A pannon tigris és a vállalkozók

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A pannon tigris és a vállalkozók"

Átírás

1 Csite András Horváth Gergely Krisztián Kovács Ernő: A pannon tigris és a vállalkozók A szerzők: Csite András tudományos munkatárs, MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest Horváth Gergely Krisztián Szociológia Ph.D. hallgató, ELTE, Budapest Kovács Ernő egyetemi adjunktus, Veszprémi Egyetem Pannon Mezőgazdasági Kar, Keszthely A tanulmány alapjául szolgáló kutatásokra 1998-ban és 1999-ben került sor a következő projektek keretében: Local Initiatives for Sustainable Human Development ILO-UNDP project R , HUN/99/001 Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Stratégiai Kutatások Programja OTKA F sz. A regionális és vidékfejlesztési rendszer rivális tudásai c. kutatási projekt Bolyai János Kutatási Ösztöndíj

2 1. Bevezetés A Magyar Gallup Intézet 1998 nyarán készített felmérést 17 magyarországi városban. Azt kérdezték a polgároktól, hogy mennyire elégedettek azzal, amint a városban mennek a dolgok. A keszthelyi és hévízi polgárok merőben különböző választ adtak e kérdésre (1. táblázat). 1. táblázat Társadalmi elégedettségi jelzőszámok Mennyire elégedett azzal, ahol a városban mennek a dolgok? (Ötfokú skálára adott 4-es és 5-ös osztályzatok aránya) zárójelben a 17 város rangsorában elfoglalt helyezés Mennyire elégedett a városi önkormányzat tevékenységével? (Ötfokú skálára adott 4-es és 5-ös osztályzatok aránya) zárójelben a 17 város rangsorában elfoglalt helyezés Mennyire elégedett a város polgármesterének tevékenységével? (Ötfokú skálára adott 4-es és 5-ös osztályzatok aránya) zárójelben a 17 város rangsorában elfoglalt helyezés Forrás: Hévíz 73 (1) 76 (2) 83 (1) Keszthely 20 (10) 18 (17) 28 (17) Hévíz a három szempontból kettőben a 17 magyarországi város rangsorának élén végzett, míg Keszthely az utolsók között. Ez azért meglepő és egyben kérdések sorát felvető, mert a két város egy olyan kistérségben fekszik, ami a sikeres magyarországi átalakulás egyik példája, az itt élők átlagos jövedelmi és vagyoni szintje meghaladja a magyarországi átlagot. Hévízen elégedettek voltak 1998-ban a polgárok a városvezetéssel, Keszthelyen nem. Vajon mi az oka e jelentős különbségeknek? Van-e mindennek összefüggése azzal, hogy néhány keszthelyi vállalkozó 1998-ban sikeresen ringbe szállt a helyi hatalom megszerzéséért? És vajon miért lehet/lehetett fontos e vállalkozóknak az önkormányzat működésébe való beleszólás? E kérdések feltételét az is indokolja, hogy a helyi hatalomgyakorlók összetétele 1998-ban jelentősen megváltozott Keszthelyen. Az 1990-es, 1994-es és 1998-as országgyűlési és települési önkormányzati választási eredmények összevetése azt mutatja, hogy a térség és benne Keszthely választópolgárai körében az átlagnál nagyobb arányban fordulnak elő a szabadelvű pártokra (Fidesz, SZDSZ) szavazók, és az átlagnál alacsonyabb a konzervatív, nemzeti pártok szavazótábora. Az MSZP az országgyűlési választásokon az országos áltagnak megfelelően szerepelt mindhárom országgyűlési választáskor (2-3. táblázatok). A települési önkormányzati képviselőtestületi választások eredményei viszont jelentősen különböznek az országgyűlési eredményektől (4-6. táblázatok). A városban ben és 1994-ben is az SZDSZ-Fidesz szövetség adta a polgármestert, s a két párt köré szerveződő koalíció mindkét ciklusban többségben volt a képviselőtestületben ban a helyzet gyökeresen megváltozott: az SZDSZ lényegében eltűnt a keszthelyi politikai életből, a várost egy széles, a polgári pártok és a Keszthely Térségi Vállalkozói Klub együttműködése köré szerveződő koalíció irányítja (Fidesz- MDF-KDNP-MKDSZ-Vállalkozók Pártja-Keszthely Térségi Vállalkozói Klub- Keszthelyi Ipartestület-Keszthelyi Nagycsaládosok-FKGP). Az 1998-as politikai változásokat egy, a térség gazdaságában és társadalmában végbemenő változás megnyilvánulásainak tartjuk. Tanulmányunkban ezt a változást, annak végbemenetelét, hátterét és feltételeit tárgyaljuk. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy a vállalkozói politikai áttörés miként és milyen más, helyi elitcsoportok rovására ment végbe.

3 Tanulmányunkban először bemutatjuk a térség gazdaságának kilencvenes évekbeli átalakulását, majd közelebbről is szemügyre vesszük az 1998-as parlamenti és önkormányzati választási kampány térségi eseményeit és azt, hogy a vállalkozás és a vállalkozó miként jelent meg a választások előtti politikai diskurzusban. Az ezt követő fejezetben azt vizsgáljuk, hogy az új keszthelyi városvezetés 1998 után miként politizált, s milyen új konfliktusok jelentkeztek a városban és a térségben. A dolgozat záró fejezetében amellett érvelünk, hogy a vállalkozói politikai előretörés az úgynevezett régi középosztályok, a tulajdonos kispolgárság érdekeit, világnézetét képviselő politikai szereplők főhatalomba kerülését jelenti, ami együtt járt az új középosztályok reprezentánsainak befolyásvesztésével. 2. Keszthely-Hévíz térségének gazdasága a kilencvenes években Keszthely, Hévíz és térségének 1990-es évekbeli gazdasági teljesítményét eltérőképpen ítélték meg a regionális kutatók. Horváth Gyula (1998) a Dél-Dunántúl és benne a keszthelyi kistérség gazdaságáról készítette elemzésében a régiót félperiférikusként jellemzi, melynek belső kohéziója gyenge, alacsony az innovációs kapacitás, az ország régiói közül a leggyengébb K+F kapacitásokkal rendelkezik, a termelő és üzleti szolgáltatások pedig elmaradottak. Horváth véleményétől eltérő következtetésre juthatunk Nemes-Nagy József (1996) valamint Beluszky Pál és Győri Róbert (1999) kutatásai alapján. Nemes-Nagy többszempontú faktorelemzéssel végzett vizsgálatának eredményeként azt kapta, hogy a piacgazdasági átmenet során a vidéki városok rangsorában Hévíz a 4., Keszthely pedig a 13. helyet foglalta el. Mindkét város leginkább a vállalkozói térben foglalt el kedvező pozíciót: Hévíz az első, Keszthely a kilencedik helyet. A Beluszky Győri szerzőpáros is Nemes-Nagy megállapításaival konzisztens kutatási eredményeket tett közzé: többszempontú városelemzésük eredményeként egy öt-fokozatú városcsoportosítást állítottak össze, melyben Hévíz a dinamikusan fejlődő, növekvő városok, Keszthely pedig a mérsékelt dinamikájú városok közé nyert besorolást. Statisztikai adatok szerint a keszthelyi kistérség Zala megyén belüli és országos sajátosságai a következők (7. táblázat): az országos átlagnál kisebb népsűrűség és magasabb halálozási ráta a lakónépesség átlagosnál kisebb csökkenése a fiatal (18-39 éves) népesség átlagosnál magasabb aránya az ipari keresők átlagot messze alulmúló aránya (1990-ben) és a szolgáltatási szektorban dolgozók Budapestével egyező aránya átlagnál alacsonyabb munkanélküliség, különösen a tartós munkanélküliek alacsony aránya az átlagos személyi jövedelemadó-befizetés nemzeti átlagot alulmúló volta a regisztrált vállalkozások nagy száma az ipari kapacitások országos és megyei átlagot meghaladó leépülése az 1990-es években a kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek nagy száma az 1000 lakosra jutó személygépkocsik átlagot meghaladó száma. Az adatok Nemes-Nagy és a Beluszky-Győri szerzőpáros véleményét támasztják alá, vagyis a térség viszonylag stabil népességgel, fejlett vállalkozói kultúrával és kiemelkedő turisztikai kapacitásokkal rendelkezik. A személygépkocsik egy főre jutó számából mely a lakosság vagyoni helyzetének egyik legjobb mutatója arra

