Érzékelés és észlelés

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Érzékelés és észlelés"

Átírás

1 Érzékelés és észlelés A homeosztázis a külvilágból és a szervezetből érkező információkra adott motoros, hormonális stb. válaszreakciókon keresztül valósul meg. A belső és a külső környezet állapotát és változásait a receptorokat tartalmazó érzékszervek detektálják. Fotoreceptorok: szem Hang- és testhelyzet-receptorok: (belső)fül Szagreceptorok: orr Ízreceptorok: nyelv Tapintás- hő- és fájdalomreceptorok: bőr stb. Az orr, nyelv és bőr egyéb funkciókat is betölt

2 Az érzőműködések három szintje 1. Recepció: az érzéksejtek ingerületi folyamata az éréksejtek membránpotenciál-változása (receptor- vagy generátor potenciál 2. Érzékelés (szenzáció): a központi idegrendszeri feldolgozó neuronkörök az információt feldolgozzák Érzet: az érzékelés eredménye, ha tudatosul 3. Észlelés (percepció): Az észlelés ruházza fel jelentéssel ( értelemmel ) a feldolgozott szenzoros információkat. Ezt a folyamatot jelentősen befolyásolják előzetes tapasztalataink (memória), pillanatnyi hangulatunkból és aktuális motivációinkból származó elvárásaink, sőt a kultúra is, amelyben élünk. Érzékcsalódás (illúzió):a szenzoros információ téves interpretációja.

3 Érzéksejtek Az érzéksejtek vagy hám eredetű sejtek, melyek szinaptikus kapcsolatban állnak az elsőrendű érzőidegsejttel, vagy maga az idegsejt fogja fel az ingert. Akciós potenciál akkor keletkezik, ha a generátor potenciál eléri az ehhez szükséges küszöböt.

4 Az érzőpályák Érzőpálya: a primer afferens neurontól a kérgi primer szenzoros áreáig futó pálya. Többször átkapcsolódik és előfeldolgozáson is átesik. Az átkapcsolódások során konvergencia érvényesül. A percepció (az inger tudatosulása) csak ép primer szenzoros kéreggel lehetséges. A központok is befolyásolják a receptorok ill. az érzőpálya működését (leszálló kontroll). Az inger az agykéregben tudatosulhat, a memóriában raktározódhat, a limbikus rendszerben érzelmi színezetet kaphat és számos reflex kiindulóállomása lehet.

5 Modalitás Érzésmodalitás, érzetmodalitás: az érzés illetve az érzet pszichikai minősége (szubjektív élménye). Érzésmodalitások teljes száma: nem ismert. Klasszikus modalitások: látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás, hőérzékelés, fájdalomérzékelés. Egyéb: propriocepció, egyensúlyérzés, interocepció. A modalitást a receptor határozza meg! Az adekvát ingerre a legérzékenyebb a receptor... (Müller törvénye) Pszichofizika: A fizikai ingerek által keltett pszichikai élmények matematikai leírása. Pszichofizikai alapfogalmak: Modalitás, Intenzitás, Lokalizáció

6 Ingerintenzitás Az ingerek erősségét az ingerületbe került primer senzoros neuronok száma ill. egy adott axonon futó akciós potenciálok frekvenciája határozza meg. (a) Frekvenciakód Gyenge nyomás (b) Populációkód Szenzoros receptor Gyenge nyomás Szenzoros receptor Alacsony AP frekvencia Kevesebb receptor aktiválódik Erős nyomás Magas AP frekvencia Erős nyomás Több receptor aktiválódik A receptor ingerküszöbe az az ingererősség, ami megváltoztatja a primer szenzoros rostokon futó akciós potenciál frekvenciáját.

7 Lokalizáció Az inger lokalizációja az ingerületbe jött receptorok topográfikus kérgi vetülésével függ össze. A tapintási receptorok pontszerű vetülése ( homonkulusz ). A látási inger esetében a pontszerű kérgi vetület mellett a fény egyenes terjedése teszi lehetővé a távoli ingerforrás helyének azonosítását. A hallás esetében az ingerforrás térbeli lokalizációja másképp történik! Receptív mező: az érzőneuron mely területről hozható ingerületbe. Két-pont-diszkrimináció: az a legkisebb távolság, amelyet még két külön ingernek fogunk fel.

8 Adaptáció Adaptáció: Ha a receptort egy állandó erősségű ingerrel tartósan stimuláljuk, akkor egy idő után a hozzá tartozó érzőidegben csökken az AP-ok frekvenciája. Az adaptáció egyrészt a receptorban, de az érzőpálya későbbi állomásaiban is kialakulhat. Sőt a központ elnyomhatja a kialakult érzéklet tudatosulását is. A receptorokat kategorizálni lehet: exteroceptorok és interoceptorok telereceptorok és kontakt receptorok Az inger fizikai jellege alapján: mechanikai, kémiai, elektromágneses

9 Szomatoszenzoros receptorok Többsége a bőrben található exteroceptorok és egyben kontakt receptorok Más részük az izmokban és izületekben ezek a proprioceptorok ugyancsak a proprioceptorok közé tartozik az egyensúly szerv, amely a test térbeli helyzetéről informál Ide sorolhatók még a zsigerekben lévő interoceptorok (kontakt receptorok), amelyek részben hasonlóak a bőrreceptorokhoz ezekről, kevés kivétellel, nem sok információ áll rendelkezésre Vannak köztük mechano-, termo-, és nociceptorok. Tudatosuló része a tapintás.

10 Mechanoreceptorok A mechanoreceptorok egy része felületesen, más részük mélyen, a bőr alatti kötőszövetben található. A szőrrel borított részeken a szőrtüszőkben is vannak receptorok Sokféle mechanoreceptor van a bőrben, a különbségeket a nem neurális eredetű tok okozza. inger B A receptív mezők Széli gátlás a kontraszthatás fokozódásáért: Az előre- és visszacsatolt gátlások miatt a receptív mező központjának ingerülete magas hatásfokkal áttevődik, a széléről érkező információ viszont gátlódik. feedforward gátlás relésejt feedback gátlás divergencia hátsó gyöki ganglion hátsó kötegi mag talamusz felé

11 Meissner Merkel kisebb, tojásdad pici korongok A bőr mechanoreceptorai Szőrrel fedett bőr Szőrtelen bőr Vater-Pacini Ruffini Ruffini szőr verejték mirigy Merkel szabad idegvégződések Meissner nagy, hagyma alakú kolbász vagy orsó alakú Vater-Pacini véna artéria zsírszövet

12 Mechanoreceptorok A tapintáshoz szükséges az érintkező felület mozgása Zömmel Aβ rostok szállítják az ingerületet Érzékeljük az inger intenzitását az inger időtartamát az inger elmozdulásának irányát a bőrhöz érő tárgy felületének minőségét a felület száraz, vagy nedves voltát az inger állandóságát, vagy vibrációját Az egyes modalitások nem keverednek az átcsatolóhelyeken.

