Tévhitek az uniós költségvetésről és a többéves pénzügyi keretről
|
|
- Béla Pap
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MEMO/11/459 Brüsszel, június 29. Tévhitek az uniós költségvetésről és a többéves pénzügyi keretről Az uniós költségvetésről sokan sokfélét írnak, ám nem mindig a tényeknek megfelelően. E tájékoztató összegyűjt néhány gyakran hangoztatott téves elképzelést, és ismerteti az ezekkel kapcsolatos valós tényeket és adatokat. 1. Az uniós költségvetés óriási. Nem igaz. Az uniós költségvetés 2011-ben mintegy 140 milliárd EUR volt ez igen alacsonynak mondható, ha a 27 uniós tagállam nemzeti költségvetésének összesített értékével vetjük össze, ami több mint milliárd EUR-t tesz ki. Azaz a 27 tagállam állami kiadásai együttesen 50-szer nagyobb összegre rúgnak, mint az uniós költségvetés! Hogy jobban érzékeljük az arányokat, gondoljunk bele, hogy ezek szerint egy átlagos uniós polgárnak átlagosan csupán napi 67 centjébe került a évi költségvetés finanszírozása. Ez kevesebb, mint egy csésze kávé árának fele nemigen tekinthető nagy kiadásnak, figyelembe véve mindazon előnyöket, amelyeket az Unió biztosít a polgárok számára. Valójában az uniós költségvetés kisebb, mint egy közepes méretű tagállam pl. Ausztria vagy Belgium költségvetése. Más módon is megközelíthetjük ezt: az uniós költségvetés a 27 uniós tagország bruttó hazai termékének az Unióban előállított termékek és szolgáltatások összértékének kb. 1 %-át jelenti, míg a tagállamok költségvetése átlagosan a GDP 44 %-át teszi ki. Az uniós költségvetés mindig egyensúlyban van, azaz egyetlen eurót sem költünk adósságfinanszírozásra. Sőt, az uniós költségvetésbe befizetett összeg 94 %-át a tagállamokban költik el, a polgárok életére közvetlenül kedvező hatást gyakorló szakpolitikákra és programokra. 2. Az uniós költségvetés folyamatosan növekedik miközben a nemzeti kormányok korlátozzák kiadásaikat. Ez nem így van. A nemzeti költségvetések NEM csökkennek, hanem emelkednek és 2010 között a nemzeti költségvetések az Unióban 62 %-kal emelkedtek, míg az uniós költségvetés ugyanezen időszak alatt 37 %-kal emelkedett ben a 27 tagállami költségvetésből 23 magasabb, mint korábban ben a legfrissebb becslések szerint a 27 nemzeti költségvetésből 24 esetében várható emelkedés.
2 3. Az uniós költségvetés túlnyomó része igazgatási kiadásokat fedez. Ez egyáltalán nem felel meg a valóságnak. Az EU igazgatási kiadásai a teljes uniós költségvetésnek kevesebb mint 6 %-át jelentik, és az alkalmazottak fizetésére e 6 %- nak mintegy fele jut. Az európai költségvetés több mint 94 %-át a polgárok, régiók, városok, gazdálkodók és vállalkozások javára fordítják. Az uniós költségvetés mindenekelőtt a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítését, valamint az éghajlatváltozás, a migráció, a határokon átnyúló bűnözés és egyéb, mindannyiunk életére kiható kihívások kezelését célozza. Hozzájárul a jólét előmozdításához, például azáltal, hogy az energia, a közlekedés és az IKT-infrastruktúra révén jobb összeköttetéseket hoz létre az európaiak között, támogatja a kevésbé tehetős régiókat a növekedés és a munkahelyteremtés helyi szintű és az Unió egészében való előmozdítása érdekében, valamint egyesíti erőfeszítéseinket olyan területeken, mint pl. a kutatás. Saját élelmiszerellátásunk biztosításában is fontos szerepe van. Végső soron arról is szó van, hogy az Unió méretének megfelelő súllyal lépjen fel a világban mint ahogy az Egyesült Államok és Kína is érvényesíti méretéből adódó politikai súlyát, valamint egyesíteni tudjuk erőfeszítéseinket a világ legszegényebbjeinek megsegítésére. A fizetések a polgárok életére közvetlen hatást gyakorló, értékes uniós szakpolitikák kidolgozását és igazgatását végző alkalmazottakat díjazzák. Gondoljunk például a légiközlekedés liberalizációjára, az utasok jogaira vagy az alacsonyabb roamingdíjakra. Vagy gondoljunk csak az árak mesterségesen magas szinten tartásával a fogyasztókat csalárd módon sokmillió euróval megkárosító ügyekben hozott trösztellenes és kartellügyi bizottsági határozatokra ben a Bizottság kartellügyekben hozott határozatainak köszönhetően a becslések szerint legalább 7,2 milliárd EUR összegű fogyasztói előny jelentkezett. Bizottsági alkalmazottak tárgyalnak a kereskedelmi megállapodásokról