BÁLNAVADÁSZAT AZ ANTARKTISZON, AVAGY

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BÁLNAVADÁSZAT AZ ANTARKTISZON, AVAGY"

Átírás

1 DR. KARDOS ANDRÁS * BÁLNAVADÁSZAT AZ ANTARKTISZON, AVAGY KÖRNYEZETVÉDELMI ÜGYEK A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG ELŐTT Előszó Publikációm a cetek helyzetét tárgyalja a nemzetközi állatvédelem területén: egyrészt bemutatja a jelenleg is folyamatban lévő ausztrál-japán bálnavadászati jogvitát, annak előzményeit, várható kimenetelét, ill. röviden felvázolja a bálnák védelmével kapcsolatos nemzetközi megállapodásokat és szervezeteket; másrészt a Nemzetközi Bíróság jövőjével kapcsolatos kérdéseket is megvitattam munkám írása során. Jelen írásom szervesen kapcsolódik a 2011-es pécsi OTDK-n bemutatott és a Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter által felajánlott különdíjban részesült dolgozatomhoz. A nemzetközi környezetvédelem olyan terület, amely nagyobb odafigyelést és törődést érdemel. A környezetvédelmi problémák mára globális jelleget öltöttek, és ugyanez mondható el a jogi szabályozásról is. Ugyanakkor a magyar nyelvű szakirodalomban e téren meglehetősen csekély számú mű lelhető fel a TDK dolgozatom írása során alapul vett állat- és cetvédelemmel összefüggésben például semmilyen formában nem találkoztam magyar nyelvű szakirodalommal. Ennélfogva úgy gondolom, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani a nemzetközi környezetvédelmi problémákra, kérdésekre, továbbá érdekes kérdést vet fel, hogy a Nemzetközi Bíróság a környezetvédelmi ügyek területén milyen szerepet tölt majd be a jövőben, ami nagyban függ az éppen folyamatban lévő általam részletesebben bemutatni kívánt ausztrál-japán bálnavadászati jogvita kimenetelétől is. * I. évf. nappali tagozatos doktorandusz, ME ÁJK, Nemzetközi Jogi Tanszék; felelős témavezető: Dr. Csák Csilla PhD egyetemi docens, társ-témavezető: Dr. Raisz Anikó PhD egyetemi adjunktus.

2 104 KARDOS ANDRÁS I. Környezetvédelmi kérdések a Nemzetközi Bíróság előtt Az ENSZ igazságszolgáltatási főszerveként a Nemzetközi Bíróság (ICJ) egyre gyakrabban találkozik nemzetközi környezetvédelmi kérdéseket érintő ügyekkel. E vonatkozásban kiemelkedő és kiemelendő ügy a Korfu-szoros 1 ügye, a mai napig a legtöbbet hivatkozott Bős-Nagymaros 2 ügy, az Uruguay-folyói papírgyár 3 ügye, a Kasikili/Sedudu 4 és Pedra Branca 5 ügy, vagy akár a Pulau Ligitan/Sipadan 6 ügy, és még hosszasan lehetne sorolni az e körbe tartozó jogvitákat. 7 Anélkül, hogy a részletekbe mélyebben belemennék, meg kell említeni, hogy a szintén folyamatban lévő Costa Rica vs. Nicaragua 8 ügyben március 8-án egy nagy részben környezetvédelmi témájú ideiglenes intézkedés született, majd április 8-án a Ramsari Bizottság három személyt küldött ezen intézkedés végrehajtásának ellenőrzésére, akiket szóban és fizikailag is bántalmaztak. 9 Ezenfelül környezetvédelmi ügyként folyamatban van még egy jogvita, amely Ecuador és Kolumbia között zajlik. 10 Szokatlan, hogy párhuzamosan három környezetjogi témájú ügy is folyamatban van a Bíróság előtt, mindazonáltal ez a három ügy az, amelynek kimenetele a Nemzetközi Bíróság jövőjét is kijelölheti. 1 Nemzetközi Bíróság (NB), Egyesült Királyság vs. Albánia, IV. 9.; a Korfu-szoros ügyében hozott ítélet többek között két fontos elvet is rögzített: egyrészt az állam nem tűrheti meg területén azon intézkedéseket, amelyek más államok jogait csorbítják; másrészt köteles figyelmeztetést kiadni a veszélyhelyzetről. Tehát az ítélet alapvetően csak felelősségi kérdéseket tisztáz. 2 NB, Bős-Nagymaros ügy, Magyarország vs. Szlovákia, IX NB, Uruguay-folyói papírgyár ügye, Argentína vs. Uruguay, IV NB, Kasikili/Sedudu ügy, Botswana vs. Namíbia, XII NB, Pedra Branca ügy, Malajzia vs. Szingapúr, V NB, Ligitan/Sipadan ügy, Malajzia vs. Indonézia, XII Nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy voltak más ügyek a Nemzetközi Bíróság előtt, amelyek természeti erőforrásokkal voltak kapcsolatosak. Ilyen volt pl. az Egyesült Királyság és Norvégia közötti halászati tárgyú jogvita 1949-ből, a Bíróságnak a Nyugat- Szahara vonatkozásában meghozott tanácsadó véleménye (1974), Burkina Faso és Mali határvitája (1983), vagy az olajkoncessziókkal és halászati tevékenységekkel összefüggő Nicaragua vs. Honduras jogvita (1999). 8 NB, Costa Rica vs. Nicaragua, XI Bővebben lásd: RAISZ Anikó, A környezetvédelem helye a nemzetközi jog rendszerében, Miskolci Jogi Szemle, 2011/1., sz., NB, Ecuador vs. Kolumbia, 2008, III. 31.

3 BÁLNAVADÁSZAT AZ ANTARKTISZON 105 Az eddigi ügyek közül legnagyobb jelentőséggel kétségkívül a bős-nagymarosi vízlépcső ügye bír. 11 A Bíróság a magyar fél érvelése nyomán itt szembesült először következetesen felépített nemzetközi környezetjogi érvekkel. 12 Az ügy kiemelkedő jelentőségű, hiszen a nemzetközi környezetvédelem eddigi egyik legtöbbet idézett ítélete született meg az eset kapcsán. Fontos hangsúlyozni, hogy ez volt az első jogvita, ahol a Bíróság a fenntartható fejlődés fogalmát ítélkezési gyakorlata során alapul vette. 13 Az ügynek kiemelkedő jelentőséget biztosít, hogy a pacta sunt servanda elvre épülő szlovák állásponttal a nemzetközi környezetjogi érvekre épülő magyar álláspont állt szemben. Az ügyben résztvevő magyar bíró, Herczegh Géza szavaival élve: Látható volt, hogy a bős-nagymarosi per a nemzetközi szerződések jogának és a környezetvédelem jogának csatája lesz. 14 Érdekes kérdést vet fel, hogy a Bíróság milyen szempontok és bizonyítékok alapján dönt el egy jogvitát. Környezetvédelmi viták vonatkozásában az figyelhető meg, hogy az Argentína-Uruguay ügyet megelőzően a testület vagy szakértőket vont be az eljárásba, vagy pedig éppen ellenkezőleg: elutasította a szakértői vélemények előterjesztésének szükségességét mint ahogy egyébként az Uruguay-folyói papírgyár ügyében is történt. Mindösszesen két ügy kapcsán beszélhetünk arról, hogy a Bíróság szakértői véleményekre támaszkodott volna ítélete meghozatalakor: a már említett Korfu-szoros esetében, és a Maine-öböl 15 ügyében. Más esetben vagy arra hivatkozott, hogy további bizonyítékokra nincs szükség így pl. a Bős-Nagymaros ügyben is, vagy arra, hogy nem képes az adott kérdésben dönteni, amire a szakvélemény irányult. 16 Mindemellett a Nemzetközi Bíróság elismerte a környezetvédelmi ügyek fontosságát és különlegességét: 1993-ban létrehozta a Környezetvédelmi Ügyek Kamaráját (Chamber for Environmental Matters), amely egy hét bírából álló testület. A felek bármelyike jogosult ehhez a kamarához 11 Bővebben lásd BRUHÁCS János, Nemzetközi vízjog, Akadémiai Kiadó, Budapest, NAGY Boldizsár: Bős-breviárium, Beszélő, 2005 (X), 10. sz., 14., Bővebben lásd HERCZEGH Géza: Bős-Nagymaros, Valóság, 2004, (XLVII), 2. sz., Trevisan, LAUREN, The International Court of Justice s Treatment of Sustainable Development and Implications for Argentina v. Uruguay, Sustainable Development Law & Policy, 2009, 10. évf. 1. sz., Bővebben lásd: HERCZEGH, Bős-Nagymaros, NB, Kanada vs. USA, X Juan Guillermo Sandoval, COUSTASSE Emily, SWEENEY-SAMUELSON, Adjudicating Conflicts Over Resources, Göttingen Journal of International Law, conference paper, m.a