13 Bőrreceptorok név bőrtípus e l h e l y e z k e d é s a d a p t á c i ó r e c e p t o r m e z ő b ő r a l a t t i V a t e r - P a c i n i g y o r s n a g y k ö t ő s z ö v e t b e n b ő r a l a t t i R u f f i n i l a s s ú n a g y k ö t ő s z ö v e t b e n k i c s i M e i s s n e r s z ö r t e l e n f e l ü l e t e s e n g y o r s ( 2-4 m m ) k i c s i M e r k e l s z ö r t e l e n f e l ü l e t e s e n l a s s ú ( 2-4 m m ) s z ő r t ü s z ő s z ő r ö s s z ő r t ü s z ő b e n g y o r s szabad idegvégződések: mindent: érintést, nyomást, meleget, hideget, fájdalmat, viszketést

14 Termoreceptorok 1. Lassan adaptálnak, normális körülmények között folyamatosan aktívak Közel vannak a bőr felszínéhez (kb. 1 mm) Hidegreceptor: Krause-féle végbunkó (golyó alakú) Aδ rostok látják el között érzékeny csúcs kb alatt érzéketlen mint minden más A hideg jó érzéstelenítő Az extrém hideget pillanatig forrónak érezzük. 45 feletti ingerre újra reagálnak paradox hidegérzés, pl. forró kőre lépés

15 Termoreceptorok 2. Melegreceptor: tok nélküli Ruffini végtestek C rostok látják el között érzékeny csúcs kb feletti hőmérsékleten elhallgatnak A hőérzet a két receptorféle aktivitásának arányától függ Semleges hőérzet: Cº. Csak akkor lokalizálható jól, ha érintéssel párosul A bőr hőmérséklete mellett a bőr véráramlása is számít. értágító, pl. alkohol melegérzet, de a pálinka hatása rövid

16 Nociceptorok A fájdalom kellemetlen szenzoros és pszichés tapasztalat, mely tényleges vagy potenciális szöveti károsodáshoz csatlakozik. Szabad idegvégződések. (Nem minden szabad idegvégződés nociceptor...) Nem adaptálódnak, sőt inkább érzékenyülnek tartós ingerlés során. Megtalálhatóak testszere bőrben, bőr alatti szövetekben csontban, csonthártyában izmokban (hipoxiára is érzékeny), izületekben, fogbélben (csak nociceptorok!), savós hártyákban, zsigerekben (lumentágítás és simaizomgörcs fájdalmat okoz) agyhártyában

17 1. modalitásra specifikus Nociceptorok fajtái mechanikai vagy termikus ingerre reagál Aδ rostok látják el glutamát a transzmittere 2. polimodális különböző modalitású erős ingerek aktiválhatják C rostok látják el glutamát mellett SP és CGRP is felszabadul a gerincvelőben tartós ingerlésre lassú potenciálváltozás is Mi hozza ingerületbe a nociceptorokat: Szöveti algogének is ingerületbe hozhatják: Bradikinin, trombociták szerotoninja, hízósejtek hisztaminja, sérült sejtek K + -ja, Érzékenyítő anyagok (normális inger is fáj): prosztaglandinok, leukotriének (ezek szintézisét gátolja az algopirin-fájdalomcsillapító)

18 Szomatoszenzoros pálya Anatómiailag két része van: A: Hátsóköteg-Lemniscus medialis rendszer B: Anterolaterális v. Spinotalamikus rendszer

19 Lemniscus medialis rendszer 1. Tapintási és proprioceptív ingerek Primer érzéksejtek: A receptorok a primer afferens csupasz vagy tokkal körülvett végződései Aβ rostok Sejttest az intervertebrális ganglionláncban és az agyidegi érzőganglionokban. A hátsó gyökön belépő rostok elágaznak Egyik águk az azonos oldali (ipszilaterális) dorzális kötegben fut felfelé. (hátsó végtag, törzs alsó része: fasciculus gracilis, felső: fasciculus cuneatus) másik águk szinaptizál a hátsó szarvban

20 Lemniscus medialis rendszer 2. További átkapcsolódások: Nyúltvelő: gracilis és cuneatus magvak az átkapcsolódás igen jó hatásfokú az elsődleges rost egyetlen AP-je a másodlagos sejtben képes AP-t kiváltani Átkereszteződést követően az agytörzsben (lemniscus medialisban) halad. csatlakoznak a n.trigeminus másodrendű rostjai Talamusz VPL-VPM a topografikus (szomatotópiás) vetület a magasabb szintek efferensei képesek gátolni az alacsonyabb szinteken az ingerület továbbítását disztális gátlás A rostok a primer szenzoros kéregben végződnek.

21 Az érzőpályák lefutása Az embrió fejlődése során teste szegmentált lesz, a szegmenseket szomitáknak nevezzük A szomiták egyes részeiből bőr (dermatóma), izom (miotóma), vagy csont (szklerotóma) lesz. Ezeket a gerincvelő egyazon szegmentuma idegzi be kifejlett állapotban is. Az egyes zsigeri szervek beidegzése is hasonlóan a szomitákhoz rendelhető Egy adott dermatóma a legsűrűbb beidegzést a hozzátartozó szegmensből kapja, de kap a szomszédosakból is. Egyetlen hátsó gyök átmetszése nem okoz teljes érzékkiesést a hozzátartozó dermatómában Érzéstelenítéshez több egymás melletti szegmenst kell bénítani

22 A szomatoszenzoros kéreg A perietális lebenyben van SI: gyrus postcentralis Brodmann 1,2,3a,3b talamuszból SII: ettől laterálisan kizárólag SI felől Hátsó parietális kéreg Brodmann 5,(7). a vizuális és szomatoszenzoros információkat kapcsolja össze a motoros kéreggel. Valamennyi felsorolt helyen szomatotópiás elrendezés érvényesül.

23 A szomatoszenzoros kéreg Brodmann 3a: izomorsók felől 3b: bőrreceptorokból 1: felszínes bőrreceptorokból + 3a,3b felől 2: mély bőrreceptorokból + 3a,3b felől, a mozgatókéreggel összeköttetésben, finom mozgásokban is szerepel 1,2: komplex érzetek kialakulása, mozgásérzékeny neuronok A szomatoszenzoros kéreg is oszlopokba rendeződik, egy-egy oszlop egyféle receptor ingerületét dolgozza fel. Szenzoros homonkulusz

24 Az anterolaterális rendszer Fájdalom és hőérzet (durva tapintás esetleg) Primer érzéksejtek: Primer receptorok u.a. A és C rostok Sejttest u.o. A gerincvelő hátsó szarvában kapcsolódnak át C: lamina I-II, A : lamina V. Az átkapcsolódás közvetlen, vagy interneuron közbeiktatásával Zsigeri nociceptorok ugyanitt végződnek kisugárzó fájdalom Az átkereszteződés túlnyomórészben itt történik Kontralaterálisan halad az anterolaterális kötegben

25 Az anterolaterális pálya részei Paleospinotalamikus pálya: Thalamus IL magban átkapcsolódva a kéreghez fut Vegetatív és affektív reakciók, ébresztés, fájdalmi reakciók Gyenge tudatosulás és lokalizáció Neospinotalamikus pálya: Thalamus VPL és VPM magban átkapcsolódva a kéreghez fut Tudatosult és lokalizált fájdalom Spinoretikuláris pálya: A formatio reticularisban átkapcsolódva a talamuszhoz Spinomesencephalikus pálya: A középagyban (periaqueductalis szürkeállomány, PAG) átkapcsolódva a hipotalamuszban és a limbikus rendszerben végződik. Vegetatív és affektív reakciók.

26 Analgetikus mechanizmusok Az agytörzsből NA és 5-HT pályák futnak a gerincvelőbe analgetikus pálya Ezek opioid neuronokon végződve gátolják az anterolaterális pálya neuronjait Az analgetikus pálya neuronjait az agytörzs GABAerg interneuronjai, azokat opioid sejtek gátolják. GABAerg neuron anterolaterális pálya opioid neuron periakveduktális szürke állomány nyúltvelő gerincvelő nociceptív afferens Az opium alkaloidja a morfin, erre specifikus receptorokat találtak. Endogén opioidok: enkefalinok, endorfinok, dinorfin.