is, amelyek hozzájárulnak a fogyasztói cikkek árának csökkenéséhez és a megfizethető termékek választékának bővüléséhez. Abban is közreműködnek, hogy az Unió a pénzügyi piacok jobb szabályozása és felügyelete révén levonja a szükséges tanulságokat a pénzügyi és gazdasági válságból. Az adminisztratív költségek szintje jó ideje változatlan, és az utóbbi öt évben komoly erőfeszítések történtek alacsony szinten tartásuk érdekében. A Bizottság az alkalmazotti létszám tekintetében a zéró növekedés politikáját követte. Az új kompetenciák és prioritások kezelését a már meglévő alkalmazottak átcsoportosításával oldotta meg, és a bővítés miatt szükséges létszámon túl nem kért új alkalmazottakat. A Bizottság emellett úgy határozott, 2012-ben igazgatási költségeit befagyasztja, azaz 0 % -os változást tervez. Épp hét évvel ezelőtt az Európai Bizottság nagyszabású adminisztratív reformot hajtott végre. Ennek keretében csökkentették az újonnan felvettek fizetését, létrehozták az alacsonyabban fizetett szerződéses alkalmazottak kategóriáját, felemelték a nyugdíjkorhatárt, csökkentették a nyugdíjjogosultságokat, és emelték a nyugdíjjárulékokat. Ez a reform eddig 3 milliárd euróval kevesebb kiadást jelentett az európai adófizetőknek, és 2020-ig további 5 milliárd EUR megtakarítás várható tőle. 2
3 4. Az uniós költségvetést rengeteg csalás károsítja. Az Európai Számvevőszék jónak minősíti az uniós elszámolásokat, és úgy ítéli meg, hogy helyesen tükrözik az uniós költségvetés felhasználását. Igaz, hogy egyes szakpolitikai területeken a Számvevőszék nem mindig tudja jóváhagyni az uniós kifizetéseket. Például a kohéziós politika terén a hibaarány még mindig valamivel meghaladja az 5 %-ot bár ez jelentős csökkenést jelent. A Számvevőszék becslése szerint a hibaarány a Bizottság kifizetéseiben szakpolitikai területtől függően 2 % és 5 % között van, míg a Számvevőszék által megállapított küszöbérték 2 %. Azonban: - A 2 5 %-os hibaarány nem magas. Azt mutatja, hogy kifizetéseinknek legalább 95 %-a megfelelően történik. Uniós szinten tehát nem rossz a teljesítményünk. - A hiba nem ugyanaz, mint a csalás. A feltételezett csalások a költségvetés igen kis részét, az uniós költségvetés 0,2 %-át érintik csupán. Tavaly májusban a Bizottság az elszámoltathatóság javítását célzó intézkedéseket javasolt a költségvetési rendelet oly módon történő módosításával, amely a regionális támogatás területén működő tagállami kifizető ügynökségeket az uniós források tekintetében igazgatási megbízhatósági nyilatkozat kiadására kötelezné (mint ez a mezőgazdaság területén már meg is valósult), amelyekre független ellenőrzés irányulna. A javaslat eddig a tagállamok részéről nem talált lelkes fogadtatásra. 5. Az uniós költségvetés eurokraták döntésétől függ, a demokratikus eljárások semmiféle szerepet nem kapnak Ez nem így van. Az EU éves költségvetéséről megválasztott politikusok döntenek, a valamennyi tagállamot képviselő Európai Parlamentben és a Tanácsban. A Bizottság csak javaslatot terjeszt elő a költségvetésre, és ennek során be kell tartania az adott időszakra (jelenleg ra) vonatkozóan e megválasztott politikusok által meghatározott felső korlátokat. A Bizottság javaslatot tesz a többéves pénzügyi keretre. Ezt követően a javaslat megtárgyalására és elfogadására átlátható és demokratikus eljárások keretében kerül sor, a nemzeti szuverenitás és a demokratikus jogok maradéktalan tisztelete mellett. Ami a kiadásokat illeti, a 2014-től alkalmazandó új többéves pénzügyi keretet meghatározó rendeletről az Európai Tanács az Európai Parlament tagjai többségének támogatásán alapuló egyetértését követően határoz, egyhangúlag eljárva. A költségvetést finanszírozó saját források tekintetében az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Tanács egyhangúlag határoz. E határozat csak akkor lép hatályba, ha azt saját alkotmányos követelményeik szerint a tagállamok mindegyike jóváhagyta. Az uniós döntéshozatal az éves uniós költségvetés esetében is szigorú demokratikus eljárásokat követ, amelyek hasonlóak a nemzeti kormányok többsége által alkalmazottakhoz. Az éves költségvetésre vonatkozó első javaslatot a Bizottság terjeszti elő. A költségvetést a Tanács és az Európai Parlament vizsgálja meg és fogadja el. A végső megállapodásra rendszerint decemberben kerül sor. A költségvetés tárgyalásának folyamatát valamennyi polgár nyomon követheti. A dokumentumok elérhetőek weboldalainkon, és az Európai Parlament bizottságaiban folyó részletes vitákat az interneten keresztül közvetítjük. 3
