A Tisza-Tarna-Rima Mente LEADER Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája (Közgyűlés által elfogadott végleges anyag)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Tisza-Tarna-Rima Mente LEADER Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája (Közgyűlés által elfogadott végleges anyag)"

Átírás

1 A Tisza-Tarna-Rima Mente LEADER Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája (Közgyűlés által elfogadott végleges anyag) Ezer arc egy törekvés a Tisza-Tarna-Rima mentén 1. Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A Tisza-Tarna-Rima-Menti Akciócsoport stratégiája a térség fontos problémáinak és lehetőségeinek feltárásán alapuló jövőkép. A stratégia átfogó célja a népesség életminőségének javítása, a jövedelemszerző képesség fokozása a térségben, a szükséges képességek és tapasztalatok biztosításával a helyi innovatív fejlesztések meghonosítása érdekében. A térség komplex problémájára az ipar leépülése, magas munkanélküliség, a munkaerőbázis alulképzettsége, a hátrányos helyzetű csoportok felülreprezentáltsága a helyi népességen belül kíván releváns megoldást adni a hat megfogalmazott prioritásunk fele: a Helyi vállalkozások fejlesztése, az Együttműködés erősítése, kompetencia növelése, a Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása lehetőséget nyújt a hátrányok csökkentésére, az egyenlőtlenségek mérséklésére. A meglévő természeti és kulturális értékek, adottságok hatékonyabb kihasználását, az itt elért eredmények megőrzését, továbbfejlesztését célozza a másik három prioritás: a Helyi idegenforgalom fejlesztése, a Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése, a Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése, teret adva az egyéni arculat megteremtésének, kidomborításának. Koherens stratégiánk így egyszerre képes a hátrányokat gyengíteni, a problémákra megoldást kínálni, valamint az előnyöket erősíteni, a rendelkezésre álló erőforrásokat - társadalmilag és környezetileg is fenntartható módon hasznosítani. A célkitűzések megvalósítása kapcsán, a partnerségen alapuló LEADER megközelítést érvényesítjük, továbbá felkarolunk minden olyan helyi kezdeményezést, (önkormányzati, civil, vállalkozói) melynek pozitív hatása van településeinkre és biztosítja a fenntartható fejlődést. A civil szervezetek, vállalkozók és állami szervek közötti együttműködés és integráció olyan szintjét kívánjuk elérni, amely lehetővé teszi egyéni és közösségi kezdeményezés ösztönzését és támogatását a térség gazdasági és társadalmi fejlődése érdekében. A jövőkép alapgondolata, hogy térségünk fejlesztésében nem csak a külső erőforrások, hanem a meglévő adottságok, az önsegítés, és az együttműködés vihet előre. Felvázolt jövőképünk szerint 2013-ra a HVS megvalósulásával a helyi lakosok jobban kötődnek fejlődő lakóhelyükhöz, identitásérzetük erősödik, az integrált, helyi fejlesztéseknek köszönhetően a településkép folyamatosan javul, a lakosok életminősége tovább fejlődik, a természeti-, a kulturálisés értékek hosszú távon fennmaradnak, a falusi turizmus hálózata a falusi szálláshelyek kialakulásával megerősödik, a minőségi, a megújuló, alternatív energiaforrások használata egyre szélesebb körben terjed el. 1

2 1.2 Főbb célkitűzések Helyi vállalkozások fejlesztése: Helyi mikro- és kisvállalkozások versenyképességének javítása és a helyi új mikrovállalkozások létrehozásának ösztönzése. Helyi idegenforgalom fejlesztése: a turisztikai attrakciók fejlesztése, a vendégfogadás feltételeinek javítása, a turisztikai kínálat piacra vitelének segítése Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése: a falumegújítás, veszélyeztetett helyi természeti örökség védelme, környezettudatosság erősítése, a történelem és kultúra tárgyi, szellemi emlékeinek megőrzése, megteremtése, valamint a helyi hagyományok ápolása Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése: a mezőgazdaság energetikai célú szerepkörének bővítése, és a melléktermékek hasznosításának elősegítése, helyi mezőgazdasági termékek piacon történő értékesítésének elősegítése intézkedés Együttműködés erősítése, kompetencia növelése: fejlesztés együttműködés erősítése, emberi erőforrás Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása: a kulturális és mentális életminőség javítása intézkedés 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja Egyesületünk HVS felülvizsgálatának legfontosabb célja a gazdaságfejlesztési források felhasználásának előmozdítása és a hátrányos helyzetű települések pályázati aktivitásának növelése. További cél, hogy a 2008 óta helyi, hazai és globális gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett változásokra, valamint az eddigi pályázati körök eredményeinekismeretében adekvát válaszokat adjon a térséget ért gazdasági és társadalmi kihívásokra. Biztosítsa a stratégiában lefektetett alapcélok megvalósulását, ugyanakkor előmozdítsa a célok megvalósítása érdekében megfogalmazott intézkedések korrekcióját, vagy új intézkedéseket nevesítsen. A tevékenység tartalmazza az egyes intézkedésekhez kapcsolódó források felülvizsgálatát is. Az első tervezési szakasz lezárása után szembesültünk a világméretű gazdasági válság helyi hatásaival től a vállalkozások piaci lehetőségei beszűkültek, beruházásra rendelkezésre álló forrásaik eltűntek. A gazdaság mélyrepülésével együtt járt a vidéken élők munkalehetőségeinek csökkenése. A pályázati tapasztalatok is indokolták a stratégia felülvizsgálatát. A 3. tengelyes kérelmek 50 %-a szólt gazdaságfejlesztésről (mikrovállalkozás 17, turisztika 28). A kérelmek fele (45 db) a falumegújítási források megszerzését célozta. A LEADER kiírásra 27 pályázat érkezett, ebből nem volt vállalkozási alapú fejlesztés. 2

3 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők A 6/2011 IH közlemény alapján a HVS felülvizsgálat hirdetményét mind a 34 település önkormányzatán kifüggesztésre került. Öt darab fórumot tartottunk a HVS felülvizsgálat kapcsán, ahol bárki papír alapon is benyújthatta projektötletét.. A Tervezői csoport ülései nyilvánosak voltak, bárki csatlakozhatott hozzá a HACS tagság közül. A felülvizsgálat során a HACS honlapján a folyamatosan frissülő Helyi Vidékfejlesztési Stratégia elérhető volt, bárki véleményt alkothatott arról. A projektötletek gyűjtése a honlapunkon és ügyfélfogadások és személyes találkozók alkalmával is folytatódott. Tagságunkkal, a térség szereplőivel személyesen, en tartottuk a kapcsolatot, kérve közreműködésüket a gyűjtésben. 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások A felülvizsgálat során a következő módosításokat javasolja a tervező csoport: 1. A Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése prioritás megfogalmazásában és tartalmában is egészüljön ki a falumegújítás -sal, ennek megfelően a prioritás címe a továbbiakban: A Helyi örökségek megőrzése, falumegújítás 2. A fejlesztési elképzeléseket rangsorolni kell és a meglévő LEADER HPME-k számát csökkenteni kell a minisztérium által megadott maximális 10-re. (Eredeti stratégia alapján 14 célterület került meghírdetésre, 11 célterületre érkezett pályázat) 3. A LEADER HPM-ek közül kerüljenek összevonásra azok, amelyek tartalmilag összefüggenek 4. Az IH által meghatározott 45 %-ban kell meghatározni a gazdaságfejlesztési HPME-k jelenleg 72 %-os arányát Eddigi HPME javaslatok: a) LEADER közösségi célú fejlesztés: térkamera rendszerek kiépítése; polgárőr szervezetek és egyéb civil szervezetek eszközbeszerzése; kibővíteni a működési feltételek javítására szóló pályázatokra jogosultak körét, helyi természeti örökség védelmét, a környezettudatosságot erősítő beruházások b) LEADER vállalkozási alapú fejlesztés: energetikai célú modellprogramok támogatása c) LEADER rendezvény : kisléptékű projektként találkozók, falunapok támogatása d) LEADER térségen belüli együttműködés: LEADER fesztivál szervezése e) LEADER képzés: polgárőr képzések támogatása f) LEADER tervek és tanulmányok: g) LEADER komplex fejlesztés 3

