ENERGIAFORDULAT ( ENERGIEWENDE ) Németország energiapolitikája

Átírás

1 MTA Lévai András Energetikai Alapítvány ENERGIAFORDULAT ( ENERGIEWENDE ) Németország energiapolitikája Dr. Petz Ernő ETE Szenior Energetikusok Klubja, október 27. Előzmények: 1. Mi van, ha mégsem igaz? Polgári Szemle, 2011/4. 2. Tévúton az energetika. KAPU, ; Polgári Szemle 2013/ Válaszút előtt az energetika. KAPU, Atomkérdés. KAPU, Google: Petz Ernő Válaszút előtt az energetika I. és II. 6. Google: Petz Ernő Az energetika aktuális kérdései I. és II. 7. Pusztába kiáltott szavak. Püski Kiadó, Budapest, Az energetika zsákutcája. Polgári Szemle, 2014/ Vakvágányon az energetika. KAPU, Google/Hatoscsatorna/Tabuk, titkok, tények

2 Miért Németország? MERT A KÖZÖS KLÍMA és ENERGIAPOLITIKA ZÁSZLÓSHAJÓJA ( MINTAORSZÁG ) A KAPCSOLATOS REGIONÁLIS POLITIKA VÉGREHAJTÓJA Ebben ESZKÖZ (nem cél) a klímapolitika... SZEMETEK NÉMETORSZÁGRA VESSÉTEK!

3 A klíma és energiapolitika tézisei Globális felmelegedés van (alaptézis IPCC) A felmelegedés klímakatasztrófákkal fenyeget Korlátozni kell a felmelegedést (+2 ill. +1,5 o C) A felmelegedést a növekvő CO 2 kibocsátás okozza Vissza kell szorítani a fosszilis energiahordozók felhasználását (dekarbonizáció) Növelni kell a megújuló energiaforrások hasznosítását Törvényi megalapozás: pl. EEG (megúj. en. törv.), 2000 Közös klíma és energiapolitika Zászlóshajó Németország (Angela Merkel)

4 Alaptézis: globális felmelegedés? Szimuláció és valóság

5 Modellek és valóság

6 Három jellegzetes régió hőmérsékletváltozása

7 Műholdas mérési adatok UAH (University of Alabama Huntsville) 1. globális hőmérséklet

8 2. Északi félteke

9 3. Forró égöv

10 5. Északi sark

11 6. Déli sark

12 7. Ausztrália

13 USA 49 állam

14 Hogyan jutottunk ide? Előzmények: a klímapolitika diktatúrája 1972: ENSZ konferencia az emberi környezetről (ettől kezdve ENSZ irányítás). 1979: Éghajlati Világkonferencia (a CO2 hozzájárulhat). 1987: Környezet és Fejlődés Világbizottság megalakulása. 1988: ENSZ Éghajlat változási Kormányközi Testült (IPCC) létrehozása. 1992: Riói Csúcs. ENSZ Éghajlat változási Keretegyezmény (az antropogén éghajlatváltozás ENSZ szintű elismerése) Hatályba lép 1994 ben. 1995: Klímakonferencia, Berlin. A CO2 elleni harc meghirdetése (Angela Merkel színrelépése). 1997: Kiotói Egyezmény (kibocsátás korlátozás) Hatályba lép 2005 ben. Németország vállalja a legnagyobb kibocsátás csökkentést 2000: Németországban megjelenik a megújuló törvény (EEG), ezzel kezdetét veszi az Energiewende 2005: EU CO2 kvótakereskedelem életbelépése Angela Merkel kancellár Az Energiewende direktbe kapcsol : Rendkívüli ENSZ klímakonferencia (New York), G7 csúcs (júl.), EU csúcs (okt.), G77 konferencia (Bonn), Pápai enciklika az év végi ENSZ klímacsúcs eredményességének előkészítéseként! Klímacsúcs ( COP 21) nov. 30 dec. 12), 195 ország, résztvevő ápr. Klímaegyezmény aláírása (New York), 134 ország+eu Németország (Angela Merkel) meghatározó szerepe

15

16 A német Klímavédelmi terv 2050 A kormány terve, hogy a Marrakesben nov. 7 én tartandó klímakonferenciáig a parlament ratifikálja a Párizsi egyezményt (megtörtént) A Barbara Hendricks által vezetett környezetvédelmi minisztérium elkészítette a Klímavédelmi terv 2050 c. javaslatot, amely a német vállalások programját tartalmazza (67 old.) A kancellária négy oldalas állásfoglalásban reflektált (júl. 12), amelyben fenntartásait közli Merkel nem fogadja Hendrickst, a program tárgyalására így csak ősszel kerülhet sor

17 A klímavédelmi tervről Vezérszava: dekarbonizáció (a Párizsi klíma egyezményben nem szerepel) 2050 ig az energiafelhasználásban szén dioxid mentes állapot > 2030 ig 55 % al kevesebb kibocsátás > 2050 ig % al kevesebb kibocsátás > a szénből való kiszállás azonnali megkezdése > új épületek fűtése 2030 tól olaj és gáz nélkül (áttérés villamos fűtésre!) > 2050 ig a közlekedésben áttérni szintetikus hajtóanyagra (repülés), ill. villamos hajtásra (gépkocsik) > bizottság felállítása a szénből való kiszállás irányítására

18 Fenntartások a klímavédelmi tervvel kapcsolatban (Kancellária) A párizsi vállalásokhoz képest nem lehetnek további szigorítások A javaslat túlzottan becsvágyó (P. Altmaier) Hendricks mutassa be, hogy a célok miképpen érhetők el A célkitűzéseket újra felül kell vizsgálni! Tisztázandó: milyen gazdasági következmények várhatók? Az ENSZ főtitkár klíma különmegbizottja (Mary Robinson) számon kérőleg máris hevesen reagált Egyfajta kijózanodás eljött az igazság pillanata! Nem Merkeli szellemben szept. 4: Mecklenburgi választások AfD 21,4 %!

19 Miért tévút? Miért nem teljesíthetők a célkitűzések? Dekarbonizáció a villamosenergia termelésben: 70 % szélerőmű, 25 % naperőmű és 5% egyéb Milyen erőművi fejlesztések szükségesek? (Jelentősen nő a villamosenergia igény!) Mekkora energiatárolási kapacitások kellenek? Milyen hálózati fejlesztések szükségesek? Működőképes e egy ilyen rendszer, hogyan alakul az ellátásbiztonság? Ki fizeti? (nem a klímavédők) Lássuk először a jelenlegi helyzetet!

20

21 Fogyasztói igény és termelés május

22 Számszerűsített adatok május.

23 2 es, 3 os 10 es kapacitás Windeinspeisung in Deutschland, Oktober 2015.avi

24 9 es kapacitás sem megoldás Túltermelés és hiányok!

25 A 10 es kapacitás sem megoldás! Az alaperőművi funkciót sohasem képesek ellátni! A túltermelési energiamennyiség nem képes fedezni a völgyidőszaki hiányt A túltermelési energiát teljes mértékben tárolni kell A gyors termelési változásokat rugalmasan követni képes be és kitárolási technológiára van szükség Nincsenek erőművi forgó tömegek és primer szabályozás Aszimmetrikus termelés (É D) Növekvő rendszerstabilitási problémák Mit szólnak a szomszédok?

26 Túlterhelődő vezeték szakaszok

27 Hálózati szükségbeavatkozások

28 A szél és naperőművi termelés éves tartamdiagramja

29 Beépített teljesítőképességi és energiatárolási szükséglet

30 Fejlesztési igények (teljes dekarbonizáció) Beépített szél+naperőművi teljesítőképesség szükséglet (tartalékkapacitással): GW Energiatárolási szükséglet (Dr. Björn Peters): GWh Elképzelhető megoldások: Tározós vízerőmű A jelenlegi tározós vízerőmű kapacitás: 45 GWh (30 tározós nagyerőmű, 7 GW) Fajlagos beruházási költségigény: 150 EUR/kWh Kiépítés: > nagy tározós vízerőművek (egyenként MW) > decentralizált szélerőművi parkokra telepítve (egyenként 2 10 MW) Kihasználásuk (a szél és naperőművek miatt) csökken (üzemidő: évi 3000 >1000 h) Ábrák Power to Gas technológia: vízbontás+gáztárolás+gázerőmű > Vízbontó kapacitás a szél+naperőművi kapacitásnak megfelelő (500 GW) > Hidrogéntárolás a jelenlegi gázvezetékrendszerben (?) > Gázrerőművi kapacitás a fogyasztói csúcsigénynek megfelelő (100 GW a hatásfokokkal nem számolva!) GAZDASÁGILAG és TECHNOLÓGIAILAG is IRREÁLIS >> Zsákutca!!

31 A Goldisthal (Thüringia) szivattyús tározós erőmű tározója (1060 MW, évi 1400 GWh)

32 Víztározós szélerőmű park Elvi felépítés

33 Térbeli elhelyezkedés Gaildorf, Németország

34 Kísérleti tározós vízerőműpark Fontosabb adatok Fejlesztő cég: NATURSPEICHER, Németország Széltorony alap: 40 m. magasság, 16.8 m átm. Széltorony magasság: 240 m ig Víztározó: 13 m magasság, 63 m átm. Tározó térfogat: m3 Szintkülönbség: 200 m Voith turbina: 16 (24, 32) MW Beruh. Költség: millió euró/erőmű

35 Segít e a kapacitások szétterítése? Rolf Schuster elemzései (Németország) 14 európai ország szélerőművi termelése 14 diagramban Kérdések e szempontból: Van e kellő mértékű kiegyenlítődés? Szükség van e hagyományos erőművekre? Megoldható e a teljes dekarbonizáció? Mindig fúj a szél valahol! (mondják) Nézzük a diagramokat!

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46

47

48

49

50

51 Összefoglalóan A teljes dekarbonizáció nem oldható meg Tévút a közös klíma és energiapolitika (politikai diktatúra) Vissza kell fordulni (tévút) Csak politikai fordulatokkal (országos, regionális) lehetséges Az energetika realitásai fogják a jelenlegi klímavédelmi politikát térdre kényszeríteni, ami új geopolitikai helyzetet és erőviszonyokat fog eredményezni. Az ENSZ (IPCC) nek és az EU nak meg kell követnie a megtévesztett embereket és nemzeteket A környezetvédelem újra környezetvédelem lesz! Mi mindent lehetett volna tenni az eltékozolt erőforrásokkal? (Németország: 1000 milliárd!)

52 2016. szept. 7. Bundestag

53 BREXIT után CLEXIT Climate exit