4 következtethetünk, hogy a térségben többségben vannak azok, akik a magyar átlagnál jobb vagyoni körülmények között élnek. Ennek ellentmondani látszik ugyan az átlagot messze alulmúló személyi jövedelemadó és személyi jövedelemadó alapot képző jövedelem egy főre jutó nagysága, bár több minden utal arra, hogy az idegenforgalomban képződő jövedelmek egy része nem jelenik meg az adóbevallásokban. A térségbeli munkanélküliség alakulásának egyik sajátossága a magas szezonális ingadozás: április és október között fővel visszaesik a munkanélküliek száma, majd a téli hónapokban újra felszökik (1. grafikon). A magas szezonális ingadozás a turizmusnak köszönhető: a nyári hónapokban a kereskedelmi egységekben, a vendéglátóhelyeken és a turisztikai látványosságokat kínáló vállalkozásokban a minimálbérre bejelentve alkalmaznak embereket (1999 nyarán az alkalmazottak körében forintos havi bér volt az átlagkereset), akik munkaviszonya novembertől megszűnik, s csak márciustól-áprilistól lépnek újra munkába óta a munkanélküliségi trend csökkenő: 1999 nyarán volt olyan hét, amikor 1000 főnél is kevesebb volt a regisztrált munkanélküliek száma, így a térségi munkanélküliségi ráta 4 százalék alá esett. A gazdasági kamarák által 1999 áprilisáig regisztrált vállalkozások száma a következőképpen nézett ki (4. táblázat). 8. táblázat A kamaráknál regisztrált Keszthely és Hévíz környéki vállalkozások 1999 áprilisában Egyéni Társas Összesen Keszthely és vonzáskörzete Hévíz és vonzáskörzete Összesen A Zalai Kézműves Kamaránál regisztrált keszthelyi és környéki vállalkozások Mindösszesen Forrás: ZmKIK A társas vállalkozások döntő része a kereskedelemben (522 vállalkozás, egyéb szolgáltatásokban (584 vállalkozás), valamint az idegenforgalomban (278 vállalkozás) tevékenykedik. Az idegenforgalom térségi fontosságát illusztrálja a vendéglátóhelyek és a kereskedelmi szálláshelyek száma is ben Hévízen 124, Keszthelyen pedig 173 vendéglátóhely működött (közülük 63, ill. 67 étterem) (KSH Területi Statisztikai Évkönyv 1997: 388). Az 1997-es Zala megyei statisztikai évkönyv szerint a Balaton menti üdülőkörzetben 9035, a Balaton háttértelepülésein (köztük Hévízen) pedig 8815 kereskedelmi férőhely (szálloda, aparman, fizető vendéglátóhely) állt a vendégek rendelkezésére, ami a Zala megyei kapacitások közel 80 százalékát tette ki ben a térségbe több mint ezer regisztrált vendég érkezett, akik vendégéjszakát töltöttek el. A külföldiek aránya a vendégek körében 60, a vendégéjszakák alapján pedig 80 százaléknyi (Zala megyei statisztikai évkönyv 1997: ). A térség már 1980-ban is jelentős idegenforgalmi kapacitásokkal rendelkezett, ami 1990-re mind a szállodai szobák mind pedig az egyéb szálláshelyek tekintetében nőtt. A szállodai szobák számában igazi áttörés az közötti időszakban ment végbe: egyrészt új szállodák sora épült, másrészt pedig meglevő szakszervezeti és vállalati üdülőket privatizáltak és alakítottak át szállodává. A magánszálláshelyek száma is gyarapodott között, noha korántsem a szállodákéhoz hasonló nagyságrendben a statisztikai adatok szerint a csúcspontot jelentette a

5 térség idegenforgalmában: ekkorra állt be a ezres évi regisztrált vendéglétszám. A térség 1980-as évek közepe (a hévízi Hotel Aqua megnyitása, 1988) óta legnagyobb gazdasági egysége a Danubius szállodalánc. Ma mintegy 1000 főt foglalkoztatnak a keszthelyi és a hévízi önálló egységek, három négycsillagos szállodában, a hévízi Thermal Hotel Hévízben (1976-ban nyílt mely a mai Danubius lánc egyik legpatinásabb szállodája) és Thermal Hotel Aquában, valamint a keszthelyi Hotel Helinkonban (1971-ben nyílt, mint a HungarHotels lánc tagja, ben került át az akkor létrehozott Danubius Hotels-hez). Emellett a szállodalánchoz tartozik még a Danubius Beta Hotels három térségi szállodája is. A Danubius térségi egységei közül a hévíziek a gyógyturizmus iránt magas külföldi kereslet miatt nem küzdenek gazdasági természetű gondokkal: a szobakihasználtság tartósan 80 százalék feletti, s ezzel a Danubius lánc és Magyarország legkeresettebb szállodái közé tartoznak. A keszthelyi Hotel Helikonban a vendégforgalom a nyári hónapokra összpontosul, az őszi és tavaszi időszakban komoly feladatot okoz a szobák feltöltése. A Danubius nem csupán méretei okán a térség legfontosabb gazdasági vállalkozása. A kilencvenes évek közepén magánosított cég (ma egy angol szakmai befektető tulajdonában van a lánc, amihez 1998 óta a volt HungarHotels szállodák is csatlakoztak) a térségi oktatási piacon is az egyik legjelentősebb szereplő, és adóbefizetései révén az önkormányzatok mozgásterét is nagyban meghatározza (pl ban a hévízi költségvetésbe mintegy 120 millió forintot fizettek be idegenforgalmi adóként). A térségi szállodaiparban a Danubius mellett két nagyobb szereplőcsoportot tudunk elkülöníteni: a hajdani SZOT üdülőkből kialakított szállodákat és a kilencvenes években magyar és külföldi forrásokból újonnan építetteket. Az előbbiek közül kiemelkedik a hévízi Hotel Carbona, melynek legnagyobb tulajdonosai a bányászszakszervezet és a MOL, az utóbbiak közül pedig a szintén hévízi Rogner szálloda és a cserszegtomaji Club Dobogómajor. A Rogner osztrák, a Dobogómajor pedig egy keszthelyi és egy hévízi szakmai befektetőcsoport tulajdonában van. Keszthelyen és Hévízen a nagyobb kapacitású szállodák mellett számos kisebb szálloda, panzió, apartmanház is megtalálható Ezek többsége olyan helyi családi vállalkozásként működik, melynek már a kilencvenes évek előtt is volt előzménye. A hetvenes évektől kezdve ugyanis sokan foglalkoztak külföldi, elsősorban német és osztrák vendégek elszállásolásával. Az 1970/80-as években felhalmozott pénzügyi erőforrásokat a vállalkozói szabadság kilencvenes évek eleji növekedésével a szobakiadók egy része visszaforgatta: bővítette, átépítette házát, új emeletet húzott, majd később az ebből befolyó bevételekből telket vett és panziót épített. Az 1980-as években meginduló másik tőkefelhalmozási folyamat a kiskereskedelemben zajlott le után sorra nyíltak meg Keszthelyen és Hévízen a butikok, ahol annak idején divatosnak számító ruhákat, márkás cipőket, stb. árusítottak. Az állami és szövetkezeti kereskedelem 1990-es évek eleji átalakulásával tovább nőttek a kis, tőkeerős és alacsony bérköltségekkel dolgozó kereskedők üzleti lehetőségei. A keszthelyi és hévízi városközpontban egész utcák profilja változott meg, s váltak korábbi lakóövezetből bevásárló övezetté. Új kereskedelmi övezetek jöttek létre a kilencvenes évek elejéig ellátási gondokkal küszködő falvakban is. A Gallup Intézet felmérési eredményei arról tanúskodnak, hogy a kiskereskedők különösen az 1980-as években elindult kereskedők mára a legismertebb és elismertebb helyi szereplőkké váltak (9. táblázat). 9. táblázat

6 Ön szerint melyik a legsikeresebb, legjobban menő cég Keszthelyen? (említések száma) Cég neve Említések száma és cégprofil Baló Kereskedőház 98 (háztartási elektronika kereskedelme helyi családi vállalat) Csősz-Tóth Kft. 34 (lakberendezési kereskedés helyi családi vállalat) Rózsahegyi család 24 (elektronikai kereskedés helyi családi vállalkozás) Gyalog család 21 (lakberendezés, műszaki cikkek kereskedése helyi családi vállalkozás) Horváth-ÉP 19 (közmű és útépítés helyi családi vállalkozás) Steke Kft. 16 (szerelvény- és műszaki kereskedés helyi családi vállalkozás) Ankerbrot 13 (osztrák tulajdonú pékség) Méry pékség 10 (pékség és élelmiszerbolt-lánc helyi családi vállalkozás) Forrás: Az élelmiszeriparban számos olyan kis- és közepes vállalkozás működik (pl. vágóhidak, sütödék), melyek nemcsak ipari üzemmel, de kereskedelmi egységekkel is rendelkeznek (pl. Szabadics-féle húsbolt-lánc, Méry pékség). E kereskedelmi és élelmiszeripari láncok a kilencvenes években jöttek létre. Közülük egy, az ANKERBROT kft. van külföldi tulajdonban, a többi helyi családi vállalkozásként indult. A térségi élelmiszeripar hagyományos szereplői (pl. a keszthelyi húsipar, mely a Pápai Húskombinát egysége volt, ma egy osztrák csoport tulajdona, avagy a keszthelyi tejipar) komoly átalakuláson mentek keresztül (munkaerő-leépítés, tulajdonosváltás, piacok megváltozása), ám talpon tudtak maradni. Nem úgy a térségi textil- és gépipar jelentős része, mint például a csődbement és felszámolt Univerzál Ruhaipari Szövetkezet, ill. a Bakony Művek keszthelyi gyára. Az ipari üzemek egy másik része azonban sikeresen alakult át. A BEFAG Rt. (fafeldolgozás) avagy a VEGS Szövetkezet (gépgyártás) sikeresen tudott nyugati piaci kapcsolatokat kialakítani, ill. a hazai multinacionális vállalatok beszállítójává válni. Az 1990-es népszámlálás alkalmával országos összehasonlításban is magas volt a szolgáltató szférában dolgozók aránya. Ennek csak egyik oka a kereskedelem és az idegenforgalom gazdasági szerepe, a másik ok a közszolgáltatásokban, az egészségügyben és az oktatásban munkát vállalók magas aránya. Keszthelyen térségi funkciókat ellátó általános kórház, Hévízen pedig Állami Gyógyfürdőkórház működik. Az állami finanszírozású egészségügyben dolgozók egy részének (fogászok, reumatológusok, masszőrök) kiépült a külföldi turistákra építő magánpraxisa van. A Hévízi Állami Gyógyfürdőkórház eddig két épületét alakította át külföldi, fizető betegek fogadására alkalmas gyógyító intézménnyé, a külföldiek gyógyulását a külföldi egészségbiztosító-pénztárak fizetik. A külföldi vendégekre épülő egészségügyhöz szorosan kötődik a kilencvenes években szintén felfutó szépségipar (fodrászatok, manikür-pedikür, szolárium, stb.). Az orvosok, mint a helyi értelmiség társadalmilag jól elkülönülő csoportja mellett a másik, számarányát tekintve jelentős értelmiségi csoport az általános, középiskolai valamint egyetemi tanároké, ill. a közművelődési intézményekben (pl. Kastélymúzeum, Goldmark Művelődési Ház, Majormúzeum, Balatoni Múzeum) dolgozó szakembereké. A kistérségben 30 nappali tagozatos oktatási intézmény működik (Bajna-Muszatics 1999), a középfokú intézmények tágabb regionális oktatási funkciókat is ellátnak (pl. a Vendéglátóipari Szakközépiskola Veszprém, Somogy, Zala és Vas megyékből is beiskoláz diákokat). A kilencvenes években mindegyik oktatási intézményben a piaci igényekhez alkalmazkodó képzési változtatásokat hajtottak végre. Ezek az elmozdulások is a turizmus-ipar felfutására utalnak. A helyi piacra szakembereket képző intézmények (elsősorban a szakközépiskolák és szakmunkásképzők) az idegenforgalomban, a kereskedelemben, az informatikában indítottak új képzéseket, ill. olyan új képzési