4 2 Helyzetelemzés 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése A térség általános jellemzői: - Heves megye déli részén található Tisza-Tarna-Rima-Menti Leader Akciócsoportot a Füzesabonyi és a Hevesi statisztikai kistérség 34 db települése alkotja, amelyet három vízfolyás: a Tisza, a Tarna és a Rima fog közre - határai Tisza folyó, megyehatár, Tarna menti települések, 3-as főút, megyehatár. - Jellemzően rurális térségről van szó - természeti adottságai a mezőgazdasági termelésnek kedveznek, ezen belül is a szántóföldi növénytermesztés a meghatározó. A Tarna mentén a szőlőtermesztés és a borágazat a jelentős, de szólni kell a vetőmag- dohány- gyümölcs és dinnyetermesztésről is. Korábban a térség fejlett és nagy hagyományokkal rendelkező kertészettel rendelkezett, amely mára szinte teljesen eltűnt. A mezőgazdaság kedvező adottságai ellenére sem tudta megtalálni a kitörési pontjait. - A térség ipara elmaradott-a rendszerváltozást követően sorra szűntek meg a jelentősebb ipari foglalkoztatók, az újonnan létrejövők viszont máig nem tudták pótolni a munkahelyigényt. A hevesi teljes kistérség, valamint a füzesabonyi kistérség 5 településének leghátrányosabbak közé történt besorolása helyzeti előnyt teremthetne, ám a helyi tőke ellátottság igen szegényes, más befektetők megjelenése pedig esetleges. - A térség turisztikai szempontból nagy lehetőségeket rejt magában: az egészséges környezet, a Tisza-tó csodái, több kastély és kúria, egyházi örökségei, főként a füzesabonyi kistérség településeinek gazdag hagyományvilága mind olyan érték, amelyekre nagyobb betekintést kell engedni a látogatók előtt. Az ágazat teljesítményét rontja a közúthálózat rendkívül rossz minősége, a települések, rendezvények közötti kooperáció hiánya, illetve az adottságok és lehetőségek kevésbé hatékony kommunikációja. - A TTRM térség erőssége a jó adottságú mezőgazdasági területek, az M3 autópálya relatív közelsége, valamint a kedvező természeti adottságok: sajátos növény- és állatvilággal, Tisza-tóval, Tiszamenti Natúrparkkal, Hevesi Füves Puszták TK-val, jelentős termálvíz bázissal. - Gyengeségünkként határozhatjuk meg a magas ezen belül is tartós munkanélküliséget, a munkaerő alacsony képzettségét és mobilitási képességét, a roma népesség magas arányát ezzel összefüggésben a szegregáció megjelenését. A gazdasági felzárkózást gátolja még az alacsony vállalkozó készség, a vállalkozások tőkeszegénysége, alacsony innovációs képessége. 4

5 A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok: - A környezetterhelés szempontjából fontos kiemelnünk, hogy térségünk a legkevésbé csatornázott területek egyike: 34 település közül mindössze 9 rendelkezik kiépített szennyvízhálózattal. A hevesi kistérségben keletkező hulladék 2000 decemberétől a Jászsági és Dél hevesi regionális hulladéklerakó telepen kerül lerakásra. A füzesabonyi kistérség települései kommunális hulladékukat egy hulladékkezelési projekt keretén belül borsod megyei égetőben kívánják ártalmatlanítani, feltételeinek kidolgozása folyamatban. A szelektív hulladékgyűjtés 2004-től elindult, bár jóval elmarad az országos átlagtól. Szembeötlő gondot okoz a mellékutak menti illegális szemétlerakók megjelenése, amelynek felszámolására civil összefogásra is van szükség. Demográfiai helyzet: - Az akciócsoport 34 települése közül 22 a hátrányosak közé tartozik, népességének foglalkoztatásiés jövedelmi viszonyai, iskolai végzettsége, és ezen belül szakmai képzettsége is elmarad az országos átlagtól. Ugyancsak jelentős a lemaradás az egyetemet, főiskolát végzettek és az érettségizettek számarányát tekintve. Az elvándorlások, feltételhiányok és a közösségek leépülése miatt kevés a kreativitását - a térség érdekében - kibontakoztató ember. - Az akciócsoport 34 települést foglal magába, melyek közül 3 városi rangú, területén élők lélekszáma fő. Demográfiai tendenciák egy része megegyezik az országoséval: mindkét kistérségben a népességszám csökkenése figyelhető meg, melynek mértéke a hevesiben 4, a füzesabonyiban 5,6% lakosra jutó élve születések száma kifejezetten magas a hevesi kistérségben: 10,7 szemben a megye 9,3 átlagával, de a füzesabonyi 9,8 érték is átlag feletti. Jelentős az idősek száma is a 60 év, és a felettiek aránya az állandó népességből a hevesi kistérségben 20,7, a füzesabonyiban 22,1% - az aktív korúak (15-59 év) pedig a népesség 61%-át teszik ki, szemben az országos 60%-kal. A várható életkor tekintetében a füzesabonyi kistérség hölgyei állnak a legjobban esetükben 76,6 év jósolható, majd következnek a hevesi kistérségben élő nők 76,2 évvel ezek az adatok nagyjából megfelelnek az országos értékek, amely 76,56 év. Aggasztó viszont a TTRM férfi lakosságának várható élettartama: a hevesiek 65,2, a füzesabonyiak 65,3 évre számíthatnak, szemben az országos 68, 26 évvel. A TTRM összesített lakossága 2002 és 2006 között 746 fővel, azaz 1 %-kal csökkent. - A térségben tapasztalható kisebbség és többség határán húzódó - ambivalencia a demográfiai helyzetre is jellemző: a többségi társadalomra a csökkenő gyermekszám, az elöregedő korfa jellemző, míg a kisebbségi társadalom esetén egy növekvő népességet, 3-5 fős gyermekszámot, s korai gyermekvállalást tapasztalunk. 5

6 - Egészségügyi helyzet: kistérségi és nemzeti egészségügyi ellátás problémái és megoldási módjai, a deviáns életmód, a munkaerőpiaci helyzetmegoldások, az egészséges életmód szemléletének és fontosságának hiánya együtt eredményezik, hogy magas a leszázalékoltak aránya, akik alacsony havi jövedelemmel és minimális munkaerőpiaci eséllyel bírnak. - A térségben elöregedő vagy elromásodó falvak sorakoznak egymás mellett. Különösen a hevesi kistérségben vannak olyan települések, ahol a romák aránya igen magas, akár a 65%-ot is eléri (Tarnabod) ellenben pl. Tarnamérával, Boconáddal, ahol egyáltalán nem élnek cigányok. A magas romaaránnyal rendelkező települések oktatási intézményeiben felgyorsult a szegregáció: a nem roma szülők más települések iskoláiba íratják gyerekeiket. - A romák kis hányada foglalkoztatott, s a két kistérség általános iskolai végzettségének alacsonyabb értéke is a romák súlyából eredeztethető, hiszen ¾ részük maximum 8 általánossal rendelkezik. A komfort nélküli lakások kiemelkedő aránya, a romatelepek jelensége (Átány, Erdőtelek) pedig a szociális problémák mélységére utal. Gazdasági környezet: - A hevesi kistérség a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyike, 17 településsel melyek közül Heves és Kisköre rendelkezik városi ranggal - és fő népességszámmal. A kistérség központi települése Heves, mely a leszakadó városok között tartható számon: helyzete 1990-es évtized első felében romlott jelentősen, bár az utóbbi néhány évben némi javulás tapasztalható, Heves a kistérségi központok rangsorában még mindig az utolsó negyedben maradt: hiányoznak a vállalkozások és a munkanélküliség is másfélszerese a vidéki átlagnak. - Heves a kisebb súlyú kistérségi központok közé tartozik: a környező települések számára nem igazán jelent erős vonzó hatást: mindössze a 6 községnek ingázási célpontja, Jászberény, Gyöngyös, Visonta és Eger ipara, valamint Budapest foglalkoztatja az ipari ingázók zömét. - Az elmaradott, alapvetően mezőgazdasági karakterű hevesi kistérség belső tagolódása a rendszerváltozás óta éleződik. A falvak többségének helyzete romló-stagnáló, csupán Tarnaméra és Boconád jövedelemszintje éri el a vidéki átlagot - javuló tendenciát mutatva, kedvező foglalkoztatás mellet. Bár Heves város nem nevezhető jelentős gazdasági centrumnak, egy szűk településgyűrű mégis kialakult környezetében (Hevesvezekény, Tenk, Pély, Erdőtelek). - Legkedvezőtlenebb a helyzet azokon a településeken, ahol magas a roma lakosság aránya - Tarnazsadányon, Tarnaörsön, Kömlőn, Erken, Átányon. Több szempontból is válságos Tarnabod helyzete, ahol a teljes népességnek kevesebb, mint 8%-a talált munkahelyet, jelentős az inaktív keresők száma, s itt a legmagasabb a romák aránya, az átlagjövedelem a vidéki átlag 20%-át sem 6

