1. Bevezető. (dr. Homoki Péter ügyvéd) GYAKORLATI TANÁCSOK A cégbíróságon kívüli elektronikus bírósági eljárások használatával kapcsolatosan

Átírás

1 GYAKORLATI TANÁCSOK A cégbíróságon kívüli elektronikus bírósági eljárások használatával kapcsolatosan 1. Bevezető Budapest, július 9. (dr. Homoki Péter ügyvéd) január 1-jétől az ügyvédeknek lehetőségük nyílt arra, hogy újabb bírósági területen szerezhessünk tapasztalatokat az elektronikus ügyintézésben. Ez az ügyintézési rendszer jelentősen eltért a cégbíróságnál megszokott ügyintézési módtól. Míg a évi LXXXI. törvény által elindított (és 2005 óta elérhető) elektronikus cégeljárási ügyintézés minden szempontból saját informatikai rendszerre épült, addig a polgári perben megnyílt új, elektronikus kommunikáció meglévő, összkormányzati eszközökre próbál építeni, elsősorban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által is használt eszközökre. Mi ezt az egyszerűség kedvéért eddig "e-pernek" neveztük, a hivatalos neve inkább a finanszírozó projekt "Ügyfélkapcsolatok elektronizálása egyes bírósági eljárásokban" címből fakadóan "ÜKE".. A megoldás jelenlegi gyökereit a 2003-tól elérhető internetes okmányirodai rendszerben, az XR-ben (Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer) kereshetjük. E rendszernél jelent meg először az ügyfelek azonosításának az a módja, amit a mai napig használunk, ez az azonosítási módszer kapott a Ket.-ben Ügyfélkapu nevet, a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer egy elemeként. Ezen egységes központi rendszer egyeduralma alatt született meg az a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló évi LII. törvény is, amely jelentős fejezettel bővítette a polgári perrendtartást. Ezen új fejezet célja az volt, hogy az akkor már több ágazatban működő központi elektronikus szolgáltató rendszer révén gyorsuljon az ügyintézés, és a vállalkozások július elsejétől kötelezően csak ezt használhassák minden polgári perben. Az ambíciózus célokat az idő megtépázta, az eredeti központi rendszer év elejétől megszűnt kizárólagosnak lenni, az e-per kötelezőből választhatóvá szelídült. A meglévő, a nagyközönség számára leginkább látható szolgáltatások azonban szinte változatlanul továbbéltek. Így lett a korábbi ügyfélkapu-bedsz-hivatali kapu-értesítési tárhely szolgáltatások összességéből a 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet szerinti "ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás", ami lényegében lefedi a most is bemutatni kívánt rendszert is. Az e-per január 1-jétől ténylegesen elérhetővé vált július 1-jétől pedig valamennyi bíróságon a polgári per bármely szakaszában lehetővé válik a keresetlevél és egyéb beadványok, valamint ezek mellékletének elektronikus úton történő benyújtása. Sajnos a évi LXXI. törvény január 1-jétől továbbra is kötelezőként írja elő polgári perben az elektronikus kapcsolattartást jogi képviselővel eljáró felek és gazdálkodó szervezetek számára. 1 A jelen szövegünkkel elsődleges célunk, hogy a kollégák esetleges félelmét eloszlassuk, és kedvet csináljunk ahhoz, hogy mindenki megpróbálja polgári peres ügyeinek ilyen módon való intézését. Ez nem csak a postaköltségben jelenthet megtakarítást, de ha ügyesen meg tudjuk szervezni, egyszerűsíti a saját iratkezelésünket, és segíthet az ügyvitelünk átláthatóbbá tételében. 1 Lásd Pp. 394/C..

2 Mint minden informatikai megoldás, az e-per folyamata is igen rugalmas és felhasználóbarát tud lenni. Ehhez azonban az kell, hogy először a saját felhasználói igényeinket pontosan megismerjük, felmérjük, majd amit tudunk, a saját, ügyvédi és kamarai hatáskörben maradó eszközökön valósítsunk meg, és az állami infrastruktúrát annyiban használjuk, amennyiben ez informatikai vagy jogszabályi okból elkerülhetetlen. Ez nem csak az ügyvédbarát megoldások hosszú távú fenntarthatósága miatt fontos, hanem azért is, mert az ügyfeleink is ezt kívánják tőlünk. 2. A használat megkezdése, alapvető használati tanácsok és megoldható gyakori problémák Az e-per lényegében az alábbi állami elektronikus szolgáltatások összességéből áll: a) elektronikus nyomtatványok kitöltése, kitöltött nyomtatványok tartalmának értelmezése; b) a folyamat résztvevőit jelszó-felhasználó párossal azonosító szolgáltatás (hivatali kapu és ügyfélkapu); c) az e-per résztvevői közötti kommunikációhoz szükséges tárhelyek (értesítési tárhely, hivatali tárhely) és dokumentum továbbítási szolgáltatások; d) a bírósági hivatali tárhely és a bírósági felhasználók közötti folyamatok összessége. A d) pont szerinti tartalomról egyelőre nem sokat tudni a Pp. 394/G-394/H. és a BÜSZ (14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 23/A., 75/C-75/E. ) tartalmán kívül, erről legfeljebb majd a gyakorlatból szerezhetünk tapasztalatot. Ebből is következően számos, az alábbiakban leírt információ inkább az általános központi rendszeres megoldásokból eredő tapasztalatokra és az azokkal kapcsolatosan közzétett információra épül, mintsem konkrétan a bírósági megoldásra, ezért néhány kérdésben óhatatlanul még meglepetések fognak minket érni. Fontos rögzíteni, hogy a bírákhoz a kitöltött nyomtatványunk egységesen PDF formátumban (vagy papírra kinyomtatva) fog eljutni, azaz nem a nyomtatványkitöltő programhoz hasonló felületen fogják a kitöltött nyomtatványokat olvasni. Az e-perekkel kapcsolatosan érdemes figyelemmel lenni arra, hogy milyen ügyekben lehet ezt használni, és milyen ügyekben nem. Ezt a Pp. 394/B. (4) bekezdése értelmében a fél nem nyújthatja be beadványát elektronikus úton a fizetési meghagyást követő perben (315. ), és a 27. (1) bekezdése alapján a járásbíróságról a törvényszékre áttett perekben (129. ). Ha nem olyan ügyben indítjuk el az ügyünket, ahol erre lehetőségünk volt, a beadványunkat a bíróság kinyomtatja és a Pp szerint átteszi (feltéve, hogy a beadványban foglalt adatokból a helyes fórum megállapítható.) Szintén kiolvasható a Pp. 394/B. -ából, hogy elektronikus kapcsolattartásra a valamennyi polgári peres ügyben lehetőség van, ezen kívül olyan polgári eljárásokban is, ahol ezt az eljárást szabályozó törvény ezt behivatkozza (így a csőd- és felszámolási eljárásban és a civil szervezet bírósági eljárásában) 2 Megjegyezzük, hogy ugyan nem a Pp. szabályai alapján, de ugyanezt az elektronikus kapcsolattartást a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 69/D. lehetővé teszi a védő számára is az összbüntetésbe foglalással kapcsolatos indítványok körében. (A jogszabályok pontos előírásait nem kívánjuk megismételni, ezért sem a további kivételekre nem térünk ki, és általánosságban sem fogjuk a Pp. és a BÜSZ előírásait bemutatni.) 2 A civil szervezetekkel kapcsolatos eljárással kapcsolatosan a kollégák figyelmébe ajánljuk a birosag.hu-n elérhető gyakorlati tájékoztatást, lásd 2