27 A fájdalomérzés specialitásai Centrális fájdalom: a fel-, és leszálló pályák sérülése esetén alakulhat ki tabes dorsalis: szifilisz okozta demielinizáció a hátsó kolumnában, amputáció utáni fantom fájdalom, stb. Veleszületett fájdalomérzethiány: igen súlyos állapot nem érzi a sérüléseket, nincs averzív tanulás a legnagyobb gond a mozgásszerveknél. A projekciós neuronokon zsigeri receptorok és bőrreceptorok egyaránt végződnek, ezért a zsigeri fájdalmat gyakran szomatikusként érzékeljük (Head zónák).

28 Viszketés az a kellemetlen érzet, ami vakarózást vált ki Mechanikus ingerlés, de főleg kémiai anyagok (hisztamin) váltják ki. Fájdalomérzettel közös: csupasz idegvégződések, C tipusú rostok helyi érzéstelenítésre egyszerre szűnnek meg Fájdalomérzettől különböző: Nem azonos a receptor erős viszketés sem vált ki fájdalmat nem flexorreflexet (hanem vakarási reflexet) kapcsol be az opiátok fokozzák a viszketést

29 A hang A hallás adott frekvenciájú levegőrezgések érzékelése és tudatosulása. A hang longitudinális rezgés, a közeg sűrűsödése és ritkulása. A ritkább és sűrűbb közeg között nyomáskülönbség van. Ennek időbeli változása szinuszfüggvényként írható le. A szinuszhullám frekvenciája adja a hang magasságát. A maximális nyomáskülönbség felel meg a hangrezgés amplitúdójának.

30 Az emberi hallószerv Külső fül Középfül Belső fül Félkörös ívjáratok Fülkagyló kalapács üllő Ovális ablak Kerek ablak Egyensúly ideg Hallóideg Csiga Hallójárat Dobhártya kengyel Középfül ürege Eusztach kürt

31 A külső fül A hallószerv anatómiailag három részre osztható 1. A külső fülhöz tartozik a fülkagyló és a külső hallójárat. A fülkagyló szerepe a hanghullámok begyűjtése. A levegő rezgései a hallójáraton keresztül jutnak el a dobhártyáig Emellett azonban hangerősítő (rezonátor) funkcióval is bír. Az emberi beszéd Hz-es frekvenciáját erősíti fel leginkább (2.4mm)

32 A középfül A középfül és külső fül határán helyezkedik el a dobhártya Ehhez ízesülnek hozzá sorban a hallócsontocskák: a kalapács, az üllő és a kengyel. A kengyel talpa az ovális ablaknál a belső fül folyadékjával érintkezik. impedancia-illesztés A levegő kisebb ellenállású, mint a belső fül folyadéka A középfül biztosítja azt, hogy a levegő rezgése veszteség-mentesen tevődjön át a folyadékra. illesztés nélkül a hang egy része visszaverődne (a hangerő csökkenne). hangnyomásnövekedés is történik félkörös ívjáratok üllő kalapács dobhártya kengyel ovális ablak kerek ablak egyensúly ideg hallóideg csiga középfül ürege eusztach kürt A dobhártya 17x nagyobb, mint a kengyel talpa, így a hang kis felületre koncentrálódik. A kalapács és az üllő közti hosszkülönbség (1,3x) további intenzitásnövekedést okoz. Ez az un. dugattyú-emelő elv, ami összességében 22x hangnyomás-növekedést okoz.

33 A belső fül A belső fülben helyezkedik el a receptorsejteket tartalmazó csiga (és az egyensúlyérzékelő félkörös ívjáratok). A hang csontvezetéssel is kerülhet a belső fülhöz. A vezetéses halláscsökkenés így kimutatható. Csiga-Cohlea. Két és félszer csavarodott, 32-33mm. A csiga járata két hártyával három részre osztódik: A felső (Scala vestibuli) az ovális ablakkal (Foramen ovale) kezdődik. A csúcsnál az alsó térrel (Scala tympani) közlekedik, ennek lezárása a dobüreg felé a kerek ablak (Foramen rotundum). A két térrészben perilimpha található. A középső zárt térrész a Scala media (Ductus cochlearis) Felül a membrana Reissneri, alul az alapmembrán (membrana basilaris határolja). Az alapmembránon van a Corti szerv. A középső térrészben endolimpha található.

34 A belső fül perilimpha endolimpha keresztmetszet hallóideg Scala vestibuli Scala media membrana tektoria belső szőrsejtek külső szőrsejtek Scala tympani Corti féle szerv hallóideg támasztó sejtek alaphártya

35 A belső szőrsejtek működése 1. Mechanoelektromos transzducerek. Bazális membrán a perilimphával (sok Na +, 0mV) az apikális sztereocíliumok az endolimphával (sok K +, +80mV) érintkeznek. A sejtek szoros kapcsolódása a két kompartmentet elválasztja. A szőrsejtek nyugalmi potenciálja -70mV. Az endolimpha és a citoplazma között 150mV potenciálkülönbség van. Ha a sztereocíliumok a nagyságnövekedésük irányába elmozdulnak, a tetejükön lévő mechanoszenzitív K + - csatornák kinyílnak. A K + a negatív membránpotenciál miatt befelé áramlik és a kitérés mértékével arányos depolarizációt okoz. A K-csatornák a hang frekvenciájának megfelelően csukódnaknyitódnak, így a depolarizációnak van egy váltakozó áramú és egy egyenáramú összetevője is.

36 A szőrsejt felépítése

37 A szőrsejtek működése 2. A depolarizáció a bazolaterális membránban nyitja a feszültségérzékeny Ca ++ -csatornákat, a beáramló Ca ++ transzmittervezikulák (Glu?) exocitózisát okozza. A transzmitter a szőrsejttel szinaptizáló primer szenzoros neuronban akcióspotenciált indukál. Az afferensek idegteste a ggl spiraleban van. Bár a nagy frekvenciákat nem tudja követni, az axonról elvezethető akciós potenciál a hangnyomás-maximumokkal szinkronizált, azaz fázisfüggő, a hangmagassággal is kapcsolatos! Emellett az intenzitást is a frekvenciakód és a populációkód jelzi. Egy szőrsejthez mintegy 10 afferens neuron kapcsolódik belső szőrsejt van egy oldalon.

38 A külső szőrsejtek szerepe A külső szőrsejteken nincs afferens beidegzés. A sztereociliumaik kitérése a citoszkeleton megváltozásához vezet. Ennek következménye a membrana tectoria elmozdulása és a rezgések felerősítése. A belső szőrsejtek ingerküszöbe elég magas, érzékenyítés nélkül a fiziológiás hangerőket nem is érzékelik! membrana tektória csukló sztereocíliumok meghajlanak belső szőrsejtek külső szőrsejtek alaphártya csukló alaphártya felfelé hajlik

39 Hallásrecepció Frekvencia- és intenzitásanalizátor A kengyel talpa által keltett folyadékrezgések a scala vestibuli és tympani között nyomáskülönbséget okoznak, ez meglengeti a membrana basilarist. A hártya elől keskeny és feszes, a csúcsnál széles és laza. A nagyobb frekvenciájú hangok ezért az elején rezgetik meg legjobban, majd elhalnak, a kisebbek viszont felhatolnak a csúcsig. Adott frekvenciájú hangra tehát a membrán adott helye kerül a maximális kitérésbe. Tonotópia (Helmholtz - Békésy). Békésy György (Nobel díj 1961) A csiga elején a szenzoros funkciójú belső szőrsejtek sztereociliumai is rövidebbek és feszesebbek.