4 106 KARDOS ANDRÁS fordulni, azonban eddig ez egyszer sem történt meg, sőt, 2006 óta nem is töltik be a kamara megüresedett helyeit. 17 Számos nemzetközi testületnek lehetősége van arra, hogy saját szakértőket nevezzen ki annak biztosítása végett, hogy a környezetvédelmi vitákban meghozott végső döntések megbízható szakértői véleményeken alapuljanak. Jorge E. Vinuales ezzel kapcsolatban áttekintette a különböző nemzetközi jogi instrumentumokat, és az ő meglátása szerint a szakértők kiválasztása, a felek együttműködése, a felek észrevételezési joga a szakvéleményekre a végső döntés meghozatala szempontjából nagyon fontosak. 18 Tehát az ő meglátása szerint a különböző nemzetközi szerveknek élni is kellene a szakértő kinevezésének lehetőségével, amelynek következtében az egyes nemzetközi bíróságok és döntési fórumok szerepe is felértékelődne. Úgy gondolom, hogy igaz ez a később bemutatandó ausztrál-japán bálnavadászati jogvita vonatkozásában is. Annak ellenére, hogy az egyes döntéshozó fórumoknak hasonlóak a jogosítványai, e szervek hasonló vitákban különbözőképpen dönthetnek adott esetben, azonban a Nemzetközi Bíróság nem szolgál fellebbviteli fórumként e szervek vonatkozásában. Tim Stephens szerint egyes bírói és kvázi bírói szervek destabilizálják a nemzetközi környezetjog szabályait és elveit azáltal, hogy szűk értelemben veszik figyelembe a környezetjogi normákat, amelyek így a nem-környezetvédő rendszereknek kedveznek. 19 A joggyakorlatot így össze kellene hangolni az említett szabályokkal és alapelvekkel, és kellene egy végső fórum, amely adott esetben fellebbviteli szervként járhat el. Egyes szakemberek szerint a Nemzetközi Bíróság megfelelő lenne erre a pozícióra, ugyanis képes lenne arra, hogy következetesen bírálja el a környezetvédelmi ügyeket, hiszen a nemzetközi bíróságok közül a legkiemelkedőbbként e szerv a nemzetközi szokásjog elfogadásában és alakításában is fontos szerepet játszik. A Nemzetközi Bíróság mellett érvelők hangsúlyozzák, hogy voltak már javaslatok egy kizárólagosan nemzetközi környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó bírói fórum felállítására 20, azonban ez hosszadalmas és 17 Dr. Pieter H. F. BEKKER, Practice Before the International Court of Justice, International Litigation Strategies and Practice, (Barton Legum Ed., 2005) Jorge E., VINUALES, Legal Techniques for Dealing with Scientific Uncertainty in Environmental Law, Vanderbilt Journal of Transnational Law, évf., 2. sz., Tim, STEPHENS: International Courts and Environmental Protection, Cambridge University Press, 2009, Bővebben lásd Joost, PAUWELYN, Judicial Mechanisms: Is there a Need for a World Environment Court? In Reforming International Environmental Governance: From

5 BÁLNAVADÁSZAT AZ ANTARKTISZON 107 felesleges lenne, hiszen a Nemzetközi Bíróság Környezetvédelmi Ügyek Kamarájához sem fordult egyetlen állam sem eddig. Vita alakult ki azzal kapcsolatban is, hogy a Nemzetközi Bíróságnak létre kellene-e hoznia egy önálló szakértői testületet, avagy külső szakértőket vegyen igénybe egy-egy környezetvédelmi ügy eldöntése kapcsán. Egyesek szerint saját szakértői testület felállítására akkor lenne mód, ha a Bíróság az ügyek eldöntése során gyakrabban támaszkodna a szakértők véleményeire. 21 Úgy vélem, hogy abban az esetben, ha a Bíróság gyakorlata megváltozna annyiban, hogy az ügyek nagyobb százalékában támaszkodik szakvéleményekre, akkor ennek lenne létjogosultsága. De amíg a helyzet nem változik, addig véleményem szerint felesleges egy ilyen testület felállítása. Az ausztrál-japán bálnavadászati jogvita kapcsán erre még visszatérek, azonban ez az ügy perdöntő lehet: előfordulhat, hogy kijelöli a Nemzetközi Bíróság útját, és megerősíti annak pozícióját, de nincs kizárva az sem, hogy egy új igazságszolgáltatási szerv létrehozásához vezet majd. II. Bálnavadászat kontra cetvédelem 1. Bevezetés Az összes tengeri faj közül melyek kiaknázását az ember évszázadok óta folytatja a cetek mintegy 80 faja, közülük is különösképpen az óriásbálnák voltak azok, amelyek vonatkozásában elsőként túlzott mértékű kihasználásról és kiaknázásról beszélhetünk: gyakorlatilag e fajok már a XIII. század folyamán eltűntek a Biscaya-öbölből. 22 Az as évekre nyilvánvalóvá vált, hogy a cetállomány nemzetközi védelemre szorul. A nemzetközi közösség a helyzet orvoslására lépésekre szánta el magát: az első bálnavadászat szabályozásával kapcsolatos egyezmény 1931-ben jött létre, majd 1946-ban Washingtonban egy új egyezmény született, a bálnavadászat szabályozásáról szóló nemzetközi egyezmény (ICRW), amely az elnevezésében szereplő tevékenységet a túlzott mértékű kiaknázás, valamint a bálnaállomány fenntartása és növelése Institutional Limits to Innovative Reforms 150. (W.B. CHAMBERS and J.F. GREEN, eds., 2005) 21 Bővebben lásd pl. VINUALES: Legal Techniques for Dealing with Scientific Uncertainty in Environmental Law, Simon, LYSTER: International wildlife law, Grotius Publications Ltd. Cambridge, 1985, 17.

6 108 KARDOS ANDRÁS érdekében szabályozza. Az egyezmény megalkotásának célja az volt, hogy a bálnákat kiemelkedő természeti forrásként őrizzék meg a jövő generációi számára. 23 Azonban a bálnaállomány dramatikus és folyamatos csökkenése, továbbá a bálnavadászatot megtiltó, valamint e tevékenységet sohasem folytató államok eltökéltsége folytán létrejött egy szabályozó testület, mely az egyezményen alapul: a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC). E kormányközi szerv legfontosabb döntése az volt, hogy az 1985/86-os szezontól moratóriumot állított fel minden kereskedelmi célú bálnavadászat kapcsán Japán cetekkel összefüggő kutatásai és a japán bálnavadászat E pontban elsősorban a japán Cetkutató Intézetről (ICR), annak megalapításáról, tevékenységéről, kutatásairól lesz szó, és ehhez kapcsolódóan fogom megemlíteni a JARPAII Kutató Programot Az ICR létrejötte és célja Az ICR 1987 októberében jött létre: Japánban ez egy egyedülálló intézet, amely a cetekkel kapcsolatos biológia- és társadalomtudományokra specializálódott. Jellegét tekintve egy nonprofit kutató társaság, amelynek jogi státuszát a japán kormány, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium is elismerte. Az intézet előfutára az 1947-ben alapított Bálnakutató Intézet volt. A japán halászati tevékenységgel kapcsolatos aggályok az utóbbi évben fokozatosan növekedtek, amely összefüggésben áll a tengeri emlősök védelmére vonatkozó szabályok pl. az IWC által elfogadott kereskedelmi célú bálnavadászati moratórium megalkotásával vagy az ún. déli területeken fekvő tilalmi zóna létrehozásával. 25 De e körben említhetnénk még a halászhálókra és más technikákra vonatkozó szabályok szigorítását is. 23 Az ICRW preambuluma. 24 A cetvédelemmel összefüggésben számos nemzetközi egyezmény született az évek során: így pl. a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (röviden: CITES; 1973, Washington), a Balti- és az Északi-tenger kistestű cetféléinek védelméről szóló 1991-es New York-i megállapodás, vagy a Feketetenger, a Földközi-tenger és az egybefüggő atlanti területek cetféléinek védelméről szóló egyezmény (1996, Monaco). Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy az IWC mellett bizonyos nem kormányközi szervek is aktív résztvevői a bálnavadászat elleni harcnak. Ilyen szerv pl. a Greenpeace, a WWF és a Sea Shepherd. 25 E tilalmi zóna az Antarktiszt körülvevő mintegy 50 millió km 2 -es terület, ahol az IWC 1994-ben mindenféle kereskedelmi célú bálnavadászatot megtiltott.