3 2.1 ÁNYK telepítése Ahhoz, hogy használjuk az e-per rendszerét, először is telepítenünk kell a nyomtatványkitöltő alkalmazást a NAV oldaláról, majd ezután le kell töltenünk a bíróság (Országos Bírósági Hivatal) által rendszeresített speciális nyomtatványfajtákat (sablonokat, az elérhetőségét lásd lentebb). Indokolt egyúttal letölteni a sablonokhoz tartozó útmutatókat is. A nyomtatványsablonokat az elektronikus adóbevallás körében már ismert módon használhatjuk: e nyomtatványok tervezésére és kitöltésére használt rendszer őse a már régóta ismerős Abev, amelyet 2009-ben Általános Nyomtatványkitöltő ("ÁNYK") és Általános Nyomtatványtervező (ÁNYT) néven teljesen újrafejlesztettek, újjáalakítottak (noha a többségi felhasználás továbbra is a NAV-hoz kötődik.) 3 Persze ha valakinek minden adó- és járulékbevallását eddig pl. a könyvelője vagy munkavállalója végzett, annak a gépén nem lesz telepítve ez az ÁNYK, így érdemes lehet a jelen dokumentumhoz csatolt 1. függeléket átfutni. Ha az ÁNYK telepítve van, és sikeresen el tudjuk indítani, akkor az OBH által közzétett nyomtatványsablonok közül töltsük le azt, amit használni fogunk (vagy akár mindegyiket, sok helyet nem foglal). Minden elektronikus nyomtatvány főoldalán, az "Ügyfélkapcsolati információk" főpont alatt elérhetőek, de azon belül tartalmilag három fő csoportban találhatjuk őket, lábjegyzetben megadjuk az elérhetőségük közvetlen címét is: a) a civil nyilvántartási eljárások elektronikus nyomtatványai a "CIVIL SZERVEZETEK" pont alatt, azon belül "Civil eljárásokban alkalmazandó nyomtatványok; 4 b) a csőd- és felszámolási eljárások elektronikus nyomtatványai a "CSŐD- ÉS FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSOK" pont alatt, azon belül a bal menüből elérhető "Csőd- és felszámolási eljárások nyomtatványok" menüpont; 5 és végül 3 Lehet, hogy az ÁNYK nevű program a számítógépünkön nem ÁNYK, hanem "AbevJava" néven fog szerepelni, mindenesetre mi a továbbiakban csak ÁNYK-ként utalunk rá

4 c) a minden más, elektronikusan elérhető és nem cégbírósági peres és nemperes eljárások pedig az "E-bíróság nyomtatványok" menüpont alatt (azaz ne az "elektronikus ügyintézési portál", ne az "e-bírósági tájékoztató" és ne is a "nyomtatványok űrlapok" menüpont alatt keressük) 6. A civil nyilvántartási eljárásokban az űrlapokon kívül PDF-ben "Kitöltési útmutatót" is olvashatunk, míg az egyéb "e-peres" ügyekben ezeket a "kitöltési útmutatókat" az ÁNYK-n belül olvashatjuk (ha előzőleg a nyomtatványhoz hasonlóan a kitöltési útmutatót is telepítettük.) Mindenképpen érdemes ezeket is megismerni! (Az ügyfél tájékoztató nevű PDFek és az ügyleírások azonban még erősen korlátozott gyakorlati értékkel bírnak.) Ha minden jól van beállítva, elég a nyomtatványsablonokra kattintani az internetes oldalon, és az ÁNYK segítségével rögtön megfelelő helyre lesznek telepítve. Ha valamiért nem ismeri fel a "jar" állományok kiterjesztését és nem egy kis "telepítőalkalmazás" indul el ilyenkor, akkor nem jó a JAVA beállításunk., Ekkor mentsük le a felajánlott JAR-kiterjesztésű állományokat a saját számítógépünkre, telepítsük a JAVA keretrendszert a oldalról, majd a JAR fájlra rákattintva települnek a megfelelő nyomtatványok az ÁNYK-ba is. Ha ez utóbbi sem működik, akkor az 1. függelékben hivatkozott NAV útmutató segítségét kérjük. Ha a nyomtatványok megfelelően lettek telepítve, az ÁNYK-t elindítva "Új nyomtatvány" esetén láthatjuk is a telepített nyomtatványsablonokat. Ha túl sok van, akkor a szűrési feltételek között válasszuk a "Szervezet" sorban az OBHGEPI-t (ez a bíróságok központi rendszerbeli rövid kódja). Ha egy sem látható, még nézzük meg, hogy a szűrési feltételek törlésére kattintás segít-e. A keresési felülettel kapcsolatos további tájékoztatás a oldalon olvasható. Sajnos a nyomtatványok neve nem túl beszédes, ezért jó, ha telepítés előtt felírjuk magunknak, hogy pl. az OBHGEPI_obhgepi_p02.jar a polgári keresetlevelet jelenti, míg a 6 4

5 G02 a gazdasági keresetlevelet, a p25 a viszontkeresetet stb. Legfeljebb a nyomtatványkitöltőben próbálgatni kell majd, hogy melyik rövidítés mit is takar, vagy vissza kell térnünk a nyomtatványok letöltését biztosító oldalra. 7 A kívánt sablonra kattintás után egy új nyomtatvány nyitunk meg. Aki ismeri az ÁNYK működését, felmerülhet benne, hogy az ott megadott Törzsadatok (Szerviz, Törzsadatok) segítségével ki lehet-e tölteni előre pl. a saját adatainkkal az űrlapot - a válasz az, hogy egyelőre nem, mert nem veszi át azokat az adatokat. Tehát aki csak polgári eljárási célra telepíti az ÁNYK-t, ne is töltse ki egyelőre a törzsadatokat. Nagyon fontos, hogy a bíróság időközönként nem csak újfajta űrlapokat tölt fel, hanem a már korábban elérhető űrlapokból is újabb és újabb változatokat, verziókat tesz közzé(a NAV gyakorlatánál már megszokott módon). Ezért legyen beállítva a nyomtatványok frissítésével kapcsolatos tájékoztató üzenet és a frissítések automatikus alkalmazása, a frissítéseket mindig töltsük le, és az ÁNYK használatakor (elindításakor) is legyen internet elérés, ne csak pl. kiküldéskor. (Az új ÁNYK verziókban ezek már telepítéskor automatikusan be lesznek állítva.) Ha így teszünk, biztosíthatjuk, hogy mindig a legutolsó nyomtatványt használjuk. Ha figyelmeztet minket arra az ÁNYK, hogy új verzió érhető el egy nyomtatványból, mindenképpen frissítsünk. A lejárt nyomtatvánnyal beküldött iratot a bíróság nem fogja tudni értelmezni! Ez pedig komoly anyagi és eljárásjogi következményekkel is járhat. Éppen azért fontos arra odafigyelni, hogy az ÁNYK a nyomtatvány verziószámát "új nyomtatvány" kitöltésekor ellenőrzi, azaz beleütközhetünk e problémába, ha a nyomtatvány kitöltését megkezdjük pl. január 1-jén, a kész nyomtatványt január 15-én küldjük el, és az OBH a használandó nyomtatványok körében január 10-én frissítést hajtott végre. Ennek elkerülése végett ha a nyomtatvány kitöltésének megkezdése és beküldése között több, mint egy nap eltelik, ellenőrizzük, hogy mi az elérhető legfrissebb nyomtatvány változat abból, amit be szeretnénk küldeni. (Szerencsére a frissítések azért várhatóan nem történnek olyan gyorsan az OBH esetén is, mint pl. ami tapasztalható a NAV esetén.) 7 Az ÁNYK-ban látható nyomtatványnév nem azonos a birosag.hu oldalán látható "azonosító"-val! 5