7 (!) éri el. Az elöregedés leginkább a kistérség egyetlen törpefaluját, Zaránkot sújtja, ahol az inaktív keresők domináns többségben vannak. - A települések egy részében az ipar (Boconád, Tarnaméra), másik részében a szolgáltatások ( Kisköre, Heves) jelentik a megélhetés fő forrását, de akad olyan falu is, ahol a mezőgazdaság a legjelentősebb gazdasági tényező. - Az agrárszektor túlsúlya általában a kedvezőtlen gazdasági helyzet egyik jellemzője, azonban itt egyaránt találunk elmaradottabb (Tarnabod) és kedvezőbb helyzetű települést (Hevesvezekény) is azok között, ahol magas a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya. - A települések infrastrukturális ellátottsága az országos átlag alatt van, az önkormányzatok pedig forráshiány miatt nem tudnak kellő ütemben fejleszteni. Pozitívumként említhető viszont, hogy a kistérség és települései gazdag természeti adottságokkal és épített örökséggel rendelkeznek, amelyek rendkívűl leromlott általános állapotban vannak, felújításuk után azonban kitörési pontjai lehetnek a térségnek. - Összességében a hevesi kistérséget inkább a heterogenitás jellemzi, hisz találunk idegenforgalmáról nevezetes települést, elöregedő vagy elromásodó falut, de néhol a fellendülés jeleit is észlelhetjük. A belső területi különbségek és az ingázásra alapozott megélhetés nagy aránya a térség gyenge megtartóerejére és kohéziójára hívja fel a figyelmet. Társadalmi környezet: - A TTRM LACS közel 280 nonprofit szervezete széles körben fogja át a két kistérség népességét, nemcsak a generációs, hanem érdeklődési és preferenciarendszerek mentén is. Ez a szám igen magasnak tűnik ahhoz képest, amekkora aktivitás tapasztalható részükről. - Tematikus megoszlás tekintetében a kultúrához, sporthoz, szabadidőhöz, oktatáshoz, településfejlesztéshez, közbiztonsághoz kapcsolódnak közülük a legtöbben, de említésre méltó a szociális ellátást, szakmai, gazdasági érdekképviseletet, polgárvédelmet felvállaló szervezetek száma is. A politikai és vallási egyesületek száma kevés (2-4), de relatíve alacsony az egészségügyi és környezetvédelmi célokat kitűzők aránya is (6-6). A térség gazdasági és társadalmi helyzetét jól tükrözi, hogy egyetlen kutatással-tudománnyal, nemzetközi kapcsolatokkal, többcélú adományozással foglalkozó nonprofit társaságot sem találunk. - A demográfiai adatok kedvezőtlen tendenciáiból 60 év felettiek magas aránya, alacsony iskolázottság - következő értelmiségi szerep hiánnyal és az elöregedő települési társadalommal magyarázható az, hogy a civil társadalom szerveződései inkább a hivatásokhoz kapcsolódnak és működésük kevésbé intenzív. Elsősorban a köz-és magán vagyon biztonságához kapcsolódó szerveződéseket és a klasszikus,,hivatásrendet, a gazdaköröket emelhetjük ki. A nevelési- 7

8 oktatási intézményekhez is szinte mindenhol kiépítették a civil forrásszerző lehetőségeiket a pedagógusok. - Bár relatíve magas a nonprofit szervezetek száma, jelentős részük csak minimális aktivitást mutat, gyakorlatilag a működés alapfeltételeit teljesíti. Általában viszont aktívnak mondhatók a nyugdíjas klubok, melyek jelentékeny tagsággal rendelkeznek: a többségi társadalom elöregedő szerkezete, a fiatalok elvándorlása okán a térségben jelentős a nyugdíjasok aránya ez tehát az oka az idősebb korosztályt tömörítő szervezetek relatíve magas számának és nagyobb aktivitásának. - Általában a polgárvédelemhez, közbiztonsághoz kötődő egyesületek, kulturális, szabadidő, sport egyesületek hallatnak magukról. A falusi turizmus, illetve a Tisza-tó adottságaira épülő vízi és horgászturizmus potenciáljainak kiaknázását, az ebben érdekeltek összefogását biztosítják változó sikerrel -az idegenforgalmi, településfejlesztési egyesületek. - A korábban vázolt társadalmi tényezőknek megfelelően, a roma népesség felülreprezentáltsága okán 10 településen található Roma Kisebbségi Önkormányzat, amelyek a törvényben megfogalmazott identitásmegőrző, kultúraápoló feladat mellett - alapvetően a romák szociális problémáinak enyhítését, megélhetési feltételeinek javítását, a fiatal generációk iskolázottságának elősegítését tekintik feladatuknak. - Összességében megállapítható, hogy a civil szervezetek nem igazán kapcsolódnak egymáshoz, elszigetelten, változó aktivitással működnek: a térségben ennél nagyobb civil összefogásra és aktivitásra lenne szükség, bizonyos területeken kifejezetten környezetvédelem, egészséges életmód a civilek lennének képesek mélyreható változást, fejlődést indukálni. 2.2 A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség A Tisza-Tarna-Rima Mente LEADER Akciócsoport 2007-ben kezdte meg működést. Tervezési területe 2 kistérséget érint (Heves, Füzesabony) és 34 települést foglal magában. A megalakult közösség elsődleges feladata 2008 első felében a Helyi Vidékfejlesz-tési Stratégia (HVS) megalkotása volt, ami kiindulási alapot jelentett az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. és IV. tengelyes forrásainak térségi felhasználásához. A tervezést koordináló csoport (TKCS) munkájában az önkormányzati szféra mellett - az Európai Unió erre vonatkozó irányelveinek megfelelően - civil szervezetek és vállalkozók is részt vettek, ilyen módon nem csak területi elv alapján valósult meg együttműködés, hanem a különböző szférák közötti kapcsolat is a korábbinál erősebbé válhatott. A térségben működő civil szervezetek, egyesületek jelentős részével élő kapcsolatot sikerült kialakítani, ami részben a HVS kidolgozásához és megvalósításához, a térségben megvalósított falunapos és egyéb rendezvényekhez kapcsolódott. Többen pályáztak is meghirdetett célterületeinkre. A HVS kidolgozása és megvalósítása, a felülvizsgálat előkészítése során alakult ki szorosabb partneri együttműködés a térségben működő polgárőr szervezetekkel, a füzesabonyi kistérségi Civil Tanáccsal és tagszervezeteivel, valamint a hevesi kistérség néhány aktívabb egyesületével (pl. Hanyi Parti Egyesület). Az elmult években folyamatos volt velük a konzultáció annak 8