7 BÁLNAVADÁSZAT AZ ANTARKTISZON 109 Idáig független személyek mint pl. nemzeti laboratóriumok, egyetemek, önkéntes kutató intézetek, és egyéni kutatók tanulmányozták a tengeri emlősöket, köztük a bálnákat. E kutatásoknak azonban szorosabban kell illeszkedniük és jobban meg kell felelniük az egyes nemzeti és nemzetközi előírásoknak, lehetővé téve Japán számára, hogy a nemzetközi szervezetekben még aktívabb szerepet vállalhasson. Az ICR funkciója tehát a cetkutatási tevékenységek széleskörű megvalósítása, mintegy központként szolgálva a fentebb említett független kutatók által elvégzett kutatási tevékenységek számára Japán cetkutatási tevékenységének áttekintése Az ICR szerint a tudományos kutatások elkerülhetetlenek, és alapvető fontosságúak a tengeri élővilág egyedeinek megóvása végett. A bálnavadászat szabályozásáról szóló Washingtoni Egyezmény előírja, hogy az egyezmény minden rendelkezését tudományos felfedezésekre kell alapozni ben Japán létrehozott egy tudományos cetkutató programot az antarktiszi ökoszisztéma és a déli területeken élő csukabálna tanulmányozása céljából. Ez az egyetlen hosszú távú program, amely információkat szolgáltat a bálnáknak az ökoszisztémában betöltött szerepéről, valamint a környezeti változások cetekre gyakorolt hatásáról. Meg kell még említeni, hogy 1994-ben a Csendes-óceán északi térségében is megkezdődött egy program. Az ICR hangsúlyozza, hogy Japán cetkutató tevékenységeit az előbb említett Washingtoni Egyezmény előírásainak megfelelően folytatja, és semmilyen esetben sem vezetnek illegális bálnavadászati akciókat. 27 A tudományos programok kutatási területei: a cetállomány beazonosítása, a populációk nagyságának és struktúrájának, egészségi állapotának felmérése; a bálnáknak az ökoszisztémában betöltött szerepük és hatásuk tanulmányozása, beleértve a táplálkozási szokásaikat; és a környezeti változások cetekre gyakorolt hatásának felmérése. A japán kutatások által elért eredmények széleskörűek. Sikerült megállapítani, hogy sok, és egyre növekvő számú fiatal csukabálna él a vizekben, amely faj tekintetében legalább két csoport van, amelynek eltérőek a légzési szokásaik, valamint megfigyelték, hogy napi 220 kg táplálékot fogyasztanak el ezen állatok. Ugyanakkor a táplálkozási 26 Az ICR honlapja, (2011. IX. 20.) 27 Az ICR honlapja, (2011. IX. 20.)

8 110 KARDOS ANDRÁS szokások tekintetében fontos kiemelni, hogy az 1970-es évek óta a bálnákon található zsírréteg egyre csökken. Ennek oka lehet a táplálékért folyó egyre kiélezettebb harc az egyes fajok között. Így a csukabálnák nagy száma veszélyezteti és megnehezíti az amúgy is veszélyeztetett kékbálna egyedszámának megfelelő szintre történő visszaállítását, ennélfogva a japán tudósok szerint ahhoz, hogy egy veszélyeztetett faj számára segítséget tudjunk nyújtani a fennmaradáshoz, a többi fajjal gyakorlatilag ennek megfelelően gazdálkodni kell. Kétségkívül ötletes magyarázat. A másik lényeges kiemelendő adat, hogy a cetek évente kb. 500 millió tonna halat pusztítanak el. De ami ennél is lényegesebb az ICR szerint, hogy a halakat főleg a nem veszélyeztetett fajok fogyasztják el. Így vadászatuk a fenntartható táplálás és táplálkozás szempontjából fontos, valamint át kellene gondolni egyes bálnafajoknak az ökoszisztémában betöltött szerepét. 28 Véleményem szerint az ICR kutatási eredményei és az abból levonható következtetések hordoznak magukban igazságot. Így pl. a táplálkozás szempontjából fontos lenne, hogy megfelelő szintű halállomány álljon az emberiség rendelkezésére. Azt azonban figyelembe kellene venni, hogy amíg nem volt ilyen mértékű a halászat, amíg nem jelent meg ez a túlzott mértékű kiaknázás, ami manapság jellemző, addig nem is volt ilyen jellegű probléma a halászatot illetően, és nem kellett úgymond bűnbaknak kikiáltani egyes állatfajokat. Eléggé nyilvánvalónak tűnik, hogy a japánok gyakorlatilag ürügyet keresnek arra, hogy továbbra is ellentétben a nemzetközi moratórium rendelkezéseivel folytathassák bálnavadászati tevékenységüket, illetve annak jogszerűségét próbálják meg ezzel alátámasztani. Továbbá mint azt az ausztrál példa is mutatja majd a kutatási eredmények eléréséhez nincs szükség az állatok leölésére, és ezáltal az ökoszisztéma megbontására A JARPAII program A JARPAII előzményei és céljai 1982-ben az IWC elfogadta a kereskedelmi célú bálnavadászat tilalmáról szóló megállapodást. A japán kormány tiltakozott a döntés ellen, de ezt 1985-ben visszavonta, és az 1986/87-es szezon volt az utolsó, amikor kereskedelmi célból Japán az Antarktisz környékén bálnákra vadászott. Közben a célból, hogy a tudományos kételyeket eloszlassa, és újra lehetővé tegye a fenntartható bálnavadászatot, Japán elindította a JARPA 28 Az ICR honlapja, (2011. IX. 20.)

9 BÁLNAVADÁSZAT AZ ANTARKTISZON 111 programot. Ez gyakorlatilag egy speciális engedélyen alapuló cetkutató program volt, melyet az Antarktisz környéki vizeken indítottak el. A japán kormány szerint a fő cél az volt, hogy az antarktiszi csukabálnák biológiai jellemzőit megvilágítsák. A programot a maga teljességében az 1989/90-es szezonban indították be. Mivel minden kereskedelmi célú bálnavadászat tiltott volt az Antarktisz környéki vizeken, a JARPA volt az egyetlen széles körű kutató program, amely hasznos biológiai és ökológiai információkat nyújtott az antarktiszi cetállomány megfelelő kezelésével kapcsolatban ben az IWC Tudományos Bizottsága egy időközi felülvizsgálatot tartott a JARPA-val kapcsolatban, majd a következő felülvizsgálatra 2005-ben került sor, amikor nyilvánosságra hozták az addigi eredményeket. A JARPA elérte a kitűzött célját vallja a japán kormány. 30 A valóság egyes szakemberek szerint mást mutat. Jóval a JARPA eredményeinek összegzése előtt az ICR egy újabb, még több bálna leölését tervbe vevő programba kezdett, amelynek a JARPAII nevet adták. A japán kormány szerint új kutatásuk célja többek között nyomon követni a bálnák létszámának alakulását és biológiai paramétereiket, a táplálkozásukat, zsírrétegük változásait, a szennyezőanyagok hatását a cetekre nézve. Tehát a célok nem változtak, hiszen a 18 év alatt összegyűjtött adatok alapján semmit nem tudtak megállapítani. 31 E programot a japán kormány a 2005/06-os szezontól vezette be, teljes egészében az első két teszt-év után indult be. Hosszú távú programként került elindításra, amely az antarktiszi csukabálnák, a hosszúszárnyú bálnák és közönséges barázdásbálnák megfigyelésére törekszik elsősorban. A JARPAII az egyes bálnafajok mennyiségi és minőségi változásait igyekszik nyomon követni. Közvetett célja, hogy egy új és fejlettebb gazdálkodási rendszert alakítson ki a cetek vonatkozásában. A tervezet megfogalmazása szerint a kutatás közvetlen céljai a következők: az Antarktisz ökoszisztémájának megfigyelése; az egyes cetfajok között egyfajta összehasonlító elemzés készítése; 29 A JARPA mellett Japán a JARPN nevű programját is beindította. Ez a program az északnyugati Csendes-óceáni területek vonatkozásában szolgált tudományos alapul 1994 és 1999 között óta a JARPNII program lépett életbe. A téma alapjául szolgáló ausztrál-japán jogvita miatt számomra a JARPA és JARPAII program releváns, így ezek kerülnek bővebb kifejtésre. 30 A JARPAII tervezetének I. fejezete 31 National Geographic Magyarország honlapja, (2010. XI. 2.)