6 2.2 Az ÁNYK használata El is érkeztünk az ÁNYK tényleges használatához. Ez egy intelligens nyomtatványkitöltő abban az értelemben, hogy bizonyos adatok kitöltésének megfelelőségét ellenőrzi, egyrészről az adat típusa és értékkészlete szempontjából (pl. születési év esetén csak 1900 és 2100 közötti számokat engedélyez, illetékes bíróságnál listából kell választani, nem "szabad kézzel" írjuk be), másrészről az egyes adatok közötti összefüggés szempontjából (alperesnél természetes személy adatait akkor lehet csak kitölteni, ha beikszeltük, hogy az alperes természetes személy stb., jogi képviselőre vonatkozó adatokat csak akkor rögzíthetünk, ha előtte megadtuk, hogy jogi képviselővel jár el a beadvány benyújtója.) Ezt a fajta intelligenciát főleg a nyomtatvány tervezésekor kell, hogy a nyomtatvány közzétevője rögzítse, és az ezzel kapcsolatos információkban segíthet sokat a kitöltési útmutató, amit az F1-gyel érhetünk el (persze ha telepítettük előtte). A kitöltési útmutatók kapcsán megjegyezzük, hogy ha nem ütünk F1-et, csak egy négy soros szöveg jelenik meg, ami csak a kitöltési útmutató eleje (ám önmagában nem segít), de az F1 leütése esetén mindig megjelenik a teljes (hasznos) tartalom is. Látható, hogy az elérhetővé tett nyomtatványok tartalma azért nem túl bonyolult, talán a leginkább összetett a keresetlevél nyomtatványa. A beküldő azonosítási adatainál azon személy adatait kell megadni, aki az ügyfélkapun keresztül be fogja küldeni a kitöltött nyomtatványt (aki feltölti a tárhelyére), ezért fontos, hogy az itt szereplő adatok egyezzenek meg az Ügyfélkapuba belépés után elérhető "Saját adatok" tartalmával (lásd az ábrán alább). A bíróság minden esetben viszontazonosítani fogja a beküldőt, azaz az Ügyfélkapu szolgáltatója útján megkérdezi a KEKKH-t, jelezzen vissza, vajon az űrlap "Beküldő azonosítási adatok" sorában szereplő adatok megegyeznek-e az Ügyfélkapu rendelkezésére álló adatokkal (amelyet a személyiadat- és lakcímnyilvántartóból kaptak, az ügyfélkapu regisztráció során.) (A nyomtatványon szereplő beküldői adatok köre esetleg gondot okozhat, ha az ügyvéd megosztaná az ügyfelével a beadott elektronikus nyomtatványt, de nem szeretné megosztani vele pl. a születési időpontját vagy édesanyja nevét.) Nem kereset (hanem utóiratok) esetén a beküldő perbeli szerepét is meg kell jelölni (ilyen nyomtatványok esetén a jogi képviselő adatait csak akkor kell megadni, ha korábban még nem került bejelentésre, és ezt jelöljük a "Van már bejelentett jogi képviselő?" mezőben "Nem" válasszal. 6

7 Mind a keresetlevél, mind más iratok esetén látható, hogy a "számunkra" igazán érdemi tartalom nem szerepel az űrlapon, pontosabban ún. nem strukturált módon kerül megadásra pl. a kereseti kérelem maga vagy a fellebbezés indoka, hanem csatolmányként. Pontosabban technikailag van lehetőség a nyomtatványon arra, hogy a kereseti kérelmet beírjuk az utolsó lapra, de ez formázási szempontból nem túl jó ötlet, így csak a legegyszerűbb esetekben javasoljuk. Célszerű inkább a kereseti kérelmet a megszokott szövegszerkesztőnkkel elkészíteni, majd azt PDF-be konvertálás után ES3/Dosszie aktába töltve csatolmányként csatolni az űrlaphoz. Megfelelő alkalmazással lehetőségünk van arra is, hogy közvetlenül magára a PDF állományba helyezzük el az elektronikus aláírást, és ne kelljen külön ES3/dosszie állományokat is lementenünk, ez az ún. PAdES aláírás. (Jelenleg mind a Mokka, mind az e-szignó már biztosítja ezt a képességet.) 8. Ha az érdemi tartalmat a fenti módon külön iratban kívánjuk feltüntetni, akkor az ÁNYK csak egy szűk adatkör rögzítésére szolgál, lényegében a felzetet (külzetet) rögzítjük vele, és a legtöbb peres iratunk érdemi tartalmat nem ez, hanem egy vagy több csatolmány fogja tartalmazni. Néhány dologra itt érdemes felhívni a figyelmet: a Pp szabályai a keresetlevélre lettek megfogalmazva, és nem egyértelmű, hogy a nyomtatvány is a keresetlevél részét képezi vagy az "csak egy űrlap", amely esetben a csatolmánynak tartalmaznia kell a felzetet is. A nyomtatványnál azt olvashatjuk, hogy a keresetlevelet csatoljuk a nyomtatványhoz (és nem csak a kereseti kérelmet). Ugyanakkor a csatolmányok kezelése körében ugyanezt már nem keresetlevélnek, hanem egyszerűen "indokolásnak" nevezi ugyanezen ÁNYK a szóba jöhető csatolmány típusát (lásd az alábbi ábra utáni ábrát). Az OBH-val való egyeztetés szerint a keresetlevél tartalmát a nyomtatványnak és a csatolmánynak együtt kell teljesíteni, azaz a csatolt iratban nem kell a nyomtatványon is szereplő kötelező adatot megismételnünk, hogy teljesítsük a Pp előírásait (ez abból is következik, hogy a bírák előtt a beadványunk 8 Ha erre használjuk az aláíró alkalmazást, és egyébként az archiválási kötelezettségeink teljesítése miatt hosszú távú érvényességet biztosító aláírási formátumokat használunk (pl. XAdES-A) ellenőrizzük, hogy ugyanez a képesség rendelkezésre áll-e PAdES típusú aláírás, azaz közvetlenül PDF-be mentett elektronikus aláírás esetén is. 7

8 egésze PDF-ként fog megjelenni, nem látja olyan élesen a különbséget a nyomtatvány és a csatolmány között, mint mi.) Ez azért is fontos, mert minél több adatot írunk le kétszer, annál nagyobb az esélye, hogy a kettő véletlenül eltér egymástól, ami nem kívánatos helyzethez vezet. Másrészről persze figyeljünk arra, hogy azért mert egy adat szerepel a nyomtatványon, az nem jelenti azt, hogy kötelező nem kell minden adatot kitölteni ahhoz, hogy a nyomtatványt el tudjuk küldeni ami kötelező, azt a nyomtatvány úgyis számon kéri rajtunk, és addig nem küldhetjük be a nyomtatványt, amíg ki nem javítjuk a hibákat vagy nem pótoljuk a hiányzó adatokat. Csatolmányt a kitöltött űrlap elmentése után tudunk kezelni, az "Adatok/Csatolmányok kezelése" menüpont szerint. Elméletileg bármilyen PDF-et csatolhatunk vagy a Microsec és Netlock által használt elektronikus aláírás létrehozó programok (Mokka, e-szignó) által kezelt e-aktát (ES3, DOSSIER/dosszie stb.). Egyéb kiterjesztésű melléklet csatolását az ÁNYK nem engedélyezi fontos azonban, hogy az ÁNYK nem ellenőrzi, hogy a csatolmány alá lett-e írva elektronikusan. Ha beadványt nem az ÁNYK, hanem közvetlenül az ügyfélkapu (az értesítési tárhely) útján töltünk fel, akkor ilyen ellenőrzést nincsen, aki elvégezze, és előfordulhat, hogy nem megengedett formátumot töltünk fel, amit a bíróság úgy fog tekinteni, hogy nem is terjesztettük be a beadványunkat (pl. Word.DOC/DOCX vagy OpenOffice.ODT). Annak technikai akadálya nincsen, hogy a keresetlevéllel együtt, egyetlen fájl tartalmazza a keresetlevelet és annak összes mellékleteit is (akár ES3/dosszie, akár PDF formában), azonban az OBH kérése szerint a későbbi hivatkozásokat az fogja segíteni, ha az 8