4 6. Az EU túl sokba kerül. Ez egyszerűen nem igaz. Érdemes az adószabadság napja példáján bemutatni ezt. Az adószabadság napja azt jelzi, hogy az év során az embereknek átlagosan mennyi ideig dolgoznak azért, hogy összes adókötelezettségüknek eleget tegyenek. A legtöbb tagállamban a polgároknak ehhez a tavasz közepéig-nyárig kell dolgozniuk. Ezzel szemben az átlagos európai polgár az uniós költségvetéshez való hozzájárulását csupán négy napi munkájával, azaz január 4-ig fedezi. 7. Az uniós finanszírozással abszurd projekteket támogatnak, pl. kutyakiképző központokat és Elton John-koncerteket. Ez az egyesek által sugallt elképzelés sem állja meg a helyét. A két idézett esetben az illetékes hatóságoknak a jogosulatlanul igényelt összegeket az utolsó centig vissza kellett fizetniük. Az adófizetők pénzét egyik esetben sem érte kár. Általában a tagállamok nemzeti és regionális hatóságai választják ki azokat a projekteket, amelyek megítélésük szerint leginkább megfelelnek szükségleteiknek, a Bizottság jóváhagyásával kialakított stratégiákkal és prioritásokkal összhangban. Különböző szintű (projektszintű, nemzeti, uniós) ellenőrzések biztosítják az adófizetők pénzének lehető legnagyobb védelmét. A jogosulatlan igényeket az uniós költségvetés nem finanszírozza. 8. A Bizottság közvetlen uniós adót akar bevezetni, növelve a polgárokra nehezedő adóterheket. Ez nem így van. A Bizottság soha nem terjesztette elő a közvetlen uniós adó elképzelését. Az adóemelés továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik. A Bizottság nem fog adóbehajtóként fellépni. A költségvetési felülvizsgálatban előterjesztett, új saját forrásokra vonatkozó elképzelések célja nem az, hogy több pénz jusson Brüsszelnek. Nem a polgárok adóterheit kívánják fokozni. E javaslatok az uniós költségvetést finanszírozó források összetételének megváltoztatására irányulnak. A megreformált rendszer keretében összegyűjtött minden egyes euró a tagállamok hozzájárulását csökkenti, és hozzájárul ahhoz, hogy az új költségvetés igazságosabbá és átláthatóbbá váljon. Nem mindenki van tisztában azzal a ténnyel, hogy az uniós finanszírozásra vonatkozó bármiféle döntéshez a tagállamok egyhangú egyetértése szükséges, valamint az, hogy e döntéseket ezután a tagállamok alkotmányossági követelményeiknek megfelelően megerősítsék. A végrehajtási szabályok esetében ezenfelül az Európai Parlament egyetértésére is szükség van. Ez azt jelenti, hogy az EU saját forrásaira erős parlamenti ellenőrzés irányul, valamint a tagállamok szuverenitását és demokratikus jogait teljes mértékben tiszteletben tartják. 4
5 9. Az uniós költségvetés nagy része a gazdálkodóknak jut. Nem igaz ben az uniós költségvetés kb. 70 %-át fordították a mezőgazdaságra ben a gazdálkodóknak nyújtott közvetlen támogatás és a piachoz kapcsolódó kiadások csupán 30 %-ot tettek ki a költségvetésben, a vidékfejlesztési kiadások pedig 11 %-ot. E csökkentő tendencia továbbra is folytatódik. Emellett e viszonylag jelentős részesedés teljesen indokolt. A mezőgazdaság az egyetlen olyan szakpolitikai terület, amelyet szinte teljes egészében az uniós költségvetés finanszíroz. Azaz az uniós kiadás jórészt kiváltja a nemzeti kiadásokat, ezért képez olyan jelentős hányadot az uniós költségvetésben. Az uniós költségvetés olyan kifizetéseket fedez, amelyeket a nemzeti költségvetések már nem tekintettel a közös agrárpolitikára (KAP). A közös agrárpolitika egymást követő reformjai alapján a termelés támogatása helyett a gazdálkodóknak meghatározott egészségügyi és környezetvédelmi normák betartása esetén nyújtott közvetlen jövedelemtámogatás. valamint a vidéki térségekben folyó gazdasági tevékenységet ösztönző projekteknek nyújtott támogatás került előtérbe. A KAP tehát folyamatosan fejlődik. Emellett az EU-hoz 12 új tagállam csatlakozott, amelyek többsége jelentős mezőgazdasági ágazattal rendelkezik. A KAP költségvetése ugyanakkor nem emelkedett e többletköltségek fedezése miatt. 