40 elmozdulás A hangok recepciója Az érzőneuronok axonjai csúcs C pont bázis Ovalis ablak Kerek ablak A pont perilimpha B pont alap hártya Ovalis ablak Kerek ablak bázis alaphártya csúcs kalapács üllő kengyel Távolság az ovális ablaktól Dobhártya

41 Hangmagasság Hz-ig érzékelünk A hangsebesség 344m/sec V=λ*ν, tehát λ (hullámhossz) 1,72cm 17,2m Az frekvencia érzékelési tartománya a korral csökken (prebyscusis) A hangerő érzékelésének tartománya is csökken, de ennek főleg az erős hangokkal szembeni protektív mechanizmusok romlása az oka. Különbségi küszöb: A hangmagasság esetében nem a frekvenciák abszolút különbségeit, hanem az arányait érzékeljük ezek az un. hangközök. Kellemesnek (konszonánsnak) érezzük azokat a hangközöket, ahol ez az arány kis egész számok hányadosa. Az oktáv esetében ez ½ (kvint:2/3, kvart:¾ stb.). Az oktáv 12 félhangra (kisszekund) osztásával, majd a félhang további száz részre osztásával kapjuk meg a zenei hangközök egységét a centet. Az emberi fül által éppen megkülönböztethető hangmagasság-különbség kb. 5 cent. (Ettől nagy egyedi eltérések lehetnek gondoljunk csak egy botfülű és egy abszolút hallással rendelkező személyre )

42 A hang intenzitása A hangintenzitás egységnyi felületre eső hangteljesítmény. A hallás küszöbe watt/m 2 (I 0 ) Egy tovaterjedő hullám teljesítménye az amplitúdó négyzetével arányos. A hangnál ez a nyomáskülönbségnek felel meg. A mikrofonokban keletkező feszültség a hangnyomással arányos. Abszolút küszöb: még éppen hallható (2000Hz-es) hang nyomása 20μPa = 2*10-5 N/m 2 = 2*10-10 atm! A hallás milliószoros intenzitástartományt fed le ezért Bell javaslatára logaritmikus skálát használunk. A logaritmikus skála mellett szól az is hogy a 10x olyan intenzitású (Φ) hang hallatszik kétszer olyan hangosnak (Ψ).

43 A hangnyomásszint Jele: SPL (hangnyomásszint, sound pressure level), egysége: db SPL=10 log(i/i 0 ) = 10 log(p/p 0 ) 2 = 20 log(p/p 0 ) = 20 log(v/v 0 ) A 10-es szorzó a deci miatt van Különbségi küszöb: azért célszerű ezt az egységet használni, mert az éppen megkülönböztethető hangerő-különbség 1dB. 10x-es intenzitás 20dB, x-os 6*20=120dB 0-120dB az érzékelési tartomány E felett már fájdalom. A halk beszéd 40dB. A 20000Hz hang esetében az ingerküszöb és fájdalomküszöb találkozik.

44 Hangosság A hang intenzitása keltette pszichikai hatás a hangosság az ingerületbe került szenzoros neuronok számától (populációkód) és az axonjaikon futó akciós potenciálok (AP) frekvenciájától (frekvenciakód) függ. Az erősebb hangok az alaphártya hosszabb szakaszát hozzák mozgásba, ezért több receptor aktiválódik. Az egyes receptorok receptorpotenciálja is nagyobb lesz, ezért a szenzoros neuronon sűrűbben generálódnak AP-ok.

45 Hangosság A hangosság nem csak a hang erejével, hanem hosszával is kapcsolatban áll. A hallószerv ugyanis kb. 1 másodperces ablakban integrálja a hangerőt. (Ugyanolyan hangnyomás szint mellett a 20ms hosszú hang halkabbnak tűnik, mint a 100ms hosszú.) 1 másodpercnél hosszabb hangok esetében a hangosság már nem változik.

46 Kritikus hangköz A hangerő és a hangosság (pszichikai hatás) nem egyenesen inkább logaritmikusan arányos. A rostokon futó AP-k max. frekvenciája limitál De ez csak azonos hangmagasságú hangokra igaz! Távoli hangok ereje ténylegesen összeadódik! Ám egy bizonyos közelség esetén már nem, ez a határ a kritikus hangköz. Ilyenkor a két hang már versenyez a rostokért. Ez a sáv a beszédhangok frekvenciáján a legkisebb.

47 A hallás érzékelési tartománya A hangok érzékelése a hangerő növekedésével fokozatosan fájdalomérzetté alakul. A hangosság érzékelését erősen befolyásolja a hang frekvenciája is. Az ember hallásküszöbe az emberi beszéd frekvenciatartományában ( ) a legalacsonyabb. A hallásküszöb mind a mély, mind a magas hangok esetében nő, mígnem az érzékelhető frekvenciatartomány szélén az ingerküszöb és fájdalomküszöb találkozik.

48 Hangosság és hangmagasság A hangosság függ a hang magasságától: 1 fon = 1dB hangerejű 1kHz-s hang hangosságával.

49 Hangszín 1. A természetes hangok általában nem egyszerű rezgések. A zenei hangok több hullám szuperponálódásával jönnek létre. Az alaphangot, frekvenciájának egész számú többszöröseiből álló harmonikusok egészítik ki.

50 Hangszín 2. A hangerő és hangmagasság periodikusan változik egy átlagérték körül (vibrato és tremolo). A hang dinamikus karakterisztikája - hangerő felfutása és elenyészése ( attack ill. decay ) - szintén szerepet játszik a hangszín kialakulásában.

51 Irányhallás A hangforrás térbeli helyzetét meg tudjuk becsülni mindkét fül és a hallókéreg épségéhez kötött. A test középvonalában (a mediánsíkban) elhelyezkedő hangforrás által kibocsátott rezgések: azonos időben, fázisban és intenzitással érik a két fület. A mediánsíktól eltérő helyzetű hangforrás hangja a fej árnyékoló hatása miatt a tőle távolabb lévő fülbe kisebb intenzitással érkezik, a távolságkülönbség miatt pedig időbeli és fáziskésést szenved.

52 Hallópálya 1. A hallóideg a VIII. agyideg (sejttest a ggl.spiraleban) 1. n. cochlearis: csak azonos oldali fülből, széli gátlás, újdonság neuronok 2. oliva superior: az ellenoldalról is kap rostokat térbeli lokalizáció 3. n. lemnisci medialis: mindkét oldali 2-ből, azonos oldali 1-ből, és a két oldal is cserélgeti az információt funkció??? 4. colliculus inferior: azonos oldali 3-ból és ellenoldali 1-ből térbeli lokalizáció, de itt akkor magas a tüzelés, ha az ellenoldali irányból érkezik a hang. Nem auditív agyterületekhez is indulnak innen pályák.

53 Hallópálya corpus geniculatum mediale: azonos és ellenoldali 4-ből más modalitások felől is érkezik bemenet 6. primer hallókéreg: azonos oldali 5-ből és csere a corpus callosumon át. Brodmann Több ismétlődő tonotóp mező. Egyes oszlopokban a két oldalról érkező ingerületek erősítik, másokban kioltják egymást. Wernicke area (Brodmann 22): bal oldali kéregben a beszéd megértéséhez elengedhetetlen az épsége, jobb oldalon a beszéd emocionális tartalmának felfogásához és alkalmazásához nélkülözhetetlen

54 Hallópálya

55 Hallópálya reflexek Egy hallásban szereplő reflex: VIII. Agyideg n. cochlearis oliva superior V. VII. mozgató magok Tensor tympani et stapedius Megfeszíti a dobhártyát és a kengyelt. A szőrsejteket az oliva superiorból kiinduló olovocochlearis köteg gátolni képes. Ennek vedőfunkciója, de lehet, hogy szűrőfunkciója is van.(érzékenységállítás)

56 Halláskárosodások A süketségnek két fő formája van: praelingualis süketség: akkor vesztette el hallását, mielőtt megtanult beszélni, nevezhetjük veleszületett süketségnek is; rehabilitációja igen nehéz. postlingualis süketség: akkor vesztette el hallását, mikor már megtanult beszélni. Vezetéses halláscsökkenés, mely a hangvezető apparátusban keletkezett betegség következménye Percepciós halláscsökkenés (idegi sensoneuralis) mely a hangfelfogó apparátusban, a belsőfülben, a hallóidegben, illetve a hallópályákban keletkezik. A nagyothallók 40-45%-a vezetéses halláscsökkenésben, a többi pedig percepciós halláscsökkenésben szenved.

57 Hallási érzékcsalódások (példák) Shepard tone: Ha oktávnyi hangközzel megszólaltatott szinuszoid hanghullámok kezdőmagassága egyenletesen emelkedik vagy csökken, olyan érzetet kelt minha a hangmagasság a végtelenségig nőne vagy csökkenne, ám mégsem változna! Octave illusion: Az ábra szerint jobb és bal fülbe játszott fenti dallam az alsó dallam érzetét kelti. (jobbkezes emberekben konzekvensen, balkezesekben nem annyira...)

58 Szignál Membrán potenciál (mv) Szignál l Membrán potenciál (mv) Szignál Membrán potenciál (mv) Egyensúlyérzékelés Receptorai, a szőrsejtek (ld. hallás) a labirintusban helyezkednek el. Mivel a mechanoszenzitív K + -csatornák 10-15%-a nyugalomban is nyitott a n. vestibualris axonjai nyugalomban is tüzelnek (90/sec). Így a szőrsejt mindkét irányban való elmozdulását képes a központ felé továbbítani. A szőrsejtek szőrei Felszabaduló transzmitter Több transzmitter Kevesebb transzmitter Szenzoros neuron Receptor potenciál Aktiós potenciálok idő (sec) idő (sec) idő(sec) (a) Nincs mozgás és deformáció (b) Deformáció az egyik irányban (c) Deformáció a másik irányban

59 A félkörös ívjáratok 3 pár félkörös ívjárat: vizszintes (laterállis), felső (superior/anterior), hátsó (inferior/posterior) Az tömlő (urticulus) felé az ívjáratok kiöblösödnek. Az ampullában, a crista ampullárison ülnek a szőrsejtek, felettük kocsonyás massza (capula), mely felül is zárja az ampullát. A szőrsejtek sztereocíliumjainak irányultsága homogén: vagy a tömlő felé vagy ellentétesen néznek. Az fej szöggyorsulásakor az endolimpha tehetetlensége miatti nyomáskülönbség deformálja a capulát. A szöggyorsulást komplementer módon jelzik bal laterális jobb laterális, a bal superior-jobb inferior illetve a bal inferior - jobb superior ívjáratok receptorai.

60 Egyensúlyérzékelés Félkörös ívjáratok PERILIMPHA Kupula (kocsonyás anyag) Vesztibuláris ideg Folyadékáram Tömlőcske Zsákocska Idegrostok Mozgás iránya Szőrök Szőrsejtek

61 Az oolithszerv Az urticuluson (tömlő) és sacculuson (zsák) belül a macula tartalmazza a szőrsejteket, ezeket sűrű kocsonyás massza, oolithmembrán fedi. A masszában CaCO 3 kristályok vannak. A szőrsejtek orientációja heterogén: a maculán egy képzeletbeli vonal (striola) húzható meg, a sacculusban a kinocíliumok a striola felé, az urticulusban pedig ellenkező irányba állanak. A szőrsejteket a kristályok elmozdulása ingerli, a depolarizáltság az oolith kristályok helyzetétől függ. A szerv a fej helyzetét és gyorsulását is érzékeli. A fej helyzetének megváltozása az összes szőrsejtből befutó akciós potenciálok mintázatát változtatja meg.

62 Egyensúly receptorok kocsonyás massza (capula) otolitok kocsonyaréteg cilia cilia szőrsejt szőrsejt idegrost Idegrost

63 A szőrsejtek orientációja fönt zsákocska striola oldalt tömlőcske elöl hátul középen

64 A vesztibuláris pálya 1. Ingerülete általában nem tudatosodik. A nervus vestibularis (VIII.) Sejttest a ggl vestibulareban (kb 20000db). 1. nucl. Vestibularis Medialis: Bement: félkörös ívjáratok lateralis [Dieters], superior [Bechterev], inferior [Roller] és medialis [Schwalbe] Kimenet: a nyakizmok mozgását koordinálja Inferior: Bemenet: kisagy és vesztibuláris rendszer Kimenet:az információkat összevetve felsőbb központok felé.

65 Superior: A vesztibuláris pálya 2. Bemenet: félkörös ívjáratok Kimenet: a fasciculus longitudinalis medialison keresztül a III., IV. és VI. szemmozgató idegek agytörzsi magvaihoz. A vestibulooculáris VOR reflexek átkapcsolóhelye. Dieters: Bemenet: kisagy, gerincvelő és a vesztibuális rendszer Kimenet az - és γ-motoneuronok felé (tractus vestibulospinalis lateralis) serkentő. A tónuseloszlás integráló központja. A normál testhelyzet fenntartása. Decerebrációs rigiditás: A kisagyi gátlás a Deiters magon, és az agykérgi (négylábúakban nucl. ruber eredetű) gátlás a gerincvelői motoneuronon megszűnik

66 oldalvonal Az oldalvonalszerv Az oldalvonalszerv (halak, kétéltűek) a víz áramlását érzékeli. A bőr kötőszöveti rétegében húzódó csatorna, amely szabályos távolságokban keskeny csatornákkal a bőr felszínével összeköttetésben áll. keresztmetszet KÖRNYEZŐ VÍZ Pikkely Hám Oldalcsatorna Az oldalcsatorna nyílása Kupula Érzékszőrők izom HAL TESTFALA Oldalvonal-ideg Szőrsejt Támasztó sejt Igegrost

67 Az állatvilág egyéb mechanoreceptorai Csillós receptorsejtek Csillók Sztatolitok Timpanális szerv (rovarok) Vékony kitinhártya rezgése tapintószőrőkre tevődik át egy lokalizált hallószervben. Toron, potrohon vagy a mellső lábon. Szenzoros axonok Sztatociszták (puhatestűek) Egyensúlyérzékelés A mechanoreceptorok a szervben található sztatolitok elmozdulását detektálják. Kitines dobhártya 1 mm

Az érzőrendszer. Az érzőrendszerek

Az érzőrendszer. Az érzőrendszerek Az érzőrendszer Az érzőrendszerek 2/28 az érzőrendszerek a külvilágról (exteroceptorok) és a belső környezetről (interoceptorok) tájékoztatják az idegrendszert speciális csoport a proprioceptorok, amelyek

Részletesebben

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai Intelligens Rendszerek Elmélete dr. Kutor László Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/ire.html Login név: ire jelszó: IRE07 IRE 2/1 Az érzékelés

Részletesebben

2. Az emberi hallásról

2. Az emberi hallásról 2. Az emberi hallásról Élettani folyamat. Valamilyen vivőközegben terjedő hanghullámok hatására, az élőlényben szubjektív hangérzet jön létre. A hangérzékelés részben fizikai, részben fiziológiai folyamat.

