NUTRITION & HEALTH. XII. évfolyam, 1. szám * A Magyar Egészségvédelmi Fórum tudományos hírlevele * március

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NUTRITION & HEALTH. XII. évfolyam, 1. szám * A Magyar Egészségvédelmi Fórum tudományos hírlevele * 2006. március"

Átírás

1 TÁPLÁLKOZÁS ÉS EGÉSZSÉG NUTRITION & HEALTH XII. évfolyam, 1. szám * A Magyar Egészségvédelmi Fórum tudományos hírlevele * március Biológiailag aktív táplálékkiegészítők A ZenThonic lé Szedlák-Vadócz Valéria professzor, az orvostudományok doktora Az élet nem más, mint kémiai anyagok által hordozott elektromágneses energiák végtelenül intelligens kölcsönhatása. Dr. F. K. Bellokossy Bevezetés Kísérletekkel bizonyított tény, hogy minden élő szervezet érzékeli az őt körülvevő elektromágneses (EM) tér jeleit, és ezek részt vesznek az anyagcsere szabályozásában. Ily módon az élő szervezetek úgy tekinthetőek, mint a környezet genetikai struktúra által stabilizált megjelenési formái. Dr. Andrew Weil további bizonyítékokkal szolgált arra, hogy az élő szervezetek a kör nye zetből származnak; megfigyelései szerint a leg több szinte tikus gyógyszeralapanyag valójában fél szin te ti kus, mert majdnem mindig valamilyen természetes vegyületből (egy növény vagy növényi rész hatóanyagából ) fejlesztették ki őket a mole kulaszerkezet kismértékű változtatásával. Ez azért van, mert az emberi szervezet általában nem reagál jól a tisztán szintetikus anyagokra; pszichoaktív szerek esetében az agy nem termel megfelelő neurotranszmittert az anyag és a válasz megkülönböztetéséhez. (Dr. Andrew Weil megfelelő orvos és természetgyógyász, aki teljesen elkötelezte magát a holisztikus gyógyászat alapelvei mellett. Több, világszerte megjelent könyvet írt; legnépszerűbb művének címe: Spontaneous healing (Spontán gyógyulás; Alfred A. Knopf, Inc., New York, 1995.). Mennyire voltak egészségesek a primitív emberek? Mennyire helytálló a primitív élet -ről alkotott képünk? A hagyományos nézőpont szerint a primi tív emberek alultápláltak voltak és sokat be teges kedtek. Nyilvánvaló, hogy a primitív emberek nem rendelkeztek a modern orvostudomány vívmányaival, de szükségük volt-e rá egyáltalán? Az igaz, hogy sokkal több gyerek halt meg gyermekkori betegségekben. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a primitív emberek mennyi traumának és balesetnek voltak kitéve, reálisan mérlegelve mindezt arra jutunk, hogy fizikailag egész ségesek voltak. A mezőgazdaság kialakulása előtt élő őseink sok szempontból egészségesebbek voltak nálunk. Megvizsgálhatjuk azoknak az antropológusoknak, felfedezőknek és egyéb szakem bereknek a feljegyzéseit, akik vadászó-gyűjtögető életmódot folytató őseink maradványait kutatták. Megnézhetjük a primitív emberek csontvázát és fogazatát vitaminhiány jeleit keresve. A bizo nyítékok arra utalnak, hogy a mezőgazdaság kialakulását megelőzően az emberek erősebbek, nagyobbak és egészségesebbek voltak. Álta lá nosságban azt állíthatjuk tehát, hogy amikor a vadászógyűjtögető életmódot folytató emberek áttértek a mezőgazdaságra, az egészségük leromlott. Nem csoda, hogy az ókori görögök és rómaiak a modern gondolkodással ellentétben a múltat ünnepelték. Mitológiájuk a béke és boldogság aranykoráról mesélt. Minden évben szaturnáliával (hétnapos örömünneppel) ünnepelték az aranykort és siratták elmúlását. Még ma is sokat megtudhatunk a primitív emberek egészségéről, ha tanulmányozzuk azokat az embereket, akik oly módon táplálkoznak és 1

2 úgy élnek, mint a fölművelés kialakulása előtt élő őseink. Pápua Új-Guinea Kitava szigetének lakói között például rendkívül ritka a szívinfarktus vagy a szélütés miatti halálozás. Egy 1991-ben elvégzett vizsgálatban, melyben 213, húsz és kilencvenhat év közötti kitavait tanulmányoztak, minden felnőtt diasztolés vérnyomása alacsony volt (90 Hgmm alatt). Ahelyett, hogy harmincéves koruk felett elkezdtek volna elhízni (ahogy az a modern kori emberre jellemző), minden felnőtt súlya csökkent. A szigetlakók gyümölcsökkel, hallal, krumplival és kókuszdióval táplálkoznak. A vezető halálokok között nem a szívbetegség, hanem sokkal inkább a fertőzések, a balesetek, a terhességgel kapcsolatos szövődmények és a végelgyengülés szerepel. Dr. Albert Schweitzer orvos és misszionárius az alábbiakat írta gaboni tartózkodása során Afrikában (1913): Meglepett, hogy egyáltalán nem találkoztam rákos megbetegedésekkel. Egyetlen egy esetet sem láttam a parttól kétszáz mérföldre élő bennszülöttek között Természetesen nem állít hatom egyér tel műen, hogy egyáltalán nem for dult elő rákos megbetegedés, de más orvosokhoz hasonlóan csak azt mondhatom, hogy ha létezik is itt ez a betegség, akkor nagyon ritkának kell lennie. Úgy tűnik, a rákbetegség hiánya a bennszülöttek és az európaiak táplálkozása közötti különbségekből adódik. Vilhjalmur Stefansson felfedező és antro pológus Cancer Disease of civilization (Rák A civi li zációs betegség); (Hill and Wang, 1960) című köny vében arról számol be, hogy sikertelenül kutatott rákos megbetegedés után az inuitok (eszkimók) között. Könyvében megemlíti egy bálnavadász hajó orvosát, George B. Leavittet, aki negyvenkilenc éves munkája során csupán egyetlen rákos esetet talált az alaszkai és kanadai inuitok között. A het venes évekre, miután az inuitok áttértek a modern táplálkozásra, a mellrák a rosszindulatú betegségek egyik gyakori formájává vált közöttük. A civilizálódott és kevésbé civilizált inuitokat összehasonlítva a szívbetegség és a magas vérnyomás előfordulása jelentősen magasabb a civilizálódott csoportban ban egy alaszkai ős la kosok körében elvégzett felmérés során a megkérdezettek egyike sem számolt be magas vérnyo más megjelenéséről, de tizenegy évvel ké sőbb egy hasonló felmérés azt mutatta, hogy az alaszkai őslakos nők körében a magas vérnyomás mértéke már megegyező volt a nyugati nők körében észlelhető szinttel. Az ausztrál bennszülöttek között az 1970-es évekig ritkán fordult elő cukorbetegség, de a Monash Egyetem professzora, Kerin O Dea sze rint mára a húsz és ötven év közötti őslakosok között tízszer több a cukorbeteg, mint azok között az ausztrálok között, akiknek az ősei Európából érkeztek. Wilmon Menard antropológus, akinek írásai a húszas években jelentek meg, annak összefüggéseit vizsgálta, hogy a Marquesas-szigeteken élő polinézek hogyan tértek át a konzervételek és cukrozott édességek fogyasztására pusztán azért, mert ez tekintélyt kölcsönzött azoknak, akik ezeket az európai ételeket fogyasztották. A 100 ezres népes ség 2500-ra csökkent. Amikor azonban a kopra (a kókuszdió száraz bele) ára lezuhant, és a Marquesas-szigetek lakói nem tudtak többet im por tált élelmiszert vásárolni, visszatértek hagyo mányos étrendjükhöz, és hamarosan újra egész ségük teljében voltak. A primitív étrenddel kapcsolatos, talán leg megbízhatóbb információk egy Harvardon végzett fog orvostól, dr. Weston A. Pricetól származnak. A harmincas években öt kontinenst beutazott, hogy megfigyelje a primitív népeket, étkezi szokásaikat és egészségi állapotukat. Járt távoli svájci falvakban és a Britanniát övező Hebridákon. Dr. Weston együtt élt az alaszkai inuitokkal és különböző indián törzsekkel Peruban. Feljegy zéseket készített a melanéziai Torres Straitszigetek lakóinak, a polinézeknek, az ausztrál őslakosoknak, az új-zélandi maoriknak és különböző közép- és kelet-afrikai törzseknek az életéről. Akárhova ment, mindenhol azt figyelte meg, hogy a modern kori táplálkozás betegségeket és a fogak romlását okozza olyan embereknél, akik kiváló egészségnek örvendtek egészen addig, amíg eredeti, természetes táplálékaikat fogyasztották. Mennyire vagyunk egészségesek mi, a modern kor emberei? Szervezetünk normál élettani és biokémiai működésének fenntartásához őseink étrendje után kiált. Elődeink sokféle, még napjaink előírásainak is megfelelő ételeket ettek. Rengeteg külön böző fajta állat húsát, vadon növő füve ket, zöldségeket, lárvákat, gyökereket, ro varokat, dió- és mogyoróféléket, magvakat stb. fo gyasztottak. Gary Nabhan biológus becslése 2

3 sze rint az Egyesült Államok délnyugati részén élt amerikai őslakosok étrendjében 1100 féle különböző növény szerepelt. Vadászó-gyűjtögető őseink állandóan úton voltak. Rengeteg energiára volt szükségük, amelyet az ételük biztosított. Bármit lehetett róluk állítani, de azt nem, hogy röghöz kötött életmódot folytattak. Aztán a népesség növekedésével és a vadak szá má nak csökkenésével alapvető változás következett be. Az emberek földművelőkké váltak. Ahol korábban a legkülönfélébb állatok sovány húsát ették, eztán mindössze néhány háziasított állat kevésbé egészséges húsára tértek át. A gabonafélék alkották az étrend gerincét. Az emberek ekkor it tak először tehéntejet. A fanyar gyümölcsöket és vadon termő füveket felváltották a magas ke mé nyítőtartalmú gyümölcsök és gumók. Az em berek kevesebb fajta ételt ettek, mert nem kellett többé a vadonban kutatni az élelem után, hanem megtermelték maguknak. Az élet sokkal nyugodtabbá, rendezettebbé vált, megkezdődött a ma ismert civilizáció kialakulása és végső soron virágzása. De még csak most jön az, ami a legrosszabb vál tozást hozta az étkezési szokásokban. A táplálkozás legalapvetőbb változása az ipari forradalom kezdetére tehető. Ahogy az emberek a gaz daságokból beköltöztek a városokba, egyre nagyobb lett az igény olyan élelmiszerekre, amelyek hosszú távon szállíthatóak és sokáig tárolhatóak anél kül, hogy megromolnának. Emellett a né pesség növekedésével a gazdaságokban maradt földművelőknek sokkal több embert kellett ellátni élel miszerrel. A nagyobb élelmiszerigény és a megromlás nélkül, hosszan tárolható élelmiszerek iránti kereslet kombinációjából már szinte önmagától adódott a mezőgazdasági technikák és az élel miszer feldolgozási módszerek létrejötte. Manapság a gazdálkodók rovar- és gyomirtókkal permetezik terményeiket, hogy megvédjék azokat az élősködőktől. Hogy a termést növeljék, magas nitrogéntartalmú műtrágyákat használnak. A lábas jószágot antibiotikumokkal és növekedési hor mo nokkal etetik. A gyümölcsöket gázzal ér lelik. A tartós élelmiszereket gyártó ipar termékei fino mított lisztből, hidrogénezett olajból (margarin), kukoricaszirupból és sóból állnak. Mester séges tartósító- és édesítőszerek köl csö nöz nek aromát az egyébként ízelten ételeknek. A finomítással a gabonafélék tápértéke nagymértékben lecsökken. A nagymértékű cukorfogyasztás, amely főként a szénsavas üdítőknek és sportitaloknak köszönhető, hozzájárult ahhoz, hogy gyakoribb lett a cukorbetegség, a csontritkulás és a fogszuvasodás. Ezzel egyidejűleg letelepedtünk (nem folytatunk vándorló életet). Míg primitív elődeink a világ végére is elgyalo goltak, hogy megszerezzék élelmüket, nekünk mindössze a kanapé és a hűtő közötti távolságot kell megtennünk. A kvantumfizika és a bibliai tanítások közötti konszenzus Csak az élő anyag táplálhatja az Életet Eljött az idő, hogy feltegyük a megfelelő kérdéseket, mert a modern kor embere valódi egészségügyi problémákkal küzd. Az első kérdés mi volt az őseink által fogyasztott élelem egészségmegőrző hatásának titka? Mindez kizárólag az étel biokémiai összetételén múlik? Vagy, ami valószínűbb, kellett lennie valami másnak az őseink által fogyasztott élelemben, ami modern korunkban elveszett? Mostanáig véget nem érő általános zűrzavar jellemezte azoknak a tudósoknak az ellent mondásos felfedezéseit, akik a celluláris válaszok mechanizmusára próbáltak fényt deríteni. A fő probléma a következő: Hogyan képes a szervezet olyan gyorsan annyi információt feldolgozni? A biokémiai reakciók nyilvánvalóan túlságosan lassúak ahhoz, hogy ezt a rengeteg feladatot elvé gezzék! László Ervin Whispering Pond: A Personal Guide to the Emerging Vision of Science (A suttogó tó személyes útmutató a tudomány kibontakozó jövőképéhez); (Harper Collins UK, 1997) című művében mai szemmel mondja el, hogy a tudósok körében meglehetősen régóta fennálló elképzelés alapján az derül ki, hogy a fizikai világ és különösen az élő természet nem magyarázható meg jelenlegi ismereteinkkel, és valamifajta energiamezőnek kell léteznie, amely magyarázatot adhat rá. Ez nem új gondolat, gyökerei egészen az 1920-as évekig nyúlnak vissza, amikor a híres orosz orvos és biofizikus professzor, Alexadar Gurwitsch empirikusan bizonyította ezt a meglepő tényt (1922-ben), és felvetette egy morfogenetikus mező létezését; ez az egyes sejtek körüli térerő által generált, az egész 3