10. Mivel az élelmiszer- és nyersanyagárak magasak, a mezőgazdasági támogatásokra többé nincs szükség. Ellenkezőleg: Az élelmiszer- és nyersanyagárak növekedése és ingadozásai felhívják a figyelmet a kereslet és a kínálat megfelelőbb összhangjának biztosítását célzó mezőgazdasági beruházások fontosságára. A magas árak azt jelzik, hogy a kereslet erőteljesebb, mint a kínálat. Az élelmiszerek iránti globális kereslet az előrejelzések szerint ra 50 %-kal emelkedik, mivel a népességnövekedés sok feltörekvő gazdaságban az étkezési szokások megváltozásával együtt jelentkezik. A probléma tehát világszintű, és ez nyomatékosítja az élelmezésbiztonság alapvető kihívását továbbá annak jelentőségét, hogy Európa valamennyi területen fenntartsa mezőgazdasági termelési potenciálját, hogy nem váljon túlságosan függővé az élelmiszerimporttól. Ezenfelül Európában nemigen van lehetőség a mezőgazdasági termelésbe bevont terület bővítésére, így a termelés növekedése csak a kutatástól és innovációtól várható. Az EU vidékfejlesztési politikája segíti a gazdálkodókat abban, hogy kihasználják az új termelési lehetőségeket, és gyorsítja a technológiaátadást. 11. A közös agrárpolitika élelmiszertöbbletet eredményez, és károsítja a világ legszegényebb országainak gazdálkodóit. A bortavak és vajhegyek ideje már rég a múlté. Az elmúlt 10 év reformjainak köszönhetően agrárpolitikánk sokkal inkább figyelembe veszi a fejlesztéspolitika szempontjait. Ma a fejlődő országok piachoz való hozzáférése kiváló, vámmentesség vagy alacsony vámköltség vonatkozik rájuk, valamint a piac torzulásai jelentősen csökkentek. Ma az uniós mezőgazdasági behozatal kb. 70 %-a a fejlődő országokból származik. Emellett az exporttámogatás is drasztikusan csökkent. 15 évvel ezelőtt évi 10 milliárd eurót költöttünk exporttámogatásra ben ez az összeg nem haladta meg a 350 millió eurót. A WTO-tárgyalások keretében az EU felajánlotta, hogy 2013-ig teljesen megszünteti az exporttámogatást ig a közvetlen támogatás 90 %-a nem jár versenytorzító hatással (azaz nem kapcsolódik a kereskedelemhez). 5
6 Tudták Önök, hogy az átlagos uniós gazda kevesebb mint feleannyi állami támogatást kap az átlagos amerikai gazdához képest? És tudták, hogy az Unió nem csupán a fejlesztési segélyek legjelentősebb donorja, hanem Afrika legjelentősebb kereskedelmi partnere is egyben? Az afrikai export 40 %-a az Unióba érkezik. Ráadásul az Unió által a fejlődő országokból behozott mezőgazdasági áruk értéke 20 %-kal magasabb, mint az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Ausztrália és Új- Zéland adatai összesítve. 12. A kohéziós politika költséges jótékonykodás. A kohéziós politika segítséget nyújt a szegényebb térségek és országok számára ahhoz, hogy felvegyék a lépést és kapcsolatot létesítsenek az egységes piaccal. Jövőorientált beruházási politikáról van szó, amely egyértelmű előnyöket biztosít Európa többi részének, széles körben növekedést és álláshelyeket hozva létre. Például az Unión belüli import jelentősen nőtt a Kohéziós Alapból támogatáshoz jutó térségek esetében. A kohéziós politika és az EU-n belüli növekedés között egyértelmű összefüggés mutatható ki. A felmérések szerint a kohéziós politika keretében a közötti időszakban tett beruházásoknak köszönhetően 2009-ben a 25 tagú EU egészére vonatkozó GDP 0,7 %-kal nőtt. A becslések szerint ez 2020-ra 4 %-ra emelkedik. Csupán a 2004-es bővítés előtti EU-tagállamokat nézve 2020-ra a GDP-re tett halmozott nettó hatás várhatóan 3,3 %-ot tesz ki. Másképp fogalmazva, a regionális beruházás európai fejlődést eredményez. Ha egy szegényebb térségben növekedés jelentkezik, ennek köszönhetően egy másik, gazdagabb térségből származó árukat és szolgáltatásokat vásárolnak majd. Ez előremozdítja az egységes piac fejlődését, amely a tagállamok exportjának %-át képviseli, jóval meghaladva a harmadik országokba pl. Kínába, Indiába vagy az Egyesült Államokba irányuló exportjukat. A közötti időszakban a kohéziós politika keretében befektetett minden egyes euró 2,1 eurós megtérüléssel járt ra ez az érték a becslések szerint 4,2 euró lesz. A kohéziós politika a foglalkoztatás szintjének emeléséhez is hozzájárult. Ennek köszönhetően 2009-ben a os időszakhoz képest a becslések szerint 5,6 millióval nőtt a foglalkoztatottak száma, azaz évente átlagosan rel több embert foglalkoztattak. A nemrég bekövetkezett gazdasági visszaesés és adósságválság következményeivel való szembesülés során a kohéziós politika fontos szerepet kap a gazdasági és társadalmi fellendülés elősegítésében, ösztönözve a növekedő ágazatokra pl. az energiahatékonyságra irányuló beruházásokat. Emellett ahhoz is segítséget nyújt, hogy képzés és készségfejlesztés révén az emberek munkát találjanak. 