Politikusi hazugság és a jogi-politikai következmények

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Politikusi hazugság és a jogi-politikai következmények"

Átírás

1 Holndonner Róbert László Politikusi hazugság és a jogi-politikai következmények 1. BEVEZETŐ GONDOLATOK, AZ ELEMZÉS ELŐREVETÍTÉSE Az olasz reneszánsz legnagyobb hatású politikai gondolkodójának, Niccoló Machiavellinek A fejedelem című művében olvashatunk hosszabb fejtegetést a hatalom birtokosának azon kívánatos erényéről, hogy regnálása során tudja alkalmazni a cél szentesíti az eszközt elvét. A gondolat némiképp megerősítést nyer a modernitás egyik legnagyobb politikai gondolkodójának, Max Webernek a politikusi hivatásról szóló, később publikált előadásában, amelyben élesen elhatárolja az érzületetikát a felelősségetikától, és a politikus számára követendőként egyértelműen az utóbbit jelöli meg. Természetesen a két gondolkodó téziseit lehet vitatni, azt pedig még inkább, hogy a fenti tézisek hitellel alkalmazhatóak-e Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kormányzati tevékenységének és kampánykommunikációjának igazolására. Az mindenesetre tényként kezelhető, hogy az ezeket sajátos habitussal sommázó és sajátos éllel értékelő, az elhangzása után hónapokkal később napvilágra került balatonőszödi beszéd felvetette azokat a kérdéseket, amelyekre az említett két gondolkodó is érvényes válaszokat keresett. Ennek a dolgozatnak nem célja az ítéletalkotás; a törekvése mindössze annyi, hogy röviden felvázolja a botrány kirobbanásának a miniszterelnök pozíciójára gyakorolt hatásait. Ezeket a hatásokat érdemes összevetni azzal, hogy milyen következményekkel járt az Egyesült Államok elnökeire, amikor hazugságon kapták őket, illetve személyüket esetleges bűncselekmények vádjával illették. Példaként három jól ismert eset felvázolását kíséreljük meg: a Nixon elnök lemondását eredményező Watergate-botrányt, a Clinton elnök alkotmányos felelősségre vonásába torkolló Lewinskyügyet és George W. Bush elnök az Irak ellen 2003-ban megindított háború legitimációját alátámasztó érvrendszere kritikus pilléreinek megrogyását, amely leginkább csupán egy késéssel jelentkező népszerűségvesztést eredményezett AZ ELEMZÉS APROPÓJÁUL SZOLGÁLÓ MAGYAR ESEMÉNYEK TÉNYSZERŰ VÁZOLÁSA, A KÖVETKEZMÉNYEK RÖVID ÉRTÉKELÉSE Gyurcsány Ferenc néhány héttel koalíciójának választási győzelme után és az újonnan megalakítandó kormány által szükségszerűen foganatosítandó népszerűtlen és a választási ígéretekkel több ponton szembemenő intézkedések megkezdése előtt, május 26-án, egy a kormányüdülőben tartott zárt frakcióülés keretében mondta el beszédét, amely szeptember 17-ei nyilvánosságra kerülésével komoly politikai vihart kavart Magyarországon. A beszéd egyfelől trágár stílusával okozott meghökkenést, másfelől azon kijelentéseivel, amelyben a miniszterelnök nyíltan beismeri, sőt hangsúlyozza párttársainak többek között azt, hogy végighazudták kormányzásának teljes időszakát, különös tekintettel a választási kampány időszakára, amelyben kifejezett törekvés volt egyes lényeges adatok, illetve a választási győzelem esetére tervezett valós kormányzati szándék eltitkolása. A beszéd rögzített hanganyaga máig tisztázatlan módon nyilvánosságra került. A felvétel valódiságát a kormányfő elsőre elismerte, annak értelmezésére és értékelésére pedig haladéktalanul vállalkozott a sajtó megkereséseinek eleget téve, sőt a teljes szöveg is felkerült a miniszterelnöki blogra még a kiszivárgás napjának estéjén. A magyarázatadást azonban csak október 6-án, a miniszterelnöknek a parlament plenáris ülése előtt elmondott beszédében követte nyílt és egyértelmű bocsánatkérés.

2 A történteket illetően büntetőjogi felelősség kérdése komoly fórumon, jogi megalapozottsággal és hivatalos formában nem merült fel. Bár a kérdést mind az utcai kormányellenes csoportosulások egyes prominensei, mind pedig ellenzéki körök felvetették, eljárás nem indult, miután az okiratok meghamisításának vagy egyéb bűncselekménynek a bizonyíthatóságára nem volt kilátás, a közvélemény félrevezetése pedig nem büntetőjogi kategória, mint ahogy kampányban tett ígéretek be nem tartását sem lehet jogilag számon kérni. A probléma morális, illetve politikai, nem pedig jogi jellegű volt, így a megoldására is csak morális megnyilvánulások vagy politikai aktusok kínálkozhattak. A miniszterelnök népszerűsége, illetve alkalmasságának megítélése példátlan mélypontra süllyedt 1, ugyanakkor az adatok és a beszéd kiszivárgása között nem lehet közvetlen kapcsolatot kimutatni, ha figyelembe veszzük azt, hogy a tendencia a megelőző hónapok kormányzati intézkedéseinek hatására is ebbe az irányba mutatott, illetve, hogy az adatok három hónappal később még kedvezőtlenebb képet mutattak egy átmeneti enyhe javulás után. A népszerűségvesztés a miniszterelnök pártjának támogatottságában is megmutatkozott, ami az október 1-jei önkormányzati választások elsöprő ellenzéki előretörésében jutott kifejezésre, a főváros életét egyre inkább megnehezítő tömegmegmozdulások az október 23-ai nemzeti ünnepen történtekben tetőzve, illetve a parlament előtti tiltakozások pedig szintén állandósulni látszottak. Jóllehet az ellenzék mindebből igyekezett politikai tőkét kovácsolni, és felvetette a kormánynak egy nem pártpolitikai alapon felálló, szakértői kormánnyal való felváltását, Gyurcsány Ferencet pedig a magyar politikai és közélet persona non gratájának nyilvánította, a legitim módon pozícióba került kormányfő alkotmányos módon történő eltávolítására nem kínálkozott mód. A kormányfő menesztése miután ő maga nem mondott le önként ugyanis csak az Országgyűlés által lehetett volna elképzelhető (a köztársasági elnök ugyan feloszlathatja az Országgyűlést ezzel egyúttal a kormányt is felmentve megbízatása alól, és kiírhat újabb választást, de csak bizonyos feltételek megléte mellett, amelyek az adott helyzetben nem voltak adottak). Az Országgyűlés általi menesztésnek pedig politikai relevanciája nem volt: az Országgyűlés önmaga általi feloszlatása és így új választások kiírásának lehetősége szóba sem került, a konstruktív bizalmatlansági indítvány megszavazásához pedig az ellenzéknek nem lett volna többsége ezt demonstrálta az a tény, hogy a miniszterelnök, legitimitásának megerősítése érdekében, magabiztosan kérhetett bizalmi szavazást maga ellen, amelynek során a kormánykoalíció frakciói egyértelműen felsorakoztak mögötte. Az ellenzéknek csak hatástalan politikai nyomásgyakorló eszközök maradtak a kezében: az utcai elégedetlenkedések hallgatólagos támogatása, illetve a miniszterelnök által kezdeményezett találkozókról való távolmaradás, valamint az ülésteremből való tüntető kivonulás a parlament plenáris ülésein elhangzó miniszterelnöki felszólalások alkalmával. A tanulságok levonása, illetve az erre irányuló törekvés a kormány részéről legkézenfekvőbben a kormány 1105/2006 (XI. 6.) számú határozatával létrehozott elemzői szakértői munkacsoport, az úgynevezett Gönczöl-bizottság megbízásán tapintható ki. A bizottság február 2-ára készült el terjedelmes és az eseményeket széles spektrumon vizsgáló jelentésével munkájuk eredményének használhatóságát, illetve az abban foglaltak részrehajlástól mentes szakmaiságát a kormány és ellenzéke ellenkezőképpen ítélte meg AMERIKAI PÁRHUZAM I.: A WATERGATE-ÜGY ÉS RICHARD NIXON ELNÖK LEMONDÁSA A Watergate-botrány néven a köztudatba vonult visszaélés-sorozat egy közönséges betörés leleplezésével kezdődött június 17-én éjjel rajtakaptak öt embert, akik felforgatták a Demokrata Párt Országos Bizottságának a washingtoni Watergate 1 A Gallup közvélemény-kutató intézet adatai alapján.