10 112 KARDOS ANDRÁS a cetállományok időbeli és térbeli változásainak megvilágítása; és az antarktiszi csukabálnákkal történő gazdálkodási eljárás fejlesztése Az IWC kontra JARPAII Az IWC 2005-ös dél-koreai konferenciájának középpontjában a JARPAII-ről szóló tervezet állt. Japán ennek folytán kifejtette a program előző pontban ismertetett céljait, továbbá előirányozta az elejtendő cetek számát is, amely a megfigyelésekhez, kutatásokhoz szükséges: 850 antarktiszi csukabálna, 50 hosszúszárnyú bálna (melyek befogása csak a harmadik évtől kezdődne), és 50 közönséges barázdásbálna (az első két évben 10). E kutatás szükségességével és értékével kapcsolatosan mind a Tudományos Bizottságon belül, mind pedig az IWC-n belül egyet nem értés alakult ki. Ennek eredményeképpen az IWC elfogadott egy javaslatot, amely erőteljesen arra ösztönzi a japán kormányt, hogy vonja vissza a JARPAII javaslatot, vagy legalábbis vizsgálja felül azt, és a kutatások eredményességéhez szükséges információkat olyan módon szerezze meg, amely nem vezet a bálnák legyilkolásához ban St. Kitts & Nevis szigetén szintén felmerült a JARPAII problematikája. Az IWC a konferencia harmadik napján vitatta meg a bálnavadászat speciális célból történő engedélyezésének kérdését. Amit ki kell emelni, hogy Japán az előirányzott adatokhoz képest 853 csukabálnát és 10 közönséges barázdásbálnát ejtett el. Tehát ha minimálisan is, de átlépte az általa meghatározott számot. A bálnavadászat speciális célból történő engedélyezése egyébként magán az IWC-n belül is vitatott, így ahogy a korábbi években is erőteljes vita alakult ki az engedélyezés mellett és ellen. 34 A 2008-as Santiago-ban tartott találkozón döntés született egy új módszer kialakításáról, amelynek tárgya az engedélyezés felülvizsgálata volt. Ennek értelmében megalakításra kerül egy kisebb méretű szakértői munkaértekezlet, amely az új indítványokat, vagy az eddigi indítványok eredményeit független módon lesz képes megvizsgálni. 35 Japánnal kapcsolatban meg kell említeni, hogy 2004 óta évről-évre indítványt tesz az antarktiszi tilalmi zóna megszüntetése iránt, azonban az ehhez szükséges háromnegyedes többséget sosem sikerült még elérnie. Emellett hivatkozott már társadalmi-gazdasági tényezőkre is a bálnavadászat kapcsán, mondván, hogy négy bálnavadászatból élő japán 32 A JARPAII tervezetének III. fejezete 33 Az IWC honlapja, (2011. IX. 21.) 34 Az IWC honlapja, (2011. IX. 21.) 35 Az IWC honlapja, (2011. IX. 21.)

11 BÁLNAVADÁSZAT AZ ANTARKTISZON 113 közösség a kereskedelmi célú bálnavadászat megtiltása óta megélhetési gondokkal küzd. 3. Ausztrália részvétele a cetvédelemben Ausztrália 1978-tól a világ nagyhatalmai közé tartozik, ami a cetvédelmi tevékenységet illeti. Ettől az évtől ugyanis az országban megszűnt iparágként létezni a bálnavadászat. Az ausztrál vizek kb. 45 cet- és delfinfajnak adnak otthont, melyek védelme nemzeti, regionális és nemzetközi szinten is az ausztrál kormány elsődleges célja. Az ország kormánya az 1986-os kereskedelmi moratórium megalkotásában is élen járt decemberében a kormány kihirdette a több mint 32 millió dolláros programcsomagját, amely egy, a cetek és más tengeri emlősök kutatásával és védelmével kapcsolatos kezdeményezés. Lényege ellentétben a japán módszerrel, hogy csak megfigyelik a bálnákat, azonban nem pusztítják el azokat. E kezdeményezés egyik kulcspontja a déli (antarktiszi) területekre vonatkozó tudományos társulás (Southern Ocean Research Partnership), amelyet az Ausztrál Tengeri Emlős Központ (AMMC) is támogat. E társulás célja, hogy nemzetközi szinten is értékes kutatási eredményekkel szolgáljon, egyszer és mindenkorra demonstrálva azt, hogy szükségtelen a bálnák elpusztítása a kutatások végett. Az ausztrál kormány 2009-ben egy értekezletet tartott, melyen 12 ország és számos szervezet képviselői is tiszteletüket tették. Az értekezlet eredményeként megszületett egy 5 éves kutatási programtervezet, melyet az IWC Tudományos Bizottsága felülvizsgált, és egyhangúan elfogadott. Itt kell megemlíteni, hogy az AMMC is szorosan együttműködik az IWC-vel tudományos adatok szolgáltatása útján, ezzel is biztosítva az ausztrál kormány politikáinak érvényesülését és a cetek védelmét. Másik kulcspont a politikai támogatás, amelynek célja, hogy az IWCn belül az ausztrál cetvédelmi törekvések megvalósulhassanak. Az ország kormánya kiemeli, hogy az IWC éves ülésein Ausztrália javaslatokat terjeszt elő a ceteket fenyegető veszélyek elhárítása érdekében, valamint hogy az ország jelentős lépéseket tesz azért, hogy az IWC-t egy olyan multilaterális fajmegőrző szervezetté varázsolja, amely a XXI. században 36 Az ausztrál Környezetvédelmi Minisztérium honlapja, (2011. IX. 21.)

12 114 KARDOS ANDRÁS is alkalmas a cetvédelmi törekvések megvalósítására a legjobb tudományos alapokon és gyakorlaton keresztül. 37 Látható tehát, hogy Ausztrália és Japán ambíciói, a cetvédelem területén kifejtett törekvései és tevékenységei szöges ellentétben állnak egymással. Úgy vélem, hogy az eddig ismertetett háttéranyagok fontosak az ügy megértése szempontjából, gyakorlatilag ezen események vezettek el addig, hogy május 31-én Ausztrália a Nemzetközi Bírósághoz fordult. 4. Bálnavadászat az Antarktiszon, avagy az ausztrál-japán jogvita 4.1. Ausztrália keresete Ausztrália kormánya tehát május 31-én nyújtotta be keresetlevelét a hágai székhelyű Nemzetközi Bírósághoz. A keresetlevél Japán folyamatos, nagymérvű bálnavadászati törekvéseivel kapcsolatos, amelyet a korábban említett JARPAII program alapján végez. Ausztrália szerint Japán megszegi az általa tudomásul vett bálnavadászat szabályairól szóló nemzetközi egyezményt (ICRW), csakúgy, mint számos más nemzetközi kötelezettségét a tengeri környezet és tengeri emlősök megóvása kapcsán. Ausztrália következetesen ellenezte a JARPAII programot egyéni szinten és egyes nemzetközi fórumokon keresztül is, beleértve az IWC-t: ennek keretében régóta próbálta bálnavadász gyakorlatának megváltoztatására rábírni Japánt, ám ez sikertelennek bizonyult részben az IWC gyenge jogosítványai, részben pedig annak következtében, hogy Japán költségvetési támogatást nyújtott pl. a bizottságban mellette szavazó kis karibi államok kormányainak. 38 Szerintük Japán egyrészt köteles valamennyi bálnaállomány tekintetében tartózkodni azok kereskedelmi célú elpusztításától, továbbá a kereskedelmi célú bálnavadászattól az antarktiszi tilalmi zónában. E kötelezettségeket az ICRW 10. cikkének (e) bekezdésére, valamint a 7. cikkének (b) bekezdésére alapozza a felperes. Továbbá kifejti, hogy az 1969-es szerződések jogáról szóló Bécsi Egyezmény alapján Japán a kötelezettségeit jóhiszeműen köteles gyakorolni. 39 A felperes állam hivatkozik a JARPA és JARPAII programokra, mint amelyek nem összeegyeztethetők a nemzetközi egyezményekkel, és 37 Az ausztrál Környezetvédelmi Minisztérium honlapja, (2011. IX. 21.) 38 Lásd Paul, BROWN: Japan admits using aid to build pro-whaling vote, The Guardian, 1999, XI. 11.; RAISZ: A környezetvédelem helye a nemzetközi jog rendszerében, Az 1969-es Bécsi Egyezmény 26. cikke mondja ki az államok e kötelezettségét.