13. A többéves pénzügyi keret újabb példa arra, hogy az EU a központi tervezésen alapuló gazdaság irányába halad. Szó sincs erről. A többéves pénzügyi keret az elfogadott politikai prioritásokkal összhangban meghatározza az Unió hosszú távú kiadási prioritásait, és megállapítja az egyes prioritásokra évente költhető maximális összeget. A pénzügyi keret többéves időszakokra szól (pl. a os időszakra, majd a ias időszakra), hogy biztosítható legyen a hatékony és eredményes, felelősségteljes pénzügyi tervezés és igazgatás. A többéves pénzügyi keret garantálja, hogy az uniós éves költségvetés a realitások talaján maradjon és a tényleges prioritásokra összpontosítson. Az uniós költségvetésben sohasem lehet hiány, nem halmozódhat fel adósság a kiadások nem haladhatják meg a bevételeket. Mindig egyensúlyban van. 6
7 További információk: Az uniós költségvetés kifejtése: A többéves pénzügyi keret kifejtése: 7
Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek
Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:
Részletesebben3. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.30. COM(2017) 288 final 3. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2017. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (IFK) költségvetési
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.30. COM(2017) 150 final 2017/0068 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1306/2013/EU rendeletben meghatározott, a közvetlen kifizetésekre a 2017-es
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 31. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 31. (OR. en) 9795/17 FIN 334 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 30. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.10. COM(2013) 621 final 2013/0303 (COD) C7-0265/13 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a belvízi hajózás fejlesztését szolgáló közösségi belvízi flottakapacitási
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.11.4. COM(2013) 718 final 2013/0341 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK rendelet
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.22. COM(2016) 159 final 2016/0086 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1306/2013/EU rendeletben meghatározott, a közvetlen kifizetésekre a 2016-os
RészletesebbenVÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0177(APP) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 17.7.2012 2011/0177(APP) VÉLEMÉNYTERVEZET a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről a Költségvetési Bizottság részére
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 11. (11.02) (OR. en) 5752/1/13 REV 1 FIN 44 PE-L 4
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 203. február. (.02) (OR. en) 5752//3 REV FIN 44 PE-L 4 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Költségvetési Bizottság az Állandó Képviselők Bizottsága/a Tanács A Bizottság
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Költségvetési Ellenőrző Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2014/2147(INI) 7.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.21. COM(2014) 175 final 2014/0097 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 73/2009/EK tanácsi rendeletben meghatározott közvetlen kifizetésekre a 2014-es
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.9.1. COM(2014) 542 final 2014/0250 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Moldovai Köztársaságnak szánt autonóm kereskedelmi kedvezmények bevezetéséről
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.24. COM(2014) 366 final Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről (EGF/2014/000 TA 2014 - Technikai
RészletesebbenA évi uniós költségvetési tervezet a pénzügyi korlátok ellenére is támogatja Európa gazdasági növekedését
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2014. június 11. A 2015. évi uniós költségvetési tervezet a pénzügyi korlátok ellenére is támogatja Európa gazdasági növekedését A múlt örökségének és a válság
RészletesebbenJavaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.22. COM(2010) 772 végleges 2010/0372 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 378/2007/EK tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretébe tartozó
Részletesebben1. sz. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ. Új eszköz az Unión belül sürgősségi támogatás nyújtására
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.9. COM(2016) 152 final 1. sz. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2016. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ Új eszköz az Unión belül sürgősségi támogatás nyújtására HU HU Tekintettel:
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 24. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 24. (OR. en) 14635/16 FIN 804 FELJEGYZÉS AZ A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: a Tanács Tárgy: Az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
RészletesebbenEz a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a
RészletesebbenA évi költségvetési eljárás A költségvetés-tervezet összeállítása Az intézmények igazgatási kiadásai
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. július 6. (07.07) (OR. en) 11621/09 FIN 237 FELJEGYZÉS Küldi Címzett:: Tárgy: az Állandó Képviselők Bizottsága a Tanács A 2010. évi költségvetési eljárás A költségvetés-tervezet
Részletesebben10800/18 ADD 1 as/it/gf 1 DRI
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2018. július 9. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0282/A(COD) 10800/18 ADD 1 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.3.25. COM(2013) 159 final 2013/0087 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a közvetlen kifizetésekre a 2013-as naptári év vonatkozásában alkalmazandó
RészletesebbenA gazdasági helyzet alakulása
#EURoad2Sibiu 219. május A gazdasági helyzet alakulása EGY EGYSÉGESEBB, ERŐSEBB ÉS DEMOKRATIKUSABB UNIÓ FELÉ Az EU munkahelyteremtésre, növekedésre és beruházásra irányuló ambiciózus programja, valamint
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Költségvetési Bizottság JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Költségvetési Bizottság 23.10.2014 2014/2053(BUD) JELENTÉSTERVEZET az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó, 4/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetéről (III.
RészletesebbenA GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)
I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott
Részletesebben4. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.6.26. COM(2017) 541 final 4. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2017. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ amely a következő dokumentumot kíséri: Javaslat az Olaszországnak
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.2.28. COM(2017) 101 final Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről (EGF/2017/000 TA 2017 - Technikai
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2018.11.13. COM(2018) 744 final 2018/0385 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az energiahatékonyságról szóló, [az (EU) 2018/XXX irányelvvel módosított]
RészletesebbenA BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.11. C(2015) 3035 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban
RészletesebbenA többéves pénzügyi keret (MFF) és a kohéziós politika jövője 2020 után
A többéves pénzügyi keret (MFF) és a kohéziós politika jövője 2020 után Molnár Balázs helyettes államtitkár Európai Uniós Ügyekért Felelős Államtitkárság Politikai környezet MINISZTERELNÖKSÉG Az Európai
RészletesebbenA kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése
IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,
RészletesebbenA BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.4.26. C(2018) 2420 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2018.4.26.) a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek a kifizetési határidők
RészletesebbenAz EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni
RészletesebbenHelyzetkép 2012. május - június
Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának
RészletesebbenFinanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források
Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...