3 épületkomplexumban található központi irodáját. Az ügyből valószínűleg nem is kerekedett volna ilyen komoly politikai következményekkel járó botrány, ha a The Washington Post oknyomozó riporterei, Bob Woodward és Carl Bernstein nem veszik mélyebb elemzés alá az esetet a lap hasábjain. A hivatalban lévő Nixon elnök feddhetetlensége akkor kérdőjeleződött meg először, amikor a vizsgálódás során kiderült, hogy az elektronikus titkos megfigyelőeszközökkel felszerelkezett betörők közül többen is közvetlen kapcsolatban állnak a CIA-vel, illetve az éppen folyó elnökválasztási kampány előkészítésére és lefolytatására létrehozott bizottsággal, a CREEP-pel ( az Elnök Újraválasztási Bizottsága ), továbbá az elnök legközvetlenebb tanácsadói körével is. Ennek kapcsán egyre világosabban kirajzolódott, hogy a cselekmények a politikai ellenfél taktikájának kifürkészésére irányultak megengedhetetlen eszközök igénybevételével és a kormányzati apparátus anyagi és emberi erőforrásainak felhasználásával. Bár a motiváció egyértelmű gyanú megalapozására adott alkalmat, a választási győzelemért folytatott versengésben magabiztosan vezető elnök egyértelműen tagadta, hogy a Fehér Háznak bármi köze is lenne a dologhoz. Ilyen körülmények között és ellenére aratott a novemberi választásokon végül könnyű, elsöprő győzelmet Nixon elnök demokrata párti ellenfele, George McGovern fölött, az országosan leadott szavazatok 61 és az elektori szavazatok 97%-ának megszerzésével. A régi-új elnököt 1973 januárjában az alkotmányos hagyományoknak megfelelően be is iktatták hivatalába, azonban pozíciója egyre instabillá kezdett válni. Az ügyben a Szenátus indított vizsgálatot 1973 februárjában, amely nyilvános, televízióban közvetített meghallgatásokhoz, vádak, ellenvádak, pletykák és fenyegetések egész sorához vezetett: az ügy résztvevőinek szájából olyan vallomások hangzottak el, melyek szerint a Fehér Ház közvetlenül érintett volt és törekedett az ügy eltussolására, egészen a megvesztegetések eszközéig merészkedve. John Dean, Nixon elnök különtanácsadója, az ügyben vádlottként meghallgatott fiatal ügyvéd végül azt is kijelentette, hogy az elnök véleménye szerint hazudott a közvéleménynek az ügyben játszott saját szerepét illetően: míg az elnök úgy nyilatkozott, hogy az ügy eltussolására irányuló kísérletekről egészen március 21-éig nem szerzett tudomást, Dean azt vallotta, hogy főnöke már szeptember 15-én biztosan tudomással bírt minden részletről, és kizárólag arra törekedett, hogy önmagát mentse az elnök ezen vallomása után menesztette egykori beosztottját. Az ügyben azonban további, közvetlen és cáfolhatatlan bizonyítékok előkerülésére lehetett számítani: az üggyel foglalkozó vizsgálóbírónak és a szenátusi vizsgálóbizottságnak tudomására jutott, hogy a Fehér Ház Ovális Irodájában évekre visszamenőleg hangfelvételek készültek, magának Nixonnak az utasítására. Miután Nixon, a hivatalára való kiváltságokra hivatkozva, megtagadta a hangszalagok kiszolgáltatását, az ehhez továbbra is ragaszkodó, az Igazságügyi Minisztérium által kijelölt vizsgálóbírót menesztetni akarta, erre azonban minisztere nem volt hajlandó, és helyettesével együtt inkább lemondott. Nixon ezen a ponton hátrált meg, és előbb csak néhány szalagot, később pedig még továbbiakat átadott a nyomozóknak. Bár a felvételek több szakaszon is hiányosak, rongáltak voltak amire a Fehér Ház csak megtámadható magyarázatokkal tudott szolgálni, mégis elég bizonyítékot tartalmaztak nemcsak az elnök szavahihetőségének, de büntetőjogi feddhetetlenségének a megkérdőjelezéséhez is: így például a felvételek szerint Nixon már hat nappal a történtek után, június 23-án tudott az eltussolási kísérletről szemben korábbi állításaival. Szavahihetőségén újabb csorba esett, amikor a hangfelvételek összevetésre kerültek a Fehér Ház által készített, komoly torzításokat tartalmazó, szerkesztett átiratukkal. A Legfelsőbb Bíróság 1974 júliusában egyhangúlag megerősítette a bíróságok jogát az ügy akadályozatlan kivizsgálására, július 30-án a kongresszusi vizsgálóbizottsága pedig megszavazta, hogy az impeachment eljárást a Képviselőház elé terjeszti, amelyben az elnököt az igazságszolgáltatás akadályoztatásával, az elnöki hatalommal való visszaéléssel és az impeachment eljárás hátráltatását célzó kísérletekkel vádolták. Bár Nixon augusztus 5-én