9 érdekében, hogy közcélú feladataik megvalósításához a jövőben a LEADER célterületeink is jobban hozzájárulhassanak. A térség civil szervezeteivel való partneri kapcsolatok működtetését, fenntartását összességében igen fontosnak tartjuk, hiszen települési szinten ezek valósítanak meg elsődlegesen közösségépítést, ebből adódóan a kapcsolati hálók létrehozásában, megerősítésében kiemelt szerepük lehet. A LEADER közösség működésének köszönhetően új kapcsolatok formálódtak az akcióterület egyes települései között. Ezek mozgatórugói elsősorban a kulturális rendezvények voltak, amelyek elősegítették egymás megismerését, közös programok megvalósítását. E programoknak köszönhetően más akciócsoportokhoz tartozó közeli települések között is szorosabbá vált az együttműködés. A LEADER akciócsoportok közötti kapcsolati hálónak köszönhetően távolabbi településekkel is létrejött jó kapcsolat, mely elsődlegesen egymás kultúrájának megismerését szolgálja. AHevesi Kistérség területén a LEADER program eredményének is tekinthető a települések együttműködése az LHH programban, az egyéb kistérségi pályázatokban. Az akcióterület déli része (Tisza-tó északi partja) fokozottan érintett a turizmusban, melynek szereplőivel a HVS tervezése, végrehajtása, továbbá a térségi marketing terén is szorosabb együttműködés alakult ki. Összehangolt marketingakcióik, kiállításon való közös részvételük, a térségi TDM szervezet létrehozására tett kezdeményezéseik erősítették kapcsolataikat ami minden bizonnyal a HVS felülvizsgálata kapcsán is tovább erősödik, és reményeink szerint egyre sokrétűbbé válik. Térségi együttműködési kezdeményezések kezdődtek el a Tisza-tó területét érintő néhány környező akciócsoporttal. Nemzetközi partnereink még nincsenek, keressük a lehetőségeket. 2.3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése A Tisza-Tarna-Rima Mente LEADER Akciócsoportnál az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. és IV. tengelyes nem horizontális intézkedéseinek helyi szintű végrehajtására III. tengely 4 intézkedésére , míg a IV. tengely (LEADER) célkitűzéseire fejlesztési forrás áll rendelkezésre, ami összesen a két tengely tekintetében az akciócsoport számára forrást jelent a program megvalósítási időszakában. A 147/2007 (XII.4) FVM rendelet 8. -nak értelmében a fejlesztési forrás min. 45%-át tengelyenként gazdaságfejlesztési intézkedések megvalósítására kell fordítani, ez a III. tengely tekintetében a Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése, valamint a Turisztikai tevékenységek ösztönzése, IV. tengely esetében a LEADER gazdaságfejlesztési intézkedései. Ezen jogszabályi előírások figyelembevételével került a III. tengely és a IV. tengely vonatkozásában a forrásallokáció meghatározásra. Az 1. számú táblázat a III. tengely intézkedéseire allokált forráseloszlást tartalmazza. 9

10 1. számú táblázat: Forrásallokáció ÚMVP III. tengely 4 intézkedésére Intézkedés neve/fejlesztési terület Intézkedésekre allokált forrás (Euro) Falumegújítás- és fejlesztés ,1 Vidéki örökség megőrzése ,8 Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése % ,9 Turisztikai tevékenységek ösztönzése ,2 Összesen: % A 147/2007-es FVM rendeletnek megfelelően gazdaságfejlesztésre (mikrovállalkozások létrehozására, illetve fejlesztésére, valamint a turisztikai tevékenységek ösztönzésére) allokált forrás aránya Akciócsoportunknál messze magasabb a rendelet által megfogalmazottól, jelenleg 72,1 %. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célja eredetileg, hogy a vidékfejlesztési akciócsoport által lefedett területen az integrált helyi fejlesztéseknek köszönhetően a lakosság életminősége, jövedelemszerző képessége a természeti értékek megőrzése és a vállalkozások erősítése mellett javuljon. A megfelelő infrastruktúrával rendelkező, gondozott, egyedi arculatukat megőrző települések az itt élők, az idelátogató turisták számára vonzóak legyenek. Az identitástudat erősödését segítik a megerősödő helyi közösségek és programjaik, valamint a kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása. Energiaszükségletünk egy részét a természet tudatos védelme mellett megújuló energiaforrásokból fedezzük. Ez alapján a TTRM Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában 6 fejlesztési célkitűzés, valamint ezekhez kapcsolódóan 14 db intézkedés került meghatározásra az első tervezési folyamat során. A fejlesztési célkitűzések az alábbiak: Helyi vállalkozások fejlesztése Helyi idegenforgalom fejlesztése Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése, falumegújítás Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése Együttműködés erősítése, kompetencia növelése Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása 2 db intézkedés 3 db intézkedés 3 db intézkedés 2 db intézkedés 2 db intézkedés 1 db intézkedés Elért eredmények a HVS-ben szereplő célkitűzések vonatkozásában A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában a 6 fejlesztési célkitűzés vonatkozásában az alábbi eredmények valósultak meg: 10

11 Helyi vállalkozások fejlesztése Ötezer fő alatti településeink mikrovállalkozásai számára az ÚMVP támogatás jelent egyetlen lehetőséget, amelynek keretében fejlesztéseket hajthatnak végre, eszközöket szerezhetnek be. Így valósulhatott, illetve valósulhat meg 8 db telephely infrastruktúrafejlesztése, eszközfejlesztése valamint 1 db gépbeszerzés. Az e célra allokált források felhasználása ugyan az ütemezésünknek megfelelően teljesült, mintegy 300 millió Ft. a maradvány, amely átcsoportosítandó a falufejlesztés és a vidéki örökség megőrzése jogcímekre. Helyi idegenforgalom fejlesztése E célkitűzésen belül 6 szálláshely kialakítása, felújítása, 1 db kerékpáros túraközpont, 3 db horgásztó fejlesztés, 1 db lovasturisztikai fejlesztés valósult meg. A LEADER keretében 2 tourinform iroda technikai fejlesztésére kerülehett sor, egy falusi vendéglátókat érintő OKJ-s képzés szervezése van folyamatban. E fejlesztések a Tisza-tó és a Heves környéki sóderbányák köré összepontosulnak, nem teljesültek célkitűzéseink abban a vonatkozásban, hogy a térség Tisza-tótól távolabbi részein is történjenek jelentősebb turisztikai fejlesztések. Az e célra allokát források felhasználása is ütemesen teljesült, de itt is mintegy 300 millió Ft. a maradvány, amely átcsoportosítandó a falufejlesztés és a vidéki örökség megőrzése jogcímekre. Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése Az eredeti stratégiában az erre a célokra allokát forrásokat a 2009-es felülvizsgálatkor átcsoportosítottuk, a LEADER-ben alkottunk a prioritás megvalósulását elősegítő célterületeket, amelyeket az IH egyeztetések után oly mértékben kellett megváltoztatnunk, ami miatt nem tartottak számot érdeklődésre. Szükséges a prioritás megvalósítására megalkotott LEADER célterületek újragondolása. Helyi örökségek fejlesztése, falumegújítás Eddig 1 db gazdaház, 3 db temlom, 2 db tájház felújítása történt meg, vagy van folyamatban. Történelmi és kulturális szellemi és tárgyi emlékek bemutatására szolgáló belső terk felújítására, újak létesítésére 2 projekt nyert támogatást. E területen teljesültek célkitűzéseink, az erre a célra allokált forrás jelentős részben felhasználásra került. A jelentkező igények miatt a HVS felülvizsgálata során a 3. tengelyben még rendelkezésre álló források erre az intézkedésekre kerülnek átcsoportosításra, ami további projektek megvalósulását teszik lehetővé. A prioritás címében és tartalmában is kiegészül a falumegújítással. Együttműködés erősítése, kompetencia növelése Ezen célok megvalósítására beadott LEADER pályázatok eredményeként megvalósult 7 db, a füzesabonyi kistérség népművészeti, néptánc, népzenei hagyományainak ápolására szolgáló rendezvény, 2 db., a környezettudatos magatartást elősegítő rendezvény, 2 db. térségi, illetve térségek közötti kapcsolatok erősítését szolgáló projekt, 4 db., a két kistérség szellemi örökségét, hagyományainak összegyűjtését és megjelentetését célzó projekt. A felhasznált források alacsony felhasználása is indokolja az intézkedések átgondolását, a célterületek átfogalmazását, a jogosultak körének pontosítását. 11

12 Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása E célkitűzésekre fordított források felhasználása is alacsony volt. Egy önkormányzat és egy civil szervezet pályázott az integrációt elősegítő sport, kulturális, életmód rendezvények, táborok szervezésére, valamint egy egyesület a hátrányos helyzetű célcsoporttal foglalkozó civil szervezetek működési feltételeinek javítására. Az intézkedések végrehajtásának tapasztalatai alapján az igényeket jobban figyelembe vevő célterületek megfogalmazására van szükség. 2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága A LEADER HVS évi tervezése során elsődleges szempont volt, hogy minél nagyobb forrásokat juttassunk el minél több szereplő számára. Már ebben a szakaszban is meghatározó volt, hogy a térség fejlesztésében kiemelt szerepet kell játszania a gazdaságfejlesztésnek, ezért a rendelkezésre álló források több 60 %-a lett ilyen célra nevesítve, a 2009-es felülvizsgálat során ez az arány meghaladta a 70 %-ot. Az első tervezési szakasz lezárultával szembesült a Helyi Akció Csoport a világméretű gazdasági válság helyi hatásaival. A kistelepülések mikrovállalkozásait drasztikusan érintették a globális piaci változások től a vállalkozások piaci lehetőségei beszűkültek, beruházásra rendelkezésre álló forrásaik eltüntek. Egyes vállalkozásoknál a talponmaradás érdekében meg kellett válniuk a munkavállalók egy részétől. A gazdaság mélyrepülésével együtt járt a vidéken élők munkalehetőségeinek csökkenése. E változások leginkább a Leghátrányosabb helyzetű településen élőket, különösen a roma lakosságot érintették. Elhelyezkedési, jövedelemszerzési lehetőségeik tovább nehezültek, ez drámai módon kihat a közbiztonságra is, amelyet a stratégiában is kezelni kell valamilyen módon. A Tisza-Tarna-Rima Mente Akciócsoporthoz a 3. tengely jogcímeire között 90 támogatási kérelem érkezett. A kérelmek közül 45 db. (50 %) a szólt gazdaságfejlesztésről (mikrovállalkozás 17, turisztika 28 ). A kérelmek fele (45 db.) a falumegújítási források megszerzését célozta. Az eddig megvalósult 3. tengelyes fejlesztéseknél élen járnak a falufejlesztésre forrást szerző önkormányzatok. A 4. tengelyben (LEADER) allokált források 69,2 %-a szolgál gazdaságfejlesztési célt. A LEADER kiírásra 27 pályázat érkezett, ebből csak egy volt vállalkozási alapú fejlesztés. A vállalkozások mozgásterének leszűkülését ez az aránytalanság is jól szemlélteti. A LEADER legnépszerűbb területei a LEADER rendezvények (12 pályázat) és LEADER térségek közötti együttműködés (6 pályázat) jogcímek voltak. A LEADER eddigi tapaszatalatai (az alacsony kérelembenyújtási hajlandóság, több mint 428 millió forint megmaradt forrás) a stratégia célterületeinek átalakítását, átrendezését, az igényekhez történő igazítását indokolják. A Gazdaságfejlesztésre allokát forrás jelenlegi arányának a tartását (69,2 %) sem a LEADERben rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségek, sem az igények nem indokolják. Szükséges viszont egyes célterületek összevonása, de újak alkotása is. Fontos cél, hogy az átalakítással növekedjen a beadott pályázatok száma, a térség szereplői minél nagyobb forrást kipályázhassanak, ezáltal erősödjönek a civil szervezetek, a vállalkozások és az önkormányzatok is fejlesztési lehetőségekhez jussanak, továbbá, hogy a 45 %-os gazdaságfejlesztési források valódi fejlesztéseket indukáljanak. 12

13 2.5 SWOT elemzés Erősségek Kedvező adottság a szántóföldi növénytermesztéshez, hagyományokkal rendelkező növény és állattenyésztés, a szőlő, gyümölcs, zöldség és magtermesztésnek, szaporítóanyag előállításnak hagyományai vannak. Borászati hagyományok, eredet védett borok Jól képzett mezőgazdasági szakemberek Tisza-tó mint üdülő körzet, valamint a Mátra és a Bükk közelsége. A térség természeti adottságai kedveznek a vízi, horgász és vadászturizmusnak Jó megközelíthetőség, kedvező földrajzi elhelyezkedés Védett természeti értékek, vadászatilag értékes vadfajok. Népi építkezés maradványai, műemlékek Kézműipari hagyományok Termálvízkincs Kialakulóban lévő együttműködés, összefogás szándéka Gyengeségek Gyenge iparosodottság, élelmiszer feldolgozó kapacitás hiánya, márkavédelem hiánya Rossz állapotú úthálózat, települési infrastruktúra hiányosságai, települések környezeti leépülése, értékvesztése Alacsony foglalkoztatás, képzetlen munkaerő Alacsony jövedelmezőség, megkésett modernizációs folyamatok, alacsony vállalkozói aktivitás, piacok hiánya Egynemű tájhasználat, a fenntartható, környezetbarát gazdálkodással kapcsolatos tapasztalatok hiánya A térség természeti adottságainak kiaknázására nem elegendő turisztikai infrastruktúra, helyi tudásszint A kézműipari hagyományokkal kapcsolatos kezdeményezések elszigeteltek, az összefogás nem jellemző Tőkehiány, önrész probléma Belső kohézió, összefogás hiánya Lehetőségek Támogatott vidékfejlesztési és területfejlesztési beruházások A tájhasznosítási- és termelési szerkezetváltást elősegítő külső források növekedése Növekvő belső piaci igények a helyi előállítású, speciális és hagyományos termékek iránt, a biotermékekre, a szép természeti környezet iránt. Autópálya és a főúthálózat, valamint a Fenyegetések Mezőgazdasági feltételek további romlása, birtokrendezés feltételeinek hiánya. Szélsőséges klímaviszonyok következményeinek erősödése. A fiatalok további elvándorlása, az idősek számának növekedése Szegregációs folyamatok erősödése, a hátrányos helyzet újratermelődése A felzárkóztatásra szánt költségvetési források, 13

14 vasútvonalak meglétéből származó gazdasági előnyök kihasználása. Tároló kapacitás növelés, logisztika lehetőségek. Természetközeli, falusi- és egészségturizmus iránti igények növekedése Leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatását segítő programok terjedése Oktatás és képzés bővítése A szomszédos kistérségekkel, és a térségen belül való jobb együttműködés A térségben elindult, tervezett hagyományerősítő kezdeményezések, rendezvények, civil összefogás Hálózati kapcsolatok, egyediség felértékelődése és pályázati lehetőségek csökkenése Fizetőképes kereslet csökkenése Tisza-tó térség komplex fejlesztésének lassú és koncentrált kibontakozása A LEADER pályázatokkal kapcsolatos csökkenő pályázói aktivitás Az önkormányzatok anyagi helyzetének további gyengülése, nincs elegendő önerő a fejlesztésekhez Árvízveszély, belvízveszély a folyók és patakok mentén Közbiztonság, közrend, szociális ellátás további gyengülése 3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A Tisza-Tarna-Rima Mente LEADER Akciócsoport 2013-ig a helyi mikro vállalkozások humánerőforrásainak és fizikai infrastruktúrájának fejlesztésével, a lakosság életminőségének javításával, a térségi turizmus helyzetbe hozásával, a turisztikai alapú gazdaságfejlesztéssel, az egymásra épülés és szinergia erősítésével, együttműködési hálózatok létrehozásával kíván a térségben olyan fejlődést elérni, amely tartósan megállíthatja az évek óta tartó negatív folyamatokat. A célkitűzések megvalósítása kapcsán, a partnerségen alapuló LEADER megközelítést érvényesítjük, továbbá felkarolunk minden olyan helyi kezdeményezést, (önkormányzati, civil, vállalkozói) melynek pozitív hatása van településeinkre és biztosítja a fenntartható fejlődést. 3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez A Tisza-Tarna-Rima Mente LEADER Akciócsoport Vidékfejlesztési Stratégiája figylembe véve e szükségleteket, továbbra is hat fő prioritást tartalmaz. A stratégia készítésénél fő célként a térségben működő helyi vállalkozások fejlesztését, a fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtését tűzte ki célul. Ahhoz, hogy mindezek megvalósulhassanak a fejlesztési lehetőségekhez igazodva a feltételek megteremtése az elsődleges cél. 14

15 Ezért az általunk megfogalmazott prioritások szoros kapcsolatban vannak egymással és szándékaink szerint erősítik egymást. Fontos jövedelemszerző lehetőségnek tartjuk a mikrovállalkozások fejlesztése mellett a térségi turizmus fejlesztését, melyhez meg kell teremteni a személyi és tárgyi feltételeket. Ehhez a prioritáshoz szorosan kapcsolódik a A történelem és kultúra tárgyi, szellemi emlékeinek megőrzése, megteremtése és a helyi hagyományok ápolása intézkedés, mivel a meglévő értékeket bemutatható állapotba kell hozni, a meglévő hagyományokból terméket kell előállítani. A falu megújítás a természet és épített környezet állapota elsődleges feltétele a turisztikai tevékenység kiszélesítésének. A térségben mezőgazdasági tevékenység egyre kisebb lélekszámnak tud állandó, stabil megélhetést biztosítani. Ezért feltétlenül szükséges, hogy az itt megtermelt mezőgazdasági termékek és melléktemékek helyi feldolgozásával további munkahelyek létesüljenek, illetve a feldolgozó tevékenységgel nőjön a terület jövedelemtermelő képessége és minél több helyi termék jöjjön létre. Stratégiánk megvalósulása esetén arra számítunk, hogy megáll a népesség csökkenése, csökkeni fog a regisztrált és regisztrálatlan munkanélküliek aránya, megáll a fiatalok elvándorlása. Számottevő bevételt hoz a térségnek a turisztika és az idelátogatókat egyre inkább helyben készült termékekkel tudjuk ellátni, valamint az itt készült termékeket meg tudjuk jelentetni más piacokon is. Jelentősen javul a táj állapota, falvaink, kisvárosaink megújulnak, regionális és országos hírnevet szereznek rendezvényeink és ki tud törni a térség az elmaradottságból. 3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései Helyi vállalkozások fejlesztése Helyi idegenforgalom fejlesztése Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése, falumegújítás Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése Együttműködés erősítése, kompetencia növelése Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása 15

16 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései Helyi vállalkozások fejlesztése prioritáson belül: Helyi mikro- és kisvállalkozások versenyképességének javítása intézkedés (Forrás: 3 tengely, központi) Helyi új mikrovállalkozások létrehozásának ösztönzése intézkedés (Forrás: 3 tengely, központi) Helyi idegenforgalom fejlesztése prioritáson belül: Turisztikai attrakciók fejlesztése intézkedés (Forrás: 3. tengely központi) A vendégfogadás feltételeinek javítása intézkedés(forrás: 3. tengely központi) A turisztikai kínálat piacra vitelének segítése intézkedés (Forrás: LEADER vállalkozási alapú fejlesztés) Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése, falumegújítás prioritáson belül: Falumegújítás, veszélyeztetett helyi természeti örökség védelme, környezettudatosság erősítése intézkedés (Forrás: 3 tengely, LEADER közösségi alapú fejlesztés, LEADER rendezvény) A történelem és kultúra tárgyi, szellemi emlékeinek megőrzése, megteremtése intézkedés (Forrás: LEADER közösségi alapú fejlesztés) Helyi hagyományok ápolása intézkedés(forrás: LEADER rendezvény) Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése prioritáson belül: A mezőgazdaság energetikai célú szerepkörének bővítése, és a melléktermékek hasznosításának elősegítése intézkedés (Forrás: LEADER vállalkozási alapú fejlesztés) Helyi mezőgazdasági termékek piacon történő értékesítésének elősegítése intézkedés (Forrás: LEADER vállakozási alapú fejlesztés) Együttműködés erősítése, kompetencia növelése prioritáson belül: Együttműködés erősítése intézkedés(forrás: LEADER nincs jogcím) Emberi erőforrás fejlesztés intézkedés(forrás: LEADER képzés) Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása prioritáson belül A kulturális és mentális életminőség javítása intézkedés (Forrás: LEADER nincs jogcím) 16

17 Tervezett LEADER HPME-k: 1. Helyi terméket előállító, feldolgozó, forgalmazó, helyi szolgáltatást végző vállalkozások támogatása. (Helyi vállalkozások fejlesztése prioritás - LEADER vállalkozási alapú fejlesztés jogcím) 2. Energetikai célra hasznosítható mezőgazdasági és erdészeti melléktermékek, hulladékok begyűjtését, tárolását, technológiai előkészítését szolgáló fejlesztések, gépbeszerzések, továbbá modellprogramok, bemutatóhelyek létrehozásának támogatása. (Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése prioritás - LEADER vállalkozási alapú fejlesztés jogcím) 3. Civil szervezetek - cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódó - működési feltételeinek javítását, a települési önkormányzatok és polgárőr szervezetek együttműködését, bűnmegelőzési tevékenységüket elősegítő fejlesztések, eszközbeszerzések támogatása. (Együttműködés erősítése, kompetencia növelése prioritás - LEADER közösségi célú fejlesztés jogcím) 4. A hevesi és füzesabonyi kistérség települései értékeinek, hagyományainak összegyűjtése, feldolgozása, katalogizálása, megőrzése, nyilvánossá tétele. (Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése, falumegújítás prioritás - LEADER közösségi célú fejlesztés jogcím) 5. A történelmi és kulturális (szellemi és tárgyi) emlékek bemutatását, a helyi természeti örökség védelmét, a környezettudatosságot, a hagyományőrzés céljait szolgáló fejlesztések, továbbá e célokat szolgáló, védelem alatt nem álló épületek felújítása, eszközbeszerzés (Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése, falumegújítás prioritás - LEADER közösségi célú fejlesztés jogcím) 6. A térségen belüli együttműködést, az integrációt, a természeti örökség védelmét, a környezettudatosságot elősegítő szakmai, gazdasági, kulturális, szabadidős, életmód, sport programok, fesztiválok, fórumok, tapasztalatcserék, táborok szervezése, lebonyolítása ( Együttműködés erősítése, kompetencia növelése és Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése, falumegújítás prioritás LEADER rendezvények jogcím) 7. A helyi, valamint térségi hagyományok ápolását, továbbfejlesztését, hagyományteremtést elősegítő rendezvények, találkozók, falunapok szervezése, lebonyolítása. (Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése, falumegújítás prioritás LEADER rendezvény jogcím kis értékű fejlesztések) 8. Később megvalósuló, más forrásokból tervezett fejlesztéseket megalapozó tervek, tanulmányok készítése. (Helyi vállalkozások fejlesztése prioritás - LEADER tervek, tanulmányok jogcím) 17

18 9. A turisztikai kínálat piacra vitelének segítése, marketing tevékenység támogatása. (Helyi idegenforgalom fejlesztése prioritás - LEADER vállalkozási alapú fejlesztés jogcím) 10. Térségi tehetséggondozó ház létrehozása, fejlesztése, a kulturális és mentális életminőség javítását elősegítő képzéseinek, programjainak támogatása (Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása prioritás LEADER komplex projekt jogcím) Heves, május 26. Elfogadva a május 26-i közgyűlésen. 18

A Tisza-Tarna-Rima Mente LEADER Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája (Közgyűlés által elfogadott végleges anyag)

A Tisza-Tarna-Rima Mente LEADER Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája (Közgyűlés által elfogadott végleges anyag) A Tisza-Tarna-Rima Mente LEADER Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája (Közgyűlés által elfogadott végleges anyag) Ezer arc egy törekvés a Tisza-Tarna-Rima mentén 1. Vezetői összefoglaló 1.1 A

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A Tisza-Tarna-Rima Mente Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Tisza-Tarna-Rima Mente Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Tisza-Tarna-Rima Mente Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként (A pályázatnak legalább négy kritériumnak kell megfelelnie!) Helyi termékek előállításának,

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Kisértékű célterületek esetén. Célterület megnevezése. Helyi termékeket előállító kistermelők, kézművesek támogatása

Kisértékű célterületek esetén. Célterület megnevezése. Helyi termékeket előállító kistermelők, kézművesek támogatása Az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 58/2012. (V. 24.) számú közleménye a 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet alapján a Helyi Stratégiák fejezetének végrehajtásához 2011-től nyújtandó

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete február 03.

Helyi Fejlesztési Stratégia Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete február 03. Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 2016.február 03. A 2007 2013 as időszak eredményei: Közel 260 db nyertes pályázat, melynek támogatási összege több mint 6 millió euró! Támogatási döntéssel lekötött

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER kritériumok kiindulási pontjaként tekintett LEADER alapelvek: 1. Területalapú megközelítés

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

LENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Arnóczi Rozália tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály 2011. február 16. Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról A főbb probléma

Részletesebben

Célterület megnevezése Térségi sajátosságokhoz igazodó képzés Térségi sajátosságokhoz igazodó képzés Innovatív ifjúsági programok

Célterület megnevezése Térségi sajátosságokhoz igazodó képzés Térségi sajátosságokhoz igazodó képzés Innovatív ifjúsági programok A Z Ú M V P I R Á N Y Í T Ó H A T Ó S Á G Á N A K 8 /2011 (II.8) S Z Á M Ú K Ö Z L E M É N Y E A 1 2 2 / 2 0 0 9 ( I X. 1 7. ) FVM R E N D E L E T K E R E T É B E N B E N Y Ú J T O T T P Á L Y Á Z A T

Részletesebben

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A Mecsekvidék Helyi Közösség Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Mecsekvidék Helyi Közösség Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Mecsekvidék Helyi Közösség Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Egészséges, környezet-harmonikus életre és környezet-tudatos termelésre való szoktatást és nevelést

Részletesebben

HVS Forrásallokációja Forrásallokáció a III. tengelyre (Ft)

HVS Forrásallokációja Forrásallokáció a III. tengelyre (Ft) 1.2.1 HVS Forrásallokációja Forrásallokáció a III. tengelyre (Ft) 2007-2013 Falufejlesztés (322) Vidéki örökségmegőrzés (323B) Turisztikai tevékenységek ösztönzése (313) Mikrovállalkozások fejlesztése

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Kisértékű célterületek esetén. Egyéb célterületek esetén

Kisértékű célterületek esetén. Egyéb célterületek esetén Az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 55/2012. (V. 17.) számú közleménye a 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet alapján a Helyi Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2011-től

Részletesebben

LEADER INTÉZKEDÉSI TERV

LEADER INTÉZKEDÉSI TERV LEADER INTÉZKEDÉSI TERV Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából 2013-ban pályázható intézkedések 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése:(kötelező Térségi

Részletesebben

Innovatív Dél Zala Vidékfejlesztési Egyesület beérkezett projektötletek rendszerezve 2011.03.16.

Innovatív Dél Zala Vidékfejlesztési Egyesület beérkezett projektötletek rendszerezve 2011.03.16. A projektötlet-gyűjtés eredményei A projektötlet-gyűjtést honlapon és e-mailben is népszerűsítettük. A 70 projektötlet-adatlapból 19 érkezett e-mailben, 11-et adtak fel postai úton vagy faxon, és 40 készült

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Stratégia értékelés és továbbfejlesztése a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület területén

Stratégia értékelés és továbbfejlesztése a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület területén Stratégia értékelés és továbbfejlesztése a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület területén Berhida, 2015. április 24. Kontics Monika Munkaszervezet vezető Honnan indultunk? 2007-2008. HVI

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY AVHGA HÍRLEVÉL. II. évfolyam 22. szám október 21.

AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY AVHGA HÍRLEVÉL. II. évfolyam 22. szám október 21. AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY AVHGA HÍRLEVÉL II. évfolyam 22. szám 2008. október 21. Tartalomjegyzék Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása (ÚMVP)... 2 A turisztikai

Részletesebben

AZ EGYSZERŰSÍTÉS FŐ IRÁNYAI

AZ EGYSZERŰSÍTÉS FŐ IRÁNYAI LEADER (TK3) AZ EGYSZERŰSÍTÉS FŐ IRÁNYAI Korábbi célterületek helyett HVS LEADER része (LEADER terv) szerinti kritériumok. Helyi döntési kompetencia erősítése: HBB dönt a projektek támogatásáról, MVH csak

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013 A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása A környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása

Részletesebben

Üdvözöljük Önöket LEADER tervezési műhelynapunkon! Pannónia Kincse LEADER Egyesület munkaszervezete

Üdvözöljük Önöket LEADER tervezési műhelynapunkon! Pannónia Kincse LEADER Egyesület munkaszervezete Üdvözöljük Önöket LEADER tervezési műhelynapunkon! Pannónia Kincse LEADER Egyesület munkaszervezete A Vidékfejlesztési Program 2014-2020 között A magyarországi vidékfejlesztési program, amelyet az Európai

Részletesebben

LEADER Intézkedési Terv

LEADER Intézkedési Terv LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Völgy Vidék LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése Helyi termékek, helyi szolgáltatások

Részletesebben

HVS felülvizsgálat. Döntés a projektötletekről. Szarvas, 2011. március 24.

HVS felülvizsgálat. Döntés a projektötletekről. Szarvas, 2011. március 24. HVS felülvizsgálat Döntés a projektötletekről Szarvas, 2011. március 24. HVS felülvizsgálat I. szakasz Tervezői csoport megválasztása Stratégia általános felülvizsgálat (helyzetelemzés, eredmények áttekintése,

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Ezer arc - egy törekvés a Tisza- Tarna- Rima mentén LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TISZA-TARNA-RIMA MENTE FEJLESZTÉSÉÉRT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET LEADER AKCIÓCSOPORT TKCS által tárgyalt és elfogadott fejezetek.