13 BÁLNAVADÁSZAT AZ ANTARKTISZON 115 amelyeknek köszönhetően Japán több ezer cetet levadászott az utóbbi időben. Emellett felsorolja a déli vizekben található veszélyeztetett bálnafajokat, amelyeket Japán tevékenysége folytán a kipusztulás veszélye fenyeget. Ausztrália kifejezésre juttatja még, hogy Japán az IWC által megfogalmazott ajánlásokat időről időre figyelmen kívül hagyta, annak ellenére, hogy az ICRW alapján az IWC bármely fél részére ajánlásokat fogalmazhat meg a cetekkel vagy a bálnavadászattal kapcsolatban, figyelemmel elsősorban arra a célra, hogy a jövő generációk számára a cetállomány megőrzésre kerüljön. Az IWC a JARPA és JARPAII programokkal kapcsolatban is számos ajánlást tett közzé, amelyeket Japán figyelmen kívül hagyott. 40 A felperes ország továbbá az alperes rovására írja azt, hogy más kétvagy többoldalú kérelemnek sem volt hajlandó eleget tenni Japán. Így például december 21-én Ausztrália 29 másik állammal és az Európai Bizottsággal együtt küldött a japán kormánynak egy ún. Aide Memoire-t, melyben tájékoztatták Japánt a JARPAII program folytatásával kapcsolatos tiltakozásukról. Ezen dokumentum arra ösztökélte a felkelő nap országát, hogy csatlakozzon a nemzetközi közösséghez, hagyjon fel a bálnák leölésével és a JARPAII-t végrehajtó hajóit hívja vissza a nyílt vizekről. 41 Összességében Japán a következő kötelezettségszegéseket követte el Ausztrália szerint: Japán megszegi a Washingtoni Egyezmény 10. cikkét, amelynek értelmében köteles lenne valamennyi bálnaállomány tekintetében tartózkodni azok kereskedelmi célú elpusztításától, továbbá megszegi a 7. cikk rendelkezéseit is, amely értelmében köteles lenne tartózkodni a kereskedelmi célú bálnavadászattól a déli vizeken; 42 ezenfelül a JARPAII program nem igazolható az ICRW VIII. fejezete alapján, amely a tudományos célú bálnavadászatot lehetővé teszi bizonyos esetekben; illetve a JARPA és a JARPAII programok nem összeegyeztethetők a nemzetközi egyezményekkel; továbbá felsorolja azokat a déli vizekben élő veszélyeztetett fajokat, amelyeket kipusztulás veszélye fenyeget Japán tevékenységének köszönhetően; valamint kiemeli, hogy Japán a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság ajánlásait rendre figyelmen kívül hagyta, és más két- vagy többoldalú 40 NB, Antarktiszi bálnavadászat, Ausztrália vs. Japán, végzés, 2010, VII NB, Antarktiszi bálnavadászat, végzés, 2010, VII ICRW 10. cikk (e), ill. 7. cikk (b) bek.

14 116 KARDOS ANDRÁS kérelemnek sem volt hajlandó eleget tenni, illetve megszegte a nemzetközi szokásjogot is. Ausztrália kormánya a keresetlevelében azt kéri a Nemzetközi Bíróságtól, hogy Japánt nyilvánítsa vétkesnek a nemzetközi kötelezettségei megszegése terén a JARPAII program alkalmazása miatt. Ezen felül arra kéri a Bíróságot, hogy rendelje el, hogy Japán: a JARPAII végrehajtását hagyja abba; vonjon vissza minden felhatalmazást és engedélyt a keresetlevél tárgyául szolgáló tevékenységek vonatkozásában; továbbá nyújtson garanciát és biztosítékot, hogy a JARPAII, vagy más hasonló program keretein belül nem tesz további lépéseket, amíg tevékenysége a nemzetközi jogi kötelezettségekkel összhangba nem kerül. Fontos hangsúlyozni, hogy Ausztrália ad hoc bíró kijelölését irányozta elő keresetlevelében, tekintettel arra, hogy jelenleg a Nemzetközi Bíróság elnöke Hisashi Owada személyében japán állampolgár. 43 Stephen Smith ausztrál külügyminiszter leszögezte: a bírósági eljárás nem lesz káros hatással a kétoldalú kapcsolatokra, az ügyet "két barát közötti nézeteltérés független jogi rendezéseként" fogják fel. Akamacu Hirotaka japán halászati miniszter sajnálkozását fejezte ki az ausztrál döntéssel kapcsolatban, és hangoztatta: az IWC a tudományos célú bálnavadászat programját elfogadja, Japán pedig ezt alapul véve fog érvelni. 44 A Nemzetközi Bíróság július 13-án kelt végzésében megállapította a perben álló felek számára nyitva álló határidőket perbeszédeik előadására: eszerint Ausztrália május 9-ig volt köteles előadni memorandumát, 45 míg Japán erre március 9-ig reagálhat. 46 Aktualitásként ki kell emelni, hogy Japán biztonsági okokból felfüggesztette a déli-sarkvidéki bálnavadászatot, és nem zárták ki azt sem, hogy a tervezettnél hamarabb hazahívják a hajóikat. Mindennek hátterében az áll, hogy a Sea Shepherd egyik hajója a japán flotta bázishajójának nyomába eredt, gyakorlatilag kikényszerítve annak visszavonulását. 43 NB, Antarktiszi bálnavadászat, végzés, VII A HVG honlapja, (2010. V. 28.) 45 A Nemzetközi Bíróság honlapján jelenleg semmilyen információ nem található Ausztrália memorandumáról, így jelenleg új fejleményekről nem beszélhetünk az eset kapcsán. 46 NB, Antarktiszi bálnavadászat, végzés, 2010, VII. 13.

15 BÁLNAVADÁSZAT AZ ANTARKTISZON Megjósolható-e a jogvita kimenetele? Annyi bizonyos, hogy az ügyben még sokára várható ítélethozatal. Kiemelkedő jelentőséget tulajdonít az esetnek az a tény, hogy a Nemzetközi Bíróság előtt soha nem volt bálnavadászattal kapcsolatos ügy. De ugyanez elmondható a Nemzetközi Tengerjogi Bíróságról (ITLOS) is. Ez utóbbi szerv önálló alanya a nemzetközi jognak, ítélkezési gyakorlatát a tengerjogi egyezményre (UNCLOS) alapítja, valamint a nemzetközi jog egyéb szabályaira annyiban, amennyiben azok nem összeegyeztethetetlenek a Montego Bay-egyezménnyel. 47 A Nemzetközi Bíróság előtt környezetvédelmi tárgyú jogviták voltak már folyamatban, azonban konkrét állatvédelmi ügyet még soha nem bírált el a testület. A Tengerjogi Bíróság előtt összesen eddig 17 eljárás futott, amelyek közül a téma és a felek hasonlósága miatt egy halászati tárgyút emelek ki, amely a déli vizekben található tonhalállománnyal kapcsolatos. Az aktuális ausztrál-japán jogvita eldöntése kapcsán a Nemzetközi Bíróság bíráinak figyelme minden bizonnyal kiterjed majd e jogesetre is. Az ügy 1999-ből származik, melyben a két felperes állam Ausztrália és Új-Zéland, az alperes pedig Japán. A jogvita az említett tonhalállomány megóvásával kapcsolatos; a felperes államok szerint Japán jelentős mértékben túllépte a halászati küszöböt, és így e tevékenységei eredményezték azt, hogy a tonhalállomány megóvása és az abban való együttműködés sikertelen legyen. Ausztrália és Új-Zéland arra hivatkozott, hogy Japán 1998-ban és 1999-ben egy egyoldalú kísérleti programot indított el, amely komolyan és visszafordíthatatlanul fenyegeti a déli vizeken található tonhalállományt. 48 A felek meghallgatása után az ITLOS döntése a következő volt: a felperesek és az alperes nem tehetnek olyan lépéseket, amely súlyosítja vagy kiterjeszti a jogvitát, továbbá amely a választottbírósági döntés tekintetében az ügy érdemét eleve hátrányosan érinti; a feleknek tartaniuk kell magukat a korábban rögzített halászati kvótákhoz; és folytatniuk kell az egyeztető tárgyalásokat. 49 Végül a jogvita eldöntése végett felállított választottbíróság azt állapította meg, hogy a vita érdemi kérdéseinek eldöntésére nincs hatásköre, 47 UNCLOS 293. cikk 48 ITLOS, Ausztrália és Új-Zéland keresetlevele, VII Az ITLOS végzése az ügyben, VIII. 27.