7 formákat alakítottak ki (pl. poszt-szekunder képzés), ami az érettségivel rendelkezők számára kínál továbbképzési lehetőséget. A turizmus-ipar felfutása a térségi ingatlanpiacot is átrendezte. Önkormányzati adatközlés szerint 1999 elején Hévízen az ingatlanok negyede, Keszthelyen pedig mintegy 150 ingatlan volt külföldi tulajdonosok kezén, akik elsősorban Németországból, Ausztriából és Svájcból érkeztek. A külföldiek ingatlanszerzésében 1996 törvényi fordulópont volt: ekkortól már nem csupán külföldi tulajdonban levő gazdasági társaságok, de külföldi magánszemélyek is jogosulttá váltak magyarországi ingatlanszerzésre. Az 1996 előtti külföldi ingatlanvásárlásból elsősorban az ingatlanpiacon is tevékenykedő ügyvédek jártak jól: a külföldi tulajdonú gazdasági társaság bejegyeztetése, működtetése, az ingatlanvásárlás stb. csak ügyvédi együttműködéssel volt lehetséges után, a külföldiek előtt szabadabbá váló ingatlanvásárlás ingatlanközvetítő cégek sorát hívta életre. Becslések szerint mintegy 50 kisebb-nagyobb cég foglalkozik közvetítő tevékenységgel. A nagyobb hagyományokkal rendelkező, komoly ügyfélkörrel bíró cégek vezetői szerint sok a kalandor vállalkozás, sokan csak nagyot akarnak kaszálni a gyanútlan külföldiektől. A külföldi vásárlók megjelenése alaposan átrendezte a térségi ingatlanpiacot is. Az új lakások négyzetméterenkénti ára a budapestiével egyezik meg, az üres, építésre alkalmas telkeké Hévízen elsősorban pedig a budai hegyvidéki árakkal vetekszik. Különösen drágák a lakások és telkek Hévíz egészében, a Balaton-parti községekben, Keszthelyen pedig a zöldövezeti részekben (Zámor, Helikon Liget, Nyugat- és Észak-Keszthelyen). Keszthely lakosságszámának csökkenésében az is szerepet játszik, hogy ingatlanjaikat eladva sokan költöznek ki a környező falvakba, ill. ott építkeznek, mivel Keszthelyen az igényekhez képest kevés és drága az építési telek. A külföldiek a térségi falvakban is szívesen vásárolnak ingatlanokat, így Alsó- és Felsőpáhokon, Reziben, Zalaszántón. Elsősorban a szőlőhegyi pincék és a hagyományos parasztházak a kedveltek. A külföldiek ingatlanvásárlása, a turizmus-ipar átalakulása és felfutása, valamint a térségi gazdaság gyors növekedése építési boom-ot váltott ki. Hévízen a kilencvenes években szinte az összes belterületi üresen álló ingatlant beépítették, Gyenesdiás, Cserszegtomaj, Alsópáhok, Rezi, Várvölgy önkormányzata új utcákat nyitott az építtetők számára, és a belvárosi részeket minden településen a kiskereskedelmi és turisztikai igényekhez illeszkedve alakították át. Az építési boom az építőanyagkereskedelemre is kedvezően hatott, tüzép-telepek sora nyílt. Az építőipar gyors fejlődése mára felszámolta a hajdani kalákázást, a családi-baráti munkacserére épülő magánerős lakásépítést. A nagyszámú építőipari vállalkozás nem csupán a helyi munkapiacról rekrutálja alkalmazottait: több budapesti, alföldi cég is jelen van a piacon, s nem ritkán romániai valamint lengyel vendégmunkások dolgoznak az építkezéseken. Az építőipar felfutására a térségi önkormányzati megrendelések is kedvezően hatottak: a térség szinte minden településén felújították az önkormányzati ingatlanokat, van ahol új iskolát, tornatermet, művelődési házat stb. építettek. A települési önkormányzatok (társ-)finanszírozásában valósultak meg a nagyobb közműberuházások (víz-, szennyvíz-, gázvezeték, útépítés és telefonhálózat fejlesztés), melyek kivitelezésében számos helyi vállalkozás is részt vett. Közülük a Horváth-Ép (keszthelyi családi vállalkozás) emelkedik ki, mely mára a legnagyobb magyar tulajdonú közműépítő cégek egyikévé nőtte ki magát.

8 3. Két választás 1998-ban Keszthely és térségének gazdasági prosperitása különbözőképpen kapcsolódott össze az egyes települések politikai struktúráinak változásával. A falvak többségében nem történt változás a település élén: Sármelléken, Zalaszántón, Gyenesdiásban ma is az 1990-ben megválasztott polgármester áll a falu élén, a képviselőtestületekben is csak kisebb változások történtek. Reziben és Cserszegtomajon a polgármesternek azért kellett lemondania, mert korrupció-gyanús ügybe keveredtek. Alsópáhokon, Balatongyörökön és Hévízen 1994-ben volt mélyrehatóbb változás a helyi politika élén, e településeken az közötti polgármester konfliktusba került a helyi vállalkozókkal, szobakiadókkal, s 1994-ben olyan vezetőnek kellett átadnia helyét, akinek működésével e csoportok már elégedettek voltak és maradtak. Keszthely a térséget jellemző politikai stabilitásban instabil helyi kormányzattal rendelkezik: 1990-ben, 1994-ben és 1998-ban is változott a polgármester, a képviselőtestületben is jelentős cserék mentek végbe. A vezetőcserékben a politikai pártok népszerűségének változása is visszatükröződik, ám az instabilitás másik okaként legalábbis az 1998-as változásokban azt jelölhetjük meg, hogy 1996-tól a helyi társadalom egy csoportja, a nagyvállalkozókat tömörítő Vállalkozói Klub nyíltan és aktívan fellépett a városvezetés cseréje érdekében. A következőkben azt vizsgáljuk, hogy miként jelentek meg szervezetten a vállalkozók a keszthelyi politikai életben. Keszthelyen a 80-as évek fő politikai narratívája a város visszaszerzéseként fogalmazható meg: az élő, és a szocializmusban is búvópatakként jelen lévő polgári tradícióknak köszönhetően a város igyekezett elvett autonómiáját visszaszerezni. A nyolcvanas években a rekonkviszta során a városvezetésbe újra helybeliek kerültek, s 1985-ben az országgyűlési választásokon függetlenként induló Czoma László győzelme is részben ennek tudható be a hivatalos, Zalaegerszegről idehelyezett jelölttel szemben. A rendszerváltozás során, ami betetőzte a rekonkviszta-küzdelmet, vagyis a helybeliek győzelmét a megyeközpontból idehelyezett vezetők fölött, megszerveződött helyi pártcsoportok a keszthelyi értelmiség különböző frakcióit tömörítették. E frakciók egy része világnézeti alapon szerveződött (pl. a tősgyökeres katolikus családokból), mások szakmai, generációs avagy baráti-ismerősi kapcsolatok mentén. A nyolcvanas évek végén a helyi, klasszikus értelmiségi pályákról rekrutálódó politikai elit (tanárok, ügyvédek, orvosok, stb.) alig volt képes olyan új alternatívával előállni, amely új célokat, hosszú távú perspektívát nyújtott volna a keszthelyieknek a sikeres rekonkvisztát követően. A rendszerváltás utáni időszakban a potenciális lehetőségek ellenére gazdaságilag nehéz helyzetben lévő városvezetés mozgásterét a helyi politikai élet töredezettsége még inkább szűkítette. Az 1990 utáni első két ciklus városvezetésének megítélése közös a tekintetben, hogy az igényekhez képest egyik sem volt képes a helyben élők hosszú távú érdekeit a napi munka során megjeleníteni. A karakteres várospolitika hiánya miatt előállt diszkurzív légüres tér a vállalkozókat érintette legérzékenyebben, akik valamennyien igaz, sok esetben áttételesen az idegenforgalomból élnek. A turizmus az átlagosnál jobban ki van téve a piaci értékítéletnek, a szolgáltatások, a kulturális kínálat nem megfelelő színvonala és más konkurens helyszínek megerősödése azonnal negatív hatásként jelentkezik az érintett településen. Keszthely számos olyan adottsággal bír, melyeket az eddigi városvezetések kevéssé voltak képesek kihasználni, de melyek megfelelő kidolgozottság és megjelenítés

