Egyéni feladat. Sirokkó TDO 60 dohányszárító átalakítása automata üzemre biomassza tüzelésű kazán alkalmazásával

Átírás

1 Egyéni feladat Sirokkó TDO 60 dohányszárító átalakítása automata üzemre biomassza tüzelésű kazán alkalmazásával Készítette: Májer Ferenc, BME Gépészmérnöki kar, BSC Épületgépész hallgató Lektorálta: Eisler József Májer Ferenc Ipari konzulens: Szabó István Pócspetri, november 23.

2 Tartalomjegyzék 1. A szakmai gyakorlat helyszínének bemutatása A projekt általános bemutatása A kiszolgált technológia bemutatása a. Mi a dohány? Miért is termeljük? 4. b. A dohánytermesztés Magyarországon 4. c. A dohány mesterséges szárításának folyamata A Sirokkó TDO 60 dohányszárító és az átalakítás bemutatása Az Irsa Therm kazáncsalád bemutatása Az Irsa Therm 150 prototípus kazán bemutatása Az Irsa Therm kazánok épületgépészeti alkalmazása A prototípus kazán üzemeltetési tapasztalatai Az apríték tüzelésű kazánra való áttérés gazdasági szempontjai Felhasznált irodalom

3 1. A szakmai gyakorlat helyszínének bemutatása A Dolina kft. egy Albertirsa külterületén, a 3763 helyrajzi szám alatt található családi vállalkozás. A társaság ben kezdte meg működését, ekkor még építőipari gépek és gépalkatrészek gyártása volt a fő tevékenységi kör, majd 1995 től kezdődően mezőgazdasági, gépipari és feldolgozóipari láncok gyártása került a vállalkozás középpontjába. A cég ügyvezető igazgatója 2003 ban ismerte fel, hogy Pest megye környezetében nincs tűzihorganyzó szolgáltatás, így a Széchényi Terv keretében nyert állami támogatásból felépült, az ipari méretekben is alkalmazható tűzihorganyzó csarnok, mely a vállalat egyik legfontosabb üzletága a mai napig. 5 évvel később, 2008 ban felismerve, hogy a jövő az alternatív energiaforrások és az energiafüggetlenség felé halad, elkezdődött az Irsa Therm apríték tüzelésű kazáncsalád fejlesztése és gyártása, mely a mai napig tart. A kazánok folyamatos fejlesztésének hatására mára elérték a 95 % körüli hatásfokot, sikerült szinte teljes mértékben minimalizálni a kigyulladás kockázatát. A fejlesztés fő célja egy olyan mezőgazdasági hulladék és apríték tüzelésű kazán létrehozása volt, mely hasonló komfort és biztonsági szint mellett üzemeltethető, mint a hagyományos gázkazánok, csak alacsonyabb költségek mellett, mind ökológiai, gazdasági és gépészeti oldalról vizsgálva a kérdést. 2. A projekt általános bemutatása A szakmai gyakorlatom fő projektje egy 1976 ban gyártott Sirokkó TDO 60 gázüzemű dohányszárító alkalmassá tétele automatavezérlésű biomassza üzemre, melyhez szükséges volt egy minimum 150 kw teljesítményű faapríték tüzelésű kazán és a hozzá tartozó 6,8 m 3 térfogatú, moduláris rendszerű siló építése, valamint a dohányszárító eredeti gázkazánjának szétbontása, egyedi - 3 -

