Pénzügytan, pénzügyi ismeretek

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pénzügytan, pénzügyi ismeretek"

Árpád Németh
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Pénzügytan, pénzügyi ismeretek A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐ RENDSZER SZEREPE A GAZDASÁGBAN Süveges Gábor

2 A pénzügyi közvetítésről általában

3 A pénzügyi piacok fogalma a pénzügyi piacok azok a speciális piacok, amelyek különböző időpontban, különböző országok törvényes fizetőeszközeiben denominált pénzek, ill. pénzügyi instrumentumok adás-vételeinek színterei. pénzügyi instrumentum: pénzre szóló követelés, vagy kötelezettség, amely mögött valamilyen jogviszony (szerződés) van. (pl. váltó, kötvény, részvény, bankbetét, bankhitel). gazdasági szereplők fizetési ígéretei gazdasági szereplők vagyonának részei lehet egyedi és standardizált szerződés.

4 A pénzügyi piacok szereplői Keresleti oldal pénzhiányban szenvedők (likviditáshiány) beruházók, a finanszírozást igénylők, Kínálati oldal pénztöbblettel rendelkezők (többletlikviditás) megtakarítók(befektetők), Speciális szereplők arbitrazsőrök, spekulánsok,

5 A finanszírozási igény Eszköz A gazdasági tevékenység feltétel (pl. berendezés, ingatlan, tárgyi infrastruktúra, tartós fogyasztási cikk, stb) Belső (önfinanszírozás) Visszatartott profit, el nem költött munkajövedelem, el nem költött adóbevétel, vagyonértékesítésből származó pénzbevétel stb. Forrás Külső vállalati részvény, vállalati kötvény, vállalati bankkölcsön, fogyasztói hitel, államkötvény, önkormányzati kötvény, önkormányzati bankkölcsön stb.

6 A pénzügyi közvetítő rendszer Megtakarítók Pénz Közvetlen tőkeáramlás Értékpapír kereskedők Értékpap ír Felhasználók

7 Pénzügyi piac szerepe megtakarítók és felhasználók összehozása a pénzügyi piac a pénz (mint áru) cseréjének helyszíne, ahol különböző időpontbeli pénzek cserélnek gazdát. a termék nem feltétlenül kerül át a vevő tulajdonába, sokszor itt csak kölcsönügyletről van szó.

A pénzügyi közvetítők szerepe Szufficites pénztulajdonosok (végső hitelezők) Pénzügyi közvetítő k Deficites pénztulajdonosok (végső adósok) Sok szükséglete: hitelező Sok adós

8 A pénzügyi közvetítők szerepe Szufficites pénztulajdonosok (végső hitelezők) Pénzügyi közvetítő k Deficites pénztulajdonosok (végső adósok) Sok szükséglete: hitelező Sok adós szükséglete: 1. Likviditás 2. Befektetés biztonsága 3. Kényelem 4. Kis összegű befektetés lehetősége 1. Hosszú távú hitelek 2. A kölcsönző vállaljon lényeges kockázatot 3. Nagyobb összegű hitel

9 Pénzügyi közvetítés Pénzügyi közvetítés: minden olyan pénzügyi szolgáltatás, amely megtakarítási instrumentumok cseréjét segíti elő. Pénzügyi szolgáltatás: a megtakarítási és finanszírozási instrumentumok áramlását elősegítő tevékenységek. Szolgáltatók lehetnek: Pénzügyi közvetítők Pénzügyi ügynökök

10 A pénzügyi közvetítő rendszer Megtakarítók Pénz Közvetlen tőkeáramlás Értékpapír kereskedők Értékpap ír Felhasználók Közvetett tőkeáramlás Kereskedelmi bankok Betéti intézetek Biztosítók Nyugdíjintézetek Befektetési alapok Finanszírozási társaságok

11 A pénzügyi intézményrendszer Közvetlen tőkeáramlás Közvetett tőkeáramlás Elsődleges piac Másodlagos piac Monetáris közvetítők Nem monetáris közvetítők Kockázati tőketársaságok Befektetési társaságok Tőzsde Értékpapírbizo -mányosok Értékpapírkereskedők Kereskedelmi Bankok Takarékszövetkezetek Bankjellegű intézmények Befektetési bankok Jelzálogbankok Lakástakarékpénztárak Befektetési alapok Lízingtársaság Nem bankjellegű intézmények Biztosítótársaságok Nyugdíjalapok Egészségbiztosítók