16 118 KARDOS ANDRÁS valamint hogy a Nemzetközi Tengerjogi Bíróság által elrendelt ideiglenes intézkedéseket a választottbírósági ítélet napjától kezdve hatályon kívül helyezi. 50 Látható tehát, hogy az aktuális ausztrál-japán bálnavadászati ügy és a most röviden bemutatott 1999-es eset között felfedezhető némi hasonlóság az ügy érdeme és a felek kapcsán is. Tény az is, hogy a most folyamatban lévő jogvita összetettebb: amellett, hogy Japán átlépi a meghatározott vadászati kvótákat és általuk tudományosnak nevezett programot indított a cetek elpusztítása okán, felmerülnek olyan kérdések is, hogy vajon tudományos kutatásnak minősül-e ez a tevékenység, illetve a tilalmi zónára vonatkozó előírásokat mennyiben szegte meg a japán flotta. Mindenesetre a tonhal-eset támpontként szolgálhat az ügy elbírálása során. Azonban nem szabad elfelejtkezni a korábban említett Uruguay-folyói papírgyár ügyéről sem, hiszen adott esetben a Nemzetközi Bíróság ezen ügyet szemügyre vételezve is dönthet majd. 51 A jogvita részleteinek mélyebb elemzése nélkül azt érdemes kiemelni, hogy a felek mire hivatkoztak igényeik előterjesztése során. Argentína szerint Uruguay megszegte a két állam által 1975-ben megkötött szerződés bizonyos pontjait, valamint más, nemzetközi jogi és nemzetközi szokásjogi normákat. Így a felperes szerint az alperes megszegte azon kötelezettségét, hogy az ésszerű és optimális hasznosítása végett tegyen meg minden szükséges intézkedést, emellett tájékoztatási kötelezettségének sem tett eleget, amikor a két állam által közösen felállított igazgatási szervet (spanyol rövidítéssel CARU) nem értesítette a két papírgyár folyó-menti létesítéséről. Ami ennél fontosabb, hogy nem tette meg a szükséges intézkedéseket a vízi környezet, a halak és a biodiverzitás védelme érdekében, beleértve az ezekkel kapcsolatos, együttműködési kötelezettséggel összefüggő intézkedéseket. Látható tehát, hogy főként környezetvédelmi és környezetjogi érvekkel szembesült a Bíróság Argentína kérelme esetén. 52 Ezzel szemben Uruguay ellenkérelme a következőket fedte le: egyrészt megemlítésre kerül, hogy argentin állampolgárok egy csoportja blokád alá helyezte az Uruguay-folyó felett átívelő egyik legfontosabb hidat, elzárva ezzel a kereskedelmi kapcsolatokat és a turizmus lehetőségét a két ország között. Az alperes állam kifejezésre juttatja, hogy Argentína célja ugyan valóban a papírgyárak felépítésének és működésbe 50 A választottbíróság ítélete, 2000, VIII Valamint a publikáció első részében szintén említett Bős-Nagymaros ügy is alapul szolgálhat. 52 NB, Uruguay-folyó, Argentína keresetlevele, 2006, V. 4.

17 BÁLNAVADÁSZAT AZ ANTARKTISZON 119 hozatalának megakadályozása, azonban nem feltétlenül azon célokból, amelyeket korábban a Nemzetközi Bíróság előtt meghatározott. Így Uruguay ellenkérelmében előadta, hogy a Bíróság kötelezze Argentínát minden olyan szükséges intézkedés megtételére, amely a közlekedés helyreállítására irányul, továbbá hogy felperes állam tartózkodjon minden olyan tevékenységtől, ami kiterjeszti a jogvitát, illetve amely prejudikáló jelleggel bír Uruguay jogsértéseit illetően. 53 Úgy vélem, hogy a bálnavadászati jogvitában alapvetően hasonló lesz a felállás: Ausztrália környezetvédelmi érvekre fog alapozni, hiszen a jogvita megindításának hátterében is a környezet védelme áll. Japán győzelmi esélyeit abban látom, ha a környezetvédelmi kérdéseket megpróbálja kikerülni, és inkább szociális-gazdasági érvekkel próbál meg apellálni igaz, a 2002-es Johannesburgi Konferencia óta a három pillér, azaz a gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint a környezet védelme a fenntartható fejlődés céljainak biztosítása végett még inkább összekapcsolódik. Japán továbbá minden bizonnyal ki fog tartani azon érvei mellett, hogy a cetállomány pusztítását az ICRW VIII. fejezetének felhatalmazása alapján, tudományos célzattal végzi. Korábban említettem, hogy a Nemzetközi Bíróság az argentinuruguayi ügyben is elutasította a szakértők véleményére épülő bizonyítási eljárást. Könnyen előfordulhat, hogy ha engedélyezi szakértők bevonását az eljárásba, akkor más kimenetelről beszélhetnénk most az ügy kapcsán. De miért is fontos ez? Azért, mert a folyamatban lévő ausztrál-japán jogvitában véleményem szerint elengedhetetlen lenne éppen a japán kutatások céljainak jogosságát megállapítandó szakértők bevonása, meghallgatása, és alapvetően szakvélemények figyelembevétele nélkül nem is születhet igazságos döntés az ügyben. Érdemes még kiemelni az eset kapcsán, hogy ha majd egyszer végleges döntés születik egyik vagy másik fél igazáról, akkor az a további jogviták szempontjából mintegy precedensként szolgálhat majd a cetvédelem és bálnavadászat kapcsán. Elképzelhetőnek tartom, hogy ez egyfajta lavinát is elindít majd, hiszen ha a Nemzetközi Bíróság Ausztráliának ad majd igazat más országok is kezdeményezhetnek majd egy-egy ehhez hasonló eljárást. Nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy Japánon kívül vannak más bálnavadász országok is gondoljunk csak Izlandra, Norvégiára vagy a dán fennhatóság alá tartozó Grönlandra, valamint a bálnavadászattól elrugaszkodva az állatvédelem más területén is léteznek nemzetközi egyezmények, amelyek megszegése esetén előfordulhatnak hasonló esetek a közeljövőben. 53 NB, Uruguay-folyó, Uruguay ellenkérelme, 2006, XI. 29.

18 120 KARDOS ANDRÁS Lehet érveket felhozni amellett, hogy Japán az ICRW VIII. fejezetének felhatalmazása alapján végzi a bálnák sorozatos elpusztítását. Az ügy hátterét és előzményeit megismerve azonban úgy vélem, hogy ez puszta ürügy e tevékenység folytatására, semmi több. Nyilvánvalóan Japán mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a saját igazát juttassa majd érvényre a Nemzetközi Bíróság előtt, azonban az eddig feltárt tények alapján úgy vélem, hogy nehéz dolga lesz e vonatkozásban. A tilalmi zónán belül történő bálnavadászatot illetően pedig nem hiszem, hogy elfogadható érvet tud majd felvonultatni a japán kormány, főleg akkor nem, ha Ausztrália bizonyítja majd, hogy Japán mindenféle egyezményt és megállapodást felrúgva továbbra is kereskedelmi célból végzi e tevékenységét. Nem beszélve arról, hogy a különböző nemzetközi szervezetek (Greenpeace, Sea Shepherd) is mind-mind Ausztrália oldalán állnak, és mindent megtesznek majd azért, hogy Japánt a Nemzetközi Bíróság elmarasztalja. Mindemellett azonban a jövő kérdése, hogy a Nemzetközi Bíróság képes lesz-e megbirkózni a feladattal, és az állatvédelem, illetve konkrétan a bálnavadászat kapcsán meg tudja-e majd hozni a helyes döntést. Ezzel párhuzamosan adódik a kérdés, hogy szükség van-e egy önálló nemzetközi környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó bíróságra. Véleményem szerint igen, habár az ilyen speciális igazságszolgáltatási szervek létét mindig viták övezik. 54 A nemzetközi környezetvédelmi ügyek annyira összetettnek, komplexnek mondhatók, hogy egy szakosított intézmény felállítását szükségesnek tartom. Mindenesetre ezen ítélet döntő lehet abban, hogy kiderüljön: valóban szükség van-e ilyen szervre. Ezenfelül a szakértőkkel és szakvéleményekkel kapcsolatos elképzeléseimet részben azért is fejtettem ki már korábban, mert úgy vélem, hogy egy ilyen nemzetközi környezetvédelmi bíróság nem működhet szakértői testület nélkül. Alapvető elképzelésem, hogy a bírói gárda eleve környezetjogilag specializált legyen, azonban az egyes jogvita tárgyául szolgáló tevékenységek megvizsgálására, feltérképezésére szükség lenne egy szakértőkből álló gárdára is így segítve a bírók munkáját. Elképzelésem szerint hasonlóan tevékenykednének, mint a büntetőjogi ügyekben az igazságügyi orvos szakértők. Objektív véleményükre alapozva sokkal igazságosabb és gyorsabb döntések születhetnének. 54 Bővebben lásd Benedict, KINGSBURY, Foreword: Is the Proliferation of International Courts and Tribunals a Systematic Problem? N.Y.U. Journal of International Law and Politics, Vol. 31., ,