4 rend szert magába foglaló térerő. László ezt az ötödik mezőnek nevezte (utalva a négy általánosan elfogadott mezőre: a gravitációs, az elektromágneses, illet ve az erős és a g yenge radioaktív mezőkre) és feltételezése szerint ennek a mezőnek a léte zése magyarázatot ad a hullámtulajdonság rej té lye ire a kvantummechanikában, a természet figye lemreméltó szinkronizmusára, sőt még az emberek közötti, dokumentált pszichikai jelenségekre is. Valójában Gurwitsch már az 1920-as években kétséget kizáróan bizonyította, hogy az élő sejtek és szövetek egy rendkívül g yenge, mégis biológiailag aktív, az ultraibolya tartományba eső, elektromágneses jel legű sugárzást bocsátanak ki. Tapasztalatai szerint e sugárzás jelenléte valamiféleképpen szervesen kap csolódott maguknak az életfolyamatoknak a természetéhez. Gurwitsch lényegében bizo nyíta ni tudta, hogy a biológiai rendszerek nagyon gyen ge (néhány foton/(s cm 2 )), de állandó fotonsugárzást bocsátanak ki az optikai tartományban, és rámutatott arra, hogy ez serkenti a sejtosztódást. Gurwitsch törvényszerűen és kérlelhetetlenül jutott el az általa mitogén sugárzásnak nevezett kísér leti felfedezéshez, melléktermékeként arra irányuló próbálkozásainak, hogy megfogalmazzon egy olyan univerzális biofizikai alapelvet, amely többek között felölelné a sejtosztódás (mitózis) és egyéb, az élő szervezet teljesen elkülönített helyein előforduló események közötti ellentmondásos, de mindemellett cáfolhatatlan összefüggéseket. A hosszú elhanyagoltság, sőt nyílt elutasítás időszakait követően kis kutatócsoportok alakultak szerte a világon (Oroszországban, Ausztráliában, Kínában, Olaszországban, Japánban, Németor szágban, Lengyelországban és az Egyesült Álla mokban), amelyek egymástól függetlenül mun kálkodva, modern fotonsokszorozó beren dezé seikkel újra felfedezték az élő szövetek által kibo csátott rendkívül gyenge fényt. Azóta már számos tudós igazolta minden kétséget kizáróan, hogy az élő sejtek ténylegesen érzékelhető fényt bocsátanak ki. Mindannyian a fény hordozói vagyunk A kutatócsoportok leghíresebbike a Fritz-Albert Popp professzor által vezetett német biofizikusokból álló csapat volt. Ezek a kutatók a tudományos módszerek legszigorúbb követel mé nyeinek megfelelve, 1975-ben cáfolhatatlanul meg erősítették a fent említett feltevést, és létrehoztak egy új kifejezést a biofoton -t. Általánosságban a foton szó a fény kvantumát jelenti. A biofoton kife jezés úgy született meg, hogy a foton elé a bio- előtagot illesztették, ezzel kifejezve, hogy itt az élő anyag (sejtek) által kibocsátott fotonokról van szó. Időközben a Marburg egyetemen német fiziku sok egy csoportja 1972-től kezdődően azt felté telezte, hogy a kvantumoptika területére tartozó biofoton-kibocsátásnak az élő rendszeren belüli, koherens fotonmezőhöz kell tartoznia; feltételezésük szerint ez a mező a felelős az intraés intercelluláris kommunikációért és a biológiai funkciók, például a biokémiai folyamatok, a sejtnövekedés és osztódás szabályozásáért. Kimutatták, hogy a biofoton-kibocsátás egészen a DNS-molekuláig visszavezethető, amely felte hető leg a (fő) forrása ennek a jelenségnek, és hogy a késleltetett lumineszcencia (delayed luminescence DL), amely a külső fénnyel megvilágított élő rendszerek hosszú ideig tartó utólagos fénykibocsátását jelenti, megfelel a biofoton mező gerjesztett állapotainak. Emellett a biofoton-kibocsátás és a biológiai funkciók, például a sejtnövekedés és diffe ren ciálódás, a bioritmus, sőt a rák kialakulása kö z öt ti összefüggések megfeleltek a koherencia hipotézisnek, de csak nehezen voltak magyarázhatóak a szabadgyök-reakciók tekintetében. Jelenleg tehát kétség sem fér ahhoz, hogy létezik ez az intracelluláris lumineszcencia. Kifinomult tech nológiával olyan rendkívül hatékony beren dezéseket fejlesztettek ki, amelyek a maradék fény nek nevezett parányi fénymennyiségeket is ké pe sek felerősíteni és mérni; ezek cáfolhatatlanul bizonyítják a biofotonok létezését. Azt is megállapították, hogy a biofizikai erőtér nemcsak intenzitásában, de frekvenciájában is inga dozik. Ez kielégítően magyarázza a különböző szer vek között kialakuló kölcsönhatások mechaniz musainak dinamikáját. A továbbra is válaszra váró kérdés az, hogy: miért bocsátanak ki fényt a sejtjeink (és más élőlények sejtjei)? Szervezetünknek percenként közel tízmillió sejtet kell pótolnia. Eg y ilyen gigászi feladat elvégzéséhez szükséges információmennyiséget nyilvánvalóan csakis a fény sebességével lehet feldolgozni. Ez az elsöprő nag yságú adatátviteli forgalom és adatfeldolgozás bármely élő szervezeten belül legyen az akár emberi, állati vag y növényi 4

5 kétségtelenül a biofotonok segítségével valósul meg, méghoz zá nag yfokú precizitással. Ezek a parányi koherens fénysugarak felelősek a szervezetben lévő összes élő sej tet összekötő információs hálózat fenntartásáért és műkö déséért, illetve lehetővé teszik az adatok folyamatos, zavartalan és intelligens frissítését magyarázza Popp pro fesszor. Teljesen függetlenül attól, hogy mennyire valószínűtlennek is tűnik, a fény egyértelműen ott lako zik a sejtjeinkben. Valójában maga a fény az alapja a sejtek közötti kommunikációnak. Minden élőlény fényhordozó. A nap az életenergia forrása a bolygónkon Úgy tűnik azonban, hogy a modern férfiak és nők elvesztették a kapcsolatot saját benső lényük erő teljes rezgéseivel, melyek forrása összefügg a nap fotonenergiájával. Ezek után jelent meg az 1960-as években egy könyv Solar Energ y and Man as Antenna (Sonnenenergie und der Mensch als Antenne A napenergia és az ember mint antenna) címmel és egy előadássorozat, melyeket a hétszer is Nobel-díjra jelölt dr. Johanna Budwig írt. Dr. Budwig először analitikai kémikusként vált híressé olyan kulcsfontosságú analitikai módszerek kifejlesztésével, amelyekkel a különböző fajta zsírok azonosíthatóak. Régebben a tudomány nem tud ta beazonosítani az élelmiszerekben található alapvetően eltérő zsírokat, így például az omega-3 zsírsavakat (amelyek az északi-tengeri halakban és a lenmagban találhatók), az omega-6 zsírsavakat (amelyek gabonafélékben, egyes magvakban és a kukoricaolajban találhatók) és az omega-9 zsírsavakat (amelyek az olívaolajban, a lenmagban és az avokádóban találhatók). Így dr. Budwig munkája a táplálkozástudományok fejlődésének tekin tetében, különösen a zsírok területén rendkívüli fon tosságú volt. Budwig szilárdan megalapozott tudományos munkája alapján ösztönösen ráérzett sokkal alapvetőbb igazságokra, amelyeket később klinikailag is igazolt, és amelyek együttesen hozzájárultak a modern fizika és biológia fejlődéséhez, sőt a mai kor emberének általános egészségéhez. Dr. Budwig a következőket figyelte meg: A napsugarak kimeríthetetlen energiaforrásként érik el a földet. Az ásványi olajokban (benzin), a szénben, a zöld növényekből készült ételekben és a g yümölcsökben rejlő energia mind a napsugárzásból származik. Ma már valóban tisztában vagyunk azzal, hogy a napenergia alapegységei a fotonok, az ismert ele mi energia legkisebb és leggyorsabban mozgó egy s é gei. Ezt a napenergiát az óceánban és a szárazföldön élő növények koncentrálják és átalakítják a sejtjeiket és a szöveteiket alkotó vegyületekké. A földön élő növények képesek a foto szintézisre, ezáltal közvetlenül hasznosítják a nap energiáját. A napenergia növényi bio fotonokká alakul át. A növényevő állatok a nö vé nyek elfogyasztásával bőséges biofoton-után pótláshoz jutnak. Vadászó-gyűjtögető őseink kellő időben elfogyasztották ezeket is. De hogyan is állunk manapság mi, a szép új világ büszke képviselői? Egészségi állapotunkon javíthat, ha elektronokban gaz dag ételeket eszünk, mert ezek önmagukban megkötik a napenergiát. Sok ilyen, a napenergia hullámhosszán rezgő elektron található a magvakból nyert olajokban figyelte meg dr. Budwig. Tudományosan megfogalmazva magyarázza dr. Budwig az olajok elektronban gazdag, nag ymértékben telítetlen esszenciális zsírok. Ug yanakkor azt gondolom, hog y amikor telített zsírok ban gazdag ételeket, például húst és tejterméket fo g yasztunk, ha ezek zöldségeken és fűféléken nevelt ál latokból készültek, akkor voltaképpen előrecsomagolt elektronokban gazdag táplálékot kapunk jegyezte meg Jordan S. Rubin táplálkozási szakértő. Budwig munkájának nagy jelentősége azonban abban rejlik, hogy rávilágított arra, hogy a modern férfiaknak és nőknek vissza kell térniük az olyan ételek fogyasztásához, amelyekkel megfelelő mértékben juthatnak hozzá az egészségük fenntartásához szükséges napenergiához. Érdekes, hogy az emberi szervezet legfontosabb védekező rendszere, a központi idegrendszer igényli a legtöbb telítetlen zsírsavat különösen az omega-3 zsírsavakat sejtmembránjai optimális műkö déséhez. Az is figyelemre méltó, hogy a természetben a zsírsavak cisz-izomerjei, azaz a horog alakú molekulák fordulnak elő, és jellemzően nem a transz-izomerek, amelyek sokkal inkább kiegy enesedett molekulák. A cisz-izomer molekula elekt romágneses feszültsége nagyobb, mint a transz-izomeré. Elképzelhető, hogy a cisz-kon figu ráció egy molekulán belüli tárolási forma, egy speciális napenergia raktár? 5

6 Modern, elektronhiányos étrendünk Régóta ismert tény, hogy a tartósításra tett hősi es intézkedések nélkül az őrölt magvak hamar meg avasodnak. Mivel a bennük lévő elektronok rend kívül érzékenyek az oxidációra, ezek az érté kes olajok, a gyümölcsökhöz és zöldségekhez hasonlóan nagyon hamar tönkremennek. Élelmiszerfeldolgozás A gabonaszemek hántolását és a csíra eltávolítását az 1700-as évek közepén vezették be Nagy-Bri tanniában, hogy meghosszabbítsák az el tart ha tóságukat, de ezeknek a létfontosságú alko tó ré szek nek az eltávolításával olyan betegségek, mint például pellagra (B 3 -vitamin nikotinsav, nikotinamid, PPF = pellagra megelőző faktor hiánya), illetve beriberi (B 1 -vitamin tiamin-, aneurinhiány) kialakulását idézték elő, amelyek egyértelműen a B-vitamin-hiányra voltak vissza vezethetőek. Ezzel elveszett ezeknek a fotonban gazdag élelmiszereknek az éltető ereje. Az 1900-as évek elején a búza és az egyéb gabonák nagy részét fehér lisztté őrölték, eltávolítva a korpát és a csírát, és mindezekkel együtt az összes értékes tápanyagot. Ami ezek után megmaradt, az a rossz minőségű étel, vagy helyesebben fogalmazva antiétel volt, és mai étren dünk alapvetően ebből áll. Az 1950-es években aztán felütötte fejét a kukoricaolaj-mánia. A termék gyártói nagyszabású, nyil vános félretájékoztató kampányt folytattak, egész oldalas hirdetéseket közöltek le az országos or vosi szaklapokban. Ezzel a kampánnyal arról győz ték meg az orvosokat, hogy a kukoricaolaj (mely egészségtelen mennyiségű omega-6 zsírsavat tar talmazott!) hatékony a szívbetegségek meg előzésében, ami teljes badarság! Egy újabb, még rosszabb fordulat következett be a hidrogénezés bevezetésével (ezzel a módszerrel telítik a kétszeresen telítetlen hidrogénkötéseket), amellyel a növényi olajokat képlékeny zsírokká, azaz margarinná alakították. A természetes táplálkozás és a biomágneses rezonancia kéz a kézben jár A biokémiai és élettani folyamatok összetett láncolatából álló életet láthatatlan biomágneses erőtér aktiválja és tartja fenn. Ennek kapcsán dr. F. K. Bellokossy (Denver, Kolorádó állam) úgy írta le az életet, mint kémiai anyagok által hordozott elektromágneses energiák végtelenül intelligens kölcsönhatását. A modern orvostudomány mára már nem tudna létezni az olyan diagnosztikai eljárások nélkül, mint az elektrokardiográfia (EKG), az elektorenkefalográfia (EEG) vagy az elektro miográfia (EMG), amelyek a szív, az agykéreg és a vázizomzat elektromos aktivitását mérik. Ha nem lenne elektromos energia a szervezetben, akkor eze ket a vizsgálatokat nem lehetne elvégezni. A bioinformatika (biomágneses alapelvek) nézőpontjából az egészség alapja az, hogy a szervezet minden egyes sejtje egy jellemző normál frekvencián rezeg. Másfelől a betegség volta kép pen nem más, mint a sejtek rezgésének kóros elváltozása. A megfelelő elektromágneses mezők, a biológiailag aktív víz, az élő (nyers) ételek és gyógynövények terápiás hatásai lényegében a sejtek normál rezgéseinek visszaállításán ala pulnak. Ennek a tudásnak elérhetővé kell tennie az elekt romágneses kezelést azok számára, akik a gyó gyítást energetikai szempontból közelítik meg; ilyen módszerek például a természetes táplálkozás, a körültekintéssel alkalmazott táplálékkiegészítők, a tradicionális gyógynövényismeret, és kínai orvoslás (TCM), az ayurvéda, egyes nyugati holisz tikus beállítottságú elme-test terápiák, és a bio rezonancia-kezelés (BRT). Biológiailag aktív élelmiszerek, táplálékkiegészítők és gyógynövények A biológiailag aktív élelmiszer és tápl á lékkiegészítő kifejezés olyan élelmiszereket és táplá lékkiegészítőket jelent, amelyek természetes mó don koncentrálva tartalmazzák az egészség megőrzéséhez szükséges tápanyagokat. Számos ilyen élelmi anyag megtalálható a tápláléklánc legelső láncszemében, azaz a napfényből és vízből létrejött planktonokban, valamint a fűfélékben (pl.: búzafűben, árpafűben stb.), amelyek kizárólag a talaj alkotóelemeiből és napfényből alakultak ki. Mivel ezek tápanyagokban rendkívül gazdagok, fogyasztásuk táplálkozási szempontból jelentős előnyökkel jár. Ezek a fajta biológiailag aktív élelmiszerek olyan növényi hatóanyagokat is tartalmaznak, amelyek 6

7 megvédik a szervezetet a degeneratív betegségek, pl.: a rák és a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásától. A planktonban található klorofill, béta-karotin, valamint a szójacsírában lévő genistein és daidzein az eddig felfedezett négy leghatékonyabb rák elleni növényi hatóanyag. A tény az, hogy nincs olyan degeneratív megbetegedés, amelyet ne lehet ne megelőzni pusztán azáltal, hogy többet fogyasz tunk a fenti élelmi anyagokból. Még nagyobb biztonsággal állíthatjuk, hogy a legtöbb ember megtapasztalta már a könnyű étkezés előnyeit. Nemcsak a fizikai, de a szellemi és a tiszta gondolkodásra gyakorolt előnyeit is. Ha elcsábítanak a nehezebb ételek, például a vörös húsok, a finomított, feldolgozott ételek, de emellett több friss zöldséget és gyümölcsöt, egyéb egészségesen elkészített, biológiailag aktív ételt és táplálékkiegészítőt fogyasztunk, ez utóbbiak elkezdenek értékes hidat képezni a szervezet számá ra a szükséges átalakítások elvégzéséhez. Nemrégiben tudományosan igazolták, hogy a 72 MHz feletti rezgésszámú ételek fogyasztása segíti az anyagcserét és fokozza az energiatermelést. Sajnos a feldolgozott élelmiszerek rezonanciája mindössze MHz, szemben a friss, ter mésze tesen készített ételekkel, melyek rezgésszáma MHz. A speciális eljárásokkal elkészített élel miszerek és receptek (ún. energiamező-készít mények) esetében a rezgésszám elérheti akár a 121 MHz-et is, amely számos kutató szerint a DNS rezonanciájával harmonizáló rezgés. A természetesen előállított és megfelelő körültekin téssel elkészített élelmiszerek tekinthetőek bio lógiailag aktívnak. A biológiailag aktív táplálék kiegészítőket úgy állítják elő, hogy természetes élel miszereket és/vagy gyógynövényeket olyan gyártási módszerekkel dolgoznak fel, amelyek megőrzik azok létfontosságú élő tápanyagainak biológiai, biokémiai és biofizikai összetettségét. Ezek a készítmények megőrizhetik a nap megkötött fotonenergiáját. Amikor egy szerves anyag saját harmonikus mezejében van, adott a lehetőség, hogy megtapasztaljuk az adott anyagban rejlő maximális lehetőséget. Ez a lehetőség nem más, mint az élő anyag genetikai intelligenciájának kiteljesedése, amely megteremti az egységet az összes többi létező dologgal. Hasonlóképpen a gyógynövényekkel kapcsola tos tradicionális tudás is messze túlmutat a nö vé nyek biokémiai összetevőinek puszta osztályo zásán. Saját egyedi celluláris szubatomos elektromágnesességükkel a növények képesek pozitív és negatív töltés közvetítésére. Ezek a jelenségek, melyeket a tradicionális gyógynövényismeret már feljegyzett fűtő illetve hűtő energiaként, megfelelnek a növény terápiás tulajdonságainak, aromájának és némi bizonytalansággal a növények alakjának, textúrájának és színének is. A gyógynövények alkalmazása a legrégebbi gyógyító módszer a földön. A fűszernövények (és zöldségek) lényeges kapcsolatot jelentenek az élelmi szerek és a gyógyszerek között, mert számos, az élelmiszerekre jellemző mikrotápanyagot tartal maznak, így például vitaminokat, ásványi anyago kat és a közelmúltban felfedezett speciális össze tevőket, a növényi hatóanyagokat. Visszatérés a természetes (fényhordozó) életenergia forrásaihoz A kvantumfizika területén tett korábbi előrelépések egyértelműen hozzájárultak ahhoz, hogy az emberiség ráébredjen, vissza kell térnie a Teremtő étrendjéhez. Furcsának tűnhet, hogy mindig, amikor valamilyen természetes vagy friss ételt, vagy azok megfelelően elkészített összetevőit fogyasztjuk el, valójában fényt is eszünk amely így vagy úgy elindít bizonyos jótékony folyamatokat a szervezetünkben. Másként fogalmazva, amikor friss, nyers, egész séges ételt vagy biológiailag aktív táplálék kiegészítőt eszünk, egyedi összetevőik szerve zetünkbe beépülve fényjelzéseket bocsátanak ki, amelyek elkerülhetetlenül részt vesznek egyes endogén biokémiai folyamatok kialakulásában és irányításában. Vagyis minél nagyobb a táp lálékunk fény(energia)tároló kapacitása, annál erőtel jesebben fejt ki jótékony hatást sejtjeinkre. A CaliVita által kifejlesztett ZenThonic táplálékkiegészítő A természetes ételek és táplálékkiegészítők fogyasztásának fent felsorolt jótékony hatásaival kapcsolatos feltételezésekkel összhangban a Cali- Vita bemutatja új táplálékkiegészítő készítményét, a ZenThonic levet. Az új táplálékkiegészítő ter mék összetételének kialakításakor az volt a cél, hogy a minél inkább visszanyúljunk a természethez. Anélkül, hogy felmagasztalnánk vagy 7

8 túlbecsülnénk a ZenThonic lé erényeit, en ged jék meg, hogy ismertessünk néhány alapvető tényt a Garcinia mangostana gyümölcsről, illetve a készítmény többi gyümölcsösszetevőjéről. A ZenThonic táplálékkiegészítő összetétele Garcinia mangostana-lé koncentrátum Piros szőlőlé koncentrátum Eperlé koncentrátum Vörös áfonyalé koncentrátum Málnalé koncentrátum Cseresznyelé koncentrátum Almalé koncentrátum Körtelé koncentrátum Körtepüré Fekete áfonyalé koncentrátum Mangosztán Garcinia mangostana L. A legtöbbet dicsért, és minden bizonnyal a legnagyobb becsben tartott trópusi gyümölcs a Gutiferae családba tartozó mangosztán, Garcinia mangostana L. nevét majdnem mindenki ismeri, vagy hallotta már. A mangosztán gyümölcse kisebb alma nagyságú, bíborszínű, vastag héjú. A termés gömbölyű, sötétbíbor illetve vöröses bíbor, kívülről sima felületű, 3,4 7,5 cm átmérőjű bogyó, a kocsány végén lévő feltűnő csészelevéllel, és a termés csúcsán csillag alakban elhelyezkedő 4 8 darab háromszögletű, lapos bibemaradvánnyal. A héj 6 10 mm vastag, metszete vörös, belső része fehér színű. Keserű, sárga tejszerű anyagot és bíbor, festő levet tartalmaz. 4 8 háromszögletű, hófehér, bő levű, lágy húsú rész található a termésben (ezek valójában magköpenyek). A termés belsejében 1 5 teljesen érett, ovális, bab alakú, kissé lapított, 2,5 cm hosszú és 1,6 cm széles, a terméshúshoz tapadó mag található, de előfordul olyan gyümölcs is, amelyben egyáltalán nincs mag. A jellemzően 5 7 darab mag köpenye (arillus) édeskés és lédús. A terméshús kissé savas kémhatású, az íze enyhén vagy határozottan savanykás, az elmondások alapján ananászra vagy őszibarackra emlékeztet, és kitűnő zamatú, és ízletes gyümölcsnek tartják. Ázsiában néha a gyümölcsök királynőjének hívják utalva finom ízére és gazdasági jelentőségére. Származási hely és elterjedtség A mangosztán származási helye nem ismert, de a feltevések szerint a Szunda- és Moluku-szigetek lehet nek; de vannak vadon termő fák a Kemaman erdőségekben, Malajziában is. Senki nem tudja, hogy pontosan hol és mikor termesztettek először mangosz tánt. A híres bo ta nikus, Julia F. Morton szerint a Moluku- és a Szunda-szigetekről szár mazik. De vannak vadon ter mő mangosztán fák a malájföldi erdőségekben is. Egyes szakértők azt állítják, hogy először Thaiföldön vagy Burmában kezdték el termesz teni. De a XIX. században a botanikusok behozták a magvait Európába és Amerikába is. Merész próbálkozások voltak a gyü mölcs termesztésére Afri kában, a karib térségben és Közép-Amerikában. A növény azonban ultra-tró pu si és rendkívül érzékeny. Nem tűri sem a 4,44ºC alat ti, sem pedig a 37,78ºC feletti hőmérsékletet. A mag ról kifejlődött pa lánták 7,22ºC-on elpusztulnak. A termesztésére tett kísér letek kudarcot vallottak. Jama i ká ban mond ja dr. Morton a mangosztánt nagyon szép, de túl becsült g yümölcsnek tartják; lokálpatrióta szemléletük sze rint»köze lébe sem jön a beérett ananásznak vagy egy finom mangó nak«. 8

9 1. táblázat A Garcinia mangostana összetétele *A Fülöp-szigeteken és Washington D. C.-ben el vég zett vizsgálatokban kapott minimum/maximum értékek. A fitin (szerves foszforvegyület) a szárazanyagtartalomnak maximum 0,68%-át teszi ki. A terméshús az egész gyümölcsnek a 31%-a. Egyéb felhasználási területek A gyümölcs héja pektinben gazdag. 6%-os nátrium-kloriddal történő kezelés hatására megszű nik az adsztringens hatás, és a héjból bíborszínű zselét készítenek. A mangosztán kocsá nyait Ghánában rágórudacskaként használják. A terméshéj 7 14% katechin cseranyagot és rozint tartalmaz, és Kínában bőrök cserzésére használják. Emellett fekete festék vonható ki belőle. Alkalmazása a tradicionális (népi) gyógyászatban A szárított mangosztánterméseket már sok éve szállítják Szingapúrból Kalkuttába, majd onnan Kínába gyógyászati céllal. A termés gyógyászati alkalmazásának lehetőségeiről a bota ni kus Julia Morton a következőket írta: A felszeletelt és megszárított héjat elporítják, és a dizentéria kezelésére adják. Kenőcsbe beledolgozva hatékony az ekcéma és eg yéb bőrbetegségek kezelésére. A héj forrázatát a hasmenés, hólyaghurut, go norr hoea, gennyes vizelet kezelésére, külsőleg össze húzó hatású lemosóként alkalmazzák. A héj eg y részét eg y éjszakán át vízben áztatják, majd ennek a főzetét krónikus hasmenés kezelésére adják felnőtteknek és g yermekeknek. A filippínók a levél és a kéreg forrázatát lázcsillapítóként, illetve szájpenész, hasmenés, dizentéria és húg yúti megbe tegedések kezelésére használják. Malajziában a le ve lek főzetét éretlen banánnal és eg y kis benzoinnal ke ve rik össze, és ezt a keveréket a körülmetélés he gé nek g yó g yítására használják. A g yökér forrázatát a menst ru á ció szabályozása miatt isszák. Az»amibiazin«-nak ne ve zett kéregkivonatot amőbás dizentéria kezelésére for gal mazzák. A tradicionális indiai, kínai, maláj, thaiföldi, Fülöp-szi ge te ki és vietnami gyógyítók év szá zadok óta használják a man gosztánt jótékony hatásai miatt. Az utóbbi 150 évben a növényt Afrikába, a karib tér ségbe, Ausztráliába és Dél-Af ri kába szállították, ahol mind a kutatók, mind pedig az orvosok ta nul mányozták és kihasználták gyó gyító és be teg ség megelőző tulajdonságait. Indiában, Thaiföldön és Kínában a kéregből előállított készítményeket antimikrobás és parazitaellenes ke ze lés re hasz nálják dizentériás be tegek nél, illetve a fertőzés okozta hasmenés egyéb formáinál. A növény adsztringens hatása miatt megelőzi a ki szá ra dást és az értékes táp a nya gok kiürülését a gyo mor-bél rend szerből has me nés esetén. A kínaiak és a thai földiek ugyan csak ki hasz nál ják a man gosz tán anti mikrobás és an ti szep tikus hatását, és elfertőződött se bek, tu ber kulózis, malária, húgyúti fertőzések, szifilisz és gonorrhoea kezelésére alkalmazzák. Ázsiában már régóta ismert, hogy a mangosztán erős gyulladáscsökkentő, és a beszámolók szerint hatékonyan kezeli az ek cémás bőrelváltozásokat és egyéb hiperkeratosisos állapotokat. A karib térségben az eau de Creole -ként ismert mangosztánteát isszák fáradtság, rossz közérzet és olyan általános tünetek enyhítésére, amelyek szerte a világon több millió ember számára jelentenek prob lémát. A brazilok hasonló teát használnak féreg telenítésre és az emésztés elősegítésére. Venezu elában parazitás bőrfertőzéseket kezelnek a gyü mölccsel elkészített dunsztkötéssel, míg a filip pínók lázcsillapításra, szájpenész, hasmenés, di zentéria és húgyúti betegségek kezelésére használják a gyümölcs kivonatát. Bátran levonhatjuk tehát azt a következtetést, hogy a mangosztánt sokféleképpen alkalmazzák 9

10 a népi gyógyászatban, és mint ilyen, csatlakozhat azoknak a növényeknek a meglehetősen hosszú sorához, amelyek új gyógyszerek ígéretes for rásainak tekinthetőek. A xantonokkal való összefüggés A mangosztánban található xantonok: 1,3,6,7-tetrahidroxi-xanton 2,4,5-trihidroxi-1-metoxi-xanton xantonok 1,2,3,4,5,8-tetraoxigenizált xanton 3-metil-but-2-enil-xanton Garcinon A, B, C, D, E Gartanin 8-dezoxigartanin 5,9-dihidroxi-2,2-dimetil-8-metoxi-7 Calabaxanton Dezmetil-calabaxanton 1-izomangosztin 3-izomangosztin 1-izomangosztin hidrát BR-xanton-A 2,3,4,6-pentahidroxi-benzofenon (mala curin) Alfa-mangosztin Béta-mangosztin Gamma-mangosztin Mangosztanol Garcimangoszon A, B, C Mangosztenon A xantonok Rendkívül figyelemre méltó, hogy a mangosztán nem csak a terméshús, de az egész gyümölcs az eddig ismert leggazdagabb forrása ezeknek a jótékony hatású xantonoknak. A mangosztán pericarpiuma, vagyis a héja különösen gazdag xan tonokban, amelyek a növényi hatóanyagok követ kező generációját képviselik; azokét a növényi hatóanyagokét, amelyek megváltoztatják a táp lálék kiegészítők jövőjét. Dr. Morton azt írja: a félig beérett g yümölcsök héjából eg y polihidroxi-xanton származék, az ún. mangosztán, azaz béta-mangosztán nyerhető. A teljesen érett g yümölcsök héja pedig gartanin, 8-dez o xigartanin és nomangosztin xantonokat tartalmaz. A mangosztin eg yik veg yülete a mangosztin-e, 6-di-O-glükozid eg y köz ponti idegrendszeri dep resszáns, és vérnyomás-emelkedést okoz. A xantonokkal való összefüggésből sok követ keztetés vonható le. Internetes hivatkozások sze rint: több mint 200 féle xanton létezik a természetben. Minden xanton más és más ha tást fejt ki a szervezetre. Ami rendkívül fi gye lem re méltó a mangosztánnal kapcsolatban, hogy pericarpiumából, vagyis a héjából több mint 40 féle xantont izoláltak, így ez a gyümölcs a világ leggazdagabb xantonforrása. A xantonok közül mindössze hatot vizsgáltak meg teljes mélységében. Bár nem ismerjük pontosan annak okát, hogy a mangosztán miért hatékony ennyi kü lönböző betegség kezelésében, azt tudjuk, hogy ennek köze van ahhoz, hogy ez a gyümölcs a világ leggaz dagabb xantonforrása. Minden xantonnak megvan a maga sajátos hatásprofilja, eg ymással kombinálva pedig hatásaik felerősödnek, és íg y az egész szervezet egészséges működését elősegítik. Kétségtelen tény, hogy a mangosztán sok xantont (antioxidáns hatású vegyületeket) tartalmaz. A Merck Index (11. kiadás, oldal) szerint a mangosztánból származó, első tudományosan meghatározott vegyület a mangosztán xanton volt. Ezt egy Schmid nevű német tudós izolálta 1855-ben ben fedezték fel, hogy patkányokban a mangosztin jelentős gyulladáscsökkentő és fekélyellenes hatást fejt ki (Shankaranarayan, 1979). Bár a mangosztán xantonjait már közel 150 éve ismerjük, még mindig csak 19 PubMed cikk je lent meg xantonokkal kapcsolatban, és ezek egyi ke sem foglalkozik azzal a lehetőséggel, hogy a xantonok emberi betegségek klinikai keze lésére használhatóak. De legyünk őszinték! Az egyetemen tanított orvostudomány általában na gyon konzervatív az olyan anyagok klinikai kipróbálásának tekintetében, amelyeket hi va ta losan még nem nyilvánítottak gyógyszerré. A mangosztánban található hatóanyagok sora azonban nem zárul le a xantonokkal. Jelentős mennyiségben vannak jelen polifenolok és katechinek is, amelyek hatékony antioxidánsok és daganatellenes szerek. Egyéb fontos össze tevői a poliszacharidok; kétségtelenül ezek a fe le lősek a gyümölcs baktérium- és gombaellenes hatásáért. Végezetül a termés káliumot, kalciumot, foszfort, vasat, B 1 -, B 2 -, B 6 - és C-vitaminokat is tartalmaz. Az etnobotanikus dr. James Duke Fitokémiai és etnobotanikai adatbázisaiban (Duke, 2004) az összetevők sokkal részletesebb listáját találjuk meg. Az 1995-ben nyugdíjba vonult dr. James Duke Amerika talán legelső etnobotanikusa. 35 évig dolgozott az USDA-nál és a Maryland-i 10

11 Egyetemen. Termékeny író, nyugdíjba vonulása után is folytatta ezt a tevékenységét. Az évek so rán tagja volt jó néhány vállalat tudományos bi zott ságá nak, és sok cégnek tartott átfogó konzultációt a gyógynövényiparban. Dr. Duke lényegében számos táp lá lék ki e gé szítő ként alkalmazott természetes készítmény kémiai összetételét vizsgálta meg. A kémiai alkotóelemek alapján felsorolta az összetevők ismert hatásait. Ez útmutatóul szolgálhat más tudósok (illetve az érdek lődő laikus közönség) számára a különféle növé nyek egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos to váb bi tudományos kutatások tekintetében. Dr. Duke megadja a feltételezett napi adagokat és a várható kedvező hatásokat (a magnosztán gyü mölcs alkotórészeivel kapcsolatban elvégzett saját és egyéb szakértők általi vizsgálatok alapján). A kedvező hatások teljes listája embert próbáló hosszú ságú, 138 különböző tulajdonságot tar talmaz. Az alábbiakban felsoroljuk azt a néhány kedve ző hatást, amelyeket a magnosztánt fogyasztó em berek nagy többségénél megfigyeltek: 1. Vérzsírszintcsökkentő hatás (csökkenti az LDLszintet); 2. Antihipertenzív hatás (csökkenti a vér nyomást); 3. Megelőzi az érelmeszesedést (az artériák el záró dását és megkeményedését); 4. Kardioprotektor hatás (védi a szívizmot); 5. Hipoglikémiás hatás (csökkenti a vér cu kor szintet); 6. Elhízás elleni hatás (természetes fogyás); 7. Parkinson-kór és Alzheimer-kór elleni hatás, illet ve kedvezően hat az elbutulás egyéb for máira is; 8. Antidepresszív és szorongásoldó hatás, a közön séges orbáncfűvel azonos növénycsaládba tar tozik; 9. Gombaölő hatás; 10. Antibakteriális hatás; 11. Antivirális hatás, dermatitis, sebfertőzések, tinea és akne kezelésére alkalmazható; 12. Gyulladáscsökkentő hatás; 13. Antipiretikus hatás (lázcsillapító); 14. Immunstimuláns (serkenti az immun vá laszt); 15. Hasmenést csökkentő hatás; 16. Ínybetegséget megelőző hatás; 17. Zöldhályogellenes hatás; 18. Szürkehályog-ellenes hatás; 19. Kimerültséget csökkentő hatás; 20. Öregedésgátló hatás; 21. Daganatellenes hatás. *Az érdeklődő olvasó közvetlenül is betekinthet az adatbázisba a internetcímen. A mangosztán és az ORAC-értékek Az ORAC oxigén-gyökmegkötő kapacitás egy anyag antioxidáns hatásának mértékét jelzi. A legtöbb gyümölcs és zöldség ORAC-értékét elő írás szerű laboratóriumokban határozták meg, és tudományos folyóiratokban közölték. Egyes in ter netes hivatkozások szerint a magnosztán ORAC-értéke és között van. Összeha sonlításképp 100 gramm aszalt szilva ORAC-értéke Mostanáig az aszalt szilva tartotta az ORACcsú csot. Ha a vita kedvéért feltételezzük is, hogy a fent idézett értékek tényleg pontosak, azt ki kell hangsúlyozni, hogy a csillagászati nagyságú ORAC-érték önmagában nem jelent semmilyen kü lönleges előnyt. Nem minden, laboratóriumi vizsgálattal igazolt antioxidáns tud felszívódni az emberi szervezetben. Emellett van egy határa annak, hogy a fokozott antioxidáns-bevitel még med dig van jótékony hatással. A Tufts Egyetemen működő Amerikai Mező gazdasági Kutató Szolgálat (Boston, Mas sachu setts) munkatársa, dr. Ronald Prior szerint g yü mölcsök és zöldségek fog yasztásával jelentős, szá zalékos antioxidáns-szintemelkedés érhető el, különösen, ha azok nag y ORAC-értékűek. Ahhoz azonban, hogy a plazma és a szövetek antioxidáns-kapacitását meg növeljük, az szükséges, hogy a napi egyszeri be vi telt ORAC-egységre növeljük. En nél nagyobb mennyiség bevitele feltehetőleg fe les leges. Ez azért van, mert a vér antioxidánska pa citása szigorúan szabályozva van állítja dr. Prior. Így van egy felső határa az antioxidánsok által kifejtett kedvező hatásoknak ORACegység egyszeri bevétele (ami állítólag a magosztán fogyasztása esetén előfordul) nincs kedvezőbb hatással, mintha ennek ötödét fogyasztottuk volna el: a felesleg egyszerűen kiürül a vesén keresztül. De hát akkor mi a probléma azzal, ha a magosztán tényleg ennyire erős antioxidáns? Az teljesen biztos, hogy nem káros. Amire a szervezetnek szüksége van, azt felhasználja, a 11

12 felesleg pedig kiürül. Miért van az, hogy az orvosok mindig annyira gyanakvóak a természet jótékony hatásaival kapcsolatban? A valóságos helyzet Dr. J. Frederic Templeman, Georgia államban praktizáló családi orvos, aki egy kis könyvet írt a magosztánról, 44 tudományos publikációra hivat kozott a témával kapcsolatban, de a PubMed-ben, az amerikai Országos Egészségügyi Könyvtár tizen négymillió cikket tartalmazó adatbázisában csak 29 ilyen témájú publikáció található. E vizs gá latok közül összesen négy foglalkozik rákos meg betegedésekkel. Egy in vitro kísérletben azt ta lál ták, hogy a magosztánban található egyik xan ton a kemoterápiás gyógyszerekkel azonos hatékony sággal pusztítja el a rákos sejteket. Az is kiderült (korlátozott számú adat alapján), hogy a mangosztánban bőségesen előforduló vegyületek képesek gátolni a káros hatású Cox 1 és Cox 2 enzimeket, illetve egyben időzített sejthalált (apo ptózis) idéztek elő az abnormális sejteknél (Ho, 2002). A mangosztán így felkerült azoknak a vegyületeknek a meglehetősen hosszú listájára, ame lyek potenciális daganatellenes hatással ren del keznek. Ez a 29 cikk eddig nem szolgál túlságosan sok adattal. Ellentétben, például a PubMed-ben található, a C-vitamin és a rák közötti összefüg gésének témájában írt több mint 2300 cikkel, amelyek közül 125 klinikai vizsgálatokról szól. Hasonló számú vizsgálat áll rendelkezésre az E-vita min és a rák összefüggéséről. 835 vizsgálatot vé geztek a melatonin és a rák összefüggésével kapcso latban, és igazán lenyűgöző számú vizsgálatot folytattak le a poliszacharidok és a rák kapcsolatának felderítése érdekében, melyek közül 536 klinikai vizsgálat, 277 pedig randomizált és kontrollált vizsgálat volt. De ne legyünk elfogultak a magnosztánnal kapcsolatban. A nyugati világban csak nemrégiben vált ismertté, ezért nem veheti fel a versenyt az olyan öreg rókákkal, mint a C- vagy az E-vitamin. A xantonokkal kapcsolatos szakirodalom mostanáig elsősorban a szakemberek számára volt hozzáférhető. Ázsiában számos klinikai vizsgálatot vé gez tek már el a xantonokkal a különböző egyetemeken és kutatóintézetekben, és ezek mos ta nában keltették fel a nyugati kutatók figyelmét. A növényekben előforduló vegyületek már régóta érdeklik a rákkutatással foglalkozókat. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a kemoterápiás szerek körülbelül egyötöde így pél dá ul a vinkrisztin, vinblasztin, etopozid, tenipozid és a taxol végeredményben növényi eredetű. Sok esetben hosszú időbe telt, míg ezek a hatóanyagok keresztülmentek az összes hi vatalos ellenőrző eljáráson, mert a komoly gyógynövénykutatásokra gyakran nincs elegendő pénz, a kevésbé lelkiismeretes szervezetek pedig gyakran visszaélnek ezzel. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a természetes gyümölcslevek egészséges üdítőitalok, de a jó egészségi állapot megőrzését sok tényező, így örökletes és környezeti faktorok is befo lyásolják. Egyéb természetes bogyós gyümölcsök a ZenThonic alkotórészei Az ízletes ZenThonic gyümölcslé igazoltan termé szetes eredetű, alacsony hőmérsékleten szárí tott fekete áfonyalé, vörös áfonyalé, almalé kon cent rátumból, cseresznye- és eperléből, illetve mál nából és eperből készül. Teljes tápértékű koncentrátum a megromlást akadályozó cso ma golásban. A bogyós gyümölcsök a természet leggazdagabb antioxidáns forrásai. A természetes körülmények között termő fekete áfonya, eper, málna és sze der hatékony betegségmegelőző növényi ható anyagokat, így ellagsavat, kvercetint, C-vitamint és antociánokat tartalmaznak. A bogyós gyümölcsök egy ben magas rosttartalmúak. A vöröshagymához és almához hasonlóan mostanra már számos bogyós gyümölcsről is megál la pították, hogy a kvercetin nevű flavonoid ki vá ló forrásai. A flavonoidok a szervezetben nem ter me lő dő, hatékony, vízben oldódó vegyületek. A vélekedések szerint megakadályozzák az oxidációt, azaz azt a folyamatot, amelynek hatására felhalmozódnak a sejtkárosító hatású szabad gyökök. A kvercetin leginkább a koleszterin oxidációját gátló, és ezáltal az érelmeszesedés, illetve végső so ron a szívbetegségek kockázatát csökkentő hatá sáról ismert. Antioxidáns aktivitásával javította a látást és megelőzte a szürke hályogot. Egy viszonylag nem olyan régen elvégzett, és az European Journal of Clinical Nutrition (A klinikai 12

13 táp lálkozástan európai folyóirata) című szaklapban pub likált vizsgálatban, melynek során 20 férfinak 8 héten át napi 100 g fekete ribizlivel és kék áfonyával egészítették ki az étrendjét, 32 51%-kal növekedett meg a kvercetinvérszintje ahhoz a 20 férfihoz képest, akik normál étrendet kaptak. Jelenleg a bogyós gyümölcsök közül a leg is mertebb kvercetinforrás a vörös áfonya, a kék áfonya, és a fekete ribizli. Mivel a bogyós gyümölcsök me legítése, fagyasztása, illetve a lé kinyerése ká rosít hatja a bennük lévő antioxidánsokat, a legjobb, ha a leginkább tápanyagdús állapotukban, nyers formában fogyasztják őket. Az ORAC-ban gazdag gyümölcsök A természet adta celluláris védelem A kutatás azt mutatja, hogy sok degeneratív betegség a szabad gyökök által a szervezetben okozott károk eredménye. A szabad gyökök központi szerepet játszanak az öregedésben és a beteg ségek progressziójában. Az egészséges sejtek ká ro sítása könnyen elkerülhető úgy, hogy napi étren dünket antioxidánsokkal egészítjük ki. Mai felgyorsult világunkban csaknem lehetetlen mindennap olyan mennyiségű tápanyaghoz jutni, amely segít az egészség megőrzésében. A Garcinia mangostana gyümölcsöt és egy szabadalmaztatott gyümölcskeveréket tartalmazó ZenThonic teljes értékű táplálékkiegészítő, amely sejtszinten segít az egészség megőrzésében. Létezik egy, a Tufts Egyetemen végzett, ORAC elnevezésű vizsgálat az oxigén-gyökmegkötő kapacitás rövidítése amely az élelmiszerek, a vérplazma és bármely egyéb, az oxigén szabad gyökök hatását tompító anyagmegkötő képességének laboratóriumi vizsgálatát teszi lehetővé. A bostoni Tufts Egyetemhez tartozó, Jean Mayer USDA Human Nutrition Research Center on Aging (Emberi táplálkozástudományi öregedéskutató) központban elvégzett vizsgálatok alapján a jelentős ORAC-értékű gyümölcsök és zöldségek fo gyasztása lelassítja mind a szervezet, mind pedig az agy öregedését. A kezdeti eredmények azt mutatják, hogy ez az antioxidáns-aktivitás állatokban megvédi a sejteket és alkotórészeiket az oxidáció okoz ta károsodástól. Nagy mennyiségű magas ORAC-értékű étel, például spenót, eper és fekete áfo nya fogyasztása nagymértékben megnövelte az em beri vér antioxidáns aktivitását, középkorú patkányoknál megakadályozta a hosszú távú memória és a tanulási képesség elvesztését, fenntartotta az agysejtek kémiai ingerekre adott reakcióját és megvédte a kapillárisokat (apró vérerek) az oxi datív károsodástól. A gyümölcsök és zöldségek ORAC-értékei olyan széles tartományon belül mozognak, hogy ha csak a legalacsonyabb értékűeket fogyasztjuk, akkor az ORAC-bevitel épphogy eléri az 1300 egységet. Ha viszont hét különböző fajta, magas ORAC-értékű gyümölcsöt eszünk, akkor a vér átlagos ORACka pa citása elérheti a 6000 egységet is. Például egy csésze fekete áfonya önmagában 3200 ORAC egy séget biztosít. Az eddigi tapasztalatok alapján az USDA és a Tufts Egyetem szakértői szerint a napi bevitelt 3000 és 5000 ORAC egység közötti mennyiségre kell emelni ahhoz, hogy a plazma és a szövetek antioxidáns kapacitása szignifikáns mértékben megváltozzon. 2. táblázat Gyümölcsök antioxidáns pont számai (a Tufts Egyetemen működő USDA ku tat ó- nak rang so ro lá sa alapján) Gyümölcs ORAC-pontszám Aszalt szilva 5770 Mazsola 2830 Fekete áfonya 2400 Szeder 2036 Eper 1546 Málna 1220 Szilva 949 Narancs 750 Rózsaszín grépfrút 483 Kantalup dinnye 252 Alma 218 Körte 134 Megjegyzendő, hogy az aszalt szilva fontos védel mi tényező lehet az öregedéssel és az öregkorral összefüggő betegségekkel szemben a Tufts Egyetem Öregedéssel foglalkozó köz pont já nak kutatói szerint. Az aszalt szilva általuk megál lapított ORAC-értéke 5770 volt, több mint a duplája az utána következő legmagasabb antioxidáns értékű gyümölcsnek. És ahogy koráb ban már jeleztük, a mangosztán ORAC-érté ke ! Epidemiológiai és klinikai vizs gálatok, illetve empirikus adatok szükségesek an nak megállapításához, hogy mik a tényleges 13