4 gyártmányú hőcserélő gyártása, a hőcserélőt tartó keret beépítése, majd a hőcserélő beszerelése. 3. A kiszolgált technológia bemutatása a. Mi is a dohány? Miért termeljük? [1] A dohány egy az Észak és Dél Amerikában, Ausztráliában és Délnyugat Afrikában őshonos növényféle, melyet először az Amerikai őslakosok fogyasztottak, melyet magas nikotintartalma miatt pszichedelikus szerként tartottak számon. Az első telepesek ismerték fel rekreációs hatását, mivel a nikotin kis Forrás: mértékben serkenti a szívműködést, élénkíti az agyat és növeli az izmok teljesítő képességét. Hátránya, hogy a szervezet nagyon gyorsan hozzászokik, így mindig nagyobb adagra van szükség a kívánt hatás eléréséhez, ami már rövidtávon is függőség kialakulásához vezet. A telepesek felismerve a dohányzás jótékony hatásait, kereskedni kezdtek vele, ez nagyban hozzájárult a déli államok gazdasági felemelkedéséhez. b. A dohánytermesztés Magyarországon [2] Az európai dohánytermesztés körülbelül 500 éves múltra tekint vissza, a bölcsője Erdély. A magyarországi dohánytermesztés kezdetét az 1650 es évek végére teszik, első írásos emlék 1702 ből származik, mikor is Lipót a dohánytermesztést szabaddá nyilvánította az - 4 -

5 országban, csak a kereskedelmi jogokat tartotta királyi kézben. A magyarországi dohánytermesztés a Trianoni békeszerződés aláírása után került mélypontra, mely után fellendülés következett az ágazatban, a II. világháborúra Európa legkorszerűbb agrárágazata lett. Az 1970 es években gépesítették az ágazatot ebből a korból származik a későbbiekben tárgyalt dohányszárító is, majd az 1980 as években az ágazat stabilizálódott. A magyarországi dohánytermesztésben két fajta dohányfaj terjedt el, a Burley és a Virginia. Az előbbinél pajtákban, természetes szárítás során érik el a fermentáláshoz szükséges állapotot, e fajtát a népnyelv csak fűzős dohányként emlegeti, mivel zsinórra fűzve történik a szárítási folyamat. Az utóbbi fajnál mesterséges szárítás során érik el a kívánt szín és illatállapotot. Itt a szárítás tűkeretes szárítókban történik. A hazai termesztés 80 %-a Szabolcs Szatmár Bereg megyében található meg, 10 %-a Hajdú Bihar megyében, míg a fennmaradó 10 % az országban elszórtan található meg, km 2 területen, körülbelül 6000 termelővel, évente 18 ezer tonna terméssel. A dohánytermesztés rendkívül élőmunka igényes ágazat, főképp az alacsonyabb végzettségűek vesznek részt a földeken folyó munkában, emiatt fontos az ágazat későbbi fenntartása. Mint látszik, hazánkban a szárítóberendezések tervezett élettartamuk vége felé járnak, így cseréjük egyre sürgősebb, a jelenlegi berendezésekkel hosszú távon nem biztosítható a stabil üzem. A jelenlegi nemzet - 5 -

6 és európai uniós támogatási rendszerből a cserére nem lehet támogatást igényelni, így csak a környezetvédelmi alapból lehetséges segítséget remélni, a megújuló energiaforrásokra való áttérés az egyik járható út lehet az ágazat fenntartása érdekében, hiszen igen energiaigényes technológiáról beszélünk. A folyamat energiaigénye 1000 m 3 földgáz kg maximális szárítókapacitásra vetítve. c. A dohány mesterséges szárításának folyamata [3] Hazánkban a dohány mesterséges szárítása az 1930 as években kezdődött el és máig folytatják eme magas szaktudást igénylő munkát. A tárgyalt dohányszárító ventillátora m 3 /h fix levegő térfogatáram szállítással működik, mely frisslevegő arányát egy keverőzsalu segítségével lehet állítani. A dohány szárítása a termőföldön kezdődik, hiszen ki kell választani a megfelelő ültetvényt, megbecsülni a már érett levelek mennyiségét, lehetőleg azonos fajta azonos szövetszerkezetű leveleit törjük le egyszerre a reggeli órákban. A kora reggeli töréskor a harmatot akkumulálja a dohánylevél és ez igen kedvező a szárítási folyamat szempontjából. A szárítás a színesítéssel kezdődik, ez a legnagyobb figyelmet igénylő szakasz, hisz ekkor mennek végbe a dohány értékét meghatározó kémiai folyamatok. A színesítés 32 C hőmérsékletről indul zárt szellőzők mellett, óránként emelve a hőmérsékletet 1 C al, amíg el nem éri a szárítókamra a 38 C hőmérsékletet