19 BÁLNAVADÁSZAT AZ ANTARKTISZON 121 Nyilvánvalóan hátulütője lenne ennek a megoldásnak, hogy az eljárások költségesebbek lennének, és a hatáskör-megosztás kérdését rendezni kellene az egyes bíróságok között. Továbbá problémaként merülhetne fel a nemzetközi bíróságok proliferációjának kérdésköre, illetve nyilvánvalóan jelenleg a legfőbb akadályt az államok képzik, hiszen ha nem hajlandóak egy ilyen szervet felállítani, ill. ahhoz fordulni egy-egy jogvita eldöntése végett, akkor az ötlet nem kivitelezhető. Irodalomjegyzék Felhasznált nemzetközi dokumentumok A bálnavadászat szabályozásáról szóló nemzetközi egyezmény, Washington, A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény, Washington, Megállapodás a Balti- és az Északi-tenger kistestű cetféléinek védelméről, New York, Megállapodás a Fekete-tenger, a Földközi-tenger és az egybefüggő atlanti területek cetféléinek védelméről, Monaco, Tengerjogi Egyezmény, Montego Bay, 1982 Felhasznált könyvek Daniel, BODANSKY, The art and Craft of international environmental law, Harvard University Press, Alan Freestone, David, BOYLE (szerk.). International law and sustainable development, Oxford University Press, BRUHÁCS János: Nemzetközi környezetvédelmi jog, ELTE Jogi Továbbképző Intézet, Budapest, BRUHÁCS János: Nemzetközi vízjog, Akadémiai Kiadó, Budapest, CSÁK, Csilla: Környezetjog I. kötet, Novotni kiadó, Miskolc, 2008.

20 122 KARDOS ANDRÁS Joseph F. C., DIMENTO,: The global environment and international law, University of Texas Press, Alexandre, KISS, Dinah, SHELTON, International environmental law, Transnational Publishers Inc., New York, Alexandre, KISS, Dinah, SHELTON, Manual of European environmental law, Grotius Publications Ltd., Cambridge, KOVÁCS Péter, Nemzetközi közjog, Osiris Kiadó, Budapest, Simon, LYSTER, International wildlife law, Grotius Publications Ltd. Cambridge, Felhasznált tanulmányok, cikkek Alberto, ALVAREZ-JIMENEZ, Inter-State Environmental Disputes, Provisional Measures and the International Court of Justice s Order in the Case Concerning Pulp Mills on the River Uruguay, Temple Journal of Sci. Tech. & Environmental Law, 25. évf., Pieter H. F., BEKKER, Practice Before the International Court of Justice, in International Litigation Strategies and Practice, Barton Legum Ed., Paul, BROWN, Japan admits using aid to build pro-whaling vote, The Guardian, XI. 11. Juan Guillermo Sandoval, COUSTASSE, Emily, SWEENEY-SAMUELSON, Adjudicating Conflicts Over Resources, Göttingen Journal of International Law (2010) HERCZEGH Géza, Bős-Nagymaros, Valóság, (XLVII), 2. sz. Benedict, KINGSBURY, Foreword: Is the Proliferation of International Courts and Tribunals a Systematic Problem? N.Y.U. Journal of International Law and Politics, Vol. 31.,

A nemzetközi folyók. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

A nemzetközi folyók. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 A nemzetközi folyók Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Témakörök 1. A nemzetközi folyók jogának fejlődése 2. A nemzetközi folyó fogalma 3. A nemzetközi vízjog. Vízügyi viták 4. A nemzetközi

Részletesebben

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011 A viták békés rendezése Az erőszak tilalma Komanovics Adrienne, 2011 1 I. A viták békés rendezése Komanovics Adrienne, 2011 2 Áttekintés (1) A nemzetközi vita fogalma (2) Jogforrások (3) A viták békés

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX)

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX [ ](2015) XXX draft A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX) az Európai Tengerügyi és Halászati Alap 2016. évi munkaprogramja és az Alap végrehajtására vonatkozó finanszírozási

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály. Ózd, 2013. október 1.

PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály. Ózd, 2013. október 1. J a v a s l a t a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Társulási Megállapodássak kapcsolatos döntés meghozatalára Előterjesztő:

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A verseny rövid ismertetése

A verseny rövid ismertetése MISKOLCI EU VÁNDORKUPA Országos európai jogi perbeszédverseny A verseny rövid ismertetése 1. A verseny célja A 2014-ben immár kilencedik alkalommal megrendezésre kerülő Miskolci EU Vándorkupa európai uniós

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

Az Apple Samsung jogviták a táblagépek területén és a forum shopping lehetősége

Az Apple Samsung jogviták a táblagépek területén és a forum shopping lehetősége Iustum Aequum Salutare X. 2014. 2. 71 79. Joghatósági szabályok az uniós formatervezési minta-oltalmi rendelet alapján Az Apple Samsung jogviták a táblagépek területén és a forum shopping lehetősége Somssich

Részletesebben

L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa

L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa Várnay Ernő Az Európai Bíróság ítélete a Magyarország kontra Szlovákia ügyben* Sólyom László uniós polgár és/vagy államfő? Hivatalos hivatkozás:

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4.

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4. A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése Corvinus/BIGIS 2009. február 4. Külügyi hatalom nemzetközi szerződések kötésének joga aktív és passzív követségi

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVI/2. (2008), pp. 745-692 SÜRGŐSSÉGI ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS POLGÁRI ÜGYEKBEN* WOPERA ZSUZSA"

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVI/2. (2008), pp. 745-692 SÜRGŐSSÉGI ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS POLGÁRI ÜGYEKBEN* WOPERA ZSUZSA Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVI/2. (2008), pp. 745-692 SÜRGŐSSÉGI ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS POLGÁRI ÜGYEKBEN* WOPERA ZSUZSA" Bevezető megjegyzések Az Európai Közösségek Bírósága

Részletesebben

1962. évi 25. törvényerejű rendelet

1962. évi 25. törvényerejű rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 1962. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 14. 2015. 20. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3195/2015. (X. 14.) AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról... 1384 3196/2015. (X.

Részletesebben

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Law Working Papers 2013/1 Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter

Részletesebben

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja Az Equity Action projekt bemutatása A rendezvény célja Taller Ágnes dr. Koós Tamás 2013. február 14. This work is part of EQUITY ACTION which has received funding from the European Union, in the framework

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Petíciós Bizottság 25.3.2010 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Jan Bubela, német állampolgár által benyújtott 0284/2008. számú petíció a tervezett prágai körgyűrűről Hana

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 171. szám MAGYAR KÖZLÖNY 171. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. november 12., csütörtök Tartalomjegyzék 9/2015. (XI. 12.) MEKH rendelet Az új földgáz árszabályozási ciklus megállapításáról 21588 50/2015. (XI.

Részletesebben

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra;

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra; A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 2. sz. általános ajánlása: A rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemben részt vevő szakosított nemzeti

Részletesebben

A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1.

A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1. A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1. Tartalom 1. UNESCO Egyezmény a szellemi kulturális örökség védelméről

Részletesebben

A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés az Európai Unión belül

A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés az Európai Unión belül A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés az Európai Unión belül Útmutató jogászoknak Jogérvényesülés 2 Útmutató jogászoknak A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés az Európai

Részletesebben

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán PhD értekezés dr. Reiterer Zoltán Miskolc 2016 1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AZ ÉLELMISZERLÁNC KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZABÁLYOZÁSA PhD értekezés Készítette: dr. Reiterer Zoltán okleveles jogász

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.2.2005 COM(2005) 36 végleges 2005/0005 (CNS) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2792/1999/EK rendeletnek a 2004. évi cunami által sújtott országok részére történő

Részletesebben

Spiegler Tamás, jegyzői referens (Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal) Doktorandusz (PTE ÁJK Doktori Iskola)

Spiegler Tamás, jegyzői referens (Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal) Doktorandusz (PTE ÁJK Doktori Iskola) 81 Spiegler Tamás, jegyzői referens (Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal) Doktorandusz (PTE ÁJK Doktori Iskola) A társasházak törvényességi felügyelete a gyakorlatban Az egyes

Részletesebben

1. A legkedvezőbb végrehajtás fogalma és hatálya

1. A legkedvezőbb végrehajtás fogalma és hatálya Tájékoztató a KBC Securities végrehajtási politikájáról lakossági ügyfelek részére 1. A legkedvezőbb végrehajtás fogalma és hatálya A KBC Securities összhangban az EU pénzügyi eszközök piacairól szóló

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Közjogi természető keretek: belsı nemzeti jogok engedélyezési rendje nemzetközi szerzıdések szokásjog Magánjogi keretek: szerzıdések jogszabályok jogszabálynak

Részletesebben

Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel. Education and Culture Erasmus+

Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel. Education and Culture Erasmus+ Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel Education and Culture Erasmus+ Miről szól a nemzetközi kreditmobilitás? Erasmus nemzetközi kinyitása Rövid-időtartamú mobilitás

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT Munkajog és az alternatív vitarendezés

SZAKDOLGOZAT Munkajog és az alternatív vitarendezés SZAKDOLGOZAT Munkajog és az alternatív vitarendezés MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR MUNKAJOGI- ÉS AGRÁRJOGI TANSZÉK Készítette: Gáll Máté Konzulens: Dr. Rácz Zoltán PhD, egyetemi docens Miskolc

Részletesebben

Kereskedelmi Program Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara

Kereskedelmi Program Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara Kereskedelmi Program Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara A Kanadai Kereskedelmi Kamara úgy vállal felelősséget magyarországi jelenlétével, hogy felkészítő és képzési lehetőségeket nyújt, amelyek révén a

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával

Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával Dr. Mester Gyula Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával Összefoglaló: A közlemény tematikája honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával. A bevezetés után a tudományos teljesítmény mérésének

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 2009/2241(INI) 2.2.2010 JELENTÉSTERVEZET az Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozására

Részletesebben

- ARECHIVIC PROJEKT WORKSTREAM-3 MÓDSZERTANI IRÁNYELVEK

- ARECHIVIC PROJEKT WORKSTREAM-3 MÓDSZERTANI IRÁNYELVEK EURÓPAI IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG Alapvető Jogok és Állampolgárság Program - ARECHIVIC PROJEKT Az emberkereskedelem gyermekáldozatainak megsegítése és reintegrációja: a forrás és célországok leginkább bevált

Részletesebben

A természetes személyek adósságrendezési eljárásának hazai bevezetése

A természetes személyek adósságrendezési eljárásának hazai bevezetése Báger Gusztáv A természetes személyek adósságrendezési eljárásának hazai bevezetése Összefoglaló: A túlzott eladósodás a háztartások milliói számára teszi szükségessé a rehabilitáció támogatását. Magyarország

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

Hír-ADÓ. Az Európai Bíróság ítélete a magyar áfa visszaigénylés szabályozásáról

Hír-ADÓ. Az Európai Bíróság ítélete a magyar áfa visszaigénylés szabályozásáról Az Év Adótanácsadó Cége Magyarországon International Tax Review European Tax Awards 2011 Az Európai Bíróság ítélete a magyar áfa visszaigénylés szabályozásáról Hír-ADÓ 2011. augusztus 1. Az Európai Bíróság

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY A feladatsor három részből áll 1. A vizsgáztató társalgást kezdeményez a vizsgázóval. 2. A vizsgázó egy szituációs feladatban vesz részt a

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. *

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. * A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. * Tagállami kötelezettségszegés 95/46/EK irányelv A személyes adatok kezelése vonatkozásában a természetes személyeket megillető védelem és az ilyen adatok

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

OTKA T048849 LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI. Fejlesztési javaslatunk alapja egy empirikus tapasztalatok alapján kiigazított értékelési módszertan.

OTKA T048849 LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI. Fejlesztési javaslatunk alapja egy empirikus tapasztalatok alapján kiigazított értékelési módszertan. OTKA T048849 A KÖRNYEZETTUDATOS VÁLLALATI MAGATARTÁS KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS 1. KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEK A kutatási tervben empirikus vizsgálatokkal

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment)

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) - Az italoskarton gyűjtés és újrahasznosítás európai perspektívája Katarina Molin Főigazgató

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

A környezetvédelem helye a nemzetközi jog rendszerében avagy nemzetközi környezetjog bírói szemmel *

A környezetvédelem helye a nemzetközi jog rendszerében avagy nemzetközi környezetjog bírói szemmel * A környezetvédelem helye a nemzetközi jog rendszerében avagy nemzetközi környezetjog bírói szemmel * Raisz Anikó ** nemzetközi környezetjog a nemzetközi jog egyik legdinamikusabban fejlődő területévé vált

Részletesebben

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság

Részletesebben

KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria!

KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria! KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria! Alulírott DR. ZELLES ZOLTÁN ÜGYVÉD (Zelles és Társa Ügyvédi Iroda, székhelye: 1026 Budapest, Pasaréti út 52/b) PLACZ JÓZSEF (6000 Kecskemét, Gyenes M.

Részletesebben

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről A Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 4. sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége BESZÁMOLÓ Az EVDSZ 2011-2012. évi pénzgazdálkodásáról az EVDSZ Rendkívüli Kongresszus számára 2012. november 27. Az EVDSZ

Részletesebben

A TSZSZ működéséről és eljárásáról rendelkező jogszabályok

A TSZSZ működéséről és eljárásáról rendelkező jogszabályok 1 Tájékoztató előadás 3 A TSZSZ működéséről és eljárásáról rendelkező jogszabályok 2013. évi XXXIV. törvény az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA 7. ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSMÓDOSÍTÁS-TERVEZET A 2005-RE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA 7. ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSMÓDOSÍTÁS-TERVEZET A 2005-RE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 5.9.2005 COM(2005)419 végleges 7. ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSMÓDOSÍTÁS-TERVEZET A 2005-RE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ ÁLTALÁNOS BEVÉTELI KIMUTATÁS SZAKASZONKÉNTI

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában A Közbeszerzési Hatóság Útmutatója alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítésére Szerző: dr. Garancsy Georgina jogász, hivatalos

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 1134/2014. (XI. 25.) számú HATÁROZATA

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 1134/2014. (XI. 25.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: 20306-10/2014. Tárgy: a Magyar RTL Televízió Zrt. fellebbezésének elbírálása A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 1134/2014. (XI. 25.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

3. Milyen korlátozások vannak ha vannak egyáltalán a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

3. Milyen korlátozások vannak ha vannak egyáltalán a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében? Olaszország 1. Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó

Részletesebben

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén,

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén, 180. sz. Ajánlás a munkavállalók igényeinek védelméről munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

(1) A Szervezet neve: Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági Műszaki Bizottság Székhelye: Siófok

(1) A Szervezet neve: Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági Műszaki Bizottság Székhelye: Siófok Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági Műszaki Bizottság MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. Általános rendelkezések 1. A Műszaki Bizottság neve, székhelye (1) A Szervezet neve: Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági

Részletesebben

Pak s Váro s Önkormányzatán ak 8/1996.(III.31.) számú rendelete. a települési önkormányzati környezetvédelmi alapról * (Egys é g e s szerkezetben)

Pak s Váro s Önkormányzatán ak 8/1996.(III.31.) számú rendelete. a települési önkormányzati környezetvédelmi alapról * (Egys é g e s szerkezetben) Pak s Váro s Önkormányzatán ak 8/1996.(III.31.) számú rendelete a települési önkormányzati környezetvédelmi alapról * (Egys é g e s szerkezetben) 1. A környezet védelmének általános szabályairól szóló

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos apa 17 éves gyermeke ügyében kérte a segítségemet. A csatolt dokumentumok

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági

Részletesebben

Az EU Business Avenues program 2015-ben is folytatódik Délkelet-ázsiai üzleti lehetőség magyar vállalkozások számára

Az EU Business Avenues program 2015-ben is folytatódik Délkelet-ázsiai üzleti lehetőség magyar vállalkozások számára Az EU Business Avenues program 2015-ben is folytatódik Délkelet-ázsiai üzleti lehetőség magyar vállalkozások számára A program célja Szeretnénk ismételten felhívni a figyelmét az Európai Bizottság által

Részletesebben

6. A nemzetközi szerzıdések joga II.

6. A nemzetközi szerzıdések joga II. 6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. elıadás 2010. 10. 14. Vázlat 1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai 2. A szerzıdések értelmezése a) Az értelmezés

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 757/2014. (VII. 30.) sz. HATÁROZATA. megállapította,

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 757/2014. (VII. 30.) sz. HATÁROZATA. megállapította, Ügyiratszám: MN/18134-6/2014. Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 757/2014. (VII.

Részletesebben

Tudományos írásműfajok

Tudományos írásműfajok Tudományos írásműfajok Kutatási terv A téma meghatározása Összegyűjtött szakirodalom Kritikai forráselemzés Releváns szakirodalmak összegzése Hipotézis felállítása Hosszabb és mélyebb tanulmányok megírásához

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben