Turisztikai koncepciót megalapozó helyzetfeltárás Vas megyében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Turisztikai koncepciót megalapozó helyzetfeltárás Vas megyében"

Átírás

1 Turisztikai koncepciót megalapozó helyzetfeltárás Vas megyében Készítette: a Vas Megyei Önkormányzati Hivatal megbízásából a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara augusztus 31. 1

2 Köszönet Ezúton szeretnék köszönetet mondani munkatársaim és a magam nevében is a helyzetfeltárásban részt vevő turisztikai szakembereknek, egyesületi, szervezeti-intézményi vezetőknek, menedzsereknek, a megye turizmusának eredményességéért tenni akaró hölgyeknek és uraknak, egyúttal a kérdőíves felmérés résztvevőinek az együttműködésért, a munkáért, a segítségért. A rendelkezésre álló nagyon rövid idő ellenére igyekeztünk minden olyan szakembert bevonni a megye turisztikai helyzetértékelésébe, akinek véleményét, meglátásait munkája, tapasztalatai, szakértelme miatt elengedhetetlennek tartottuk. Sajnálatosan nem lehet teljes a lista, és értelemszerűen többségben vannak azok, akik jelenleg is meghatározó, aktív turisztikai szolgáltatók, vagy éppen desztinációs menedzsment-szervezetet vezetnek, így rálátásuk a megye turisztikai folyamataira az átlagosnál lényegesen nagyobb. Kizárólag szakemberekkel készítettük a mélyinterjúkat, hiszen nem a vágyak és álmok, felületes benyomások és közhelyek, más tanulmányok összeollózott anyagát szerettük volna letenni az asztalra, hanem a megye lehető legszélesebb körűen bevont turisztikai szakértőinek és szervezeteinek a véleményét, tapasztalatait szerettük volna összegezni. A KSH ide vonatkozó számainak vizsgálata ugyanis sokszor félrevezető: néha egyszerű statisztikai módszertani változásokat rejt, (ez van pl. a megugrott belföldi 2010-es vendégadatok mögött, de megzavarja a tisztánlátást a magánszállások 2009-es átminősítése is), néha viszont fontos folyamatokat tár fel - amennyiben elég nyitottak vagyunk a rutin, így saját korlátaink meghaladására. Ami már most látszik: sem hurráoptimizmusra, sem elkeseredésre nincs ok, szükség van viszont rendkívül sok munkára, kreatív és felkészült, nemzetközi szinten is versenyképes szakemberekre, és mindenek előtt: professzionális és kompetens szervezetekre, a projektek, fejlesztések és programok, rendezvények, a megye turisztikai kínálatának professzionális összehangolására és piacra vitelére. A neheze tehát még hátra van: hogyan lesz képes a megye, a megye turisztikai szolgáltatói a meglévő adottságokkal a belföldi és nemzetközi piacon, a világ egyik legjobban szervezett és finanszírozott turizmusával, infrastruktúrájával és kínálatával a szomszédban versenyezni, milyen eszközökre és fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy a turizmusban dolgozó és abból megélni képes emberek száma, a turisztikai bevételek intenzíven nőjenek, és ez a növekedés minden szempontból fenntartható módon történjen? Ezekre kell részben választ adnia az elkészítendő, a helyzetfelmérésen alapuló megyei turisztikai koncepciónak. Még egyszer köszönet tehát mindenkinek, aki a napi munkáján túl időt és energiát áldozott közös célunk segítése érdekében, és természetesen kiemelt köszönet a Vas Megyei Önkormányzatnak, hogy a turizmus szakma, a gazdaság szereplőire bízta ezt a munkát, remélhetőleg mindannyiunk javára. Balogh Károly Zsolt A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára A Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség elnöke 2

3 Tartalom 1. Összefoglaló Módszertan bemutatása Turisztikai trendek Magyarország turisztikai trendjei Vas megye általános idegenforgalmi-földrajzi jellemzői Trendek Vas megye turizmusában, a megye országos turizmusban elfoglalt helyzete A megye turisztikai adottságai Vonzerők Megyében található vonzerők Megyehatáron átnyúló vonzerők Szervezeti háttér Kapcsolódó területek bemutatása Közlekedés Képzés Megújuló Vas megye Turisztikai vonatkozású fejlesztések a megyében az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv keretében Határon átnyúló projektek, projekttapasztalatok Elsődleges kutatás eredményei Vas megyei turisztikai szereplők véleményei elsődleges kutatás alapján Vas megyei vendégfelmérés eredményei SWOT Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek Összegzés sz. Melléklet sz. Melléklet sz. Melléklet sz. Melléklet sz. Mellélklet

4 1. Összefoglaló Vas megye, csakúgy, mint Magyarország, 2013-ban mérföldkőhöz érkezett fejlesztései, ezen belül turisztikai fejlesztéseinek vonatkozásában ban ér véget Magyarország első teljes, már tagként lezajlott Európai Uniós költségvetési időszaka, amely lehetőséget nyújt az elmúlt évek fejlesztési céljainak és azok hatásainak értékelésére egyúttal a közötti következő EU-s költségvetési időszakra való felkészülés kulcsjelentőségű időszaka is, amikor az eddig elért eredmények és a tapasztalatok tükrében lehet megfogalmazni a fejlesztési elképzeléseket. Magyarország és Vas megye turizmusát ugyanakkor nemcsak az Európai Uniós tagság, az elérhető fejlesztési források, hanem a gazdasági teljesítmény alakulásának komoly kilengései és egy gyorsan átalakuló turisztikai piac is befolyásolta. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy Vas megye turizmusa a vendégforgalmi statisztikák alapján alapvetően jól teljesített, habár az eredmények egyes összetevőiben figyelmeztető jelek is megmutatkoznak. A megye turisztikai helyzetéről ugyanakkor nemcsak a statisztikákból, hanem a turizmusban érdekeltek széles körétől is számos, a korábbiakban ilyen keretek között soha be nem gyűjtött információt sikerült szerezni. Ezen szereplők közül kiemelkednek a részben szintén Európai Uniós források felhasználásával fejlesztésre került, az alulról építkező, és külföldön már régóta sikeres turisztikai desztináció menedzsment szervezetek, akik az adott térség turizmusban érdekelt szereplőit fogják össze. Ugyancsak kiemelendő a széleskörű, az egyes desztinációkban azonos módszertan szerint lebonyolított vendég és szolgáltatói kutatás is, ami számos eddigi közvélekedést megerősített, ugyanakkor néhányat meg is cáfolt. A statisztikai adatok alapján a megyében a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma a időszakban 20% fölötti mértékben emelkedett, ami jelentősen meghaladja az ugyanezen időszak alatt Magyarországon tapasztalat 9%-os növekedést. További kedvező mutató, hogy a vendégek átlagos tartózkodási ideje is magasabb az országos átlagnál - 3,1 éj/vendég, országosan ez a mutató 2,6 éj/vendég (2012). A vendégéjszakák összetétele lassan, de trendszerűen a külföldi vendégek irányába tolódott el a tárgyidőszakban. 4

5 A fentiekből látható, hogy Vas megye turizmusa legalább részben: - válságálló és - versenyképes elemekből áll. A statisztikai adatokon túl sokkal részletesebb információt nyújtanak az elsődleges kutatás információi, amely érintette: - a megye TDM és egyéb turisztikai szervezeteit - a turisztikai szolgáltatókat - független turisztikai szakértőket - az idelátogató vendégeket. A kedvező statisztikai adatokat árnyalják azok a visszajelzések, amik megalapozzák egy térségi turisztikai összefogás létrejöttét. Az elsődleges kutatás eredményei bármelyik megkérdezett célcsoport esetében főleg az alábbiakra világítottak rá: - turisztikai összefogás szükségessége, amit ugyanakkor egy szereplőnek generálni kell, mivel a kezdeményezőkészség kicsi a résztvevők részéről, ugyanakkor a valaki által generált összefogásban már szívesen részt vennének - turisztikai információs szolgáltatás fokozása, marketingtevékenység erősítése, elsősorban online felületeken - programok, rendezvények kínálatának bővítése, illetve az ezekről szóló információk eljuttatása a vendégek részére A fentiekből megállapítható, hogy az általános vagy turisztikai infrastruktúra elemeit a többség jónak, de legalábbis az országos átlagot meghaladónak tartja, nem merül fel komolyabb kritika vagy hiányérzet ennek kapcsán. A turizmus továbbfejlesztésének alapjai tehát ebből a szempontból kedvezőek. A turisztikai szolgáltatások megyén belüli eloszlása (pl. szálláshelyek) ugyanakkor meglehetősen egyenetlen, de a mennyiségi fejlesztésre csak földrajzilag nagyon lehatárolt térségekben van szükség, a prioritás a meglévő szálláshely-kapacitások színvonal emelése és szolgáltatásaik bővítése. Ami ugyanakkor kiemelkedően szükséges, hogy ezeket a kínálati elemeket továbbfejlesztve, de főleg kombinálva, komplex és célcsoport-orientált ajánlatokat létrehozva kell a turisták felé megjeleníteni, mind a régión belül, mind egyéb belföldi területeken és külföldön is. 5

6 A turisztikai termékfejlesztés fő irányai a kibővített értelmezésű egészségturizmus (gyógyvíz, aktív turizmus, ökoturizmus, helyi termékek, gyógynövények, stb.) és a kulturális turizmus (kiemelten beleértve a vallási turizmust) lehet. Már a tanulmány készítését és társadalmasítását megelőzően megalakult a Vas Megyei Turisztikai Egyeztető Fórum, ami, habár egyelőre jórészt informálisan működik, de léte máris nagyban segítette az anyag elkészültét, adott esetben egy szorosabb együttműködés, formalizált szervezet keretében is képes lehet a fenti kihívásoknak megfelelni, és a térség turisztikai kínálatát a helyi turisztikai szereplők, a TDM szervezetek közreműködésével a továbbiakban versenyképes módon piacra vinni. A turisztikai fórum résztvevői munkájukkal nagyban segítették jelen tanulmány elkészítését, egyúttal megbízható szakmai kontrollt nyújthatnak az elkövetkező évek megyei turizmusfejlesztési terveinek szakmai meghatározására, ami szintén hozzájárulhat a versenyképes és társadalmilag-pénzügyilegkörnyezetileg fenntartható vasi turizmus továbbfejlesztéséhez. A helyzetfeltárás összeállításakor törekedtünk a jelen állapot minél tejesebb bemutatására, ugyanakkor igyekeztünk kerülni, (de legalábbis keretek közé szorítani) azon közismert információk és tények újbóli megfogalmazását, amelyek a projektben részt vevő szakemberek számára triviálisak, illetve korábban más tanulmányok és koncepciók részeként ismertté váltak. A helyzetelemzés elkészítése során alapul vettük a legutóbbi megyei területfejlesztési koncepcióban megfogalmazottakat, illetve felhasználtuk a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége által az elmúlt 4 esztendőben tárgyalt gazdaságfejlesztéssel foglalkozó előterjesztéseket, továbbá a időszakra vonatkozó régiós turizmusfejlesztési stratégiát. A helyzetelemzés annak a megkezdett szakmai folyamatnak a része, amelynek alapulvételével a megye turizmus fejlesztési koncepciója a közeljövőben kidolgozásra kerülhet. A rendelkezésre álló idő rövidsége (alig három hónap) miatt az anyag a turisztikai fejlesztéseket kiszolgálni hivatott alapinfrastruktúra és a természeti erőforrások részletes, kritikus elemzését, azok nemzetközi összehasonlítását csak érintőlegesen tartalmazza. Ennek elvégzése a turisztikai koncepció kidolgozásának folyamatában prioritást kell, hogy élvezzen. 6

7 2. Módszertan bemutatása A helyzetfeltárás keretében másodlagos és elsődleges kutatásra került sor. A másodlagos kutatás egyrészt a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésre álló, Vas megyére vonatkozó turisztikai adatainak elemzését jelentette. Ennek keretében a turisztikai kínálat, pl. szálláshely kapacitások, illetve a turisztikai kereslet került felmérésre. Az adatok elemzése során kiemelt hangsúlyt fektettünk a Vas megyei és az országos turisztikai folyamatok közötti összhang vagy eltérés vizsgálatára. A Vas megyei turizmus jellemzőit vizsgáltuk a szintén rendelkezésre álló vonzerőleltárak feldolgozásával, az elmúlt évek turisztikai fejlődését pedig többek között a megyében Európai Uniós források bevonásával megvalósult turisztikai attrakció, szolgáltatás és szervezetfejlesztési projektekkel mutattuk be, részben határon átnyúlóan. Az elsődleges kutatás célja a megye turizmusában érintett célcsoportok minél átfogóbb véleményének megismerése volt. A kutatás a megye teljes területén zajlott, ennek érdekében a kutatás alanyai a bevezetőben említetteknek megfelelően az alábbiak voltak: TDM szervezetek a megyében Turisztikai érintettségű, TDM feladatokat ellátó szervezetek a megyében Turisztikai attrakciók, szolgáltatók Független turisztikai szakértők Megyében tartózkodó turisták A TDM szervezetek és a turisztikai érintettségű egyéb desztinációs szerveztek esetében szerepük jelentőségére tekintettel mélyinterjú került lebonyolításra, aminek a témakörei az alábbiak voltak: Szervezeti információk, alapítás, tagok száma, desztinációs statisztika, humánerőforrás jellemzők, Költségvetési jellemzők, önkormányzati hozzájárulás, kiadások szerkezete, marketingbüdzsé, TDM szervezet kapcsolatai egyéb szervezetekkel, szolgáltatókkal, regionális szervezetekkel, elvárások a különböző szintek között, Megyei turizmus jellemzése saját szemszögből, kínálati, keresleti viszonyok, Turisztikai együttműködési tapasztalatok és javaslatok a megyében, TDM szervezeti rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos javaslatok. 7

8 A turisztikai attrakciók és szolgáltatók kulcsfontosságúak, hiszen ők azok, akik közvetlenül találkoznak a vendéggel és a legtöbb ismerettel rendelkeznek az igényeikről. Továbbá ők alkotják a TDM szervezeteket is, így kiemelt befolyásuk van a TDM szervezetek tevékenységére. Véleményük az alábbi kérdésköröket átfogóan, kiküldött kérdőívvel került felmérésre: Általános vállalkozási adatok, tevékenységi kör, Vendégekre vonatkozó információk, küldő területek, vendégek tájékozódása, Továbbfejlődési potenciál felmérése, újabb célcsoportok beazonosítása, Javaslattétel a megye turizmusfejlesztési irányaira, Szolgáltatásértékesítés jellemzői, marketing tevékenység, Együttműködési tapasztalatok más turisztikai szereplőkkel, Helyi termékkel kapcsolatos vélemények, tapasztalatok, TDM szervezettel kapcsolatos tapasztalatok, elvárások. A megyébe érkezett turisták reprezentatív felmérése pontos helyzetképet ad a megye turisztikai helyzetéről, szolgáltatásainak színvonaláról. A vendégek véleménye kérdőíves megkérdezés keretében került felmérésre, aminek főbb témakörei: Általános adatok, Közlekedési viszonyok, Desztináció meghatározása, Utazási motiváció, Tartózkodási jellemzők, tartózkodási idő, utazás tervezése, előzetes információszerzés során vagy helyszínen szerzett tapasztalatok, Visszatérési szándék felmérése. Az elsődleges kutatás fenti három célcsoport vonatkozásában keletkezett adatait egy - a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által létrehozott, a megyei TDM szervezetek munkatársait is magába foglaló - szakértői csoport dolgozta fel, így a válaszok közötti összefüggések is elemzésre kerültek. A kutatás eredményei szövegesen és diagramokon is teljes körűen feldolgozásra és bemutatásra kerültek. 8

9 3. Turisztikai trendek 3.1. Magyarország turisztikai trendjei Magyarország kereskedelmi szálláshelyein a időszak során jelentős változások zajlottak le: 2009-ben a vendégszámban erős, mintegy 6,5 %-os visszaesés realizálódott, melyhez közel azonos mértékű vendégéjszakaszám - csökkenés párosult. Ezt követően 2010-től folyamatos vendég- és vendégéjszakaszám növekedés volt megfigyelhető, amely eredményeként 2012-ben a 2008-as szintet már több mint 9%-kal meghaladó eredménnyel zárult az év 8,38 millió vendég összesen 21,8 millió vendégéjszakát töltött kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek átlagos tartózkodási ideje mindeközben változatlan értéket vett fel (2,6 napos átlagos tartózkodás). A vendégkör összetételét tekintve országos szinten egyre magasabb a külföldről érkező vendégek aránya, a 2008-as bázisról 2012-re 3,7%-kal 49,55%-ra nőtt az arányuk. Eközben a belföldiek aránya ugyanennyivel csökkent, így 2012-ben a kereskedelmi szálláshelyeken szállást igénybe vevő vendégek 50,45%-a érkezett hazánkból. A vendégéjszakák száma ennél kisebb mértékben, 2,13%-ban tért el a 2008-as aránytól, így 2012-ben a vendégéjszakák 54,15%-a köszönhető külföldi, míg 45,85%-uk belföldi vendégérkezésnek. A külföldi vendégek száma összességében 18,4%-kal volt magasabb 2012-ben (4,16 millió), mint az időszak első évében (3,5 millió), a belföldi vendégek száma azonban a 2008 (4,13 millió) utáni visszaesést követően csupán 2%-os pozitív változást (4,22 millió) tudott elérni az időszak 4 éve alatt ben a kereskedelmi szálláshelyeken mért vendégforgalom alapján a legfontosabb, 500 ezer vendégéjszakát meghaladó küldő piacok az alábbiak voltak: 1. Németország (+3,2%-kal 2,15 millió vendégéj) 2. Ausztria (-1,3%-kal 799 ezer vendégéj) 3. Olaszország (+17%-kal 619 ezer vendégéj) 4. Oroszország (+30%-kal 600 ezer vendégéj) 5. Egyesült Királyság (+10,5%-kal 595 ezer vendégéj) 6. Csehország (+4,2%-kal 535,5 ezer vendégéj) 7. Lengyelország (+12,4%-kal 503,7 ezer vendégéj) A kereskedelmi szálláshelyek árbevétele a es visszaesést követően 2011-től emelkedésnek indult, amelynek eredményeképpen az összes szállásdíjból származó árbevétel 2012-ben a 2008-as (140 milliárdos) szintet meghaladva elérte a 152 milliárdot. 9

10 Az egy vendégéjszakára jutó bruttó szállásdíj 2010-ben érte el mélypontját (6.627 Ft), amely után azonban az átlag szállásdíj 2012-ben Ft-tal megközelítette a 2008-as szintet. A szálláshelyi bevételek alakulásában szerepet játszott az Üdülési Csekk kibocsátásának január 1-vel történő megszűntetése, majd a helyét átvevő SZÉP kártya késleltetett bevezetése, melyek összehangolt váltása nagyobb bevétel-növekedést eredményezhetett volna. Az utazás előkészítésében egyre inkább teret hódít az online szállásfoglalás, melynek további folyamatos növekedése várható. Emellett új promóciós eszközként / értékesítési formaként mindinkább népszerűvé válik a kuponos szálláshely-értékesítés, mely jelentős árkedvezménnyel teszi elérhetővé az adott szobát vagy csomagajánlatot ben a vidéki szállodák 84%-a élt ilyen jellegű értékesítéssel. A as időszakra elkészült Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia prioritásának megfelelően elkezdődött az új turisztikai intézményrendszer, a turisztikai desztináció menedzsment rendszer kiépítése, melyhez Európai Uniós források is elérhetők voltak augusztusáig 3 pályázati felhívást követően 92 projekt összesen 4,49 Mrd Ft-ot hívott le TDM szervezetfejlesztési célra. A pályázati forrásoknak köszönhetően 2013 augusztusában a TDM szervezetek szakmai működésének garantálására 2010 végén indított regisztráción már 85 helyi és térségi szervezet helytállt, míg összességében számuk 100 fölé tehető. Turisztikai jelentőségükről tanúskodik, hogy 2012-ben a vidéki vendégéjszakák csaknem egésze már TDM területen realizálódott, míg a 20 legjelentősebb hazai desztináció közül 17 turisztikai irányításáért TDM szervezetek felelnek között a TDM szemléletű intézményrendszer fejlesztésén túl jelentős turisztikai fejlesztésekre nyílt lehetőség, többek között szálláshelyi kapacitásbővítésre, attrakció- és szolgáltatásfejlesztésre, turisztikai infrastruktúra fejlesztésre, valamint egészségturisztikai fejlesztésekre. A között Turisztikai potenciál erősítésére kiírt pályázati felhívások számszerűsített eredményei az alábbiakban láthatók: 1. táblázat: Turisztikai célú fejlesztések támogatása között Régió Támogatott turisztikai projektek száma Megítélt támogatás összesen Észak-Alföld ,465 Mrd Ft Észak-Magyarország ,67 Mrd Ft Dél-Alföld ,49 Mrd Ft 10

11 Közép-Magyarország ,016 Mrd Ft Közép-Dunántúl ,69 Mrd Ft Nyugat-Dunántúl ,39 Mrd Ft Dél-Dunántúl ,78 Mrd Ft Összesen ,5 Mrd Ft Forrás: NFÜ A fejlesztési forrásoknak köszönhetően mára jelentősen bővült a hazai szálláshely-kapacitás, valamint a színvonalas szabadidő-eltöltés elősegítését szolgáló szolgáltatáskínálat Vas megye általános idegenforgalmi-földrajzi jellemzői Vas megye a Dunántúl Ny-i részén terül el a Nyugat-dunántúli régió részeként, Ausztriával és Szlovéniával határosan. Legnagyobb kelet-nyugati irányú kiterjedése mintegy 90 km, észak-déli irányban pedig megközelítőleg 80 km. Viszonylag kis területe (3336km2) ellenére természeti és táji adottságai nagyfokú változatosságot mutatnak. Nógrád és Komárom-Esztergom megye után Vas az ország harmadik legkisebb kiterjedésű megyéje. A megye sajátos természeti erőforrásai közé sorolhatók tájképi értékekben gazdag tájai, különösen a szubalpin középhegységi és dombsági tájak, illetve a Kemenesalja és a Marcal-medence bazaltkúpjai. Fontos potenciál a Ny-i, csapadékosabb vidékek magas erdősültsége, sok helyütt a nagy kiterjedésű, összefüggő erdőségek megléte. Különösen jelentős a hivatalos védelmet is élvező Kőszegi-hegység és Őrség területe, amelyek méltán váltak az idegenforgalom, a kirándulóturizmus célterületeivé. Vas megye az ország természeti, táji szempontból egyik leginkább összetett képet nyújtó térsége. A megye természeti adottságai jelentik egyik legfontosabb idegenforgalmi potenciálját. A Ny-i határhoz közeli elhelyezkedése mára fontos helyzeti előnnyé lépett elő, különösen, a határok megszűnését követő időszakban. Vas megye mélyszerkezeti, geotermikus adottságai következtében a megye területén a felszín alatt páratlan hévízkincs húzódik. A fúrások által feltárt termál- és ásványvizek több településen is fürdők kiépítését tették lehetővé, s mára a megye idegenforgalmi vonzerei sorában a termál- és gyógyfürdők kiemelt szerepet töltenek be, Bük és Sárvár fürdője nemzetközi jelentőségű, és a külföldről hazánkba irányuló gyógy-idegenforgalom elsődleges célpontjai közé tartoznak. A megyében több elfojtott kutat is számon tartanak, amelyek további idegenforgalmi célú felhasználási lehetőségeket rejtenek 11