7 %-os relatív páratartalom (RH) mellett, majd ezen állapot biztosítása órán át, a dohány minőségétől függően. E szakaszban a légcsere igény igen kismértékű. Ha a levelekben a klorofil bomlása végbement, elvesztik tartásukat, ekkor következik a színrögzítés folyamata. A színrögzítés célja, a színesítés során elért állapot rögzítése, mely a levélben lévő víz egy részének elvonásával történik. A kamra hőmérsékletét óránként 0,5 1 C al emelve érjük el a C kamrahőmérsékletet, ezen a hőmérsékleten tartva órán át, közben a szellőző zsalu segítségével a nedves léghőmérsékletet C on célszerű tartani, a kezdeti 90% fölötti RH a ciklus végére 70% RH-ra csökken. Ha a dohány elérte a kívánt állapotot, tovább növeljük a hőmérsékletet az előbb tárgyalt módon 57 C ig, ez a fázis órát vesz igénybe. E szakaszban a relatív páratartalom % között optimális, ehhez a friss levegő arányát növeljük a zsalu segítségével. A dohánylevél kocsánya sokkal magasabb nedvességtartalommal rendelkezik mint a levél többi része, ezért ennek szárításáról külön kell gondoskodni, a levegő hőmérsékletét 68 C ig lehet növelni óránként 2 C al, miközben a hozzáadott friss levegő mértéke folyamatosan csökkenthető a páratartalom csökkenésének ütemébe, ha az RH eléri a 25%-os értéket, csukott szellőzőzsalu mellett fejezzük be a főérszárítást. A szárítás utolsó szakasza a puhítás, ekkor a kamra visszahűtése következik C ra, majd zárt - 7 -

8 szellőzők mellett a ventilátor levegőáramába fecskendezett finomporlasztású víz hozzáadásával megvárjuk, hogy a levél nedvességtartalma % - os értékre álljon be. A szárítás leírásából látszik, hogy a folyamat energiaigénye folyamatosan változik igen tág határok között, így a gazdaságos, megbízható üzemeltetéshez olyan kazántípusra van szükség, mely az előremenő hőmérsékletét viszonylag gyorsan képes változtatni, emellett folyamatosan jól kontrolálható. Ezen okok miatt célszerű, ha PLC vezérlés alá vonható a kazán, valamint a szárítási folyamat. 4. A Sirokkó TDO-60 dohányszárító és az átalakítás bemutatása [4] A Sirokkó TDO-60 egy 1972 ben bemutatott olasz gyártmányú dohányszárító 1974 ben áttervezett változata, mely módosítások a gyártás és üzemeltetés 2 éve során szerzett tapasztalatok alapján történt. A berendezés kényszerlevegő áramlású, tűsorkeretes gép. A gép hőforrása jelenleg 150 kw teljesítményű gázkazán, mely egy lemezes hőcserélőn keresztül adja le a hőteljesítményt az áramló levegőnek. A szárítósághoz szükséges térfogatáramot egy VZP 160 M típusú, m 3 /h szállítóteljesítményű ventilátor biztosítja. A berendezés átalakítása során a gázkazán eltávolításra került, helyére egy lemezes, tűzihorganyzott keresztáramú hőcserélő került, melyhez a szükséges melegvíz áramot egy Irsa Therm 150 típusú, 150 kw névleges teljesítményű - 8 -

9 apríték tüzelésű kazán szolgáltatja. Mivel ez az új konfiguráció még csak prototípus fázisban van jelenleg, így a kazán és a hőcserélő külön házban foglal helyet, a kapcsolatot a két eszköz között DN40 átmérőjű varrat nélküli acélcsövek biztosítják, míg a víz áramlásáról egy Wilo P40/160R típusú keringető szivattyú gondoskodik. 5. Az Irsa Therm kazáncsalád bemutatása [5] Az Irsa Therm kazáncsalád fejlesztéséért az albertirsai Dolina Kft felel. A fejlesztésnél az alapmotiváció egy olyan apríték tüzelésű kazán létrehozása volt, mely a lehető legnagyobb komfortot tudja biztosítani a felhasználó számára, ezért a legjobban felszerelt változatok képesek a teljesen felügyelet nélküli üzemre. A kazáncsalád alapkonfigurációban áll egy PLC vezérléssel ellátott fekvő tengelyelrendezésű silóból és magából a kazántestből. A siló folyamatosan méri az Égőfej lépcsős mechanikával az Irsa Therm 150 kazában előremenő és visszatérő víz hőmérsékletét, mely különbségéből következtet a szükséges hőteljesítményre. Ha a visszatérő ág hőmérséklete alacsonyabb, mint a rendszer előírt hőlépcsője, akkor a behordó csigával együtt elindul a tárolótérben lévő bolygató a homogén anyageloszlás miatt és behordja az aprítékot az 50 kw teljesítményű kazánoknál a silón lévő égőfejre, míg a nagyobb teljesítményűeknél a tűztérben lévő, lépcsős mechanikával ellátott égőfej sorra, melyek után rendszerint hamukihordó csigát helyeznek el. A begyújtást egy Bosch gyártmányú kompakt felépítésű, kézi műanyaghegesztő gép végzi, mely el van látva gyárilag gyulladásérzékelő egységgel, így - 9 -

10 csak addig áramlik a forró levegő, amíg az apríték el nem éri a gyulladási hőmérsékletét és be nem gyullad. A rendszer el van látva elektronikus és termikus védelmi funkciókkal is. Elektronikus oldalról a siló fedele és az kazán tűzterének ajtaja nyitásérzékelővel van ellátva, így forgó, a felhasználóban esetlegesen kárt okozó alkatrészek leállnak, ha üzem közbeni ajtónyitás történik. Az apríték tüzelésű kazánok egyik legveszélyesebb tulajdonsága, a visszaégés képessége. Ez akkor történik meg, ha a szállítócsiga megszorul, a szállítás leáll, az automata begyújtó rendszer vagy a forró levegő és a hővezetés együttes hatására a csigavályúban lévő apríték begyullad. Erre az esetre az összes silót és kazánt felszerelik automata tűzoltó berendezéssel, mely áll egy 5 dm 3 térfogatú tartályból, egy vízvezető csőből és egy biztonsági olvadó tömítésből. Ha a csigavályúban a hőmérséklet eléri a 450 C t, az olvadó tömítés elolvad, a tartályban lévő víz lezúdulva elvonja a szállított közeg és a silótest termikus energiáját. Az oltóvíztartály vízszintérzékelővel van látva, mely a maximális szint 2 cm es csökkenésekor jelet küld a PLC nek, melynek hatására még kézi vezérlésben sem lehetséges a kazán indítása az oltóvíz pótlása nélkül. A termikus védelemhez tartozik továbbá egy biztonsági hőcserélő, ennek szelepe csak akkor kerül nyitott állásba, ha a kazán hőmérséklete túl magasra szökik, vezérlése mechanikus úton történik egy termosztát segítségével, így áramszünet esetén is védve van a kazán a túl magas kazántest hőmérséklettől. A kazán üzemeltetéséhez G50 méretosztályú, legfeljebb 30 % nedvességtartalmú apríték használható, alkalmazható továbbá bármilyen szerves növényi melléktermék is, de ez esetben csökkenhet a kazán teljesítménye a tüzelőanyag fűtőértékének függvényében. E kellemetlen hatás elkerülésének érdekében