Részletesebben

A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési. Terv

A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési. Terv A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési 1. számú intézkedés Terv 1.1. Kapcsolódó HVS célkitűzés: Fenntartható gazdaságfejlesztés a KKV-k támogatásával 1.2. HVS intézkedés megnevezése:

Részletesebben

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020 TERVEZÉS 2015. november 19. Teljes területtel jogosult települések száma: 18 db A támogatásra jogosult lakónépesség: 19633 fő Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település:

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Célterület adatlap. Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete vállalkozás célú fejlesztés

Célterület adatlap. Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete vállalkozás célú fejlesztés Iktatószám: 231/11//1/211 Célterület adatlap Célterület azonosító: HACS neve: Jogcím: Célterület megnevezése: UMVP intézkedés: Vonatkozó HPME kódja Vonatkozó HPME megnevezése Jászsági Kistérségi Helyi

Részletesebben

Vasi Hegyhát-Rábamente Egyesület. Gazdaságfejlesztési LEADER pályázati felhívások

Vasi Hegyhát-Rábamente Egyesület. Gazdaságfejlesztési LEADER pályázati felhívások Vasi Hegyhát-Rábamente Egyesület Gazdaságfejlesztési LEADER pályázati felhívások Bevezető Összes fejlesztési forrás: 411.535.256 Ft Felhívásaink száma: 10 db o Gazdaságfejlesztési felhívásaink száma: 5

Részletesebben

Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés

Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület 2015-HFS tervezés Legfontosabb szükségletek, lehetőségek A Velencei-tó LEADER HACS esetében a települési igények mellett a Velencei-tó, mint meghatározó

Részletesebben

Regionális politika 10. elıadás

Regionális politika 10. elıadás 1 Regionális politika 10. elıadás Magyarország vidékfejlesztési politikája a 2007-2013 idıszakban (ÚMVP) 2 Vidékfejlesztés 2007-2013: Európai vidékfejlesztési stratégia Magyar vidékfejlesztési stratégia

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a A NYÍRSÉGÉRT LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a A NYÍRSÉGÉRT LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a A NYÍRSÉGÉRT LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése: Civil szervezetek tevékenységének

Részletesebben

A Zala zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként:

A Zala zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként: A Zala zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként: A Zala Zöld Szíve HACS által meghatározott LEADER célterületek: A1 Helyi vállalkozások eszköz-

Részletesebben

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A Zala Zöld Szíve HACS által meghatározott LEADER célterületek: A1 Helyi vállalkozások eszköz- és infrastrukturális fejlesztése A2 Helyi

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

LEADER célterületek. Szendrői Júlia, irodavezető 2011. május 24. Vál

LEADER célterületek. Szendrői Júlia, irodavezető 2011. május 24. Vál LEADER célterületek Szendrői Júlia, irodavezető 2011. május 24. Vál 1. célterület Helyi népi, kulturális és művészeti értékek alkotó-, bemutató- és rendezvényhelyszíneinek kialakítása és fejlesztése Közösségi

Részletesebben

A Sárvíz Helyi Közösség Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Sárvíz Helyi Közösség Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Sárvíz Helyi Közösség Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként 4 Eume üzemméret alatti, mezőgazdasági terméket előállító kapacitás erősítése Célterület azonosító:1 020

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

9.000.000 9.000.000 Célterületre allokált forrás (HUF) nem LHH települések 9.000.000 9.000.000

9.000.000 9.000.000 Célterületre allokált forrás (HUF) nem LHH települések 9.000.000 9.000.000 Célterület azonosítója: 1 019 230 HACS Neve: Tisza-menti LEADER Helyi Akciócsoport Jogcím: 1. Közösségi célú 2. Vállalkozási alapú fejlesztés 3. Rendezvény 4. Képzés 5. Térségen belüli együttműködés 6.

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Bábolna 2013. december 10.

Bábolna 2013. december 10. Bábolna 2013. december 10. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 (uniós tervezési időszakhoz igazodva) tengelyek (I., II., III., és IV. LEADER) LEADER Helyi Akciócsoportok kiemelt feladata:

Részletesebben

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Völgy Vidék LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Völgy Vidék LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Völgy Vidék LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése Helyi termékek, helyi szolgáltatások

Részletesebben

1.sz. melléklet az Útmutatóhoz LEADER Intézkedési Terv

1.sz. melléklet az Útmutatóhoz LEADER Intézkedési Terv 1.sz. melléklet az Útmutatóhoz LEADER Intézkedési Terv LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Dunamellék Felső-Kiskunság Homokhátság Sárköz LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának

Részletesebben

1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Maximum támogatási összeg:

1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Maximum támogatási összeg: LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése:

Részletesebben

Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia. Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök,

Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia. Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök, Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök, 2016.01.11. HFS műhelymunka I. Köszöntő, bemutatkozás II. Az eddigi műhelymunka eredményeinek

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Nagykunságért Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Nagykunságért Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Nagykunságért Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése: Térségi vállalkozások eszközfejlesztésének

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben

Tájékoztató a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatáról és a 2013. évi LEADER pályázatok benyújtásáról

Tájékoztató a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatáról és a 2013. évi LEADER pályázatok benyújtásáról Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető pontszámok

IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető pontszámok IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető ok A 1 Pénzügyi terv összesen: 20 pont 2 Üzleti terv, működtetési és fenntarthatósági terv max. 30+10 pont 3 Az üzleti terv, működtetési és fenntarthatósági

Részletesebben

Tisza-Tarna-Rima-Mente Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület LEADER Intézkedések ismertetése 2017

Tisza-Tarna-Rima-Mente Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület LEADER Intézkedések ismertetése 2017 Tisza-Tarna-Rima-Mente Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület LEADER Intézkedések ismertetése 2017 Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztéséért Helyi Fejlesztési Stratégia (HFS) felülvizsgálatának

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető pontszámok

IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető pontszámok M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 68. szám 11297 IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető ok A B 1 Pénzügyi terv összesen: 2 2 Üzleti terv, működtetési és fenntarthatósági terv max.

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

HELYI GAZDASÁGI ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE

HELYI GAZDASÁGI ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE HELYI GAZDASÁGI ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE BODOR NORBERT Programirányító referens RFP Stratégiai Tervezési és Értékelési Főosztály NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TERÜLET-

Részletesebben

A Bakonyért Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Bakonyért Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Bakonyért Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként I. II. megvalósítása esetén legalább 1 alkalommal részt vesz a Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott.

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZANYAG A MONITROING BIZOTTSÁG RÉSZÉRE A 2007-2013 KÖZÖTTI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM EGYES INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ IDŐSZAKA: 2012. JANUÁR 1-31. I. tengely 111.

Részletesebben

Célterület adatlap. Vonatkozó HPME megnevezése Helyi életminőség fejlesztése, belvíz elleni védekezés

Célterület adatlap. Vonatkozó HPME megnevezése Helyi életminőség fejlesztése, belvíz elleni védekezés Célterület adatlap Célterület azonosító: HACS neve: Jogcím: Célterület megnevezése: UMVP intézkedés: Vonatkozó HPME kódja Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete Közösségi célú fejlesztés Szabadidős

Részletesebben

Zala Termálvölgye Egyesület

Zala Termálvölgye Egyesület Zala Termálvölgye Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport 2013. július 19., Zalaszentlászló Zala Termálvölgye Egyesület Vidékfejlesztési célú civil szervezet LEADER Helyi Akciócsoport - címbirtokos szervezet

Részletesebben

JELEN DOKUMENTUM NEM KÉPEZI SEM RENDELET, SEM PÁLYÁZATI KIÍRÁS MELLÉKLETÉT, ÍGY CSUPÁN A HACS ÁLTAL ADOTT TÁJÉKOZTATÁS.

JELEN DOKUMENTUM NEM KÉPEZI SEM RENDELET, SEM PÁLYÁZATI KIÍRÁS MELLÉKLETÉT, ÍGY CSUPÁN A HACS ÁLTAL ADOTT TÁJÉKOZTATÁS. JELEN DOKUMENTUM NEM KÉPEZI SEM RENDELET, SEM PÁLYÁZATI KIÍRÁS MELLÉKLETÉT, ÍGY CSUPÁN A HACS ÁLTAL ADOTT TÁJÉKOZTATÁS. Októberben meghirdetésre kerülő Leader célterületek 1. célterület: Turisztikai tematikus

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOK AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL LEHETŐSÉGEK ÉS ELSŐ EREDMÉNYEK

FOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOK AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL LEHETŐSÉGEK ÉS ELSŐ EREDMÉNYEK FOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOK AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL LEHETŐSÉGEK ÉS ELSŐ EREDMÉNYEK Cseresnyés Péter Munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Tartalom

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Helyi népi, kulturális és művészeti értékek alkotó-, bemutató- és rendezvényhelyszíneinek

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10. PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben