Egyházközség segédlelkésze ben teszi le sikeresen a II. lelkészképesítő vizsgát. Szakdolgozatának címe: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Belmissziója a Református Jövő c. néplap tükrében ban a Temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum hittantanára tól az Arad megyei Pankota gyülekezetének lelkésze. Érdeklődési területe az egyháztörténet és a rendszeres teológia, ezen belül pedig az apologetika és missziológia. TÓTH LEVENTE ban született a Székelyudvarhely melletti Nagygalambfalván. Alsóbb fokú iskolái elvégzése után 1998-ban beiratkozott a Babeş Bolyai Tudományegyetem Flizófia és Történelem Karára, amelyet 2002-ben sikeresen elvégzett között szülőfaluja általános iskolájában tanít történelmet ban sikeresen felvételizett a BBTE Református Tanárképző Karán működő doktori tanfolyamra, amelyet még ugyanazon évben elkezdett nappali ösztöndíjas doktoranduszként. Jelenleg a Karon végzi tanulmányait, és ugyanott iskolatörténeti szemináriumot irányít. Részt vett és folyamatosan is részt vesz több forrásfeltárási és kiadási tervben ben előadást tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület vándorgyűlésén. Fontosabb közleményei: Egyház és nemesség Berettyó-felvidéken a XVIII XIX. század fordulóján. Az Erdélytörténeti Alapítvány (Debrecen) tanulmánykötetébe 2003-ban beválogatott dolgozat; Iskolatörténeti adalékok az Udvarhelyi Református Egyházmegyéből. Magiszter/4., Csíkszereda 2003; Református népiskolai reformok nyomai Udvarhelyszéken ( ). In: Areopolisz Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok IV. Csíkszereda Székelyudvarhely 2004; Reformkori adatok Udvarhelyszék református népoktatásáról. In: Areopolisz Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok V. Csíkszereda Székelyudvarhely 2005; Iskolatörténeti adalékok az Udvarhelyi Református Egyházmegyéből. In: Magiszter/4., Csíkszereda 2005; Az évi székelyudvarhelyi generális zsinat megszervezése és lebonyolítása. Református Szemle, XCIX. évf. 2006/1.

8 NOVUM 1079 ZSIGMOND ATTILA július 30-án születtem Szilágysomlyón. Iskolai tanulmányok: Somlyóújlakon, Szilágysomlyón, majd középiskola Nagyváradon, ahova szüleimmel 1985-ben költöztünk. Teológiai tanulmányok: Lelkipásztori szolgálat: : Sülelmed és Szamoscikó (Nagybányai Eme), 2001-től: Fugyi (Bihari Eme). További tanulmányok: : BBTE történelemművészettörténet szak : mesteri a BBTE Didaktikai Fakultásán egyháztörténetből (dolgozat: Szilágysági református szenteszközök a 17. és 18. századi vizitációs összeírásokban). Publikációk: Somlyóújlak Erdélyi műemlékek sorozat 12. (1996). A zsibói Wesselényi-kastély. In: Torony Erdély kapujában (1996). Szilágysági református szenteszközök a századi vizitációs összeírásokban. I III. Ref. Szemle 2002/1 3. Egy 17. századi szilágysági harang nyomában. Erdélyi Múzeum 2002/3 4. Adalékok a felsőbányai református iskola történetéhez. Ref. Szemle 2003/6. Egyházközségeink a Névkönyvek tükrében. Ref. Szemle 2005/1. Kutatási terület: egyház-, iskola- és művészettörténet, különös tekintettel a Szilágyságra, évek óta dolgozom a szilágysági református lelkészekre vonatkozó adatbázison.