12 A közvetlen és a közvetett pénzközvetítés összehasonlítása Szempontok Bank Értéktőzsde Kapcsolat szufficites és deficites személyek között közvetett közvetlen Költség a hitel és betétkamat ügynöki jutalék közti marge Összegtranszformáció különbözô összegű betétek és hitelek egy értékpapírkibocsátás különbözô címletekben Lejárattranszformáció különbözô lejáratú betétes és hitelek értékpapírok másodlagos piaca Kockázattranszformáció van nincs

13 A pénzügyi vállalkozások típusai Pénzügyi intézmény neve Pénzügyi vállalkozás Hitelintézetek Bank Szakosított pénzintézet Szövetkezeti hitelintézet Tevékenysége betét gyűjtésén és számlavezetésen kívül bármely, de korlátozott számú szolgáltatás, pénzügyi ügynöki tevékenységet csak ez végezhet minden pénzügyi szolgáltatást végezhet, de kötelező betétet gyűjtenie és számlát vezetnie nem kap jogot az összes pénzügyi szolgáltatásra pénzügyi szolgáltatások kivéve garanciavállalást, hitelreferencia szolg., biztosítópénztár letétkezelés, bef. alap kezelés Szervezet i formája KFT vagy RT RT millió forint RT külön Alaptőkekövetelménye 20 millió forint Szövetkezet szabályok 100 millió forint

14 Értékpapír kereskedelemmel foglalkozó társaságok típusai Cég típusa Tevékenysége Szerveze ti formája Ügynök brókercég megbízottjaként nincs Értékpapírbizományos (bróker) Értékpapírkereskedő (dealer) Befektetési társaság bizományosi kereskedés tőzsdei megbízások teljesítése ügyfél javára, letétkezelés, értékpapírszámla vezetése, tanácsadás) mint a bizományosnál + saját számlára értékpapír-kereskedés értékpapír forgalomba hozatal mint a kereskedőnél + befektetői hitelezés, kibocsátáskor garanciavállalás RT, névre szóló részvény RT RT Alaptőkekövetelmé nye nincs 20 millió forint 100 millió forint 1 milliárd forint

15 Tőzsde fogalma, fajtái, tőzsdei ügyletek típusai

16 Tőzsde fogalma A tőzsde különlegesen szervezett, koncentrált piac, ahol tömegáruk kereskedése szigorúan előírt szabályok szerint történik. Homogén tömegáruk szervezett, koncentrált piaca A tőzsde csak helyszínt biztosít a kereskedéshez meghatározott árukat, meghatározott helyen, meghatározott időben meghatározott személyek, meghatározott módon adhatnak-vehetnek Mindez szigorú szabályok szerint történik Szigorú szabályok=tőzsdei szokványok Virtuálissá válik

17 A tőzsdei kereskedés szabályai Kereskedők Szokványok Krílingház Tömegigény

Tőzsdék A tőzsdék jelentősége: szervezett tőkepiac a szabad tőke mozgósítására; rendszeresen alternatívát kínál befektetőknek megtakarítóknak, ezzel emelve a befektetési piac likviditását;

18 Tőzsdék A tőzsdék jelentősége: szervezett tőkepiac a szabad tőke mozgósítására; rendszeresen alternatívát kínál befektetőknek megtakarítóknak, ezzel emelve a befektetési piac likviditását; folyamatos, nyilvános vállalatértékelést kormányzattól független jelzőrendszer a gazdaság állapotáról a tőzsdén forgalmazott értékpapírok hozama, iránytűként szolgál a gazdasági hatékonyság szempontjából kedvező tőkemozgásokat ösztönöz

19 A közvetlen és a közvetett pénzközvetítés összehasonlítása 19 Szempontok Bank Értéktôzsde Kapcsolat szufficites és deficites személyek között közvetett közvetlen Költség a hitel és betétkamat ügynöki jutalék közti marge Összegtranszformáció különbözô összegű betétek és hitelek egy értékpapírkibocsátás különbözô címletekben Lejárattranszformáció különbözô lejáratú betétes és hitelek értékpapírok másodlagos piaca Kockázattranszformáció van nincs

20 A tőzsdék kialakulása XIII-XIV sz. Olaszországi városállamok tartozásokat kompenzálva egy adott napon XIII. sz. Németalföld: Brügge (van der Burse) Antwerpen (1460) Amsterdam (1611) Kelet-Indiai Társaság, 1602 Első részvénytársaság Osztalékfizetés 1605-ban 15% (bors) Bemutatóra szóló részvény Poroszország XVIII. sz (Kelet-Indiai Társaság első közgyűlés osztalékfizetéshez és beszámoló készítéshez) Mo.: Lánchíd felépítésére alakult Rt I. Ferenc József: Budapesti Áru- és Értéktőzsde (1864; ; 1948)

21 Budapesti Tőzsde története január 18 (Értékpapítőzsde) 1873-tól Budapesti Áru-és Értéktőzsde (BÁÉT) május 25-én Budapesti Áru- és Értéktőzsdét feloszlatták június 21: Újranyitás 1995-ig nyílt kikiáltásos kereskedés részleges elektronikus támogatással 1998 november: MultiMarket Trading System bevezetése 2004: osztrák bankok, valamint a Wiener Börse és az Österreichische Kontrollbank AG vásárolta meg a Tőzsde többségi részesedését november 2: Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde integrációja november: alternatív kereskedési platformját (BÉTa Piac) december 6: XETRA

22 A BÉT szervezeti felépítése Közgyűlés Igazgatóság és Felügyelő Bizottság Érdekképviseleti bizottságok Kereskedési Bizottság Kibocsátói Bizottság Befektetők érdekképviselete Szakmai bizottságok Elszámolási Bizottság Index Bizottság Delivery Bizottság Felelős Társaságirányítási Bizottság

23 Ügylet típusa szerint Azonnali (prompt) Határidős (termin) Tőzsdefajták 23 Jogállás szerint kontinentális angolszász

24 A tõzsde fajtái Árutõzsde Értéktõzsde Általános árutõzsde Speciális árutõzsde Általános értéktõzsde Speciális értéktõzsde Meghatározott árucsoport Egyetlen termék Devizatõzsde Értékpapírtõzsde gabonatõzsde szinesfémtõzsde szesztõzsde nemesfémtõzsde

25 Termékcsoportok (BÉT) Ábra forrása:

26 A tőzsdei előnyei és kötelezettségei Előnyök Kötelezettségek A finanszírozási lehetőségek kiszélesedése, tőkeszerzés A részvények likviditásának megteremtése Kiszámíthatóbb pénzügyi tervezés Reklámhatás Transzparencia, bizalomerősítés A vállalat és a menedzsment teljesítményének objektív értékelése A vállalati függetlenség biztosítása A vállalatfelvásárlási és fúziós tevékenység elősegítése Fejlődési kényszer A tulajdonosi jogok megosztása Költségek Nyilvánosság

27 Tőzsdei ajánlat Termék neve (azonnali vagy határidős) Vétel vagy eladás Ár (piaci, limit, stop, átlag) Határidő (azonnal, meghatározott idő alatt) Tőzsde neve Jutalékok, díjak 27

Üzletkötés időpontja szerint Kereskedési rendszerek Folyamatos tőzsdei piacok - üzletkötés bármikor létrejöhet Időszakosan kötő (fixing) rendszerek - üzletkötés meghatározott időpontokban Jegyzési

28 Üzletkötés időpontja szerint Kereskedési rendszerek Folyamatos tőzsdei piacok - üzletkötés bármikor létrejöhet Időszakosan kötő (fixing) rendszerek - üzletkötés meghatározott időpontokban Jegyzési rendszer piacvezető által ajánlat által vezérelt Technika szerint nyílt kikiáltásos (2012. június 21) automatikus kereskedés 28 Kép forrása:

Kereskedési idő a részvényszekcióban Táblázat forrása: http://bet.

29 Kereskedési idő a részvényszekcióban Táblázat forrása:

30 Elszámolás 1. Ügyletről ügyletre történő elszámolás 2. Bilaterális nettósítás 3. Multilaterális nettósítás 30 T+2 nap - állampapír T+3 nap - egyéb tőzsdei értékpapír

32 További információk rtekpapir/tozsdesuli

Hasonló dokumentumok

A pénzügyi közvetítésről általában. Pénzügytan, pénzügyi ismeretek 2012.02.10. A pénzügyi piacok fogalma. A pénzügyi piacok szereplői

Pénzügytan, pénzügyi ismeretek A pénzügyi közvetítésről általában V. ELŐADÁS A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐ RENDSZER SZEREPE A GAZDASÁGBAN Süveges Gábor 2012.02.10. A pénzügyi piacok fogalma A pénzügyi piacok szereplői