Részletesebben

Csapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG

Csapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG A RETINÁTÓL AZ AGYIG Hogyan mûködik? Csapok és pálcikák szem átlátszó belsô folyadékainak köszönhetôen kialakul a tárgyak képe a retinán. A fényérzékeny sejtek egy meghatározott fényingert kapnak, amely

Részletesebben

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor László Tamás MD A hang, intenzitásától függően előidézhet Adaptációt, élettani jelenség a 70dB és annál

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

1. A hang, mint akusztikus jel

1. A hang, mint akusztikus jel 1. A hang, mint akusztikus jel Mechanikai rezgés - csak anyagi közegben terjed. A levegő molekuláinak a hangforrástól kiinduló, egyre csillapodva tovaterjedő mechanikai rezgése. Nemcsak levegőben, hanem

Részletesebben

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét. PhD vizsgakérdések 2012. április 11 1 Mi a szerepe a corpus geniculatum lateralé-nak a látásban? Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

Részletesebben

Az emberi hallás. A fül felépítése

Az emberi hallás. A fül felépítése Az emberi hallás A fül felépítése Külső fül: Hangösszegyűjtés, ami a dobhártyán rezgéssé alakul át. Középfül: mechanikai csatolás a dobhártya és a belső fül folyadékkal töltött részei között. Kb. 2 cm

Részletesebben

Hallás Bódis Emőke november 19.

Hallás Bódis Emőke november 19. Néhány szó a hangról A nyomás oszcillálása A hang egy 3D-s longitudinális hullám, amely rugalmas közegben terjed! Hallás Bódis Emőke 2014. november 19. 1. Időbeli periodicitás: Periódusidő (T, s) Frekvencia

Részletesebben

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved?

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? A HALLÁSVESZTÉSRŐL Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? Nem elképzelhetetlen, hogy Ön tudja meg utoljára. A hallásromlás fokozatosan következik be és lehet, hogy már csak akkor veszi észre,

Részletesebben

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,

Részletesebben

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz Intelligens Rendszerek Elmélete Dr. Kutor László Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/ire.html Login név: ire jelszó: IRE07 IRE 2/1 A természetes

Részletesebben

A hang mint mechanikai hullám

A hang mint mechanikai hullám A hang mint mechanikai hullám I. Célkitűzés Hullámok alapvető jellemzőinek megismerése. A hanghullám fizikai tulajdonságai és a hangérzet közötti összefüggések bemutatása. Fourier-transzformáció alapjainak

Részletesebben

Csontos és hártyás labyrinthus. dr. Hanics János

Csontos és hártyás labyrinthus. dr. Hanics János Csontos és hártyás labyrinthus dr. Hanics János A belső fül (auris interna) elhelyezkedése Külső fül Középfül Belső fül A belső fül labyrinthus rendszere - Bonyolult egymással folytonosan közlekedő üregrendszer

Részletesebben

Szenzoros Neurofiziológia. Debreceni Egyetem, OEC, Élettani Intézet

Szenzoros Neurofiziológia. Debreceni Egyetem, OEC, Élettani Intézet Szenzoros Neurofiziológia Debreceni Egyetem, OEC, Élettani Intézet Általános megfontolások A környezet megismerésének folyamata 1. Objektív szenzoros élettan Mi történik? 2. Szubjektív szenzoros élettan

Részletesebben

Az érzékszervek feladata: A környezet ingereinek felvétele Továbbítása a központi idegrendszerhez. fény hő mechanikai kémiai

Az érzékszervek feladata: A környezet ingereinek felvétele Továbbítása a központi idegrendszerhez. fény hő mechanikai kémiai ÉRZÉKSZERVEK 1 Ingerlékenység: az élőlények közös tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy képesek felfogni és feldolgozni a külső környezetből és a szervezetünkből származó hatásokat, ingereket. A külvilág

Részletesebben

Az idegrendszer érzı mőködése

Az idegrendszer érzı mőködése Idegi szabályozás Az idegrendszer érzı mőködése Pszichológiai alapfogalmak Érzet (érzéklet): a külvilág visszatükrözıdésének legelemibb formája, szubjektív élmény Észlelet (észrevevés): integratív funkció,

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. ÉRZÉKSZERVEK 1 Ingerlékenység: az élőlények közös tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy képesek felfogni és feldolgozni a külső környezetből és a szervezetünkből származó hatásokat, ingereket. A külvilág

Részletesebben

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.

Részletesebben

Intelligens Rendszerek Elmélete IRE 2/45/1

Intelligens Rendszerek Elmélete IRE 2/45/1 Intelligens Rendszerek Elmélete 2 IRE 2/45/1 Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://uni-obuda.hu/users/kutor/ IRE 2/45/2 A természetes idegi hálózatok specializáltak A hálózat

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gerincvelői shock A gerincvelő teljes harántsérülését követően alakul

Részletesebben

Jellegzetességek, specialitások

Jellegzetességek, specialitások Fájdalom Jellegzetességek, specialitások Szomatoszenzoros almodalitás Védelmi funkcióval bír Affektív/emocionális aspektusa van A pillanatnyi környezetnek hatása van az intenzitásra Ugyanaz az inger másoknál

Részletesebben

SZOMATOSZENZOROS MŰKÖDÉS AGYI ELEKTROMOS TEVÉKENYSÉG ÉBRESZTÉS ÉBRENLÉT ALVÁS

SZOMATOSZENZOROS MŰKÖDÉS AGYI ELEKTROMOS TEVÉKENYSÉG ÉBRESZTÉS ÉBRENLÉT ALVÁS SZOMATOSZENZOROS MŰKÖDÉS AGYI ELEKTROMOS TEVÉKENYSÉG ÉBRESZTÉS ÉBRENLÉT ALVÁS Dr. Eke András egyetemi docens Egyetemi jegyzet (2. elektronikus kiadása) Semmelweis Egyetem Klinikai Kísérleti Kutató- és

Részletesebben

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési

Részletesebben

Szomatikus érzékelés 4 fő modalitás

Szomatikus érzékelés 4 fő modalitás Tapintás és társai Szomatikus érzékelés 4 fő modalitás Megkülönböztető érintés: tárgy mérete, alakja, textúrája, valamint ezek mozgása a bőrön Propriocepció álló helyzet, végtagok és test mozgása Nocicepció

Részletesebben

ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Hallás

ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Hallás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Hallás MÁRKUS MIKLÓS ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELMI SZAKÉRTŐ

Részletesebben

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete Hullámmozgás Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete A hullámmozgás fogalma A rezgési energia térbeli továbbterjedését hullámmozgásnak nevezzük. Hullámmozgáskor a közeg, vagy mező

Részletesebben

Homeosztázis és idegrendszer

Homeosztázis és idegrendszer Homeosztázis és idegrendszer Magatartás és homeosztázis a hipotalamusz és a limbikus rendszer ingerlése összehangolt motoros-vegetatívendokrin változásokat indít ezek a reakciók a homeosztázis fenntartására,

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

Látás. Látás. A környezet érzékelése a látható fény segítségével. A szem a fényérzékelés speciális, páros szerve (érzékszerv).

Látás. Látás. A környezet érzékelése a látható fény segítségével. A szem a fényérzékelés speciális, páros szerve (érzékszerv). Látás A szem felépítése és működése. Optikai leképezés a szemben, akkomodáció. Képalkotási hibák. A fotoreceptorok tulajdonságai és működése. A szem felbontóképessége. A színlátás folyamata. 2014/11/18

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

4. előadás Idegrendszer motoros működése

4. előadás Idegrendszer motoros működése 4. előadás Idegrendszer motoros működése Szomatomotoros funkciók: Elemi reflex Testtartás Helyváltoztatás Létfenntartó működések (légzési, táplálkozási mozgások) Szexuális aktus egyes részei Emóciók Intellektuális

Részletesebben

Környezetvédelem műszaki alapjai. alapjai, akusztika

Környezetvédelem műszaki alapjai. alapjai, akusztika Department of Fluid Mechanics Budapest University of Technology and Economics Környezetvédelem műszaki alapjai, akusztika Nagy László nagy@ara.bme.hu 2010. Március 31. Környezetvédelem műszaki alapjai