9 esetén egy új diszkurzív tér kialakításának képezik az alapját. Ilyen adottság a Balaton-part, a Festetics kastély, az iskolaváros-jelleg és a szomszédos Hévíz. A karakteres várospolitika hiánya miatt lépéskényszerbe került vállalkozók akiket a városvezetés állandó hezitálása és döntésképtelensége már-már anyagilag is érzékenyen érintett ezekre az adottságokra alapozva alkották meg a régióval kapcsolatos terveiket. Első diszkurzív innovációjuk a Nyugat Balaton Régió és a Keszthely a Balaton fővárosa fogalom-párokhoz köthető. Szervezetileg az érdekközösségben levő (közös fellépés és reprezentálás, sokszorosára növekedő lobbyképesség) lehetőségek kihasználására 1995-ben létrehozták a Vállalkozói Klubot, mely a térség általuk jelentősnek tartott vállalkozóinak lett gyülekezőhelye. A vállalkozók szervezett megjelenése a helyi politikában 1997/98-ra a helyi politikai élet mély átrendeződését eredményezte, melyet összefoglalóan a vállalkozók áttörésének nevezünk. Ennek egyik aspektusa a politikai diskurzus átalakulása, a másik pedig a helyi politikai szereplők körének megváltozása, új aktorok megjelenése, s ezzel együtt a szereplők közti relációk részbeni megváltozása. E folyamat kulcseseménye az szeptember 18-án tartott Fidesz-gyűlés volt, ahol a korábbi helyi Fidesz vezetést leváltották, és több mint húsz elsősorban helyi vállalkozó lépett be az alapszervezetbe. A rendezvényen Kövér László és Balsay István részvétele legitimálta az új helyi Fidesz vezetés törekvéseit; a helyi politikai élet más szereplői számára pedig nyilvánvalóvá vált, hogy a Vállalkozói Klub és a Fidesz-Magyar Polgári Párt között koalíció köttetett (ami 1997 nyarán korántsem volt oly egyértelmű, mivel a Vállalkozói Klub vezetése az MSZP felé is tett néhány tapogatózó lépést). A Fideszen belüli vállalkozói áttörés nem volt konfliktusmentes: a vállalkozói koalícióval szemben egy széles, a korábbi években nehezen elképzelhetőnek tűnő koalíció jött létre azok közt, akik pozícióját a vállalkozói előretörés megrengette, avagy megrengetéssel fenyegette, s azokat a Fideszhez kötődő helyi politikusokat tömörítette, akik helyi politikai pozícióját és karrierjét alapjaiban fenyegette a vállalkozók párton belüli előretörése. Az üzleti érdekeiket tekintve megosztott vállalkozókat a város általuk megalkotott érdekei hozták össze egy kívülről egységesnek tűnő csoporttá. A vállalkozók rádöbbentek arra, hogy hogyan csinálhatok én akármit, ha nekem nincs meg mint egyéni vállalkozónak a kapcsolatrendszerem az önkormányzatokkal, ha nem lehetek részese ennek a fejlesztési folyamatnak, - úgy, hogy egy kicsit az alakítója is vagyok, akkor elvesztem. Az e célból létrehozott Vállalkozói Klub megerősödése és legitimmé válása és az általuk kialakított új narratíva vonzóvá tette őket a városvezetéssel elégedetlenek körében is. Az egyik legfontosabb feladatunk az, hogy mindenütt ott legyünk, ahol a gazdasággal foglalkoznak, ahol a gazdaságot érintő döntéseket meghozzák. A Kereskedelmi Kamarában (elnöke a Vállalkozói Klub egyik vezetője, Laza Mihály), amit máshol legtöbbször a hatalom által létrehozott autoritásnak tekintenek, felismerték annak a jelentőségét, hogy ha már törvény adta kötelesség a kamarában részt venni, (...) akkor mit jelent egy gazdasági önkormányzat egy térségben. (...) Ha egy-egy hivatalos szervezeten belül próbáljuk ezeket a célokat még pluszban támogatni, akkor egy kicsit nagyobb léptékkel tudunk előbbre haladni. Meg is tettünk ennek érdekében mindent, (...) mert a helyi kamarai elnökség egy az egyben a klub tagságából adódott ki. A Kamara így vált a Vállalkozói Klubban tömörült vállalkozók érdekérvényesítésének és lobbizásának egyik legitim eszközévé. (...) átstrukturáltuk a megyei vezetést, s őszintén megmondom, hogy jelenleg az országos vezetésben is egy kicsit próbálunk mozogni, ahogy ezt engedi az idő szava, hogy felérjen a csúcsra ez a rendszer. Munkájuknak köszönhetően a térség vállalkozói ma már magukénak érzik a Kamarát.

10 A politikában a Vállalkozói Klub céljaival összhangban megkeresték a leggyengébb, de egyben legígéretesebb láncszemet, ami a 1997 őszén a Fidesz volt. A vállalkozó, ha politizál, akkor mindig próbál egy kicsit arra húzni, amerre a pozitívumokat látja, tehát amiből profitálni tud, hogy keményen fogalmazzak. Ezek a személyek csapódtak folyamatosan a Fidesz mellé, mert megtalálták azt, ami nekik jó. Az 1997 szeptemberében újjáalakult keszthelyi Fidesz elnöke a Kamarában és a Vállalkozói Klubban is tevékeny Hegedűs László lett. A Fidesz elképzeléseibe illeszkedik bele a Klub oly módon, hogy a Fidesznek az irányvonalára tereljük rá a Klubnak az elképzeléseit. Ezt nem kell nekik (a nem Fidesz-szimpatizáns klubtagoknak - beszúrás tőlünk) feltétlenül tudni, nincs ez kimondva, de maguk a lépések részünkről tudatosan, az ő részükről vagy tudatosan vagy tudattalanul, de úgy alakulnak, hogy az nekünk pozitív. A Fidesz részéről tehát a Vállalkozói Klub egyfajta fedőszervként is funkcionál, de ez megfordítva is igaz: a párt kormányzati pozicíóján és a mostani önkormányzati választásokon bejutott vállalkozó-szimpatizáns Fidesz-frakción keresztül a vállalkozók befolyása a keszthelyi közéletre tovább erősödik, függetlenül hovatartozásuktól. A vállalkozói triumvirátus Laza Mihály és Hegedűs László mellett harmadik, egyben legjelentősebbnek tartott személyisége Horváth Tihamér, aki ugyan nyíltan nem vesz részt a küzdelmekben, de kiterjedt kapcsolatain és a város társadalma számára rokonszenves mecénási tevékenységén keresztül kulcsszereplő az új politikaikapcsolati tér kialakításában. Nagyon szívesen vagyok egy jó hátvéd, mint egy rossz csatár. A 28 fővel indult Fidesz-csoport kiszorította a megelőző időszak Fidesz-vezetőjét, Zsiga Zsoltot, majd intenzív kampányolással bejuttata Gyuga Pált a parlamentbe. Kitekintve az önkormányzati választások eredményeire, nyilvánvalóvá válik a vállalkozók által követett stratégia sikere. Igaz, az október 18-i helyhatósági választásokon egy szeptemberi, a polgármester-jelölt személyével kapcsolatos felsőbb Fidesz pártutasítás megosztó hatása miatt a Fidesz sikere nem lehetett olyan átütő, mint várható lett volna, de a vállalkozói koalíciónak így is biztos többsége van. Fidesz és pártkoalíciója kiegészülve a vállalkozók jelöltjeivel a 17 fős testületbe 9 személy juttatott be, a polgármestert a Fidesz vezette koalíció adja (a polgármester az MKDSZ-es Szabó Imre lett). Az ellenzéki MSZP 5 helyet szerzett (4 egyéni és 1 listás), a maradék 3 hely az FKGP és az Ipartestület (melynek elnöke és sikeresen szerepelt jelöltje szintén tagja a Vállalkozói Klubnak) jelöltje között oszlik meg. Az október 29-én megtartott képviselőtestületi alakuló ülésen Hegedűs Lászlót a város alpolgármesterévé választották. A megyei közgyűlésre adott szavazatok alapján a Vállalkozói Klubot a négyfős keszthelyi frakcióban kettő küldött képviseli (dr. Kovács István - a Vállalkozói Klub polgármesterjelöltje, Hegedűs László - Fidesz-Vállalkozói Klub, a másik két képviselőt a szocialisták adják Veér Miklós volt országgyűlési képviselő és Kenesei Zoltán alpolgármester személyében). A vállalkozói koalícióhoz kötődik még a térség két polgármestere (a hévízi és a gyenesdiási), akik sikereik miatt kerül a vállalkozók közelségébe. Mindkét település polgármestere felismerte a vállalkozók szerint, hogy a fejlődés érdekében nemcsak napi kapcsolatot kell kiépíteni a vállalkozókkal és a kamarákkal, hanem maguknak tevékenyen részt kell vállalniuk a vállalkozással járó tervezésből és kockázatvállalásból. Ahol vállalkozó szellemű polgármester van, ott azért mennek jól a dolgok! 4. Vállalkozók és vállalkozás a politikai diskurzusban

11 A kilencvenes évek második felében, s különösen az 1998-as választási kampány időszakában a helyi politikai viták legfőbb témájáivá a vállalkozók és a vállalkozás váltak. E viták során a megszólalók körvonalazták, hogy milyen társadalmi tulajdonságokat és cselekedeteket társítanak a vállalkozóknak, mi a vállalkozás jelentősége a térség életében, s mely szempontok alapján lehet különbséget tenni a jó, társadalmilag hasznos vállalkozás és a társadalmilag improduktív vállalkozás között. A helyi/térségi politikai diskurzusban elhangzott főbb érveket a politikai szereplőkkel készített interjúkból rekonstruáltuk. A vállalkozáshoz kötődő jelentéseket az interjúk alapján öt csoportba (a vállalkozó, a politika- az önkormányzat- a kapcsolatok- és a régiófejlesztés mint vállalkozás) gyűjtöttük. Az egyes tulajdonságokat és értékeléseket a szövegkörnyezetnek megfelelően pozitív és negatív alcsoportokra osztottuk. A pozitív és negatív vállalkozói tulajdonságokról és cselekedetekről folyó politikai vitáknak az a lényegük, hogy a politikai beszéd a vállalkozás fogalma köré szerveződik, a politikai szereplők ezt értelmezik és értékelik. Ebből fakadóan a diskurzusban a nem vállalkozóként definiált szereplőcsoportok helyét és mibenlétét is a vállalkozóhoz képest határozzák meg a vita résztvevői. 1. csoport: a vállalkozó Ebbe a csoportba került a legtöbb pozitív tulajdonság, szám szerint 108. A rendelkezésünkre álló nagyszámú értékelés alapján módunkban áll megalkotni a keszthelyi vállalkozó ideáltípusát, mely a valóságban e tiszta formában nem fordul elő, de vannak konkrét személyek, akiket a közvélemény már-már ilyen eszményi vállalkozóként ismer el. A jó vállalkozó tulajdonságai egyrészt az üzleti magatartáshoz köthetőek, másrészt a tágan értelmezett közéletiséghez. Tiszta, pozitív előéletű emberként részt vesz a kamara munkájában. Családi alapon szerveződő vállalkozása, mely nem vesz fel hitelt, hanem saját forrásra épít, nincs senkinek sem kiszolgáltatva. Gazdaságában individualista, erélyes fellépésű, de önuralmat és önkritikát tanúsít és igyekszik növelni a közjólétet. Mint a tettek embere komoly eredményeket tudhat maga mögött, amiben nagy segítséget jelent konszolidált és rendezett családi háttere. Sikerei hátterében a kétkezi munka tisztelete áll, eredményeiért keményen megizzadt, nem az állami vagyon privatizálása révén lett vállalkozó, nem közpénzeken lesz gazdag. Mivel működésében a tisztes haszon elve és a becsület megtartása vezérli, hosszú ciklusban gondolkodik, elemi igénye a közélet tisztasága, hogy a közügyek rendben legyenek. Szeretne mindent legálisan csinálni. Gazdaságát úgy építi, hogy az örökíthető legyen, ami csak úgy lehetséges, ha megvan a hite a mindennapi munkához, határozott és pozitív jövőképpel bír. Lokálpatrióta lévén érzelmileg kötődik lakhelyéhez, s a gazdasági sikereinek köszönhető tekintélye előnyeit önzetlenül visszakamatoztatja a város gazdaságába. Felelősnek érzi magát a városért, ezért harcol a multik ellen és a helybelit támogatja. Amellett, hogy együttműködik a várossal és gondoskodik az alkalmazottairól, plusz tenni akarás dolgozik benne: rendezvényeket patronál, támogatja a sportot és hazafias nevelést ad a fiataloknak. Együttgondolkodásra képes városformáló tényezőként segíti a civil szerveződéseket, de nem elsősorban a reklámlehetőség miatt, hanem mert szociális lelkületű és meglátja a társadalom fonákságait. Ad, hogy másnak is legyen. Társaival önálló, nagy lehetőségekkel bíró erőt képez, aki szeretne részt venni az önkormányzat munkájában. Politizálása természetes igény, hiszen joga és kötelessége megnéznie, hogy adóját milyen célokra használják fel. Noha a nyerő oldalon áll a politikában, önmegtartóztató, igazodik másokhoz. Személyi

12 kérdésekben konszenzusképes, de a nem tiszta szándékokkal érkező társait kiközösíti. Az egyik legjelentősebb helyi vállalkozó kapcsán, - aki tapasztalataink szerint a pozitív vállalkozó ideájaként áll a többiek előtt, s akire valamilyen formában majd minden megkérdezett hivatkozott - általában szintén ezek a tulajdonságok bukkantak fel, csak valamivel életszerűbben: Z egy nagyon ügyes, tisztességesen gazdálkodó, sikeres vállalkozó, aki a város közéletében évek óta nagyon pozitív módon tevékenykedik. Nagyon megalapozott vállalkozása van, (...) ő az a fajta vállalkozó, akit én szívesen látnék egy gazdálkodó önkormányzat élén. Z az, akinek, ha most állítanának szobrot, akkor se lenne túlzás,...ő egy olyan meghatározó egyéniség, aki személyes példamutatásával próbálja magával vinni ezeket az embereket. Z már egy jó értelemben vett polgárember,... aki a vagyonát gyarapítani akarja, de ugyanakkor tudja azt, hogy nem mindenki olyan sikeres, mint ő, ezért a vagyonának egy résztét vissza kell forgatnia a társadalomba. A diszkurzív térben a pozitívan működő vállalkozótól élesen elkülönül a rossz vállalkozó. A róla alkotott kép nem ennyire színes (29 tulajdonság), de egyértelművé teszi, hogy hol húzódnak a törésvonalak közte és jó vállalkozó között. A rossz, negatívan működő vállalkozó mohó, személyes érdekét közérdekké alakítja és eközben elfelejti és kisajátítja a város érdekeit. Ennek köszönhetően gyors meggazdagodása mögött nem a tisztességes munka áll. Lételeme a káosz, szeret a zavarosban halászni. Mivel kapcsolatrendszere a régi garnitúrához köti és erős múlt rendszerbeli kapcsolatokkal rendelkezik, nem érdeke a viszonyok letisztulása. Ebből következik, hogy ez a típus leggyakrabban MSZP-SZDSZ irányultságú, vagy egyszerűen csak szocialista. Vak párthűsége alacsony erkölcsi fokkal párosul, itt gyökerezik a hatalom és az uralkodás iránti vágya. Nem közösségi ember, másokkal szemben túlzottan anyagias, viszont saját vállalkozása esetleges sikerei mögött a sok hitelt kell keresnünk. Gazdasági függősége és megfontolatlansága miatt nem képes egy hosszútávon is működőképes, komoly vállalkozást létrehozni. 2. csoport: a politikai élet és a pártok mint vállalkozás A vállalkozásközpontú diszkurzív térnek köszönhetően a politika is az innováció területévé vált. A jó politikus, a jó politika (28 tulajdonság) szétválasztása a rossztól (24 tulajdonság) sok esetben az előzőekhez hasonló fogalmakkal történik, viszont az egyes tulajdonságok jobban telítettek érzelmekkel, mint a semlegesebb és kevésbé szem előtt lévő vállalkozók esetében. A jó politikus alapvetően közéleti ember, aki komolyan veszi a polgárt és a város érdekét tartja a legfontosabbnak. Tehát (önkormányzati) képviselőként nem a hatalomért megy a politikába, hanem választói érdekeinek védelmében. Anyagi függetlensége miatt nem kompromittálható, stabil egzisztencia áll mögötte. Mindig nyilvánosan működik. Kitűnő taktikai érzékének és ambícióinak köszönhetően gyorsan felismeri a politikai széljárás változásait, ezért 1997 őszétől képes volt belülről és kívülről is támogatni a Fideszt mint a legkarakteresebb, antikommunista pártot. Széles kapcsolatrendszerrel rendelkezik, ezért a pártszervezéshez vállalkozói támogatást is igénybe tud venni. Múltjában nem találhatók fehér foltok, a Kádárkorszakban is szuverén egyéniségként működött, de még gimnazista évei alatt is lepattogott róla KISZ. Ha esetleg mégis pártag volt, apolitikusságával és passzivitásával gyengítette a rendszer hatalmát, aminek köszönhetően egy kevés része neki is volt a munkahelyi KISZ és pártalapszervezet felbomlásában és megszűnésében.