12 magukban. A megye hévízkútjai jelenleg túlnyomóan gyógy idegenforgalmi, fürdőzési, illetve ásványvíz-hasznosítási célokat szolgálnak, csak kezdeményezések vannak hőenergia hasznosításra. A szálláshelyet is igénybe vevő idegenforgalom területi megoszlása a megyében igen egyenlőtlen. A legfrekventáltabb terület mind szállásférőhelyek mind pedig az eltöltött vendégéjszakák kiugróan magas arányával Bük / Bükfürdő térsége, ahol maga a város adja szálláshely-kapacitás túlnyomó részét. A megye vízrajzi adottságai az egyre népszerűbbé váló vízitúrázás számára kedvezőek. A megyét mintegy 120 km hosszon átszelő Rába folyó a hazai vízitúrázók körében kimagaslóan népszerű. A folyón vezetett túrák résztvevőinek számával a Tisza után a Rába a második helyen áll. A Rába népszerűsége a folyó környezetének természeti szépségében, sok helyütt teljes háborítatlanságában rejlik. Kiemelkedő továbbá, hogy a Rába gyakorlatilag az egyetlen olyan folyó Magyarország területén, amely kisvízkor is, de különösen a közepes és a magas vízállások idején egyes szakaszaival vadvízi jellegű túrákra is alkalmas. A folyók, tavak, víztározók közül a megye több térségi jelentőségű horgászvízzel is rendelkezik. A legjelentősebbek: a Rába, a Pinka, a Vadasa-tó Hegyhátszentjakab mellett, a Szajki tavak, a gersekaráti tározó, a máriaújfalui, bajánsenyei és a döröskei tározó, illetve a szombathelyi horgásztó. Ezek az állóvizek a nyári időszakban részben strandolási lehetőséget is nyújtanak, és üdülési, kirándulócélpontok is egyben. A bakancsos turizmus két kiemelkedő célpontja a megyében a Kőszegi-hegység és az Őrség területe. A Kőszegi-hegység tájképi értékekben gazdag, szubalpin jegyeket is mutató erősen tagolt, kiterjedt erdőségekkel borított felszíne ideális feltételeket teremt a gyalogos túrázás számára. A jelentős szintkülönbségek és a nagyobb területi kiterjedés akár több napos túrák tervezését is lehetővé teszik. A hegység kedvelt turista célpontja a Szent-Vid- hegy, és a hegység legmagasabb pontján, az Írottkőkilátó. Az Őrség kisebb mértékű domborzati tagoltsága lehetővé teszi egészen könnyű gyalogtúrák megtételét is. Azonban a néprajzi, történeti értelemben összefüggő és természeti, táji szempontból is egységes Nemzeti Park nagyobb kiterjedése miatt elsősorban a kombinált (gyalogos, kerékpáros, autós) kirándulásoknak kedvez. Az Őrség elsődleges kiránduló célpontjai: Őriszentpéter, Szalafő, Pankasz, Magyarszombatfa, Velemér, Bajánsenye, Hegyhátszentjakab. 12

13 Az Országos Kéktúra útvonal mellett a másik nagyjelentőségű, országos túraútvonal a Dél-Dunántúli Kéktúra, amely szintén az Írottkőről indul, és az Őrség látnivalóit érintve lép ki a megyéből. A megye erdőségei apróvadakban és főként nagyvadakban is gazdagok, ennek ellenére a megye nem tartozik hazánk különös idegenforgalmi jelentőséggel bíró kiemelt vadászterületei közé. Az apróvadak száma csökkent az utóbbi időben. A vasi vadászterületek elsősorban a gazdag szarvas állomány miatt vonzóak a hazaiak mellett a külföldi, javarészt Németországból és Ausztriából érkező vendégvadászok számára is. A szeptemberi szarvasbőgésre érkezik a megyébe a vendégvadászok közel fele. A szintén népszerű hajtóvadászatok időszaka a november-december. A megye táji adottságai a lovasturizmus számára is kiválóak, ám még számos kiaknázatlan lehetőséget is rejt magában e téren. A turisztikai kínálat színesítésére gyarapszik a lovaglási lehetőséget is biztosító szálláshelyek, vendéglátóhelyek száma, illetve létesülnek az elsődlegesen lovaglásra, túralovaglásra szakosodott lovas tanyák, lovardák is. Vas megye idegenforgalmi potenciáljában a történeti, településszerkezeti, városképi, népi építészeti és a megőrzött egykori mesterségek, a máig élő kézműves tradíciók is számos további lehetőséget rejtenek magukban. A megye páratlanul gazdag kastélyokban, kúriákban, amelyek egy része műemléki védelem alatt áll. Egyedülálló az Őrségi falvak múltban gyökerező sajátos szeres településszerkezete, amely az Őrség egyik fő látnivalója. Kőszeg, Szombathely, Sárvár történelmi városmagja, műemlékei szintén sok látogatót vonzanak Trendek Vas megye turizmusában, a megye országos turizmusban elfoglalt helyzete Vas megye turisztikai helyzetelemzése elsődleges és másodlagos kutatás segítségével készült el. A megyében végzett elsődleges kutatás 3 célcsoportra irányult: a felmérés során, vendégkérdőíven megkérdezésre kerültek a megyébe érkező és ott pihenő turisták, melyben a kérdések elsősorban a térségről kialakult tapasztalatuk, utazási szokásaik, térségen belüli mozgásuk, visszatérési hajlandóságuk megismerését célozta meg. A kérdőívek kitöltését és az eredmények feldolgozását a desztinációk turizmusért felelős szervezetei (TDM szervezetek, Nemzeti Park, Natúrpark) segítették. 13

14 A szolgáltatói kérdőív a megyében működő, főként TDM tagszolgáltatók piaci ismereteinek, szakmai véleményének, szolgáltatói politikájának megismerésére irányult. Az egyes szolgáltatók, attrakciók lekérdezése személyesen a TDM munkatársak által ment végbe. A térségben működő TDM szervezetek vezetői mélyinterjú keretében segítették a hiteles helyzetfeltárást, kitérve a meglévő erőforrásokra, desztinációs tapasztalatokra, jövőbeli elképzelésekre, valamint egy lehetséges térségi TDM szervezet létrehozására. A másodlagos kutatás során Magyarország, valamint Vas megye KSH adatbázisból kinyerhető turisztikai statisztikái kerültek feldolgozásra, amelynek köszönhetően a megye turisztikai jelentősége országon belül is elhelyezhetővé válik. A kutatás elsősorban az üzleti szálláshelyeken tapasztalt vendégforgalomra, vendégösszetételre, turisztikai bevételekre, átlagárakra, kapacitásokra és azok kihasználtságára irányult. A fejezet további részében a másodlagos kutatás során kigyűjtött Vas megyei turisztikai statisztikák kerülnek bemutatásra, több helyütt az országos mutatók tekintetében is elhelyezve. A működő üzleti szálláshelyek és a kapacitások számának alakulása érdekes ellentmondást tükröz a magyarországi és vas megyei turizmus viszonyában, hiszen Vas megyében annak ellenére nőtt nagyobb (11% helyett 14%-os) mértékben a kiadható férőhelyek száma, hogy az országos növekedéstől (8,6%) némileg elmaradt az egységszám-bővülés (6,9%). Ez arra enged következtetni, hogy Vas megyében, első sorban a meglévő szálláshelyek fejlesztettek kapacitásokat. Ennek eredményeképpen 2012-ben Vas megye 139 szálláshellyel, vendégszobával és férőhellyel rendelkezett. 14

15 2. táblázat: Üzleti szálláshelyek éves kapacitása Magyarországon és Vas megyében ( VII.31.) Terület Magyarország Vas megye Forrás: KSH Időszak Működő kereskedelmi szálláshely egységek száma (db) Kiadható szobák száma (db) Kiadható férőhelyek száma (db) ,58% 110,58% 111,06% ,92% 110,52% 114,40% Az üzleti célú egyéb szálláshelyek egységszáma látszólag megnövekedett 2009-ben, ennek a hátterében azonban leginkább a korábbi magánszálláshelyek üzleti célú egyéb szálláshelyekké való átminősítése állhat. A megyében között ezen szálláshelyek férőhelyszáma 2,6%-kal bővült az egységszámuk 7,6%-os csökkenésével szemben, azaz ebben az esetben is a forgalom koncentrálódásáról, 2012-ben a korábbi évekhez képest kevesebb (1.093) vendéglátó nagyobb (7.143 férőhelyes) kapacitással való működéséről beszélhetünk. 4. táblázat: Üzleti célú egyéb szálláshelyek kapacitása ( ) Időszak év év év év év Forrás: KSH Terület Vendéglátók Szobák száma Ágyak száma Férőhelyek száma (fő) (db) (db) száma (db) Összesen Vas megye Összesen Vas megye Összesen Vas megye Összesen Vas megye Összesen Vas megye Összesen 91,71% 94,69% 96,09% 95,90% Vas megye 92,39% 98,17% 102,04% 102,60% 15

16 2012 decemberében a Vas megyei vendéglátóhelyek száma összesen volt, amelyből 78 nonprofit vállalkozás, 806 társas vállalkozás, 599 pedig egyéni vállalkozás által kerül működtetésre. Vas megyében az imént bemutatott kapacitások kihasználásával között a vendégszámnövekedés az országos 9%-ot jelentősen meghaladó 18%-os volt, ami az országos tapasztalatokkal ellentétes belföldi -1,8%-os vendégszám-mérséklődés és dinamikus, 48,5%-os külföldi vendégszámnövekedés eredményeként tevődött össze. Így Vas megye 2012-es vendégszáma a belföldi és külföldi vendég térségben való éjszakázásával összesen vendéget jelentett az üzleti szálláshelyeken. A vendégszám alakulásánál a megye 2011-es évben érte el teljesítőképessége csúcsát mintegy 428 ezer fős vendégszámmal. A vendégéjszaka-számok esetében minden Vas megyei mutató kétszeres vagy háromszoros mértékben meghaladja az országos növekedést: a belföldi vendégéjszakaszám - növekedés 4,5% helyett 12,8%, a külföldi 13,8% helyett 27%-os volt, amelyből következően a Vas megyei összes vendégéjszakaszám - növekedés az országos 9,17%-kal ellentétben több mint 20%-os volt. Érdemes megfigyelni, hogy míg vendégszám esetében a belföldi és külföldi vendégek aránya kiegyenlített volt, addig vendégéjszakaszám tekintetében a külföldi vendégérkezéseknek arányaiban nagyobb volument köszönhetünk 2012-ben külföldi és belföldi vendégéjszaka eredményezett összesen vendégéjszakát a megye területén. A vendégszám alakulásához hasonlóan a megye teljesítménye 2011-ben érte el teljesítőképessége csúcsát vendégéjszaka számmal. A tartózkodási idő Vas megye esetében minden tekintetben az országos átlag feletti mutatót jelentett, a belföldi tartózkodási idő 2008-ról 2012-re 0,3 nappal 2,8 napra nőtt, a külföldi, noha a vizsgált időszak folyamán 15%-kal csökkent, még így is jelentősen meghaladja az országos (2,7 napos) átlagot ben a Vas megyébe érkező vendégek átlagosan fél nappal több időt töltenek a megyében, mint az országos átlagnál láthatjuk. 16

17 4. táblázat: Vas megyei kereskedelmi vendégforgalmi mutatók ( ) Időszak Terület Vendégek száma (fő) Vendégéjszakák száma (db) Vendégek átlagos tartózkodási ideje (éjszaka) év év év év év Összesen Belföld Külföld Összesen Belföld Külföld Összesen Belföld Külföld Magyaro ,6 2,4 2,8 Vas megye ,1 2,5 4 Magyaro ,6 2,4 2,9 Vas megye ,1 2,5 3,8 Magyaro ,6 2,5 2,8 Vas megye ,2 2,8 3,8 Magyaro ,6 2,4 2,7 Vas megye ,2 2,8 3,6 Magyaro ,6 2,5 2,7 Vas megye ,1 2,8 3,4 Magyaro. 109,59% 102,09% 118,42% 109,17% 104,50% 113,81% 100% 104,17% 96,43% Vas megye 118,00% 98,17% 148,55% 120,10% 112,84% 127,01% 100% 112,00% 85,00% Forrás: KSH A vendégéjszakák számának területi megoszlása 2012-ben az alábbiak szerint alakult (az adatok a magánszálláshelyi vendégforgalmat is tartalmazzák): 17

18 Vas megyében a évi kiegyensúlyozott bel- és külföldi vendégéjszaka-szám (50,45-49,55%-os arány) eltolódott a külföldi vendégek részére, hiszen 2012-ben ugyanez az arány már 54,15-45,85% volt. A vendégösszetétel ilyen irányú alakulása kedvezően hatást jelent a vendégforgalomra, hiszen a külföldi vendégek mind tartózkodási időt, mind költési hajlandóságot tekintve jobb mutatókkal rendelkeznek a belföldi vendégeknél. A vendégösszetétel aránya a megyében közel azonos az országosan tapasztaltakkal (mindkettő közel 49,5-50,5% értéket vett fel a belföldi vendégek javára), az alapvetően hosszabb tartózkodást feltételező gyógyturistáknak köszönhetően azonban a megyei vendégéjszakák küldő terület szerinti összetétele (54%-uk külföldi vendégéj) kedvezőbb az országos mutatónál (52,25%-uk külföldi vendégéj). 5. táblázat: Külföldi és belföldi vendégszám és vendégéjszaka-szám részesedése az összesből ( ) Időszak Terület Vendégszám aránya Vendégéjszaka-szám aránya Külföldi/Összes Belföldi/Összes Külföldi/Összes Belföldi/Összes Magyaro. 45,95% 54,05% 50,11% 49,89% év Vas megye 39,36% 60,64% 51,20% 48,80% Magyaro. 45,13% 54,87% 49,27% 50,73% év Vas megye 42,53% 57,47% 52,66% 47,34% Magyaro. 46,32% 53,68% 49,16% 50,84% év Vas megye 42,59% 57,41% 49,42% 50,58% Magyaro. 47,65% 52,35% 50,50% 49,50% év Vas megye 48,43% 51,57% 54,01% 45,99% Magyaro. 49,65% 50,35% 52,25% 47,75% év Vas megye 49,55% 50,45% 54,15% 45,85% Forrás: KSH 1. diagram: Vas megyei üzleti szálláshelyek vendégszám alakulása ( ) Forrás: KSH Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) 18

19 2. diagram: Vas megyei üzleti szálláshelyek vendégéjszaka számának alakulása ( ) Forrás: KSH Vendégéjszakák száma (db) Külföldi vendégéjszakák száma (db) A megye az üzleti szálláshelyek vendégforgalmi mutatóit tekintve 2011-ben teljesített legjobban. Ez alapján elmondható, hogy a megye turizmusa válságálló között tekintélyes, 250 ezer többlet vendégéjszakát jelentő növekedés volt megfigyelhető a térségben. Magyarország turizmusán belül Vas megye 2012-ben 6,09% vendégéjszakaszám részesedéssel rendelkezett, a vidéket tekintve azonban már közel 10% a megyére jutó vendégéjszakák száma, ami jelzi a megye országos átlag feletti teljesítményét (az 1 megyére eső átlag vendégéjszaka a vidéki vendégéjszakák 5,26%-a lenne). 6. táblázat: A Vas megyei vendégforgalmi adatok és azok aránya a magyarországi vendégforgalmi adatok arányában (Üzleti szálláshelyek, ) Időszak Terület Vendégek száma (fő) Vendégéjszakák száma (db) 19 Vas megyei vendégszám aránya Vas megyei vendégéjszakaszám aránya Magyaro ,71% 5,53% év Vidék ,10% 7,95% Vas megye % 100% Magyaro ,10% 5,98% év Vidék ,59% 8,54% Vas megye % 100% Magyaro ,45% 6,73% év Vidék ,28% 9,75% Vas megye % 100% Magyaro ,34% 6,61% év Vidék ,22% 9,73% Vas megye % 100% Magyaro ,07% 6,09% év Vidék ,02% 9,22% Vas megye % 100% Forrás: KSH

20 3. diagram: a Vas megyei vendégszám és vendégéjszaka-szám aránya a magyarországi és vidéki mutatók arányában ( ) 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 9,8% 9,7% 8,0% 8,5% 9,2% 8,3% 8,2% 7,6% 8,0% 7,1% 6,7% 5,5% 6,0% 6,6% 6,1% 4,7% 5,1% 5,4% 5,3% 5,1% Vendégszám arány (Vas/Mo) Vendégszám arány (Vas/Vidék) Vendégéjszakaszám arány (Vas/Vidék) Az időszak során a legkevesebb vendégéjszaka 2008-ban volt megfigyelhető ( ), míg a legtöbb 2011-ben ( ). A legeredményesebb és legrosszabb eredményt hozó év közötti különbség vendégéjszaka. Vas megyének az országot sújtó válság alatt turisztikai szempontból sikerült pozíciót szereznie, mely eredményesség 2012-ben némileg visszaesett. A belföldi utazásokat erős szezonalitás jellemzi, a vendégforgalom kiugróan a július-augusztusi időszakra koncentrálódik, míg a külföldiek vendégéjszaka-száma kiegyensúlyozottabban jelentkezik az évben noha némileg kiugrónak tekinthetők a május, augusztus és szeptember hónapok. Az országos szezonalitást vizsgálva kiemelkedően jelentősnek mondható a júliusi (154 ezer vendégéjszaka) és augusztusi vendégforgalom (175 ezer vendégéjszaka). 4. diagram: Szezonalitás a vendégéjszaka-szám tekintetében (2012) Belföldi Külföldi Összesen Forrás: KSH 20

21 A vendégforgalmi adatok szálláshely szerinti bontásából kiderül, hogy a legnépszerűbb kategória Vas megyében a 4 csillagos szálloda, ami az összes vendégéjszaka-szám 41%-át (542 ezer) adja. A belföldi vendégek esetében megjegyzendő, hogy a 3 csillagos szálláshelyeken töltött vendégéjszaka-szám némileg megelőzi a 4 csillag vendéjszaka-számot. A térség egyetlen 5*-os szálláshelyéről nem érhetők el vendégforgalmi adatok, így az a táblázatban jelölésre került (N.A.). 7. táblázat: Vas megyei üzleti szálláshelyek vendégforgalma szállástípus szerinti bontásban (2012) Szállástípus Vendégek száma (fő) Vendégéjszakák száma (db) Összesen Külföldi Belföldi Összesen Külföldi Belföldi Összesen * szálloda * szálloda * szálloda * szálloda * szálloda N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Forrás: KSH A bevételek küldő terület szerinti megosztásából látható, hogy a külföldi vendégszám dinamikus növekedése jelentős, 65%-os árbevétel-emelkedést eredményezett, míg a belföldi árbevétel 6,4%-kal emelkedett. A külföldi mutatók növekménye jelentősen meghaladta a belföldi stagnáló vagy mérsékelten emelkedő adatokat. 8. táblázat: Vas megyei üzleti szálláshelyek szállásdíj-bevételének küldő terület szerinti megoszlása Időszak 1 belföldi Külföldi 1 külföldi Belföldi Külföldi Belföldi vendégre eső összes vendégre eső szállásdíj vendége vendégek szállásdíj szállásdíj szállásdíj árbevétel k száma száma (fő) árbevétel (1000 árbevétele árbevétel (1000 Ft) (fő) Ft) (1000 Ft) (1000 Ft) , , , , , , , , , ,97 Forrás: KSH 21

22 Az üzleti szálláshelyek bevételeinek időszak alatti megyei változásai minden mutató tekintetében jobbak az országos átlagnál. Az összes szállásdíj árbevétel az országos 8,6% helyett 32,7%- kal 8,3 Mrd Ft-ra, a külföldi szállásdíj árbevétel 11,1% helyett 65,%-kal 4,6 Mrd Ft-ra, a belföldi 4,3% helyett 6,4%-kal 3,7 Mrd Ft-ra nőtt. Noha a növekmények magasabbak, azonban egyes esetekben a kiinduló év alacsony adatai miatt, pl. 1 vendégéjszakára jutó bruttó szállásdíjnak a jelentős növekmény ellenére sem sikerült elérnie az országos átlag abszolút értékét. A szálláshelyek jövedelmezősége ez alapján alacsonyabbnak tűnik az országos átlagtól, ami a felújításokra rendelkezésre álló források és újabb beruházások létjogosultságát kérdőjelezi meg. Az erre vonatkozó adatok az 1. sz. Mellékletben található összefoglaló táblázatban megtalálhatók. 5. diagram: Üzleti szálláshelyek bevétel-alakulása Vas megyében ( ) Belföldi szállásdíj árbevétel (1000 Ft) Vendéglátás árbevétel (1000 Ft) Egyéb szolgáltatásés reggeli árbevétel (1000 Ft) Összes szállásdij árbevétel (1000 Ft) Külföldi összes szállásdij árbevétele (1000 Ft) Forrás: KSH A megyei éves kapacitás-kihasználtság a vendégforgalomhoz hasonlóan a vizsgált időszakban a 4 csillagos kategóriában volt a legmagasabb, 2012-ben a szobakapacitás-kihasználtság elérte a 61,5%-ot a 2008-as 58,8%-hoz képest. Jó kihasználtsággal működtek a 3*-os házak is (51%), a szobakapacitás szempontjából legkevésbé kihasznált szálláshelyek az 1-2*-os szállodák (20-23,7%), a panziók (21,8%) és üdülőházak (20,8%) voltak. 22

23 9. táblázat: Üzleti szálláshelyek éves kapacitás-kihasználtsága Vas megyében (2008; 2012) Szobakapacitás-kihasználtság Szállástípus / Időszak (%) Férőhelykapacitás-kihasználtság (%) Összesen 41,6 45,7 29,3 29,7 1* szálloda 20,4-11,4 2* szálloda 27 23,7 17,6 14,5 3* szálloda 47,3 51,2 37,9 37,9 4* szálloda 58,8 61,5 52,4 50,6 Kategória nélküli ,1 Panzió 21,8 21,8 14,9 14 Turistaszálló 20,7-10,2 - Üdülőház 25 20,8 14,8 10,3 Kemping ,6 14,3 Forrás: KSH A vendégszám tekintetében 2011-ben bekövetkezett egy törés, amikor a vendégszám az addigi közel 55 ezerről 12%-kal 48 ezerre esett vissza, amelyet követően 2012-ben ugyan pozitív (+8%-os) változás következett be, a korábbi 2010-es értéktől még jelentősen elmarad. A külföldi vendégek száma az időszak során nőtt, előbb egy év alatt kiugróan (10,5 ezerről 22,6 ezerre) megemelkedett, majd folyamatos csökkenő pályát követ, ezzel azonban még mindig 53,5%-kal felülmúlva a 2008-as szintet. A belföldi vendégek száma mindeközben 16%-kal emelkedett 2008-hoz képest, azonban 2011-ben számuk (28 ezer) a 2008-as szint alá süllyedt, amelyet 23%-os emelkedés követett. 6. diagram: Az üzleti célú egyéb (magán) szálláshelyek vendégszámának alakulása Vas megyében ( ) Külföldi vendégek száma (fő) Belföldi vendégek száma (fő) Összes vendég száma (fő) Forrás: KSH 23

24 Az üzleti célú egyéb szálláshelyek (korábban magánszálláshelyek) vendégéjszaka-száma ellentétes mozgást mutat a kereskedelmi szálláshelyek vendéjszaka-számainak alakulásával, azaz a magánszálláshelyi mutató 2011-ben érte el a mélypontját (184 ezer), melyet követően 2012-ben emelkedett némileg (4,3%-kal) emelkedett 192 ezerre. A magánszálláshelyi vendégéjszaka-szám az üzleti szálláshelyeken eltöltött szám megközelítőleg 15%-ának felel meg. 7. diagram: Az üzleti célú egyéb (magán) szálláshelyek vendégéjszaka-számának alakulása Vas megyében ( ) Forrás: KSH Külföldi vendégéjszaká k száma (éjszaka) Belföldi vendégéjszaká k száma (éjszaka) 24

25 4. A megye turisztikai adottságai 4.1. Vonzerők Megyében található vonzerők Vas megye turisztikai vonzerőt jelentő természeti, építészeti, műemléki és kultúrtörténeti értékeinek palettája meglehetősen széles. A természeti adottságok sorából egyedi turisztikai értékkel bír a termálés gyógyvízkincs, Kőszeghegyalja szubalpin klímája, az őrségi, hegyháti érintetlen táj és a természetes vízfolyások. A kulturális örökség számos eleme (pl.: kastélyok, kúriák, templomok, várak, régészeti értékek, szakrális emlékek, népi hagyományok) ugyancsak jelentős turisztikai vonzerőt jelent. Az attrakciók e széles köre ellenére a megye turizmusa ma még relatíve egypólusú. A vendégforgalom elsősorban a gyógy- és termálfürdőkkel rendelkező településekre koncentrálódik, más területeket a nagy szezonalitás, a klasszikus turisták alacsony aránya, az egy napos tartózkodás, az átutazás jellemzi. A szaporodó kezdeményezések ellenére megyeszerte kevés a tudatosan kialakított, felépített, megjelenített és menedzselt idegenforgalmi termék. Egészségturizmus Az egészségturizmus jelentőségének növekedése világszerte megfigyelhető. Az egészséges életmód társadalmi felértékelődése és általános elterjedése következtében a hagyományos gyógyászati kezelésre épülő gyógyturizmus mellett egyre inkább előtérbe kerül az egészség megőrzését szolgáló, kikapcsolódási és üdülési élményeket nyújtó wellness-turizmus. Az egészségturizmusban az átlagosat jóval meghaladja a turisták költési szintje, tartózkodási ideje, az igénybevett szolgáltatások mennyisége és minősége. Vas megyének kitűnő adottságai vannak az egészségturizmus fejlesztésére. Természetföldrajza, mikroklímája, termálkincse, kétezer éves fürdőkultúrája alkalmassá teszik, hogy az egészségturizmus a turizmus meghatározó tényezőjévé váljon. A megye területén két nemzetközi jelentőségű gyógyfürdő található. Adottságaik alapján Bük és Sárvár a régió, sőt az ország meghatározó gyógyfürdőhelyeinek számítanak. A büki gyógyvíz összetétele és hatásai A gyógyvizek - magas ásványi anyag tartalmuk miatt - klinikai vizsgálatok után gyógyászati célokat szolgálnak, de ezen túl egészségmegőrző tevékenységeknél, a wellness területen, a medical wellness szolgáltatásoknál is eredményesen alkalmazhatók. Emellett betegség megelőző és általános közérzet javító szerepük is van, ami a mai rohanó világunkban jelentősen felértékelődött. 25

26 A bükfürdői termálvizek, amelyek mindegyike gyógyvíz-minősítéssel rendelkezik, 4 kúton keresztül törnek a felszínre. Az egyedi összetételű - alkáli-hidrogénkarbonátos, magas kalcium-, magnézium- és fluortartalmú - gyógyvíz nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magas ásványi anyag tartalommal rendelkezik, így egyedülállóan kedvező hatást fejt ki a szervezetre. A nátrium-klorid gyulladáscsökkentő hatású, a kalcium, fluor a csont anyagcseréjében játszik fontos szerepet, a magnézium az izomműködésre hat pozitívan, a szén-dioxid pedig a keringést javítja. Kiválóan alkalmas szinte valamennyi mozgásszervi betegség kezelésére, hatékonyan alkalmazható: meszesedés (spondylosis), porckopás (arthrosis), csontritkulás (osteoporosis), discopathia, lumbágó, Bechterew-kór, krónikus ízületi gyulladás, köszvény, lágyrész reumatizmus, ortopédiai és idegsebészeti műtétek utáni rehabilitáció, baleseti utókezelés, krónikus nőgyógyászati és urológiai gyulladások, krónikus gyomorhurut, fekélybetegség, emésztési zavarok esetén. Emellett a gyógyvíz ivókúra formájában is alkalmazható krónikus gyomorhurut, a fekélybetegség és emésztési zavarok gyógyításánál, az osteoporosis megelőzésére, kezelésére. A víz igazi hatását kúraszerű alkalmazás esetén fejti ki (1,2,3 hetes kúra), de már rövid idejű gyógyvízben való tartózkodás esetén is hatásos lehet. A gyógyvíz jótékony hatását a Fizioterápiás Intézetben alkalmazott tradicionális és modern terápiás eljárások széles skálája egészíti ki. Elismert orvosok és szakképzett gyógyszolgáltatók gondoskodnak arról, hogy vendégeink ideális körülmények között gyógyulhassanak, pihenhessenek. A gyógyvíz és a gyógykezelések együttes hatásának köszönhetően a panaszok enyhülnek, megszűnnek, visszanyerhető a testi és lelki harmónia. A sárvári gyógyvíz összetétele és hatásai Sárvár legfontosabb vonzereje kétségtelenül az itt található kétféle gyógyvíz, amely megalapozta a ma látható fejlődést. Sárvár környékén 1200 méteres mélységből 43 C-os, 2000 méterről magas sótartalmú 83 C-os gyógyvíz tör fel. A 83 C-os gyógyvíz fontos alkotórésze a nátrium klorid, a hidrogén karbonát, a jód, a bróm, a fluor, és számos nyomelem. A magas sótartalmú gyógyvízből lepárlással állítják elő a híres Sárvári Termálkristályt. A sós kádfürdő hatékonyan alkalmazható egyes mozgásszervi, nőgyógyászati és bőrgyógyászati megbetegedések esetén. Évtizedek óta ismert a gyógyvíz nagyon kedvező hatása 26

27 elhúzódó alhasi fájdalmak, összenövéssel járó krónikus nőgyógyászati gyulladásos betegségek kezelésében. A 43 C-os alkáli- hidrogén karbonátos gyógyvíz főként nátrium kloridot, hidrogén karbonátot, nyomelemeket tartalmaz, ként és radont azonban nem. Kiválóan alkalmas mozgásszervi megbetegedések gyógykezelésére, rehabilitációs betegségek, sportsérülések utókezelésére, neurológiai panaszokra, izomlazító fürdésre. A gyógyfürdő területén található medencékben az alkáli hidrogén karbonátos gyógyvizet használják, melynek fő alkalmazási területei a következők: Krónikus, degeneratív gerinc és ízületi betegségek Gyulladásos mozgásszervi betegségek krónikus fázisai Lágyrész reumatizmus Izomgörcsök oldása Izomzúzódások, ízületi rándulások Sportsérülések balesetek utókezelése Ideggyógyászati betegségek, ill. idegsebészeti műtétek utáni állapotok Ortopédiai, reumasebészeti műtéteket követő utókezelések Krónikus nőgyógyászati gyulladásos betegségek, meddőség egyes fajtái Változáskori tünetcsoport Krónikus légzőszervi betegségek Utókezelés a légutak heveny gyulladása után Asthma bronchiale Ezen fürdők számottevő gyógyászati szolgáltatásokkal rendelkeznek, működésükkel nagy vendégforgalmat vonzanak, vendégeik jelentős részben a fizetőképesebb réteghez tartozik. A rendszerváltás óta eltelt időszakban a Büki Gyógyfürdő vendégszáma az 1990-es évek közepén tetőzött 1 millió körüli értéken. Azóta némileg csökkent a látogatók száma, és 900 ezer körüli szinten állandósult. Pozitív tendencia, hogy magas a visszatérési hajlandóság (kb. 80 %-os), illetve megnőtt az átlagos tartózkodási idő is. Sárváron a fürdőt a nyitás évében (2003) 575 ezer vendég kereste fel, a legkiemelkedőbb év volt 744 ezres látogatószámmal, amely 2012-ben 726 ezerre csökkent. Rövid, illetve középtávon ezek a fürdők határozzák meg a megye, mint termálturisztikai célpont rangját és arculatát. 27

28 Vas megyében további hét településen - Borgáta, Celldömölk, Mesteri, Szombathely, Szeleste, Szentgotthárd, Vasvár - áll a fürdőzők rendelkezésére termálfürdő. A települések termálturisztikai kínálata télen jóval alacsonyabb, mint a nyári időszakban. Egész évben csak a jelentősebb gyógyfürdők tartanak nyitva, de ezek is alacsonyabb kapacitással üzemelnek télen, mint nyáron. A vendégforgalom kapcsán említést kell tennünk arról is, hogy a fürdőket számos olyan turista keresi fel, aki csak egy napra érkezik pihenési szándékkal. Emellett sok külföldi vásárolt ingatlant gyógy-, illetve termálfürdővel rendelkező településen. Kulturális turizmus A turizmus szempontjából fontos vonzerő lehet az épített örökség. A látványos, monumentális épületek lenyűgözik a látogatót, a kastélyok, várak egy-egy térség történelmi értékeinek, hagyományainak fontos, hangulatos közvetítői. Vas megye területe a Pannónia nevű római provincia része volt, ezért ebből a korból is találhatunk számos (szombathelyi Romkert, Iseum, stb.) épített emléket. A templomok és székesegyházak nem csupán vallási, hanem műemléki jellegüknél fogva is vonzanak látogatókat. A Nyugat-Dunántúl rendelkezik Magyarország talán két legjelentősebb román kori emlékével, amelyek közül az egyik a Jáki templom. Jóllehet Vas megyében igazi nagy búcsújáróhely nincs, a vallási turizmus jelenléte ennek ellenére tetten érhető. Kedvező körülménynek tekinthető, hogy Szombathely római katolikus püspöki székhely, ami módot ad jelentős tömegeket vonzó egyházi rendezvények megtartására is. Ezen kívül a megyeszékhely, mint Szent Márton szülőhelye is jelentkezhet vallási turisztikai célpontként. A vallási turizmus potenciális célpontját jelentheti továbbá Celldömölk, a magyar Mariazell, Körmend a boldoggá avatott Dr. Batthyány-Strattmann László révén és Csehimindszent Mindszenty József bíboros kapcsán, valamint Gencsapáti, Vasvár, vagy a velemi Szent Vid hegyen álló kápolna is. A térségen áthaladó nemzetközi zarándokutak (Szent Márton út, Mária út) pozitív hatást gyakorolnak a megye vallási turizmusára. A kastélyok és várak is jelentős szerepet töltenek be az idegenforgalomban, és ennek megfelelően teljes kihasználásukra kellene törekedni. A hasznosítás egyik legelterjedtebb formája a saját értékeiket bemutató kastélymúzeumok mellett a szállodai és a rendezvénytípusú szolgáltatás nyújtása. A múzeumi szerepkör mellett kulturális rendezvények színházi előadások, zenei hangversenyek is várják a látogatókat. 28

29 A múzeumként működő kastélyok is fontos szerepet töltenek be a megye idegenforgalmában, mert az adott birtok, a több évszázadot ott eltöltő családok nemzedékeinek történetét mutatják be. A várak, kastélyok, kúriák hatékony turisztikai hasznosítása érdekében létrejött együttműködésre több jó példa is említhető a megyéből. A külföldön már évek óta működő ún. Schlösserstrasse tematikus útvonalhoz csatlakozott a Kőszegi vár, a Sárvári Vár, és a Körmendi Várkastély, amelyek így részt vesznek egy európai konzorcium tevékenységében is. A megye számos kulturális eseménynek ad otthont. A turisztikai szezonban sok hagyományos és új, szórakoztató rendezvény kínál különleges programot a helyben lakók, a külföldi és belföldi vendégek számára. Nemzetközi jelentőségű, nagyobb számú turistát vonzó esemény a megyében viszonylag kevés van, azonban közülük is kiemelkedik a Savaria Történelmi Karnevál rendezvénysorozata, amely Közép-Európa egyik legnagyobb historikus, több napig tartó rendezvénye (vásár, történelmi színjáték, történelmi táborok, jelmezes felvonulás) és mintegy százezer ember vidám időtöltését szolgálja évről évre. A kiemelkedő rendezvények között kell megemlíteni a teljesség igénye nélkül a Savaria Történelmi Karnevált (Szombathely), Hétrétország Köztivált (Őrség), Falu a város közepén - a Vasi Múzeumfalu hagyományőrző rendezvényeit (Szombathely), Félhold és Telihold Kőszegi Ostromnapokat, a Nádasdy Történelmi Fesztivált (Sárvár), az Őrségi Nemzetközi Tökfesztvál eseményeit, a Natúrpark Ízei Orsolya- napi vásárt (Kőszeg), a Herényi Virágutat, a Kőszegi Várszínházat, valamint az Iseumi Szabadtéri Játékok előadásait, a Nemzetközi Savaria Táncversenyt, a Bartók Szemináriumot, a Sárvári Folklórnapokat, a Velemi Gesztenyeünnepet, vagy a Sitkei Kápolnakoncertet. Ökoturizmus Vas megye legfontosabb természeti értékeit jórészt az Őrségi Nemzeti Park foglalja magában. Az Őrségi Nemzeti Park 44 ezer hektáros kiterjedésének háromnegyede (33 ezer ha) található a megyében. Területén elevenen élnek még az ősi mesterségek, népi hagyományok. Egyedülálló a szeres és szórvány településszerkezet, melyek együttesen adják a nemzeti park értékét, vonzerejét. Vas megye területén korábban négy tájvédelmi körzet volt, de ebből kettő az Örségi Nemzeti Park részévé vált. A megmaradt két tájvédelmi körzet: a Kőszegi- és a Ság-hegyi Tájvédelmi Körzet. A megye területén 7 országos jelentőségű természetvédelmi terület is található. Közülük 5 terület arborétum, vagy gyűjteményes kert (Kámoni, Sárvári, Szelestei, Jeli arborétumok és a Körmendi kastélypark) egy emlékhely (Nemesmedves) és a kőszegi tőzegmohás láp, amelyet országos jelentőségű, fokozottan védett területté nyilvánítottak. További mintegy 50 helyi védettségű és 29

30 jelentőségű természeti érték és terület található a megyében, melyek kiterjedése eléri a 330 hektárt. A megye területének összesen 12,7%-a (3336 km2) védett. A megye területén található az országban elsőként létrejött Írottkő Natúrpark is, amely az osztrák oldalon lévő Geschriebenstein Natúrpark Vas megyei tükrözése. Aktív turizmus A természetjárás, a gyalogtúrák és túraútvonalak iránt újra fokozottabb igény mutatkozik. Vas megyében a natúrparkok létrehozását követően a fejlesztési folyamatok felgyorsultak, és a közelmúlt fejlesztéseinek köszönhetően ma már részben kiépített és karbantartott útvonalakkal, tanösvényekkel találkozhatunk az Őrségi Nemzeti Park, az Írottkő Natúrpark, a Ság-hegy és a Vasi Hegyhát területén is. Napjainkban már rendszeresen találkozhatunk vezetett tematikus túrákkal, illetve nagy számban szerveznek teljesítménytúrákat, amelyek sok vendéget vonzanak (pl. Írottkő 70/35, Őrség 50/30/20, Hegyhát 50/30/20/10 stb.). A túrajelzéseket sokhelyütt újrafestették, kihelyezésre kerültek információs és útbaigazító táblák, amelyek a főbb nevezetességeket, látnivalókat jelölik. A megye változatos természeti, táji, domborzati adottságai ideálisak a kerékpáros turizmus számára. A hazai kerékpáros természetjárók jelentős számban keresik fel az ország nyugati térségét. Vas megye számos kerékpárral jól bejárható tájegységet, egymástól nem túl nagy távolságra fekvő természeti, néprajzi, népi építészeti, műemléki látnivalót, illetve ezek együtteseit foglalja magába. Az egyre nagyobb tömegeket megmozgató kerékpáros turizmus szempontjából lényeges, hogy a megyében összefüggő kerékpár-úthálózatokat jelöltek-jelölnek, illetve (kisebb részben) építettek ki, amelyek részben kerékpárutakból, részben pedig kerékpárbarát utakból állnak, és továbbiak állnak tervezés, illetve építés alatt. A megye aprófalvas, határmenti térségeinek kisforgalmú összekötő útjai és a már kiépült - kevés - településközi kerékpárút lehetőséget teremt akár egyéni, akár csoportos túrák szervezésére. A megye egy-egy tájegységének valamely településén megszállva egy-egy túranap alatt a környék látnivalói kerékpáros túraútvonalra felfűzve végigjárhatók. Sajnálatos módon azonban a kerékpárút kiszolgáló létesítményei meglehetősen hiányosak. Kevés a kiépített kerékpáros pihenő és elsősegélynyújtó hely, a kerékpáros turisták elhelyezését szolgáló szálláshely, a kerékpárjavító, ill. kölcsönző. A turisták tájékoztatása is kívánnivalót hagy maga után, ugyanis a tájékoztató táblák részben hiányoznak, ily módon semmi sem hívja fel a helyszínen a figyelmet a látnivalókra. 30

31 Vas megyében a lovas turizmus, mint a falusi turizmus jó kiegészítője jelenik, jelenhet meg. A lovas turizmussal foglalkozók csoportja meglehetősen heterogén és polarizált, ami azzal magyarázható, hogy nagyon kevesen vannak azok, akik már teljes egészében specializálódtak a lovas turizmusra, legtöbbjük kiegészítő tevékenységként vállalja fel ezt. Sok esetben a vállalkozók fő bevételi forrása a lovak bértartásából származik, vagy a fő hangsúly éppen a szálláshely szolgáltatáson van. Örvendetes azonban, hogy vannak olyan vállalkozók (kevesen), akiknek sikerült az egyensúlyt megteremteniük, s komplett csomagban kínálják szolgáltatásaikat. A bemutató jellegű lovas programok mellett hangsúlyt lehet helyezni a túralovaglás népszerűsítésére, szervezésére. Egyedi kezdeményezések vannak, de ezeket a tereplovaglási lehetőségeket megyén belüli, vagy akár túli túraútvonalak kialakításával egymásra kellene építeni, kiegészítve a szálláshely biztosításával, a lóváltás és ellátás feltételeinek megteremtésével. Lehetőség rejlik a lovaglás és a vadászat összekapcsolásában. A vadászatnak Vas megyében komoly hagyományai vannak, azonban az erdőgazdaságokkal való együttműködés a turizmus és a vadászat területén még részben kiaknázatlan. A megye erdőségei apróvadakban, de főként nagyvadakban gazdagok, ennek ellenére a megye nem tartozik hazánk különös idegenforgalmi jelentőséggel bíró kiemelt vadászterületei közé. Az apróvadak száma csökkent az utóbbi időben. A vasi vadászterületek elsősorban a gazdag szarvas állomány miatt vonzóak a hazaiak mellett a külföldi, javarészt Németországból és Ausztriából érkező vendégvadászok számára is. A szeptemberi szarvasbőgésre érkezik a megyébe a vendégvadászok jelentős része, míg a szintén népszerű hajtóvadászatok főként november-december hónapokban zajlanak. Vas megye a horgászat számára is gazdag lehetőségekkel bír. A folyóvizek közül a Rába felső sebesebb, tisztább vizű szakasza, és a duzzasztók feletti lassabb, mélyebb vizek egyaránt kedveznek a horgászatnak. A kisebb vízfolyások, holtágak a horgászat szempontjából inkább csak helyi jelentőségűek. A tavak, víztározók közül a megye több térségi jelentőségű horgászvízzel is rendelkezik. A legjelentősebbek a Vadása-tó, a Szajki tavak, a gersekaráti, a máriaújfalui, a bajánsenyei és a döröskei tározó, illetve a szombathelyi horgásztó. A Rába az önszerveződő vízitúrák kedvelt folyójaként is ismert, völgyében számos olyan történelmi, kulturális és építészeti érték található, amely a vízitúra kiegészítő programjaként kínálható. A víziturizmus népszerűbbé tételéhez elkerülhetetlen mind a folyók, mind pedig a tavak, tározók környezetének infrastrukturális fejlesztése. Már elkezdődtek nem túl intenzíven - azok az első lépések, kezdeményezések, amelyek a kikötési helyek, a biztonságos sátorozás, és a kulturált higiénés ellátás feltételeit kívánják megteremteni. 31

32 Falusi turizmus Az aktív turizmus összeköthető a falusi turizmussal, a hagyományos népi életforma megismerésével. A városlakók számára különleges élményt nyújt a falusi gazdálkodás, az ottani életmód megismerése. A klasszikus értelemben vett falusi turizmus a megye nagyobb részén azonban csak részben működik, viszont az Őrségben és Kőszeghegyalján csaknem minden településen, a Vasi Hegyháton pedig több helyen is találhatók magánszálláshelyek, amelyeket általában szépen felújított parasztházakban, portákon alakítottak ki. Azonban közöttük ma még itt is viszonylag kevés az olyan hely, ahol a vendég számára biztosított a lehetőség a hagyományos paraszti életmód mindennapjainak megismerésére és a mezőgazdasági tevékenységekbe történő tevőleges bekapcsolódásra. Leginkább csak a kézművesek tevékenységének megfigyelésére, kipróbálására, vagy népi ételek elkészítésére korlátozódik a vendégek és vendéglátók közötti kapcsolat. Külföldi vendégek esetében a vendéglátók nyelvismeretének hiánya is akadályozza közös tevékenységeket. Vas megyei vonzerőleltár Kiemelt Természeti Vonzerők: - Őrségi Nemzeti Park - Írottkő Natúrpark - Jeli Arborétum - Sárvári Arborétum - Szelestei Arborétum - Kámoni Arborétum - Ság-hegyi Tájvédelmi Körzet. - Körmendi kastélypark Jelentős épített örökségek: - Szűz Mária katolikus plébániatemplom, Celldömölk - Mária-Kút, Celldömölk - Szent Imre templom, Kőszeg - Szent Jakab templom, Kőszeg - Jézus Szíve templom, Kőszeg - Kálvária templom és keresztút, Kőszeg 32

33 - Szent Vid kápolna, Velem - Szent Péter római katolikus műemlék templom, Őriszentpéter - Szentháromság római katolikus templom, Velemér - Cisztercita apátság, Szentgotthárd - Szent László római katolikus templom, Sárvár - Kálvária (kápolna), Sitke - Székesegyház, Szombathely - Püspöki Palota, Szombathely - Sala Terrena Egyházmegyei Múzeum és Kincstár, Szombathely - Papi Szeminárium és Egyházmegyei Könyvtár, Szombathely - Szent Erzsébet templom, Szombathely - Szent Márton templom és látogatóközpon, Szombathely t - Iseum Romkert, Szombathely - Zsinagóga-Bartók terem, Szombathely - Jáki templom és Szent Jakab kápolna - Domonkos templom és kolostor épületegyüttese, Vasvár - Vasvári sánc - Batthyány-Kastély, Körmend - Jurisics vár, Kőszeg - Bozsoki Kastély - Nádasdy vár, Sárvár - Batthyány kastély, Ikervár - Felsőbüki Nagy Sándor kastély, Sitke - Festetics kastély (Szentgyörgyi-Horváth kastély), Szeleste - Maróthy-kúria, Zsédeny - Dr.Batthyány-Strattmann László Múzeum, Körmend - Tábornokház, Kőszeg - Vármúzeum, Kőszeg - Arany Egyszarvú Patikamúzeum, Kőszeg - Őrségi Népi Műemlék együttes, Szalafő - Őrségi Vadászati Kiállítás, Magyarszombatfa - Fazekas Múzeum, Magyarszombatfa - Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár - Savaria Múzeum, Szombathely - Smidt Múzeum, Szombathely 33

34 - Iseum Savariense, Régészeti Műhely és Tárház, Szombathely - Vasi Múzeumfalu - Oszkói pincesor - Cáki pincesor Gyógy- és wellnessfürdők - Bükfürdő Gyógy- és Élménycentrum - Sárvári Gyógy- és Wellness fürdő - Vulkán Gyógy-és Élményfürdő, Celldömölk - St. Gotthard Spa & Wellness - Termálfürdő-és Kemping, Borgáta - Mesteri Termálfürdő - Szombathelyi Termálfürdő - St. Gotthard Spa & Wellness - Vasvári Termálfürdő - Szelestei Termálfürdő Megyehatáron átnyúló vonzerők Tematikus útvonalak Vas megye területét érintő, azon végighúzódó tematikus útvonalak a következők: - Mária Út (Mariazell - Csíksomlyó) - Szent Márton út (Szombathely - Tours) - Országos Kéktúra (Zempléni-hegység - Írottkő) - Rockenbauer Pál Kéktúra (Szekszárd - Írottkő) - Eurovelo 13 Vasfüggöny kerékpárút (magyar szakasz: Fertő-tó - Szeged) - Limes - Alpannonia - Vasfüggöny Turistaút A Vas megyét érintő hosszútávú zarándok, gyalogos vagy kerékpáros útvonalak nemzetközi kapcsolatuk révén kiváló lehetőséget hordoznak magukban a beutazó vendégforgalom növelésére. A tematikus szolgáltatás- és csomagajánlat fejlesztés elősegítheti a desztináció mindinkább vonzóvá válását, és az egyre gazdagabb turisztikai szolgáltatáskínálatot. Az Országos Kéktúra egyik végpontja is Vas megyében található. 34

35 Természetes vonzerők Vas megye területét érintő természetes vonzerők: - Írottkő Natúrpark - Őrségi Nemzeti Park - Rába folyó, tavak, víztározók A natúrpark a természeti értékek fenntartásán alapuló, a helyi önkormányzatok, civil szervezetek és a lakosság összefogása, együttműködése eredményeként létrejövő területfejlesztési együttműködés, amely az ökoturizmus fejlesztésén, a helyi nevezetességek, természeti értékek, a népi kultúra, hagyományok bemutatásán keresztül hozzájárul a természet és a táj értékeinek megőrzéséhez, a munkahelyteremtéshez és a lakosság életminőségének javításához. Nemzeti park az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése. Mára mindkét természetvédelmi terület gazdag program- és szolgáltatáskínálattal, látogatóközpontokkal, tanösvényekkel, vezetett túrákkal szolgálja mindinkább a térségbe látogató vendégek élménygazdag kikapcsolódását, bevonásuk a turisztikai kínálatba a térség alapvető érdeke és elsődleges feladata. A megye aktív-, öko- és víziturisztikai kínálatának bővítését egyszerre szolgáló Rába folyó adottságainak kihasználására, turisztikai hasznosítására a as tervezési időszak fejlesztési prioritásainak kijelölése, valamint a térségi termék- és programfejlesztés során kellő figyelmet kell fordítani. 35

36 4.2. Szervezeti háttér Regisztrált TDM szervezetek Vas megyében (5 db) Magyarországon 2013 augusztusában 85 regisztrált TDM szervezet működött - 78 helyi és 7 térségi szinten. Vas megyében elsőként Bükön került létrehozásra helyi TDM szervezet, amelyet követően a 2011-es TDM pályázati felhívásnak köszönhetően további 4 település / kistérség döntött a turizmus irányításának ily módú átszervezése mellett. A TDM szervezetek helyi szinten turisztikai vállalkozók, attrakciók, civil szervezetek, önkormányzatok szakértő együttműködésében végzik tevékenységüket, míg a térségi szervezeteket a helyi TDM szervezetek alkotják. Feladataikat tekintve a helyi szervezetek a vendégfogadás körülményeit, információnyújtást, oktatást hivatottak minél magasabb színvonalon elvégezni. A térségi szervezetek szerepe első sorban a márkázás, piacra vitel, de térségi TDM hiányában egyelőre a megye helyi szintű TDM szervezetei térségi szintű feladatokat is ellátnak. Bük, Bükfürdő Közhasznú Turisztikai Egyesület A Bük, Bükfürdő Közhasznú Turisztikai Egyesület a helyi turizmus fejlesztését szolgálja annak érdekében, hogy Bük, Bükfürdő mind az idelátogató vendégek, mind a helyi lakosok számára élhetőbb és otthonosabb legyen. Legfőbb feladatok Bük és Bükfürdő népszerűsítése, a térségbe érkező turisták széles körű tájékoztatása (szállásinformáció, szórakozási, kirándulási lehetőségek, egyéb programkínálat), a fürdővendégek megmozgatása, a fiatalabb korosztály szórakoztatása, a kínálat bővítése, az aktív turizmus erősítése. Tagtelepülés: Bük. Ság hegy Térsége Turisztikai Egyesület A Ság hegy Térsége Turisztikai egyesület 2012-ben alakult szervezet, célja fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése a térségben, a turisztikai bevételek növelése, a terület imázsának megteremtése, erősítése, a kapcsolódó települések turisztikai kínálatának bemutatása, turizmusfejlesztése, a különböző turisztikai szereplők összefogása, programcsomagok kialakítása, valamint a térségi marketingtevékenység összehangolása. Ennek érdekében hamarosan elindítunk egy térségi turisztikai honlapot. Tagtelepülések: Bögöte, Csönge, Egyházashetye, Kemeneskápolna, Mersevát, Mesteri, Nemeskocs, Ostffyasszonyfa, Szeleste, Vönöck. 36

37 Sárvár Tourist & TDM Nonprofit Kft. A Sárvári Tourist & TDM Nonprofit Kft júniusában került létrehozásra, feladata, a gyógy-és termálturizmusban érintett szervezetek hatékony együttműködésének összehangolása, belföldi és külföldi marketingtevékenységük összehangolása, Sárvár idegenforgalmának fejlesztése, az egészségturizmus és a turizmus további kapcsolódó területein olyan vonzerők és szolgáltatások kialakítása, amely a térség egyediségét is magában hordozza. Kiemelt feladatuk élményszerű programkínálat kialakítása, Sárvár és térsége turisztikai értékeinek feltárása, koordinációja, az idegenforgalmi fejlesztési célok összehangolása. További céljuk a szakmai szereplők képzése, a szakma presztízsének a növelése. További ellátandó feladatként jelenik meg a termékfejlesztés, turisztikai információs rendszerek működtetése, fogyasztói elégedettség rendszeres mérése, szemléletformálás, oktatás, valamint a turisztikai infrastruktúra fejlesztése. Tagtelepülés: Sárvár. Savaria Turizmus Nonprofit Kft. A Savaria Turizmus Nonprofit Kft-t 2011 áprilisában alapította Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Szombathelyi Többcélú Kistérségi Társulás, valamint a Szombathelyi Testvérvárosi egyesület együttműködésében. A szervezet célja versenyképes és fenntartható turisztikai desztináció kialakítása és fejlesztése Szombathelyen és térségében, a turistaforgalom minőségi növelésével gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődés generálása, a lakosság életminőségének javítása, a városba látogató turisták számára komplex utazási élmény biztosítása, a térségben fellelhető vonzerők és szolgáltatások összekapcsolása, azok turisztikai csomagba szervezése, a turisztikai kínálat fejlesztése, valamint a város és térsége pozitív imázsának kialakítása. Tagtelepülés: Szombathely. Vasi Hegyhát-Rábamente Közhasznú Turisztikai Egyesület A Vasi Hegyhát-Rábamente Közhasznú Turisztikai Egyesületet május 27-én hozták létre a Körmend és Vasvár térségében működő turisztikai szolgáltatók, önkormányzatok és civil szervezetek azzal a céllal, hogy a létrejövő új desztináció (fogadó terület) átgondolt, egységes megjelenítése révén a vendégforgalom növekedjen, és a jelenleg jellemzően átutazó turistákat, a térség kínálatának összekapcsolásával, többnapos itt tartózkodásra ösztönözzék. Tagtelepülések: Alsóújlak, Csákánydoroszló, Csehimindszent, Daraboshegy, Döröske, Egyházasrádóc, Halastó, Hegyhátszentjakab, Hosszúpereszteg, Körmend, Nádasd, Nagymizdó, Oszkó, Őrimagyarósd, Rönök, Szarvaskend, Szőce, Vasalja, Vasvár 37

38 TDM jellegű szervezetek Vas megyében (2 db) A megyében 2 további civil egyesület működik TDM elveknek megfelelően, az egyik a 1997-ben alakult Írottkő Natúrparkért Egyesület, mely Kőszeg központtal működtet információs irodát, és képezi szerves részét a Kőszegi-hegység turisztikai vérkeringésének, valamint a Szentgotthárd településen létrehozott, TDM regisztrációs számmal még nem rendelkező helyi egyesület. Írottkő Natúrparkért Egyesület Az egyesület célja a Kőszeg-hegyaljai települések természeti és épített környezetének idegenforgalmának, gazdaságának összehangolt fejlesztése, a natúrpark területén környezeti nevelés és gyakorlati természetvédelem megvalósítása, az Írottkő Natúrpark és a hozzákapcsolódó létesítményekre vonatkozó elképzelések kidolgozása, egyeztetése, ezek megvalósításában való közös együttműködés. Célja továbbá az Írottkő Natúrpark létrejöttével kapcsolatos beruházások bonyolítása és azt követően az egyesület által történő működtetése, az országhatáron átnyúló együttműködés keretei között az ausztriai Geschriebenstein Natúrparkkal való folyamatos és szoros kapcsolattartás, a fejlesztés és működtetés összehangolása, valamint hosszú távon a két szomszédos natúrpark egyesítése. Működési területe: Kőszeg, Bozsok, Velem, Cák, Kőszegszerdahely, Kőszegdoroszló, Horvátzsidány, Kiszsidány, Ólmod, Peresznye, Lukácsháza, Gyöngyösfalu, Nemescsó, Pusztacsó, Kőszegpaty, Csepreg. EDEN- díjas desztináció. Szentgotthárd és Térsége Turisztikai Egyesület A Szentgotthárd és Térsége Turisztikai Egyesület 2012-ben jött létre azzal a céllal, hogy Szentgotthárd turizmusáért hatékonyan tevékenykedjen és az Egyesület tagjaival együtt tegyen a térség turisztikai vonzerejének növeléséért. Feladatai a turisztikai kínálatfejlesztés, Szentgotthárd és térségének turisztikai menedzselése, a turizmus fejlesztésének elősegítése, turisztikai projektekben való együttműködés, a turisztikai beruházások ösztönzése, szakmai segítségnyújtás és koordinálás a turisztikai piac szereplőinek. Feladata továbbá Szentgotthárd és térsége marketingtevékenységének ellátása, a helyi turizmust érintő minden egyéb marketingkommunikációs munka kivitelezése és végrehajtása, szakmai kiállításokon, rendezvényeken, konferenciákon, fórumokon való részvétel, idegenforgalmi tájékoztatási rendszer kiépítése és működtetése, rendezvény és programszervezési feladatokban való közreműködés. 38

39 Tourinform Irodák A Magyar Turizmus Zrt. gondozásában működő védjegy célja egy országos turisztikai információs iroda hálózat fenntartása, mely a helyi turisztikai kiadványok mellett az ország többi területén működő irodák kiadványait is elérhetővé teszi az irodába látogatók számára. (Ez utóbbi elvárás erőltetésével, mivel az MT Zrt az irodák pénzügyi fenntartásához nem járul hozzá, - önmagában felesleges feszültséget generálva a desztinációs érdekek képviseletére létrejött, a Tourinformokat finanszírozó TDM szervezetek működésében). A megyében 7 Tourinform iroda gondoskodik a térségben pihenő vendégek tájékoztatásáról, melyek közül öt TDM (Bük, Celldömölk, Körmend, Sárvár, Szombathely), kettő pedig TDM elvek mentén működő szervezet (Őrség, Írottkő) szakértő fenntartásában nyújt turisztikai információt. A fenntartó szervezetek kivétel nélkül részt vettek a Vas Megyei Turisztikai Egyeztető Fórum létrehozásában, a helyzetfeltárás során készült felmérésben, potenciális tagjai a leendő térségi TDM szervezetnek, amely keretein belül az összehangolt marketingtevékenységen túl összehangolt tájékoztatás is megvalósulhat, azaz a megyében a jövőben már remélhetőleg kizárólag minőségi információ nyújtására kerül sor. Vas megye turizmusában érintett közlekedési vállalatok A Vas megyében pihenő turisták térségen belüli fenntartható módon történő közlekedésének elsődleges feltétele a tömegközlekedés fejlesztése, melyben az érintett közlekedési vállalatokkal való turizmusszemléletű partnerség kialakítása jelentős szerepet játszik annak sikerességében. A közösségi közlekedés fejlesztéséhez a GYSEV Zrt. és a Vasi Volán Zrt. térségi intermodális közlekedés-fejlesztési célú projekttel járul hozzá, mely során a közlekedési járművet váltó utasok kényelmének elősegítése érdekében a pályaudvarokhoz közvetlenül kapcsolódóan kerülnek helyi és helyközi autóbuszállomások kialakításra, valamint kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésre. - Vasi Volán Zrt. - Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV Zrt.) - MÁV-START Zrt. Vas megye turizmusában érintett gazdasági szereplők Az összehangolt fejlesztéspolitikához elengedhetetlen a szoros szakmai kapcsolat az illetékes Regionális Fejlesztési Ügynökséggel, a Kereskedelmi és Iparkamarával, Megyei Önkormányzattal, 39

40 illetékes erdészetekkel, Regionális Marketingigazgatósággal., civil szervezetekkel, LEADER egyesületekkel. Ezen szervezetek részben már tagjai a Vas Megyei Turisztikai Egyeztető Fórumnak. Magyar Turizmus Zrt. Nyugat-Dunántúli Regionális Marketingigazgatóság A Magyar Turizmus Zrt. kilenc Regionális Marketing Igazgatóságot (RMI-t) működtet a turisztikai régiókban, melyek feladata a régiók identitásnövelése, a vidék felzárkóztatása és ismertté tétele, a régiós szolgáltatók minőségi turisztikai termékek kialakítására és szinten tartására való ösztönzése. A belföldi keresletélénkítés érdekében elsődleges feladat a szolgáltatók versenysemleges piacra juttatása és piacon tartása, amely piacgazdasági viszonyok között túl nagy kihívás. Az RMI-k ennek érdekében a régió marketingtervében foglaltaknak megfelelően kapcsolatot tartanak a helyi turisztikai szolgáltatókkal és egyéb szervezetekkel, kis mértékben részt vesznek a termékfejlesztésben, kiadványok elkészítésében, alkalmanként képviselik a régiót, illetve annak szolgáltatóit a belföldi és külföldi turisztikai kiállításokon. A térség marketingtevékenységének erősítése érdekében jelentős feladat az együttműködés továbbfejlesztése. Az MT Zrt. Nyugat-Dunántúli RMI marketingtevékenységét három megyében fejti ki. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Az Őrségi Nemzeti Park magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét, (a Belső-Őrséget,) Szentgyörgyvölgy környékét, összesen 44 település határát öleli fel. A 2002 márciusában létrehozott Nemzeti Park elsődleges feladata a területén található természeti, néprajzi és kultúrtörténeti értékek gondozása, megőrzése. A turisztikai kínálat gazdagításához arborétumok természetvédelmi kezelésével, szálláshely-üzemeltetéssel, vezetett túrákkal, garantált és eseti programokkal, múzeumokkal, tanösvényekkel, látogatóközponttal járul hozzá. EDEN - díjas desztináció. Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség A társaság legfőbb feladata az európai uniós pályázatok, így többek között a turisztikai célkitűzések konkrét megvalósítása. Az Ügynökség a pályázati feladatok ellátásán túl jelentős szerepet vállal a területfejlesztési folyamatok alakításában, egyúttal céljának tartja, hogy minél több szereplőt vonjon be a közös gondolkodásba és munkába. Az Ügynökség tevékenysége során széleskörű együttműködési kapcsolatokat alakított ki a területfejlesztés különböző szintjein tevékenykedő szervezetekkel, így alapító tagja és aktív résztvevője a Vas Megyei Turisztikai Egyeztető Fórumnak is. 40

41 Szombathelyi Erdészeti Zrt. A Társaság által kezelt hektár terület az Őrség, Vasi-Zalai hegyhát, Kemenesalja, Vas megyei dombvidék és az Írottkő erdőgazdasági tájakban helyezkedik el. A Társaság célkitűzése a szakszerű, természetközeli, fenntartható erdőgazdálkodás megvalósítása úgy, hogy a kezelésében lévő vasi erdők szépségüknek és értéküknek megfelelő helyen szerepeljenek úgy az emberek, mind a szakma megítélésében. Gondozásában működik a Jeli Arborétum, a vadász- és aktív turisták elszállásolására 4 vadászházat működtet a térségben. Vas Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Titkárság A Területfejlesztési Titkárság a megyét érintő területi tervezés során gazdaságfejlesztés foglalkoztatás szakterületek szakmai felelőse. Feladata a megye épített és természeti környezetének védelmével kapcsolatos feladatainak területi és megyei gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai koncepciókkal való összehangolása, a megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójával kapcsolatos állásfoglalás kialakítása, országos, régiós, kiemelt térségi, megyei területfejlesztési koncepciók és területfejlesztési programok véleményezése és egyéb területfejlesztéssel kapcsolatos teendők ellátása. Turisztikailag jelentős feladata a megyei közgyűlés Turisztikai és sport bizottsága éves munkatervére való javaslattétel, annak összeállítása, teljesítésének garantálása, a megye érdekeinek képviselete a Regionális Fejlesztési Tanács Ügynökségének előkészítő munkájában. Vas Megyei Önkormányzati Hivatal Területi, Tervezési- és Területfejlesztési Bizottság A Bizottság feladatai közé tartozik figyelemmel kísérni és elősegíteni az országhatáron is átnyúló regionális s a településrendezési tervezés során a területi lehetőségek és érdekek összehangolt érvényre juttatását, a műemlékvédelmi tevékenységet, a megye elmaradott térségei fejlesztési lehetőségeit. Közreműködik a térségi területrendezéssel, a környezet épített és természetes elemeinek védelmével, összehangolásával, s a területfejlesztéssel kapcsolatos megyei feladatok ellátásában, valamint elősegíti a megye idegenforgalmi fogadókészségének és a falusi turizmus fejlesztését. Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Míg a megyei önkormányzat jogszabályi kötelezettségéből adódóan - a térség identitáserősítőjeként, addig a kamara a helyi erőforrások, idegenforgalmi vonzerők feltárásában segítőként, a helyi és kistérségi törekvések felkarolójaként, a fejlesztési törekvések összerendezője és megyei hálózatba illesztőjeként, illetve a fejlesztések hátterének és alapjainak koordinátoraként jelenik meg a turisztikai fejlesztések területén. Mint gazdasági önkormányzat, a kamara szerepe - a vállalkozások versenyképességének növelését prioritásként kezelve - a turizmus helyi gazdaságfejlesztő hatásának erősítésében, a turisztikai szervezetek, vállalkozások gazdaságfejlesztő tevékenységének 41

42 összehangolásában áll. Egyfajta katalizátor szerepet felvállalva a turisztikai együttműködések kezdeményezésén (megyei turisztikai egyeztető fórum) túlmenően számos határon átnyúló turisztikai projekt megvalósításában vesz részt, részben projekt-partnerként, részben pedig stratégiai partnerként. A kamara a turisztikai fejlesztések együttműködő szereplőjeként törekvéseit leginkább kooperatív, együttműködő, közös aktivitásra ösztönző tevékenységgel valósítja meg. Klaszterek Pannon Termál Klaszter A Pannon Termál Klasztert 2001-ben került a Nyugat-dunántúli és a Balatoni Régió 28 fejlesztésben és turisztikai szolgáltatásban meghatározó gyógy- és termálturisztikai vállalkozása és szervezete által megalapításra. Tagjai gyógy- és termálfürdők, gyógy- és wellness szállodák, szanatóriumok, önkormányzatok, turisztikai tanácsadó cégek és nonprofit szervezetek. Működési területét Győr- Moson-Sopron, Vas, Zala és Veszprém megyék alkotják. Célja új termál és gyógyturisztikai kapcsolatok kialakításának elősegítése, helyzetelemzés és értékelés, fejlesztési javaslatok kidolgozása és közzététele, a Klaszter országos és nemzetközi szintű népszerűsítése, a termál és gyógyturisztikai kutatások támogatása, oktatási, képzési tanfolyamok és tréningek szervezése. Stratégiai célja a térségi gyógy- és termálturizmus területén tevékenykedő vállalkozások, szervezetek együttműködési hálózatának kialakítása, egységes térségi arculat kialakítása, közös marketingtevékenység folytatása, humán erőforrás fejlesztés, termál- és gyógyturisztikai kutatások támogatása, a vállalkozások innovációs tevékenységének fokozása, valamint a partnerek közötti koordináció és együttműködés fejlesztése. Pannon Helyi Termék Klaszter A Klaszter tagságában olyan termelők, kézművesek, vendéglátóhelyek, szálláshelyek és turisztikai szervezetek találhatók, amelyek a térségben működnek és helyi termékek előállításban, felhasználásban vagy értékesítésben érintettek, érdekeltek. A tagoknak nyújtott szolgáltatások többek között a Pannon Helyi Termék védjegy és logó használati joga, nagy forgalmú vásárokon való közvetlen termelői megjelenés koordinálása, pályázati források felkutatása, nyertes projektekben való részvételi lehetőség, közös arculat, marketing, megjelenés web-áruházban. Ezen felül a tagok számára közös értékesítési lehetőségek felkutatását, helyi termék bemutató és értékesítő polcozatok kihelyezését, kóstolók szervezését, termék- és csomagolásfejlesztést, információ- és segítségnyújtást ajánlanak. 42

43 Leader Helyi Akciócsoport Egyesületek Magyarországon a falusi turizmus minőségi fejlesztését, a természeti és a vidéki épített környezet értékeinek megőrzését az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül a 96 megalakult LEADER szervezeten keresztül lehívható, kisebb összegű pályázati források segítették. A fejlesztési célok összehangolása érdekében javasolt velük a partnerkapcsolat kiépítése. Gerence-Marcal-Rába és Somló Környéke Vidékfejlesztési Egyesület Az egyesület mint LEADER Helyi Akciócsoport által megfogalmazott Helyi Vidékfejlesztési Stratégia célkitűzései között szerepel egy élhetőbb térség kialakítása, a természeti környezet, a szellemi és kulturális örökség megóvása, valamint a településkép fejlesztése a települések arculatának vonzóvá tételével, a helyi termékek előállításának, piacra jutásának elősegítése és a turisztikai vonzerő növelése. Göcsej-Hegyhát Leader Egyesület Az egyesület, mint LEADER Helyi Akciócsoport által megfogalmazott Helyi Vidékfejlesztési Stratégia specifikus célkitűzései között szerepel a természeti és kulturális értékek megőrzése és hasznosítása a vidéki környezet vonzóbbá tételével, az életminőség javításával és esélyegyenlőség megteremtésével, összekapcsolt turisztikai szolgáltatásfejlesztés, tematikus- és térségi csomagajánlatok kialakítása, valamint helyi termékek feldolgozottsági fokának, minőségének javítása, jövedelmezőség elősegítése. Vas megyei vonatkozása: Vasi Hegyhát. Őrség Határok Nélkül Egyesület Az egyesület, mint LEADER Helyi Akciócsoport által megfogalmazott Helyi Vidékfejlesztési Stratégia célkitűzése a helyi termékek előállításának, feldolgozásának, versenyképességének és értékesítésnek, piacra jutásának elősegítése, a helyi termelők és vállalkozások, falusi turisztikai szolgáltatók, térségi és települési szintű kezdeményezések fejlesztéseinek elősegítésére a térséget népszerűsítő marketingeszközök támogatása, továbbá a térség természeti és kulturális örökségeinek megőrzése és bemutatása új kiállítóhelyek kialakítása és meglévők felújítása révén. Sághegy Leader Egyesület Az egyesület, mint LEADER Helyi Akciócsoport által megfogalmazott Helyi Vidékfejlesztési Stratégia turizmushoz köthető specifikus célkitűzései a helyi adottságokhoz illeszkedő turisztikai szolgáltatások kialakítása, térségi szereplők közötti kommunikáció fejlesztése a tradíciók megőrzése érdekében, térségre jellemző arculat kialakítása voltak. 43

44 UTIRO Leader Egyesület Az egyesület által megfogalmazott Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013-as felülvizsgálatakor az alábbiak kerültek intézkedés formájában meghatározásra: Térségi turisztikai termékek, szolgáltatások kialakítása, fejlesztése és a hozzá kapcsolódó marketing, valamint helyi termék előállítását, feldolgozását, piacra jutását segítő nagyprojektek és marketing tevékenységek, valamint térségi nagyrendezvények támogatása szükséges. Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület Az egyesület által megfogalmazott Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013-as felülvizsgálatakor az intézkedések között szerepeltek a vidéki turisztikai fejlesztések és térségi rendezvény megvalósítása. Turizmusban érintett további civil szervezetek Vas megyében Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége Vas megyében 10 éve működik civil egyesületi formában a falusi szállásadókat, vendégfogadókat összefogó szervezet, melynek tagságában szálláshely tulajdonos magánszemélyek, vállalkozók és önkormányzatok egyaránt fellelhetőek, célja a falusi vendégfogadók közös érdekeit egyre hatékonyabban képviselete. A Szövetség feladatának tekinti a megyei kistelepülések, a vidék turisztikai értékeinek megismertetését, hasznosítását és védelmét. Tagjainak tevékenysége egyúttal az egész Vas megyét, annak gazdaságát, a falvak életképességét, turisztikai fejlesztését is szolgálja. A Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége az elmúlt években szervezetileg megerősödött és folyamatosan azon munkálkodott, hogy a megyei falusi szálláshelyek és szolgáltatásaik a minőséget képviseljék és országszerte ismertté, vonzóvá tegyék Vas megyét az idelátogató vendégek számára. Kereskedők és Vendéglátók Vas Megyei Érdekvédelmi Szervezete A KISOSZ Vas Megyei Érdekvédelmi Szervezete a mikro, - a kis és középvállalkozók közül a kereskedők és vendéglátósok széles rétegét képviselő gazdasági érdekképviselet. Tevékenységének legfőbb céljai a magyarországi kereskedő és vendéglátó vállalkozók gazdasági érdekeinek képviselete és érdekérvényesítése, gazdasági helyzetének és versenyképességének javítása, az Európai Uniós normáknak megfelelő (a vendéglátáshoz kapcsolódóan konyhai kisegítő, mixer, vendéglátó eladó, vendéglős, panziós, falusi vendéglátó, pincér, szakács, cukrász) szakképzés biztosítása, illetve szolgáltatások (pl. HACCP rendszerek készítése és felülvizsgálata, jogi tanács stb.) nyújtása. 44

45 Magyarországi Kneipp Szövetség A Kneipp Szövetség célja az egészségügy támogatása, az egészséges életmódról vallott tanítások magyarországi befogadása és minél szélesebb körben történő népszerűsítése. Ennek érdekében a Szövetség feladata a lakosság egészségügyi képzésének támogatása, az egészségügyi ellátás kiszélesítése, a gyermekek és fiatalok egészséges nevelésének támogatása, és a lakosság környezetbarát gondolkodásának megerősítése. A Magyarországi Kneipp Szövetség céljait tagegyesületein keresztül Vasvári-, Sárvári- Büki- Kneipp Egyesületekkel együtt valósítja meg. Rendszeresen szervez képzéseket és egyéb szakmai programokat, továbbá részt vesz a nemzetközi KNEIPP hálózat munkájában, kapcsolatot tart német és osztrák szervezetekkel. Vendéglátáshoz kötődő turisztikai szereplők Vas megyében - Minőségi Vendéglátásért Egyesület - Vasi Vendéglősök Klubja - Vasi Gasztronómiai Egyesület 45

46 5. Kapcsolódó területek bemutatása 5.1. Közlekedés Közúti közlekedés Mivel a megyében gyakorlatilag nincs (alig néhány kilométer hosszú) gyorsforgalmi út, ezért a főúthálózat bonyolítja le nem csak az országon belüli (nagytérségi és megyén belüli) forgalom döntő részét, hanem a nemzetközi forgalmat is. Mivel Vas megye jelentős hosszban határos Ausztriával, így részben az Európa nyugati, délnyugati területeiről országunkba érkező (cél- és átmenő), de még nagyobb mértékben az észak-déli (cseh, szlovák és lengyel iparterületek és az adriai kikötők közötti) áruszállító forgalom terheli ezeket az úthálózati elemeket. A megye főhálózati útjairól összességükben megállapítható, hogy a vonalvezetésük és forgalomtechnikai kialakításuk döntően megfelel a forgalmi igényeknek, a környezet által biztosított feltételeknek, a terep és beépítési viszonyoknak, de a főutak egyre növekvő forgalmi terhelése halaszthatatlan beavatkozást igényel (ebben a tekintetben a 86 sz. főút a legproblematikusabb a megyében, melynek gyorsforgalmi úttá fejlesztése felgyorsult). A 8. sz. út forgalomtechnikai kezelése, általános állapota, ezáltal a forgalom levezetése egyenletes elvek alapján, biztonságosan történik. Tehát a határon átlépő (mindkét irányú) forgalom számára biztosítottak a folyamatos, nyugodt haladás körülményei, de a vegyes forgalmú utak általános, sebességcsökkenést eredményező körülményei természetesen nem küszöbölhetők ki. A nemzetközi hálózati rendszerben betöltött szerepe alapján azonban kimondható, hogy nem felel meg a Nyugat- Európában már megszokottnak nevezhető - hálózati szerepe szerinti - színvonalnak. A 84.sz. és 88. sz. utak sárvári elkerülő szakaszainak megépülése után a városban jelentkező problémák megoldódtak, de nehézségek jelentkeznek még a 74. sz. út vasvári átkelési szakaszán, az említett 86. sz. út jelentős hosszúságú szakaszain, valamint a 87. és 89. sz. utak átkelési szakaszain. Az országos közutak megyei mellékúthálózata döntően megfelel a megye általános helyzetének, településhálózatának és domborzati jellegének. A statisztikai adatokból látható, hogy Vas megye mellékútjainak hossza (1.199 km) az országos mellékhálózat 5,15%-t képviseli, ami mintegy 50%-kal haladja meg az ország területéhez viszonyított 3,6%-os részesedését. Ennek ellenére általánosan nem mondható, hogy Vas megye jobban ellátott alsóbbrendű úthálózattal, mint a többi megye, mert a 46

47 többlet hossz a viszonylag sűrűbb településhálózat és a terep-nehézségek miatt szükséges. Azaz a települések és a megyébe érkezők lényegében nem éreznek jobb ellátási színvonalat a sűrűbb úthálózat ellenére. A közúthálózat tárgyalásánál meg kell említeni a közúti határátkelőket és egyéb, a szomszédos országokkal kapcsolatot teremtő úthálózati elemeket is. Vas megye határmenti elhelyezkedése folytán ez fontos szempont, mert - a közelmúlt viszonylagos elzártsága ellenére - jelenleg már viszonylag sűrű határokon átnyúló kapcsolatokkal rendelkezik. Nemzetközi, jelentős forgalmat bonyolító közúti határátkelők az alábbiak: Ausztria irányába: - Kőszeg - Bucsu - Rábafüzes Szlovénia irányába: - Felsőszölnök - Bajánsenye Turisztikai szempontból fontos a megyei kis-határátkelők szerepe is, amelynek részletes tárgyalásától a közeljövőben készítendő turizmusfejlesztési stratégiában nem lehet eltekinteni. Vasúti közlekedés A megye vasútvonalai részben fontos szerepet töltenek be az ország és az európai vasútvonalak rendszerében, a tranzit szállításban és a hazai forgalomban is. A korábban is üzemelő vasútvonalakon kívül lényeges szerepet tölt be a szlovéniai, adriai kapcsolatot biztosító Hodos - Bajánsenye - Zalalövő új vonal, amely 2000-ben nyílt meg és 2010-ben villamosították. Ez egyúttal az EU V. közlekedési folyosójának része, de egyszersmind az ország igen fontos K-Ny-i belföldi vonala és külső kapcsolati eleme, amely nagymértékben megnövelte a megye vasúti potenciálját. Jelentőségét mutatja, hogy a vonal forgalma a korábban vártaknál nagyobb mértékben fejlődik. Mindezeket erősíti a GYSEV Nyugat-magyarországi új szerepvállalása, amelynek hatására a folyamatban lévő és várható új vasúti fejlesztések alapjaiban változtathatják meg a megye vasúti közlekedésének minőségét. Ennek eredményeként villamosították az elmúlt években a Sopron Bük Szombathely Körmend Szentgotthárd vasútvonalat is. 47

48 Légi közlekedés A megyében nemzetközi járatok fogadására alkalmas repülőtér nincs, turisztikai célterületei légi úton egyelőre csak sportrepülőtereken keresztül érhetők el (Szombathely, Tokorcs). A korábban Vát és Porpác közé tervezett nemzetközi cargo repülőtér fejlesztése jelenleg nem tűnik reálisnak. Vízi közlekedés Vas megyének vízi személy- és áruszállításra alkalmas folyója nincs, ezért a vízi közlekedés közvetlen szerepet nem játszhat a megye életében. A Rába alkalmas a vízisportok művelésére, de ezek nem a közlekedési kérdésekhez, hanem a turisztikai, sport, szabadidős tevékenységekhez tartoznak, ezért azokban a fejezetekben kerülnek tárgyalásra Képzés Vas megyében 26 intézményben látnak el szakképzési feladatokat 43 feladatellátási helyen január 1-je után a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vált a legnagyobb szakképző intézményi fenntartóvá: összesen 19 intézményben, 33 feladatellátási helyen működnek iskolái. Az állami fenntartók közül még a Vidékfejlesztési Minisztérium, illetve a Belügyminisztérium is tart fenn intézményt, valamit a megyében két egyházi fenntartású szakképző intézmény is működik (3 feladatellátási hellyel), a magán szektort pedig 3 intézmény képviseli (4 feladatellátási hellyel). Középfokú OKJ-s szakképzés A legtöbben (OKJ) a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban tanulnak (549 fő - 22,7%). A Vas megyei, középfokú vendéglátás-idegenforgalmi szakképzést végző intézmények az alábbiak: - Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola (Sárvár) - Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola és Kollégium (Szombathely) - Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskola (Bük) - III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium (Szentgotthárd) - Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium (Kőszeg) Ha az állami fenntartású megyei szakiskolákban a gyakorlati képzés helyszínét és formáját vizsgáljuk, látható, hogy Vas megyében még az iskolai tanműhelyben szervezett gyakorlati képzés a meghatározó: a tanulók 49 %-a ebben a formában részesül gyakorlati képzésben csoportos vagy egyéni formában. A tanulószerződés részaránya csoportos vagy egyéni formában 40%. Ezzel szemben a két egyházi fenntartású szakiskolában a tanulók 73%-a vesz részt tanulószerződéssel a gyakorlati képzésben. 48

49 10. táblázat: OKJ-s szakmák típusa és hallgatószáma (2012) Állami fenntartásban Szakképzési Szakma működő intézmények terület tanulószáma Szakiskolákban oktatott OKJ szakmák tanulói létszámadatai Vas megyében 2012-ben Gazdasági-szolgáltatási Vendéglátás-idegenforgalom Cukrász 34 Gazdasági-szolgáltatási Vendéglátás-idegenforgalom Panziós, falusi vendéglátó 78 Gazdasági-szolgáltatási Vendéglátás-idegenforgalom Pincér 174 Gazdasági-szolgáltatási Vendéglátás-idegenforgalom Szakács 225 Gazdasági-szolgáltatási Vendéglátás-idegenforgalom Utazás-ügyintéző 13 Gazdasági-szolgáltatási Vendéglátás-idegenforgalom Vendéglős 25 Gazdasági-szolgáltatási Vendéglátás-idegenforgalom

50 6. Megújuló Vas megye 6.1. Turisztikai vonatkozású fejlesztések a megyében az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv keretében A as időszakra vonatkozó turisztikai fejlesztési tervek megvalósulásának értékelése A projekttérséget is nagyrészt magában foglaló Nyugat-Dunántúl as időszakra vonatkozó turisztikai fejlesztési stratégiája az alábbi stratégiai célokat fogalmazta meg: Mottóként: Csak azok a tisztán pozícionált térségek lehetnek sikeresek, amelyek tudatában vannak erősségeiknek, és megfelelő módon alkalmazzák a marketing és a PR eszközrendszereit! Átfogó célként: Egyértelműen tisztán pozícionált, turisztikai erőforrásait tudatosan és magas szinten kiaknázó, kínálatában folyamatosan megújuló, a hazai és nemzetközi piacon is versenyképes, erős belsőkohézióval rendelkező turisztikai régió értékesítése oly módon, hogy annak a térség- és vidékfejlesztésre, az eltartó-képességre gyakorolt pozitív hatása környezettudatosan valósul meg és a változás eredményei számszerűsíthetőek. A fenti tervezési időszak végén 2013-ban elmondható, hogy ezek a kitűzött célok csekély mértékben valósultak meg. A mottó vonatkozásában: A térség pozícionálása egyáltalán nem történt meg A turisztikai szereplők identitása, tudatossága nem jellemző a saját vállalkozáson túl A marketing és PR eszközrendszer nem került megfelelően alkalmazásra Az átfogó célok vonatkozásában: A térség pozícionálása egyáltalán nem történt meg A turisztikai szereplők identitása, tudatossága nem jellemző a saját vállalkozáson túl A kínálat egyes helyszíneket érintően fejlődött Hazai és nemzetközi piacon is versenyképes a térség volumenben, ugyanakkor áron alul Belső kohézió nem valósult meg A térség értékesítése nem valósult meg 50

51 A térség és vidékfejlesztésre kedvező hatással volt, de mindeme potenciál nem került kiaknázásra (pl. helyi termékek fokozottabb bevonása a kínálatba) Környezettudatosság termékelemek megjelentek, de általánosságban nem jellemző A változás eredményei számszerűsíthetőek, mennyiségben kedvező, minőségben átlagos vagy kedvezőtlen változásokkal, jellemzőkkel A régióspecifikus elvárások esetében: Több vendéget, de ne tömeget : megvalósult, növekedett a turisták száma Több bevételt, de nem igénytelenséget : részben, a térség fajlagos bevételei pl. szállásdíj tekintetében a fejlődés ellenére sem érik el az országos átlagot. Az időszak gazdasági folyamatainak köszönhetően az igénytelenség teret nyert. Több összhangot, de nem egyformaságot : a térségi folyamatok kifejezetten az ajánlás ellenkezőjét mutatják. A változatos eredményeknek többféle oka van. Egyrészt a stratégia összesen 10 fejlesztési irányt, prioritást nevezett meg, azaz tulajdonképpen egyet sem, hiszen 10 turizmusfejlesztési célról, mindegyiket prioritásnak tartva nem beszélhetünk egyszerre egy térségben. Ez a 10 prioritás a teljes termékkínálatot felölelte, aminek kivitelezése lehetetlen volt, különösen az átfogó cél, a pozícionálás tekintetében, hiszen fennmaradt a mozaikosság, a mindent fejlesztünk szemlélet. Ugyanakkor ez a széles fejlesztési igény nyilván megalapozott volt, hiszen minden területen fejlesztésre volt szükség a kínálat fejlesztése érdekében, ami az általános turisztikai infrastruktúrát segítette is, de az egyedi arculat és célcsoport orientált desztináció létrejöttét kifejezetten nem. A stratégia megvalósulásának másik nagy adóssága a belső kohézió, ma talán már térségi TDM szervezetnek neveznénk, - teljes lemaradása. Annak ellenére, hogy ezt kitűnően állapította meg a dokumentum, a turizmusban érdekeltek rendszeres, többféle tevékenységre kiterjedő együttműködése nem jött létre így pl. fejlesztések koordinációja, információszolgáltatás, értékesítés is elmaradt. Az egyes szereplők továbbra is saját szűkebb környezetükben gondolkodva végzik e tevékenységeket. A további célok, mint pl. elérhetőség javítása, vagy megfelelő humánerőforrás rendelkezésre állása témában kedvező változás nem következett be, a kihívások 2013-ban ugyanazok, mint 2006-ban. Az egyes turisztikai termékfejlesztési célok megvalósulását az alábbiak szerint értékelhetjük: 51

52 Egészségturizmus A dokumentum az egészségturizmus részeként a vízalapú egészségturizmust, a klimatikus turizmust és a fogászati turizmust határozza meg, azaz igen szűkkörűen, nem a nemzetközi standardok szerint értelmezi a termékkört. Továbbá tisztán elkülöníti a gyógy- és wellness turizmust. A térség fürdőhelyei a termékalapú tisztulási folyamat helyett éppen hogy fejlesztették mindegyiket, még hagyományaik és adottságaik ellenére is. A térségbeli klimatikus gyógyhely (Kőszegi-hegység) tematizálása ebbe az irányba egyáltalán nem történt meg. A fogászati turizmus a versenyszektornak köszönhetően folyamatosan fejlődött, de az igényes, hosszabb itt tartózkodás nem valósult meg, a messzebbről érkező Nyugat-európai vendégek számának csökkenésével kapacitásai nincsenek kihasználva. Ökoturizmus Jelentős egyedi fejlődések mentek végbe, illetve a szervezeti háttér is kedvező ezen a területen. Ugyanakkor a stratégiában jelzett zöld folyosó (Kőszegi-hegység Vas hegy Vendvidék Őrség Göcsej Hetés) nem jött létre, azaz a fejlesztések továbbra is szigetszerűen mentek végbe. Ez a desztináció közlekedési viszonyait figyelembe véve hangsúlyozottan szigetszerűnek tekinthető. Kulturális turizmus Az egyedi és vonalas fejlesztési célok részben megvalósultak: várfejlesztésekre, a Szt. Márton tematikus út fejlesztésére került sor, illetve a térség kulturális rendezvénykínálata is bővült, fejlődött. Ugyanakkor a kutatás alapján látható, hogy pl. a rendezvénykínálatról nem értesülnek megfelelő szinten a turisták. Családbarát kínálat Szolgáltatói szinten fejlődött, de a térség összességében nem tudott kiépíteni ilyen imázst. Ifjúsági turizmus Az ifjúsági turizmust érintően több vonzerőfejlesztés is történt, akár pl. ökoturisztikai fejlesztések vagy kalandparkok esetében, azonban a térség ifjúsági turizmusára a többi termék alakulása is befolyással lehetett, ami azonban külön nem mérhető. Senior turizmus 52

53 Az egészségturisztikai fejlesztéseknek köszönhetően a kiszolgálásuk javult, ugyanakkor a specializáció nem folytatódott a szegmens irányába. Az időszak során jelent meg a medical wellness, aminek lehet szerepe a célcsoport orientált fejlesztések megvalósításában. Falusi turizmus Az elsősorban a térség déli területein jellemző szállásforma, illetve termék sorsa piaci viszonyok között fejlődött, ugyanakkor a keresleti trendek nem feltétlenül kedveznek általában ennek a szegmensnek. Néhány desztinációban az utazás élményéhez szorosan kapcsolódik ez a kategória. A vidékfejlesztési forrásokból kapcsolódó vonzerőelemek is fejlesztésre kerültek, azonban az itt releváns pályázati rendszer (is) sok vitára adott okot. Aktív turizmus Az aktív turizmus keretében a hálózatos, biztonságos kerékpáros közlekedésre lehetőséget nyújtó kerékpárút-hálózat csak egymástól elszigetelten, kisebb léptékben bővült tovább, és nem alakult ki a kapcsolódó szolgáltatási rendszer sem egységesen. A víziturizmus a Rábán kisebb léptékben fejlődött, a további turisztikai termékcélok az egyes desztinációkban részben megvalósultak. A felmérések szerint a turisták kifejezetten keresett terméke az aktív turizmus, így az infrastrukturális hiányosságok itt is szembeötlőek. Bor és gasztronómia A témakör elsősorban a megvalósult rendezvényeken keresztül fejlődött. A helyi termékekre alapozott gasztronómia Kőszeg és az Őrség vonatkozásában épülhet be szervesen a kínálatba. Hivatás turizmus A térségben a konferenciahelyszínek szerényen fejlődtek, pl. a meglévő szálláskapacitásokhoz kötődően. A tervezett kiállítási és vásárközpont nem jött létre. A termék fejlesztése valószínűsíthetően kiemelten függ a térség megközelítési lehetőségeitől, illetve annak hiányától. 53

54 Összességében elmondható, hogy a as turizmusfejlesztési stratégia a térség vonatkozásában helyes célokat, irányokat fogalmazott meg, azonban ezt nem eléggé fókuszáltan tette. Ennek köszönhetően ellentmondásosak a célok is: egyedi arculatfejlesztés, miközben 10 termék fejlesztési prioritásként került kijelölésre. A stratégia céljai nagyrészt egyedileg, szigetszerűen, még nem komplex egységgé kovácsolódva valósultak meg. A helyszínek, helyi desztinációk ugyanakkor jó kiindulási alapot biztosíthatnak a továbbfejlődéshez. A stratégiai meg nem valósult elemeinek többsége a térségi turisztikai szervezeti háttér hiányára vezethető vissza, így a nem koordinált fejlesztések, értékesítés hiányára, az információáramlás, a marketingmunka elégtelenségére. Számszerűsítve a megyében között megvalósult fejlesztéseket megállapítható, hogy több mint 9 milliárd Ft Európai Uniós fejlesztési támogatás került turisztikai célra kiosztásra. Ennek eredményeként 1,96 Mrd Ft értékben szálláshelyi szolgáltatásfejlesztés, 350 M Ft értékben szálláshelyfejlesztés, 3,43 Mrd Ft értékben turisztikai attrakciófejlesztés, 1,81 Mrd Ft értékben fürdőfejlesztés, 768,6 M Ft értékben turisztikai szolgáltatás-fejlesztés, 445 M Ft értékben kerékpárút-fejlesztés, valamint 232 M Ft értékben turisztikai intézményrendszer-fejlesztés valósult meg. Az elnyert támogatási összeg tekintetében Vas megye legjelentősebb projektjei a szombathelyi történelmi városközpont kialakítása (1,35 Mrd Ft), büki Hotel Caramell fejlesztése (1 Mrd Ft), a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő fejlesztése (900 M Ft), illetve a kőszegi Jurisics vár fejlesztése (850 M Ft) voltak. A legmagasabb forráslehívást Bük (2,6 Mrd Ft) és Szombathely (2,07 Mrd Ft) érték el, emellett jelentős fejlesztési támogatás jutott Sárvár (1,17 Mrd Ft) és Celldömölk (1,01 Mrd Ft) projektjeire is Határon átnyúló projektek, projekttapasztalatok A gazdasági együttműködés támogatása (AT-HU) Tourist-Net Határtalan turizmus Nyugat-Pannóniában Burgenlandban: Együtt könnyebb! A projekt időtartama január március, a projekt ERFA támogatása , az összköltség

55 A projekt célja a határon átnyúló turisztikai hálózat kiépítése, együttműködés erősítése a határ menti turizmus szövetségei és intézményei, illetve a régió turisztikai vállalkozásai között, a régió turisztikai versenyképességének növelése, a turisztikailag elmaradott térségek felzárkóztatása, a szolgáltatások színvonalának emelése, új piacok és célcsoportok megnyerése, új munkahelyek teremtése, továbbá regionális turisztikai desztinációs iroda létrehozása. A projekt eredményei: rendezvények, találkozók, workshop-ok, tanfolyamok, szakszemináriumok, gyakornokcsere, csomagajánlatok kidolgozása, tanácsadás, kiadványkészítés, programajánló, honlap. A projektpartnerek a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Burgenlandi Vendégfogadók és Vendéglátók Egyesülete voltak. KNEIPP A Kneipp összeköt Határon átnyúló egészség- és turizmusfejlesztés a klasszikus Kneipp természetgyógyászat jegyében A projekt időtartama január május 31., a projekt teljes költsége , melyből pályázati ERFA támogatás Klasszikus KNEIPP természetgyógyászatra épülő határon átívelő egészségturisztikai együttműködés az ausztriai Kneipp Aktív Park és a Vasi Hegyhát területén. Ennek keretében: a szakmai együttműködés megerősítése és kiterjesztése, közös tudásbázis, módszertani háttér és képzési háttér megteremtésével, az osztrák tapasztalatok átvételével közös kínálat- és szolgáltatásfejlesztés megvalósítása, egységes minőségi követelmények szerint, továbbá széleskörű tudatformálás és marketing (szakmai és lakossági egyaránt). A projekt lehetőséget teremthet arra, hogy az aprófalvas, hátrányos gazdasági helyzetű vasvári kistérség végigvigyen egy országosan egyedülálló turisztikai kezdeményezést, amely nagyban segítheti felzárkózását. A projekt vezető partner a Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás, projektpartnerek az Österreichischer Kneippbund Landesverband Steiermark, illetve a Magyarországi Kneipp Szövetség. alpannonia - Határtalan vándorlás Határon átnyúló Prémium Turistaút előkészítése és kialakítása Kőszegtől a Semmeringig és tovább a Joglland Waldheimat régióba. 55

56 A projekt időtartama június december, az ERFA támogatás mértéke , míg az összköltség Az alpannonia osztrák-magyar határon átnyúló együttműködés eredményeként létrehozott, közel 150 km hosszú túraútvonal, mely az alsó-ausztriai Semmering-től, valamint a stájerországi Fischbach-tól egészen Kőszeg városáig vezet. A projekt célja az osztrák és magyar bakancsos túraút-hálózat összekapcsolása, egy 6 napos élménytúra, határtalan változatosság nyújtása, valamint a Vas Megyei Önkormányzat partnerségével a Velemi Régészeti Park kialakítása, berendezése. A projekt vezetője: Tourismusregion Oberwart-Bad Tatzmannsdorf, osztrák partnerek: Wiener Alpen, Tourismusregion Joglland/Waldheimat, magyar partnerek: Írottkő Natúrparkért Egyesület, Kőszeg, Bozsok, Velem és Cák Önkormányzata, Szombathelyi Erdészeti Zrt. és Vas Megye Önkormányzata. ÖRRAGO Kompetencia Hálózat az ŐRSÉG-RÁBA-GORIČKO hármashatár Natúrpark mintarégióvá fejlesztéséért A projekt időtartama szeptember 2012.szeptember, a projekt ERFA támogatása , a projekt összköltsége pedig A projekt célja az ökoturisztikai kínálat és a regionális termékpaletta minőségének fokozásával, valamint a három régió természeti és kulturális erőforrásainak megőrzésével a hármashatár natúrpark - a határon átnyúló együttműködés szempontjából - mintaértékű régióvá fejlesztése. A hármashatár natúrpark pozicionálása, mint páratlan szépségű trilaterális természeti és kerékpáros régió, az ökoturisztikai kínálat minőségének javítása és új vendégrétegek megnyerése, valamint az infrastruktúra és a természeti térség jól működő menedzsmentje állnak előtérben. PILGRIMAGE AT-HU Zarándoklás és búcsújárás Közép-Európában - Zarándokutak közép-európai hálózatának kiépítése - az osztrák-magyar határtérségben A projekt időtartama 2009 március-2013 június, a projekt teljes költsége A projekt alapvető célja a már fennálló és az újonnan kialakított zarándok és búcsújáró kezdeményezések hálózatának kialakítása. A célkitűzések kiterjednek a szervezetfejlesztésre, a zarándokutak fejlesztésére (fennálló úthálózat hiányzó szakaszainak kijelölése, útirányítási rendszerek 56

57 kialakítása), a turisztikai és spirituális kínálatfejlesztésre (előjegyezhető ajánlatok, zarándoktúra vezetők képzése, illetve a turisztikai értékesítésre, marketingre. A projekt vezetője a Regionalmanagment Burgeland, míg a projektpartnerek: Vas megyei Önkormányzati Hivatal, Szent Jakab-út Fejlesztésért Egyesület Ausztria, Nö-mitte Regionális Szövetség, Alsó-Ausztria Reklám Kft., Sopron-Fertőd Kistérségi Többcélú Társulás. Natur-Kulinarium Régiók kertjei és kulturtájai kínálta, új élménylehetőségek turisztikai és képzésközpontú fejlesztése és megvalósítása A projekt időtartama február június, az ERFA támogatási összeg ,33, az összköltség pedig ,33. Projekt céljai többek között új, innovatív élménykínálat kidolgozása, környezettudatosság, a távlatokban való gondolkodás és a regionalitás, a természeti sajátosságokra, értékekre épülő ajánlatok minőségi fejlesztése, a turizmus és a mezőgazdaság összekapcsolása, új módszerek felkutatása a régiók természeti és kulturtájainak megismertetése céljából, továbbá egy gyökérnéző kert és két "Sokszínűség kertje" kialakítása Vas megyében. A projektpartnerek: Tourismus-Regionalverband Oststeiermark, Vas Megyei Önkormányzat, Forschung Austria, Forstamt und Landwirtschaftsbetrieb der Stadt Wien. Bio Az ökomobilitás, a közlekedés és a regionális elérhetőség javítása (AT-HU) GreMo Pannonia Határon átnyúló mobilitás Burgenland Nyugat-Magyarország területén A projekt időtartama április december, az ERFA támogatás mértéke , a projekt összköltsége A projekt átfogó intézkedési csomagot irányoz elő a Burgenland / Nyugat-Magyarország terület ökomobilitásának és regionális elérhetőségének javítására. A projekt célja mobilitási központok - mint közösségi- és kerékpáros közlekedést koordináló helyek - hálózatának kiépítése, határon átnyúló közlekedési szövetség létrehozásának vizsgálata, a határon átnyúló mobilitás és elérhetőség javítása a 57

58 peremvidékek jobb bekapcsolásával, határon átnyúló közösségi közlekedési információs rendszer megvalósítása, a határon átnyúló kerékpáros közlekedési hálózat és közösségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése, a régión belüli regionális elérhetőség és a mobilitás javítása, továbbá a regionális központok elérhetőségi minőségének a javítása. A projektben együttműködik a Burgenlandi Tartományi Kormányzat, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút, a Keleti Régió Közlekedési Szövetség (VOR), az ÖBB Postbus és az ÖBB Személyszállítási Rt. LANDMARK-RUBBER HATÁRKŐ-RADÍR - közösen a határtérség átjárhatóságáért A projekt időtartama április január, az ERFA támogatás mértéke , az összköltség A projektben magyar oldalon a határátkelés megoldása szerepel Nikitsch felé és Lutzmannsburg felé oly módon, hogy az út elkerülje a fürdő komplexumot, osztrák oldalon pedig az ökomobilitás népszerűsítése a fő vonulat. Osztrák oldalon előkészítették a "Sunny Bunny's Rolling Days" ökoturisztikai programot. A projektpartnerek Zsira Község Önkormányzata, Sopronhorpács Község Önkormányzata, illetve a Sonnentherme Betriebsges MBH voltak. CYCLING AT-HU Határtalan kerékpáros élmény A projekt időtartama július február, a projekt ERFA támogatása , az összköltsége A projekt fő célja a kerékpáros élmény fogalmának pozicionálása a határtérségben piac-konform kerékpár-turisztikai kínálat fejlesztése, értékesítése, ill. minőségbiztosítási tevékenységek megvalósítása által. A projekt keretében megvalósításra kerül a határtérség kerékpáros infrastruktúrájának fejlesztése (kerékpárút építése Narda és Schandorf között, táblázás, kerékpáros határátkelők kialakítása), a térségi természeti és kultur-turisztikai attrakciókon alapuló kínálat fejlesztése, kerékpár-turisztikai kínálat 58

59 fejlesztése által a határtérségben eltöltött vendégéjszakák számának növelése, és a turisztikai értékteremtés elősegítése, a projekttérség lakosságának tudatformálása a kerékpáros élmény témájában, továbbá közös marketingstratégia kidolgozása az ajánlatok pozicionálása érdekében. A projekt vezető partnere a Tourismusregionalverband Oberwart Bad Tatzmannsdorf, projektpartnerek a Savaria Turizmus Nonprofit Kft., a Steirisches Thermenland Marketing GmbH és Narda Község Önkormányzata. A természeti erőforrások menedzsmentjének javítása (AT-HU) PaNaNet Burgenlandi és nyugat-dunántúli természetvédelmi területek hálózata A projekt időtartama július december 31., az ERFA támogatás összege ,a teljes projektköltség: A projekt célkitűzése a természetvédelmi területek elfogadottságának növelése, a népesség tudatformálása a védett területek értékeivel, az életminőséghez és a gazdasághoz való hozzájárulásukkal, a pannóniai természetvédelmi területeknek, mint a természeti élmény, meghatározó turisztikai kínálati elemeként történő pozicionálása, illetve a jelenlegi kínálat minőségi továbbfejlesztése, és új, célcsoport orientált természetturisztikai kínálat kialakítása. A projekt tartalma új látogatói programok, több térséget lefedő kombinált ajánlatok kialakítása, HR képzés és továbbképzés, koordinált PR tevékenység a régiókban, a PaNaNet térség meghatározott piacokon való bemutatása, a látogatói infrastruktúra fejlesztése, natúrpark iskolák kialakítása Burgenlandban, továbbá közös kínálat kidolgozása a helyi vendéglátók és szállásadók képviselőinek bevonásával. A projektpartnerek a Regionalmanagement Burgenland GmbH, Nationalpark Neusiedlersee- Seewinkel, Fertő-Hansági Nemzeti Park, az Őrségi Nemzeti Park, illetve a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. 59

60 Szlovénia-Magyarország Operatív Program (SI-HU) BIO EXPERIENCE Hosszútávú vidékfejlesztésre való ösztönzés új turisztikai kínálattal, szolgáltatással integrált "Bio élmény" termékkel Az elnyert közpénzes finanszírozás mértéke ,04, melyből ,57 ERFA által támogatott. A projektpartnerek az alábbiak: Razvojna agencija Sinergija, Center za zdravje in razvoj Murska Sobota, Ekološki center SVIT Pomurje Gornja Bistrica, CELODIN Zalai Alapítvány, Natúrpark Térségfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. TOURISM & MEDIA Turisztikai desztináció és rendezvények ismertségének növelése és a turisztikai infrastruktúra korszerűsítése a Muravidéken, Vas és Zala megyében A projekt megvalósításának ideje február január 31., a projekt összköltségvetése A projekt célja a szlovén-magyar határvidék közös kulturális turisztikai desztinációjának fejlesztése, az emberek, szervezetek és intézmények közötti határon átnyúló és folyamatos együttműködés megerősítésével, az európai azonosságtudat megteremtése mellett a helyi identitás, tudatosság megőrzése, új, közös, határon átnyúló marketingtevékenység, ehhez kapcsolódóan a turisztikai és kulturális szolgáltatások fejlesztése, infrastruktúrájának modernizálása, közös marketingtevékenység alapjainak lefektetése, értékesítési koncepció kidolgozása. A projekt közvetlen célja a térség kiemelt rendezvényeinek népszerűsítése, közös programelemek kidolgozása, szombathelyi turisztikai iroda fejlesztése, 24 órás információszolgáltatást biztosítása, többnyelvű, nyomtatott kiadványok és DVD-k készítése, továbbá marketingtevékenység végzése. Projektpartnerek: a Szlovén RTV Magyar Műsorok Stúdiója, az AGORA Szombathelyi Kulturális Központ, Szombathely, valamint a Régió Menedzsment Nonprofit Kft. 60

61 Harmóniában a tájjal Natura 2000 élőhelyek fenntartható hasznosítása a szlovén-magyar határ mentén A projekt összköltségvetése A projekt fő célja a Natura 2000 hálózat biológiai sokféleségének megőrzése a szlovén-magyar határ mentén a terület természeti, gazdasági és társadalmi adottságaira alapozott fenntartható tájhasználati modell kidolgozásával, a fenntartható és a biológiai sokféleséget megőrző tájhasználat potenciáljainak felmérése az Őrség, a Goričko és a Mura Natura 2000 területeken, a területek Natura 2000 élőhelyeinek, növényeinek és nappali lepkéinek feltérképezése. Cél továbbá a nappali lepkék közös atlaszának elkészítése, a gazdasági és társadalmi viszonyok és lehetőségek felmérése, új mezőgazdasági és turisztikai termékek kifejlesztése, a termékek piacképességének növelése helyi védjegy kialakításával, a természetbarát gazdálkodás közös kritériumrendszerének kialakítása, gazdálkodók felé történő kommunikációja, zöld pont rendszer bevezetése, a biológiai sokféleség megőrzése a fenntartható tájhasználat megvalósításával. Turisztikai célként megjelenik az Őrség, a Goričko és a Mura Natura 2000 területek élőhelyeit, növényeit és nappali lepkéit bemutató turista kalauzok készítése, valamint a természetbarát gazdálkodást bemutató kiadványok és játékok készítése és terjesztése. Projektpartnerek: Goričko Tájvédelmi Park, Prlekija Fejlesztési Ügynökség, Apátistvánfalva Község Önkormányzata, Ökologiai Centrum SVIT, Őrségi Nemzeti Park. FUTUR Határon átnyúló turisztikai platform A projekt 2012 áprilisával indult, zárása március 31-én lesz, összértéke 603 ezer, melyből az ERFA támogatás 504 ezer. Projekt célja egy közös regionális turizmus stratégia kidolgozása, a közös felmérések, adatbázisok segítségével egy Történelmi kastélyok és várak leltár elkészítése Vas megye területén, Zala megyében a keszthelyi HELIKON Kastély Múzeumban és Szlovéniában egy virtuális tárlatvezető rendszer kiépítése, egy projekt honlap létrehozása, továbbá workshopok szervezése, szakmai kiállításokon való megjelenés és ehhez új marketing, promóciós anyagok készítése. 61

62 A projekt partnerei: Vas Megyei Önkormányzati Hivatal, Muravidéki Regionális Fejlesztési Ügynökség, Helikon Kastélymúzeum Keszthely, Moravske Toplice Önkormányzat, Ljutomer Önkormányzata, Lendva Önkormányzata, Krizevci pri Ljutomer Önkormányzata, Grad Önkormányzata, Beltinci Önkormányzata, Apace Önkormányzata. A projekt időtartama alatt a kulturális örökség kerül Vas és Zala megye, valamint a Muravidék közös idegenforgalmi kínálatába, elsősorban a várak és a kastélyok révén. A Futur projekt fő célja a Muravidék, valamint Vas és Zala megye idegenforgalmi vonzerejének növelése. Múltunk közös értékei élő örökségünk Az együttműködési terület vonzerejének növelése A projekt időtartama július június, a projekt teljes költségvetése ,57, melyből az ERFA támogatás ,64. A projekt elsődleges célja közös kezdeményezések és szinergikus hatások generálása a térségfejlesztésben, melyek megalapozhatják a közös kulturális erőforrások maximális hatékonyságú hasznosíthatóságát. A tervezett akciók különösen az örökségvédelem és azon keresztül a kulturális turizmus előmozdítására irányulnak. Olyan összehangolt rendszerek kialakítása és innovatív módszerek alkalmazása a cél, melyek új lehetőségeket nyitnak a passzív kulturális vagyon aktív térségfejlesztő erővé válásához. Erős törekvés a térségi identitás erősítése, ami alapot nyújthat a térség arculatának megfogalmazásához és külső promóciójához is. A projekt keretében és hatására kialakítani szándékozott szervezetközi hálózatok, infokommunikációs kapcsolódások révén elérhető konkrét előnyök kihasználása mellett deklarált cél a mintanyújtás, a hálózatok fenntartható modelljeinek megalapozása is a térségben. A projekt közvetlen hatásaként számos kutatási eredmény, kulturális produktum, ismeretekben és élményekben gazdagodó ember, megszülető intézmény, megjelenő kiadvány és létrejövő adatbázis sorolható fel, de a legfontosabb eredménynek a mindezek révén belső kapcsolathálóiban és identitásában erősödő, kulturális értékekkel gazdagodó, dinamikusabbá váló, a külvilág számára vonzóbb térség létrejötte tekinthető. A vezető partner szervezet a Vas Megyei Önkormányzati Hivatal, a partnerszervezetek a Zala Megyei Önkormányzat, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség és a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága. 62

63 REG-NET projekt Területi információs- és fejlesztési hálózat kialakítása Projekt költségvetése összesen , amelyből ERFA támogatás ,70. A projekt célja határtérség közös erőforrásaira alapozó, hálózati alapú területfejlesztési program elindítása, egységes területi információs háttér felépítése, közös ernyőszervezet létrehozása, valamint a gyakorlati kooperáció erősítése. A REG-NET Vas és Zala megye, valamint Pomurje és Prodavje területek szervezeteinek összehangolt stratégiai felkészülését segíti a évekre, valamint előkészíti egy tartós területfejlesztési konzultációs fórum és ernyőszervezet megalakítását a határtérségben. A projektben elvégzésre került a szlovén-magyar határtérség együttműködő szervezeteinek hálózati elemzése, megkezdődött a közös területi információs rendszer (GIS) kidolgozása és egy területfejlesztési konzultációs fórum és ernyőszervezet szakmai koncepciójának előkészítése. A REG-NET projekt partnerei Vas és Zala megye, valamint Pomurje és Prodavje területek szervezetei. Pannon Gasztronómiai Élmények A projekt időtartama szeptember december 31. A teljes projektösszeg ,55. A projekt célkitűzése új turisztikai termékek kifejlesztése, a gasztronómiai kínálat minőségi bővítése, a gasztronómiai kultúra hagyományainak megőrzése, a vendéglátó vállalkozók képzése és továbbképzése, valamint turisztikai desztináció fejlesztése volt. A projektnek köszönhetően a határmenti térség vállalkozóinak együttműködési lehetőségei szélesedtek, a helyi gasztronómiai kínálat gazdagodott, a szomszédos térség sajátosságainak megismerése és a bevált gyakorlatok cseréje megvalósult, ezen felül a térségre jellemző gasztronómiai különlegességek felkutatása, kínálatba építése is megtörtént. A projektpartnerek a Muraszombati Területi Kézműves Kamara, a Muravidéki Finomságok Promóciója és Védelme Egyesület, a Turisztikai Információs Központ, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft és a Zalai Borút Egyesület voltak. 63

64 Egyéb határon átnyúló projektek Jó szomszédok - magyar-szlovén határmenti turisztikai programok A projekt időtartama szeptember december 31., a projektösszeg Ft volt. A projekt célja, hogy hozzájáruljon a turizmus fejlesztéséhez a magyar és szlovén határ menti, kevésbé ismert célterületeken, erősítse a határon átnyúló együttműködést a turisztikai szervezetek között, közös marketing tevékenységet végezzen az idegenforgalom területén, valamint a turisztikai szolgáltatásokról szóló tájékoztatás színvonalát emelje. A projekt eredményei magyar-szlovén, angol-német nyelvű kiadvány, 100 turisztikai ajánlat kidolgozása és a szervezett szakmai programokon 260 vállalkozás szakmai információkkal való ellátása. A projektpartnerek a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Gospodarska zbornica Slovenije voltak. Kiváló Európai Desztinációk EDEN Az Európai Bizottság 2006-ban indította útjára a Kiváló Európai Desztinációk projektet (European Destinations of Excellence - EDEN). A projekt célja elsősorban az olyan, környezeti, társadalmi fenntarthatóságot biztosító desztinációk díjazása, amik az adott ország belföldi turizmusában ismertek és nemzetközi piacon is versenyképesek lehetnek. A díjjal különböző marketing és szakmai támogatások nyerhetőek, aminek köszönhetően az európai szintű turisztikai szakmai hálózatokba is lehet csatlakozni, illetve konkrét marketingtevékenységre is sor kerülhet. A díjazottak nemzeti szinten lebonyolításra kerülő pályázatok keretében választják ki, évente változó témakörben. Ennek keretében az első magyarországi kiírást, ami a Legjobban fejlődő vidéki desztináció volt, az Őrség nyerte meg. Két évvel később az Írottkő Natúrpark nyerte el a díjat a Legjobb ökoturisztikai desztináció témakörben. A két díj a turisztikai marketingmunka, szakmai hálózatfejlesztés mellett lehetőséget biztosított közös turisztikai termékfejlesztésre is egy EDEN-ből EDEN-ben című rendezvény létrehozásával, aminek keretében a vendégek mindkét desztinációt felkereshetik busszal vagy akár gyalog. Az EDEN díj a fentieken túl hozzájárult a helyi lakosság, illetve a turizmusban érdekelt szereplők identitásának erősödéséhez is, akik szakmai tevékenységük, együttműködésük elismerésének is tartották ezt a díjat. 64

65 7. Elsődleges kutatás eredményei 7.1. Vas megyei turisztikai szereplők véleményei elsődleges kutatás alapján A Vas megye turisztikai szolgáltatói valamint vendégkörében végzett elsődleges kutatás alapján fejlesztési prioritásként rajzolódott ki elsőként a kerékpáros és közúti infrastruktúra fejlesztése, egységes és közös marketingtevékenység erősítése, helyi termék értékesítés, felhasználás fejlesztése, rendezvény- és programszervezés, szabadidős tevékenységek fejlesztése, desztinációs csomagajánlatok összeállítása és értékesítése, valamint programszervezés, animáció, szabadidős tevékenységek. Mindezek mellett fontosnak bizonyult a fejlesztések összehangolása, összefogás, szezonhosszabbítás, kapacitás-bővítés, térségi TDM létrehozása, térségi honlap működtetése, természetes vizek kihasználása, humán erőforrás képzés, pályázati lehetőségek megosztása, térségi kínálat belső megismerése, szolgáltatói szemléletformálás (térségben gondolkodás). A megnevezett kihívások nagy részére válasszal szolgálhat egy megyei alapú, térségi szintű TDM szervezet létrehozása, mely elsődleges feladatköre a desztináció piacra vitele, így a fenti elvárások jó alapul szolgálhatnak egy térségi TDM szervezet ellátandó tevékenységeinek meghatározásához. A évi szolgáltatói felmérés eredményei Milyen tevékenységet folytat az Ön által képviselt vállalkozás, szervezet? A felmérésben a válaszok alapján 105 szolgáltató vett részt, melyből 55 szállásadó, 26 vendéglátó, 17 attrakciót üzemeltető, és 7 egyéb turizmussal kapcsolatba hozható - vállalkozás. Honnan érkeznek az Ön vendégei? A vendégek küldő terület szerinti megoszlása a turisztikai szolgáltatók szerint a következőképpen alakult: azonos arányban (29-29%-ban) érkeztek a Nyugat-Dunántúl Régióból és a többi belföldi megyéből, 24%-uk Budapestről, 32 %-uk külföldről. A kérdésre adott válaszok alapján tehát erőteljes a régión belüli közlekedés, a felmérésből azonban nem vizsgálható az összefüggés, hogy ez mennyire vendégéjszakához vagy inkább vendéglátóhelyhez vagy attrakcióhoz kötődő forgalom. 65

66 Az ön tapasztalatai szerint vendégei honnan tájékozódnak utazásuk előtt? A szolgáltatók tapasztalatai szerint a térségbe érkező vendégek leginkább online (80 említés szerint) és korábban itt járt ismerőseiken (60 említés szerint) keresztül próbálnak hozzájutni az utazás előkészítéséhez szükséges információkhoz, de meghatározó a saját tapasztalat is. 8. diagram: Vendégek utazást megelőző tájékozódási szokásai a szolgáltatók szerint (db) Az ön tapasztalatai szerint vendégei honnan tájékozódnak utazásuk előtt? Egyéb Útikönyvek Utazás kiállítás Televízió / Rádió Tourinform iroda Hírlevél Nyomtatott újság, magazin Utazási iroda Saját korábbi tapasztalat Korábban ott járt személyek Internetes honlap Ön szerint honnan lehetne még több vendéget / turistát a térségbe csalogatni? A megkérdezett szolgáltatók 48,6%-a szerint újabb vendégeket külföldről lehetne a térségbe hozni, 31%-uk szerint belföldről lehet több vendéget Vas megyébe invitálni, míg 20%-uk szerint Budapestet szükséges megcélozni. Ön szerint mely területen van még lehetőség versenyképes termék(ek) kialakítására és sikeres piacra vezetésére? A megkérdezett szolgáltatók leggyakrabban a szabadidő- és aktív turizmus fejlesztésében látnak előrelépési lehetőséget, ami kerékpározás tekintetében például jó alkalmat ad a térség vonzerejének hálózatossá tételére, összekötésére. Ezt követően a kulturális turizmus, bor- és gasztronómia, valamint a rehabilitáció és egészségmegőrzés kerültek potenciális fejlesztési irányként megnevezésre. 9. diagram: Potenciális termékfejlesztési irányok a szolgáltatók szerint (db) 66

67 Ön szerint mely területen van még lehetőség versenyképes termék(ek) kialakítására és sikeres piacra vezetésére? Kongresszusi turizmus Szépészet, fogászat Wellness turizmus Falusi turizmus Vallási turizmus Sport turizmus Rehabilitáció, egészségmegőrzés Bor- és gasztronómiai turizmus Kulturális turizmus Szabadidő- és aktív turizmus Soroljon fel 3 olyan fejlesztést, amely a megye turizmusának fellendítéséhez szükséges! Ennél a kérdésnél leggyakrabban a kerékpáros és közúthálózat fejlesztése, egységes térségi marketingtevékenység, programfejlesztés és rendezvényszervezés, valamint a megyén belüli együttműködés erősítése merültek fel fejlesztendő területként. Ön szerint az év mely szakában és mivel szükséges erősíteni a turisztikai kínálatot? A desztinációs sajátosságokon túl általános igény fogalmazódott meg a desztinációs csomagajánlatok, programkínálat és rendezvények fejlesztésére, az egységes marketing-kommunikációra, szezonhosszabbító intézkedésekre. Az Ön vállalkozása milyen eszközöket használ leggyakrabban vállalkozása/ szervezete megismertetésére? A szolgáltatók a vendégigényeknek megfelelően a hangsúlyt az online megjelenésre (80 fő), így hirdetésekre, honlap üzemeltetésre, közösségi média megjelenésre helyezik, ezt követően a szájreklámra (55 fő) kívánnak hatással lenni, amit leginkább a vendégelégedettségi felmérések tudnak alátámasztani. 67

68 10. diagram: Szolgáltatók körében leggyakrabban használt marketingeszközök (db) Internet, közösségi média CD, DVD, reklámfilmek Az Ön vállalkozása milyen eszközöket használ leggyakrabban vállalkozása/ szervezete megismertetésére? Szájreklám Saját kiadvány Kiállítás / Vásár Helyi média Országos média Study-Tour Egyéb Az Ön vállalkozása, szervezete hogyan értékesíti szolgáltatásait? Értékesítés esetében az online, telefonos szolgáltatás-foglalási lehetőség meghatározó, emellett közel azonos arányt képvisel az utazási irodán keresztüli és kizárólagos helyszíni foglalhatóság. Összefogás és csomagajánlat hiányában tehát a szolgáltatói értékesítés a leggyakoribb. Az Ön szervezete vett-e már részt más szervezettel/szervezetekkel turisztikai projektekben, turisztikai termék vagy programcsomag kialakításában? A más szolgáltatókkal közös turisztikai termék- vagy csomagajánlat-fejlesztésben való részvétel és annak elmaradása közel azonos arányban valósult meg. Általánosságban megfigyelhető, hogy az alacsonyabb vendégforgalommal rendelkező településeken / térségekben gyakrabban valósult meg az ilyenfajta összefogás, mint a nagy vendégforgalmat lebonyolító fürdővárosokban. Ha nem, akkor mi akadályozta meg Önt eddig az összefogás kialakulásában? A válaszadók jelentős része (65%) nem zárkózott el ugyan az összefogástól, de proaktívan nem is kezdeményezte azt, így a térségi összefogás erősítése a körvonalazódó térségi TDM szervezet elsődleges feladataként határozható meg. Alacsony részük (9%) vallotta magát bizalmatlannak vagy érdektelennek az együttműködésekkel kapcsolatban, míg 15%-uk idő vagy pénzhiány miatt nem vett részt eddig más szolgáltatókkal közös projektben. További 9%-uk kivárja az együttműködések sikerességét a csatlakozással. 68

69 11. diagram: A szolgáltatókkal, más szervezetekkel való összefogás elmaradásának okai (db) Ha nem, akkor mi akadályozta meg Önt eddig az összefogás kialakulásában? Nem szeretném a konkurenciát erősíteni vele Annyi rosszat hallottam már az ilyen Fölösleges, mert jól működik a vállalkozásom Nem bízom a többi térségi szolgáltatóban Nincs időm ilyesmire Nincs pénzem ilyesmire Kivárom, hogy jól működik-e az együttműködés Még nem volt senki a térségünkben, aki megszervezze Nem kerestem meg más szolgáltatókat, de engem sem ők Ön szerint milyen lehetőségek vannak a térség turizmusában dolgozók számára, hogy megismerhessék a térség más, kapcsolódó szolgáltatásait, attrakcióit? A térség termékeinek, szolgáltatásainak megismerésére leginkább a workshop-okot, fórumokat (45 fő), szolgáltatói hírleveleket (38 fő), valamint saját szervezésű study tour-okat (35 fő) tartották alkalmasnak, a jövőben ezeket a platformokat célszerű erősíteni. Ön melyik lehetőséget használta már ki? A válaszadók többsége ugyancsak a fórumokat, workshop-okat, illetve szolgáltatói hírleveleket (37-37 fő) emelte ki, így ezeket érdemes erősíteni. 12. diagram: A térség szolgáltatásainak megismerésére szolgáló lehetőségek kihasználása (db) Ön melyik lehetőséget használta már ki? Egyéb Konferenciák Szakmai szervezet konzultációja Külső szervezésű Study-Tour Saját szervezésű Study-Tour Workshop, tapasztalatcsere, fórum Térségi turisztikai szereplők hírlevele

70 Használ-e, árusít-e Ön helyi termékeket, és ha igen, mi a tapasztalata? Azon szolgáltató, aki belekezdett helyi termék értékesítésébe (a válaszadók közül 44-en), túlnyomó többségben elégedett (39 fő), így a helyi termék értékesítés a meglévő tapasztalatok bemutatásával várhatóan könnyen elterjeszthető a többi szolgáltató körében is. Ha nem használ, miért nem használ/értékesít helyi terméket? A legtöbben információhiányra, megfelelő termelő, beszállító hiányára hivatkoztak a helyi termék felhasználás eddigi elkerülésével kapcsolatban, továbbá fontos indok volt a jogszabályi háttér szabta, nehezen betartható feltételek megléte is. Milyen sikereket ért el az Ön által képviselt vállalkozás eddig? A válaszadók leginkább azt értelmezték sikerként, hogy a vállalkozásuk a válság ellenére is pénzügyileg fenntartható vagy sikeres maradt, valamint a nyújtott szolgáltatás színvonalával vendég és szakmai elismerésre egyaránt szert tettek (díjak). Milyen kudarcok érték/érik az Ön által képviselt vállalkozást/szervezetet? Gyakran említett kudarcélmény volt szolgáltatói oldalról a pályázati, fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás nehézsége, valamint a kedvezőtlen gazdasági környezet. Ön, vagy vállalkozása tagja e helyi TDM szervezetnek? A megkérdezett vállalkozók 82%-a tagja a megyében működő valamely TDM szervezetnek. 13. diagram: Szolgáltatók TDM szervezeti tagsága (%) Ön, vagy vállalkozása tagja e helyi TDM szervezetnek? Nem 18% Igen 82% 70

71 Ön mit vár (el) egy TDM szervezettől? A szolgáltatói válaszok közül toronymagasan vezet a TDM szervezetekkel szembeni elvárások között a marketingtevékenység és összefogás, ami a térségi TDM létjogosultságát erősen alátámasztja. TDM szervezetek vezetőivel készített interjúk eredményei Az elsődleges felmérés során mélyinterjú keretében a megye turizmusának gazdái, azaz a Vas megyében működő TDM szervezetek és turisztikailag jelentős, TDM-jellegű szervezetek vezetői is megkérdezésre kerültek, melyek az alábbiak voltak: - Bük, Bükfürdő Közhasznú Turisztikai Egyesület (150 tag) - Ság hegy Térsége Turisztikai Egyesület (28 tag) - Sárvár Tourist & TDM Nonprofit Kft. (54 tag) - Savaria Turizmus Nonprofit Kft. (72 tag) - Vasi Hegyhát-Rábamente Közhasznú Turisztikai Egyesület (69 tag) - Írottkő Natúrparkért Egyesület (120 tag) - Őrségi Nemzeti Park (220 tag) - Szentgotthárd és Térsége Turisztikai Egyesület (25 tag) Az interjúk eredményei az alábbiakban kerülnek bemutatásra. Mikor alakult a szervezet? Az interjú során megkérdezett szervezetek közül az Őrségi Nemzeti Park és Írottkő Natúrparkért Egyesület korábban, míg a TDM szervezetek a TDM szervezetfejlesztés támogatására kiírt pályázatok hatására (2009 után) jöttek létre. Mennyi a desztinációs vendégéjszakaszám? A megyében realizálódó vendégéjszaka számoknál megfigyelhető, hogy az összes Vas megyében eltöltött vendégéjszaka 83% köthető a Gyógy- és Wellness fürdőkhöz kapcsolódó desztinációkhoz. 71

72 14. diagram: Megkérdezett szervezetek területén realizálódó vendégéjszakaszám (2012, %) Desztinációs vendégéjszakaszám 46% 1% 2% 3% 3% 5% 6% 34% Ság hegy Vasi Hegyhát Írottkő Szentgotthárd Őrség Savaria Sárvár Bükfürdő Hogyan változott a taglétszám a TDM szervezet megalakulása óta? A megkérdezett szervezetek tagszáma leginkább legalább 20%-kal nőtt, csupán 1 esetben fordult elő a taglétszám negatív irányú változása. 15. diagram: Megkérdezett szervezetek tagszám-alakulása a szervezet létrejötte óta (db) Taglétszám alakulása megalakulás óta %-ot meghaladóan nőtt 1-20%-kal nőtt Nem változott 1-20%-kal csökkent 20%-ot meghaladóan csökkent Az önkormányzati hozzájárulás mértéke a befizetett, állami támogatás nélküli IFA arányában Az idegenforgalmi adó aránya a költségvetésben teljesen szórt képet mutat, van olyan desztináció, ahol az IFA egyáltalán nem kerül átadásra a turisztikai szervezetnek (Szentgotthárd), ám van, ahol ez a mérték meghaladja a 70%-t is. Fontos lehet a jövőre tekintve az állami szabályozás, mely meghatározná a desztinációk számára kötelezően átadandó IFA mértékét. 72

73 16. diagram: Önkormányzati hozzájárulás mértéke (%) Önkormányzati hozzájárulás mértéke a befizetett IFA arányában (állami támogatás nélkül) Szentgotthárd Őrség Sárvár Bük Vasi Hegyhát Szombathely Ság hegy Írottkő NP 0% 20% 40% 60% 80% Ön szerint milyen elvárásokat támasztanak a szolgáltatók a TDM szervezet felé? A TDM szervezetek működésével szemben támasztott leggyakoribb elvárások elsősorban az értékesítéshez kötődnek, így a több vendég, megjelenési lehetőség biztosítása, promóciós tevékenység végzése és programcsomagok összeállítása kerültek megnevezésre, mely elvárások egy térségi TDM szervezet létjogosultságát erősítik. Emellett többek szerint fontos ellátandó feladat az információs iroda működtetése, illetve a tagok közötti együttműködések elősegítése. 17. diagram: TDM szervezetek felé támasztott szolgáltatói elvárások (%) TDM szervezet felé támasztott elvárások Közös beszerzés Garantált programok Rendezvényszervezés Pályázatok benyújtása Képzés Programcsomagok összeállítása Tagok közötti együttműködés Promóciós tevékenység Információs iroda Megjelenési lehetőség biztosítása Több vendég 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 73

74 Study szervezés Együttműködés a szervezetekkel Kommunikáció Promóció Piaci információk megosztása Termék piacra vitele Képzés Desztináció menedzselés Honlap Turisztikai koncepciót megalapozó helyzetfeltárás Vas megyében Milyen szolgáltatásokat nyújt a TDM szervezet a tagság felé? A válaszok alapján feltételezhető, hogy a TDM szervezetek nyújtotta szolgáltatások illeszkednek a tagi elvárásokhoz. 18. diagram: TDM tagság részére nyújtott szolgáltatásai (%) TDM által a tagság részére nyújtott szolgáltatások Közös beszerzés Védjegy Helyi termék/ajándékbolt fenntartása Garantált programok Rendezvényszervezés Pályázatok benyújtása Képzés Programcsomagok összeállítása Információs iroda Megjelenési lehetőség biztosítása Tagok közötti együttműködés Promóciós tevékenység 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Melyek a Magyar Turizmus Zrt. és a Regionális Marketingigazgatóságok irányában fennálló elvárások, igények? Az MT Zrt. központi és regionális szerveivel szembeni elvárások az együttműködés a TDM szervezetekkel, kommunikáció, promóció, piaci ismeretek átadása. 19. diagram: TDM szervezetek Magyar Turizmus Zrt-vel szemben támasztott elvárásai (%) 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% MT Zrt-vel szembeni elvárások 74

75 Mekkora összeget tud marketingre költeni az éves költségvetésből? A marketingre fordítható keretösszeg éves költségvetésen belüli aránya eltérő a szervezeteken belül, mértéke 20%-tól egészen 90%-ig terjed. Mire költi ezt az összeget? A megkérdezett szervezetek vezetőinek 100%-a marketingre szánt forrásaik egy részét kiadványkészítésre fordítja, és legalább ilyen fontosságúnak tartják az online megjelenést is (80%-uk költ rá). A tanulmányutak szervezését és kampányokban való részvételt a válaszadók több mint fele vallotta alkalmazott marketingeszköznek. 20. diagram: Marketingköltségek eloszlása (%) Igénybe vett marketingeszközök 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% Hogyan tudná hatékonyabbá tenni a marketing stratégiáját? A megnevezett hiányosságok egyrészt pénzügyi, másrészt összefogással kapcsolatos indokokra vezethetők vissza. 75

76 Több együttműködés Több forrás Több humán erőforrás Több egyedi termék Turisztikai koncepciót megalapozó helyzetfeltárás Vas megyében 21. diagram: A marketingeszközök hatékonyabb felhasználásának módja (%) Hogyan lehetne hatékonyabb a marketingstratégia? 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% Ön mely térségi feladatokat érzi prioritásnak? A válaszadók közül egyértelműen a marketingtevékenység hatékony ellátásának szükségessége rajzolódik ki (87%). Az ezen feladatok menedzselésével megbízandó térségi szervezet válaszul szolgálhat a koordinálást igénylő kihívásokra is, mint térségi kutatások, elemzések módszertanának elkészítése, képzések biztosítása, térségi minőségbiztosítási rendszer kialakítása. 22. diagram: Térségi szinten ellátandó feladatok prioritás szerinti sorrendben 1. (%) Térségi prioritások 1. Helyi kínálat csomagajánlattá alakítása Minőségbiztosítási vagy védjegy oktatés Turisztikai táblarendszer arculata Többszintű turisztikai kártyarendszer Marketing szolgáltatások helyi TDM-ek részére Folyamatos kapcsolattartás, együttműködések Marketing kommunikációs kampányok tervezése Belföldi-külföldi promóció Marketing koncepció készítése Foglalási honlap működtetése Egységes térségi arculat kialakítása 0% 20% 40% 60% 80% 100% 76

77 23. diagram: Térségi szinten ellátandó feladatok prioritás szerinti sorrendben 2. (%) Térségi prioritások 2. Látogatóközpont üzemeltetése Programtervezés, koordinálás Helyi visszajelzések térségi szintű elemzése Minőségbiztosítási rendszer kialakítása A szervezet működését értékelő kutatás A turizmus hatásainak elemzése Kutatási módszertan átadása helyieknek Fejlesztési koncepció kialakítása 0% 20% 40% 60% 80% 100% Hogyan látja a TDM szervezet jövőjét? A megfogalmazott észrevételek a jogszabályi és finanszírozási háttér megteremtésén túl a professzionális turizmusirányítás és ahhoz kapcsolódó kohéziós szerep fontosságát is kiemelték. A TDM vezetők a törvényi háttér, a TDM rendszer, a szolgáltatói aktivitás, szemléletformálás, folyamatos támogatás, pályázatok, humánerőforrás fontosságát emelték ki. 7.2 Vas megyei vendégfelmérés eredményei Honnan érkezett térségünkbe? A megkérdezett vendégek jelentős része (87%-a) belföldről érkezett Vas megyébe, 7,9%-uk német nyelvterületről, míg 5%-uk Európa további országaiból. 24. diagram: Küldő területek (%) Honnan érkezett térségünkbe? Magyarország Ausztria és Németország Európa más országai

78 Kivel érkezett térségünkbe? A Vas megyében pihenő vendégek jelentős része családjával vagy párjával látogatott a térségbe, őket követték a barátokkal és egyedül érkezett vendégek. Milyen közlekedési eszközzel érkezett térségünkbe? A térségbe való látogatás az esetek ¾ részében személygépjárművel valósult meg, amely mellett közel ¼ részben a tömegközlekedési alternatívák kihasználása (busz és vonat) követett. A tömegközlekedés fejlesztésével az elkövetkező fejlesztési időszakban hangsúlyosan kell foglalkozni. 25. diagram: A desztinációba érkezés módja (%) Érkezés a térségbe 1,3% 0,0% 10,1% 11,2% 0,4% 1,8% 75,3% Gyalog Kerékpár Busz Vonat Repülő Motorkerékpár Autó Hogyan nevezné meg a helyet, ahol Ön most a szabadidejét tölti? Amint azt a válaszok megerősítik, a vendégek a már turisztikai hagyománnyal rendelkező településekkel (Bük, Sárvár, Szombathely, Kőszeg) azonosítják leginkább a felkeresett desztinációt, ami kihívást jelenthet egy térségi TDM tevékenységének meghatározásában is, hiszen a felmérés eddigi eredményeivel egybevetve elképzelhető, hogy a térségi marketing nem különálló tevékenység, hanem a helyi márkaneveket fogja össze, így a térségi TDM szervezetben olyan back office tevékenység lehet a prioritás, mint együttműködések, partnerségek erősítése. 78

79 26. diagram: A szabadidő eltöltés helyének megnevezése (db) Hol tölti szabadidejét? Megyét mondott, de rosszat A települést nevezte meg rosszul Nem tudta A turisztikai térséget nevezte meg A földrajzi egységet nevezte meg Pontosan megnevezte a megyét A települést nevezte meg helyesen Mi volt utazásának fő motivációja? A legfőbb motiváció az aktív időtöltés volt, ami alátámasztja a szolgáltatók által is megnevezett fejlesztési irányokat, amit a vendégek keresnek, vagy a jövőben is kereshetnek. 27. diagram: Az utazás fő motivációja (db) Mi volt utazásának fő motivációja? Vallási élmény Üzleti út Falusi turizmus Kulturális/gasztrofesztivál / rendezvény Egyéb Család-, ill. barát meglátogatása Városlátogatás Gyógykúra Wellness Aktív időtöltés, kalandozás Tartózkodása során mely településeket / tájegységeket/ országot, vagy ezek egy látnivalóját, attrakcióját szándékozik még felkeresni? A kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy a megkérdezett vendégek elhanyagolható része (6 %) marad kizárólag a felkeresett településen belül, míg 78 %-uk itt tartózkodása során kirándulást tesz a térségen belül. A kirándulásokon belül a realizálódó vendégéjszakákkal szemben erőteljes szerepe van az Írottkő 79

80 Natúrparknak és az Őrségnek, valamint Szombathely városának. Ezen igények jó alapokat biztosítanak a több napos csomagajánlatok kidolgozásához, mivel a vendégek motivációja a gyógyturizmuson túl láthatóan több terméket is érint. 28. diagram: Tartózkodás alatt tervezett kirándulások (db) Tartózkodása során mely további térségeket szándékozik még felkeresni? Szlovénia Ság hegy / Kemenesalja Egyéb Szentgotthárd Vasi Hegyhát-Rábamente Egyiket sem Ausztria Őrség, Vendvidék Bük Írottkő Natúrpark Szombathely Sárvár A térségen belül (itt tartózkodás ideje alatt) milyen közlekedési eszközt használ? Ahogy a térségbe jutáshoz, a térségen belüli közlekedésre is leginkább a személygépjárművet, illetve motort veszik igénybe a vendégek, erőteljes szerepe van azonban a gyalogos közlekedésnek is. Valószínűleg a kerékpáros infrastruktúra és tömegközlekedés hiányosságaira vezethető vissza az autó népszerűsége, ami szintén alátámasztja az ilyen irányú fejlesztéseket. 29. diagram: Térségen belüli közlekedés (%) Itt tartózkodás ideje alatt milyen közlekedési eszközt használ? Vonat Busz Kerékpár Gyalog Autó / Motorkerékpár

81 Mennyi időt tölt a térségben? Az országos (2,6 napos) átlagos tartózkodási idővel ellentétben a kérdőíves felmérés során megkérdezett vendégek 69%-a több mint 3 napot tölt a térségben, míg 45%-a 5 éjszakánál több időre vesz igénybe szállásszolgáltatást. Az átlagos tartózkodási idő hosszúságának növelésében a kirándulási lehetőségek, a gazdag programkínálat, valamint a hosszabb tartózkodásra ösztönző csomagajánlatok egyaránt szerepet játszhatnak, amely megerősíti a térségben való gondolkodás szükségességét. A több éjszakát itt töltő turisták vélhetően a térség szolgáltatásait jól ismerő vendégek voltak, ami a felmérés megbízhatóságát növeli. 30. diagram: Térségben töltött idő hossza (%) Mennyi időt tölt a térségben? 11,5% 5-7 éjszaka 15,6% 19,7% 24,1% 29,2% 3-4 éjszaka Napon belüli látogató Több mint 7 éjszaka 1-2 éjszaka Milyen tapasztalatokat szerzett utazása során? A térségben szerzett élményekkel, tapasztalatokkal kapcsolatban a megkérdezett vendégek körében a megye jól szerepelt, a leggyengébbnek ítélt szolgáltatás is 4,2-es értékelést kapott. A legjobbnak a helyiek vendégszeretetét, a vendéglátást, szálláshelyeket ítélték, azonban a térségen belüli közlekedés, valamint a programkínálat minőségileg és mennyiségileg is fejleszthető. A helyi szolgáltatók és TDM szervezetek negatív kritikájával szemben a térség megközelíthetősége és a térségen belüli közlekedés az ide érkező turisták szemében átlagos, nem ítélik kirívóan rossznak, ami vélhetően annak tulajdonítható, hogy saját lakhelyük térségében sem tapasztalnak jobb útviszonyokat. 81

82 Helyiek vendégszeretete Vendéglátás Szálláshely Látnivalók minősége, élménygazdagsága Egyéb szolgáltatások színvonala Térség megközelíthetősége Közlekedés a térségen belül Programkínálat minősége Programkínálat mennyisége Turisztikai koncepciót megalapozó helyzetfeltárás Vas megyében 31. diagram: Térségben szerzett tapasztalatok (1-5 skálán értékelés) Milyen tapasztalatokat szerzett utazása során? 5 4,5 4 3,5 Ön szerint az alábbiak közül mi segítené elő elsősorban a hosszabb itt tartózkodását? A válaszadók a térség turisztikai szereplői által befolyásolható tényezők közül leginkább a kedvezőbb árakat (a szolgáltatói szint döntése alapján valósulhat meg), több programot / vonzerőt (a térség által biztosítható), jobb (térségen belüli) közlekedést és komplex csomagajánlatokat tartották utazási idejük meghosszabbítását ösztönző tényezőknek. 32. diagram: Hosszabb tartózkodási időt elősegítő tényezők (db) Ön szerint mi segítené elő elsősorban a hosszabb itt tartózkodást? Egyéb Több utazás előtti információ Komplex térségi csomagajánlat Jobb közlekedés Több rendezvény / program / vonzerő Kedvezőbb árak Több szabadidő

83 Honlapok Saját korábbi tapasztalat Korábban ott járt személyek Tourinform iroda Útikönyvek Televízió / Rádió / Sajtó Utazási iroda Utazás kiállítás Hírlevél Turisztikai koncepciót megalapozó helyzetfeltárás Vas megyében Honnan informálódott térségünkről az utazás előtt? Az utazás előtti információszerzés nagymértékben (66%-ban) alapul saját vagy korábban itt járt személyek tapasztalatára, mely szerint érdemes hangsúlyt fektetni a vendégelégedettség növelésére. A megkérdezés alátámasztja az egyre népszerűbb online utazástervezést a válaszadók közel 60%-a már a térség szolgáltatásainak bemutatására alkalmas (térségi vagy országos) online felületeket keresi fel előzetes információszerzés céljából. A tájékozódási szokások szerencsésen egybecsengenek a szolgáltatók által használt megjelenési eszközökkel. 33. diagram: Utazás előtti információszerzés forrása (db) Honnan informálódott térségünkről az utazás előtt? Miről keresett információt utazása előtt, az utazás szervezése folyamán? A megkérdezettek főként alapinformációkat gyűjtöttek utazásukat megelőzően, azaz szállásról, fürdőés wellness szolgáltatásokról, valamint látnivalókról tájékozódtak. Aktívan érdeklődtek továbbá a kulturális programok és szabadidős szolgáltatások iránt, ami egyértelműen mutatja, hogy a turisták egyelőre ezeket külön-külön keresik, mely elemekből azonban célszerű lenne csomagajánlatokat összeállítani. 83

84 34. diagram: Utazás előtti információszerzés tárgya (db) Miről keresett információt utazása előtt? Szervezett gasztronómiai program Vendéglátó és szórakozó helyek Tanösvény, idegenvezetés, szakvezetés Térségen belüli utazási lehetőségek Egyéb szabadidős szolgáltatások Kulturális programok, rendezvények Látnivalók Fürdő- és wellness szolgáltatások Szállás Milyen információkat szerzett be vagy szeretne beszerezni itt, helyben? A szálláson kívül gyakorlatilag ugyanazon alapinformációkat is keresték helyben, mint amiknek online, az utazás előtt néztek utána, ami megkérdőjelezi az előzetes információszerzés sikerességét. A térségi TDM szervezet információnyújtásban is fontos szerepet tölthet be. A helyszíni tájékozódásnál mindemellett előtérbe kerültek a helyi programok, rendezvények, szolgáltatások, vendéglátóhelyek iránti érdeklődés. 35. diagram: Utazás közbeni információszerzés tárgya (db) Milyen információkat szerzett be vagy szeretne beszerezni helyben? Egyéb Nem szerzett be Szervezett gasztronómiai program Térségen belüli utazási módok Tanösvény, idegenvezetés, szakvezetés Vendéglátó és szórakozó helyek Egyéb szabadidős szolgáltatások Kulturális programok, rendezvények Fürdő- és wellness szolgáltatások Látnivalók

85 Kérjük, összegezze a véleményét térségünkben való tartózkodásáról! Az utazási tapasztalatok megismerésére vonatkozó kérdés eredményeivel párhuzamban az utazás értékelését illetően rendkívül jó minősítést kapott a megye, az itt tartózkodó vendégek 92%-a jó szívvel gondol vissza a térségben szerzett élményeire, 45% visszatérne, 47% ismerőseinek ajánlaná Vas megyét. Az elégedetlenül / megkönnyebbülten távozó vendégek aránya elenyésző (2,6%) volt. A szájreklámot, mint fontosnak ítélt marketingtevékenységet jól alátámasztja a felmérés eredménye. 36. diagram: Vendégek térségbeli tartózkodással kapcsolatos véleménye (db) Csak el innen, a környéket is elkerülöm Jó, hogy vége Ha van egy jó ajánlat, talán elgondolkodnék rajta újra Remek, ajánlom mindenkinek Kitűnő hely, bármikor visszatérnék 85

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei. 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei. 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály 130 Rekordok és kihívások 125 120 Vendégéjszaka % 115 110 105

Részletesebben

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége közgyűlése, Debrecen, 2014. november 13. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Kereskedelmi szálláshelyek

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Domjánné Nyizsalovszki Rita 1 -Kovács Gyöngyi 1 - Szűcs Csaba 1 -Dávid Lóránt 2 1 Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében 211-214 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser MIDMAR Nonprofit Kft Külföldi vendégéjszakák száma Észak-Magyarország kereskedelmi szálláshelyein

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

47. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem Turisztikai desztináció menedzsment Vas megyében és Magyarországon A hazai turizmus kihívásai

47. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem Turisztikai desztináció menedzsment Vas megyében és Magyarországon A hazai turizmus kihívásai 47. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem Turisztikai desztináció menedzsment Vas megyében és Magyarországon A hazai turizmus kihívásai Balogh Károly Zsolt Szombathely, 2014. július 2. A turizmusgazdaság

Részletesebben

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu Dél-Alföld Marketingterv 2009 Dél-Alföld Marketingterv 2009 A régióban Gyula, Szeged, Kecskemét, Kiskunmajsa, Orosháza és Békéscsaba a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS XIV. ORSZÁGOS TDM KONFERENCIA GYULA 2015. DECEMBER 3-4. GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS Előadó: Komoróczki Aliz Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető TDM menedzser Köszöntő 2015. december 3. A DESZTINÁCIÓ

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

Tájékoztató a hazai turisztikai intézményrendszerről és a Magyar TDM Szövetség tevékenységéről

Tájékoztató a hazai turisztikai intézményrendszerről és a Magyar TDM Szövetség tevékenységéről Gödöllő Környéki Regionális Turisztikai Egyesület Közgyűlés Tájékoztató a hazai turisztikai intézményrendszerről és a Magyar TDM Szövetség tevékenységéről Szalóki Jenő Magyar TDM Szövetség Veresegyház,

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök Írottk rottkő Natúrpark rparkért rt Egyesület Előadó: Bakos György elnök Fogalom A natúrpark egy különösen értékes, jellegzetes tájegységet takar, általában védett természeti területet, amely üdülési célokra

Részletesebben

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2005. november 30. KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN 963 215 895

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése A turisztikai desztináci ció menedzsment rendszer fejlesztése se Magyarországon gon Magyar TDM Szövetség TDM ALAPFOGALMAK Desztináció Földrajzilag meghatározható egység, úti cél, melyben Önkormányzatok

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014.

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. Kerékpáros Magyarország Szövetség Alapítva: 2008 Tagjai lehetnek: olyan szervezetek,

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Budapest, 2010. december

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

ÉszakMagyarország. Marketingterv.

ÉszakMagyarország. Marketingterv. ÉszakMagyarország Marketingterv 2009 Észak- Magyarország Marketingterv 2009 Eger a 8. a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló városok listáján. A régióban Eger, Miskolc,

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

A Sóvidék-Hegyalja kistérség turisztikai potenciálja. dr. Horváth Alpár

A Sóvidék-Hegyalja kistérség turisztikai potenciálja. dr. Horváth Alpár ? A Sóvidék-Hegyalja kistérség turisztikai potenciálja dr. Horváth Alpár Kontextus Sóvidék-Hegyalja HACS 41-313.-as intézkedés, Falusi turisztikai tevékenységek ösztönzése pályázati kiírás Sóvidék-Hegyalja

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel Egészségturizmus Egészségturizmus orvosi szemmel Dr.Mándó Zsuzsanna Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Az egészségi állapot fenntartása, illetve annak javítása érdekében történő utazás. Részei:

Részletesebben

Pályázati figyelő 2011. június

Pályázati figyelő 2011. június 1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

A Savarai Turizmus Nonprofit Kft. Szöveges kiegészítés. 2013. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz. /2013.01.01. 2013.12.31.

A Savarai Turizmus Nonprofit Kft. Szöveges kiegészítés. 2013. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz. /2013.01.01. 2013.12.31. A Savarai Turizmus Nonprofit Kft. Szöveges kiegészítés 2013. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz /2013.01.01. 2013.12.31. időszakról/ Vörös - Borsody Csilla Ügyvezető Szombathely, 2014. április 04. Savaria

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja.

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja. Gyógyfürdõ 2013. Köszöntõ Köszöntjük Önt városunk kiemelkedõ turisztikai szerepet játszó fürdõjében abból az alkalomból, hogy egészségét fürdõkezeléseinkkel kívánja javítani. Köszöntjük Önt is, aki szabadsága

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének közgyűlése, 2013. december 3. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Észak- és Kelet-Magyarország folyóparti településeinek turizmusa, 2000 2008 Tóth Géza 1 Dávid Lóránt 2 Ujvári Krisztina 3 A népszerű vízi turizmus és kiemelten a vízparti települések turizmusa mint mindenhol,

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan

Részletesebben

ÜDÜLÉS 2007. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRŐL

ÜDÜLÉS 2007. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRŐL ÜDÜLÉS 2007. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRŐL Az üdülést igénybe veheti: a Szövetség tagsága, a tagok hozzátartozói (férj, feleség, élettárs és maximum két nem nagykorú unoka), valamint

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer az EuroVelo 13 Szeged környéki szakaszán Szeged, 2013. november 29. Víg Tamás turisztikai szakértő

Kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer az EuroVelo 13 Szeged környéki szakaszán Szeged, 2013. november 29. Víg Tamás turisztikai szakértő Kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer az EuroVelo 13 Szeged környéki szakaszán Szeged, 2013. november 29. Víg Tamás turisztikai szakértő EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút fejlesztése Helyzetelemzés határszakaszonként,

Részletesebben

Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út?

Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út? Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út? Mártonné Máthé Kinga Magyar Turizmus Zrt. Belföldi igazgató Mitől ÚT? Apró értékek láncra-fűzése Azonos rendezőelv

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások » Mártonné Máthé Kinga HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások A HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA AKTUALITÁSAI HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYAR TURIZMUS 2014.MÁJUS Zrt.» 2013. november 13-14.. 13. Szervezet BELFÖLDI

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Turisztika, mint kitörési pont az Új Széchényi Tervben. Bozsik Tünde vezető tanácsadó OTP Hungaro-Projekt Kft.

Turisztika, mint kitörési pont az Új Széchényi Tervben. Bozsik Tünde vezető tanácsadó OTP Hungaro-Projekt Kft. Turisztika, mint kitörési pont az Új Széchényi Tervben Bozsik Tünde vezető tanácsadó OTP Hungaro-Projekt Kft. Helyzetelemzés Helyzetelemzés Turisztikai szolgáltatások fejlesztése Attrakció és Üzleti célú

Részletesebben