RészletesebbenDr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Alapja: nemzeti stratégiai jelentések Cél: nemzeti szinten javítani az átláthatóságot, ösztönözzék az elszámoltathatóságot Az aktív végrehajtás
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.25. COM(2018) 349 final 2018/0181 (CNS) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről szóló 389/2012/EU rendeletnek az elektronikus
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.11. COM(2016) 208 final 2016/0111 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések
RészletesebbenIII. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz
RészletesebbenAz Európai Unió agrártámogatásainak átalakulása és annak várható hatásai
Az Európai Unió agrártámogatásainak átalakulása és annak várható hatásai Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Lízing Szakmai Napok Mátraháza - 2017. november
RészletesebbenAZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA
RészletesebbenDr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi
Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves
RészletesebbenA8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása
6.12.2017 A8-0380/3 Módosítás 3 Czesław Adam Siekierski a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Jelentés A8-0380/2017 Albert Deß A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén érvényben lévő
RészletesebbenUniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium
Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 8. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 8. (OR. en) 12047/16 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Az átvétel dátuma: 2016. szeptember 8. Címzett:
RészletesebbenErdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve
Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum
RészletesebbenA Bizottság nyilatkozatai. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása /17 ADD 1 (hs)/ms 1 DRI
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. december 12. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0282B (COD) 15577/17 ADD 1 FELJEGYZÉS AZ A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága
RészletesebbenNEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL
Európai Parlament 2014-2019 Jogi Bizottság 21.6.2016 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: a litván parlament indokolt véleménye a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.15. COM(2013) 291 final Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság
RészletesebbenL 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 23.10.2018 EP-PE_TC1-COD(2018)0265 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2018. október 23-án került
RészletesebbenAz EU regionális politikája
Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
Részletesebben2015. tavaszi gazdasági előrejelzés: a széljárás kedvez a fellendülésnek
Európai Bizottság - Sajtóközlemény 2015. tavaszi gazdasági előrejelzés: a széljárás kedvez a fellendülésnek Brüsszel, 05 május 2015 Az Európai Unió gazdasági növekedése kedvező hátszelet kap. Az Európai
RészletesebbenAz Európai Unió politikai intézményrendszere
Az Európai Unió politikai intézményrendszere Javasolt feldolgozási idő: 50 perc 1. feladat A feladat az Európai Unió intézményeire vonatkozik. Az alábbi linkeken található információkból gyűjtsd ki a táblázatban
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.10. COM(2016) 384 final 2016/0181 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2016) 62 2016/0036 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásnak az Európai Unió nevében
RészletesebbenAz EU gazdasági és politikai unió
Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát
Részletesebben11170/17 ol/eo 1 DGG1B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 11. (OR. en) 11170/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EF 162 ECOFIN 638 UEM 230 SURE 29 A Tanács következtetései
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-
RészletesebbenElőadás vázlata. Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések
Az EU költségvetése Előadás vázlata Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések Általános jellemzők Az országok közötti erőforrás-újraelosztási rendszer legfontosabb fóruma a közösségi költségvetés.