14 ked vező hatásai ezeknek a kimagasló ORACpontszámoknak. A ZenThonic lé gyümölcsösszetétele (természe tes antioxidáns összetétele) hatékony immunrend szer-erősítő. A bostoni Tufts Egyetemen elvégzett, korábban már említett átfogó ORAC-vizsgálat azt mutatta, hogy ezek a gyümölcskivonatok magas pontszámot kap tak abból a szempontból, hogy milyen jelentős mértékben védik meg a sejteket és összetevőiket az oxidatív károsodásoktól. Emellett lelassították az öregedéssel összefüggő folyamatok testre és agyi funkciókra kifejtett hatásait. A magas ORAC-érté k ű é telek az emberi vér antioxidáns kapacitását 15 20%-kal növelték meg, ezzel elősegítve a ta nulá si képességet és megakadályozva a hosszú távú em lé kezetvesztést. Az egyes gyümölcsösszetevők tulajdonságai Alma kivonat: Kiváló biohasznosulású polifenol antioxidánsokat tartalmaz, melyek központi sze repet játszhatnak az öregedéssel összefüggő de ge neratív folyamatok lelassításában, valamint floridzint, amely a vércukorszint szabályozását segíti. Fekete áfonya kivonat: A kutatások szerint a fekete áfonyában található antioxidánsok csökken tik a glükóz felszívódását a belekből, fokozzák a glükóz lebomlását, megelőzik a vércukorszintinga dozásokat, csökkentik a koleszterinszintet, meg kötik a szabad gyököket és hozzájárulnak a de ge neratív betegségek megelőzéséhez. A fekete áfonyában lévő hatékony antioxidánsok, például a klorogén- és a koffeinsav, lelassíthatják a korral járó idegrendszeri elváltozásokat. Vörös áfonya kivonat: Az apácák már emberem lékezet óta a vörös áfonyát javasolták a húgyúti fertőzések kezelésére, bár hatóanyagairól nem volt tudomásuk. Marwan és Nagel dokumentálták a vörös áfonya kivonat hatékonyságát Pseudomonas fluorescens és Saccharomyces bayauns kórokozókkal szem ben, de ami még fontosabb, rámutattak, a gyümölcs bíborvörös-kékes színanyagai a proan tocianidinek és a flavonolok lényeges antimik robás hatással rendelkező anyagok. A már leírt mechanizmusokon kívül, a bioflavonoidok részben a gyomor-bélrendszerben metabolizálódnak bizonyos szerves savakká, például fenil-ecetsavvá és fenil-propionsavvá, amelyek a mikroorganizmusok egész sorával szemben antimokrobás hatásúak. Hasonló hatást figyeltek meg a flavonoid meta bolitok egy másik osztályánál: a fenil-gamma-valerolaktonoknál. Szőlő kivonat: A teljes gyümölcs, így a héj és a mag vak felhasználásával készült lé hatékony antioxidánsokat, így például proantocianidineket tar talmaz. Málna kivonat: Bőségesen tartalmaz C-vitamint és ellagsavat amely a daganatkeltő anyagok kiürí t é s éb en résztvevő, születési rendellenességeket csök kentő, sebgyógyulást elősegítő, és szív be tegséget megelőző hatású, természetben előforduló fenol. Az ellagsav a galluszsav (3,4,5-trihidroxi-bensoe sav) dimer kondenzációs terméke, amely a gyü mölc s ök b en, főként a málnában fordul elő. Meg védi a DNS-t a szerkezeti károsodásoktól, és serkenti a májsejtek rákkeltő anyagokat sem le gesítő aktivitását. Az ellagsav serkenti a májban az aktív rákkeltő anyagok semlegesítését végző, második fázisú celluláris méregtelenítő enzimek (pl.: a glükuronil-transzferáz, glutationszulfotranszferáz, acetil-transzferáz, metil-transzfe ráz és -konjugáz) működését. Bebizonyosodott, hogy az ellagsav kötődik a DNS-hez, és meg a- ka dályozza annak szerkezeti károsodását, az ártalmas (mutagén) rákkeltő anyagok hatására. Így a prokarcinogén aktivitás citokróm P450 enzimrendszer szintjén történő gátlásával kiegészítve (megakadályozva azok karcinogénné alakulását), az ellagsav megóvja a DNS szerkezetét a ká roso dástól, és fokozza a nem specifikus endonukleázok ki javító (repair) funkcióit. Emellett fokozza a májsejtek rákkeltő anyagokat semlegesítő hatását. Az ellagsav az eperben, szőlőben és a málnában fordul elő, és már azelőtt semlegesíti a rákkeltő anya gokat, mielőtt azok megtámadhatnák a DNSmolekulát. Rosttartalom Rendkívül fontos, hogy megfelelően elkészített magvak, hüvelyesek, gabonafélék és gyümölcsök fogyasztásával biztosítsuk a szükséges rostbevitelt. Dr. Dennis Burkitt volt az első, aki felhívta a figyelmet a megfelelő rostmennyiség elfo gyasztásának fontosságára. Világ körüli útjai során dr. Burkitt olyan bennszülöttekkel találkozott, aki 14

15 nagy mennyiségű, gramm rostot fo gyasztottak naponta, és nem szenvedtek a napjainkban olyannyira elterjedt betegségektől, mint például a székrekedés, aranyér, irritábilis bél szindróma (IBSZ), szívbetegségek, g yulladások stb. Összefoglalás: a ZenThonic igazoltan természetes eredetű, antioxidánsban gazdag gyümölcskivonatokat tartal maz; segíti a szervezetet a szabad gyökök le küzdésében; hatékony antioxidánsokat tartalmaz: ellagsa vat, klorogén- és koffeinsavat; lelassíthatja az öregedéssel összefüggő folyamatokat; segít az oxidatív károsodás elleni védekezésben; általában fokozza a tápanyagok biohasz nosulását. Következtetés Ne feledjük, hogy a szervezet természetéből fakadóan igyekszik elhárítani a betegségeket, hogy egészséges és stabil maradjon. Ezt a természetes belső stabilitást homeosztázisnak nevezzük. A homeosztázis ellenére a szervezet mégis meg be tegedhet. De létezik egy tudományosan meg a lapozott segítség a jó egészségi állapot és jó közérzet fenntartására. A biológiailag aktív élelmiszerek és táplálékkiegészítők például a ZenThonic, az Ocean 21, a Noni juice, a Nopalin, a Rhodiolin, a Green Care, a Spirulina max és mások a BioHarmonex elnevezésű elektromágneses eszközzel együtt a szervezet biológiai kommunikációjának ser kenté sére, a homeosztázis helyreállítására és egyes, szervezetben zajló biológiai folyamatok haté konyságának javítására szolgálnak. Ha ezek a biológiai folyamatok hatékonyabbak, akkor a szervezet sokkal inkább képes megőrizni egészséges műkö dését, kivédeni az egyensúlyzavarokat, beteg ségeket és a túlságosan korai öregedést. A bevezetéshez és a biológiailag aktív élelmiszerekről és táplálékkiegészítőkről szóló részekhez felhasznált szakirodalom: Douglass, William Campbell. The Milk Book. (A tej könyve) Atlanta, GA: Second Opinion Publishing, Dunn FL. Epidemiological factors: Health and disease in hunter-gatherers. (Epidemiológiai té nye zők: Egészség és betegség a vadászó-gyűjtögető élet m ó dot folytatóknál.) In: Man the Hunter. (A vadászó ember.) Lee RB és mtsai. (szerkesztők) Aldine Publishing, Chicago, Il, Eaton SB. és mtsai. An evolutionary perspective enhances understanding of human nutritional requirements. (Egy evolúcióval kapcsolatos elkép zelés, amellyel ért hetőbbé válnak az emberi táplál kozással kapcsolatos követelmények.) Journal of Nutrition. 1996; 126: Eaton SB. és mtsai. Women s reproductive cancers in evolutionary context. (A nők körében előforduló, nemi szerveket érintő rákos megbe te gedések az evo lú c ió szempontjából.) The Quarterly Review of Biology. 1968; 69: Enig, Mary. Know Your Fats. (Ismerd meg a zsírjaidat.) Bethesda, MD: Bethesda Press, Fallon, Sally és Mary Enig, Ph.D. Nourishing Traditions. (Táplálkozási szokások.) Washington, DC: New Trends Publishing, Fallon S. és mtsai. Out of Africa> What Dr.Price and Dr. Burkett discovered in their studies of sub- Saharan tribes. (Távol Afrikában> Dr. Price és Dr. Burkett megfigyelései a szubszaharai törzsek tanul mányozása során.) PPNF Health Journal. 1997; 21 (1): 1-5. FDA. FDA pesticide program, residues in foods, (FDA peszticid program, szermaradványok az élelmiszerekben, 1989.) Journal of the Association of Official Analytical Chemists. 1990; 73 (5): 127A-46A. Gottschall, Elaine. Breaking the Vicious Cycle. (Kitörés az ördögi körből.) Baltimore, Ontario, Canada: The Kirkton Press, 2ooo. Gurwitsch, AG. Über Ursachen der Zellteilung. Arch Entw Mech Org. 1922; 51: Howell, Edward. Enz yme Nutrition. (Enzimes táplálkozás.) Wayne, NJ: Avery Publishing Group, Lindeberg S. és mtsai. Apparent absence of stroke and ischaemic heart disease in a traditional Melanesian island: A clinical; study in Kitava. (A szélütés és az iszkémiás szívbetegség nyilvánvaló hiánya egy tradicionális melanéziai szigeten: Egy klinikai vizsgálat Kitava szigetén.) J Intern Med 1993; 236: Nabhan G. Gathering the Desert. (Összejövetel a sivatagban.) University of Arizona Press. Prescott, AZ, O Dea K. Traditional diet and food preferences of Australian Aboriginal hunter-gatherers. (Az ausztrál vadászó-gyűjtögető őslakosok tradicio ná lis étrendje és kedvelt ételei.) Philosophical Transactions of the Royal Society of London, Series B. 1991; 334: Price, Weston. Nutrition and Physical Degeneration. (A táplálkozás és a fizikai elváltozások.) Los Angeles: Price- Pottenger Foundation,

16 Rubin, Jordan S és Joseph, Brasco. Restoring Your Digestive Health. (Egészséges emésztésünk helyreállítása.) Kensington Publishing Corp. New York, NY, Rubin, Jordan. Patient Heal Thyself. (Beteg g yóg yítsd meg tenmagad.) (6. kiadás) Freedom Press. Topanga, CA, Schaeffer O. Eszkimos (Inuit) (Eszkimók inutitok). In: Western Diseases: Their Emergence and Prevention (Nyugati betegségek: Kialakulásuk és megelőzésük); Trowell H. és mtsai. (szerkesztők)harvard University Press. Cambridge, MA. Schmid, Ronald. Native Nutrition. (A bennszülöttek táplálkozása.) Rochester, VT: Healing Arts Press, Schweitzer A. előszó Berglas A.Cancer: Nature, Cause and Cure. (A rák: Természete, oka és g yóg yítása.) c. művéhez. Pasteur Institute. Paris, Weil A. Spontaneous healing. (Spontán gyóg yulás.) Alfred A. Knopf, Inc., New York, 1995). A Garcinia mangostana gyümölcsről és a bogyós gyümölcsökről szóló részhez felhasznált szakirodalom: Campin, Jac. Guide to Plant Relationships (for food allergy and intolerance identification) (Útmutató a növények közötti kapcsolatok hoz (étel allergia és intolerancia kimutatáshoz)), 12. változat (2004. április 14. Az alábbi in ternetcímről lementve április 27-én: Duke, James, szerk. Dr. Duke's Phytochemical and Ethnobotanical Databases. (Dr. Duke fitokémiai és etnobotanikai adatbázisai.) United States Department of Agri culture (az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisz tériuma), Agri cultural Research Service (Me ző gaz dasági Kutató Intézet), Letöltve az alábbi internet c ím r ő l április 27-én: duke/farmacy2.pl?1228 Erlund I, és mtsai. Consumption of black currants, lingonberries and bilberries increases serum quercetin concentrations. (A fekete ribizli és a kék áfonya fogyasztása emeli a szérum kver ce tin koncentrációját.) Eur J Clin Nutr 2003;57: Hedrick, U.P. (szerk.) Sturtevant's Edible Plants of the World. (Sturtevant: A világ ehető növényei) NY, NY: Dover Publications, Inc., Letöltve az alábbi címről: Ho CK, Huang YL, Chen CC. Garcinone E, a xanthone derivative, has potent cytotoxic effect against hepatocellular carcinoma cell lines. (A garcinon E, xanton származék, hatékony sejtméreg a májsejtes karcinómát okozó daganatos sejtekkel szemben.) Planta Med Nov;68(11): Matsumoto K, Akao Y, Kobayashi E, Ohguchi K, Ito T, Tanaka T, Iinuma M, Nozawa Y. In duction of apoptosis by xanthones from man gos teen in human leukemia cell lines. (Mangosztánból származó xantonok által okozott apoptózis, humán leukémia sejtvonalaknál.) J Nat Prod Aug;66(8): Moongkarndi P, Kosem N, Kaslungka S, Luanratana O, Pongpan N, Neungton N. Anti proliferation, antioxidation and induction of apoptosis by Garcinia mangostana (mangosteen) on SKBR3 human breast cancer cell line. (Garcinia mangostana (mangosztán) sejtosztódást gátló, antioxidáns és apoptózist kiváltó hatása SKBR3 humán mellrákos sejtvonalra.) J Ethnopharmacol Jan; 90(1): Morton, Julia F. Mangosteen. (A mangosztán). In: Fruits of warm climates (A meleg éghajlaton termő gyümölcsök). Saját kiadás. Miami, FL, 1987, pp ISBN: Nakatani K, Nakahata N, Arakawa T, Yasuda H, Ohizumi Y. Inhibition of cyclooxygenase and prostaglandin E2 synthesis by gamma-man gostin, a xanthone derivative in mangosteen, in C6 rat glioma cells. (A gamma-mangosztin xan ton származék ciklooxigenáz és prosztaglandin E2 szintézist gátló hatása C6 patkány glióma sejtekben.) Biochem Pharmacol Jan 1;63(1):73-9. Negre-Salvayre A. és mtsai. Quercetin prevents the cytotoxicity of oxidized LDL on lymphoid cell lines (A kvercetin gátolja az oxidált LDL citotoxikus hatását lymphoid sejtvonalaknál). Free Radic Biol Med 1992; 12(2): A Sunsweet-féle aszalt szilva ORAC-értéke: Recio, M. C., Rios, J. L., és Villar, A., A review of some antimicrobial compounds iso la ted from medicinal plants reported in the li te rature (A gyógynövényekből izolált antimikróbás hatású vegyületek áttekintése az között publikált szakirodalomban), Phytotherapy Research. 1989:3(4) Shankaranarayan D, Gopalakrishnan C, Kameswaran L. Pharmacological profile of mangostin and its derivatives. (A mangosztin és származékainak farmakológiai tulajdonságai.) Arch Int Pharmacodyn Ther Jun; 239(2): TÁPLÁLKOZÁS ÉS EGÉSZSÉG NUTRITION & HEALTH A Magyar Egészségvédelmi Fórum Tudományos hírlevele Szakmai szerkesztő: Dr. Varga Edit Felelős szerkesztő: Nahalka Judit A szerkesztőség címe: 1052 Budapest, Aranykéz u

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

122. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 5., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1533, Ft. Oldal

122. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 5., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1533, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. ok tó ber 5., csütörtök 122. szám Ára: 1533, Ft TARTALOMJEGYZÉK 202/2006. (X. 5.) Korm. r. A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

Tények a Goji bogyóról:

Tények a Goji bogyóról: Tények a Goji bogyóról: 19 aminosavat (a fehérjék építőkövei) tartalmaz, melyek közül 8 esszenciális, azaz nélkülözhetelen az élethez. 21 nyomelemet tartalmaz, köztük germániumot, amely ritkán fordul elő

Részletesebben

III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése

III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése 31/2006. (VII. 5.) AB végzés 1021 31/2006. (VII. 5.) AB végzés Az Al kot mány bí ró ság al kot mány jo gi pa nasz és utó

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

MESEBÁL 3.A hõs kisegér Huszti Zoltán

MESEBÁL 3.A hõs kisegér Huszti Zoltán MSBÁL. hõs kisegér Huszti Zoltán nek 12 Marsch lt egy - szerélt a kam - ra sar - ka mé - lyén, Laczó Zoltán Vince lt egy - szerélt egy órus ora hõs kis - e-gér. Hosz - szú far - ka volt és büsz - ke nagy

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től Ajánlat Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től UNIQA Biztosító Zrt. 1134 Budapest, Károly krt. 70 74. Tel.: +36 1 5445-555 Fax: +36 1 2386-060 Gyertyaláng III. Temetési biztosítás Ajánlatszám: Ajánlat

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

I. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014

I. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014 Oktatási anyag, oktatási segédlet az egészséges étkezési szokásokat érintő ismeretek fejlesztése és azok gyakorlati alkalmazása érdekében 5. osztályos tanulók részére I. félév 2. óra Készült az Európai

Részletesebben

2008. évi CVIII. tör vény. 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697

2008. évi CVIII. tör vény. 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697 III. Tár sa dal mi szem pon tok: 1. Az épí tett 3-x szo bás la ká sok ará nya az idõ szak végi la kás ál lo mány ból, % 2. A személygépkocsik kor szerint

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. no vem ber 15., hétfõ 169. szám TARTALOMJEGYZÉK 2004: CI. tv. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló tör vé nyek mó do

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

132. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 4., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal

132. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 4., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 4., csütörtök 132. szám Ára: 966, Ft TARTALOMJEGYZÉK 254/2007. (X. 4.) Korm. r. Az ál lam i va gyon nal való gaz dál ko dás ról... 9636 255/2007.

Részletesebben

A világ 10 legtáplálóbb étele

A világ 10 legtáplálóbb étele Koreai kutatók több, mint 1000 nyers élelmiszer tápanyag információit felhasználva becsülték meg minden étel tápanyag összetevőjét, a napi tápanyag szükséglet kielégítésének tekintetében. Egyes ételek

Részletesebben

37. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, április 4., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 575, Ft. Oldal

37. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, április 4., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 575, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. április 4., kedd 37. szám Ára: 575, Ft TARTALOMJEGYZÉK 77/2006. (IV. 4.) Korm. r. Az Út ra va ló Ösz tön díj prog ram ról szóló 152/2005. (VIII. 2.)

Részletesebben

Ked ves Ta ní tók! Ked ves Szü lôk!

Ked ves Ta ní tók! Ked ves Szü lôk! Ked ves Ta ní tók! Ked ves Szü lôk! A tech ni ka ro ha mos fej lô dé se szük sé ges sé te szi, hogy már egé szen ki csi kor ban in for - ma ti kai és szá mí tó gép-fel hasz ná lói is me re tek kel bô vít

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 16., péntek TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról... 10754 Oldal 2007: CXXVII. tv. Az ál ta lá nos for gal

Részletesebben

28. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 10., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1863, Ft. Oldal

28. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 10., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1863, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 10., péntek 28. szám TARTALOMJEGYZÉK 49/2006. (III. 10.) Korm. r. A föld gáz el lá tás ról szóló 2003. évi XLII. tör vény egyes ren del ke

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért. 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer

Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért. 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer Halat? Amit tartalmaz a halhús 1. Vitaminok:a halhús A, D, B 12, B 1, B 2 vitaminokat

Részletesebben

Gránátalma - a világ egyik legegészségesebb gyümölcse

Gránátalma - a világ egyik legegészségesebb gyümölcse Ezért érdemes gránátalmát fogyasztani! 1. Tele van fontos tápanyagokkal A kemény héj alatt több száz mag rejlik a gránátalmában. Ezek tele vannak hasznos tápanyagokkal. Sok benne a C- és K-vitamin, valamint

Részletesebben

93. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 6., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 667, Ft. Oldal

93. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 6., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 667, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 6., szerda 93. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXIX. tv. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény mó do sí tá sá ról 4904 64/2005.

Részletesebben

A Kormány 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelete

A Kormány 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelete 2556 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/39. szám A Kormány 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelete a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet módosításáról A köz úti köz le

Részletesebben

136 Con Dolore. Tenor 1. Tenor 2. Bariton. Bass. Trumpet in Bb 2. Trombone. Organ. Tube bell. Percussions

136 Con Dolore. Tenor 1. Tenor 2. Bariton. Bass. Trumpet in Bb 2. Trombone. Organ. Tube bell. Percussions Tenor 1 Tenor 2 Bariton Bass Trumpet in Bb 1 Trumpet in Bb 2 Trombone Percussions Organ 136 Con Dolore Tube bell X. Nikodémus: Mer - re vagy, Jé - zus, hol ta - lál - lak? Mu-tass u - tat az út - ta- lan

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A ma gyar la kos ság bel föl di uta zá sai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ké szí tet te: a Ma gyar Tu riz mus Rt. Ku ta tá si Igaz ga tó sá gá nak meg bí zá sá ból a M.Á.S.T. Pi ac- és Köz vé le mény ku ta tó

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. F E B R U Á R 2 8. TARTALOM Oldal TÖRVÉNY 2003. évi CXXIX. tv. a köz be szer zé sek rõl (egy sé

Részletesebben

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a évi elõfizetési árainkra

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a évi elõfizetési árainkra LVII. ÉVFOLYAM 25. SZÁM ÁRA: 798 Ft 2006. december 28. FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2007. évi elõfizetési árainkra T A R T

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete 2007/181. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 13569 A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete a vasúti pályahálózathoz történõ nyílt hozzáférés részletes szabályairól A vas úti

Részletesebben

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

2007. évi CXXIX. tör vény

2007. évi CXXIX. tör vény 11156 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/156. szám 2007. évi CXXIX. tör vény a termõföld védelmérõl* I. Fejezet BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK A tör vény hatálya 1. (1) A tör vény ha tá lya ki ter jed a ter mõ föld

Részletesebben

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. május 31., kedd 72. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. Má jus 9-e Eu ró pa Nap já vá nyil vá ní tá sá ról... 3520 2005: XXXVIII. tv.

Részletesebben

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 29., csütörtök 172. szám II. kö tet TARTALOMJEGYZÉK 125/2005. (XII. 29.) GKM r. A köz úti jár mû vek mû sza ki meg vizs gá lá sá ról szóló

Részletesebben

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. no vem ber 16., kedd 170. szám TARTALOMJEGYZÉK 2004: CIV. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról szóló 1949. évi XX. tör - vény mó do sí tá

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom VI. ÉVFOLYAM 1. szám 2008. ja nu ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft JANUÁR 17.