11 állítható a szállítócsiga üzemideje - a kisebb energiatartalmat nagyobb tömegárammal lehetséges kompenzálni-. 6. Az Irsa Therm 150 prototípus kazán bemutatása [5] Az Irsa Therm 150/1 sorozatszámú kazán jó példa a cég technológiájának bemutatására, mivel a készülék az összes üzemeltetést megkönnyítő berendezéssel fel van 6,3 m 3 térfogatú siló szerelve, így optimális esetben a megrendelőnek csak az apríték folyamatos pótlásáról kell gondoskodnia. Az apríték tárolásáról egy 6,8 m 3 térfogatú moduláris rendszerű siló gondoskodik, ennek előnye az átlagos silókkal szemben, hogy bármikor, egyszerűen bővíthető a térfogata. Anyaga tűzihorganyzott és hajlított, 2 mm vastagságú S235 lemez, melyek összefogatása M8 as csavarokkal történt, így viszonylag egyszerűen a bővítése vertikális irányba. A siló tetejét egy oldalra nyíló lemezkupolával zárják el az csapadékvíztől. A kazántest két részből áll, egy alsórészből és egy felsőrészből. Az alsó rész tartalmazza a már A kazántest alsó része korábban taglalt lépcsős mechanikával ellátott égőfejet, a hamukihordó csigát és egy fordítókamrát, mely a füstben szálló pernye leválasztására és

12 szállítócsigával való kihordására szolgál. A tűztérben a lemez az átégés ellen samott téglával és kerámia gyapot hőszigeteléssel védett. A fordítókamra két függőleges oldalán a rögzítés megkönnyítése miatt kerámiagyapot, a ferde oldalain samott tégla és kőzetgyapot szigetelés gondoskodik a hosszú élettartamról. A kazán felső része a klasszikus értelemben hőcserélő, vett mely esetünkben körülbelül 30%-al túl van méretezve a speciális hőigény biztonságos leadása miatt. A hőcserélő 42 darab 40 mm átmérőjű füstcsőből és a rajta körül áramló vízből áll. Füstcsövek és a tisztító spirálok A hőcserélő összes elemét nyomáspróbának vetik alá beépítés előtt, mely abból áll, hogy feltöltik vízzel, majd az üzem sűrített levegős rendszerére kötik fix 5 bar túlnyomás mellet. Azt a hőcserélőt nyilvánítják megfelelőnek, mely 12 órán át képes a túlnyomás mellett is vízszivárgás menetes maradni. Ez a nyomáspróba jó képet ad a munkadarab színvonaláról, mivel az üzemi túlnyomás minden munkapontban 1 és 3 bar közé esik. A füstcsövek tisztításáról acél spirálok gondoskodnak melyek a folyamatos vertikális mozgásukkal gondoskodnak, így biztosítva a A szállítócsigák és a tisztítóspirálok meghajtása

13 hőátbocsátási tényező folyamatos maximalizálását. A lehulló korom a fordítókamrába távozik, mely alján a szállítócsiga kiviszi a koromtartó ládába. A szállítócsigák valamint a füstcső tisztító spirálok hajtásáról egy 120 W teljesítményű, aszinkron villanymotor gondoskodik egy lassító csigahajtással (i=15), majd egy újabb lassító lánchajtással (i=10) jut el a két csigáig, egyenlő szögsebességgel forogva. A tisztító spirálokig a hajtás egy kétcsuklós mechanikán át jut el, ahol hegesztett kötés segítségével adja át a mozgási kényszert a középső spiráltengely a többi tengelynek. A két csuklós mechanikához tartozó rúd munkavédelmi szempontok miatt a kazántest burkolata alatt lett elvezetve. A moduláris rendszerű siló a geometriájából adódóan alkalmatlan a tüzelőanyag behordási folyamat teljes ellátására, emiatt a kazán egy saját behordó rendszerrel van ellátva, kiegészítve egy elektromechanikus záró szerelvénnyel, ami áramszünet esetén lezárja a torkot 350 Nm Behordó garat nyomatékkal. A garatba van beépítve az automata begyújtó rendszert, továbbá a tűzvédelmi rendszert jeladója, oltófeje, a biztonságos üzemeltetés biztosítására. A kazán burkolata 1 mm vastagságú, S235 lemezből készült, melyet megmunkálás után szinterezéssel munkálták készre. A felső részen lévő burkolat fő célja a kazán esztétikai megjelenésének javítása. A burkolat alatt kapott helyet az oltóvíz tartály és a fent már említett kétcsuklós mechanika is. Az alsó burkolat tisztán munkavédelmi célokat szolgál, mivel a szabadon futó láncok és lánckerekek így felelnek meg a hatályos előírásoknak

14 7. Az Irsa Therm kazánok épületgépészeti alkalmazása Az Irsa Therm kazáncsaládot alapvetően épületgépészeti alkalmazásokhoz fejlesztették, fő felvevőpiaca hazánkban jelenleg a közintézmények, külföldön, főképp Ausztriában keresettek a consumer piacon is, mivel körülbelül fele akkora bekerüléssel képes közel ugyan olyan hatásfokon üzemelni, mint a Herz hasonló kazánjai. Méréseink szerint, ha megfelelően laza rostú fából származó aprítékkal történik a tüzelés, akkor a 95 % hatásfok elérése is lehetséges optimális üzemi körülmények között, emiatt az egyik vezető hazai alternatív tüzelésű kazángyártó és tervező cégnek is tekinthetjük a Dolina Kft-t. 8. A prototípus kazán üzemeltetési tapasztalatai A kazán üzemeltetése során igen fontos szempont az apríték minősége, mivel a szállítócsigák bármelyike elakadhat, ami az egész rendszer leállásához vezet. A hiba megszüntetése a motor forgásirányának megfordításával lehetséges, az ellentétes irányú mozgás hatására nagy valószínűséggel kifordul a kritikus pozícióból az akadályt képező tüzelőanyag. A PLC korlátozott funkciószámának köszönhetően, csak az etetőcsiga van ellátva automatikus visszafutás üzemmóddal, itt ez elengedhetetlen, hisz egy elakadás visszaégéshez vezethetne. A siló szállítócsigája nem tartalmazza ezt az automata funkciót, a vezérlőszekrényben fáziscserével lehetséges a forgásirány változtatása, normál esetben képzett villanyszerelő végezheti, az ő állandó jelenléte viszont nem várható el, ezért egy irányváltó kapcsoló került beépítésre, amely a zárható vezérlőszekrény belsejében kapott helyett a véletlen forgásirányváltás elkerülése miatt. Az elakadás az elakadások minimalizálása érdekében az aprítékot érdemes megbízható forrásból vásárolni a méretosztály betartása miatt. Az üzemeltetés

15 szempontjából igen fontos az apríték tárolása, mivel a tüzelőanyagba bele került törmelékek, kavicsok elakadást okozhatnak bármely csigánál. A kazán vezérlésének másik nagy problémája, hogy jelen állapot szerint kézi üzemben a füstgáz ventilátor nem indul a kézi begyújtással automatikusan, de ez a következő szoftverfrissítéssel orvosolható. A gyártónál szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a csiga peremén lévő a sorjázás ellenére is lévő mikrosorják lekopásáig gyakoribbak az elakadások apríték üzemmel, barackmag és más hasonló mezőgazdasági melléktermékekkel pedig nem biztosítható a folyamatos üzem. Miután a fent említett problémát a folyamatos csiszoló hatás megszünteti, már nagyobb, kevésbé rugalmas tüzelőanyag is alkalmazható, beleértve a barackmagot és a dió héját. Az üzemeltetés során kiderült, a távozó füstgáz hőmérséklete elmarad a tervezett 180 C tól, a valóságban 120 C, ami miatt aggályos kénessav képződés lép fel, így a jövőben a konstrukció e pontja változtatást igényel - saválló cső alkalmazása, a hőcserélő újbóli méretezése, megvizsgálandó a füstgáz ventilátor helyes méretezése is-. Nagy valószínűséggel nagyobb füstgáz térfogatáram esetén növelhető lenne a primer és a szekunder levegő mennyisége, ezzel közelítőleg egyenes arányban nőne a tűztér hőmérséklete, melynek következményeként a füstgáz hőmérséklete is emelkedne, elérve az optimálisnak tekinthető szintet. A rendszer, az említett hibák ellenére alkalmasnak tekinthető dohányszárító üzemeltetésére, apróbb hibajavítások szabályozható füstgáz térfogatáram- árán kifogástalan üzem biztosítható akár egy, akár több dohányszárító energiával történő ellátására. A rendszer jelenlegi kapcsolása 1db szárító üzemeltetésére alkalmas, mivel a változó térfogatáram biztosításáról egy keringető szivattyú gondoskodik, amíg egy több szárítót tartalmazó rendszerben ez a

16 vezérlési mód csak hidraulikai leválasztók alkalmazásával valósítható meg külön hidraulikai egységekre bontva a rendszert magas rendelkezésre állási szint mellett. Ha a hidraulikai blokkokra osztás nem lehetséges, háromjáratú, motoros szelepekkel kell megoldani a hőcserélőre eső tömegáram változtatását, megkerülő kapcsolások alkalmazásával. A szárítási rezsimfolyamat biztosításáról, egy külön PLC vezérlés gondoskodik, melynek programozása a jelenleg termesztett dohányfajtákhoz igazítva készült el. 9. Az apríték tüzelésű kazánra való áttérés gazdasági szempontjai Épületgépészeti alkalmazás során a fő előnye a gáz üzemű készülékekkel szemben, hogy faaprítékban megvett energia ára lényegesen alacsonyabb, emiatt a beruházás megtérülési ideje ha csak az energiaárakat vesszük alapul 3-5 év, miközben maximális komfortot biztosít az épület használói számára. Fő hátránya a helyigény, mivel már a legkisebb, 50 kw teljesítményű kazán is minimum 3100 x 770 x 1580 mm mérettel rendelkezik, ami egy nagyságrenddel nagyobbnak tekinthető, mint a hagyományos fali kazánok. A második probléma a méretéből és az üzemeltetéséből fakad, mivel faaprítékkal üzemel, még megfelelően szállított és kezelt pormentes fűtőanyag mellett is elkerülhetetlen a porképződés, ami egy komforttérben elfogadhatatlan. A harmadik nagy probléma az apríték utántöltése, mivel a legkisebb siló is 500 liter térfogatú, igen komoly fizikai munka. A hátrányok miatt véleményem szerint nagyvárosban erre a fűtési módra való áttérés túl sok hátránnyal jár, kezdve azzal, hogy a legtöbb budapesti társasház nincs felkészítve ekkora mennyiségű apríték fogadására és tárolására

17 Családi házaknál a legfőbb gond a helyigény. Véleményem szerint, ehhez az eszközhöz elengedhetetlen egy nagyméretű kazánház megléte vagy telepítése, apríték tároló építése, ezekkel együtt már egy soha meg nem térülő befektetéssé válhat az áttérés a biomassza tüzelésre egy magas komfortfokozatú kazán esetén. A biomassza tüzelési módra való áttérés azok számára kifizetődő, akik a mezőgazdaságból élnek és rendelkezésre áll igen nagy mennyiségű melléktermék, melyet legtöbb esetben csak pénzért lehetséges megsemmisíteni. A másik kör, akik számára igen nagy hőteljesítmény szükséges, ebben az esetben a nagymennyiségű biomassza vásárlásnál a volumenből adódóan jobb tárgyalási pozícióból indul az ártárgyalás, alacsonyabb ár kialkudása lehetséges. A szakmai gyakorlat projektje kapcsán mindkét csoportba beletartoznak a dohánytermelők, így számukra nagy valószínűséggel rentábilis lenne az áttérés

18 10. Felhasznált irodalom [1]: szeptember 10 ei állapot [2]: Mislovics Anita: Az EU csatlakozás hatása a magyar dohányvertikumra, Agrártudományi Közlemények 2005/16. Különszám [3]: Májer Ferenc: A dohány mesterséges szárítása, szeptember 10 ei állapot [4]: Sirokkó TDO 60 dohányszárító gépkönyv, kiadás dátuma ismeretlen O-60-2.pdf [5]: Irsa Therm 150 Műszaki leírás és kezelési könyv,