RészletesebbenEU költségvetés. EU nem állam, hanem nemzetközi szervezet
EU költségvetés EU nem állam, hanem nemzetközi szervezet költségvetési jellemzők hiánya nincs adókivetési lehetőség nincsenek közösségi jószágok nincs eladósodási lehetőség nincs stabilitási funkció nincs
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE
Ref. Ares(2018)2964154-06/06/2018 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.31. COM(2018) 371 final 2018/0219 (APP) Javaslat A TANÁCS RENDELETE az euró pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.23. COM(2015) 523 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2015., 2016., 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 86 final 2016/0052 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014 2021 közötti
Részletesebben2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR
1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai
RészletesebbenTájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről
Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. február 6. Élelmiszergazdaság
Részletesebben2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök
2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:
RészletesebbenHelyzetkép 2013. november - december
Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési
RészletesebbenAZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS JÖVŐJE
AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS JÖVŐJE #EUBudget #EURoadSibiu #FutureofEurope 08. február 4. MILYEN EURÓPÁT SZERETNÉNK A JÖVŐBEN? Az EU vezetői hétévente eldönthetik, milyen Európát szeretnének és egyhangúlag meghatározhatják,
RészletesebbenÚj EU-s és hazai regionális fejlesztési programok
Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és
RészletesebbenA Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára
A Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Agrárakadémia Merre tovább Közös Agrárpolitika? Herman Ottó
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS RENDELETE
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 7.7.2009 COM(2009) 354 végleges 2009/0094 (CNS) C7-0103/09 Javaslat: A TANÁCS RENDELETE az 1234/2007/EK rendelettől ( az egységes közös piacszervezésről szóló
RészletesebbenHU 1 HU EURÓPAI BIZOTTSÁG BRÜSSZEL, 29/10/2014
EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉS 2014 III. SZAKASZ BIZOTTSÁG, 01., 02., 03., 04., 05., 06., 07., 08., 09., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 25., 26., 27., 28., 29.,
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 23. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. február 23. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0007 (NLE) 5929/16 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: FISC 15 ENER 17 ECOFIN 74 A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI
RészletesebbenMi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok
Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 26. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 26. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0231 (COD) 11483/16 ADD 3 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. július 22. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:
RészletesebbenAz Európai Unió egyéb intézményeiről
Az Európai Unió egyéb intézményeiről 2018. 11. 22. Az Európai Unió Bírósága történet 1951. április 18. Montánunió Bírósága 1952. július 23-án hatályba lépett ESZAK-Szerződés alapján a Bíróság Luxembourgban
RészletesebbenA TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET
A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET Ez idáig öt többéves pénzügyi keretet alakítottak ki. A Lisszaboni Szerződés a többéves pénzügyi keretet intézményközi megállapodásból jogilag kötelező erejű aktussá változtatta.
RészletesebbenAz Európai Beruházási Bankról dióhéjban
Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban 2019 1 Az Európai Beruházási Bank az Európai Unió hitelezési szerve. Mi vagyunk a világ legnagyobb multilaterális hitelezője és az éghajlatváltozás elleni küzdelem
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 2015/0009(COD) 6.3.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági
Részletesebben14127/16 ea/kz 1 DGG 2B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 8. (OR. en) 14127/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. november 8. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 13265/16 Tárgy: FIN
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 84 final 2016/0051 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014 2021 közötti
RészletesebbenHajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.
Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
6.3.2019 A8-0435/6 Módosítás 6 Danuta Maria Hübner az Alkotmányügyi Bizottság nevében Jelentés A8-0435/2018 Mercedes Bresso, Rainer Wieland A személyes adatok védelme az európai parlamenti választásokkal
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenŐszi előrejelzés ra: holtponton a növekedés
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Őszi előrejelzés 2011 2013-ra: holtponton a növekedés Brüsszel, 2011. november 10. Megállt az uniós gazdasági fellendülés. Az erősen megrendült bizalom hatással van a beruházásokra
RészletesebbenEURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSE A 2007-ES PÉNZÜGYI ÉVRE. Számadatok JANUÁR
EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSE A 2007-ES PÉNZÜGYI ÉVRE Számadatok 2007. JANUÁR 1. BEVEZETÉS A 2007. évi költségvetés az első, amely a 2013-ig tartó időszakra szóló új többéves
RészletesebbenA vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható
S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása
RészletesebbenEU közjog. dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia október 2.
EU közjog dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia 2017. október 2. I. Az Európai Unió Tanácsa II. A Tanács feladatai III. Coreper I. Az Európai Unió Tanácsa I. Az Európai Unió Tanácsa a tagállamok 1-1 miniszteri
RészletesebbenTéli előrejelzés re: lassanként leküzdjük az ellenszelet
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2013. február 22. Téli előrejelzés 2012 2014-re: lassanként leküzdjük az ellenszelet Miközben a pénzügyi piaci feltételek tavaly nyár óta lényegesen javultak
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-204 Plenárisülés-dokumentum 5.2.204 B7-0000/204 ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az eljárási szabályzat 87a. cikkének (3) bekezdése alapján a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról
Részletesebben