III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft JANUÁR 17. III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft 2011. JANUÁR 17. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ fi

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 9. szám 2008. szep tem ber 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal 2006/6. HATÁROZATOK TÁRA 51 Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ 6. TARTALOMJEGYZÉK 2019/2006. (II. 13.) Korm. h. Az Or szá gos Tu do má nyos Ku ta tá si Alap prog ra mok 2006. évi több - lettámogatához

Részletesebben

84. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal

84. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXXXIII. tv. A köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXIII. tör vény mó do - sí tá sá ról...

Részletesebben

TARTALOM. III. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Ára: 820 Ft JÚNIUS 8. oldal oldal

TARTALOM. III. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Ára: 820 Ft JÚNIUS 8. oldal oldal III. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Ára: 820 Ft 2011. JÚNIUS 8. TARTALOM oldal oldal JOGSZABÁLY 72/2011. (IV. 29.) Korm. ren de let az egész ség ügyi felsõ - fokú szak irá nyú szak kép zé si rend szer rõl szóló 122/2009.

Részletesebben

121. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 17., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2100, Ft. Oldal

121. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 17., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2100, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 17., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK 2007: CVI. tv. Az ál la mi va gyon ról... 9082 2007: CVII. tv. A te le pü lé si ön kor mány za tok több cé lú

Részletesebben

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2008: LXXV. tv. A ta ka ré kos ál la mi gaz dál ko dás ról és a költ ség ve té si fe le lõs ség - rõl...

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2008: LXXV. tv. A ta ka ré kos ál la mi gaz dál ko dás ról és a költ ség ve té si fe le lõs ség - rõl... A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. no vem ber 26., szerda 167. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXXV. tv. A ta ka ré kos ál la mi gaz dál ko dás ról és a költ ség ve té si fe le lõs ség - rõl...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. már ci us 14., szerda TARTALOMJEGYZÉK 14/2007. (III. 14.) EüM r. A gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba tör té nõ be fo ga dá

Részletesebben

Szigorú minőségi követelmények

Szigorú minőségi követelmények Szigorú minőségi követelmények Tudományos alapokon nyugvó, biztonságos termékek Természet ihlette, hatékony összetevők és innovatív formulák Svédországi fejlesztések: szigorú minőségi elvárások és alapos

Részletesebben

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és

Részletesebben

21. szám. Budapest, má jus 14., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 525, Ft. Oldal

21. szám. Budapest, má jus 14., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 525, Ft. Oldal Budapest, 2008. má jus 14., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 2057/2008. (V. 14.) Kor m. h. A Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegû tevékenységet ellátó központi

Részletesebben

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2006. évi LIX. tv. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról... 224 2006. évi LX. tv.

Részletesebben

I. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014

I. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014 Oktatási anyag, oktatási segédlet az egészséges étkezési szokásokat érintő ismeretek fejlesztése és azok gyakorlati alkalmazása érdekében 2. osztályos tanulók részére I. félév 2. óra Készült az Európai

Részletesebben

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a

Részletesebben

Ezek az ételek javítják az agyműködést

Ezek az ételek javítják az agyműködést Olajos halak Az olajos halak kiváló omega-3 zsírsav források. Ezek a zsírsavak fontosak, mert a test sejtmembránjainak alkotóelemei, beleértve az agysejteket is. Ezáltal tudják javítani a szerkezetét.

Részletesebben

KOCSÁR MIKLÓS. Dalok magyar költ k verseire

KOCSÁR MIKLÓS. Dalok magyar költ k verseire KOCSÁR MIKLÓS Dalok magyar költk verseire Énekhangra és zongorára 2. Gyurkovics Tibor versei ÖLELJ MEG ENGEM, ISTEN 1. Fönn 2. Antifóna 3. Figura 4. Istenem LÁTJÁTOK FELEIM KÉRÉS EGYHELYBEN POR-DAL Kontrapunkt

Részletesebben

34. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 28., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1495, Ft. Oldal

34. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 28., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1495, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 28., kedd 34. szám Ára: 1495, Ft TARTALOMJEGYZÉK 68/2006. (III. 28.) Korm. r. A Fel sõ ok ta tá si és Tu do má nyos Ta nács ról... 2906 69/2006.

Részletesebben

80. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 585, Ft

80. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 585, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú ni us 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK Oldal 80. szám Ára: 585, Ft 125/2009. (VI. 15.) Korm. ren de le t A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.

Részletesebben

135. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 10., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal

135. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 10., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 10., szerda 135. szám Ára: 966, Ft TARTALOMJEGYZÉK 264/2007. (X. 10.) Korm. r. Az egyes ter mé kek ki egé szí tõ ol tal má ra vo nat ko zó

Részletesebben

2004. évi LXXXIV. törvény

2004. évi LXXXIV. törvény 11330 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/132. szám hasz nált fel, ide ért ve a bel sõ mi nõ ség el len õr zés hez szük - sé ges vizs gá la tok cél já ra tör té nõ a ha tá lyos jog sza bá - lyok nak, va la

Részletesebben

A tápláléknövények legfontosabb biológiai hatásai; az optimális étrend jellemzői tápláléknövények bevitele szempontjából.

A tápláléknövények legfontosabb biológiai hatásai; az optimális étrend jellemzői tápláléknövények bevitele szempontjából. A tápláléknövények legfontosabb biológiai hatásai; az optimális étrend jellemzői tápláléknövények bevitele szempontjából Farkas Ágnes Williams K. A., Patel H. (2017): Healthy Plant-Based Diet. Journal

Részletesebben

TARTALOM. III. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Ára: 1700 Ft JÚLIUS 15. oldal oldal. A köz tár sa sá gi el nök 101/2011. (V. 20.) KE ha tá ro za ta

TARTALOM. III. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Ára: 1700 Ft JÚLIUS 15. oldal oldal. A köz tár sa sá gi el nök 101/2011. (V. 20.) KE ha tá ro za ta III. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Ára: 1700 Ft 2011. JÚLIUS 15. TARTALOM oldal oldal JOGSZABÁLYOK A nem ze ti erõ for rás mi nisz ter 24/2011. (V. 18.) NEFMI ren de le te az egyes sa já tos köz ok ta tá si fel ada

Részletesebben

139. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3045, Ft

139. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3045, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 26., péntek 139. szám Ára: 3045, Ft TARTALOMJEGYZÉK 237/2008. (IX. 26.) Korm. r. A Sváj ci Ma gyar Együtt mû kö dé si Prog ram vég re haj

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. TARTALOM TÖRVÉNYEK Oldal Oldal SZEMÉLYI HÍREK 2006. évi LI. tör vény a bün te tõ el já rás ról szó ló

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM V. ÉVFOLYAM 1. szám 2007. ja nu ár 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szo ci á lis Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 475-5745 Megjelenik szükség szerint.

Részletesebben

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -

Részletesebben

121. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, au gusz tus 19., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 250, Ft. Oldal

121. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, au gusz tus 19., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 250, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 19., kedd 121. szám TARTALOMJEGYZÉK 204/2008. (VIII. 19.) Korm. r. Az Oroszországi Föderáció Kormánya és a Magyar Köztársaság Kor má nya

Részletesebben

2008. évi LXIX. tör vény M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/161. szám

2008. évi LXIX. tör vény M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/161. szám 19424 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/161. szám zott ter mék ese té ben az elsõ bel föl di for ga lom ba hozó elsõ ve võ je vagy sa ját célú fel hasz ná ló ja, 2008. évi LXIX. tör vény a környezetvédelmi

Részletesebben

150. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 15., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1633, Ft. Oldal

150. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 15., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1633, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 15., kedd 150. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: CXIX. tv. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló tör vények mó do

Részletesebben

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott Me se ku tyá val és bi cik li vel Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott egy gyö nyö rû bi cik lit. volt két nagy ke re ke, két kis ke re ke, egy szél vé dõ je, ben zin tar tá lya, szi ré ná ja,

Részletesebben

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek 115. szám 1. kö tet* 1 2. kö tet ára: 5124, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet: 224/2007. (VIII. 31.) Korm. r. A köz al kal ma zot

Részletesebben

Gyümölcsök erdőn-mezőn

Gyümölcsök erdőn-mezőn Húsos som piros bogyói A csonthéjas gyümölcseink közül az egyik legismertebb az erdők, cserjék, laza kötésű talajok kedvelt növénye, a pirosas színű húsos som. A gyümölcs ismeretes, édeskés-fanyar-savanykás

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 7., szerda TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXI. tv. Egyes szo ciá lis tár gyú tör vé nyek mó do sí tá sá ról... 10456 2007: CXXII. tv. A szol gá la

Részletesebben

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek 160. szám Ára: 3801, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXXIII. tv. A bá nyá szat ról szóló 1993. évi XLVIII. tör vé ny mó do sí tá sá

Részletesebben

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól Feltétel Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás Érvényes: 2007. januártól Perfekt Vagyon- és üzemszünet biztosítás feltételei TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 3 1.1 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS HATÁLYA

Részletesebben

HOPPÁ! FEJET HAJTOTTAK A JAPÁN TITOK ELŐTT HOPPÁ! FEJET HAJTOTTAK A JAPÁN TITOK ELŐTT

HOPPÁ! FEJET HAJTOTTAK A JAPÁN TITOK ELŐTT HOPPÁ! FEJET HAJTOTTAK A JAPÁN TITOK ELŐTT HOPPÁ! FEJET HAJTOTTAK A JAPÁN TITOK ELŐTT Japánban emberemlékezet óta fogyasztják Beigazolódott, hogy a chlorella és a spirulina alga gátolja a rákos sejtkolóniák kialakulását, azaz hatékony a rákmegelőzésben.

Részletesebben

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto)

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) A borítóillusztráció Gruber Ferenc fotójának felhasználásával készült (Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) A borító Kiss László munkája. Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) Kiadja

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 737-888. OLDAL 2006. március 3. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1104 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LIX. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 577-768. OLDAL 2009. március 31. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1775 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXIV. tv. A ter mõ föld rõl szó ló évi LV. tör vény mó do sí tá sá ról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXIV. tv. A ter mõ föld rõl szó ló évi LV. tör vény mó do sí tá sá ról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 14., szerda 153. szám TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXIV. tv. A ter mõ föld rõl szó ló 1994. évi LV. tör vény mó do sí tá sá ról... 10671 2007:

Részletesebben

XVI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1764 Ft május T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

XVI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1764 Ft május T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XVI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1764 Ft 2007. május T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 4/2007. (V. 7.) Tü. határozat A há rom ta gú ta ná csok és az ál lan dó bi zott sá gok össze té te lé rõl... 387 27/2007.

Részletesebben

97. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 12., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

97. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 12., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 12., kedd 97. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXXV. tv. Az adó zás rend jé rõl szóló 2003. évi XCII. tör vé ny mó do sí tá sá ról

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny

Részletesebben

GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL 182 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Dr. Kár olyi Géza 1 GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL Cselekvési változatok A szö vet ke zet a ha tá lyos meg fo gal ma zás 2 sze rint:

Részletesebben

204. szám I/1. kö tet*

204. szám I/1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. de cem ber 29., szerda 204. szám I/1. kö tet* I/1 2. kö tet ára: 5635, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet: 382/2004. (XII. 29.) Korm. r. Az ál lam ház tar

Részletesebben

Az egyensúly belülről fakad!

Az egyensúly belülről fakad! Az egyensúly belülről fakad! TIENS BELSŐ EGYENSÚLY TABLETTA BELSŐ EGYENSÚLY TABLETTA A Belső egyensúly tabletta étrend-kiegészítő készítményt különösen az emésztőrendszer működésének serkentésére fejlesztették

Részletesebben

A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2

A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2 136 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Né meth Lász ló 1 A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2 Cselekvési változatok Ki in du lás ként fon tos meg fo gal maz ni azt, hogy

Részletesebben