4 még biztosította az ország nyilvánosságát, hogy cselekedetei nem indokolják a lemondását, a lemondásra végül elkerülendő az egész Szenátus előtt zajló tárgyalás megszégyenítő látványosságát augusztus 9-én sor került; igaz, bűnösségének elismerésével adósan maradva, csupán azzal az indokkal, hogy a törvényhozásban nincs meg a kellő politikai bázisa. Nixon tehát kitért az alkotmányos felelősségre vonási eljárás elől, helyére pedig alelnöke, Gerald Ford lépett. A normál bírósági eljárás, amely ezek után folytatódott, és Nixon több segítőjének elmarasztalásához, sőt bebörtönzéséhez vezetett, Nixont vád alá nem helyezett társ-összeesküvőként nevezte meg, és bűnvádi eljárás egészen addig fenyegette, míg utódja, Ford elnök amnesztiát nem hirdetett az elnöksége idején az állam ellen elkövetett bűnökre vonatkozóan. Bár Ford cselekedetét sokan egy kegyvesztett és elkeseredett ember iránti együttérzésként, illetve a demoralizáló botrány végérvényes lezárásának szándékaként értékelték, egyes elemzők szerint ez is nagyban hozzájárult az újraválasztásért egy évvel később esedékes, Carter elnökjelölt és későbbi elnök elleni küzdelemben való alulmaradáshoz. Az ügy, lezáratlansága okán, végül a magas közhivatalokat betöltők iránti bizalom hosszú távú megingását eredményezte ugyanakkor egyes elemzők az évtizedek távlatából dicsérik Nixont, amiért lemondásával megkímélte az Egyesült Államok elnöki tisztének intézményét a meghurcolástól AMERIKAI PÁRHUZAM II.: A LEWINSKY-ÜGY ÉS A BILL CLINTON ELNÖK ELLEN MEGINDULT IMPEACHMENT ELJÁRÁS Bill Clinton demokrata párti elnököt második hivatali ciklusának közepén taszította mind magánéletileg, mind politikailag válságos helyzetbe a Lewinsky-ügy és ennek kapcsán a kongresszusi vád alá helyezési eljárás. Az ügy előzményei még Clinton első elnöki ciklusára vezethetők vissza, amikor is 1995-ben a frissen diplomázott Monica Lewinsky gyakornokként dolgozott a Fehér Házban, és ez idő alatt szexuális kapcsolatba került az elnökkel. Az ügy kiszivárgását az tette lehetővé, hogy a közben a Pentagonba átkerült barátnőjének bizalmasan beszámolt az elnök és közte fennálló korábbi viszonyról, aki ezt titokban rögzítette, majd pedig, miután Lewinsky egy másik jogeset kapcsán (Paula Jones ügy) az illető kapcsolatot tagadó eskü alatti írásbeli nyilatkozatot tett, rendelkezésére bocsátotta Kenneth Starrnak, aki független ügyészként vizsgálatokat folytatott az elnök néhány más korábbi ügyében, és akinek az Egyesült Államokban egyúttal legfőbb ügyészként is funkcionáló igazságügyi miniszter engedélyt adott vizsgálatainak az újabb ügyre történő kiterjesztésére. A botrány január 17-én egy kisebb honlapon nyert publicitást, amit négy nappal később a mainstream sajtó és média is átvett. A sajtó megkeresései elől először kitérni próbáló elnök, végül engedve a nyomásnak, január 26-án a Fehér Ház sajtótájékoztatóján adott egyértelműen cáfoló nyilatkozatot; az épp ezen az estén esedékes szokásos elnöki évértékelő beszédben, a State of the Union Addressben természetességgel kerülte a témát, nem is térve ki a személyét és az elnöki intézményt ért vádakra, mellette pedig felesége, Hillary Clinton is támogatóan állt ki minden nyilatkozatában az ügy kipattanását követő, komoly megpróbáltatást jelentő hónapokban. A következő főbb fordulatra hónapokkal később, 1998 júliusában került sor, amikor Lewinsky újabb tanúvallomással és tárgyi bizonyítékok kiszolgáltatásával állt elő végül, amelyek egyértelműen megkérdőjelezték Clinton hivatalos álláspontjának hitelességét. Clinton végül egy augusztus 17-ei meghallgatáson, előző nyilatkozatait megcáfolva, bevallotta, hogy a gyakornoknővel volt a munkakapcsolaton túlmutató fizikai kapcsolata is. Bár önmagában mindez még nem tekinthető bűncselekménynek legalábbis jogilag semmiképp, de még politikailag sem, legfeljebb erkölcsileg, Clinton politikai szorult helyzetét az teremtette elő, hogy mindezek alapján Kenneth Starr alappal vonhatta le azt a következtetést, hogy az elnök illethető a hamis tanúzás vádjával, miután a fentebb már idézett Paula Jones ügyben eskü alatt vallotta az elmúlt hónapok alatt kiderültek ellenkezőjét. Jóllehet

5 Clintonnak némi mozgásteret biztosított a szexuális együttlét különböző definícióival történő érvelés, az impeachment eljárással szembe kellett néznie. Az impeachment kongresszusi vád alá helyezés, illetve alkotmányos felelősségre vonás intézménye az Egyesült Államok alkotmányában lefektetett intézmény. A politikaijogi procedúra lényege, hogy szigorúan, ugyanakkor nem egzaktul meghatározott esetekben, így hazaárulás, vesztegetés vagy más súlyos bűnök és vétségek esetén az egyébként mentességet élvező magas hivatalokat betöltő személyeket a Kongresszus Képviselőháza többségi szavazással helyezhet vád alá, aminek megalapozottságáról a Szenátus a Legfelsőbb Bíróság főbírájának elnökletével lezajló meghallgatás-sorozat eredményeképp dönt minősített (kétharmados) többséggel; az elmarasztaló döntés eredménye kizárólag pozícióvesztés és a közhivatalok jövőbeli betöltésétől való eltiltás lehet, minden további felelősségre vonás már a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Az Egyesült Államok történetében Andrew Johnson elnököt érintő 1867-es és 1868-as kísérletek után másodszor került sor impeachment eljárásra. A 105. Kongresszus ciklusközi választások előtt álló, republikánus párti többségű kimenő Képviselőháza még az új választások alapján hivatalba lépő képviselők beiktatása előtt keresztül kívánt vinni az eljárást, ami december 19-ei határozatával 4-ből 2 pontban sikeres is volt: nagyjából a pártvonalak határa mentén megoszló, mégis az Európában és Magyarországon általánosan megszokott frakciófegyelem hiányáról tanúskodó (és a leköszönő politikusok számára még egy utolsó feltűnésre alkalmat adó) döntés szerint Clinton esetében a vád alá helyezést indokoltnak tartották az igazságszolgáltatás akadályoztatása és hamis tanúzás vétkében, míg a hatalommal való visszaélés vádjának felterjesztését elutasították. Ezt követően került sor két kongresszusi cikluson átívelve a szintén republikánus párti többségű Szenátus felmentést eredményező szavazására február 12- én: figyelemre méltó, hogy bár a felmentéshez elég lett volna 100-ból 34 szavazat is, a 45 demokrata párti kisebbséghez a két vádpontban átszavazott még 5, illetve 10 republikánus párti szenátor is. Az ügy kimenetele tehát: Clinton hivatalban maradhatott. A bíróság megsértése okán ugyanakkor polgári idézést kapott, és felmerült a pénzbüntetés és a jogászi tevékenységre jogosultságot adó engedélyének a felfüggesztése. Az arkansasi fellebbviteli bíróság végül 2000 áprilisában hozott határozatot jogászi engedélyének átmeneti felfüggesztéséről, amit Clinton az elnöki leköszönése előtti napon, január 19-én, dollár összegű pénzbírság fizetésével egyetemben elfogadott. A Legfelsőbb Bíróság megerősítette jogászi engedélyének felfüggesztését, és 40 napot adott a volt elnöknek a határozat elleni kifogás emelésére, Clinton azonban nem élt a lehetőséggel, és visszaadta engedélyét. Az ügy további érdekessége, hogy több elismert közvélemény-kutató cég felmérése alapján az elnök elfogadottsága, illetve támogatottsága pontosan botrányos hónapok időszakában volt a legmagasabb, egész hivatali idejét (mindkét ciklusát) tekintve, leköszönésekor pedig 68%-kal messze a legelfogadottabb elnök volt a felmérések kezdetétől eltelt hetven évet figyelembe véve igaz, a megkérdezettek többsége úgy válaszolt, hogy Clintonra a botrány kapcsán fognak emlékezni, semmint politikai eredményeit felidézve, vagyis a szimpátia mögött vélhetően a meghurcoltatott iránt tanúsított részvét áll AMERIKAI PÁRHUZAM III.: AZ IRAKI HÁBORÚ MEGINDÍTÁSÁT IGAZOLÓ BIZONYÍTÉKOK HAMISSÁGA ÉS GEORGE W. BUSH ELNÖK ÚJRAVÁLASZTÁSA George W. Bush első ciklusa előtti kampányában még egészében véve mértéktartó, realista, pragmatista álláspontot képviselt külpolitikai kérdésekben. Ezt a mértéktartást azonban szeptember 11-e aláásta a váratlan és kétségtelenül nagy horderejű események ismeretében ez természetesen teljességgel magyarázható és érthető, ugyanakkor a külpolitikai irányváltás a hazai és nemzetközi közvélemény előtti megalapozatlan,

6 torzított vagy hamis tényekkel való alátámasztása már kevésbé tekinthetjük objektív szemmel védhetőnek. Bár az iraki diktatórikus rezsim megbuktatásának tervezete hivatalosan csak 2002 közepén fogalmazódott meg, és akkor is csak bizonyos feltételekkel és előzményekkörülmények megtörténte-fennállása esetén, egyes források szerint a maga köré szervezett szakértői csapat az elnököt már a választási periódusban meggyőzte a lépés megtételének szükségességétől, az viszont bizonyítható is, hogy a kérdés elnöki beiktatását követően már a Nemzetbiztonsági Tanács (NSC) első ülésén is felvetődött, szeptember 11-e után pedig gyakorlatilag hallgatólagos döntés született a kérdésben az hogy az amerikaiakat csak a rezsimváltás nyugtatná meg (vagyis akkor is támadnak, ha teljesülnek a feltételek) már a jan. 29-ei évértékelő elnöki beszédből is kitűnik, például a gonosz tengelye fogalmának a megteremtésével. Bush ebben a szellemben mondott beszédet az ENSZ Közgyűlése előtt is szeptember 12-én, amelyben hangsúlyozta, hogy Irak nem tartja be az évtizedes ENSZ-határozatokat a tömegpusztítófegyver-programját illetően, terrorszervezeteket támogat, és rendszerszerűen megsérti az emberi jogokat. A beszéd akár burkolt hadüzenetként is értékelhető, miután értelmezve kiolvasható belőle, hogy ha Szaddam Husszein teljesíti a követeléseket, akkor az ENSZ segítségével távolítják el, ha nem, akkor egy meghozandó BT-határozat értelmében rohanják le, ha pedig ilyen sem születik, akkor anélkül is, gyakorlatilag mozgástér nélkül hagyva a világszervezetet is (Bush mindezek ellenére úgy fogalmaz: Az ENSZ-határozatok tekintélyének védelmében kell megtámadni Irakot! ). Ezt követően hiába tiltakoztak neves hazai biztonságpolitikai szakértők nyílt levélben a támadás ellen, 15 pontos érvrendszerben összefoglalva az ellenjavallatokat, illetve hiába tett meglepő nyitásként az iraki fél eleget Kofi Annan ENSZ-főtitkár elvárásainak (ezzel megnyugtatva a legfőbb nyugat-európai kontinentális partnereket is), a kormányzat inkább használta saját szeptember 11-e kapcsán már rosszul vizsgázott hírszerzési információit és a szeptember 24-én kelt brit kormánydossziét stratégiája végigviteléhez. A Tony Blair szájából hitelesebben kommunikálható helyzetkép többek között azt az állítást is tartalmazta, miszerint Irak 45 percen bevethető tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik mint később kiderült, az információk egyetlen megerősítetlen forrástól származtak, ráadásul annak megszorító, illetve feltételes megjegyzéseit, amit az szolgálatok szakmai jelentése még tartalmazott, a politikai megnyilatkozásban már elhagyták (általánosan elmondható, hogy a brit hírszerzés is csupán az amerikai elektronikus hírszerzésre és az önérdeket kereső iraki emigránsok információira támaszkodott; a BBC egyértelműen felhívta a figyelmet a "feltupírozás" tényére már közvetlenül a nyilvánosságra hozatal után). Bár ezek után 2002 végén több amerikai és közös ihletésű ENSZ-tervezet is született a rendezésre, és a bennük foglalt intézkedésekkel Szaddam Husszein is együttműködőnek mutatkozott, az amerikai álláspont mit sem változott. Bár Hans Blix, az ENSZ fegyverzetellenőreinek vezetője január 9-ére elkészítette első érdemi beszámolóját, amiben kifejtette, hogy Irak együttműködik és eddig nem találtak semmilyen terhelő nyomot, január 28-ai szokásos évértékelő beszédében Bush a tényekkel dacolva vészhelyzetről beszélt, február 5-én pedig Colin Powell az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé olyan bizonyítékokat terjesztett, amit az átvételükkor maga is bullshitnak (sic!) titulált. Néhány nappal később újabb brit kormányjelentés látott napvilágot, amelynek egyik fejezetéről kiderült, hogy egyik fejezete egy arab-amerikai PhD-hallgató az internetről letöltött írásának a plágiuma, és aminek a tartalmát ráadásul Hans Blix és Mohamed el-baradei, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője még cáfoltak is. Bár mindezek tekintetében Bushnak újabb érvet, a közel-keleti békerendezést kellett behoznia a támadás szükségességének alátámasztásához, a tömegpusztító fegyverek megléte mellett továbbra is kiállt az elnök március 17-én pedig mindössze Condoleezza Rice akkori nemzetbiztonsági tanácsadóval és kampányszóvivőjével egyeztetve ultimátumot adott az iraki diktátornak országa

7 elhagyására, ráadásul részben a nemzetközi közösség nevében, amely meglehetősen megosztott volt és a háborús tervek nemzetközi jogi megalapozottságát nagyban megkérdőjelezte, nem negligálható nyugat-európai szereplők pedig egyenesen hiteltelennek értékelték a beavatkozás politikáját. Az ultimátumban foglaltaknak megfelelően a az USA vezetésével két ország koalíciójában és 35 támogatásával meginduló támadást az elnök végül március 19-én bejelentette. Miután sem tömegpusztító fegyvereket, sem terrorkapcsolatokra utaló adatokat nem találtak azóta sem, a kormányzat egyre erőteljesebben kezdte hangsúlyozni az invázió céljaként az iraki nép felszabadítását. Az elnök végül december 14-én ismerte be személyesen egyértelmű nyíltsággal, hogy az invázió igazolásaként szolgált, a fenyegetettségről és a 2001-es terrorcselekményekért való felelősségről szóló korábbi hírszerzési adatok nagy része alaptalan volt hozzátéve azonban, hogy a beavatkozásról szóló döntését ezzel együtt is helyesnek tartja. Annak ellenére, hogy a 2004-es kampánynak hangsúlyos pontját képezte az iraki háború megindítása annak kritikája, illetve védelme mindkét fél részéről, és hogy a közvélemény viszonylag szélesebb rétegeihez is eljuthatott a háborús propaganda félrevezető szándékúként történő értékelése például Michael Moore Fahrenheit 9/11 című, 2004 júniusában bemutatott filmje kapcsán Bush magabiztosabb előnnyel, és ezúttal senki által nem vitatott előnnyel nyerte meg második választását 2004-ben, mint az elsőt 2000-ben. Elemzők ennek okát abban látják, hogy a szavazóknak az állandóság és az ezzel járó biztonság sokat nyomott a latban, illetve hogy a kampány finisébe fordulva sikerült a tematizálásban olyan fordulatot venni, amelyben nagyobb hangsúlyt kapott a gazdaság és a szeptember 11-ei terrortámadások, mint az iraki háború vagy az egyes szövetségesekkel megromlott kapcsolatok. Azóta Bush elnök támogatottsága nagy mértékben csökkent, aminek oka talán abban is kereshető, hogy az iraki háború az elnök május 1-ei küldetés teljesítve mottójú beszédében vázolt képhez képest súlyos áldozatokkal járó elhúzódásba torkollt. Ennek egyértelmű mérésére kínálkozik az is, hogy Bush győzelme óta, az időközben tartott kongresszusi választások eredményeképp Bush pártja, a republikánusok elveszítették többségüket mind a Képviselőházban, mind a Szenátusban, ezzel nagyban lecsökkentve az elnök mozgásterét bizonyos vitás ügyekben. 3. ÖSSZEVETÉSEK, ÖSSZEGZÉS ÉS KONKLÚZIÓK Amennyiben össze kívánjuk hasonlítani a fent részleteiben leírt eseteket, bizonyos szempontok szerint alapvető különbségeket kell megállapítanunk. Míg a Watergate-ügy és a Lewinsky-ügy kapcsán Nixon és Clinton elnökkel szemben nem egyszerű hazugságról, hanem büntetőjogi tényállásokról van szó, addig a Bush-féle iraki háború és Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszéde kapcsán kifejezetten, tisztán politikai természetű botrányt okozó hazugságról vagyis Bush esetében, egészen pontosan, egy nyíltan beismert fatális tévedéssorozatról beszélhetünk. A hazugság fő motivációi közt a következőket találjuk: választási győzelem (Nixon, Gyurcsány), politikai program végigvitele elvi meggyőződésből (Bush, Gyurcsány), imázs-megőrzés és/vagy politikai-jogi felelősség megkerülése (Nixon, Clinton). A hazugság napvilágra kerülésében az idézett négy esetből kettőnél (Clinton, Gyurcsány) titkos hangfelvétel kiszivárogtatása játszotta a kulcsszerepet, míg a harmadiknál (Nixon) a bizonyítási eljárás során játszanak központi szerepet titkos hangfelvételek Bush esetében, ahol eddigi ismereteink szerint nem készültek hangfelvételek, hazugság beismeréséről nem is esik szó (a Gyurcsány-féle szöveg annyiban sajátos, hogy nem korábban hangoztatott állásponttal ellentétes álláspont hallható rajta, hanem a tárgy magának a hazugságnak a beismerése). A következményeket tekintve mind a négy esetben hasonlóság, hogy a nyílt vagy burkolt-közvetett beismerést egyik politikus sem kerülhette meg, viszont az érdemi felelősségre vonást mind a négy politikusnak sikerült elkerülnie. Nixon ugyan

8 lemondásra kényszerült, de az impeachment eljárást szuverén döntésének köszönhetően ezzel megelőzte, büntetőjogi felelősségre vonására viszont amnesztia miatt nem kerülhetett sor, vagyis politikailag meglakolt, jogi értelemben azonban nem. Clinton esete épp ezzel ellentétes, hisz neki szembe kellett néznie az impeachemnt eljárással, ám az rá nézve felmentőleg zárult, és így kitölthette teljes hivatali idejét (újraindulására pedig alkotmányosan sem volt több lehetősége), ugyanakkor leköszönése után, civil emberként pénzbírságot kellett fizetnie, továbbá méltatlanná válás okán felfüggesztették, majd visszavonták a jogászi ténykedésre vonatkozó engedélyét. Bushnak, szemben mindekettejükkel, semmilyen felelősségre vonással nem kellett számolnia, sőt még újra is választották. Gyurcsány Ferenc szintén kiállta a bizalmi szavazás próbáját ami, az amerikai példával ellentétben, parlamentáris körülmények között nem jelentett valós kockázatot, inkább formális jelentősége volt, és hivatalban maradt, töretlenül képviselve a választások előtt-után meghirdetettmegkezdett kormányprogramját. Azt is látnunk kell, hogy a hazugság nyilvánosságra kerülése nem jár egyértelmű népszerűségvesztéssel. Nixon és Bush esetében a hiteltelenné válás folyamata kampányidőszak kellős közepén, a véghajrába fordulva tetőzött, illetve már jóval a kampány megindulása előtt elkezdődött gyakorlatilag, a közvélemény mégsem reagált rá igazából, nem adott hitelt a vádaknak, vagy a kényelmes állandóságra adta voksát. Clinton esetében a botrány kirobbanása kifejezetten növelte a politikus népszerűségét, miután megtámadottsága sokakban részvétet keltett, vagy éppen ellenszenvet a támadói iránt. Ez a jelenség valamelyest Gyurcsány Ferenc kapcsán is feltételezhető, hisz megismételhetjük korábbi megállapításunkat, miszerint népszerűsége mélyponton volt már a botrány kirobbanása előtt is, közvetlenül utána pedig kis átmeneti emelkedést mutatott. Ebből talán azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a választók jelentős része valamilyen szinten ösztönösen alkalmazza Max Weber képletét, vagyis a politikust sikeressége és nem erkölcsössége alapján ítéli meg Bushnál az iraki háború sikertelenségének egyre nyilvánvalóbb volta (és nem a félrevezető háborús propaganda gyenge pontjaira való rámutatás) okozhatta a későbbi komolyabb népszerűségvesztést, míg Gyurcsánynál is a 2006 nyári kormányzati cselekvés nyomta rá bélyegét a mutatókra. Érdekességként említhető, hogy a népszerűségvesztés egy az elnök, illetve a miniszterelnök személyétől független intézményen, a politikai személyiség által képviselt párton csapódott le, hiszen utóbb a republikánusok vesztettek kongresszusi helyeket, illetve az MSZP szenvedett súlyos vereséget a helyhatósági választásokon, miután a választópolgárok az országos politikai teljesítményről a helyi vezetőség felett mondtak ítéletet. Természetesen a fentiekkel nem kívánhatjuk azt állítani, hogy a politikusi hazugság törvényszerűen büntetlenül és jogi vagy politikai következmények nélkül marad, hiszen nyilvánvalóan lehetne sorolni olyan példákat is, amelyekben arányosan, vagy esetleg példát statuáló túlzással vonták felelősségre a választóit félrevezető politikust. A következmények nyilvánvalóan mindig az adott esettől függenek: a hazugság tárgyának fontosságától; a fórumtól, amelyen elhangzott; a hazugság mértékétől és stílusától ; az aktuális politikai erőviszonyoktól; a külső körülményektől (mint amilyen a ciklusidő adott fázisa vagy nem befolyásolható események bekövetkezte); napvilágra kerülésének hátterétől, esetleg médiumától. És persze nem kevéssé attól is, hogy mennyire lehet kimagyarázni a hazugságot: megindokolni a szükségességét vagy elferdíteni a tartalmát.

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Kampány a válságban válság a kampányban

Kampány a válságban válság a kampányban Breitner Igor és Vizi Dávid Kampány a válságban válság a kampányban A 44-ik elnökválasztási kampány finisében többek közt a gazdasági válság hatására jelentősen megváltozott a politikai tér az Egyesült

Részletesebben

Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével

Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével Paár Ádám Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével Kevés személyiség nyomta rá a bélyegét a világ arculatára olyan mértékben, mint George W. Bush. Valószínűleg még sokáig elhúzódik a vita arról,

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része. A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

2013. évi törvény a választási eljárásról

2013. évi törvény a választási eljárásról 2013. évi törvény a választási eljárásról (a médiával kapcsolatos részek kivonata) (Forrás: az elfogadott törvénynek az Ogy elnöke által aláírt és a köztársasági elnöknek aláírásra megküldött szövege)

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

Válasz a Felügyelő Bizottság felé írt kérelemre

Válasz a Felügyelő Bizottság felé írt kérelemre Válasz a Felügyelő Bizottság felé írt kérelemre Pásztory Gábor által a Felügyelő Bizottság részére küldött kérelmet 2011.június 2-án megkaptuk. A kérelem pontjaiban foglaltakat Felügyelő Bizottság hatáskörébe

Részletesebben

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21.

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21. Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2001. június 21. 2 TARTALOMJEGYZÉK I./ Szervezeti felépítés 1./ Közgyűlés 2./ Elnökség 3./ Munkaszervezet:

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

Alapszabályzat. 2008. március

Alapszabályzat. 2008. március Alapszabályzat 2008. március Alapszabályzat I. Általános rendelkezések 1. Az Egyesület neve: Kreatív Kenese Egyesület 2. Az Egyesület székhelye: 8174 Balatonkenese, Soós hegyi u. 2. 3. Az Egyesület levelezési

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 4.7.2008 COM(2008) 406 végleges A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a harmadik országok Közösséggel szembeni kereskedelmi védelmi

Részletesebben

Magyar Floorball Szakszövetség Elnökségi ülés

Magyar Floorball Szakszövetség Elnökségi ülés Magyar Floorball Szakszövetség Elnökségi ülés Dátum: 2014. május 10. 10 óra Helyszín: Dunaújváros, Campus Aréna Jegyzőkönyvvezető: Jaczkó Róbert Gyula Az Elnökségi ülés napirendi pontjai: 1. Női U19-es

Részletesebben

Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban

Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban Paár Ádám Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban A Republikánus Párt konzervatív hátországában szerveződő, azonban a republikánusoktól független Tea Party mozgalom sikeres szereplése a májusi szenátusi

Részletesebben

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2015. FEBRUÁR 20-I ÜLÉSÉRŐL

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2015. FEBRUÁR 20-I ÜLÉSÉRŐL NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2015. FEBRUÁR 20-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje:

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete Nagy Attila Tibor A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete A magyar politikatörténetre az elmúlt két évszázadban számos alkalommal hatottak külföldi ideológiák, más országokban zajló politikai folyamatok.

Részletesebben

Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT

Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont 37-64 /2015. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT A Nógrádi Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. naptári

Részletesebben

A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ETIKAI ÉS FEGYELMI SZABÁLYZATA

A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ETIKAI ÉS FEGYELMI SZABÁLYZATA A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ETIKAI ÉS FEGYELMI SZABÁLYZATA 1. Az Etikai Bizottság: 1. biztosítja, hogy a párt az Alapszabálynak megfelelően tevékenykedjen, elősegíti az Alapszabály egységes értelmezését, ennek

Részletesebben

BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK. Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke

BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK. Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke BÍRÓSÁGI JOGESET 1. Borsod Megyei Békéltető Testület még nem vesztett pert 15 év alatt A vállalkozás az

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.058/2014/5. A Fővárosi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: ügyvéd neve) által képviselt kérelmező neve (címe) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014.

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 BELSŐ MEGÁLLAPODÁS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI KÖZÖTT AZ AKCS-EK PARTNERSÉGI

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

TIZENNEGYEDIK JEGYZÕKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ, AZ EGYEZMÉNY ELLENÕRZÕ RENDSZERÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

TIZENNEGYEDIK JEGYZÕKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ, AZ EGYEZMÉNY ELLENÕRZÕ RENDSZERÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL TIZENNEGYEDIK JEGYZÕKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ, AZ EGYEZMÉNY ELLENÕRZÕ RENDSZERÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Preambulum Az Európa Tanács tagállamai, az emberi jogok

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

Budapest, MSZÜK, 2014. február 3.

Budapest, MSZÜK, 2014. február 3. Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában Dr. Kacsuk Zsófia Budapest, MSZÜK, 2014. február 3. Áttekintés Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás Interneten

Részletesebben

Gyakorlati kérdések az adóellenőrzésekkel kapcsolatban

Gyakorlati kérdések az adóellenőrzésekkel kapcsolatban Gyakorlati kérdések az adóellenőrzésekkel kapcsolatban Adóellenőrzés folyamata az Adózás rendjéről szóló törvény (ART.) tükrében. Az adóhatóság és az adózó jogai és kötelezettségei az adóellenőrzés során.

Részletesebben

Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2014. július 8-i sajtótájékoztatójára

Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2014. július 8-i sajtótájékoztatójára Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2014. július 8-i sajtótájékoztatójára I. Botrányos esetek a Budapesti Békéltető Testület 2014. első félévéből A Budapesti Békéltető Testület a fogyasztóvédelemről

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A negatív kampányok sikerességéről és buktatóiról (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)

A negatív kampányok sikerességéről és buktatóiról (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet) A negatív kampa nyok sikeresse ge ro l e s buktato iro l Kovács János vezető elemző Negatív kampányról akkor beszélhetünk a politikában, ha egy politikus vagy politikai párt egy másik politikus vagy politikai

Részletesebben

Az izraeli palesztin viszony újabb fejleményei, az Obama-beszéd kihatásai I.

Az izraeli palesztin viszony újabb fejleményei, az Obama-beszéd kihatásai I. BIZTONSÁGPOLITIKA 3 Gazdik Gyula Az izraeli palesztin viszony újabb fejleményei, az Obama-beszéd kihatásai I. A tanulmány elsõ része 2010. október elejétõl, az amerikai részvétellel zajló izraeli palesztin

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.362/2010/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. év november hó 23. napján tartott nyilvános

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Az elnök irodája. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny 2015. Jogi példaeset. A terrorizmus elleni harc és a kínzások

Az elnök irodája. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny 2015. Jogi példaeset. A terrorizmus elleni harc és a kínzások Az elnök irodája A terrorizmus elleni harc és a kínzások Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny 2015. Jogi példaeset Copyright 2015 Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Az esetet Németh

Részletesebben

A többpárti demokrácia költségei

A többpárti demokrácia költségei A többpárti demokrácia költségei A többpárti demokráciák mûködési költségeinek döntõ részét kitevõ pártfinanszírozás tudományos igényû vizsgálatához a fogalom minél pontosabb meghatározása szolgálhat kiindulópontként.

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 23/2013. (I.9.) számú H A T Á R O Z A T A

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 23/2013. (I.9.) számú H A T Á R O Z A T A Ügyiratszám: MN/28903-8/2012. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a vállalt műsorstruktúrának megfelelő műsor sugárzására és a burkolt kereskedelmi közlemény tilalmára vonatkozó kötelezettség megsértése Melléklet:

Részletesebben

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.31.042/2006/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.31.042/2006/7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Vagyongyarapodás kölcsön, hitelt érdemlő bizonyíték Kfv.I.35.496/2006/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Lampé Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Lampé Zoltán ügyvéd) által képviselt felperes

Részletesebben

A magyar miniszterelnök-jelölti viták a változás útján

A magyar miniszterelnök-jelölti viták a változás útján Politikatudományi szemle 2006. 2-3. SZÁM 53 Bíró Nagy András A magyar miniszterelnök-jelölti viták a változás útján A választási kampányokban rendezett televíziós viták rendszerint többet jelentenek annál,

Részletesebben

HUNGÁRIA KOMODOR KLUB

HUNGÁRIA KOMODOR KLUB HUNGÁRIA KOMODOR KLUB Fegyelmi és Etikai Szabályzata TERVEZET Elfogadva: A Hungária Komondor Klub /továbbiakban HKK/ Taggyűlése a HKK Alapszabályában megfogalmazott hatásköre alapján az alábbi Fegyelmi

Részletesebben

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések.

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések. TISZTA LAP Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY ( a módosítással egységes szerkezetben ) I. Általános rendelkezések. 1. (1) Az Egyesület neve: Tiszta lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület

Részletesebben

CBHF: az összefogás Alapja

CBHF: az összefogás Alapja Gyene István Hunor CBHF: az összefogás Alapja 2010. január 12-én hatalmas erejű földrengés pusztított az amerikai kontinens legszegényebb államában, Haitin. Az elmúlt században az egymást követő katonai

Részletesebben

A VILLÁM POSTAGALAMB SPORTKLUB FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZATA

A VILLÁM POSTAGALAMB SPORTKLUB FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZATA A VILLÁM POSTAGALAMB SPORTKLUB FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZATA Tartalomjegyzék I. fejezet Bevezető rész 1. A Szabályzat hatálya 2. A Szabályzat és a belső szabályzatok összefüggése II. fejezet III.

Részletesebben

-------------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------------- S a l g ó t a r j á n M e g y e i J o g ú V á r o s P o l g á r m e s t e r e ------------------------------------------------------------------------------------------------- Ikt.szám: 41.115/2009. Javaslat

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 12/2013.(V.30.) önkormányzati rendelete

Szendrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 12/2013.(V.30.) önkormányzati rendelete Szendrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2013.(V.30.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/1995.(VI.28.) rendelet módosításáról Szendrő Város

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER BM/8122/2012. A 2011. évi CXII. törvény 27. (5)-(7) bekezdéseinek rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2012. július 3-án ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a helyi önkormányzatok adósságrendezési

Részletesebben

Heritage Foundation a konzervatív agytröszt

Heritage Foundation a konzervatív agytröszt Varga Bálint Heritage Foundation a konzervatív agytröszt A washingtoni székhelyű Heritage Foundation az egyik legbefolyásosabb amerikai agytröszt, ezernyi szállal kötődik a Republikánus Párthoz. A Heritage-t

Részletesebben

Gyene Pál Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda

Gyene Pál Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda I) A politológia elmélettörténete 1 A politikatudomány előzményei az antikvitás, a reneszánsz és a felvilágosodás társadalomfilozófiájában Ókori Hellászban: politika = a közösség (polisz) ügyeivel való

Részletesebben

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek Konzulens: Prof. Dr. Bihari Mihály és Ph.D. Balogh Zsolt György Budapest, 2011. 11. 10. I. A

Részletesebben

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT VIS MAIOR - SZABÁLYZAT 1.) Hatáskör 1.1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományosan látja el a vis maior hivatkozások érvényesítésének igazolására irányuló tevékenységét. A vis maior igazolások

Részletesebben

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,

Részletesebben

Európa Tanács. Parlamenti Közgyűlés. 1582 (2002) 1 számú Ajánlás. Nők elleni családon belüli erőszak

Európa Tanács. Parlamenti Közgyűlés. 1582 (2002) 1 számú Ajánlás. Nők elleni családon belüli erőszak Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés 1582 (2002) 1 számú Ajánlás Nők elleni családon belüli erőszak 1. A családon belüli erőszak a nők elleni erőszak legelterjedtebb formája, melynek következményei az áldozatok

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 30-án tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 30-án tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 30-án tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Pannon Volán Zrt. 2012. évi beszámolója Iktatószám: 5202/2013. Melléklet:

Részletesebben

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Fonyód 2014 1 A szabályzat illetékessége és hatásköre Illetékesség: A MAPOSZ illetékes a MAPOSZ tagjai, A MAPOSZ által üzemeltetett

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

ECR MAGYARORSZÁG ÉRDEKKÉPVISELETI ÉS SZOLGÁLTATÓ EGYESÜLET (székhelye: 2040 Budaörs, Liliom u. 15.) J E G Y Z Ő K Ö N Y V KÖZGYŰLÉS

ECR MAGYARORSZÁG ÉRDEKKÉPVISELETI ÉS SZOLGÁLTATÓ EGYESÜLET (székhelye: 2040 Budaörs, Liliom u. 15.) J E G Y Z Ő K Ö N Y V KÖZGYŰLÉS ECR MAGYARORSZÁG ÉRDEKKÉPVISELETI ÉS SZOLGÁLTATÓ EGYESÜLET (székhelye: 2040 Budaörs, Liliom u. 15.) J E G Y Z Ő K Ö N Y V KÖZGYŰLÉS 2011. május 13. napja ECR MAGYARORSZÁG ÉRDEKKÉPVISELETI ÉS SZOLGÁLTATÓ

Részletesebben

Államfőválasztás Szlovákiában magyar jelölttel és civil győztessel

Államfőválasztás Szlovákiában magyar jelölttel és civil győztessel Rákóczi Krisztián Államfőválasztás Szlovákiában magyar jelölttel és civil győztessel A hagyományos politikai elit vereségét hozta Szlovákia történetének negyedik közvetlen államfőválasztása, melynek két

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Tanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei

Tanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei Tanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei Dr. Mikló Katalin SZTNH Szabadalmi Fórum 2014. április 23. Jogszabályi háttér Megsemmisítési eljárás - feltételei (Szt. 42. ) - eljárási szabályok (Szt. 80.,

Részletesebben

Az Iránytű Intézet 2013. áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei I.

Az Iránytű Intézet 2013. áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei I. Az Iránytű Intézet 2013. áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei I. 0. oldal Az Iránytű Intézet két elemzésben publikálja 2013. tavaszi közvélemény-kutatásának eredményeit. Első elemzésünkben a pártpreferenciák

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2008. június 23- i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2008. június 23- i ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. június 23- i ülésére Tárgy: A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola sajátos nevelési igényű tanulóira vonatkozó társulási

Részletesebben

Ellenőrző mechanizmus. Az Európa Tanács Emberkereskedelem. Elleni Fellépéséről szóló Egyezménye

Ellenőrző mechanizmus. Az Európa Tanács Emberkereskedelem. Elleni Fellépéséről szóló Egyezménye Ellenőrző mechanizmus Az Európa Tanács Emberkereskedelem Elleni Fellépéséről szóló Egyezménye Mik az Egyezmény céljai? Az Európa Tanács Egyezménye az Emberkereskedelem Elleni Fellépésről 2008. február

Részletesebben

Tájékoztató a központi hitelinformációs rendszerről (továbbiakban: KHR)

Tájékoztató a központi hitelinformációs rendszerről (továbbiakban: KHR) 5. sz. melléklet Kérjük az alábbi Tájékoztatást figyelmesen olvassa el! Tájékoztató a központi hitelinformációs rendszerről (továbbiakban: KHR) I. A KHR-be történő adattovábbítás célja: A központi hitelinformációs

Részletesebben

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Lean HR Est 2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem 1093 Budapest, Fővám tér 8., III. előadó Időpont:

Részletesebben

életutat bejárt, nagy tudású és széles körben elismert kollegánk egész életútját, engedjék meg,

életutat bejárt, nagy tudású és széles körben elismert kollegánk egész életútját, engedjék meg, Dr. Kardos János ügyvéd emléktáblájának avató beszéde a Budapesti Ügyvédi Kamarában 2006. november 10-én Tisztelt Püspök és Elnök Urak, kedves Családtagok és Meghívottak, Kollegák! I. Nemrég az október

Részletesebben

Szólásszabadság, média, internet

Szólásszabadság, média, internet VI. NYÁRI EGYETEM A KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL FEJLESZTÉSÉÉRT Szólásszabadság, média, internet Dr. Székely Iván OSA Archivum, BME szekelyi@ceu.hu 2009. július 25. [Tartalomjegyzék helyett] Szólásszabadság Rokonai

Részletesebben

V É G Z É S T : A le nem rótt 10.000,- (Tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. I N D O K O L Á S :

V É G Z É S T : A le nem rótt 10.000,- (Tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. I N D O K O L Á S : SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pk.I.20.939/2014/2. szám A Szegedi Ítélőtábla a dr. Kun József ügyvéd (4025 Debrecen, Simonffy u. 4-6. I/102.) által képviselt (kérelmező neve, címe) szám alatti lakos kérelmezőnek a

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

DOKK 4 Szerkesztőségi Rendszer Oktatási Tematika

DOKK 4 Szerkesztőségi Rendszer Oktatási Tematika DOKK 4 Szerkesztőségi Rendszer Oktatási Tematika. H-1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 31. E-mail: info@ponte.hu www.ponte.hu z Tartalomjegyzék Tematika...3 Oktatás...3 Vizsgacikk felvitele...4 2/5 Tematika

Részletesebben

legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi ellátmány (külszolgálat alatt) 1. táblázat: Kártérítés mértéke a Ktv. és a Kttv.

legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi ellátmány (külszolgálat alatt) 1. táblázat: Kártérítés mértéke a Ktv. és a Kttv. Táblázatok, folyamatábra Ktv. szabályai szerint Kttv. szabályai szerint (hatályos) gondatlan elkövetés 3 havi illetmény 3 havi ellátmány (külszolgálat alatt) legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi

Részletesebben

MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2

MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2 Dr. Markó József: 1 MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2 ( E G Y J O G E S E T T A N U L S Á G A I ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Részletesebben

HATÁROZAT. határozatot.

HATÁROZAT. határozatot. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatal Tartalomfelügyeleti főosztály Ügyiratszám: 4807-1/2011. Tárgy: törvénysértés megállapítása Ügyintéző: személyes adat HATÁROZAT A Nemzeti Média- és Hírközlési

Részletesebben

Melyik a jobb klikk?

Melyik a jobb klikk? Radó Eszter Melyik a jobb klikk? A választók elérésének új útjai Manapság egyre elterjedtebb az internet politikai célú felhasználása. Az elmúlt időkben a politika egy új helyszíne nyitotta meg kapuit

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. 29/2010. (VI. 4.) önkormányzati rendelete 1. a Bem József Díj alapításáról

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. 29/2010. (VI. 4.) önkormányzati rendelete 1. a Bem József Díj alapításáról Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 29/2010. (VI. 4.) önkormányzati rendelete 1 a Bem József Díj alapításáról Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról

Részletesebben

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Dr. Szemerkényi Réka a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, kiberkoordinátor

Részletesebben

I. Országos népszavazási kezdeményezés elbírálása

I. Országos népszavazási kezdeményezés elbírálása NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2014. DECEMBER 12-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje:

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba

Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba 3. szint november-december Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba Magyarország 150 fős egységet küldene a NATO iraki kiképző alakulatába(1) - mondta Gyurcsány Ferenc egy, a londoni The Timesnak adott

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

Három választás Londonban

Három választás Londonban Havas Péter Három választás Londonban Konzervatív polgármester a brit főváros élén Nagy-Britanniában 2008 májusában több szinten is választásokat tartottak, aminek következtében Londonnak új polgármestere

Részletesebben