9 automatikusan generált (és a BÜSZ-ben is használt) csatolmány sorszám és az iratunkban használt számozási sorszámok nem térnek el egymástól, amit egyedül az tudja biztosítani, ha a keresetünk minden melléklete önálló csatolmányként kerül a nyomtatványban rögzítésre (önállóan elektronikusan aláírva). (Az ÁNYK alább is látható csatolmány típusok megnevezése miatt a meghatalmazást egyébként se vonjuk össze egy csatolmányba az indokolással.) Persze a gyakorlatban még így is elő fog fordulni, hogy bizonyos PDF vagy e-akta formákat a bíróság majd nem tud értelmezni, ezért idővel óhatatlanul pontosítani kell az elfogadható formátum specifikációját. Addig is figyeljünk a cégeljárásból már ismerős problémára, amikor nem megfelelő paraméterek szerinti szkennelés miatt kezelhetetlenül nagyra nőnek a PDF-ek. Ez közvetlenül PDF-be nyomtatott szövegszerkesztős iratoknál nem lesz probléma, de szkennelt mellékleteknél annál inkább. Szkennelés esetén érdemes figyelni arra, hogy a kívülállónak egységesnek tűnő PDF formátum is többfajta módon tárolja a képeket, nem csak eltérő felbontásban, hanem eltérő képformátum szerint is, ezért nem mindegy, hogy a fekete fehér képeket színes képként szkenneljük-e be, illetve a szkennerünk (vagy meghajtóprogramja számítógépes beállítása) különbséget tesz-e fekete-fehér, főleg szöveget tartalmazó szkennelés, fénykép szkennelése stb. között. 9 Az ÁNYK kezelésénél érdemes még arra felhívni a figyelmet, hogy ahol pl. több felperes van, ott a nyomtatványkitöltő is lehetővé teszi, hogy újabb és újabb lapokra rögzítsünk adatot (adatmásolással vagy a plusz gombbal kérhetünk új lapot, utána a "Választ" gombbal válogathatunk közöttük.) A nyomtatvány mentése esetén lementi az ÁNYK-AbevJava kitöltött nyomtatványok közé az iratunkat, azonban ahhoz, hogy a későbbiekben is könnyen megtalálhassuk az iratainkat, mentés előtt célszerű kitölteni a "Megjegyzés" rovatot, és/vagy mentés helyett első alkalommal a "Mentés másként" névvel adni valami olyan nevet, amivel utólag is könnyen megtalálhatjuk a nyomtatványt. (Így is elég nehéz feladat lesz nagyobb számú nyomtatványokat megtalálni.) 9 Például egy főleg szöveget tartalmazó, fekete-fehér raszter kép Group 4 CCITT (CCITTFaxDecode szűrő) vagy JBIG2 képként való tárolása a PDF-ben akár nyolcszor-tízszer kisebb méretet is eredményezhet, mint a gyakran alapértelmezett JPEG-típusú, színes (ráadásul veszteséggel tömörítő) képként való PDF-ben tárolása (az ún. DCTDecode szűrő). Lásd még 9

10 Ha egyik gépről egy másikra át kell vinnünk a kész vagy félkész nyomtatványokat (és mindkét gépen telepítve van minden nyomtatványsablon), akkor ezt elviekben megtehetjük kétféle módon is. Az egyik, hogy az elmentett állományt kézzel megkeressük a Szerviz/Névjegy menüpont választása esetén felugró "Mentett bevallások helye" könyvtárban (ENYK kiterjesztésű), ezt kimásoljuk és átmásoljuk a célgépre telepített ÁNYK által mutatott "Mentett bevallások helyé"-re. A másik, hogy a nyitott nyomtatványt XML-ként elmentjük (Adatok/XML állomány mentése), majd a célgépre ezt az XML-t átmásoljuk a szokott módokon, és az ottani ÁNYK "Adatok/XML állomány megnyitása szerkesztésre" paranccsal nyitjuk meg (vagy beküldjük stb.) A gyakorlatban azonban figyelni kell arra, hogy ha csatolmány is mentve van, akkor nem elég az XML-t (ENYK-t) másolni, hanem az ENYK fálnevével azonos nevű.atc kiterjesztésű állományt is át kell másolni (ami behivatkozza a csatolmányt), plusz a csatolmányt is ugyanoda át kell másolnunk az ÁNYK csatolmányok könyvtárából (ha nem azonos a két könyvtár elérési útja, mert pl. munkahelyi gépen és otthoni gépen ez eltérő, akkor kézzel javítanunk kell az ATC-beli hivatkozást javítanunk). Szóval ez megoldható, de nem felhasználóbarát. A csatolmányokat a Pp. 394/G. (5) bekezdése szerint elektronikusan aláírva kell megküldeni. Noha a Pp. azt is előírja, hogy a nyomtatványt magát is (az egész beadványt) elektronikusan alá kellene írnunk, erre technikailag egyszerűen nincsen lehetőség (lásd részletesebben a 3.4. pontot.) Az OBH-val való egyeztetés során egyértelmű megerősítést kaptunk arról, hogy a bíróság is csak a csatolmányok elektronikus aláírását várja el. Ha minden csatolmány rendelkezésre áll, és elmentettük a nyomtatványt, akkor jelöljük meg beküldésre ("Kapcsolat az ügyfélkapuval" alatt). Ekkor az ÁNYK az OBH által közzétett titkosító kulccsal titkosítja a küldeményünket, rögzíti az ún. boríték adatokat, és az eddigi ENYK állományunkból és csatolmányból csinál egy egységes (titkosított).kr kiterjesztésű állományt. Ezt az állományt a titkosítás miatt a központi rendszer üzemeltetői (a kézbesítési folyamat egyéb résztvevői) nem olvashatják, csak az OBH. A beküldésre megjelölt nyomtatványt feltölthetjük közvetlenül az ÁNYK használatával (ha megadjuk az ÁNYK-ban a jelszót és felhasználónevet, lásd közvetlen beküldés menüpont), vagy magunk feltölthetjük a magyarorszag.hu-ba előbb ügyfélkapus azonosítónkkal belépve az Értesítési tárhely szolgáltatásnál (mivel az ÁNYK miatt a Java telepítve van, így az "Általános dokumentfeltöltés"-sel, az ÁNYK által megadott alapértelmezett könyvtárból a megfelelő fájlnevet kiválasztva.) 10

11 2.3 Az ügyfélkapu és a kész nyomtatvány továbbítása kézbesítés végett Az e-per használatához előzetesen ügyfékapus azonosítóval kell rendelkeznünk, azaz vagy okmányirodában kell regisztrálnunk, vagy minősített aláírásunkkal kell ezt a magyarorszag.hu oldalon kérni. Most láthatjuk először annak hátrányát, ha megosztottuk felhasználónév és jelszó párosunkat pl. a könyvelővel vagy munkavállalóval, hiszen ezúttal már nem csak a nevünkben küldhetnek be elektronikus iratot, hanem a beküldött iratokat és a beérkező válaszokat is megnézhetik, ami már ügyvédi titkot is sérthet. A nevünkben való beküldésre nincsen más megoldás, mintsem az, hogy más ne használja a felhasználónév-jelszavunkat. Az ügyvédi titok védelmére az is elegendő, ha új ügyfélkaput kérünk (plusz pénz fizetéséért, hiszen ez már nem ingyenes), és az elektronikus peres iratokat ezen ügyfélkapu hozzáférés értesítési tárhelyéről küldjük és ide várjuk a válaszokat -- és ezt már tényleg nem osztjuk meg a könyvelőnkkel. Sajnos az ügyvédek egymás közötti és jelölt általi helyettesítése azonban még nincsen megoldva, hiszen míg pl. elektronikus adóbevallásnál már találhatunk erre megoldást, az e- perben nem (az újabb perbeli meghatalmazás nem megoldás arra, hogy pl. a helyettesítő ügyvéd hozzáférhessen az eredeti ügyvédnek küldött irathoz stb.). Noha néhány szervezet már korábban is csatlakozhatott hivatali kapu útján a központi rendszerhez (pl. közüzemi szolgáltatók, önkormányzatok), ennek lehetősége egyelőre még nem áll nyitva mindenki előtt. A hivatali kapu megoldásnak az lenne a nagy előnye, hogy igazából a szervezetre bízzák, hogy ki jogosult a nevében iratokat átvenni vagy beküldeni (az ügyintézők ügyfélkapus autentikációja mellett egy sajátos hivatali felhasználónév-jelszó párost is használnak), ami sokat segítene a helyettesítés vagy szervezeti képviselet tárgykörében. 11