Részletesebben

Az újszülöttek hallásszűréséről /Alapkutatástól a napi gyakorlatig/

Az újszülöttek hallásszűréséről /Alapkutatástól a napi gyakorlatig/ Az újszülöttek hallásszűréséről /Alapkutatástól a napi gyakorlatig/ Dr. Subicz Imre; Dr. Borkó Rezső Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház Fül-orr-gégészeti és Szájsebészeti Osztály, Audiológia

Részletesebben

A szenzoros mőködések általános jellemzıi

A szenzoros mőködések általános jellemzıi Az érzırendszer A szenzoros mőködések általános jellemzıi receptorok csoportosítása: - inger helyzete alapján: telereceptor (látás, hallás, szaglás) - kontaktreceptor (ízlelés, tapintás) - a szervezet

Részletesebben

A környéki (perifériás) idegrendszer

A környéki (perifériás) idegrendszer A környéki (perifériás) idegrendszer A testet behálózó neurális struktúrák (idegek, dúcok) összessége. Eredet szerint: enterális idegrendszer 31 pár gerincvelői ideg 12 pár agyideg Ellátási terület alapján:

Részletesebben

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert Az akciós potenciál (AP) 2.rész Szentandrássy Norbert Ismétlés Az akciós potenciált küszöböt meghaladó nagyságú depolarizáció váltja ki Mert a feszültségvezérelt Na + -csatornákat a depolarizáció aktiválja,

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája A hierarchikus jelleg az evolúciós adaptáció következménye

Részletesebben

Intelligens Rendszerek Elmélete

Intelligens Rendszerek Elmélete Intelligens Rendszerek Elmélete 2 Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://uni-obuda.hu/users/kutor/ IRE 2/45/1 IRE 2/45/2 A természetes idegi hálózatok specializáltak A hálózat

Részletesebben

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)

Részletesebben

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése Gerincvelő Központi idegrendszer általános jellemzése Központi idegrendszer kialakulása Az idegrendszer az ektodermából eredő velőlemezből alakul

Részletesebben

Érzőműködés II. (látás, hallás, kémiai érzékelés)

Érzőműködés II. (látás, hallás, kémiai érzékelés) Érzőműködés II. (látás, hallás, kémiai érzékelés) A szem felépítése, a látás folyamata a szem izmai a szemgolyó helyzetének változtatására lencsét mozgató sugárizmok a szemlencse domborulatának kialakítására

Részletesebben

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember csontváza és izomrendszere belső váz- izületek - varratok Energia szolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) szénhidrát

Részletesebben

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer anatómiája felső légutak: orr- és szájüreg, garat - külső orr: csontos és porcos elemek - orrüreg: 2 üreg (orrsövény); orrjáratok és orrmandula

Részletesebben

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben A nyugalmi potenciál jelentősége Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben Transzportfolyamatok a sejt nyugalmi állapotában a sejt homeosztázisának (sejttérfogat, ph) fenntartása ingerlékenység érzékelés

Részletesebben

Anyagforgalom és víztartalom

Anyagforgalom és víztartalom Anyagforgalom és víztartalom tápanyagmolekulák felszívása bomlástermékek kiválasztása tápanyagmolekulák (sejtek felé) bomlástermékek (vérbe) Teljes testsúly szárazanyagtartalom kb. 40%, víztartalom kb.

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek Környéki idegrendszer Szerk. Vizkievicz András Szerk.: A környéki idegrendszert 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelőideg őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. Agyidegek Az agy alapjáról, az

Részletesebben

A belső fülre visszatérve... Hallás II. Csiga. Beidegzés. Külső szőrsejtek beidegzése. Kocsis Zsuzsanna

A belső fülre visszatérve... Hallás II. Csiga. Beidegzés. Külső szőrsejtek beidegzése. Kocsis Zsuzsanna A belső fülre visszatérve... Hallás II. Kocsis Zsuzsanna kocsis.zsuzsanna86@gmail.com 2014.04.08. Csiga 3500 belső szőrsejt 12000 külső szőrsejt Beidegzés Mintázata külső és belső szőrsejt esetén más A

Részletesebben

2006 biológia verseny feladatsor FPI

2006 biológia verseny feladatsor FPI 2006 biológia verseny feladatsor FPI 1. feladat Karikázza be a helyes válasz betűjelét, csak egy jó válasz van! 1. Mi az eredménye az életfolyamatok szabályozásának? A, a belső környezet viszonylagos állandósága,

Részletesebben

Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4. A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II

Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4. A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4 A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II Gamma-rostok aktiválódásának következménye γ aktiválódás hossznövekedés A gamma-aktiválódás következménye ugyanaz,

Részletesebben

I./3. fejezet: A fül anatómiája

I./3. fejezet: A fül anatómiája I./3. fejezet: A fül anatómiája dr. Szőnyi Magdolna A fül részei a külső a közép és a belső fül. Az előbbi kettő a környezeti hangok felfogásában és átvitelében játszik szerepet, míg az utóbbi a hangingereket

Részletesebben

A zajmérésekkel együtt elvégzett hallásvizsgálatok, azok eredményei

A zajmérésekkel együtt elvégzett hallásvizsgálatok, azok eredményei A zajmérésekkel együtt elvégzett hallásvizsgálatok, azok eredményei Dr. Gáborján Anita 2016. november 10. Semmelweis Egyetem, Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika Gyermekeknek szóló rendezvények

Részletesebben

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Intrakortikális hálózatok Elektromos aktiváció, sejtszintű integráció Intracelluláris sejtaktivitás mérés Sejten belüli elektromos integráció 70 mv mikroelektrod

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

Multiszenzoros feldolgozás. Vizsgálata. Eltérések lehetnek

Multiszenzoros feldolgozás. Vizsgálata. Eltérések lehetnek Eddig Minden egyes modalitás alapvető anatómiai és élettani mechanizmusai Multiszenzoros feldolgozás DE: ritka, hogy csupán egyetlen modalitásunk működik közre Ezek nem csupán kiegészítik, hanem befolyásolják

Részletesebben

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek Funkcionális anatómia a három idegrendszeri tétel --> 9-11. 9. tétel Az idegi szabályozás I. Az idegsejtek elektromos folyamatai A receptorok felépítése és m ködése A fényreceptorok A mechanikai és h receptorok

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás

Részletesebben

A köztiagy (dienchephalon)

A köztiagy (dienchephalon) A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és

Részletesebben

Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan

Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Témakörök: A hang terjedési sebessége levegőben Weber Fechner féle pszicho-fizikai törvény Hangintenzitás szint Hangosságszint Álló hullámok és

Részletesebben

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merıleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia Ez az anyagrész az önálló fejfájások pathomechanizmusát foglalja össze. A tüneti fejfájások kóreredetét terjedelmi okokból nem tárgyaljuk. III./2.2.1.: Anatómiai

Részletesebben

Hallás időállandói. Következmények: 20Hz alatti hang nem hallható 12Hz kattanás felismerhető

Hallás időállandói. Következmények: 20Hz alatti hang nem hallható 12Hz kattanás felismerhető Hallás időállandói Fizikai terjedési idők Dobhártya: végtelenül gyors Hallócsontok: 0.08ms késés Csiga: 20Hz: 3ms késés 100Hz: 1.5 ms késés 1000Hz: 0.3ms késés >3000Hz: késés nélkül Ideg-impulzus időtartam:

Részletesebben

AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK

AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK Dr. Nagy Ferenc Kaposi Mór M r Oktató Kórház, Neurológiai Osztály Dr. Pfund Zoltán PTE, Neurológiai Klinika Klinikai Neurofiziológiai továbbk bbképzés, PécsP 2011

Részletesebben

Környezeti zajterhelés mérése és monitorozása szórakozóhelyeken

Környezeti zajterhelés mérése és monitorozása szórakozóhelyeken Környezeti zajterhelés mérése és monitorozása szórakozóhelyeken Bevezetés témaválasztás téma aktualitása, fontossága Európa-szerte az egyik legsúlyosabb környezeti probléma halláscsökkenés a népesség 10

Részletesebben

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP A feladatlap kitöltésére 1.5 órád van. A feladatlapon 60 sorszámozott tesztfeladatot

Részletesebben

Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28.

Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. Vesztibuláris rendszer neurofiziológiája: 5 alap szenzoros észlelés (Arisztotelész): 1. látás, 2.

Részletesebben

Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana

Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana Dr. Petheő Gábor Pázmány MSC kurzus, 2012 Végső effektor: a motoros egység Definíció: 1 db α-motoneuron és az általa beidegzett összes izomrost (A munkaizomzat

Részletesebben

Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására

Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására Dr. Gáborján Anita Semmelweis Egyetem, Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika 2015. április

Részletesebben

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.

Részletesebben

A somatomotoros rendszer

A somatomotoros rendszer A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus

Részletesebben

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája A központi idegrendszer funkcionális anatómiája Nyakas Csaba Az előadás anyaga kizárólag tanulmányi célra használható (1) Az idegrendszer szerveződése Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő

Részletesebben

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER A szervezet belső környezetének_ állandóságát (homeostasisát) a belső szervek akaratunktól független egyensúlyát a vegetativ idegrendszer (autonóm idegrendszer)

Részletesebben

Biológia jegyzet Az idegrendszer copyright Mr.fireman product & NSOFT. Idegrendszer

Biológia jegyzet Az idegrendszer copyright Mr.fireman product & NSOFT. Idegrendszer Idegrendszer Az idegrendszer feladata: Külsőkörnyezethez való alkalmazkodás biztosítása. Homeosztázis fenntartása. Minden idegrendszerre igaz Elvont fogalomalkotásra képes. Csak az emberi idegrendszer.

Részletesebben

A köztiagy, nagyagy, kisagy

A köztiagy, nagyagy, kisagy A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy és a nagyagy az embrinális fejlődés srán az előagyhólyagból fejlődik ki. A köztiagy (dienchephaln) Állmánya a III. agykamra körül szerveződik.

Részletesebben

Környezet. A. Fizikai környezet. A munkakörnyezet ergonómiai értékelése

Környezet. A. Fizikai környezet. A munkakörnyezet ergonómiai értékelése A munkakörnyezet ergonómiai értékelése Területei: (Munkatevékenység) (Munkahely-elrendezés) (Használati eszközök) A. Fizikai környezet B. Szociális környezet Környezet A. Fizikai környezet 1. Világítás

Részletesebben

Érzékszervi receptorok biofizikája

Érzékszervi receptorok biofizikája Elméletek az érzékelésről Érzékszervi receptorok biofizikája Kellermayer Miklós fmri felvétel szenzomotoros funció közben Kardiocentrikus érzékelés (középkori rekonstrukció) Szenzoros homunculus Arisztotelész

Részletesebben

Szaglás ősi modalitás

Szaglás ősi modalitás 10. előadás Szaglás Szaglás ősi modalitás táplálék kereséshez és kiválasztáshoz : méhek az ellenség (ragadozó) észleléséhez fajtársak és nemük azonosításához fajfenntartáshoz: feromonok territórium kijelöléséhez:

Részletesebben

Az 1. beszámoló tananyaga

Az 1. beszámoló tananyaga I. Idegrendszer KRK SZILÁDY ÁRON GIMNÁZIUMA FOT - 12. ÉVFOLYAM Biológia Az 1. beszámoló tananyaga 1. Szerepe: - a szervezet összehangolt működését biztosítja - a külvilág ingereinek felvétele, feldolgozása,

Részletesebben

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban Jegyzőkönyv dr. Kozsurek Márk A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban című doktori értekezésének házi védéséről Jegyzőkönyv dr. Kozsurek

Részletesebben

Vegetatív idegrendszer

Vegetatív idegrendszer Vegetatív idegrendszer AUTONÓM VAGY VEGETATÍV IDEGRENDSZER Fő feladata: külső és belső környezet változásainak érzékelése, arra adandó válasz, valamint életfolyamatok szabályozása. Belső szerveink egyensúlyát

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

Mozgató működés. Propriocepció és mozgás

Mozgató működés. Propriocepció és mozgás Mozgató működés Propriocepció és mozgás 2/24 a szomatoszenzoros receptorok között említett proprioceptorok ingerülete zömmel nem tudatosul az izmok megnyúlását és az inak feszességét érzékelik és részben

Részletesebben

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben EMG-ENG ENG és s kiváltott válasz v vizsgálatok helye és s szerepe a neurológiai betegségekben gekben Dr. Pfund Zoltán, PhD PTE Neurológiai Klinika DIAGNOSZTIKUS ALAPKÉRD RDÉS Tünetek Centrális Periféri

Részletesebben

Halláskárosodások szakértői véleményezése. dr. Ékes Erika egészségbiztosítás kötelező szintentartó tanfolyam 2017

Halláskárosodások szakértői véleményezése. dr. Ékes Erika egészségbiztosítás kötelező szintentartó tanfolyam 2017 Halláskárosodások szakértői véleményezése dr. Ékes Erika egészségbiztosítás kötelező szintentartó tanfolyam 2017 MI A HALLÁS? A környezetünkből származó hanghullámok érzékelése és feldolgozása. A hanghullámok

Részletesebben

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:

Részletesebben

A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA. A szem törőközegei. D szem = 63 dioptria, D kornea = 40, D lencse = 15+

A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA. A szem törőközegei. D szem = 63 dioptria, D kornea = 40, D lencse = 15+ A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA A SZÍNLÁTÁS ELMÉLETE ELEKTRORETINOGRAM Két kérdés: Sötétben minden tehén fekete Lehet-e teniszt játszani sötétben kivilágított hálóval, vonalakkal, ütőkkel és labdával? A szem törőközegei

Részletesebben

3. Szövettan (hystologia)

3. Szövettan (hystologia) 3. Szövettan (hystologia) Általános jellemzés Szövet: hasonló felépítésű és működésű sejtek csoportosulása. A szöveteket alkotja: Sejtek (cellulák) Sejtközötti (intercelluláris) állomány A szövetek tulajdonságait

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás

A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. Jellemzők, rehabilitáció A hallási fogyatékos emberek Halláskárosodás- a populáció 10%-a Hanghullámok gyakorisága, frekvenciája = Hz; Hangerő = db Az emberi fül 20-20 000 Hz-t érzékel, Emberi beszéd kb.

Részletesebben

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A mechanikai és kémiai tevékenység koordinációja a GI rendszerben A gatrointestinalis funkciók áttekintése. A mechanikai tevékenység formái

Részletesebben

Az ember és a gerinces állatok jó része 5 érzékszervvel fogja fel a környező világ eseményeit. AZ EMBER ÉRZÉKSZERVEI

Az ember és a gerinces állatok jó része 5 érzékszervvel fogja fel a környező világ eseményeit. AZ EMBER ÉRZÉKSZERVEI Az ember és a gerinces állatok jó része 5 érzékszervvel fogja fel a környező világ eseményeit. AZ EMBER ÉRZÉKSZERVEI Látás Ízlelés Hallás Tapin tás Szaglás AZ ORR A SZAGLÁS SZERVE a szaglás a legősibb

Részletesebben

Audiometria 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra

Audiometria 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra Audiometria 1. Az izophongörbék (más néven azonoshangosság- görbék; gyakjegyzet 1. ábra) segítségével adjuk meg a táblázat hiányzó értékeit Az egy sorban lévő adatok egyazon tiszta szinuszos hangra vonatkoznak.

Részletesebben