1. előadás. Elosztott rendszerek. 1. Bevezetés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. előadás. Elosztott rendszerek. 1. Bevezetés"

Átírás

1 1. előadás Elosztott rendszerek 1. Bevezetés

2 Az előadás Tankönyv: Andrew S. Tanenbaum Maarten van Steen: Elosztott Rendszerek Alapelvek és Paradigmák

3 Az elosztott rendszer definíciója Az elosztott rendszer az önálló számítógépek olyan összessége, amely kezelői számára egyetlen koherens rendszernek tűnik.

4 Köztesrétegként felépülő elosztott rendszer 1.1

5 Célok Felhasználók és erőforrások összekapcsolása Átlátszóság Nyitottság Átméretezhetőség

6 Felhasználók és erőforrások összekapcsolása Távoli erőforrások elérése Más felhasználókkal ellenőrzött módon való megosztás

7 Átlátszóság az elosztott rendszerekben Átlátszóság Hozzáférhetőség (Access) Elhelyezkedés (Location) Áthelyezhetőség (Migration) Mozgathatóság (Relocation) Többszörözhetős ég (Replication) Egyidejűség (Concurrency) Meghibásodás (Failure) Állandóság (Persistence) Leírás Elrejti az erőforrás elérésének mikéntjét és az adatábrázolási különbözőségeket. Elrejti az erőforrás fizikai elhelyezkedését. Elrejti az erőforrás más helyre való áthelyezhetőségét. Elrejti a használatban lévő erőforrás más helyre való mozgathatóságát. Elrejti az erőforrás többszörözöttségét. Elrejti az erőforrás több versenyhelyzetű felhasználó közötti megoszthatóságát. Elrejti az erőforrás meghibásodását és újbóli üzembe helyezését. Elrejti, hogy a (szoftver) erőforrás a memóriában vagy a háttértárolón van-e.

8 Nyitottság Szolgáltatások jól definiált szintaktikai és szemantikai szabályoknak megfelelően Együttműködés Hordozhatóság A megvalósítás és a módszer szétválasztása

9 Átméretezhetőségi problémák Koncepció Központosított szolgáltatás Központosított adat Központosított algoritmus Példa Egy kiszolgáló minden felhasználó számára Egyetlen on-line telefonkönyv adatbázis A teljes információn alapuló útválasztás Mintapéldák az átméretezhetőség korlátaira

10 Decentralizált algoritmusok Egyetlen gépnek sincs teljes információja a rendszer állapotáról. A gépek kizárólag helyi információk alapján hoznak döntéseket. Egyetlen gép meghibásodása sem okozza az algoritmus leállását. Még közvetett módon sem feltételezi bármiféle globális óra meglétét.

11 Az átméretezés technikája (1) 1.4 Miként különbözik a) a szerver, vagy b) a kliens által végzett űrlap ellenőrzés az űrlap kitöltése közben

12 Az átméretezés technikája (2) 1.5 Példa a DNS-névtér zónákra osztása

13 Szoftverkoncepciók Rendszer Leírás Fő cél DOS (Distributed Operating Systems) NOS (Network Operating Systems) Köztesréte g Többprocesszoros és homogén multiszámítógépek szorosan csatolt operációs rendszere Heterogén multiszámítógépek (LAN és WAN) gyengén csatolt operációs rendszere A NOS fölötti, általános célú szolgáltatásokat implementáló újabb réteg Hardvererőforráso k elrejtése és kezelése Helyi szolgáltatások távoli kliensek számára elérhetővé tétele Elosztottsági átlátszóság biztosítása

14 Egyprocesszoros operációs rendszerek Az operációs rendszer és az alkalmazások elválasztása a mikrokernel használatával

15 Többprocesszoros operációs rendszerek (1) monitor Counter { private: int count = 0; public: int value() { return count;} void incr () { count = count + 1;} void decr() { count = count 1;} } Az egész számot az egyidejű eléréstől megvédő monitor

16 Többprocesszoros operációs rendszerek (2) monitor Counter { private: int count = 0; int blocked_procs = 0; condition unblocked; public: int value () { return count;} 0) } void incr () { if (blocked_procs == void decr() { if (count ==0) { blocked_procs = blocked_procs + 1; wait (unblocked); blocked_procs = blocked_procs 1; count = count + 1; count = count 1; else } signal (unblocked); } Egyidejű elérés ellen védett egész számot megvalósitó monitor, amely képes blokkolni a hívó folyamatokat } else

17 Multiszámítógépes operációs rendszerek (1)

18 Multiszámítógépes operációs rendszerek (2) A blokkolás és a pufferelés lehetséges esetei üzenetátadáskor

19 Multiszámítógépes operációs rendszerek (3) Szinkronizációs pont Küldő puffer Megbízható-e a kommunikáció? Küldő blokkolása amíg a puffer tele Van Nem feltétlenül Küldő blokkolása az üzenet elküldéséig Küldő blokkolása az üzenet megérkezéséig Küldő blokkolása az üzenet kézbesítéséig Nincs Nincs Nincs Nem feltétlenül Kötelezően Kötelezően A blokkolás a pufferelés és a megbízható kommunikáció összefüggése

20 Elosztott, közös memóriájú rendszerek a) A címtartomány lapjainak elosztása négy gép között b) A kialakult helyzet, miután CPU 1 a 10. lapra hivatkozott c) A kialakult helyzet, ha a 10. lap csak olvasható, és többszörözést is használunk

21 Hálózati operációs rendszerek (1) A hálózati operációs rendszer általános felépítése

22 Hálózati operációs rendszerek (2) Egy szerver és két kliens a hálózati operációs rendszerben.

23 Hálózati operációs rendszerek (3) A különböző kliensek a szervereket különböző helyre Szerelhetik fel.

24 A köztesréteg helyének kiválasztása A köztesrétegként megvalósított elosztott rendszer általános felépítése.

25 A köztesréteg és a nyitottság A nyitott köztesréteg alapú elosztott rendszerben mind a köztesrétegek által használt protokollnak, mind pedig az alkalmazásokhoz kapcsolható interfészüknek meg kell egyeznie.

26 A rendszerek összehasonlítása Szempont Átlátszóság foka Azonos operációs rendszer minden csomóponton? Operációs rendszer másolatok száma Kommunikáció alapja Erőforráskezelés Elosztott operációs rendszer Többpro - cesszoro s Nagyon magas Multiszámí -tógépes Hálózati operációs rendszer Köztesréteg alapú elosztott rendszer Magas Alacsony Magas Igen Igen Nem Nem 1 N N N Közös memória Globális, központi Üzenetek Állományok Modellfüggő Globális, elosztott Csomópontonként Csomópontonként Átméretezhetőség Nincs Közepes Igen Változó Nyitottság Zárt Zárt Nyitott Nyitott

27 2. előadás Kommunikáció 1. rész

28 Kommunikáció A és B folyamatnak meg kell egyeznie a bitek jelentésében Szabályok protokollok ISO OSI Többrétegű protokollok előnyei Kapcsolat-orientált / kapcsolat nélküli

29 Protokollrétegek (1) Az OSI-modell szintjei, interfészei és protokolljai.

30 Protokollrétegek (2) A hálózaton megjelenő tipikus üzenet szerkezete.

31 Fizikai réteg 0/1 átvitelének módjai Feszültség, küldés sebessége, stb. Adatkapcsolati réteg Meghibásodást fedi el Adatkeretek Ellenőrző összeg

32 Adatkapcsolati réteg (2) A küldő és a fogadó közötti párbeszéd az adatátviteli rétegben.

33 Útvonalválasztás IP Internet Protocol Hálózati réteg Szállítás Csomagok elveszhetnek Megbízható kapcsolatot épít TCP Transmission Control Protocol UDP Universal Datagram Protocol RTP Real-time Transport Protocol

34 Kliens-szerver TCP a) A TCP normál működése b) Tranzakciós TCP

35 Viszony- és megjelenítési rétegek Párbeszéd vezérlése Bitek jelentése Alkalmazási réteg FTP File Transfer Protokoll vs. ftp-program Köztesréteg-protokoll

36 Köztesréteg protokoll (1) Logikailag az alkalmazási rétegbe tartozik, de tartalmaz általános célú protokollokat Köztesréteg szolgáltatásait támogató protokollok Azonosító Jogosultságok Véglegesítő protokoll Elosztott zárolási protokoll Magas szintű kommunikációs szolgáltatások: RPC, RMI

37 Köztesréteg protokoll (2) A hálózatos kommunikáció módosított hivatkozási modellje.

38 RPC Remote Procedure Call Elrejti a kommunikáció tényét Hagyományos eljáráshívás count = read(fd, buf, nbytes); Érték szerinti / hivatkozás szerinti paraméterátadás

39 Hagyományos eljáráshívás a) Paraméter-átadás helyi eljáráshívás esetén: a verem állapota a read függvény meghívása előtt b) A verem állapota a hívott eljárás futása közben

40 Kliens- és szerveroldali eljáráscsonkok A kliens és a szerver közötti távoli eljárás hívásának (RPC) alapelve.

41 Távoli eljárás hívása során végrehajtandó lépések 1. A kliensfolyamat hagyományos módon meghívja a kliensoldali eljáráscsonkot. 2. A csonk felépíti az üzenetet, és meghívja a helyi op. rsz.-t. 3. A kliensoldali op. rsz. elküldi az üzenetet a távoli op. rsz.-nek. 4. A távoli op. rsz. átadja az üzenetet a szerveroldali eljáráscsonknak. 5. A csonk kicsomagolja a paramétereket és meghívja a szervert. 6. A szerver elvégzi a feladatát, és visszaadja az eredményt a csonknak. 7. A csonk becsomagolja az eredményt, és meghívja a helyi (szerveroldali) op. rsz.-t. 8. A szerveroldali op. rsz. elküldi az üzenetet a kliensoldali op. rsz.-nek. 9. A kliensoldali op. rsz. átadja az üzenetet a kliensoldali csonknak. 10. A csonk kicsomagolja az eredményt, és visszatér a hívó kliensfolyamathoz

42 Paraméterek átadása (1) Az RPC útján történő távoli feladatvégzés során szükséges lépések.

43 Paraméterek átadása (2) a) Az eredeti üzenet a Pentium gépen. b) Az üzenet, miután megérkezik a SPARC gépre. c) Az invertált üzenet (a dobozok felső sarkában látható kis számok a bájt sorszámát jelentik).

44 A paraméterek leírása és a csonk generálása

45 Elosztott objektumok A távoli objektum elterjedt kialakítása a kliensoldali helyettes (proxy) alkalmazásával

46 3. előadás Kommunikáció 2. rész

47 Protokollok RPC (Remote Procedure Call) távoli eljáráshívás RMI (Remote Method Invocation) távoli metódushívás MOM (Message-Oriented Middleware) üzenetorientált köztesréteg Streams folyamatok

48 Távoli eljáráshívás - Üzenetküldés elrejtése - Hozzáférési átlátszóság

49 RPC kommunikáció menete 2-8

50 RPC - paraméterátadás Probléma: különböző gépek, különböző adatábrázolással Mutatók Komplex adatszerkezetek => protokoll: Üzenet formátumának definiálása Egyszerű adatszerkezetek ábrázolása Üzenettovábbítás módja IDL (Interface Definition Language)

51 DCE RPC (1) Distributed Computing Environment Konverzió IDL Eljáráshívás szintaxisa Konstans deklaráció Típusdefiníció konvertálási információ Azonosítók

52 DCE RPC (2) Kliens és a szerver megírásának lépései a DCE RPC esetén.

53 DCE RPC (3) Kliens csatlakozása a szolgáltatáshoz

54 Ajtók - Doors

55 Aszinkron RPC a) A kliens és a szerver együttműködése hagyományos RPC során b) Együttműködés aszinkron RPC esetén

56 Késleltetett szinkronizált RPC Kliens és szerver együttműködése két aszinkron RPC segítségével.

57 RMI elosztott objektumok Modell kliensoldali helyettessel és szerveroldali vázzal.

58 RMI Elosztott objektum Távoli objektum Fordítási idejű objektum Futási idejű objektum Állandó objektum Nem állandó objektum

59 Kliens csatlakozása az objektumhoz Distr_object* obj_ref; obj_ref = ; obj_ref-> do_something(); (a) Distr_object objpref; Local_object* obj_ptr; obj_ref = ; obj_ptr = bind(obj_ref); obj_ptr -> do_something(); (b) // Deklarálja az objektumhivatkozást // Inicializálja az objektumhivatkozást // Implicit csatlakozás és metódushívás // Deklarálja az objektumhivatkozást // Deklarálja a helyettes mutatóját // Inicializálja az objektumhivatkozást // Explicit csatlakozás (helyettes mutatója) // Helyetes metódusának meghívása a) Implicit csatlakozás b) Explicit csatlakozás

60 RMI távoli művelet hívása Statikus hívás - IDL -> csonk fobject.append(number); Dinamikus hívás - futás közbeni összeállítás invoke(fobject, id(append), number); [ általánosan: invoke(objektum, metódus, input_paraméterek, output_paraméterek); ]

61 Java RMI Csak távoli objektum Objektumok zárolása synchronized kliensen blokkol Helyettes szerializálható

62 Üzenetorientált kommunikáció RPC, RMI nem mindig használható: Szerver nem biztos, hogy üzemel a kérés elküldésekor Nem mindig hatékony a nagyfokú szinkronitás => üzenetcsere

63 Korábbi kommunikációs modell Pufferelés és a küldő blokkolásának lehetséges helyei

64 Új kommunikációs modell

65 Üzenetküldés Megtartó kommunikáció Időleges kommunikáció Szinkron kommunikáció Aszinkron kommunikáció Ezek kombinációja is lehetséges

66 Kommunikáció fajtái 1. a) Megtartó aszinkron kommunikáció b) Megtartó szinkron kommunikáció

67 Kommunikáció fajtái 2. c) Időleges aszinkron kommunikáció d) Nyugta alapú időleges szinkron kommunikáció

68 Kommunikáció fajtái 3. e) Kézbesítés alapú időleges szinkron kommunikáció f) Válasz alapú időleges szinkron kommunikáció

69 Üzenetorientált időleges kommunikáció Szállítási réteg által biztosított modell Kommunikációs csatlakozópont (socket) TCP primitívek

70 Berkeley kommunikációs csatlakozópontok Primitív Csatlakozópont (Socket) Kötés (Bind) Figyel (Listen) Elfogad (Accept) Csatlakozik (Connect) Küld (Send) Fogad (Receive) Lezár (Close) Jelentése Új kommunikációs végpont létrehozása A csatlakozóponthoz hozzárendel egy helyi címet Meghirdeti a kommunikációra való képességet Blokkolja a hívót a kapcsolatfelvételi kérés megérkezéséig Aktívan megkísérli a kapcsolat felépítését Adatot küld a kapcsolaton keresztül Adatot fogad a kapcsolaton keresztül Bontja a kapcsolatot

71 Berkeley kommunikációs csatlakozópontok

72 MPI Üzenetátadó interfész Message-Passing Interface Csatlakozóponos megoldás nem eléggé magas szintű => kommunkációs könyvtárak inkompatibilitás => MPI (szabványosítás) Időleges kommunikáció Azonosító (csoport, folyamat)

73 MPI Üzenetátadó interfész Primitív MPI_bsend MPI_send MPI_ssend MPI_sendrecv MPI_isend MPI_issend MPI_recv MPI_irecv Jelentése A helyi küldőpuffer végéhez hozzáadja a kimenő üzenetet Üzenetet küld, és vár annak helyi vagy távoli pufferbe történő másolásáig Üzenetet küld, és vár a nyugta megérkezéséig Üzenetet küld, és vár a válasz megérkezéséig Átad egy kimenő üzenetre mutató hivatkozást, és továbbmegy Átad egy kimenő üzenetre mutató hivatkozást, és várja ennek nyugtázását Üzenet fogadása; blokkolódik, ha nincs üzenet Ellenőrzi, hogy van-e beérkező üzenet, de nem blokkolja a hívót

74 Üzenetorientált megtartó kommunikáció Üzenetorientált köztesréteg MOM Megtartó aszinkron kommunikáció Üzenetek köztes szinten való tárolása (várakozási sorok)

75 Üzenetsor-kezelő modell Várakozási sort használó gyengén csatolt kommunikáció 4 lehetősége

76 Üzenetsor-kezelő modell Primitív Betesz (Put) Kivesz (Get) Lekérdez (Poll) Értesít (Notify) Jelentése A megadott várakozási sor végére helyez egy üzenetet Mindaddig blokkol, amíg üres a várakozási sor, majd kiveszi a legelső üzenetet Megvizsgálja, a megadott várakozási sort, és kiveszi a legelső üzenetet, nem blokkol Egy kezelő rutint installál, amely mindannyiszor meghívásra kerül, ha üzenet kerül a várakozási sorba Az üzenetsor-kezelő rendszer várakozási sorát kezelő alapinterfész

77 Az üzenetsor-kezelő rendszer általános felépítése Az üzenetsor-kezelő szint szerinti és szállítási szint szerinti cím összefüggése

78 Az üzenetsor-kezelő rendszer általános felépítése Az útválasztókkal kiépített üzenetsor-kezelő rendszer általános felépítése

79 Üzenetközvetítők Az üzenetközvetítőt használó üzenetsor-kezelő rendszer általános felépítése

80 4. előadás Kommunikáció 3. rész Folyamatok 1. rész

81 Kommunikáció 3. rész Adatfolyam-orientált kommunikáció

82 Kommunikáció típusok (1) Diszkrét interakció A B idő Folyamatos interakció A < B idő

83 Kommunikáció típusok (2) Eddig: egymástól független, teljes információegységek cseréje kommunikáció lezajlásának pillanata nem fontos Most: időzítés pontossága alapvető fontosságú folyamatos média támogatása Hogyan támogatja ezt az elosztott rendszer?

84 Média Diszkrét (ábrázolású) média pl. szöveg, kép Folyamatos (ábrázolású) média: pl. hang, videó Multimédia Folyamatos képsor biztosítása Quality of Service Átlátszóság Standardok

85 Folyamok (Streams) Adategységek sorozatának átviteli módjai: aszinkron szinkron izoszinkron Folyam Egyszerű folyam (Simple Stream) Összetett folyam (Complex Stream) több egymással kapcsolatban álló egyszerű folyam alfolyamok közötti kapcsolat szintén időfüggő

86 Movie, mint összetett folyam

87 Adatfolyam (1) Két folyamat között a hálózaton keresztül létesített folyam.

88 Adatfolyam (2) Közvetlenül két eszközt összekötő folyam.

89 Adatfolyam (3) Példa egy műsorszóró folyam több fogadó felé való küldésére.

90 Multimedia Rendszer-környezet (Multimedia System Environment)

91 Technológiai adatok Multimédia forrás Mbit/s GB/h Telefon (PCM) MP Audió CD MPEG-1 videó MPEG-2 videó Digitális kamera (720*480) Tömörítetlen TV (640*480) Eszköz Mbit/s Fast Ethernet 100 EIDE Disk 133 ATM OC SCSI Ultra wide disc 320 IEEE 1394 (FireWire) 400 Gigabit Ethernet SCSI Ultra Tömörítetlen HDTV (1280*720)

92 A szolgáltatás minősége QoS Quality of Service Időfüggő követelmények mit várunk el a hálózattól Folytonos adatfolyamok esetén időzítési mennyiségi és megbízhatósági kérdések

93 QoS kategóriák Időbeliség (timeliness) adatnak időben kell megérkeznie Mennyiség (volume) áteresztőképesség (throughput) Megbízhatóság (reliability) adatvesztés mértéke Költség (cost) Kritikusság (criticality) Érzékelés minősége (quality of perception)

94 QoS dimenziók Időbeliség dimenziói Késleltetés (latency) Kezdeti késleltetés (start-up latency) Remegés (jitter) Mennyiség dimenziói sávszélesség frames/s vagy bits/s vagy bytes/s Megbízhatóság dimenziói MTBF (Mean Time Between Faliure) MTTR (Mean Time To Repair) Telekommunikációs vonalak esetén a hiba-ráta

95 Qos követelmények megadása Determinisztikus - folyamspecifikáció precíz értékek, értékhatárok Valószínűségi (probabilistic) valószínűségi értékek a QoS-re Eloszláson alapuló (stochastic distributions) Minőségi osztályok

96 Tipikus QoS követelmények QoS Max késleltetés (s) Max remegés (ms) Sávszélesség (Mbit/s) Bit hiba-ráta Csomag hiba-ráta Hang < 10-3 < 10-4 Videó (TV) < 10-2 < 10-3 Tömörített videó < 10-6 < 10-9 Kép < 10-4 < 10-9 Adat (file-átvitel) Valós-idejű adat <

97 A QoS meghatározása zsetontartály algoritmus (1) A zsetontartály-algoritmus elve.

98 A QoS meghatározása zsetontartály algoritmus (2) Bemeneti adatok jellemzői Adategység maximális mérete (bájt) Zsetontartály időegységráta (bájt/s) Zsetontartály mérete (bájt) Maximális átviteli adatráta (bájt/s) Megkövetelt szolgáltatások Veszteségi érzékenység (bájt) Veszteségi időtartam (µs) Löketveszteségi érzékenység (adategység) Legkisebb észlelt készleltetés (µs) Legnagyobb késleltetési eltérés (µs) Szavatolt minőség Folyamspecifikáció.

99 QoS függőségek Egy komponens által nyújtott QoS függhet egy másik komponens által nyújtott QoS-től pl. rétegelt rendszerekben QoS igények megfogalmazásának egy rendszere

100 QoS működtetése Specifikáció Tárgyalás (negotiation) az alkalmazás kevesebbet is elfogadhat kevesebb költségért Beléptetés (admission control) ha belépett, a rendszer garantálja a QoS-t Erőforrás-lefoglalás ha szükséges a QoS betartásához

101 A folyam megindítása QoS-nek megfelelő erőforrások lefoglalása sávszélesség puffer feldolgozási kapacitás Erőforrás lefoglaló protokoll (RSVP Resource reservation Protocol) QoS fogadó által kezdeményezett beléptetés, lefoglalás multicast üzenetküldés támogatása

102

103 A folyam megindítása Az RSVP-módszerrel történő erőforrás-lefoglalás általános vázlata az elosztott rendszerben.

104 Szinkronizálási mechanizmusok (1) Az adategység szintjén történő explicit szinkroniálás elve.

105 Szinkronizálási mechanizmusok (2) A magas szintű interfészek által támogatott szinkronizáció elvi vázlata.

106 Folyamatok 1. rész

107 Folyamatok Folyamat kezelése, ütemezése folyamattábla új folyamat létrehozása átkpcsolás folyamatok elválasztása egymástól átlátszó Szál szálkezelő rendszer szálak védése egymástól a programozó feladata

108 Szálak használata a nem elosztott rendszerekben Az IPC hatására bekövetkező állapotváltozások

109 Szálak implementációja Száltámogató csomagok létrehozás, megsemmisítés szinkronizálás Szálkönyvtár futhat felhasználói módban kernel módban hibrid megoldás: könnyűsúlyú folyamatok (LWP LightWeight Process) LWP: száltámogató csomag felhasználói módban blokkoló rendszerhívás nem blokkolja az egész folyamatot átlátszó

110 Szálak implementációja A felhasználói szintű szálak és a kernel szintű könnyűsúlyú folyamatok kombinációja.

111 Többszálú szerverek (1) A diszpécser/dolgozó modell szerinti többszálú szerver felépítése.

112 Többszálú szerverek (2) Modell Szálak Egyszálú folyamat Véges állapotú gép Jellemzője Párhuzamos végrehajtás, blokkoló rendszerhívások Nincs párhuzamos végrehajtás, blokkoló rendszerhívások Párhuzamos végrehajtás, nem blokkoló rendszerhívások A szerver felépítésének három módja.

113 5. előadás Folyamatok 2. rész Elnevezési rendszerek 1. rész

114 Folyamatok 2. rész

115 Emlékeztető Folyamatok Szálak Könnyűsúlyú folyamatok Szálak nem elosztott rendszerekben rendszerhívásra várakozás alatt hasznos munka többprocesszoros rendszerek kihasználása implementációs okok

116 Többszálú kliens Előnyök: elosztottsági átlátszóság hatékonyság Kliens (tipikus) feladatai: felhasználói felület helyi feldolgozó rész kommunikációs rész + elosztottsági átlátszóság eléréséhez szükséges elemek

117 Kliensoldali szoftver és az átlátszóság Hozzáférhetőségi átlátszóság Elhelyezkedési, áthelyezhetőségi és mozgathatsági átlátszóság Meghibásodási átlátszóság Többszörözhetőségi átlátszóság

118 Többszörözhetőségi átlátszóság megvalósítása kliens-oldalon A távoli objektumtöbbszörözés átlátszóvá tételének egyik lehetséges módja a kliensoldali megoldás használata.

119 Többszálú szerver (1) Előnyök: egyszerűbb kód párhuzamos végrehajtás lehetősége blokkoló rendszerhívás idejének kihasználása Szerver feladatai: várakozik a beérkező kérésekre kezeli a kérést

120 Többszálú szerver (2) A diszpécser/dolgozó modell szerinti többszálú szerver felépítése.

121 Többszálú szerver általános tervezési szempontok Ismétlőszerver <-> konkurens szerver Lehet-e megszakítást küldeni a szervernek Állapot nélküli szerver <-> állapotteljes Hogyan találják meg a kliensek a szervert

122 Hogyan találják meg a kliensek a szervert a) démon használatával (mint a DCE esetén szokásos) b) szuperszerver használatával (mint a Unix-rendszerekben szokásos)

123 Kód áthelyezése A kód áthelyezésének okai: teljesítménynövelés terhelésmegosztási algoritmusok kommunikáció leszorítása adatot ott dolgozzuk fel, ahol van párhuzamos végrehajtás kihasználása rugalmasság

124 A kód áthelyezésének okai A kliens szerverrel folytatott kommunikációjának dinamikus konfigurálási elve. A kliens először letölti a szükséges szoftvert, majd meghívja a szervert.

125 A folyamat szegmensei Kódszegmens végrehajtott program Erőforrásszegmens igényelt külső erőforráshivatkozások Végrehajtási szegmens futási állapot

126 Kódáthelyezési modellek (1) Gyenge mobilitás Erős mobilitás Küldő által kezdeményezett Fogadó által kezdeményezett Gyenge mobilitásnál Célfolyamatban fut Külön folyamatban fut Erős mobilitásnál Áthelyezett folyamat Klónozott folyamat

127 Kódáthelyezési modellek (2) A kódáthelyezés lehetőségei.

128 Az áthelyezés és a helyi erőforrások (1) Folyamat-erőforrás kötés azonosítókapcsolt kizárólag az adott erőforrás kell tartalomkapcsolt az adott erőforrás tartalma kell típuskapcsolt adott típusú erőforrás kell Erőforrás-gép kötés csatolatlan könnyen áthelyezhető rögzített áthelyezhető, de költséges mozdíthatatlan nem helyezhető át

129 Erőforrás-gép kötés Folyamat-erőforrás kötés Azonosítókapcsolt Tartalomkapcsolt Típuskapcsolt Csatolatlan Rögzített Mozdíthatatlan erőforrás áthelyezése (vagy globális hivatkozás létesítése) tartalom másolása (vagy erőforrás áthelyezése vagy globális hivatkozás létesítése) újrakapcsolódás helyileg elérhetőhöz (vagy erőforrás áthelyezése vagy tartalom másolása) globális hivatkozás létesítése (vagy erőforrás áthelyezése) globális hivatkozás létesítése (vagy tartalom másolása) újrakapcsolódás helyileg elérhetőhöz (vagy globális hivatkozás létesítése vagy tartalom másolása) globális hivatkozás létesítése globális hivatkozás létesítése újrakapcsolódás helyileg elérhetőhöz (vagy globális hivatkozás létesítése) Másik gépre való kódáthelyezés során a helyi erőforrásokra való hivatkozásokkal kapcsolatos műveletek.

130 Kód áthelyezése heterogén rendszerben Szükséges az összes platform támogatottsága újrafordítás Erős mobilitásnál végrehajtási szegmens áthelyezhetősége Végrehajtási szegmens tartalma: folyamat által elérhető védett adatok programszámláló értéke folyamat vermének tartalma Lehetséges megoldás: kódáthelyezés csak meghatározott pontokon programvermem másolatának (áthelyezési verem) tárolása gépfüggetlen módon kódáthelyezéskor kód és áthelyezési verem átküldése

131 Kód áthelyezése heterogén rendszerben A végrehajtási szegmens áthelyezhetőségének támogatásához szükséges áthelyezési verem kezelésének elvi vázlata heterogén környezetben.

132 Programozási nyelv által támogatott mobilitás JoCaml Szerver: let def f x = reply x*x in Ns.register "square" f vartype;; Kliens: let loc here do {};; Ns.register "here" here vartype; Join.server ();; let loc mobile do { let here = Ns.lookup "here" vartype in go here; } let sqr = Ns.lookup "square" vartype in let result = sqr 5 in print_string ("square of 5 = "^string_of_int result^"\n"); flush stdout;

133 Elnevezési rendszerek 1. rész

134 Nevek, azonosítók és címek Nevek erőforrások megosztása, entitások egyértelmű azonosítása, helyek megjelölése, stb. Nevek feloldása névszolgáltató rendszer Kapcsolódási pont Helyfüggetlen név Azonosító Emberközeli nevek

135 Névterek (1) Elnevezési gráfok csomópontok gyökér globális név helyi név

136 Névterek (2) Általános elnevezési gráf egyetlen gyökércsomóponttal.

137 Névfeloldás Név visszakeresése Csomópontról csomópontra Kiválasztási mechanizmus

138 Csatolás és felszerelés (1) Az elnevezési gráfban lévő szimbolikus hivatkozás elvének magyarázata.

139 Csatolás és felszerelés (2) Távoli névtér felszerelése adott hozzáférési protokoll segítségével.

140 Csatolás és felszerelés (3) A DEC globális névszolgáltatásának felépítése.

141 6. előadás Elnevezési rendszerek 2. rész

142 A névtér elosztása (1) A DNS-névtér felosztása (három rétegre), amely az interneten keresztül elérhető állományokat is tartalmaz.

143 A névtér elosztása (2) Egység Globális Szervezeti Kezelői Földrajzi átméretezhetőség Világméretű Vállalat szintű Osztály szintű Csomópontok száma Kevés Sok Rendkívül sok Visszakeresés elvárt válaszideje Másodpercek Milliszekundumok Azonnal Frissítési terjedés Ráérősen Azonnal Azonnal Másolatok száma Sok Nincs vagy kevés Nincs Kliensoldali gyorsítótárat használunk? Igen Igen Néha A globális, szervezeti és kezelői rétegbe szervezett nagyméretű névtérben található, csomópontokat implementáló névszerverek összehasonlítása.

144 A névfeloldás implementálása (1) Tegyük fel, hogy a névszervereket nem többszörözzük és nem használunk kliensoldali gyorsítótárat Iteratív névfeloldás kliens több névszerverrel is felveszi a kapcsolatot Rekurzív névfeloldás kliens csak a gyökér-névszerverrel tartja a kapcsolatot root:<nl, vu, cs, ftp, pub, globe, index.txt> (ftp://ftp.cs.vu.nl/pub/globe/index.txt)

145 A névfeloldás implementálása (2) Az iteratív névfeloldás elve.

146 A névfeloldás implementálása (3) A rekurzív névfeloldás elve.

147 A névfeloldás implementálása (4) Feloldandó Átadja a gyereknek Csomópontszerver Visszakeresendő Visszakapja és tárolja cs <ftp> #<ftp> #<ftp> Visszatér az igénylőhöz vu <cs,ftp> #<cs> <ftp> #<ftp> #<cs> #<cs, ftp> nl <vu,cs,ftp> #<vu> <cs,ftp> #<cs> #<cs,ftp> gyökér <nl,vu,cs,ftp> #<nl> <vu,cs,ftp> #<vu> #<vu,cs> #<vu,cs,ftp> #<vu> #<vu,cs> #<vu,cs,ftp> #<nl> #<nl,vu> #<nl,vu,cs> #<nl,vu,cs,ftp> Az <nl, vu, cs, ftp> rekurzív névfeloldása. A névszerverek gyorsítótárba helyezik a köztes eredményeket a későbbi visszakeresés gyorsítása érdekében.

148 A névfeloldás implementálása (5) A rekurzív és az ismétlő névfeloldás során szükséges kommunikáció összehasonlítása.

149 A DNS-névtér (1) Tartományi névszolgáltató rendszer (Domain Name System) Levelezőszerverek és gazdagépek nevének lekérdezése DNS névtér fa címke, teljes név tartomány, tartománynév erőforrásrekordok

150 A DNS-névtér (2) Rekord típusa Kapcsolódó entitás Leírás SOA Zóna A hozzá tartozó zónáról tartalmaz információt A Gazdagép A csomópont által képviselt gazdagép IP-címét tartalmazza MX Tartomány A csomópontnak címzett levelet kezelő szerverre való hivatkozás SRV Tartomány Adott szolgáltatást nyújtó szerverre való hivatkozás NS Zóna A kapcsolódó zónát implementáló névszerverre való hivatkozás CNAME Csomópont Szimbolikus hivatkozás a kapcsolódó csomópont elsődleges nevére PTR Gazdagép A gazdagép teljes nevét tartalmazza HINFO Gazdagép A csomópont által képviselt gazdagépről tartalmaz információt TXT Bármi Hasznosnak gondolt entitásspecifikus információt tartalmaz A DNS-névtér csomópontjainak tartalmát alkotó erőforrásrekordok legfontosabb típusai.

151 A DNS megvalósítása (1) A kezelői réteg nem a DNS része Minden zónát névszerver valósít meg A névszerverek többszörözöttek A zóna frissítését az elsődleges névszerver végzi Zónaátvitel Erőforrás-rekordok

152 A cs.vu.nl zóna DNSadatbázisának részlete A DNS megvalósítása (2)

153 A DNS megvalósítása (3) Név Rekord típusa Rekord értéke cs.vu.nl NS solo.cs.vu.nl solo.cs.vu.nl A A vu.nl tartomány leírásának a cs.vu.nl altartományt meghatározó részlete.

154 OSI X.500 (1) Katalógusszolgáltatás Tulajdonság alapú keresés Katalógusbejegyzések Rekord tulajdonság-érték párok

155 X.500 (2) Tulajdonság Rövidítés Érték Country C NL Locality L Amsterdam Organization L Vrije Universiteit OrganizationalUnit OU Math. & Comp. Sc. CommonName CN Main server Mail_Servers , , FTP_Server WWW_Server X.500-as elnevezési konvenciókat használó egyszerű példa az X.500-as katalógusbejegyzéseire

156 Katalógus információs fa részlete X.500 (3)

157 The X.500 Name Space (3) Jellemző Érték Jellemző Érték Country NL Country NL Locality Amsterdam Locality Amsterdam Organization Vrije Universiteit Organization Vrije Universiteit OrganizationalUnit Math. & Comp. Sc. OrganizationalUnit Math. & Comp. Sc. CommonName Main server CommonName Main server Host_Name star Host_Name zephyr Host_Address Host_Address Két olyan katalógusbejegyzés, amelyeknél a Host_Name a relatív megkülönböztető név.

158 Mozgó entitások helyének meghatározása Cím megváltozik tartományon belül tartományon kívül Nevet nem szabad megváltoztatni gép új címe a DNS adatbázisba szimbolikus hivatkozás Nevek helyett azonosítók használata helymeghatározó szolgáltatás

159 Entitások elnevezése a helymeghatározással szemben a) Címek és nevek közötti közvetlen, egyszintű leképezés. b) Azonosítókat használó kétszintű leképezés.

160 Egyszerű megoldások Adatszórás és csoportcímzés kérés mindenkinek az érintett válaszol (cím) pl. ARP Továbbítómutatók az entitás hivatkozást hagy maga után pl. SSP lánc módszere

161 Továbbítómutatók (1) A (helyettes, váz) párokat használó továbbmutatók elve.

162 Továbbítómutatók (2) A továbbmutató átirányítása a rövidítő információ tárolásával.

163 Otthon alapú módszerek (1) Nagyméretű hálózaton Otthon entitás pillanatnyi helye pl. Mobile IP hazai ügynök (home agent) felügyeleti cím (care-of address)

164 Otthon alapú módszerek (2) A Mobile IP elve.

165 Hierarchikus módszerek (1) A helymeghatározó-szolgáltatás hierarchikus tartományokká szervezése, melyek mindegyikének van egy hozzá tartozó katalógus-csomópontja.

166 Hierarchikus módszerek (2) Különböző levéltartományokban elhelyezkedő, két címmel rendelkező entitásra vonatkozó információ tárolása.

167 Hierarchikus módszerek (3) Adott hely megkeresése a hierarchikusan szervezett helymeghatározó-szolgáltatással.

168 Hierarchikus módszerek (4) a) A kérés az első olyan csomópontig megy, amely ismeri E entitást. b) A levélcsomópontig vezető továbbítómutatók láncának létrehozása.

169 Mutatótárolás (1) Arra a katalógus-csomópontra hivatkozó mutató gyorsítótárba való helyezése, amely az entitás leggyakoribb tartózkodási helyét takarja.

170 Mutatótárolás (2) Érvénytelenítendő, gyorsítótárban lévő mutató, amely nem helyi címmel térne vissza, miközben helyi cím is elérhető lenne.

171 A méretezhetőség kérdései A helymeghatározó-szolgáltatás által fedett hálózat méretezhetőségi problémája, ha az alcsomópontokat egyenlően osztjuk el a hálózaton.

172 7. előadás Elnevezési rendszerek 3. rész Szinkronizálás 1. rész

173 Elnevezési rendszerek 3. rész A nem hivatkozott entitások eltávolítása

174 Motiváció A nem elérhető hivatkozást el kell távolítani => elosztott szemétgyűjtő

175 A nem hivatkozott objektumok problémája Példa az egymásra hivatkozó objektumokat ábrázoló gráfra.

176 Egyszerű hivatkozásszámlálás Objektumra mutató hivatkozások megszámolása Hivatkozás létrehozásakor növeljük Hivatkozás eltávolításakor csökkentjük Ha a számláló 0, az objektum törölhető

177 Probléma az egyszerű hivatkozásszámlálással (1) A hivatkozásszámláló helyes értékének beállítási problémája megbízhatatlan kommunikáció esetén.

178 Probléma az egyszerű hivatkozásszámlálással (2) a) A hivatkozás átmásolása egy másik folyamatnak és a hivatkozásszámláló elkésett növelése b) A megoldás

179 Fejlettebb hivatkozásszámlálás (1) Súlyozott hivatkozásszámlálás csak csökkentés Minden objektumnak előre meghatározott teljes súlya van. <-> részleges súly Új hivatkozáskor, másoláskor a súly felét átadjuk Törléskor: az objektum a teljes súlyát a törlendő részleges súlyával csökkenti Ha a teljes súly 0, az objektum törölhető

180 Fejlettebb hivatkozásszámlálás (2) a) A súlyok kezdeti hozzárendelése súlyozott hivatkozásnál. b) Súlyok hozzárendelése az új hivatkozás létrehozásakor.

181 Fejlettebb hivatkozásszámlálás (3) c) Súlyok hozzárendelése a hivatkozás másolásánál.

182 Fejlettebb hivatkozásszámlálás (4) Indirekció alkalmazása, amikor egy hivatkozás részleges súlya eléri az egyet.

183 Fejlettebb hivatkozásszámlálás (5) Távoli hivatkozás létrehozása és átmásolása nemzedéki hivatkozásszámlálás esetén.

184 Hivatkozáslista A váz nyilvántartja a rá hivatkozó helyetteseket (mutató) Létező elem hozzáadása, nem létező törlése idempotens művelet Létrehozáskor az új elküldi azonosítóját a váznak Másoláskor az új értesíti a vázat Pl. Java RMI

185 Elérhetetlen entitások azonosítása (1) Egyszerű nyomkövetés az elosztott rendszerben egyprocesszoros rendszerekben jelöl és takarít (mark and sweep) a jelölőszakasz a gyökérkészletből indulva megjelöli az entitásokat fehér minden entitás kezdetben szürke ami elérhető, de még nem dolgoztuk fel (a folyamat előrehaladása közben) fekete ami elérhető a gyökérből (a jelölő szakasz végére) a takarítószakasz törli a meg nem jelölteket

186 Elérhetetlen entitások azonosítása (2) Csoporton belüli nyomkövetés vázak megjelölése a jelölések kiterjesztése a vázakról a helyettesekre a jelölések kiterjesztése a helyettesekről a vázakra stabilizálás az előző két lépés megismétlésével szemét eltávolítása váz lehet: puha / kemény a helyettes lehet: puha / kemény / semmilyen

187 Csoporton belüli nyomkövetés (1) A vázak kezdeti jelölése.

188 Csoporton belüli nyomkövetés (2) A folyamatok helyi jelölésmásolásának befejezése utáni állapot.

189 Csoporton belüli nyomkövetés (3) Végső jelölések.

190 Szinkronizálás 1. rész

191 Az órák szinkronizálása Ha mindegyik gép a saját óráját használja, akkor az adott esemény után történt másik eseményhez az elsőnél korábbi idő társulhat.

192 Fizikai órák (1) A csillagidő és a szoláris idő összefüggése.

193 Fizikai órák (2) A TAI-másodperc a szolárissal ellentétben azonos hosszúságú. Szökőmásodperceket kell használnunk arra, hogy a TAI a Nappal szinkronban tartható legyen.

194 Óraszinkronizáló algoritmusok Az óra által mutatott idő és az UTC összefüggése az óra eltérése esetén.

195 Cristian algoritmusa A pontos idő lekérdezése az időszerverről.

196 A Berkeley-algoritmus a) Az idődémon lekérdezi a többi géptől az általuk nyilvántartott pontos időt b) A gépek válaszolnak c) Az idődémon mindegyiket utasítja, hogyan állítsa be az óráját

197 Átlagoló algoritmusok Decentralizált algoritmus Újraszinkronizálási időszakok minden gép kihirdeti a saját idejét elindít egy időmérőt a beérkezett hírdetéseket összegyűjti Többszörözött külső időforrások Több UTC-forrás vevő a rendszerben Ezek rendszeresen kihirdetik az idejüket

198 Szinkronizált órák használata Többször küldött üzenetek figyelmen kívül hagyására hogy ne kelljen a végtelenségig tárolni Logikai órák Elegendő, ha az összes gép órája ugyanazt az időt mutatja Az események sorrendje a fontos

199 Lamport időbélyege a). Három folyamat, mindegyik saját órával. Az órák különböző sebességgel futnak. b). Lamport algoritmusa az órák összehangolására.

200 Példa pontosan sorbarendezett csoportcímzés A többszörözött adatbázis frissítése és az inkonzisztens állapot kialakulása.

201 Időbélyeg vektor (1) C(a) és C(b) összehasonlítása semmit sem mond a és b kapcsolatáról Lamport időbélyegei nem foglalkoznak az oksági viszonyokkal Oksági viszony időbélyeg-vektorok alkalmazása Ha VT(a) < VT(b) => a b előzménye

202 Időbélyeg vektor (2) P i folyamat V i vektorának tulajdonságai: 1. V i [i] a P i folyamatban eddig bekövetkezett események száma 2. Ha V i [j] = k, akkor P i tudja, hogy a P j folyamatban eddig k esemény történt Okozatilag összefüggő üzenetek küldése r csak akkor kézbesíti az üzenetet, ha: 1. vt(r)[j] = V k [j] vt(r)[i] < / = V k [i] teljesül valamennyi i<>j

203 Szinkronizálás 2. rész

204 Globális állapot (1) a) Konzisztens metszet b) Inkonzisztens metszet

205 Globális állapot (2) a) A folyamat és csatornáinak szerkezete az elosztott pillanatfelvétel elkészítéséhez.

206 Globális állapot (3) b) Q folyamat a jelzést először kapja meg, ezért feljegyzi saját állapotát. c) Q valamennyi érkező üzenetét feljegyzi. d) Q megkapja a jelzést a bejövő csatornán és befejezi a csatorna állapotának rögzítését.

207 Szavazó algoritmusok - zsarnok (1) A zsarnok algoritmus A 4-es folyamat választást tart 5-ös és 6-os válaszol, megmondva 4-esnek, hogy álljon le a választással 5-ös és 6-os választást kezdeményez

208 Szavazó algoritmusok - zsarnok (2) d) 6-os szól 5-ösnek, hogy álljon le a választással e) 6-os megnyeri a választást és kihirdeti a győzelmét

209 Szavazó algoritmusok - gyűrű Kört használó szavazó algoritmus.

210 Kölcsönös kizárás: A központosított algoritmus a) Az 1-es folyamat engedélyt kér a koordinátortól, hogy beléphessen a kritikus területre. Az engedély megadva. b) A 2-es folyamat engedélyt kér ugyanerre a kritikus területre való belépéshez. A koordinátor nem válaszol. c) Amikor az 1-es folyamat elhagyja a kritikus területet, értesíti erről a koordinátort, aki ezután válaszol a 2-es folyamatnak.

211 Kölcsönös kizárás: Az elosztott algoritmus a) Két folyamat akar ugyanabban a pillanatban belépni ugyanarra a kritikus területre. b) A 0-ás folyamatnak alacsonyabb az időbélyege, így ő nyer. c) Amikor a 0-ás folyamat végzett, ő is elküldi az OK választ, így a 2-es folyamat már beléphet a kritikus területre.

212 Kölcsönös kizárás: A zsetongyűrű algoritmus a) A folyamatok rendezetlen csoportja a hálózaton. b) A szoftver által alkotott logikai gyűrű.

213 Kölcsönös kizárás: összehasonlítás Algoritmus Belépési / kilépési üzenetszám Belépés előtti késleltetés (üzenetidőben) Központosított 3 2 Elosztott 2 ( n 1 ) 2 ( n 1 ) Zsetongyűrű 1 to 0 to n 1 Problémák A koordinátor összeomlása Bármely folyamat összeomlása Elveszett zseton, a folyamat összeomlása A kölcsönös kizárást biztosító algoritmusok összehasonlítása.

214 Elosztott tranzakciók - tranzakciómodell (1) A mesterszalag frissítése hibatűrő folyamat.

215 Elosztott tranzakciók - tranzakciómodell (2) Primitív BEGIN_TRANSACTION END_TRANSACTION ABORT_TRANSACTION READ WRITE Leírása Tranzakció kezdetének jelzése Tranzakció végének jelzése A tranzakció félbeszakítása és az eredeti állapot visszaállítása Adat beolvasása állományból, táblából vagy bárhonnan Adat kiírása állományba, táblába vagy bárhová Néhány példa a tranzakció-primitívekre.

216 Elosztott tranzakciók - tranzakciómodell (3) BEGIN_TRANSACTION reserve WP -> JFK; reserve JFK -> Nairobi; reserve Nairobi -> Malindi; END_TRANSACTION (a) BEGIN_TRANSACTION reserve WP -> JFK; reserve JFK -> Nairobi; reserve Nairobi -> Malindi full => ABORT_TRANSACTION (b) a) 4 járat helyfoglalása egy tranzakcióként b) A tranzakció félbeszakad, amikor a negyedik járat nem elérhető

217 A tranzakciók tulajdonságai (ACID) 1. Oszthatatlan (elemi) - Atomic 2. Konzisztens - Consistent 3. Elkülönülő - Isolated 4. Maradandó - Durable

218 A tranzakciók osztályozása Az egységes tranzakciók korlátai Beágyazott tranzakciók Elosztott tranzakciók

219 Elosztott tranzakciók a) Beágyazott tranzakció b) Elosztott tranzakció

220 Implementáció saját munkaterület a) Egy három blokk hosszúságú állomány indexei és lemezblokkjai b) Az állomány 0-ás blokkjának módosítása a tranzakció során, és egy negyedik blokk hozzáfűzése után kialakult helyzet c) A tranzakció lezárása utáni helyzet

221 Implementáció munkatervnapló x = 0; y = 0; BEGIN_TRANSACTION; x = x + 1; y = y + 2 x = y * y; END_TRANSACTION; (a) Log [x = 0 / 1] (b) Log [x = 0 / 1] [y = 0/2] (c) Log [x = 0 / 1] [y = 0/2] [x = 1/4] (d) a) Egy tranzakció b) d) Az egyes utasítások végrehajtása előtt kiírt naplóbejegyzés

222 9. előadás Szinkronizálás 3. rész Konzisztencia és többszörözés 1. rész

223 Szinkronizálás 3. rész Konkurenciakontroll

224 A tranzakciók tulajdonságai (ACID) 1. Oszthatatlan (elemi) - Atomic 2. Konzisztens - Consistent 3. Elkülönülő Isolated [sorosítható serializable] 4. Maradandó - Durable

225 Konkurenciakontroll (1) A tranzakciókat megvalósító kezelők általános felépítése.

226 Konkurenciakontroll (2) Az elosztott tranzakciókat feldolgozó kezelők általános felépítése.

227 Sorosíthatóság (1) BEGIN_TRANSACTION x = 0; x = x + 1; END_TRANSACTION (a) BEGIN_TRANSACTION x = 0; x = x + 2; END_TRANSACTION (b) BEGIN_TRANSACTION x = 0; x = x + 3; END_TRANSACTION (c) 1. ütemterv x = 0; x = x + 1; x = 0; x = x + 2; x = 0; x = x + 3 Helyes 2. ütemterv x = 0; x = 0; x = x + 1; x = x + 2; x = 0; x = x + 3; Helyes 3. ütemterv x = 0; x = 0; x = x + 1; x = 0; x = x + 2; x = x + 3; Hibás (d) a) c) Három tranzakció: T 1, T 2, and T 3 d) Lehetséges ütemtervek

228 Sorosíthatóság (2) write(t i, x); read(t i, x); write(t i, x) ütköző műveletek szinkronizálás kölcsönös kizárás időbélyegek megközelítés pesszimista optimista

229 Kétfázisú zárolás (1) Kétfázisú zárolás

230 Kétfázisú zárolás (2) Szigorú kétfázisú zárolás

231 Pesszimista időbélyeg-rendezés (1) T tranzakció ts(t) kezdeti időbélyeg x adatelem ts RD (x), ts WR (x) utolsó olvasást / írást végző tranzakció időbélyege read(t, x), ahol ts(t) < ts WR (x) => T megszakad read(t, x), ahol ts(t) > ts WR (x) => OK [ts RD (x) <- max{ts(t), ts RD (x)}] write(t, x), ahol ts(t) < ts RD (x) => T megszakad write(t, x), ahol ts(t) > ts RD (x) => OK [ts WR (x) <- max{ts(t), ts WR (x)}]

232 Pesszimista időbélyeg-rendezés (2) Az időbélyeget használó konkurenciakontrol.

233 Optimista időbélyeg-rendezés Saját munkaterület Ha az ütközések ritkák Tranzakció közben nincs vizsgálat, csak nyilvántartás (írások, olvasások) Tranzakció lezárásakor az összes többi tranzakció vizsgálata megszakad, vagy lezárul Időbélyeg használata

234 Konzisztencia és többszörözés 1. rész

235 A többszörözés okai Megbízhatóság növekedése Teljesítmény növekedése Többszörözés ára konzisztencia Átméretezési technika frissítések gyakorisága konzisztencia Gyorsítótár (cache)

236 Többszörözhetőségi átlátszóság megvalósítása kliens-oldalon A távoli objektumtöbbszörözés átlátszóvá tételének egyik lehetséges módja a kliensoldali megoldás használata.

237 Objektumtöbbszörözés (1) Két különböző kliens által közösen használt elosztott távoli objektum szerkezete.

238 Objektumtöbbszörözés (2) a) A konkurens hívások kezelésére képes távoli objektum. b) A konkurens hívások kezelésének felelősségét az objektumadapterre átruházó távoli objektum.

239 Példa pontosan sorbarendezett csoportcímzés A többszörözött adatbázis frissítése és az inkonzisztens állapot kialakulása.

240 Objektumtöbbszörözés (3) a) Többszörözést támogató objektumok az elosztott rendszerben. b) Az elosztott rendszer felel a többszörözés kezeléséért.

241 Adatközpontú konzisztenciamodellek A fizikailag több folyamat között elosztott és többszörözött logikai adattár általános felépítése.

242 Szigorú konzisztencia Azonos adatelemen műveletet végző két folyamat viselkedése: a) szigorúan konzisztens adattár b) nem szigorúan konzisztens adattár

243 Lineáris és soros konzisztencia (1) a) A sorosan konzisztens adattár. b) A sorosan konzisztens kritériumot nem teljesítő adattár.

244 Lineáris és soros konzisztencia (2) Process P1 Process P2 Process P3 x = 1; print ( y, z); y = 1; print (x, z); z = 1; print (x, y); Három egyidejűleg végrehajtott folyamat.

245 Lineáris és soros konzisztencia (3) x = 1; print ((y, z); y = 1; print (x, z); z = 1; print (x, y); x = 1; y = 1; print (x,z); print(y, z); z = 1; print (x, y); y = 1; z = 1; print (x, y); print (x, z); x = 1; print (y, z); y = 1; x = 1; z = 1; print (x, z); print (y, z); print (x, y); Prints: Prints: Prints: Prints: Signature: (a) Signature: (b) Signature: (c) Signature: (d) Ez előző ábrán bemutatott folyamatok 4 lehetséges végrehajtási sorrendje.

246 Okozati konzisztencia (1) Szükséges feltétel: A potenciálisan okozatilag összefüggő írási műveleteket valamennyi folyamatnak ugyanabban a sorrendben kell látnia.

247 Okozati konzisztencia (2) Ez a sorrend megengedett az okozatilag konzisztens adattárban, de tiltott a sorosan vagy a szigorúan konzisztens rendszerben.

248 Okozati konzisztencia (3) a) Az okozati konzisztenciát megsértő műveleti sorrend. b) Az események konzisztens adattárban érvényes lehetséges sorrendje.

249 FIFO-konzisztencia (1) Szükséges feltétel: Egy adott folyamat által végrehajtott valamennyi írási művelet eredményét az összes többi folyamatnak az írást végző folyamat által meghatározott sorrendben kell látnia.

250 FIFO-konzisztencia (2) Az események lehetséges sorrendje a FIFO-konzisztenciamodell szerint.

251 FIFO-konzisztencia (3) x = 1; print (y, z); y = 1; print(x, z); z = 1; print (x, y); x = 1; y = 1; print(x, z); print ( y, z); z = 1; print (x, y); y = 1; print (x, z); z = 1; print (x, y); x = 1; print (y, z); Prints: 00 Prints: 10 Prints: 01 (a) (b) (c) A korábbi ábrán látható 3 folyamat utasításainak különböző végrehajtási sorrendje.

252 FIFO-konzisztencia (4) Process P1 x = 1; if (y == 0) kill (P2); Process P2 y = 1; if (x == 0) kill (P1); Két konkurens folyamat.

253 Gyenge konzisztencia (1) Tulajdonságok: Az adattárhoz tartozó szinkronizáló változók elérése sorosan konzisztens. A szinkronizáló változóval végzett újabb művelet mindaddig nem engedélyezett, amíg az összes korábbi írási művelet mindenütt be nem fejeződött. Az adatelemeken végzett egyetlen írási vagy olvasási művelet sem engedélyezett, amíg az összes szinkronizáló változó értelmezett művelet mindenütt be nem fejeződött.

254 Gyenge konzisztencia (2) int a, b, c, d, e, x, y; /* variables */ int *p, *q; /* pointers */ int f( int *p, int *q); /* function prototype */ a = x * x; /* a stored in register */ b = y * y; /* b as well */ c = a*a*a + b*b + a * b; /* used later */ d = a * a * c; /* used later */ p = &a; /* p gets address of a */ q = &b /* q gets address of b */ e = f(p, q) /* function call */ A program fragment in which some variables may be kept in registers.

255 Gyenge konzisztencia (3) a) Gyenge konzisztencia esetén megengedett eseménysorrend. b) Gyenge konzisztencia esetén tiltott eseménysorrend.

256 Feloldó konzisztencia (1) Az eseményeknek a feloldó konzisztenciamodellben megengedett lehetséges sorrendje.

257 Feloldó konzisztencia (2) Szabályok: Megosztott adaton bármely olvasási/írási művelet előtt minden korábbi igénylésnek be kell fejeződnie. Feloldási művelet előtt a folyamatnak az összes korábbi írási/olvasási műveletét be kell fejeznie. A szinkronizáló változók elérése FIFOkonzisztens.

258 Belépő konzisztencia (1) Feltételek: Szinkronizáló változó adott folyamat általi igénylése addig nem történhet, amíg az általa védett megosztott adat valamennyi frissítőművelete be nem fejeződött az adott folyamat számára. A folyamat csak akkor szerezheti meg a kizárólagos ellenőrzést a szinkronizáló változó felett, ha egyetlen más folyamat sem birtokolja. Miután egy folyamat megszerezte a kizárólagos ellenőrzést egy szinkronizáló változó felett, bármely más folyamat nem kizárólagos ellenőrzési kérelme addig nem teljesíthető, amíg a kizárólagos jogot az azt birtokló folyamat fel nem adja.

259 Belépő konzisztencia (2) A belépő konzisztenciában érvényes eseménysorrend.

260 10. előadás Konzisztencia és többszörözés 2. rész

261 Adatközpontú konziszteniamodellek összehasonlítása Konzisztencia Szigorú Lineáris Soros Okozati FIFO Leírás Valamennyi megosztott hozzáférés abszolút sorrendje. A megosztott hozzáféréseket valamennyi folyamat pontosan ugyanabban a sorrendben látja. A hozzáférések sorrendjét (nem egyedi) globális időbélyeg határozza meg. A megosztott hozzáféréseket valamennyi folyamat pontosan ugyanabban a sorrendben látja. A hozzáférések nincsenek idő szerint sorba rendezve. Az okozatilag összefüggő megosztott hozzáféréseket valamennyi folyamat pontosan ugyanabban a sorrendben látja. Valamennyi folyamat a többi írási műveleteit pontosan a kiadás sorrendjében fogja látni. A különböző folyamatok által végrehajtott írási műveletek sorrendje bármi lehet. (a) Konzisztencia Gyenge Feloldó Belépő Leírás A megosztott adat konzisztens voltára csak a szinkronizálás végrehajtása után lehet számítani. A megosztott adat konzisztensé válik a kritikus terület elhagyásakor. A kritikus területhez tartozó megosztott adat konzisztensé válik a kritikus területre való belépéskor. a) Szinkronizáló műveleteket nem igénylő konzisztenciamodellek. b) Szinkronizáló műveleteken alapuló konzisztenciamodellek. (b)

262 Gyenge konzisztencia (ismétlés) a) Gyenge konzisztencia esetén megengedett eseménysorrend. b) Gyenge konzisztencia esetén tiltott eseménysorrend.

263 Feloldó konzisztencia (ismétlés) Az eseményeknek a feloldó konzisztenciamodellben megengedett lehetséges sorrendje.

264 Belépő konzisztencia (ismétlés) A belépő konzisztenciában érvényes eseménysorrend.

265 Kliensközpontú konzisztenciamodellek Adattárak különleges csoportja: nincs párhuzamos módosítás a legtöbb művelet csak olvassa az adattárat Fokozatos konzisztencia (1) Frissítés hiányában valamennyi másolat lassan az összes többivel egyformává válik (a frissítéseket előbb-utóbb valamennyi másolathoz elküldjük)

266 Fokozatos konzisztencia (2) Az elosztott adatbázis különböző másolatait elérő mozgó felhasználó elve.

267 Fokozatos konzisztencia (3) Probléma: a felhasználó nem mindig ugyanahhoz a másolathoz csatlakozik Megoldás: kliensközpontú konzisztencia egy adott felhasználó számára nyújt biztosítékot arra nézve, hogy az általa látott adattár konzisztens lesz

268 Monoton olvasás (1) Ha a folyamat beolvassa x adatelemet, akkor x minden további olvasásának ugyanazt vagy frissebb értéket kell szolgáltatnia.

269 Monoton olvasás (2) Adott P folyamat által végzett olvasási műveletek az adattár két különböző helyi másolatán futnak. a) Monoton olvasási konzisztens adattár b) Monoton olvasás követelményét ki nem elégítő adattár

270 Monoton írás (1) Adott folyamat által végrehajtott x adatelemet módosító írási műveletnek be kell fejeződnie, mielőtt ugyanez a folyamat újabb írási műveletet hajtana végre ugyanezen az adatelemen.

Kommunikáció. Távoli eljáráshívás. RPC kommunikáció menete DCE RPC (1) RPC - paraméterátadás. 3. előadás Protokollok. 2. rész

Kommunikáció. Távoli eljáráshívás. RPC kommunikáció menete DCE RPC (1) RPC - paraméterátadás. 3. előadás Protokollok. 2. rész 3. előadás Protokollok Kommunikáció 2. rész RPC (Remote Procedure Call) távoli eljáráshívás RMI (Remote Method Invocation) távoli metódushívás MOM (Message-Oriented Middleware) üzenetorientált köztesréteg

Részletesebben

Elnevezési rendszerek. 7. előadás

Elnevezési rendszerek. 7. előadás Elnevezési rendszerek 7. előadás Nevek, azonosítók és címek Nevek erőforrások megosztása, entitások egyértelmű azonosítása, helyek megjelölése, stb. Nevek feloldása névszolgáltató rendszer Kapcsolódási

Részletesebben

Elnevezési rendszerek. A névtér elosztása (2) 4. előadás. A névfeloldás implementálása (1) A névfeloldás implementálása (2)

Elnevezési rendszerek. A névtér elosztása (2) 4. előadás. A névfeloldás implementálása (1) A névfeloldás implementálása (2) 6. előadás A névtér elosztása (1) Elnevezési rendszerek 2. rész A DNS-névtér felosztása (három rétegre), amely az interneten keresztül elérhető állományokat is tartalmaz. A névtér elosztása (2) A névfeloldás

Részletesebben

Kommunikáció. Kommunikáció. Folyamatok. Adatfolyam-orientált kommunikáció. Kommunikáció típusok (1) Kommunikáció típusok (2) Média. Folyamok (Streams)

Kommunikáció. Kommunikáció. Folyamatok. Adatfolyam-orientált kommunikáció. Kommunikáció típusok (1) Kommunikáció típusok (2) Média. Folyamok (Streams) 4. előadás Kommunikáció 3. rész Folyamatok 1. rész Kommunikáció 3. rész Adatfolyam-orientált kommunikáció Kommunikáció típusok (1) Diszkrét interakció A Kommunikáció típusok (2) Eddig: egymástól független,

Részletesebben

Elnevezési rendszerek. Szinkronizálás

Elnevezési rendszerek. Szinkronizálás 7. előadás Elnevezési rendszerek 3. rész Szinkronizálás 1. rész Elnevezési rendszerek 3. rész A nem hivatkozott entitások eltávolítása Motiváció A nem elérhető hivatkozást el kell távolítani => elosztott

Részletesebben

Szinkronizálás. 9. előadás

Szinkronizálás. 9. előadás Szinkronizálás 9. előadás Az órák szinkronizálása Ha mindegyik gép a saját óráját használja, akkor az adott esemény után történt másik eseményhez az elsőnél korábbi idő társulhat. Óraszinkronizáló algoritmusok

Részletesebben

Kommunikáció. 3. előadás

Kommunikáció. 3. előadás Kommunikáció 3. előadás Kommunikáció A és B folyamatnak meg kell egyeznie a bitek jelentésében Szabályok protokollok ISO OSI Többrétegű protokollok előnyei Kapcsolat-orientált / kapcsolat nélküli Protokollrétegek

Részletesebben

Elosztott rendszerek. Az elıadás. Az elosztott rendszer definíciója. Köztesrétegként felépülı elosztott rendszer

Elosztott rendszerek. Az elıadás. Az elosztott rendszer definíciója. Köztesrétegként felépülı elosztott rendszer 1. elıadás Az elıadás Elosztott ek 1. Bevezetés Tankönyv: Andrew S. Tanenbaum Maarten van Steen: Elosztott Rendszerek Alapelvek és Paradigmák http://people.inf.elte.hu/bonnie bonnie@inf.elte.hu Az elosztott

Részletesebben

Folyamatok. 6. előadás

Folyamatok. 6. előadás Folyamatok 6. előadás Folyamatok Folyamat kezelése, ütemezése folyamattábla új folyamat létrehozása átkpcsolás folyamatok elválasztása egymástól átlátszó Szál szálkezelő rendszer szálak védése egymástól

Részletesebben

Konzisztencia és többszörözés. 10. kurzus

Konzisztencia és többszörözés. 10. kurzus Konzisztencia és többszörözés 10. kurzus Konzisztencia és többszörözés Megbízhatóság növekedése Teljesítmény növekedése Többszörözés ára konzisztencia Átméretezési technika frissítések gyakorisága Konzisztencia

Részletesebben

Elosztott rendszerek. Az elıadás. Az elosztott rendszer definíciója. Köztesrétegként felépülı elosztott rendszer. Célok

Elosztott rendszerek. Az elıadás. Az elosztott rendszer definíciója. Köztesrétegként felépülı elosztott rendszer. Célok 1. elıadás Az elıadás Elosztott rendszerek 1. Bevezetés Tankönyv: Andrew S. Tanenbaum Maarten van Steen: Elosztott Rendszerek Alapelvek és Paradigmák http://people.inf.elte.hu/bonnie bonnie@inf.elte.hu

Részletesebben

Lineáris. Soros. Okozati FIFO. Belépő

Lineáris. Soros. Okozati FIFO. Belépő 10. előadás Konzisztencia és többszörözés 2. rész Adatközpontú konziszteniamodellek összehasonlítása Konzisztencia Szigorú Lineáris Soros Okozati FIFO Konzisztencia Gyenge Feloldó Belépő Leírás Valamennyi

Részletesebben

UNIX: folyamatok kommunikációja

UNIX: folyamatok kommunikációja UNIX: folyamatok kommunikációja kiegészítő fóliák az előadásokhoz Mészáros Tamás http://home.mit.bme.hu/~meszaros/ Budapesti Műszaki Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 A kommunikáció

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és

Részletesebben

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége: Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév

Részletesebben

Bevezetés a párhuzamos programozási koncepciókba

Bevezetés a párhuzamos programozási koncepciókba Bevezetés a párhuzamos programozási koncepciókba Kacsuk Péter és Dózsa Gábor MTA SZTAKI Párhuzamos és Elosztott Rendszerek Laboratórium E-mail: kacsuk@sztaki.hu Web: www.lpds.sztaki.hu Programozási modellek

Részletesebben

Az UPPAAL egyes modellezési lehetőségeinek összefoglalása. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

Az UPPAAL egyes modellezési lehetőségeinek összefoglalása. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Az UPPAAL egyes modellezési lehetőségeinek összefoglalása Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Résztvevők együttműködése (1) Automaták interakciói üzenetküldéssel Szinkron

Részletesebben

Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms. 5. rész: Elnevezési rendszerek

Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms. 5. rész: Elnevezési rendszerek Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms Maarten van Steen 1 Kitlei Róbert 2 1 VU Amsterdam, Dept. Computer Science 2 ELTE Informatikai Kar 5. rész: Elnevezési

Részletesebben

S04-2 Elosztott alkalmazások készítése

S04-2 Elosztott alkalmazások készítése S04-2 Elosztott alkalmazások készítése Tartalom 1. Többrétegű architektúra, elosztott szerveroldal 2. Kommunikációs eszközök: távolieljárás-hívás és üzenet alapú infrastruktúra (point-to-point és publish-subscribe

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 8. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Domain Name System Mire való? IP címek helyett könnyen megjegyezhető nevek használata. (Pl. a böngésző címsorában)

Részletesebben

Kommunikáció. Folyamatok közötti kommunikáció. Minden elosztott rendszer alapja

Kommunikáció. Folyamatok közötti kommunikáció. Minden elosztott rendszer alapja Kommunikáció Folyamatok közötti kommunikáció Minden elosztott rendszer alapja Marshalling Alap primitívek Direkt, indirekt portok Blokkolás, nem blokkolás Pufferelés Megbízhatóság RPC Az RPC jellemzői

Részletesebben

Autóipari beágyazott rendszerek. A kommunikáció alapjai

Autóipari beágyazott rendszerek. A kommunikáció alapjai Autóipari beágyazott rendszerek A kommunikáció alapjai 1 Alapfogalmak Hálózati kommunikáció Vezérlőegységek közötti információ továbbítás Csomópontok Kommunikációs csatornákon keresztül Terepbuszok (cluster)

Részletesebben

Transzport Réteg. Transzport réteg protokollok

Transzport Réteg. Transzport réteg protokollok Transzport Réteg VI / 1 Transzport réteg protokollok UDP - User Datagram Protocol RFC 768 Összeköttetés mentes, nem megbízható transzport réteg protokoll. TCP - Transmisson Control Protocol RFC 793 Összeköttetés

Részletesebben

Adatátviteli rendszerek Mobil IP. Dr. habil Wührl Tibor Óbudai Egyetem, KVK Híradástechnika Intézet

Adatátviteli rendszerek Mobil IP. Dr. habil Wührl Tibor Óbudai Egyetem, KVK Híradástechnika Intézet Adatátviteli rendszerek Mobil IP Dr. habil Wührl Tibor Óbudai Egyetem, KVK Híradástechnika Intézet IP alapok Lásd: Elektronikus hírközlési hálózatok OSI rétegmodell; IPv4; IPv6; Szállítási protokollok;

Részletesebben

Elosztott rendszer architektúrák

Elosztott rendszer architektúrák Elosztott rendszer architektúrák Distributed systems architectures Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 12. Andrew S. Tanenbaum, aarten van Steen: Distributed Systems: rinciples

Részletesebben

C# Szálkezelés. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) C# Szálkezelés 2013 1 / 21

C# Szálkezelés. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) C# Szálkezelés 2013 1 / 21 C# Szálkezelés Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) C# Szálkezelés 2013 1 / 21 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 2 Szálkezelés 3 Konkurens Programozás Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem)

Részletesebben

Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben

Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben Készítette: Juhász Sándor Csikvári András Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási

Részletesebben

SzIP kompatibilis sávszélesség mérések

SzIP kompatibilis sávszélesség mérések SZIPorkázó technológiák SzIP kompatibilis sávszélesség mérések Liszkai János Equicom Kft. SZIP Teljesítőképesség, minőségi paraméterek Feltöltési sebesség [Mbit/s] Letöltési sebesség [Mbit/s] Névleges

Részletesebben

Osztott rendszerek (Distributed. systems) Bevezetés. Tartalom. Ficsor Lajos. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék

Osztott rendszerek (Distributed. systems) Bevezetés. Tartalom. Ficsor Lajos. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Osztott rendszerek (Distributed systems) Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 09. 18. osztottrendszerek / 1 Tartalom Miért kellenek osztott rendszerek Egy kis

Részletesebben

2. fejezet Hálózati szoftver

2. fejezet Hálózati szoftver 2. fejezet Hálózati szoftver Hálózati szoftver és hardver viszonya Az első gépek összekötésekor (azaz a hálózat első megjelenésekor) a legfontosabb lépésnek az számított, hogy elkészüljön az a hardver,

Részletesebben

Tartalom. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés 2011.03.23. Architektúra DCOM vs CORBA. Szoftvertechnológia

Tartalom. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés 2011.03.23. Architektúra DCOM vs CORBA. Szoftvertechnológia Tartalom D Szoftvertechnológia előadás Történeti áttekintés Architektúra D vs CORBA 2 Történeti áttekintés 1987 Dynamic Data Exchange (DDE) Windows 2.0-ban Windows alkalmazások közötti adatcsere Ma is

Részletesebben

Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 9. Kocsis Gergely

Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 9. Kocsis Gergely Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 9 Kocsis Gergely 2016.11.28. IP, MAC, ARP A B csomópontból az A-ba küldünk egy datagramot. Mik lesznek az Ethernet keretben található forrás és a cél címek (MAC

Részletesebben

Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver

Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver A hardver és a felhasználó közötti kapcsolat Szoftverek csoportosítása Számítógép működtetéséhez szükséges szoftverek Operációs rendszerek Üzemeltetési segédprogramok

Részletesebben

Elosztott rendszerek

Elosztott rendszerek Elosztott rendszerek NGM_IN005_1 Szinkronizáció Magas szint! szinkronizáció Órák szinkronizálása (állapot szinkronizáció) Koordinátor választás Elosztott tranzakció kezelés 2 Óraszinkronizálás Time stampekre

Részletesebben

Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés

Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Történelem - a kezdetek 2 Mainframe-ek és terminálok Minden a központi gépen fut A

Részletesebben

ECDL Információ és kommunikáció

ECDL Információ és kommunikáció 1. rész: Információ 7.1 Az internet 7.1.1 Fogalmak és szakkifejezések 7.1.2 Biztonsági megfontolások 7.1.3 Első lépések a webböngésző használatában 7.1.4 A beállítások elévégzése 7.1.1.1 Az internet és

Részletesebben

Hálózati operációs rendszerek II.

Hálózati operációs rendszerek II. Hálózati operációs rendszerek II. Novell Netware 5.1 Web-es felügyelet, DNS/DHCP szerver, mentési alrendszer 1 Web-es felügyelet Netware Web Manager HTTPS protokollon keresztül pl.: https://fs1.xy.hu:2200

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Előszó... 10

Tartalomjegyzék. Előszó... 10 Előszó... 10 1. Bevezetés a Symbian operációs rendszerbe... 11 1.1. Az operációs rendszer múltja...11 1.2. Az okos telefonok képességei...12 1.3. A Symbian felépítése...15 1.4. A könyv tartalma...17 2.

Részletesebben

Vé V g é r g e r h e a h j a tá t s á i s s z s ál á ak a Runnable, Thread

Vé V g é r g e r h e a h j a tá t s á i s s z s ál á ak a Runnable, Thread Végrehajtási szálak Runnable, Thread Végrehajtási szálak Java-ban A Java program az operációs rendszer egy folyamatán (process) belül fut. A folyamat adat és kód szegmensekből áll, amelyek egy virtuális

Részletesebben

4. Hivatkozási modellek

4. Hivatkozási modellek 4. Hivatkozási modellek Az előző fejezetben megismerkedtünk a rétegekbe szervezett számítógépes hálózatokkal, s itt az ideje, hogy megemlítsünk néhány példát is. A következő részben két fontos hálózati

Részletesebben

Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms

Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms Maarten van Steen 1 Kitlei Róbert 2 1 VU Amsterdam, Dept. Computer Science 2 ELTE Informatikai Kar 10. rész:

Részletesebben

Névfeloldás hosts, nsswitch, DNS

Névfeloldás hosts, nsswitch, DNS Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/hosts_fájl http://tldp.fsf.hu/howto/nis-howto-hu/nisplus.html https://hu.wikipedia.org/wiki/domain_name_system https://hu.wikipedia.org/wiki/dns-rekordt%c3%adpusok_list%c3%a1ja

Részletesebben

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek Hálózatok Rétegei Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök WEB FTP Email Telnet Telefon 2008 2. Rétegmodell, Hálózat tipusok Közbenenső réteg(ek) Tw. Pair Koax. Optikai WiFi Satellit 1 2 Az Internet

Részletesebben

Operációs rendszerek. UNIX/Linux fájlrendszerek

Operációs rendszerek. UNIX/Linux fájlrendszerek Operációs rendszerek UNIX/Linux fájlrendszerek Tartalom Linux fájlrendszerek UNIX/Linux fájlrendszerek Szimbolikus linkek Fájlrendszerek csatolása Virtuális fájlrendszer Szuperblokk Inode Objektumok 2

Részletesebben

Osztott rendszerek (Distributed

Osztott rendszerek (Distributed Osztott rendszerek (Distributed systems) Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 09. 18. osztottrendszerek / 1 Tartalom Miért kellenek osztott rendszerek Egy kis

Részletesebben

Információ és kommunikáció

Információ és kommunikáció Információ és kommunikáció Tanmenet Információ és kommunikáció TANMENET- Információ és kommunikáció Témakörök Javasolt óraszám 1. Az internet jellemzői 25 perc 2. Szolgáltatások az interneten 20 perc

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok. 5. gyakorlat

Számítógépes Hálózatok. 5. gyakorlat Számítógépes Hálózatok 5. gyakorlat PYTHON ALAPOK V. Socket programozás, UDP 2 Óra eleji kiszh Elérés: https://canvas.elte.hu Számítógépes Hálózatok Gyakorlat 1 3 A kommunikációs csatorna kétféle típusa

Részletesebben

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező)

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező) A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP Bejelentkezés Explorer (böngésző) Webmail (levelező) 2003 wi-3 1 wi-3 2 Hálózatok

Részletesebben

2. fejezet Hálózati szoftver

2. fejezet Hálózati szoftver 2. fejezet Hálózati szoftver Hálózati szoftver és hardver viszonya Az első gépek összekötésekor (azaz a hálózat első megjelenésekor) a legfontosabb lépésnek az számított, hogy elkészüljön az a hardver,

Részletesebben

Alapszintű formalizmusok

Alapszintű formalizmusok Alapszintű formalizmusok dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Mit szeretnénk elérni? Informális tervek Informális követelmények Formális modell Formalizált követelmények

Részletesebben

Kommunikációs rendszerek programozása. Voice over IP (VoIP)

Kommunikációs rendszerek programozása. Voice over IP (VoIP) Kommunikációs rendszerek programozása Voice over IP (VoIP) Analóg jel digitalizálása A t 125 μs Analóg jel digitalizálása Analóg jel átalakítása Mintavételezés (8kHz) Kvantálás (8bit) Folytonos jelből

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 10. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember A Unix (C) socket A kommunikációt lehetővé tevő programozási eszköz UNIX fájlleíró (ld. minden egy fájl filozófia)

Részletesebben

Hálózatkezelés. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Hálózatkezelés / 20

Hálózatkezelés. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Hálózatkezelés / 20 Hálózatkezelés Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Hálózatkezelés 2013 1 / 20 Tartalomjegyzék 1 Hálózati Alapismeretek 2 System.Net Namespace 3 Socket Kezelés 4 Példa Tóth Zsolt

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT ÓBUDAI EGYETEM. Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ

SZAKDOLGOZAT ÓBUDAI EGYETEM. Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ ÓBUDAI EGYETEM Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ SZAKDOLGOZAT OE-NIK Hallgató neve: Berencsi Gergő Zsolt 2010. Törzskönyvi száma: T 000123/FI38878/S-N Tartalomjegyzék Tartalmi

Részletesebben

... S n. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak.

... S n. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak. Párhuzamos programok Legyen S parbegin S 1... S n parend; program. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak. Folyamat

Részletesebben

11. Elosztott állománykezelés. Operációs rendszerek. Elosztott állománykezelés. Teljesítmény növelése. Az állományokra hivatkozás. Az állományok nevei

11. Elosztott állománykezelés. Operációs rendszerek. Elosztott állománykezelés. Teljesítmény növelése. Az állományokra hivatkozás. Az állományok nevei 11. Elosztott állománykezelés Operációs rendszerek 11. Elosztott állománykezelés Simon Gyula Bevezetés Hivatkozás állományokra Műveletek végzése Távoli eljáráshívás Műveletek helyi átmeneti tárban A szolgáltató

Részletesebben

Operációs rendszerek. Bemutatkozás

Operációs rendszerek. Bemutatkozás Bevezetés az operációs rendszerek világába dr. Benyó Balázs benyo@sze.hu Bemutatkozás www.sze.hu/~benyo 1 Számítógép HW-SW felépítése felhasználó felhasználó felhasználó Operációs rendszer Operációs rendszer

Részletesebben

Operációs rendszerek. UNIX fájlrendszer

Operációs rendszerek. UNIX fájlrendszer Operációs rendszerek UNIX fájlrendszer UNIX fájlrendszer Alapegység: a file, amelyet byte-folyamként kezel. Soros (szekvenciális) elérés. Transzparens (átlátszó) file-szerkezet. Link-ek (kapcsolatok) létrehozásának

Részletesebben

Hálózati architektúrák és Protokollok GI 8. Kocsis Gergely

Hálózati architektúrák és Protokollok GI 8. Kocsis Gergely Hálózati architektúrák és Protokollok GI 8 Kocsis Gergely 2018.11.12. Knoppix alapok Virtuális gép létrehozása VirtualBox-ban (hálózatelérés: bridge módban) Rendszerindítás DVD-ről vagy ISO állományból

Részletesebben

Információ és kommunikáció

Információ és kommunikáció Információ és kommunikáció Tanmenet Információ és kommunikáció TANMENET- Információ és kommunikáció Témakörök Javasolt óraszám 1. Hálózati alapismeretek 20 perc 2. Az internet jellemzői 25 perc 3. Szolgáltatások

Részletesebben

A SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALAPJAI

A SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALAPJAI A SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALAPJAI Objektumorientált tervezés 8.előadás PPKE-ITK Tartalom 8.1 Objektumok és objektumosztályok 8.2 Objektumorientált tervezési folyamat 8.2.1 Rendszerkörnyezet, használati esetek

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok. 7. gyakorlat

Számítógépes Hálózatok. 7. gyakorlat Számítógépes Hálózatok 7. gyakorlat Gyakorlat tematika Hibajelző kód: CRC számítás Órai / házi feladat Számítógépes Hálózatok Gyakorlat 7. 2 CRC hibajelző kód emlékeztető Forrás: Dr. Lukovszki Tamás fóliái

Részletesebben

ELTE, IK, Információs Rendszerek Tanszék

ELTE, IK, Információs Rendszerek Tanszék ELTE, IK, Információs Rendszerek Tanszék (Készült Ács Zoltán diái alapján) Hálózati forgalom elemzés Különböző célok miatt szükség lehet a hálózati forgalom megfigyelésére egy adott alhálózaton: szoftverek

Részletesebben

9. MPI

9. MPI 9. MPI kertesz.gabor@nik.uni-obuda.hu MPI Message Passing Interface Elosztott memóriájú párhuzamos programozási API Gyk. folyamatok közötti kommunikáció de facto ipari standard Több száz előre definiált

Részletesebben

Járműinformatika Multimédiás buszrendszerek (MOST, D2B és Bluetooth) 4. Óra

Járműinformatika Multimédiás buszrendszerek (MOST, D2B és Bluetooth) 4. Óra Járműinformatika Multimédiás buszrendszerek (MOST, D2B és Bluetooth) 4. Óra Multimédiás adatok továbbítása és annak céljai Mozgókép és hang átvitele Szórakoztató elektronika Biztonsági funkciókat megvalósító

Részletesebben

Párhuzamos programozási platformok

Párhuzamos programozási platformok Párhuzamos programozási platformok Parallel számítógép részei Hardver Több processzor Több memória Kapcsolatot biztosító hálózat Rendszer szoftver Párhuzamos operációs rendszer Konkurenciát biztosító programozási

Részletesebben

Osztott rendszerek. Krizsán Zoltán 1 Ficsór Lajos 1. Webalkalmazások fejlesztése tananyag. Miskolci Egyetem. Bevezetés A múlt - történelem A jelen

Osztott rendszerek. Krizsán Zoltán 1 Ficsór Lajos 1. Webalkalmazások fejlesztése tananyag. Miskolci Egyetem. Bevezetés A múlt - történelem A jelen Osztott rendszerek Krizsán Zoltán 1 Ficsór Lajos 1 1 Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Webalkalmazások fejlesztése tananyag Tartalom Bevezetés A múlt - történelem A jelen Denition Distributed

Részletesebben

III. előadás. Kovács Róbert

III. előadás. Kovács Róbert III. előadás Kovács Róbert VLAN Virtual Local Area Network Virtuális LAN Logikai üzenetszórási tartomány VLAN A VLAN egy logikai üzenetszórási tartomány, mely több fizikai LAN szegmensre is kiterjedhet.

Részletesebben

COMET webalkalmazás fejlesztés. Tóth Ádám Jasmin Media Group

COMET webalkalmazás fejlesztés. Tóth Ádám Jasmin Media Group COMET webalkalmazás fejlesztés Tóth Ádám Jasmin Media Group Az előadás tartalmából Alapproblémák, fundamentális kérdések Az eseményvezérelt architektúra alapjai HTTP-streaming megoldások AJAX Polling COMET

Részletesebben

BEÁGYAZOTT RENDSZEREK TERVEZÉSE UDP csomag küldése és fogadása beágyazott rendszerrel példa

BEÁGYAZOTT RENDSZEREK TERVEZÉSE UDP csomag küldése és fogadása beágyazott rendszerrel példa BEÁGYAZOTT RENDSZEREK TERVEZÉSE 1 feladat: A Netburner MOD5270 fejlesztőlap segítségével megvalósítani csomagok küldését és fogadását a fejlesztőlap és egy PC számítógép között. megoldás: A fejlesztőlapra,

Részletesebben

Az Internet működésének alapjai

Az Internet működésének alapjai Az Internet működésének alapjai Második, javított kiadás ( Dr. Nagy Rezső) A TCP/IP protokollcsalád áttekintése Az Internet néven ismert világméretű hálózat működése a TCP/IP protokollcsaládon alapul.

Részletesebben

Elosztott rendszerek

Elosztott rendszerek Elosztott rendszerek NGM_IN005_1 Elnevezési rendszerek Névhasználat Entitások egyértelm! azonosítása kontextusra nézve egyedi (unique) nevek név feloldás név szolgáltatás Inhomogén elemekb"l álló rendszerek

Részletesebben

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév INTERNET A hatvanas években katonai megrendelésre hozták létre: ARPAnet @ (ARPA= Advanced Research Agency) A rendszer alapelve: minden gép kapcsolatot teremthet egy másik géppel az összekötő vezetékrendszer

Részletesebben

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása 3. óra Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd 2015.03.05. Routing Route tábla kiratása: route PRINT Route tábla Illesztéses algoritmus:

Részletesebben

VIII. Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK

VIII. Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK Mérési utasítás IPv6 A Távközlés-informatika laborban natív IPv6 rendszer áll rendelkezésre. Először az ún. állapotmentes automatikus címhozzárendelést (SLAAC, stateless address autoconfiguration) vizsgáljuk

Részletesebben

Komponens modellek. 3. Előadás (első fele)

Komponens modellek. 3. Előadás (első fele) Komponens modellek 3. Előadás (első fele) A komponens modellek feladata Támogassa a szoftverrendszerek felépítését különböző funkcionális, logikai komponensekből, amelyek a számítógépes hálózatban különböző

Részletesebben

Flash és PHP kommunikáció. Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft

Flash és PHP kommunikáció. Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft Flash és PHP kommunikáció Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft A lehetőségek FlashVars External Interface Loadvars XML SOAP Socket AMF AMFphp PHPObject Flash Vars Flash verziótól függetlenül

Részletesebben

TELE-OPERATOR UTS v.14 Field IPTV műszer. Adatlap

TELE-OPERATOR UTS v.14 Field IPTV műszer. Adatlap TELE-OPERATOR UTS v.14 Field IPTV műszer Adatlap COMPU-CONSULT Kft. 2009. augusztus 3. Dokumentáció Tárgy: TELE-OPERATOR UTS v.14 Field IPTV műszer Adatlap (6. kiadás) Kiadta: CONSULT-CONSULT Kft. Dátum:

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok Felhasználói réteg DNS, , http, P2P

Számítógépes Hálózatok Felhasználói réteg DNS,  , http, P2P Számítógépes Hálózatok 2007 13. Felhasználói réteg DNS, email, http, P2P 1 Felhasználói réteg Domain Name System Példák a felhasználói rétegre: E-Mail WWW Content Delivery Networks Peer-to-Peer-Networks

Részletesebben

Felhasználói réteg. Számítógépes Hálózatok Domain Name System (DNS) DNS. Domain Name System

Felhasználói réteg. Számítógépes Hálózatok Domain Name System (DNS) DNS. Domain Name System Felhasználói réteg Domain Name System Számítógépes Hálózatok 2007 13. Felhasználói réteg DNS, email, http, P2P Példák a felhasználói rétegre: E-Mail WWW Content Delivery Networks Peer-to-Peer-Networks

Részletesebben

A JGrid rendszer biztonsági architektúrája. Magyaródi Márk Juhász Zoltán Veszprémi Egyetem

A JGrid rendszer biztonsági architektúrája. Magyaródi Márk Juhász Zoltán Veszprémi Egyetem A JGrid rendszer biztonsági architektúrája Magyaródi Márk Juhász Zoltán Veszprémi Egyetem A JGrid projekt Java és Jini alapú szolgáltatás orientált Grid infrastruktúra IKTA-5 089/2002 (2003-2004) Konzorcium:

Részletesebben

The Flooding Time Synchronization Protocol

The Flooding Time Synchronization Protocol The Flooding Time Synchronization Protocol Célok: FTSP Alacsony sávszélesség overhead Node és kapcsolati hibák kiküszöbölése Periodikus flooding (sync message) Implicit dinamikus topológia frissítés MAC-layer

Részletesebben

Dr. Mileff Péter

Dr. Mileff Péter Dr. Mileff Péter 1 2 1 Szekvencia diagram Szekvencia diagram Feladata: objektumok egymás közti üzenetváltásainak ábrázolása egy időtengely mentén elhelyezve. Az objektumok életvonala egy felülről lefelé

Részletesebben

Non-stop hozzáférés az üzleti információkhoz bárhol, bármikor és bármilyen eszközzel

Non-stop hozzáférés az üzleti információkhoz bárhol, bármikor és bármilyen eszközzel Non-stop hozzáférés az üzleti információkhoz bárhol, bármikor és bármilyen eszközzel The Power to Change A NetWare 6 üzleti előnyeinek áttekintése NetWare 6: Az operációs rendszer szerepe a Hálózati szolgáltatásokban

Részletesebben

Operációs rendszerek III.

Operációs rendszerek III. A WINDOWS NT memóriakezelése Az NT memóriakezelése Memóriakezelő feladatai: Logikai-fizikai címtranszformáció: A folyamatok virtuális címterének címeit megfelelteti fizikai címeknek. A virtuális memóriakezelés

Részletesebben

Szenzorhálózatok programfejlesztési kérdései. Orosz György

Szenzorhálózatok programfejlesztési kérdései. Orosz György Szenzorhálózatok programfejlesztési kérdései Orosz György 2011. 09. 30. Szoftverfejlesztési alternatívák Erőforráskorlátok! (CPU, MEM, Energia) PC-től eltérő felfogás: HW közeli programozás Eszközök közvetlen

Részletesebben

Operációs rendszerek. Az X Window rendszer

Operációs rendszerek. Az X Window rendszer Operációs rendszerek X Windows rendszer Az X Window rendszer Grafikus felhasználói felületet biztosító alkalmazás és a kapcsolódó protokoll 1983-84: a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT, USA).

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2010

Számítógépes Hálózatok 2010 Számítógépes Hálózatok 2010 5. Adatkapcsolati réteg MAC, Statikus multiplexálás, (slotted) Aloha, CSMA 1 Mediumhozzáférés (Medium Access Control -- MAC) alréteg az adatkapcsolati rétegben Statikus multiplexálás

Részletesebben

Operációs rendszerek. Az NT memóriakezelése

Operációs rendszerek. Az NT memóriakezelése Operációs rendszerek MS Windows NT (2000) memóriakezelés Az NT memóriakezelése 32-bites virtuális memóriakezelés: 4 GB-os címtartomány, alapesetben: a fels! 2 GB az alkalmazásoké, az alsó 2 GB az OPR-é.

Részletesebben

Hálózati réteg. WSN topológia. Útvonalválasztás.

Hálózati réteg. WSN topológia. Útvonalválasztás. Hálózati réteg WSN topológia. Útvonalválasztás. Tartalom Hálózati réteg WSN topológia Útvonalválasztás 2015. tavasz Szenzorhálózatok és alkalmazásaik (VITMMA09) - Okos város villamosmérnöki MSc mellékspecializáció,

Részletesebben

Erőforrás gazdálkodás a bevetésirányításban

Erőforrás gazdálkodás a bevetésirányításban Professzionális Mobiltávközlési Nap 2009 Új utakon az EDR Erőforrás gazdálkodás a bevetésirányításban Fornax ZRt. Nagy Zoltán Vezérigazgató helyettes Budapest, 2009. április 9. Tartalom 1. Kézzelfogható

Részletesebben

Elosztott adatbázis-kezelő formális elemzése

Elosztott adatbázis-kezelő formális elemzése Elosztott adatbázis-kezelő formális elemzése Szárnyas Gábor szarnyas@mit.bme.hu 2014. december 10. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoport Budapesti Műszaki és

Részletesebben

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg.

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg. IPV4, IPV6 IP CÍMZÉS Egy IP alapú hálózat minden aktív elemének, (hálózati kártya, router, gateway, nyomtató, stb) egyedi azonosítóval kell rendelkeznie! Ez az IP cím Egy IP cím 32 bitből, azaz 4 byte-ból

Részletesebben

RPC Remote Procedure Call Távoli eljárás hívás

RPC Remote Procedure Call Távoli eljárás hívás RPC Remote Procedure Call Távoli eljárás hívás Hagyományos eljáráshívás: Count = read (fd, buf, nbytes) Paraméterek átadásának a típusai: - Érték szerinti átadás - Referencia szerinti átadás - Másoló/visszatöltő

Részletesebben

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei Tartalom Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése Bevezetés: az OSI és a Általános tájékoztató parancs: 7. réteg: DNS, telnet 4. réteg: TCP, UDP 3. réteg: IP, ICMP, ping, tracert 2. réteg: ARP Rétegek

Részletesebben

Párhuzamos programozási platformok

Párhuzamos programozási platformok Párhuzamos programozási platformok Parallel számítógép részei Hardver Több processzor Több memória Kapcsolatot biztosító hálózat Rendszer szoftver Párhuzamos operációs rendszer Konkurenciát biztosító programozási

Részletesebben

Adatszerkezetek 1. előadás

Adatszerkezetek 1. előadás Adatszerkezetek 1. előadás Irodalom: Lipschutz: Adatszerkezetek Morvay, Sebők: Számítógépes adatkezelés Cormen, Leiserson, Rives, Stein: Új algoritmusok http://it.inf.unideb.hu/~halasz http://it.inf.unideb.hu/adatszerk

Részletesebben

Enterprise JavaBeans. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem. Az Enterprise JavaBeans

Enterprise JavaBeans. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem. Az Enterprise JavaBeans Enterprise JavaBeans Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Az Enterprise JavaBeans Az Enterprise Javabeans Az Enterprise JavaBeans (EJB) server oldali komponens, amely Az üzleti

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok Számítógépes hálózatok Hajdu György: A vezetékes hálózatok Hajdu Gy. (ELTE) 2005 v.1.0 1 Hálózati alapfogalmak Kettő/több tetszőleges gép kommunikál A hálózat elemeinek bonyolult együttműködése Eltérő

Részletesebben

Komponens alapú fejlesztés

Komponens alapú fejlesztés Komponens alapú fejlesztés Szoftver újrafelhasználás Szoftver fejlesztésekor korábbi fejlesztésekkor létrehozott kód felhasználása architektúra felhasználása tudás felhasználása Nem azonos a portolással

Részletesebben