12 2.4 Az irat kézbesítése a bírósághoz, a bírósági érkeztetés és lajstromozás A beadványunk további sorsát illetően három igazolást kell megkülönböztetni. (1) Elsőként van egy, a központi rendszer által kiállított, tisztán a kézbesíthetőség szempontjából jelentőséggel bíró "KR-érkeztetés", amit a Pp. 394/H. a bírósági érkeztetéstől megkülönböztetendő "befogadás-visszaigazolásnak" nevez (a BÜSZ pedig "kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési számnak). Az ügyfélkapus értesítéseknél ezt egyszerűen "Visszaigazolás" néven jelölik. Ezt onnan ismerjük meg, hogy az igazolást is maga a "központi rendszer" írja alá (ami valójában annak üzemeltetőjét, jelenleg a NISZ Zrt.-t jelenti). Ez a vizsgálat a beadvány verziószámát még nem tudja ellenőrizni, mert ekkor még csak a boríték adatok megfelelőségét ellenőrzik, az irat maga még a központi rendszer üzemeltetője számára titkosított. (2) A következő érkeztetés már az OBH rendszeréből érkezik, (és az ebben levő szám az ÜKM kóddal kezdődő "érkeztetési azonosító"). Az illeték fizetési kötelezettségünknek innentől számítva kell eleget tenni (lásd a következő pontot.) Ez ugyan utal a befogadásvisszaigazolás számára, de önálló időbélyegzőt már nem fog tartalmazni. (3) Csak ezután kapunk lajstromozási igazolást, és ezen lesz rajta a lajstromszám is. A befogadás-visszaigazolás alá van írva elektronikusan, az azt kiállító szervezethez tartozó szervezeti aláírással, a másik két igazolás kapcsán is beszerzés alatt vannak a szervezeti aláíráshoz szükséges tanúsítványok. A befogadás-visszaigazolás tartalmazza a befogadott beadvány és az arról kiállított időbélyeg elektronikus lenyomtatát. A lenyomatot elviekben mi is különösebb nehézség nélkül ellenőrizni tudjuk, 10 az időpecsét lenyomata azonban számunkra nem helyettesíti magát az időpecsétet, és magát az időpecsétet a befogadásvisszaigazolás nem tartalmazza, azt külön kell letöltenünk, mivel maga az időpecsét ebből a lenyomatból nem állítható helyre. A befogadás visszaigazolás letöltésekor elérhetővé tett időpecsét magának a visszaigazolásnak az időpecsétje, nem a beadványunké! 10 Például Windows esetén letöltjük az ingyenes, Microsoft "File Checksum Integrity Verifier"-t (jelenleg és a visszaigazolásban szereplő dokumentumon lefuttatjuk. Ha az így kapott végeredmény (40 db kétjegyű hexadecimális számot, azaz 80 karaktert) összehasonlítjuk a befogadás visszaigazolás "a befogadott dokumentum elektronikus lenyomata" sorával. Ha a kettő azonos, akkor lényegében van egy "igazolásunk" a KR üzemeltetőjétől, hogy ő a beadványunkat befogadta. 12

13 A beadványaink időpecsétje is elérhető az értesítési tárhelyen, de csak akkor, ha beadás előtt kértük az ügyfélkapu adott felületén, hogy az elküldött iratokból tegyen el egy másolatot a "tartós tárba". A tartós tárból már az egyes "saját dokumentumunk" aláhúzott, érkeztetési számára kattintva megnyílik a beadványunk letöltésének lehetősége, és ezen oldalon érhető el külön kattintással maga az időpecsét is, amit egyelőre csak célszerű arra használni, hogy a megadott tartalmát kimásolva (pl. Windows esetén jobb egérgomb és "Copy" vagy Ctrl+C parancs) egyszerű szövegfáljban eltároljuk úgy, hogy a beadványunkkal együtt megtaláljuk A kattintással kimásolhatjuk az időbélyeg base64 kódolását, a base64-et dekódolóval [pl. dekódolt bináris információt elmentjük Windows alatt P7B kiterjesztéssel azonban ez csak egy tanúsítványt ad, ezzel még nem megyünk semmire, hiszen nincsen szoftver eszközünk, ami megmondaná, hogy az időbélyegzett lenyomat a letöltött dokumentumból képezhető-e. Ez utóbbit nem tudjuk a megszokott aláírás létrehozó és ellenőrző alkalmazásainkkal sem elvégezni (MOKKA, E-szignó) az openssl megfelelő konfigurálása és elvi használata pedig jelenleg többségünk számára nem jelent valós ellenőrzési lehetőséget. 13

14 Mivel a tartós tár kapacitása igen szűkös (30 MB), a csatolmányok miatt ez lehet, hogy igen hamar be fog telni. A fentiek miatt fontos, hogy lehetőleg magunk gondoskodjunk a beküldött iratok és az arról a központi rendszer által tárolt "időpecsétek", valamint a visszaigazolás hosszú távú megőrzéséről is, annak ellenére, hogy ez elképesztően nehézkes. 12 A bíróságtól nem fogunk olyan elektronikus tértivevényt kapni, amely egy időpecsét módjára egyértelműen beazonosítja beadványunk tartalmát, de a lajstromozásról szóló az ügyszámot és/vagy az ügyszám alatti irat sorszámot is tartalmazó értesítés is tartalmazni fogja a befogadási visszaigazolás azonosítóját. A hosszú távú megőrzés és a teljeskörű védelem szempontjából a saját beadványaink és a bírósági érdemi iratok megőrzésén túl indokolt lehet tehát a lajstromozási visszaigazolás és a befogadási visszaigazolás megőrzése is, valamint a beadott iratunkról közölt időpecsét tárolása. Látható, hogy a kézbesítéssel kapcsolatos igazolások megfelelő kezelése időben jelentős informatikai terhet ró az ügyvédekre, ezen a területen még van mit javítani. Sajnos azonban ez nem az OBH hatásköre, hanem az egykori központi rendszer működtetőjéé. A Pp. 394/H. szerint az iratot a befogadás-visszaigazolás szerinti időpontban kell a bírósághoz megérkezettnek tekinteni, noha akkor a bíróság informatikailag még ténylegesen nem fér hozzá az irathoz, csak a központi rendszer üzemeltetője (és mivel az irat titkosítva van az OBH kulcsával, a központi rendszer üzemeltetője sem tudja ekkor az iratot olvasni.) 12 Ennél a megoldásnál a jelenleg elviekben elérhető legnagyobb biztonság az, hogy egyrészről eltároljuk a befogadás visszaigazolást (ez még egyszerű), valamint a tartós tárból kiválasztva a beküldött dokumentumunkat, letöltjük annak időpecsétjét (ez nehézkes). Ezt követően össze kellene vetnünk a beküldött beadványunkat a visszaigazolás szerinti lenyomat értékével és a tényleges időpecsétet a visszaigazolás szerinti időpecsét lenyomat értékével (megvalósítható, de időigényes). A hosszú távú megbízhatóság érdekében pedig a beadványunkon kívül archiválni kellene a visszaigazolást és az időpecsétet egyaránt. Egyelőre nem próbáltam, hogy a PaDES formátumú visszaigazolásokat lehet-e archiválni, és ha igen, miként, mennyire bonyolult. A Copy-Paste módon rendelkezésre bocsátott időpecsét valódi tartalmáról, bizonyítóerejéről, és az időforrás megbízhatóságáról jelenleg a Hiba: A hivatkozás forrása nem található. lábjegyeztben leírtak szerint nem áll rendelkezésemre megfelelő információ. 14

15 2.5 Illetékfizetés A 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet szerint (6/A. (4) bekezdés) az illetéket átutalással kell fizetni "az illetékes törvényszék Kincstárnál vezetett illeték-bevételi számlájára; az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a beadvány bírósági érkeztetési azonosító számát és a fél nevét". Mivel elektronikus érkeztetési azonosító számot csak a beadás után fogunk kapni, ezért az illetéket az irat benyújtása után tudjuk csak fizetni, ezt azonban a bírósági érkeztetést követő három munkanapon belül meg kell tennünk (ez a Pp. 394/H. (5) bekezdéséből következik). Felhívjuk a figyelmet arra, hogy csőd- és felszámolási eljárásokban az illetéket másként kell megfizetni, amelyről részletes tájékoztatást a oldalon lehet olvasni.(az eltérés egyrészről az, hogy csődés felszámolási eljárásokban az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést bankkártyával is lehet fizetni az Igazságügyi Fizetési Portál segítségével, ahogyan pl. elektronikus beszámoló esetén is megtehetjük, ezen kívül átutalással való fizetés esetén a közlemény tartalma is eltérő. 2.6 Válasziratok fogadása A bíróság válasziratát ugyanúgy az ügyfélkapun belépve, az értesítési tárhelyünkön kapjuk meg. Ha új iratunk érkezne a tárhelyre, erről az ügyfélkapu "Saját adatok" menüpontjában (lásd az 6. oldalon) megadott címen kapunk értesítést (de ez nem kézbesítés, csak hivatkozást tartalmaz a beérkezett iratra). A Pp. 394/H. (8) bekezdése miatt az irat akkor is kézbesítettnek minősül, ha öt munkanapon belül nem nyitjuk meg, azaz nem kell papír alapú kézbesítéssel is próbálkozni a vélelem beálltához (természetesen alperesi vagy alperesi képviselői minőségben ez csak azt követően él, hogy az adott ügyben a bíróságnak már elektronikusan benyújtottunk legalább egy válasziratot, így jelezvén az elektronikus kapcsolattartás választását.) A központi rendszer jelenlegi működéséből következően a kézbesítési vélelem beálltával az értesítési tárhelyről is törlik a meg nem nyitott hivatalos iratokat. Megnyitott iratot a rendszer 15

16 30 napon belül törli, ha azt az értesítési tárhelyről nem mozgatjuk át a tartós tárba. Befogadásvisszaigazolásainkat pedig 30 napon belül mindenképpen törlik az értesítési tárhelyről, ha nem mozgatjuk át a tartós tárba. 3. Az E-PER használatának fő kockázatairól ügyvédi szemmel 3.1 Helyettesítés A legégetőbb problémának talán a fent már említett helyettesítés és meghatalmazás kérdését tekinthetjük, figyelemmel az elektronikus kézbesítés szigorú vélelmi szabályaira is, a Pp. 394/H. (8) bekezdése szerint "Ha a fél a bíróság által megküldött bírósági iratot az elektronikus kézbesítési tárhelyén történő elhelyezését követő ötödik munkanapon sem veszi át, akkor a bírósági iratot az ezt követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem)". 3.2 A beadott iratok és válasziratok kezelhetősége A második számú problémának a beadott iratok és válaszok kezelhetőségét tekintjük bár mindaddig. Kis gyakorlattal, az ÁNYK megfelelő könyvtárait megtalálva persze megtalálunk minden beküldött nyomtatványt (lásd ÁNYK Szerviz/Névjegy menüponton belül a "Mentett bevallások helye", azon belül az "elkuldott" nevű alkönyvtár) stb, de ez nem nevezhető felhasználóbarát megoldásnak. Az ÁNYK egyáltalán nem alkalmas dokumentumok megosztására (közös munkára), keresésére, sem azok hosszú távú tárolására (ún. dokumentum menedzsmentre, kezelésre), és nem is erre a célra készült. Nem megoldás például, hogy megjegyzések mezőkben rögzítsük pl. az ügyfél neveket és ügyszámokat, hogy egy-egy korábbi iratot vissza tudjunk keresni. 3.3 A kézbesítési információk gyakorlati felhasználása Ugyanígy nem tudjuk a kézbesítéssel kapcsolatosan rendelkezésünkre bocsátott információkat érdemben használni. Nehézkes egyenként letölteni és a beadott beadvány állományával kézzel összerendelni a háromféle igazolást és a saját beadványunk időpecsétjét, és nem tudjuk az időpecsétet magunk ellenőrizni Pp. 394/G. (5) bekezdésének tévedése A Pp. 394/G. (5) bekezdése szerint a "félnek a beadványt és mellékletét legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva kell a kézbesítési rendszer útján megküldenie a bíróság részére". Ezzel az a probléma, hogy erre technikailag nincsen lehetőség, egyszerűen azért, mert a terminológiát igen rosszul használták a törvényben, ami egyébként az (5) bekezdés szövegéből több ponton is nyilvánvaló. Mint láttuk a fentiek szerint, a csatolmányokat ha ES3/DOSSZIE formában csatoljuk (és az e- aktákat előtte aláírtuk), azok fokozott biztonságú aláírással ellátása teljesül. (Ha nem aláírva terjesztjük be az ES3/DOSSZIE csatolmányt, a bíróság a dokumentumot nem fogja írásbelinek tekinteni, és ugyanúgy "írásban elő nem terjesztettnek" minősülhet az iratunk, mintha rossz formátumban nyújtanánk be elektronikusan.) A Pp.-ből kitűnően azonban elviekben a kitöltött ÁNYK nyomtatványt is alá kellene írni. Az ÁNYK azonban erre nem alkalmas. Ha megjelöljük beküldésre a kitöltött nyomtatványt, akkor az ÁNYK a létrehozott.kr végű állományt mindössze titkosítja a bíróság (PGP és nem X.509 típusú) titkosító (rejtjelező) kulcspárának nyilvános kulcsával. Ez a titkosítás azonban a hatályos jogszabályok és irányadó 16

17 szabványok szerint nem elektronikus aláírás, még akkor sem, ha egyébként technikailag hasonló megoldásról van szó. A használt PGP technológia elviekben teljesíthetné is az irányelv és az Eat. fokozott biztonságú aláírással kapcsolatos feltételeit, jogi oldalról nem is ez a baj. A baj az, hogy a felhasználási cél itt nem aláírás, hiszen nem azt nyilatkoztatjuk ki, hogy az aláírt tartalmat elfogadjuk, nem rendelünk hozzá egy azonosságot egy adathoz a cél egyszerűen csak a tartalom titkosítása. Sehol-senki nem tájékoztatja az ÁNYK felhasználóit sem arról, hogy ők itt bármit jóváhagynának elektronikusan azt, hogy itt a Pp. 394/G. (5) bekezdésében a titkosítást értették aláírásként csak a törvény második és harmadik mondatának téves szóhasználatából és a beadási folyamat részletes megfigyeléséből (és a technikailag kizárt alternatív megoldásokból) lehet kikövetkeztetni. Másrészről a fokozott biztonságú aláírás irányelvi feltételeit értelemszerűen nem teljesítheti az OBH-hoz tartozó, az OBH által létrehozott titkosító kulcspár nyilvános része, hiszen ezzel nem azonosítjuk a beküldőt, csak a címzettet (nem alkalmas azonosításra és nem kizárólag az aláíróhoz köthető). Ez a fajta aláírás akkor sem működik, ha a kitöltött nyomtatvány beküldésre megjelölése helyett a "Kapcsolat az Ügyfélkapuval" pont alatt kiválasztjuk, hogy "Átadás digitális aláírásra", mivel a végeredmény itt is az, hogy csak a KRTITOK alkalmazással 13 létrehozott saját PGP titkosító kulcspárommal titkosíthatom a nyomtatványt és a csatolmányát (ennek működtetéséhez a nyilvános kulcsrészt egyébként fel kell előtte tölteni a központi rendszer tárhelyére) tehát az ÁNYK e menüpontjának szóhasználata téves és félrevezető. Az "Átadás digitális aláírásra" esetén az ÁNYK kiír egy megadott könyvtárba 14 egy XML és MF (manifest) állományt, de ezt az XML-t technikailag nem tudjuk bármivel aláírni úgy, hogy a létrejövő XML-t továbbra is kézbesíteni is lehessen a bíróság számára. 15 "Aláírni" itt is csak a KRTITOK alkalmazás tudna, de az a fentiek szerint akkor sem aláírás, ha saját titkosító kulcspárunk van (és nem az OBH-ét használjuk), mert akkor is csak titkosít. Pedig az e-aláírást akkor is javasolnánk, ha a Pp. nem írná ezt elő. Nem azért, mintha bármilyen kockázat felmerült volna a rendszer megbízhatósága szempontjából, hanem azért mert ilyen esetben az ügyvédtől elvárható gondosság része, hogy az ügyfele érdekében minden létező óvintézkedést megtegyen. Attól ugyanis, hogy a központi rendszer időbélyegzi a beadványunkat és így egy igazolást ad arról, hogy mikor-milyen tartalommal nyújtottunk be dokumentumot ("tértivevény"), ez még nem lesz közokirat. A évi LII. törvény korábbi rendelkezéseivel ellentétben ugyanis a Pp. 394/G. (4) bekezdése szerint a bíróság által 13 Lásd 14 Például \ekuldes\kr\digitalis_alairas\. 15 Például nem lehet a MOKKA/E-szignóval létrehozott ún. külön, XAdES aláírással ellátni, mert a kézbesítésre előkészítő KRTITOK alkalmazás csak egy XML-t fog titkosítani (az MF-ben szereplő csatolmányokon túl). Ha ez a megadott XML egy XAdES aláírás olyan módon, ami magában foglalja az aláírt objektumot, ezt nem fogja tudni értelmezni a KRTITOK. Az egyetlen működőképes módja a nyomtatvány elektronikus aláírásának jelenleg az volna, hogy miután elkészítettük a nyomtatványt, és csatoltuk hozzá a keresetlevelet és minden más strukturálatlan mellékletet ES3/DOSSZIE-ként (de még nem e-aláírva!), majd az ÁNYK mentés könyvtárából fogjuk az ENYK állományt (csatolmányok nélkül), és azt beillesztjük az ÁNYK csatolmányi könyvtárában lévő ES3/DOSSZIE aktába, majd az így teljessé vált e-aktát írjuk csak alá elektronikusan. A formai megfelelésen kívül ennek nincsen értelme, de elmondhatjuk, hogy a csatolmány aláírásával együtt a nyomtatványt magát is aláírtuk. (A megoldás azért nem tökéletes, mert a beadvány elektronikus borítékára a "KR-esítés" során kerülő adatokat így sem írhattuk alá de ez egyelőre papír alapon sem elvárás.) 17

18 kiállított tértivevény közokirat, maga a központi rendszer üzemeltetője (NISZ Zrt.) által kiállított időbélyeg nem az (még akkor sem volna az, ha nem lenne a fentiek szerint gyakorlati akadálya az időbélyegük rövid és hosszú távú, ügyfélkapus felületen történő használatának, archiválhatóságának.) Ha az ellenérdekű fél nem írja alá elektronikusan a beadványát, a bíróság pedig valamiért nem ad tértivevényt a Pp. 394/G. (4) bekezdés szerint, akkor nincsen a kezünkben semmilyen elektronikus bizonyíték, ami az irat későbbi letagadhatatlanságát bizonyítaná, minden lehetőségünk azon múlik, hogy a bíróság segít-e, és hogy miként archiválta az iratait. Ugyanígy fokozott óvatosság indokolt akkor, ha egy nagy értékű ügyben az ellenérdekű fél egy állami szerv vagy maga a NISZ Zrt. függetlenül attól, hogy eddig semmilyen ilyen probléma a gyakorlatban nem merült fel. Ilyen esetekben akkor jár el gondosan az ügyvéd, ha a saját és az ellenérdekű fél iratait is elektronikus archiválás követelményei szerint hosszú távon megőrzi, sőt, ha a saját iratait saját maga is időbélyegzi (és nem csak elektronikusan aláírja). Itt leginkább a Pp. 394/G. (5) bekezdésének helyes kodifikációjára lenne szükség, nem az ÁNYK módosítására. A tisztán elméleti kockázat az, hogy egy bíró megpróbál a törvény előírása szerint eljárni, és elutasítja az elektronikus úton benyújtott iratot, mondván, hogy a nyomtatványt érti beadvány alatt, és az nincsen elektronikusan aláírva noha az ügyvédnek erre valódi technikai lehetősége nincsen, a nyomtatványt az állam által biztosított és kötelezően használni rendelt eszközök miatt nem tudjuk a gyakorlatban aláírni. 3.5 Titkosítás a gyakorlatban Az ÁNYK és a központi rendszer lehetőséget biztosít arra is, hogy nem csak az OBH nyilvános kulcsával titkosítjuk a beadott iratokat (hogy azt csak az OBH és a bíróságok olvashassák), hanem arra is, hogy kérjük a nekünk küldendő iratok titkosítását úgy, hogy azt csak mi olvashassuk. Elviekben bármilyen titkosító nyilvános kulcsot fel lehet tölteni, de a gyakorlatban ez biztosan szűkebb kört jelent, viszont nincsen dokumentálva, hogy a KRTITOK által létrehozott kulcspár nyilvános kulcsán kívül még mivel működik együtt. 18

19 A KRTITOK használata esetén problematikus, hogy az elmentett PGP kulcsokat egyszerű jelszóval védhetjük ám ha ezeket elfelejtjük, akkor azt jónéhány éven át senki nem fogja nekünk visszafejteni (nincsen pl. megbízható kulcsletét szolgáltatás, mint például az isave archiválási megoldásnál). A KRTITOK-kal titkosított állományok hosszú távú megőrzése (elektronikus archiválása) így se nem életszerű, se nem biztonságos, nem javasoljuk a használatát. 4. Az E-PER továbbfejlesztésének elvi lehetőségei A fő kockázatok körében olvaható módon számos irányban lehetne még fejleszteni az e-per ügyvédi oldalát. Egyes fejlesztési irányok megoldhatóak saját, azaz piaci hatáskörben, hiszen az ÁNYK által létrehozott XML formátumot nagyon könnyű más eszközökkel is létrehozni, azaz a beküldés előtti összecsomagolás kivételével nem is kell az ÁNYK-t használni (és maga az összecsomagolás is megoldható ÁNYK nélkül.) E fejlesztési irány megoldást jelentene az életszerű, használható dokumentum menedzsment képesség igényére, így pl. az ügyvédi ügykezelő rendszerekben rögzített adatokat (pl. ügyfél adatokat, ügyvédi törzsadatokat) is be tudja tölteni a nyomtatványokba, de ugyanez megoldást jelentene arra is, hogy egy adatot lehetőleg az ügyvédnek csak egyszer kelljen rögzítenie (pl. a beküldő adatait nem kell az alperesi jogi képviselőnél is ugyanúgy megadni stb.), az előzmény adatokat szélesebb körben újra lehessen hasznosítani. Ha valaki már használ egy dokumentum menedzsment rendszert (pl. ELOÜgyvéd, Justitia/egyszeru-ugyvitel.com), az tudja, hogy mit is jelent ez. Kérdés persze, hogy e rendszerek fejlesztői úgy látják-e, hogy megéri nekik ebbe befektetniük. Természetesen akár a cégeljárásban már megszokott, az ügyvédek számára saját telepített felületet biztosító nyomtatványkitöltő alkalmazások fejlesztői is hasznát láthatják annak, ha életképesebb alternatívát nyújtanak az ÁNYK helyett. Ebből a szempontból bíztató a helyzet, hiszen az ÁNYK-t is úgy készítették, hogy a külsős XML befogadására rugalmas lehetőségeket biztosít, ez a része viszonylag jól dokumentált, hiszen a nagyszámú adó- és járulékbevallások miatt ez korábban is komoly felhasználói igény volt. Ez takarékos megoldást jelenthetne az olyan tömeges pervitelekre is, ahol nagy számú alperessel kell dolgozni, így közüzemi cégek, követeléskezelők biztos, hogy előbb-utóbb kifejlesztenek egy ilyen megoldást, nekik ez óriási megtakarításokat jelenthet. Kérdés, hogy ennek előnyei a kis felhasználók számára is elérhetővé válnak-e. E fejlesztéseket tehát a piac is megoldhatja az állam és az OBH érdemi közreműködése nélkül is. Az igazi fejlesztési problémát azonban azok a területek jelentik, amelyek függetlenek az ÁNYK-ban használt formátumtól, ahol muszáj lesz az állami szervekkel a változásokhoz egyeztetni. Ilyen a helyettesítés, a piaci "hivatali kapu", és a valóban használható titkosítás, elektronikus aláírás és időbélyegzés kérdése. Mindazonáltal láthatjuk, hogy már most is van egy működőképes megoldás a kezünkben, amivel érdemes próbálkozni, hiszen minél több tapasztalatot szerzünk, annál hamarabb tudni lehet majd a fejlesztések helyes irányát. 5. Együttműködés az Országos Bírósági Hivatallal A Magyar Ügyvédi Kamara és az Országos Bírósági Hivatal január 23-ától kezdődően egyeztetést folytat az új rendszer gyakorlati tapasztalatainak összegyűjtése végett. Az együttműködés végső célja az, hogy minél hamarabb, már a választható elektronikus kapcsolattartás időszakában megismerjük a tipikus 19

20 problémákat és ha lehetőségünk van rá, közösen dolgozzunk ki megoldásokat, közösen optimalizáljuk a rendszer működését. Ennek részeként a Magyar Ügyvédi Kamara segítséget nyújt az Országos Bírósági Hivatalnak abban, hogy a rendszer használatával kapcsolatos panaszokat emészthető, strukturált formában összegyűjti és továbbítja, valamint közreműködik az ügyvédeknek a rendszer használatával kapcsolatos képzésében. Az együttműködésre is tekintettel szeretnénk kérni a Tisztelt Kollégákat, hogy a rendszer használatával kapcsolatos véleményüket (esetleges panaszaikat, észlelt hibákat és észrevételeiket) a címen elérhető űrlapon ("Véleménygyűjtő Oldal") jelezzék a Magyar Ügyvédi Kamara számára is. Figyelem! Ez a megadott cím nem ügyfélszolgálat, nem azért működik, hogy biztosítsuk a bejelentett problémák megoldását, és az itt feltett kérdésekre sem fogunk tudni mindig válaszolni, de azt tudjuk biztosítani, hogy a bejelentésekről összesítve tájékoztatjuk az Országos Bírósági Hivatalt. Ezen felül ha egy probléma vagy hiba általános érdeklődésre tart számot, azt valamely ügyvédi kamarai fórumon vagy ezen "gyakorlati tanácsok" újabb változatában megjelenítjük. Természetesen bármennyire is támogatja egymást az Országos Bírósági Hivatal és a Magyar Ügyvédi Kamara, mindig lesznek olyan problémák, amelyek megoldása kívül esik mindkét szerv hatáskörén (ilyen például a központi rendszer által biztosított kézbesítés módja, a nyomtatványkitöltés keretrendszere stb.) 20

21 1. Függelék: Az ÁNYK telepítése Maga az ÁNYK-aBevJava a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjáról tölthető le, jól látható helyen, a "Nyomtatványkitöltő programok" alól. 16 Az ÁNYK telepítésének előfeltétele alapvetően a Java Standard Edition legalább 6.0 verziójú futtatási környzetének telepítése (amit Java SE 6.0 vagy JRE 6.0 vagy 1.6.x verziónak is szoktak jelölni, régió verziószámozás továbbéléseként). Ez utóbbi telepítéséről kiváló információt olvashatunk a NAV honlapján is ("E-bevallás, Java", azon belül "ÁNYK- AbevJava kitöltőprogram", azon belül "Tudnivalók internetkapcsolattal rendelkező számítógépekhez" cím alatt). A Java ezen verzióját lényegében minden, Windows ME-nél újabb Windows-os operációs rendszerre, számos Linux disztribúcióra és Mac OS X 10.6 fölötti változatra lehet telepíteni. ios-en, azaz ipad-en nem fut, de androidos tablet használók se számítsanak érdemben semmire. A Java szükséges verziójának telepítésével kapcsolatos további információt a oldalon olvashatunk, de ez az információ igen technikai részletességű. Mi egyedül arra a gyakori hibára szeretnénk felhívni a figyelmet, amikor valaki egy új, 64- bites géphez vásárolt 64-bites Windows 7 operációs rendszerére telepít egy 32-bites böngészőt, akkor Java-ból is 32 bites változatot kell telepítenie. Ez egyáltalán nem ritka összeállítás ha valaki Internet Explorert használ, és megnézi az Internet Explorer névjegyét [About] és abban nem szerepel kifejezetten, hogy 64 bites, akkor 32 bitest használ! Ha itt rosszat (32 bites Java környezet helyet 64 bitest) telepítünk, akkor azt el kell távolítani ahhoz, hogy működjön. Ha a Java már sikeresen települt, akkor az ÁNYK valószínűleg gond nélkül fog települni a NAV oldaláról is, de az ezzel kapcsolatos esetleges problémára is megoldást találhatunk a NAV oldalán (pl. fel nem ismert.jar állományok kezelése), lásd de a NAV és az Ügyfélkapu telefonos helpdesk szolgáltatot is nyújt -- ne feledjük, ha az ÁNYK sikeresenm települt és működik, akkor már minimális a valószínűsége, hogy a bírósági nyomtatványoknál egyedi, technikai jellegű probléma keletkezne ( és alatt a "Segítségnyújtás" pont.) 16 Jelenleg tml 21

22 Viszonylag gyakran előforduló probléma, hogy Windows esetén az Asztalra [Desktop] települt az ÁNYK ikonja, de arra kattintva nem indul el. Ennek oka a Java telepítésekor keresendő, amikor nem az alapértelmezett (telepítéskor javasolt) könyvtárba telepítjük a Java környezetet. Ilyen esetben érdemes megnézni, hogy a Java telepítés során a Java futtatási könyvtára megfelelően rögzítésre került-e az ún. PATH környezeti változóban. Ezt az Asztalon (vagy Start menüben) található Számítógép [My computer] ikonra jobb gombbal kattintva elérhető Tulajdonságok [Properties]-on belül Speciális beállítások [Advanced], ezen belül Környezeti változók [Environment Variables], Rendszerváltozók [System variables] listában találhatjuk, a Szerkesztés [Edit] gombra kattintva a szöveg végére írjuk be azt az útvonalat, amit a Java telepítésekor megadtunk; lásd a képen (ha nem tudjuk ezt az útvonalat, távolítsuk el a Java-t, majd telepítsük újra, és jegyezzük meg. 22