13 A politikai élet negatívumai közé tartozik, hogy ha valaki köpönyegforgató és oda áll, ahol hasznot remél. Az ilyen embert nem a közjó vezérli, hanem a gátlástalan hatalom- és gazdasági haszonszerzési vágy. Mivel nem eszmék vezérlik, hanem gazdasági érdekek, nem tisztességes, nem tud példát mutatni. Kapcsolatrendszere sok esetben a múlt rendszerhez köti, ezért kommunista módon, konspiratívan és titokban működik. Hatalomvágya akkora, hogy fideszesként most mindenütt az esélyes jelölteket támogatja, függetlenül azok múltjától. Amennyiben eddig nem köteleződött el véglegesen, jellemző, hogy most nyomulnak a Fidesz felé. A Fideszt ma már az MSZMP fiókák, egykori munkásőrök, ifjúgárdisták, párttitkárok gyerekei és a rendőrcsaládból származók uralják. Ha mint vállalkozó kapcsolódik be a politikába, akkor folyamatos szerepzavarral küzd. A politikában agresszív hangnemet üt meg, kommunistázik. Fideszesként gyors sikereket akar, anélkül, hogy politikája a nyilvánosság előtt előkészített lenne. Politikai teljesítménye mögött nem áll kemény és következetes munka. Mind a pozitívumoknál, mind a negatívumoknál erőteljesen kidomborodik az elmúlt 40 évhez való viszony, noha azt hihetnénk, hogy ennek mára már nincs túl nagy jelentősége. Tapasztalataink szerint ez a fajta narratíva önmagában valóban nem életképes, más negatívumokkal párosítva azonban alkalmas azok felnagyítására. Ha valaki pusztán kommunista, attól még lehet jó ember, de ha hataloméhes, erkölcstelen, haszonleső és még kommunista is, akkor ez ez alkalmas az adott személy teljes megbélyegzésére. A múlt rendszerrel való összekapcsolás pecsétként funkcionál: az önmagában esetleg összefüggéstelen negatívumokat szentesíti és felerősíti. A helyi politika másik fontos jellemzője, hogy a nagypolitika jobb-bal felosztásának vajmi kevés szerepe van a helyi társadalom mindennapjaiban. A nagypolitika szerkezete csak keretkijelölő szereppel bír. A helyi társadalom életében egy bizonyos pozíció felett mindenkinek igazodnia kell valamerre, színt kell vallania, de ebből csak a legritkább esetben következik, hogy a közélet egyes csoportjai közti ellentétek ideológiai okokra vezethetők vissza. Sokkal erősebb a konkrét ügyekkel kapcsolatos érdeksérelemek felosztó hatása, melyek egy-egy markáns egyéniség köré szervezik a helyi közéletben résztvevőket. A pártfelosztásra ez esetben csupán a felcimkézés hárul, ami legitim nevet ad a konfliktusban résztvevők hivatalos motivációinak megértéséhez. 3. csoport: az önkormányzat mint vállalkozás A vállalkozóknak talán e területen sikerült a legintenzívebben megjeleníteniük az új narratívát, amely végeredményben a diszkurzív tér teljes átalakulásához vezetett. A város egy nagy vállalkozás (31 pozitív és 27 negatív tulajdonság), ami azt jelenti, hogy az első pontban megjelenő vállalkozói erények megléte esetén egy stagnáló vagy hanyatló város is fejlődőképes. A képviselőtestületnek és a polgármesternek mindenekelőtt kockázatvállalónak és döntésképesnek kell lenni, a gyors és határozott döntések elengedhetetlenek a napi munka során. A képviselőtestület a profizmust tartja szem előtt, a pártok csak a háttérben vannak jelen. A viták során egymás meggyőzése a cél, a döntéseket csak ezután, %-os többséggel hozzák meg. A sikeresen működő város forrásteremtő és jövedelemtermelő, így az általa fenntartott intézények színvonalasan működhetnek. A helyi adottságoknak megfelelően olyan várospolitikát alakít ki, melyben az egyes részfeladatok megvalósítása szerves egésszé áll össze. Jól fizetett szakemberek segítségével segíti a turizmus fejlődését, menedzseli a várost. A Nyugat-Balaton Régió és a Keszthely a Balaton fővárosa jelszavak mentén cél- és feladatorientált munkát folytat,

14 a kongresszusturizmus megteremtésével pedig igyekszik a meglévő adottságokat az anyagilag legnyereségesebb formában kihasználni. A képviselőtestület eredményességét nagyban előmozdítja, hogy a helyi vállalkozók (meghívott) bizottsági tagként jelen vannak a munkában. A polgármester, aki agilis és jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkezik, széleskörű gazdasági és államigazgatási ismeretei révén biztos kézzel irányítja a várost. Egy vállalkozni képtelen város ellenben nem bír városmarketinggal és hiányoznak a hosszútávú célok. A városvezetés csak a rövid távon pénzt hozó beruházásokat tartja fontosnak, ezért meggondolatlanul privatizál, feléli vagyonát.kockázatvállalásképtelensége és döntésképtelensége miatt sorra elszalasztja a város számára kínálkozó lehetőségeket, kimarad a pályázatokból. A frakciókra szakadt képviselőtestület árulja szavazatait, tagjai korrupciógyanús ügyekbe keverednek. Az ezzel kapcsolatos találgatásokat a gyakori zárt ülések elrendelésével maga is fokozza. Sorozatosan törvénysértéseket követ el,- alapelve, a törvények arra valók, hogy azokat megszegjék. Kényes ügyek esetén döntéseit utólag nem vállalja fel. A polgármester mögött nem áll meggyőző többség, ami miatt az kénytelen eseti alkukat kötni, esetenként kisebbségben vezetni a várost.

15 4. csoport: a kapcsolatok mint vállalkozás Ebbe a kategóriába csak kisszámú tulajdonság került (3 pozitív és 2 negatív), ennek ellenére önálló csoportként kezeltük őket, mert a kapcsolati tőke megítélése az egyéb szimbólikus tőkejavakban szegény társadalmi környezetben különösen nagy jelentőséggel bír. A kapcsolatok jelentik a fejlődés alapját. Pozitív, ha kapcsolatait a vállalkozó vagy a helyi közélet bármely aktora képes kiépíteni a parlamentig, s így hatni a törvényhozás munkájára. Politikusként gazdasági kapcsolatok nélkül nem képes működni. Negatív következményekkel jár viszont, ha valaki gazdasági, társadalmi kapcsolódásait szűk körben oldja meg, mert így kevesek kiszolgáltatottjává válik. Amennyiben a kapcsolatok szerveződésének kizárólagos alapjává válik, ide tartozik a betyárbecsület is. 5. csoport: a város- és régiófejlesztés mint vállalkozás A vállalkozói övezetként is számontartott keszthelyi kisrégióban a vállalkozók által megalkotott új narratíva a régiófejlesztés egészére is kiterjedt. A regionális érdekek megtervezéséhez és megjelenítéséhez olyan erények társulnak, melyek áttételesen a sikeres vállalkozás működéséhez is elengedhetetlenek. A sikeres regionális együttműködés alapja az átgondolt és az érintettekkel egyeztetett térségfejlesztési koncepció. Az ottélőket a tervezéstől a megvalósulásig bevonják a térségfejlesztés rendszerébe. A megyei vezetés átlátja a regionális kezdeményezések jelentőségét, s támogatja azokat. A térségfejlesztés alapvetően a gazdasági fejlesztéshez kapcsolódik, de a régiótudat megteremtése során a közösségi érdekeket is ki kell építeni és meg kell jeleníteni. A fejlődő régió sikereit belülről alapozza meg: ragaszkodik tradícióihoz, féltékenyen őrzi polgári hagyományait. Ez abban is megnyilvánul, hogy az idegeneket nehezen fogadják be, a multikat pedig be sem engedik. Mindez azonban nem jelent bezárkózást, a térség mint régió továbbra is figyel Európára, hiszen értékeit el kell tudni adnia. Az eredménytelen térségfejlesztési próbálkozások hátterében az áll, hogy a területfejlesztési koncepciók csak ritkán építkeznek alulról. Perspektíva hiányában a régió központja (Keszthely) nem képes vezető szerepének megfelelni, a fejlődés érdekében nem szabadít fel külső és belső energiákat, s gyenge a regionális együttműködésben. A lehetőségek túlbecsülése szintén káros és visszaüt a régió fejlődésében. 5. Az 1998-ban felállt önkormányzat működésének első tapasztalatai: gazdasági megszorítások és helyi konfliktusok A vállalkozói narratívában a vállalkozók korábbinál fokozottabb politikai szerepvállalásának egyik indoka az volt, hogy a város ügyeinek nem vállalkozói jellegű korábbi menedzselése hozta Keszthelyt csődközeli helyzetbe. Így aztán korántsem véletlen, hogy az 1998-ban felállt új városvezetés korábbinál sokkal aktívabb működése lényegében a város gazdálkodásának szanálására irányult. Ebben az igyekezetben elsősorban azokkal a közintézményekkel került az új városvezetés konfliktusba, amelyek nem profitorientáltak, ahol a működést fedező forrásokat a városi költségvetés biztosítja (iskolák, kórház), és ahol a városban élő értelmiség többsége dolgozik.

16 Amikor annak okait vizsgáljuk, hogy miért került a város 1998 végére csőd közeli helyzetbe, akkor utalnunk kell arra, hogy a keszthelyi személyi jövedelemadó befizetések jóval az országos átlag alatt vannak. Vagyis a város korábbi időszakbeli rossz gazdálkodása csak egyik oka a csőd közeli helyzet létrejöttének, a másik ok az alacsony adóbevételek, és a központi állami támogatások részbeni elégtelensége. A környező települések egyike sem rendelkezik kistérségi funkciókat ellátó önkormányzati finanszírozású közintézménnyel, így forrásokat sem kell e célokra biztosítaniuk. A helyi adóbevételekből, az önkormányzati tulajdon működtetéséből és az önkormányzati ingatlanok értékesítéséből pedig a helyi közönség megelégedésére tudják működtetni intézményeiket és fejleszteni a települést. Keszthelyen viszont a helyi adóbevételek és a személyi jövedelemadó átengedett része már elégtelennek bizonyult a város intézményeinek finanszírozására: a helyi adók emelése és az adócsalók megbüntetése viszont épp azt a helyi társadalmi csoportot hozná hátrányosabb helyzetbe, amit a mostani városvezetés reprezentálni kíván, a vállalkozókat. Az új önkormányzat egyik első lépéseként önkormányzati biztost neveztek ki a csődhelyzetbe került kórház élére, majd peren kívüli megegyezéseket kötöttek a várost gazdasági ügyekben perlő befektetői csoportokkal. A volt honvédségi laktanyában hozzáfogtak egy agro-ipari park létesítéséhez és az 1986-ban bezárt színház rekonstrukciójáért is intenzív lobbizásba kezdtek Keszthelyen vendégül látván és támogatási ígéretet beszerezvén állami vezetők sorától. A város tulajdonában levő Balaton-parti területeket bérbe adták vállalkozóknak, a városi kezelésben levő középiskolák egy részét pedig megyei finanszírozásba adták át, vezetőcseréket hajtottak végre általános iskolák élén, megerősítették a helyi adóbeszedő csoportot, valamint pert indítottak a város finanszírozásában épülő városi könyvtár kivitelező cégével szemben szerződésszegés címén és kártérítést követelvén. Ezeknek a gazdasági értelemben megszorító intézkedéseknek a hatására sikerült csökkenteni ugyan a város költségvetési hiányát (ez 2000-ben várhatóan mintegy 200 millió forintnyi lesz), ám az új városvezetés számos új konfliktusba sodródott, így a Danubius Hotelssel, a Fő utcán ingatlant bérlő kereskedőkkel, a belvárosi szegényekkel, a Kastély, a kórház és az oktatási intézmények vezetésével. A Danubius jelenléte és turisztikai fejlesztési elképzelései Keszthelyen is a városvezetés és a cég konfliktusához vezettek. Az 1998-ban megválasztott új városvezetés az 1999-es nyári szezonra ugyanis bérbe adta vállalkozóknak a Balaton-parti városi strand mellett levő két területet, ahol éjszakába nyúló Pepsi Beach diszkó, táncos szórakozóhely működött. A Danubius vezetése és a környékben működő szobakiadók tiltakoztak a késő éjszakába nyúló hangzavar miatt, azzal érvelvén, hogy a ricsaj elriasztja a pihenésre vágyó, elsősorban idősebb vendégeket. A városvezetés azzal érvelt, hogy szüksége van a bevételre, és a hasonló jellegű szórakozóhelyek más Balaton-parti városokban is sikerrel működtek, odacsábítván a Keszthelyről annyira hiányzó fiatal turistákat. Egy másik térhasználati konfliktussorozat a keszthelyi belvároshoz kötődik. A Főutca és környezete Keszthely város életében idegenforgalmi, kereskedelmi és igazgatási funkciókat lát el. A város nevezetességeinek többsége itt található, és ide koncentrálódik a kiskereskedelem is. A Fő-utcát az 1980-as évek végén zárták le a közúti közlekedés elől, majd a kilencvenes években tovább bővítették a sétálóutcák számát, s a Fő-utcát 1993-ban díszburkolattal is ellátták. A Fő-utca és a környező bevásárló utcák kereskedői és az önkormányzat közötti kapcsolatot lényegében a kilencvenes évek egészében a feszültség jellemezte: az önkormányzati

17 kereskedelmileg is hasznosítható ingatlanok, boltok eladása és bérleti díja körül korrupciógyanús momentumokat véltek felfedezni a kereskedők, az önkormányzat pedig adóeltitkolással és jogtalan közterület-használattal vádolta a kereskedőket, illetve nem hosszabbította meg néhány kereskedő bérleti jogát. A belvárosi tér használatához kötődő konfliktusok másik eleme a belvárosban élő romák és az önkormányzat, valamint e kérdésben vele egyetértő kereskedők vitája. A Fő utcát és a Vásár teret összekötő, egyre inkább kereskedelmivé váló Szalasztó és Bem utcákban számos roma család él, akik jelenléte, térhasználata és lakóházuk állapota az önkormányzat és a kereskedők érvelésében a turizmust veszélyeztető tényként jelenik meg. A romák lakta házak egy része önkormányzati tulajdonban van, s az önkormányzat 1-1,5 millió forintnyi megváltást kínált fel a bérlőknek, a felszabaduló ingatlanokat pedig értékesíteni szeretnék. A keszthelyi belvárosi tér harmadik konfliktusa a Kastély és a Város konfliktusa. A kastélymúzeum igazgatója és a keszthelyi városvezetés nézeteltérései a belvárosi, kastélykörnyéki tér használatáról a kilencvenes évek egészén végigvonulnak. A kastélyvezetés törekvéseinek fontos eleme a kastélypark egységének helyreállítása. A hajdani hercegi park északi részén 1997-ig honvédségi laktanya működött, csak a kisebb déli területen állították helyre eredeti fényében a parkot. Az 1990-es évek második feléig a katonai szempontok erősebbnek bizonyultak a kastélypark helyreállításáénál. Az 1980-as évek végén ráadásul tovább romlott a kastélypark ökológiai helyzete: a park és a laktanya között utat vágtak, ahova a Fő-utca lezárását követően a Hévízre menő gépkocsiforgalmat átterelték. A laktanya felszámolását követően a kastélypark eredeti állapotának visszaállítása előtt újabb lehetőség kínálkozott. A kastélyvezetés szerint a parkot kettészelő utat meg kellene szüntetni, a park volt laktanyai részét pedig mielőbb helyreállítani. A városvezetés viszont agroipari parkot szeretne a laktanya üressé válása révén beépíthetővé vált területeken létrehozni. A kastélyvezetés ökológiai és turisztikai érveket sorakoztat fel saját álláspontja mellett, a városvezetés pedig új ipari kapacitások létesítésétől várná a munkapiaci problémák felszámolását. Keszthelyen az 1980-as évek vége óta jelen van egy több alkalommal és több kérdésben is felszínre került kérdés, a keszthelyi kórház bővítése és finanszírozása. A régi és elavult technikájú kórház felújítására, új épület építésére a város az as évek végén ígéretet kapott a megyei egészségbiztosítási vezetéstől, de források hiányában az építés csak 1992-ben kezdődött el. A kórház pénzügyi nehézségei 1998-ban önkormányzati biztos kinevezését tették szükségessé, akinek feladata az eladósodott intézmény pénzügyi rendbetétele. A Keszthely város kezelésében levő közintézmények finanszírozása különösen a kilencvenes évek második felére vált szinte kezelhetetlen problémává. A központi büdzséből kapott források elégtelensége és a város saját forrásainak szűkössége nem csupán a kórház, de az oktatási intézmények finanszírozásának átgondolását is szükségessé tették ben, az új városvezetés a még városi kezelésben levő középfokú oktatási intézmények, az egy, Vendéglátóipari Szakközépiskola kivételével, megyei kezelésbe adását határozta el. 6. Összefoglalás Keszthelyen és térségében 1990-et követően mélyreható gazdasági, társadalmi és politikai változások mentek végbe (1. ábra). Az átalakulás egyik sajátossága, hogy részben térségen kívüli okokból (privatizáció, gazdasági válság) a már korábban is

18 az országos átlagnál kisebb jelentőségű agrár- és ipari kapacitások jelentős része leépült. Mindez azonban nem okozott olyan mély térségi válságot, mint az ország más részein. Ez a turizmus-ipar már akkor is meglevő kapacitásainak, illetve az 1980-as évek elejétől meginduló kisvállalkozásoknak volt köszönhető, melyek elég erőforrást tudtak felhalmozni a rendszerváltoztatás előtti időszakban ahhoz, hogy 1990-et követően a gazdasági szabadság kibővülésével az átalakulás motorjaivá váljanak. A kilencvenes évek átalakulása, a turizmus-ipar bővülése átrendezte a térségi társadalmi csoportok gazdasági és befolyási helyzetét. A turizmusban érdekelt kisés középvállalkozók, valamint az itt foglalkoztatottak jövedelme és társadalmi befolyása nőtt, az értelmiségé (kivéve a jogászokat és némely orvost) pedig romlott. Mindez egy olyan társadalmi átalakulási folyamatot indukált, melyben a szociológiai szakirodalomban új középosztályokként aposztrofált szakértői-alkalmazotti társadalmi rétegek befolyása csökkent, míg a régi középosztályoké (az önálló kistulajdonos csoportoké) nőtt, számuk gyarapodott (Wright 1997, Bourdieu 1978, 1997). A tulajdonos vállalkozói csoportok politikai befolyásgyakorló csoporttá szerveződése két formában jelentkezett: (1) a helyi, települési szinten elsősorban a szobakiadók és vendéglátók az önkormányzatokkal szemben, azok piacokat átrendező intézkedései okán léptek fel, alakítottak szervezeteket és értek el sikereket (általában az önkormányzati vezetés, a polgármester cseréjét). (2) A térségben működő nagyvállalkozók (akik magyar összehasonlításban középvállalkozóknak tekinthetők 1-2 milliárdos éves forgalmú cégeikkel) a Vállalkozói Klubot megszervezve kezdtek el befolyásgyakorló csoportként működni. Tevékenységük 1998 előtt arra irányult, hogy a közvetítő szervezetek egy részében (Kamara, Kistérségi Társulás) pozíciókat szerezzenek, ill. együttműködést alakítsanak ki velük. Majd során a Fidesz- Magyar Polgári Párt keszthelyi szervezetében végrehajtott vezető- és tagcseréket támogatták, ami eredményeként az 1998-as választásokon a Vállalkozói Klub által is támogatott politikai szervezetek képviselői kerültek a helyi és térségi hatalomba. A közvetítő szervezetek működésének befolyásolása maguknak e szervezeteknek sem okozott nehézségeket, hisz a térségi nagyvállalkozókkal való együttműködés révén társadalmi, gazdasági és térségi funkcióikat jobban be tudták tölteni. Keszthely város önkormányzata a környező településekkel szemben az egész időszakban forráshiánnyal küszködött. Ennek oka a városi kiadások legnagyobb részét kitevő, központilag alulfinanszírozott széles közintézmény-hálózata, a regionális funkciókat is betöltő iskolahálózata, közművelődési intézményei, a kórház, a mentőállomás, a tűzoltóság, rendőrség, stb. Okként kell azt is megemlítenünk, hogy a vagyonilag szépen gyarapodó keszthelyi kispolgárság a turizmus-iparból származó bevételek feltételezhetően a kötelezőnél kisebb részét fizette be adóként a város és az állam kasszájába, ezzel tudatosan-tudatlanul hozzájárult a társadalmi csoportok közti erőviszonyok megváltozásához. Mindebben kereshetjük okát annak is, hogy miért volt olyan alacsony szintű 1998 nyarán a Gallup felmérése szerint a keszthelyi önkormányzat működésével való elégedettség. A Vállalkozói Klubba tömörült nagyvállalkozók érzékelve az önkormányzat és az országgyűlési képviselő munkájával való társadalmi elégedetlenséget a város válságos helyzetét a vállalkozói kvalitásokat nélkülöző városvezetés hibáira vezették vissza. A vállalkozók nem kevesebbet hiányoltak az önkormányzati vezetők működésében, mint épp a jó és sikeres vállalkozót jellemző tulajdonságokat: a tettrekészséget, az elhivatottságot és a jó gazda gondosságát. Mindez annak is kifejeződése volt, hogy a város legnagyobb adófizetői serkenő polgári

19 önértelmezésük szerint az adók felhasználásába is bele kívántak szólni. A nagyvállalkozók és a mögéjük felsorakozó helyi csoportok politikai szerepvállalásában azok a kérdések is mozgatórugóként játszottak közre, hogy (1) mi lesz a város jelentős ingatlanvagyonával, ki és milyen gazdasági csoportok számára kedvezően fogja ezt működtetni, hogy (2) mely társadalmi csoportok kárára próbál kilábalni az önkormányzat a csőd közeli helyzetből (a helyi adókat növeli-e, avagy a közintézmények leépítésébe fog), hogy (3) ki kapja az önkormányzati megrendeléseket, mely befektetői csoportok kapnak működési engedélyt a térségben, s hogy (4) a megyei és országos fejlesztési alapoknál számíthatnak-e a helyi önkormányzati vezetés támogatására. A választások óta eltelt időszak eseményei arra utalnak, hogy az 1998-ban felállt helyi vezetés a térségi vállalkozók számára inkább kedvező politikai döntéseket hozott. A helyi politikai viták (pl. Gyuga képviselő működéséről) és politikai küzdelmek viszont azt is mutatják, hogy a vállalkozók körében is jelentős nézetkülönbségek vannak a tekintetben, hogy mi a helyes vállalkozói magatartás. Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy a vállalkozói érdekeket és eszméket képviselő csoportok bekerültek ugyan a helyi főhatalomba, ám eltérő természetű különbségek miatt (pl. személyközi konfliktusok, ideológiai vonzalmak, korábbi politikai elkötelezettség, stb.) a helyi vállalkozói közönség egységes politikai osztállyá válása nem ment végbe óta a vállalkozói érdekek és eszmék hangsúlyosabban jelennek meg a térségi politikában, ám egyelőre bizonytalan, hogy a térség kis- és középes vállalkozásokra épülő, dinamikusan fejlődő gazdasága, a karmait próbálgató pannon tigris mit profitál ebből a vállalkozói áttörésből. Felhasznált irodalom: Bajna Zs. Muszatics L. (1999): A szakképzés helyzete és fejlesztésének lehetőségei Keszthely-Hévíz kistérségben. Keszthely (kézirat) Beluszky P. Győri R. (1999): A magyarországi városhálózat és az EU-csatlakozás. In: Tér és Társadalom. Vol. 13 No. 1-2, pp Bourdieu, P. (1997): Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In: Angelusz R. szerk.: A társadalmi rétegződés komponensei. Új Mandátum: Budapest, pp Bőhm A. Gazsó F. Stumpf I. Szoboszlai Gy. eds (1998): Parlamenti választások 1998: Politikai szociológiai körkép. MTA PTI Századvég: Budapest Bőhm A. Szoboszlai Gy. eds. (1992): Önkormányzati választások Politikai Szociológiai Körkép. MTA PTI: Budapest Bőhm A. Szoboszlai Gy. eds. (1994): Parlamenti választások 1994: Politikai szociológiai körkép. MTA PTI: Budapest Bőhm A. Szoboszlai Gy. eds. (1996): Önkormányzati választások Politikai Szociológiai Körkép. MTA PTI: Budapest Csite A. Horváth G. K. (1998): A gazdasági elit a helyi társadalomban. MTA Politikai Tudományok Intézete. Kézirat Horváth Gy. (1998): Európai regionális politika. Dialóg Campus: Budapest-Pécs Magyar Gallup Intézet (Hiba! A könyvjelző nem létezik.)

20 Nemes-Nagy J. (1996): Soprontól Nyíradonyig. In: Agg Z. szerk.: Átépítés. Veszprém: Comintatus, pp Országos Választási Hivatal (www.valasztas.hu) Szoboszlai Gy. eds. (1990): Parlamenti választások, 1990: Politikai szociológiai körkép. MTA Társadalomtudományi Intézet: Budapest Területi Statisztikai Évkönyv 1997 KSH: Budapest Wright, E. O. (1997 [1984]): Általános keretrendszer az osztálystruktúra elemzéséhez. In: Angelusz R. szerk.: A társadalmi rétegződés komponensei. Új Mandátum: Budapest, pp , [A General Framework for the Analysis of Class Structure. In: The Debate on Classes, pp. 3-52] Zala megye statisztikai évkönyve KSH Zala Megyei Statisztikai Tájékoztató 1999/1. KSH

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Szemle Néhány gondolat a klímaváltozáshoz való társadalmi-gazdasági alkalmazkodás kérdéseinek kutatásához

Szemle Néhány gondolat a klímaváltozáshoz való társadalmi-gazdasági alkalmazkodás kérdéseinek kutatásához Szemle Néhány gondolat a klímaváltozáshoz való társadalmi-gazdasági alkalmazkodás kérdéseinek kutatásához Az ezredforduló környékén, amikor már megerősödtek a Balaton-régió fejlesztésének intézményes keretei,

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók) Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Schleicher Veronika Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés

A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés Kutatásunkban a magyarországi városi terek átmenet korszakára jellemző átalakulásának

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN BÁR A FEJLETT ORSZÁGOK SZEMSZÖGÉBÕL MAGYARORSZÁG EGÉSZE elmaradott területnek számít, egy részletesebb, közeli vizsgálódás viszont már azt is ki tudja mutatni,

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

Budakeszi Művelődési Ház projekt Gazdasági koncepció

Budakeszi Művelődési Ház projekt Gazdasági koncepció Budakeszi Művelődési Ház projekt Gazdasági koncepció Nyilvános változat V Ny3 1 2016. március Budakeszi Művelődési Ház projekt Gazdasági koncepció Nyilvános változat V Ny3 1 Tekintettel arra, hogy a teljes,

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2016. március 24-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2016. március 24-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. március 24-i ülésére Tárgy: Zirc Város Stratégiai Program tervezetének első olvasatban történő tárgyalása Előadó: Ottó Péter polgármester

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Balatonfüredi Turisztikai Egyesület

Balatonfüredi Turisztikai Egyesület Balatonfüredi Turisztikai Egyesület Bevezetés Egyesület megalakulása: 2006.február 22. Alapító tagok száma: 37 Jelenlegi tagok száma: 91 Tagok: Balatonfüredi turisztikai vállalkozások, azok a kompetens

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Egy mikrorégió szerepvállalása a tudástársadalom megvalósulásában

Egy mikrorégió szerepvállalása a tudástársadalom megvalósulásában Egy mikrorégió szerepvállalása a tudástársadalom megvalósulásában Varró Bernadett Szent István Egyetem ABPK, Jászberény Varro.Bernadett@abpk.szie.hu A világot a gyors változások, a fokozódó globalizáció,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Nyugat magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Továbbképző tagozat. Ingatlanfejlesztő szakirányú továbbképzés. Szóbeli prezentáció

Nyugat magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Továbbképző tagozat. Ingatlanfejlesztő szakirányú továbbképzés. Szóbeli prezentáció Nyugat magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Továbbképző tagozat Ingatlanfejlesztő szakirányú továbbképzés Kajtár Ilona Vendéglátó ipari létesítmény ingatlan-értékélési Szóbeli prezentáció Záróvizsga

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés az Alsónémedi Felsőerdősor utca kiépítésére fizetendő útépítési érdekeltségi hozzájárulásról szóló../2011. ( ) sz. önkormányzati rendelethez Tisztelt Képviselő-testület! Már a 2010. év első

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2000) 1. A KONCEPCIÓ ALAPELVEI ÉS KIINDULÁSI FELTÉTELEI A területfejlesztési koncepció célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlődését

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader.

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader. Emlékeztető Tárgy: Projektlátogatások ECOSYAL program 2. Időpont: 2014. augusztus 28. Helyszín: Szokolya, IKSZT 2014. áprilisától a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület bekapcsolódott egy már

Részletesebben

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően az Önkormányzat

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 1/h. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Földesi Titán Sport

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben