Környezetvédelem NGB_KM002_1

Átírás

1 Környezetvédelem NGB_KM002_1 3. Globális környezeti problémák, népesedési problémák 2018/2019. tanév I. félév Győrfi András phd hallgató SZE AHJK - Környezetmérnöki Tanszék.

2 Előadás tartalma Globalizáció Globális problémák az 1970-es években Világ népességének alakulása Népesedési problémák

3 Globalizáció A globalizáció (egyesülés) csak új szó (fogalom), de nem új jelenség. Más volt a tartalma és más volt a sebessége régen. Az emberiség közgondolkodásában az elmúlt évszázadokban a globalizációt meghatározó tényezők folyamatosan változtak: vallás kultúra - tudomány - gazdaság - környezet informatika politika A globalizáció ma már szinte minden szférát áthat. Kezdete a földrajzi felfedezésekig nyúlik vissza Globalizációs robbanás 1980-as évek vége Rendszerváltozások, Szovjetunió szétesése, technológiai liberalizáció, felgyorsult tőkemozgás, informatikai forradalom A globalizáció feltételei megteremtődtek: műszaki fejlődés, gazdaságpolitika, politikai feltételek

4 Globalizáció gyorsulása és kiterjedése közlekedés fejlődése, szállítás felgyorsulása («103 *-os) (vezetékek (olaj, gáz, villamos energia), tankerek, szuperszónikus repülőgépek) rövid nyaralás távoli tájakon, gyümölcs, gyorsan romlandó áru szállítása a világ bármely tájáról, DE: fertőzőbetegségek is (korábban: karantén) tudomány fejlődése a környezet-átalakítás veszélyének fokozódása (vegyi anyagok, nukleáris technika, biotechnológia, számítástechnika) pl.: fegyverek hatékonyságának növekedése) 1 millió* egészségügy fejlődése - népességnövekedés («10-100*-os) gazdasági globalizáció: először csak árú csere, később hatékonyságon alapuló export-import, multik, világgazdaság recessziója és élénkülése (pl Ősz világválság) információ sebessége és globalizációja füstjel - élő adás a TV-ben telefon-és rádiókapcsolatok, műholda egyre több információ, nyilvános adat az interneten, majdnem mindent megtudhatunk a szám.gép előtt ülve

5 Globalizáció gyorsulása és kiterjedése környezeti problémák kiterjedése (határon átnyúló szennyezések, savas esők, ózon, globális felmelegedés, nukleáris szennyezés, világtengerek szennyezése, túlhalászás, stb.) politikai globalizáció, környezetpolitikai globalizáció Társadalmi globalizáció (a nemzetközi kommunikáció nyelve az angol, vegyes házasságok, foci) Az emberiség létrehoz egy számára kedvező élet-feltételeket biztosító épített környezetet, amely legalább olyan ütemben terjeszkedik, mint ahogy a lélekszám növekszik. A terjeszkedés, a mesterséges felületek kialakítása a természetes élővilág élőhelyeit pusztítja el, s ezzel önmagában is hozzájárul egyes populációk, sőt fajok kipusztulásához. Termelő és fogyasztótevékenységek közvetlen és áttételes hatásai is számos környezeti katasztrófát okoztak, sok emberéletet követeltek már.

6 Globális ökonómia - globális ökológia Az elmúlt évtizedekben megfordult a kapcsolat a globális ökonómia és ökológia között: A múltban a gazdasági fejlődés környezetre gyakorolt hatásai miatt aggódtunk, ma az ökológiai stressz miatt fellépő gazdasági társadalmi hatások megoldásaira kell figyelni, A közelmúltban az országok kereskedelmi függése volt meghatározó, napjainkban egyre inkább a kölcsönös környezeti függőség jelenthet gondot.

7 Globális problémák az 1970-es években Adósságválság Környezeti problémák, környezetszennyezés Regionális feszültségek (katonai) kockázatai A nem megújuló természeti erőforrások korlátozottsága A megújuló természeti erőforrások korlátozottsága Népesedési problémák és következményeik a legtöbb környezeti gond gyökere a népesség növekedése

8 Adósságválság es évek: gyarmati sorból felszabadult országok: olcsó külső kölcsönre alapozott fejlesztés (pénzfelesleg volt a nyersanyag-árrobbanás miatt) 1980-as évektől elmélyülő világméretű recesszió ^ kamatlábak nőttek drága hitelek, adósságszolgálat ezen országok gazdaságából hatalmas összegeket vonnak ki ^ gazdaság visszaesik ^ még nehezebben fizetnek ^ egyre mélyülő spirál A környezetkímélő technológiákat sem tudják megfizetni, sőt! Életben maradásuk érdekében károkozás a környezetükben (pl. trópusi fakitermelés)

9 Környezetszennyezés A fosszilis energiahordozók túlzott felhasználása miatt fokozódó üvegházhatás, légköri felmelegedés A műholdas megfigyelések által regisztrált ózonréteg károsodás ( ózonlyuk ) A rohamos erdőirtás, fokozódó talajerózió Savas esők A nagyobb részben társadalmi hatásokra felgyorsult elsivatagosodás A csernobili katasztrófa után kellően tudatosult nukleáris veszély Az élővilág sokszínűségének veszélyeztetettsége Hulladékelhelyezés

10 Regionális feszültségek kockázatai Különösen a fejlődő térségekben, regionális feszültségek léptek/lépnek fel (éhség, adósságválság, nemzeti, törzsi ellentétek) 1994-es ruandai polgárháború: az éhségprobléma helyi megoldása 800 ezer áldozattal Haditechnika magas szintje - globális környezeti veszélyek atomveszély kuvaiti háború: égő olajkutak (globális légköri következmények) tömegpusztító fegyverek A fegyverkezésre, haditechnikára fordított összeg a világon: millió dollár/év Válságos gazdasági, politikai, katonai helyzetben aligha remélhető a környezeti hatásokat kellően mérlegelő döntés

11 A nem megújuló környezeti erőforrások korlátozottsága Rohamos ipari fejlődés + gyors népesség növekedés = táplálék + fogyasztási cikkek (= természeti erőforrások kontrolláltalan kitermelése, rablógazdálkodás) Nem megújuló természeti erőforrások: Szén Kőolaj Földgáz Arany Ezüst Platina Réz, Stb... Nyersanyag-árrobbanás (olajár) Újrahasznosítás, helyettesíthetőség kérdése (réz esetében), technológiai fejlődés szerepe

12 A megújuló természeti erőforrások korlátozottsága Termőföld az emberiség élelmezésének legfőbb feltétele Művelhető területek korlátozottsága 34%: mezőgazdasági művelésre alkalmas (szántók, rétek) 3,2 milliárd hektár 1,5 milliárd hektár áll mezőgazdasági művelés alatt, amelynek kb. 1/3-a (0,5 millió ha) jó termőképességű 36%: semmilyen mezőgazdasági művelésre nem alkalmas (sivatagok, beépített, jéggel borított területek) 30%: erdő Környezeti problémák extenzív növelés: kevés lehetőség van, jelentős környezeti károkkal járnak (erdőirtás, szűzföldek feltörése - talajerózió) intenzívebb használat: (öntözés - elmocsarasodás, szikesedés; műtrágyázás - szennyezik a vizeket, táplálékláncban felhalmozódik, növényvédőszerek - környezetromboló)

13 A megújuló természeti erőforrások korlátozottsága Urbanizáció (jelentős termőterület-csökkenés) Kína: : szántóterület 5%-át vesztette el az urbanizáció következtében Infrastruktúra fejlesztése Dohány, kábítószer ültetvények több autó - több út, garázs stb. Összegzett hatás: az egy főre jutó termőterület csökken VÍZ?

14 A megújuló természeti erőforrások korlátozottsága

15 Összefonódó válságok 1970-es évektől: megnőtt a természeti csapásokkal érintett népesség száma: Szárazság: árvizek: 1960-as évek: 18,5 mfő/év, 5,2 mfő/év 1970-es évek: 24,4 mfő/év 15,4 mfő/év 1980-as évek: 35 mfő/év (Afrika), India: több tízmillió ENSZ a természeti katasztrófák elleni védekezés: 1990-es évek, azok száma a duplájára nőtt: 1992: 360 jelentős természeti katasztrófa, 2001: 700 Többszörösen nőtt a természeti katasztrófák áldozatainak száma, az okozott kár nagysága.

16 A népesség növekedése, élelmezési problémák Népesség önmagát reprodukáló sokaság elsődleges jellemzői: a létszám, a nemek és életkorok szerinti összetétele számának változása: születések és halálozások egyenlege (természetes szaporodás/fogyás) és a külső vándorlások egyenlege (szaporodás/fogyás)

17 A világ népességének alakulása Őskőkor Gyűjtögetés, vadászat - rendkívül lassú szaporodás Újkőkor (neolit) Mezőgazdasági forradalom korszaka Növények és állatok domesztikálása - lassú népszaporodás (i.e táján kb. 10 millió fő, megduplázáshoz 2500 év) Lassan, de folyamatosan gyarapodott a Föld népessége, rövidült a megduplázáshoz szükséges időtartam Ipari forradalom népesedési forradalom 1850-ig a Föld népessége túllépte az egymilliárdos határt Okai: Orvostudomány, egészségügy feji. születések száma (halálozási ráta, betegségek, járványok, csecsemőhalálozás, stb.) Az éhezés időszakos visszaszorulása Az előzőek miatt az életkor jelentős meghosszabbodása A nagy népességnövekedésű országokban jelentősen megnőtt a fiatal népesség aránya, amely tovább erősítette a népességnövekedési hatást. Javuló életfeltételek.

18 A világ népességének alakulása Népesedési forradalom hatása Észak-Amerika, Közép- és Dél-Európa XX. sz. közepéig: fejlődő országok 100 év alatt megkétszereződött a népesség (^ 2,5 milliárd fő), majd 40 év alatt ^ 5 milliárd fő Amikor a mai 60-asok születtek, még csak harmadannyi ember élt a Földön, mint jelenleg Világnépesség gyarapodása: >1 %/év (80 millió fő: fejlődő országokban, 1,8 millió fő a fejlett országokban) 2010: 6,8 milliárd fő (az eloszlás nem egyenletes) A lakosság növekedése azokban az országokban a leggyorsabb, ahol a gazdasági környezet ezt legkevésbé teszi lehetővé XIX. Század: fehér, európai származású népességgyarapodása kiemelkedő XX. Század: fejlődő országok népessége többszöröződig

19 A világ népességének alakulása

20 A világ népességének alakulása Népesedés: Kezdetben nagyon lassan változott 2-3 ezer év alatt duplázódott meg, 17. Századtól felgyorsult a folyamata népesség megduplázódás időszaka lerövidült, a XX. sz. közepén alig év kellett hozzá.

25

26

27

28 A világ népességének alakulása Központi kérdése, hogy milyen eszközökkel lehet befolyásolni a demográfiai folyamatokat, hogyan lassítható a népesség növekedése. Népesség növekedésével a fogyasztási szint is nő és ezáltal egyre több hasznosul a természeti erőforrásokból. Népességnövekedés csökkentési kísérletei: Kína: adminisztratív intézkedésekkel látványos eredmény, emberi jogok korlátozása - egy gyerekes családmodell között egy nőre jutó szülésszám 5,8-ról 2-re csökkent India: férfi sterilizálási program (anyagilag ösztönzött) nem sok eredménnyel Indonézia: két gyermekes modell propagandával Ellenpélda: Malaysia - népességszaporulatra ösztönöztek Az igazi probléma nem a népesség növekedés hanem annak élelmiszerrel való ellátása

30 Prognózis a világ népességének alakulására között: növekedés 2200 után: lefékeződik és fokozatosan hosszabbodó feleződési szakaszokba megy át a világ népesség egyre lassuló ütemű fogyáson megy keresztül.

31 Népesedési problémák következményei

32 Népesedési problémák A népességnövekedés egyik legkritikusabb területe az élelmiszerhiány növekedése. Míg a Föld fejlettebb részén állandósult az élelmiszer-túltermelés, a másik részén állandóvá vált az élelmiszerhiány. A Föld egyik részén a túltápláltságba, másik részén az alultápláltságba halnak bele az emberek. 1,1 milliárd fő: a hiányosan táplálkozók -ebből kb. 0,3 0,4 milliárd fő éhezik A világgazdasági rendszer ennek az ellentmondásnak a feloldására: segélyek Mezőgazdasági termelés a fejlődő régiókban csökken, ahol pedig gyors a népesség növekedése. A 90-es évekig a gabonatermelés gyorsabban nőtt mint a népesség. A gyors fejlődés oka lehetett: műtrágya és növényvédő szerek használata, öntözött területek bővülése a mezőgazdaságba fogott területek növekedése

33 A népesség területi eloszlása Világnépesség elhelyezkedése földrajzilag rendkívül egyenlőtlen (túlzsúfolt térségek - gyéren benépesített területek) négy kiemelkedő koncentrációs térség helyezkedik el a kelet-ázsiai (mezőgazdaság) a dél-ázsiai (mezőgazdaság) a nyugat-európai (ókori földközi-tengeri civilizációk) az észak-amerikai (atlanti part és Nagy-tavak környéke) Városi népesség alakulása 1800-as évek: 4-6 % 1900-as évek: 15 % 1980: >2,5 milliárd fő 2000: a népesség több, mint fele Urbanizáció Városodás: a városok kiterjedése vagy növekedése (mennyiségi) Városiasodás: a városi életmód, gazdasági tevékenységek (minőségi)

34 A nagyvárosok problémái Nem tudják a szükséges ütemben fejleszteni az infrastruktúrát, nem tudják tartani a városi szolgáltatások színvonalát: Afrikai nagyvárosok: nincs vezetékes víz, WC stb. Alexandria: az 1 millió főre tervezett csatornahálózatot 4 millióan használják Kolumbia: Bogota folyón a fővárostól 120 km-re 7,3 millió colibaktérium (ivásra 100, fürdésre 200 a határérték) közlekedés, légszennyezés, hulladék stb. problémák

35 Népesedési problémák következményei A városi élet az emberek többsége számára vonzó. Ugyanakkor sokkal ártalmasabb, mint a falusi, mert: a környezet szennyezése sokszorosan nagyobbipari termelés + közlekedés itt csoportosul, ezért sokféle és nagy mennyiségű szennyezőanyag kerül a légkörbe és a vizekbe az egészségre káros anyagokat is tartalmazó városi hulladék mennyisége gyorsan növekszik, így kezelhetetlenné válik a nagyobb városokban - a nagy beépítettség és a betontömeg következtében - sajátos éghajlatalakul ki, amelynek velejárója a füstköd kialakulása az állandó, nagymértékűzaj és a zsúfoltság vagy a lakótelepi sivár környezet, sőt az erős megvilágítás is lelki betegségeket okozhatnak

36 Népesedési problémák következményei Valamennyi környezeti gond gyökere a népesség növekedése több ember több fogyasztás több fogyasztás több termelés több termelés egyre több nyersanyag kiaknázása élettelen és élő természeti környezetet pusztít el egyre nagyobb életteret hódít el az élővilágtól egyre nagyobb energia-és anyag-átalakítás HULLADÉK

37 A Föld eltartóképessége 2016: 7,4 milliárd ember 2050-: kb. 10 milliárd fő Jut-e kenyér mindenkinek? Kontinensek területe: 149 millió km2 12 %-on tudunk intenzíven gazdálkodni 22 %-át külterjesen hasznosítjuk 30 %-a: erdő, bozótos 36 %: teljesen kívül reked a gazdálkodás határán Egy ember évi élelmiszerellátása: 0,4 ha (FAO) Népesség gyarapodása + civilizációs igények - XXI. században: 0,3 ha (technikai és technológiai ismeretek bővülése) Földi vízkészletek apadása - sokkal súlyosabb probléma Mezőgazdaság népesség Vízigényes ipari ágazatok Vízpazarlás, -szennyezés

38 A Föld felszínének megoszlása a jelen technológiája által meghatározott hasznosíthatóság szerint

39 Az egy főre jutó édesvíz készlet ( )

40 Népesedési folyamatok Magyarország A népesség természetes fogyása negyedszázados folyamat + nemzetközi vándorlás = tényleges fogyás alacsony (kb. 10,5 millió fő) év távlatában egyre gyorsuló népességcsökkenés (megállításához: a termékenység és az élettartamok egyidejű, folyamatos és igen jelentős mértékű emelkedése) perspektivikusabb demográfiai fejlődés: csak magasabb eltartási terhek vállalása mellett a nyugdíjkorhatár-emelés, a kisgyermekes családok fokozott támogatása, a jövedelem-elosztás elmozdítása a fiatalabb életkorok

41 Az ökonómia csapdájában A környezeti problémák alapvető oka és következménye Szegénység Egyenlőtlen fejlődés Fogyasztási kényszer Az egyre nagyobb népesség fogyasztási igénye egyre nő (több száj többet igényel) - fejletlen országok Nő az egyének fogyasztása is (pazarló fogyasztás, bóvlik, presztízsfogyasztás) - fejlett országok Növekedési kényszer A politikai stabilitás alapja a gazdasági növekedés (GDP-vel mérik és nem szabadidővel, környezeti állapottal...) Technológiai kötöttség Egy-egy technológia jelentős erőforrásokat köt le, átállás a fejlettebbre jóval drágább

42 Környezetvédelem - fenntarthatóság Képes-e a Föld eltartani az évente ~ 76 millióval növekvő népességet? 2050: 9 milliárd ember Erőforrások? Károsanyag-kibocsátás? Éhínség, felmelegedés, szárazság, pusztító viharok, erdőtüzek?

43 Az emberiség kilátásai Legalább 140 növény- és állatfaj tűnik el naponta A hőt csapdába ejtő atmoszférikus szén-dioxid mennyisége 26 százalékkal magasabb, mint az iparosodás előtt, és folyamatosan növekszik Az erdők évi kb. 17 millió hektáros sebességgel fogynak, ez nagyjából Finnország területének felével egyenlő A Föld népessége évente 92 millióval növekszik, mintha minden évben egy Mexikót adnánk hozzá, ebből 88 millióan a fejlődő világban születnek Minden harmadik gyermek hiányosan táplált Majdnem három millió gyermek hal meg évente olyan betegségekben, amelyeket védőoltással meg lehetne előzni Évente 1 millió nő veszti életét megelőzhető terhességi problémától Kb. 1 milliárd felnőtt nem tud írni és olvasni

44 Az emberiség kilátásai Ha a népesség növekedésének ütemére a jelenlegi előrejelzések igaznak bizonyulnak és az emberi tevékenység módja a bolygón nem változik meg, megtörténhet, hogy a tudomány és a technológia képtelen lesz megelőzni a környezet helyrehozhatatlan pusztulását és a világ nagy részének elszegényedését.

45 Köszönöm a figyelmet!